Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-07-21 / 18. szám

Békés életet akarunk! !— Beszámoló a magyar protestáns egyházak lelkészeinek 1957. július 11-én tartott országos békekonferenciájáról Az Országos Béketanács Refor­mátus Bizottságának és Evangélikus Egyházi Bizottságának rendezésében mintegy háromszáz protestáns lel­kész részvételével országos konferen­cia volt a Református Teológiai Aka­démia dísztermében. Az elnöki asz­talnál a protestáns egyházak vezetői ültek. Az elnöki tisztet Benkó Fe­renc református főgondnok-helyettes töltötte be. ÉLET VAGY HALÁL! Az elnök megnyitó és üdvözlő sza­vai után Muraközy Gyula református lelkipásztor, a Református Konvent irodájának vezetője tartott megnyitó áhítatot 5. Mózes 30, 11—15. alapján. Rámutatott arra, hogy az emberiség most olyan döntés előtt áll, amilyen még nem volt a világtörténelemben. Isten az atomerőben életet vagy ha­lált adott elénk. Ha az élet érdeké­ben használjuk fel, akkor más le­het a munka élete és az élet mun­kája. Megújulhat a föld termőereje, e uraivá válhatunk a betegségeink­nek. Ha visszaélünk vele és a ha­lált választjuk, akkor előttünk áll a bomló világ, elpusztult országok, megsemmisült emberiség szörnyű víziója, s a föld üres rémhajóként száguldihat a világűrben. Milliókkal együtt magyar evangéliumi egyhá­zaink is az élet mellett döntöttek, mert mi nem a halál, hanem az élet népe vagyunk. Istent kérjük: meg­békélt életet adj nekünk, Urunk! A világ felé kiáltjuk: békés életet aka­runk. A KONFERENCIA KÖZÉPPONTJÁBAN Péter Jánosnak, a Kultúrkancsolatok Inté­zete elnökének, a Béke Viláfftanács tagjá­nak nagy érdeklődéssel várt előadása állott, hiszen részt vett az Országos Béketanács képviseletében a Béke Világtanács colomból világgyülésén, ahol 70 nemzet 400 kép­viselője egy szívvel így döntött: békés éle­tet akarunk! KÉT VILÁG KÖZÖTT Az előadó rámutatott arra, hogy Ceylon miniszterelnöke szerint az ázsiai és afrikai népek mai nemzedéke két világ között él. Az egyik elhalóban van. Ez az a világ, mely nem akarta megengedni, hogy az emberiség kétharmadát kitevő ázsiai és afrikai népek felemelkedhessenek a jólét és szabadság életszintjére. A másik világ születőben van. Érte harcolt a mai nemze­dék. Ebben az új világban az eddig el­nyomott népek öntudatra jutottak, helyet követelnek a tárgyalóasztal mellett és részt kérnek a világ sorsának intézésében. A VILÁG NÉPEINEK SZOLID ARIT ASA Előadásának további részében olyan kér­dést fejtegetett az előadó, melyet a kon­ferencia résztvevői őszinte érdeklődéssel és helyesléssel hallgattak: a szolidaritás kér­dését. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint az ázsiai és afrikai népekben kétféle szo­lidaritás él. Felelősséget éreznek egymás sorsa iránt s őszintén örülnek egymás fel- emelkedésének, de ugyanakkor felelősséget éreznek a fehér emberek közösségei iránt is. AZ ÉLET ÉRDEKÉBEN Az előadás csúcspontja az volt, amikor szemléletesen fejtegette, hogy a két milliárd színes ember colomból képviselői milyen sürgetően követelték a nukleáris fegyve­rekkel való kísérletezés megszüntetését, sőt a pusztításra is felhasználható készletek megsemmisítését. ök látták á hiroslmai pusztulást, közelükben robbantak a bombák a Bikini szigeteken, tiltakozó felvonulást rendeztek a Karácsony-szigeti robbantások ellen. AZ EGYHÁZ FELADATA A világ népeinek ebben a nagy szolidari­tásában az egyháznak is ott van a helye. Ez volt az előadás gyakorlati summázása. Az egyházba^ minden Imádság úgy han­gozzék el, minden szolgálat úgy történjék, hogy mindig erősebb legyen ez a szoli­daritás és megmaradjon a béke! A magyar protestáns egyházak lelkészei világosan látják ezt a fel­adatukat, s ezt egyházuk népe és az egész világ közvéleménye számára nyilvánosságra is akarják hozni. Ezért Szamosközy István református esperes felolvasta azt. a javaslatot, melyet a