Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-07-21 / 18. szám

AZ IFJÚSÁG OLDAL „A gyermekek néha alig férnek el. 80-an is szoktak lenni; serdülő órán 33—35 körül lehetnek, felnőtt ifjúságin 10—20-an” — mondta egy lelkész, mikor az ifjúsági alkalmak létszáma iráni: érdeklődtem. Meghökkentet­tek a csökkenő számok, az arányok, melyek általában eléggé jellemzőek. lyTiért üresek sok helyen a padok, főleg a nagyobbak alkalmain? Van­-L’J- nak mindenkor érvényes válaszok: kevés az imádság. — Mi sze­retnénk ha mindig zsúfolt termeink lennének, Isten ad olyan időszakokat is, amikor látszólag eredménytelen sokszor évek munkája is. — Nem mindenütt van alkalmas ember az ifjúsággal való foglalkozásra. » De vannak a mai életben rejlő sajátos okok is. Ezek felismeréséhez ki kell tágítani látóhatárunkat. Észre kell vennünk, hogy ez nemcsak egyházi kérdés és nemcsak magyar kérdés. Kb. 1 éve láttam egy kisfilmet. Egy kultúrház életéről készült. A tágas olvasóteremben néhányan — jobbára idősebbek — voltak, az egyik teremben tudományos előadáson, a másikban vitaesten alig lézengtek, csak a táncterem volt zsúfolt. — Nemcsak ma­gyar probléma, nemcsak a Kelet, vagy a Nyugat problémája, kérdés min­denütt. Nem érdeklik az ifjúság nagy részét az élet legalapvetőbb kérdései sem, világítsák meg azt bármilyen szemszögből különböző felfogások kép­viselői. JTutassuk tovább: miért nem? A félelem légkörében él az ifjúság. A borzalmas atomháború lehetősége is rendkívül romboló hatású. Spontán terjeszti a mának élni jelszavát. — A haszonkeresés légköre veszi körül a fiatalokat. „Mi a haszna?” — ez a mai ember már szinte önkénte­len hozzáállása mindenhez. Egy példa: sok fiatal számára az egyik legne­mesebb szórakozás a sport, a gyors érvényesülés, könnyű pénzszerzés esz­közévé alacsonyodott. — Sok a koraérett, korán csalódott fiatal. Családi tragédiák, pályaválasztási nehézségek, megfelelő nevelés, társasig híján erkölcsi bukások alakítják ki a kiábrándult, csak a ma felszínes, közvet­len haszonnal járó dolgai iránt érdeklődő, erkölcsileg felelőtlen fiatal ké­pét. — Természetesen nem ilyen egyoldalúan sötét a kép. Vannak olyan fiatalok, akik keresik az előrevivő utat, de ez nem változtat a nagy kér­désen: hogyan érhetők el az ifjúság széles, szinte semmi mélyebb dolog iránt nem érdeklődő tömegei. „Én már szinte lemondtam a 15—20 éve­sekről” — mondta néhány hónapja egy lelkész. fV ehéz kapcsolópontot találni, mert fűként talán az említett körül- mények sok fiatalból szinte kiölték az egyébként az ifjúságra oly Jellemző hivatástudatot és felelősségérzetet. Az általános emberi hivatás- tudatra gondolok, a felelősségre a saját képességek és az ezekből fakadó feladatok, a másik ember és a körülöttünk zajló élet iránt. Elmúlt éveim legkedvesebb emlékei közé tartoznak azok az éjszakák, ahol vitatkoztunk hajnalig az élet értelméről, Istenről, társadalomról, szerelemről, de volt kivel arról is, hogy az FTC, vagy az MTK a jobb csapat. Fiatalok vol­tunk. S talán ma a legnagyobb baj, hogy sok fiatal nem fiatal. Meghatároz­hatatlan korú, mert jellegtelen, nem jellemzi az ifjúság