konferenciát rendező két bizottság terjesztett a résztvevőik elé, s melyben kifejezésre jut a magyar protestáns egyházak szolgálatának felajánlása a béke ügyében. (Ezt az állásfoglalást lapunk első oldalán ismertetjük.) A HOZZÁSZÓLOK köszönetét mondtak az előadásért és hivatkozva az előadás egy-egy rész­letére, kivétel nélkül arról tettek bizonyságot, hogy a maguk helyén, az egyházi szolgálat eszközeivel támogatni akarják a népek béke- törekvéseit, melyek a colombói gyű­lésen is messzehangzó módon nyil­vánultak meg. A hozzászólók sorá­ból megemlítjük a következőket: Huszty Kálmán a Református Bi­zottság nevében a következőket mondotta: „Amikor az áhítatot hall­gattam, olyan textussal találkoztam és találkoztunk mindahányan, amely jól ismerős mindnyájunk számára: „Adtam elődbe az éietet és a ha­lált." De az Ige többször hozzá­mondja: „Válaszd azért az életet!” Az Istennek nem közömbös az, hogy mi mit választunk. Rendkívül fon­tos számunkra, hogy mi továbbra is, nemcsak úgy mint eddig, hanem egyre fokozódó mértékben tegyük magunkévá a bekének az ügyét, az egymás közötti megbékélésnek a szolgálatát is, hogy úgy mondjam, mikrokozmikusan és makrokozmiku- san értsük meg a béke üzenetét és ne áltassuk valóban magunkat az­zal, hogy semlegesek maradhatunk. Mert elvileg talán lehetséges a sem­legesség, de gyakorlatilag sem az atom- és hidrogénfegyverek, de még csak a rádióaktív részecskék sem semlegesek. Ezért hitünkkel, imád­ságunkkal, belső érzületvilágunk­kal, idegünkkel, erőnkkel és velőnk­kel minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk — hadd ismételjem — ki­sebb körökben, családokban, gyüle­kezetekben, egész társadalmunkban és amerre járunk ebben a világban, azért, hogy a békének az ügyét előbbre vigyük. Én hiszek abban, hogy nemcsak atomsugárzás van, hanem ennek a lelkületnek, ennek a tömegeket mozgató békés indulat­nak is hatalmas kisugárzása van, annál is inkább, mert Isten gondo­latárói van szó.’* Szabó László, a Baptista Egyház elnöke arról beszélt, hogy ők imád­kozó szívvel és alázatos keresztyén élettel akarják a béke ügyét szol­gálni. Dr. Kékén András, az Evan­gélikus Egyházi Bizottság ügyvivő­lelkésze azt juttatta kifejezésre, hogy a felolvasott javaslatot a két bizottság vezetői együtt készítették s így abban az evangélikus egyházi bizottságnak, de az egész evangé­likus egyháznak az őszinte békeaka­rata is megnyilvánul. Grünvalszky Károly józsefvárosi lelkész a követ­kezőket mondotta: „Amióta az egy­házban a béke kérdésével foglalko­zunk, mindig azt váltottuk, hogy mi mint egyház, csak teológiai alapon szolgálhatjuk a békét. Ez így volt a múltban, és így van a jelenben is. Az előző években a teológiai alap szabaddá tett bennünket arra, hogy a keresztyénség erőit bátran a béke szolgálatába állítsuk, most a teológiai alap mintha bátortalanabbá tenne bennünket a béke mindennapi kér­déseiben való állásfoglalásra. S ez baj. Mert szerintem a teológiai alap, ha valóban az, tehát teológiai, akkor nem hathat mérséklőén a Krisztus, a hit és szeretet erőinek a béke szolgálatába állítására, ellenkezőleg, ledönt minden gátat ezeknek az erőknek az útjából, hogy mindnyá­jan szabadon és teljes szívvel szol­gálhassuk a békét.” a záró áhítatot Koren Emil esperes tartotta 1. Thessz. 5,8 alapján. A keresztyén élet jellemző vonásai közé tartozik az éberség. Leléphetünk az élet porondjáról, ha nem figyelünk ébe­ren az életre és annak kérdéseire. Ez az éber értelem arra figyelmez­tet, hogy harcban állunk. Bárány- fegyverekkel, tehát szeretettel, sze­lídséggel, béketűréssel küzdünk a gonoszság ellen. Ez a harcunk az emberért folyik Küldetésünk pa­rancsa az, hogy úgy szeressük egy­mást, ahogy Krisztus szeretett min­ket, az a Krisztus, aki meghalt a keresztfán az emberért. JÓ BIZONYSÁGA volt ez a gyűlés annak, hogy a ma­gyar evangéliumi egyházak lelké­szeit őszintén áthatja a béke