optimizmusa, átütő ereje, minden iránti érdeklődése. Mintha kevés lenne az átvitatkozott éj­szaka. „Ezeket a tagokat nem érdekli semmi”. — mondta a múltkor egy fiatal lelkész az ifjúsági bibliaóra látogatóiról. — De hogy nem egyértelmű a kép, az főleg akkor látható, ha négyszemközt, őszintén beszélhet valaki fiatalokkal. Sok a kereső ifjú, aki vár valamit, szeretne utat találni, nem elégíti ki az ifjúság körében bizonyos fokig divattá is lett cinikus, negatív alapállás. A megoldás keresésében sok minden következik az elmondottakból, így a rendszeres imádság és a személyes beszélgetés szükségessége. Az általában jellemző kérdések és vonások közül minden fiatalra más és más jellegzetes. Nagy szeretet és türelem kell ezek megkereséséhez. — És a legfontosabb: akkor, amikor döntő, hogy megtaláljuk a kapcsolatot mai fiatalokkal, foglalkozzunk kérdéseikkel, nagy a kísértése hogy a ta­nácsadás, erkölcsi kérdések boncolgatása közben háttérbe szorul az evan­gélium hirdetése. Kell a józan tanács, erkölcsi iránymutatás, de hitünk szerint megoldást az evangélikus ifjúság számára csak Isten kegyelme adhat, minden további ebből következik. Mert minden kátyú végső eka a bűn. És legfőbb kérdésünk úgy foglalkozni evangélikus fiatalok kérdé­seivel, beszélni Isten akaratáról, hogy a bűnt bűnnek ismerjék fel és úgy hirdetni Isten kegyelmét, hogy az valóban megoldást jelentsen. TUTérni letérni szólamok és szokások által kitaposott utakról. Kilépni a való életbe. Vállalni fiatal életek sok terhét, csalódását, eggyé lenfii a fiatalokkal, szembenézve a ma problémáival és vállalni ugyan­akkor — ahogy Pál apostol mondja — a keresztről való beszéd bolond­ságát. Ez az út. És többek közt így segíthet a keresztyénség a vajúdó vi­lágon is. A Krisztusban a maga életére megoldást talált fiatal tud igazán felszabadultan élni és dolgozni, másokon segíteni, részt venni a holnap épí­tésében. Frenkl Róbert 3fláuíq h hűldoqsáq (ív.) Találd meg a helyed az emberek közöli Életünk legfőbb örömforrása, de ugyan­akkor szenvedésünknek leggazdagabb kút­feje nem <a természet szépsége vagy mosto- hasága, nem a technika vívmányai, hanem a másik ember. Éppen ezért, Testvérem, ha életedet kiegyensúlyozottan, boldogan sze­retnéd leélni, találd meg a helyedet az emberek között! Már most, fiatalon. Ugye milyen soknak közületek keserítette meg vidám játékát, amikor egy csacsi félreértés folytán sértődötten húzódott visz- sza barátai vagy barátnői közül, s maradt egyedül valódi vagy vélt sérelmeivel? Nyil­ván sokan bántátok már meg, hogy egy jóban, rosszban kipróbált kedves kapcsola­tot felbontottatok egy kacérabb tekintet, egy árnyalattal szebbnek látott termet ked­véért. De az ellenkezőjének is sokan örül­tetek már. Ugye milyen jó kis diákszobá­ban sokszor hosszú éjszakákat végigbeszél­getni és közben újra meg újra megízlelni az azonos vélemény és a közös akarat összekovácsoló erejét? S ugye nincs boldo- gítóbb érzés annál — de ezt szinte fölös­leges leírni — mint amikor ketten együtt indultok el közös életetek új útjára? Találd meg a helyedet az emberek között! Nehéz feladat, de meg kell birkózni vele. Hogy ifjúságunk örömteli lesz-e vagy magányos és szomorú, hogy a. jövendő hivatásunkban a munka örömét s a képes­ségeinknek megfelelő érvényesülést meny­nyire találjuk meg, jórészt attól függ, meg- találjuk-e helyünket a testvéri és a baráti körben, megtaláljuk-e azt a szeretett lényt, akivel együtt élve valóban teljesebb lesz az életünk, s megtaláljuk-e a helyünket az értékes magyar emberek dolgozó társa­dalmában. Két alapvető feltétele van ennek. 1. Legyen bátorságod szeretni elsősorban azokat, akik környezetedben él­nek. Szeretni sokszor bizony nem könnyű és nem természetes. Mégis enélkül nemhogy boldog, de még tűrhető sem lehet az életed, bárhol is éljél emberek között. A szeretet ereje az, ami teremt és megújít szüntelen minden értékes emberi közösséget. Ha csa­lódtál. ha megfáradtál szeretni s fásult közönnyel hagyod elsiklani magad mellett az eseményeket, úgy halld meg: az fogja újra élettel, illattal megtölteni körülötted a világot, ha ismét tudsz adakozó szívvel, segítő szeretettel fordulni barátaid, munka­társaid felé. Róluk tanította egyszer Valaki, hogy mindannyiukban az Isten Fiát lássuk, s róluk tudjuk, hogy mindannyian rászorul­nak a Bzeretetre. Sokszor nehéz elviselni a másik embert. Ez igaz. De ha megtanuljuk felismerni és szeretni a másik emberben azt, ami közös bennünk (és ez nem oly nehéz), könnyeb­ben tudjuk megérteni és elnézni azt is nála, amiben eltér tőlünk. így igaz a sze­retet különös matematikája szerint az is, hogy a másokkal megosztott öröm kétsze­res öröm és a másokkal megosztott fájdalom félszeres fájdalom. Fogadd el teljes meggyőződéssel hogy 2. az élet egyetlen értelme: a szolgálat! Hadd idézzek egy lánytestvérünknek közben érkezett leveléből: ,.Mindig azt gondol­tam, hogy csak én vagyok az egyedüli, aki­nek rengeteg problémája van, amit mi­előbb meg kell oldani . . .*• Majd alább ezt írja: ,,A munka lenne az a több, ami bol­dogságot ad? Nem szeretek dolgozni, kín a munka, pedig csak tanulnom kellene. Nem érdekel a fizika, az ionok rekombiná­ciója, a fénypolározás, stb. Nekem teljesen mindegy, hogy mehetek-e egyetemre vagy sem Nekem már minden mindegy.“ A kö­vetkező erre a válaszom s talán hozzá- tehetem, sokaké, akik átérezzük a súlyát mindannak, amit írt: jó néha tudni — s most hallja meg minden Fiatal Testvé­rünk —, hogy nem egyedül küszködünk ugyanazokkal a problémákkal, hanem szerte az országban jónéliány százezren. Bizonyára élete külső körülményei, belső csalódásai indokolttá tették eddig, hogy üresnek, céltalannak érezze életét. Hadd tegyem azonban ehhez is hozzá: mások is csalódtak s változatlan hittel vallják, az élet egyetlen értelme a szolgálat; szolgá­lat a másik ember, egész népünk javára. Ha Testvéremnek mindegy, hogy mehet-e egyetemre vagy sem, hogy szeret-e dol­gozni vagy sem, nekem nem mindegy. Nekem és a többi százezreknek szükségünk van Testvérem tudására, munkájára, szol­gálatár/:,. Erre pedig nincs joga nemet mon­dani, mert ez nem egyéni ügye. hanem valamennyiünké. Egyéni boldogság és nemzetsors összetartozó dolgok. Nagyon igaz Széchenyi mondása: ,,Csak .a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében!“ Nem lennék azonban igazságos, ha ezzel fejezném be válaszomat, mert bizony az emberek között a helyünket megtalálni na­gyon nehéz. Éppen ezért kérni szeretném valamennyi Fiatal Testvéremet. seg't^k egymást ebben. De kérni szeretném Felnőtt Testvéreimet is, segítsenek a fiataloknak — még salát életük példájával is —, hogy lelkesedésüket meg tudják őrizni akkor is, amikor elindulnak a munkás élet útján. Elfáradlak az ifjak... de erejük megújul ELINDULT A LANG Az olimpiai játékok kezdő aktusa jut eszembe, amikor a budapesti evangélikus ifjúság áldott szolgálatára tekintek. Isten Szentlelke meggyújtotta a lángot a buda­pesti ifjúság szívében és ez a láng elindult stafétaszerűen az ország evangélikus ifjú­ságának szíve felé. igy indult el egy kis csoport Budapestről, a lángot hozva, fel­szerelkezve a modern technika vívmányá­val, a magnetofonnal, vetítőgéppel és egyéb kellékekkel, Balassagyarmatra, hogy a lángot átadja a nógrádi ifjúságnak, hogy saját tájain ők hordozzák. Külön ország ,,Nógrád-ország“. Jellegze­tes tájegység. Festői szépségű vidék. Gyö­nyörű, szívet-lelket felüdítö erdők, ringó kalásztenger, ki-kiemelkedő lankák, hegyek, álmosan folydogáló Ipoly, melegszívű, ked­ves, jellegzetes észjárású palócok: ez Nógrád. A zsúfolt buszban, mint valami gőzfürdőben, egyetlen üdítő volt, ha ki­tekintettünk. Előttünk vagy alattunk a völgyekben megkapó panorámák bontakoz­tak ki utunkon. Szép volt. Kedves emlék marad. EGYÜTT AZ IFJÚSÁGGAL Az első találkozásunk Isten házában az ifjúsági istentiszteleten és az ezt követő 19 órai istentiszteleten volt. Jézus hívása hangzott ezeken az alkalmakon: ,.Kövess engem“ (Mt 9,9). Jézus maga hívta az ifjúságot a Mátéhoz hasonló bűnös isten­teleneket és a farizeusokhoz hasonló ember­telen kegyeseket egyaránt. Izgatottan várták a gyermekbibliakör tag­jai a délutáni vetítéssel egybekapcsolt ösz- szejövetelt. 60 lelkes, kipirult orca és cso­dálkozásra tárult szem figyelte a színes bibliai képeket. Isten szabadítását, erejét, a hitet sugározták ezek a képek. Délután a balassagyarmati gyülekezeti te­remben 24 fiú és 40 leány várta kíván­csian, mit hoztak nekik a pesti fiatalok. Testvéri szívet, segítő szándékot éreztek az előadók szavaiból, őszinte, megkapó bizony­ságtételt az Ifjúság életének, jövőjének fel­méréséről. Fáradt az ifjúság, beteg, ha külsőleg aktívnak látszik is — ez volt az első felismerés. De Isten Lelke tüzet gyúj­tott és azok, akik felelősséget éreznek az ifjúságért, elhozták ide is ezt a tüzet, hogy az ifjúság itt is Jézus Krisztusban erős, megújult ifjúság legyen. Jellemszilárd, tiszta életű, becsületes, a magyar jövendő hor­dozóalapja egyházi és társadalmi viszony­latban egyaránt. Ez a lelki megerősödés egységet, erőt, kiegyensúlyozott, hivő ke­resztyén életet jelent az ifjúság számára. Életünk alapvető viszonyainak normalizáló­dását: Istenhez, emberekhez és önmagunk­hoz helyes látással közeledhetünk. Ezt a lelki ajándékot hozta a pesti ifjúság. A megbeszélésen előjöttek az ifjúsági problémák. Hálának, köszönetnek és a szeretetnek bensőséges szavai hangzottak el a budapesti ifjúság felé és a kérés, hogy tapasztalataikat közöljék. A vidékiek részéről a vágyakozás, hogy vezetőjük le­hessen. Ez új feladatot ad a balassagyar­matiaknak. Komoly probléma merült fel, hogy a munkás ifjúság és az értelmi ifjú­ság testvéri szívvel nyújtsa egymásnak támogató, segítő kezét. A „kopaszodó ifjú­ság“ egyik tagja szívből jövő szavakkal köszönte meg a budapesti ifjúság szolgá­latát és boldogan éreztük, hogy mennyi felelősség, szeretet van szívében és segítő- készség a fiataljaink iránt. Jó volt együtt lenni. Szabó püspök úr zárószavai összefoglalták és a heti igével megfogható egységbe állították az egész napot (Mt 11,28). Az ifjúság megfáradásá­nak tünetei: problémátlanság, cinizmus, ál­landó kritizálás. Jézus éppen ezt a fáradt ifjúságot hívja magához, nem küld, hanem hív: „Jöjjetek és hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és én megnyugosztlak tite­ket“ (Mt 11,28). Ez a megnyugasztalás bűn­bocsánatot, lelki békességet és új erő­forrást jelent ifjúságunk számára. GARAMI LAJOS Beszélő számok Néhány adatot emelünk ki a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház­egyetem 1956. évi népmozgalmi sta­tisztikájából. Egyházunk lélekszáma 1956-ban 410,015 volt. A lelkészek száma 436. — 7428 gyermeket kereszteltünk meg, 5737-en konfirmáltak, 3069 pár kötött házasságot. — A másik oldal: 5323 temetés volt. 209,154-szer járultak emberek az oltárhoz, hogy bűnbocsánatot és erőt nyerjenek Krisztus testében és véré­ben. És az istentisztelet? Ahol hang-'k az életet teremtő, megújulást hozó ige. Anyaegyházközségekben 49,076, leányegyházközségekben 10,597. szór­ványegyházközségekben 5336 isten- tisztelet volt. Csak számok. De azok számára, akik egy szám mögött látják például az oltár előtt hűséget esküdő páro­kat, vagy a konfirmandusok seregét, beszélnek az egyházról. Hirdetik, hogy az egyház él és szolgál. _______ EV ANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— Ft, félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft, Csekkszámla: 20412—VTII. ______10 000 példányban nyomatott. ZR ÍNYI NYOMDA " Felelős: Bolgár Imre. WTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYmTYTTYTTTTYmTTTYT¥YTTTTTTYTTTYTTTTTTTTYTYTTTTYYTTTTmTTYYTYTTTTTYTT¥TTT*?TTTTTTrTYT*TTTTTTTTYTTVrmFTTTTTTTrrTTTT¥TrTTYTTTTTrrTTYYYT¥?TTYYYTTTTTTVTTTfTTTT* A MOZI ELŐTT Igaz történet Isten nyolcadik pa­rancsolatáról, mely így hangzik: „Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot!“ A barátság nagy kincs az emberek életé­ben. Jó tudni azt, hogy van valaki, aki ve­lem együtt örül, megosztja gondjaimat. De a barátság csa)k akkor igazi, ha mindkét félnék hasznára van. * Feri és Zoli is barátok voltak. Egy utcá­ban laktak, egy osztályba jártak, együtt ta­nultak és együtt játszották. Egy kis történe­tet mesélek el kettőjük életéből. Egyik ködös őszi délután zeneóráról men­ték hazafelé Feri és Zoli. Egyik hegedülni tanul, a másik zongorázni, tűtjük a mozi előtt vezetett el. Megálltaik és kíváncsian né­zegették a képéket. Izgalmas mesefilm volt műsoron. — Te, menjünk be, nézzük meg — mondja Feri Zolinak. — Én nem mehetek be, nincs pénzem — felel Zoli. — Nem baj, van nálam annyi, amennyibe két jegy kerül. Majd az első sorba veszünk, oda a legolcsóbb. — Nem Feri, én akkor sém megyek. Édes­anyámnak megígértem, hogy zeneóra után sietek haza. Majd legközelebb, ha elkéredzke- dem otthon, akkor megnézzük, jó? Különben is, te sem kéredz'kedtél el. Nem fogják a te szüleid sem tudni, hol vagy. — Te, bemehetünk azért: majd azt 'mon­dod otthon, hogy nálunk voltál tanulni, én pedig azt mondom, hogy nálatok voltam. Ne félj, ném lesz semmi baj. Gyere, menjünk be. Ne kéresd magad, hát nem izgat téged a film? Nagy volt a kísértés. Zoli habozott is egy darabig. Hiába, csábította őt is a jó film. De azután erőt vett magán. Eszébe jutott valami. — Feri, emlékszel te a nyolcadik paran­csolatra, amit múltkor tanultunk gyermék- bibliákörön? — Hogyne. Ne tégy felebarátod ellen ha­mis tanúbizonyságot. De Imiért tartozik ez most ide? — Azért, mert te arra akarsz rávenni, hogy vétkezzem a nyolcadik parancsolat ellen. — Ugyan, eredj már, hiszen éppen arról van szó, hogy egymás mellett tanúskodjunk. — Na és mit gondolsz, nincs abban semmi rossz, amit most akarunk csinálni? — Hááát van — húzta a szót Feri —,. de mégsem olyasmi, hogy Isten parancsa ellen vétkeznénk. Nem ártunk evvel senkinek. — Azt csak gondolod. Emlékszel, mit ta­nultunk erről a parancsolatról? Ez a párán* csolat azt is jelenti, hogy felebarátunkat ha­zugságba ne iceverjük. Már pedig ha úgy ten­nénk, ahogy 'mondod, akkor ezt tennénk egy­mással. Isten ellen, szüléink ellen és saját­magunk ellen is vétkezünk, ha így cselek­szünk .., így folytatta még egy jó darabig Zoli. Addig beszélt, hogy végül is hazaindnltak. Másnap szülői engedéllyel nézték meg a filmet. Nagyon tetszett nekik Juhász Géza bácsi Kedves Gyerekek! Remélem, hogy a Kis Káté és Ágostai Hit* vallás segítségével, no meg a Biblia ismere­tével ezeket a kérdéseket is meg tudjátok fej­teni. Többötöktől kaptám már levelet, mely* ben megírják, hogy a jutálcnrikönyvet meg* kapta. Arra kérlek Benneteket, hogy aki esetleg olyan könyvet kapott, ami már meg­van, küldjétek vissza, hogy kicserélhessük. Két könyvet visszahozott a posta, mert a címzett ismeretlen és nem találták meg. Itt közlöm most a címükéi, kérjük őket, írják meg helyes és pontos címűket, hogy el tudjuk nékik is küldeni a jutalomkönyvet. Papp End­re V. o.t. Szentmárton (milyen Szentmárton?) Petőfi u. 2., Balkay Judit VII. o. t. Kaposvár Beloiannisz u. 25. Leveleiteket továbbra is a már megadott címemre küldjétek. Szeretettel köszönt Benneteket Juhász Géza bácsi válaszolj: (Kérdések az egyház tanításából) II. 1. Miért született Jézus Krisztus? (2 pont) 2. Hogyan lehetek igazzá Isten előtt? (3 pont) 3. Mit mutattak Jézus csodái? (1 pont) 4. Mi a Szentlélek munkája? (3 pont) 5. Hogyan végzi a Szentlélek munkáját? (2 pont) 6. Mi az egyház (az Ágostai Hitvallás sze­rint? (2 pont) 7. Hány egyház van? (3 pont) 8. Mikor írta Luther a Kis Kátét? (5 pont) 9. Mi indította Luther Mártont a Kis Káté megírására? (Kis Káté előszava) (3 pont) 10. Hány szentség van és melyek ezek? (1 pont)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents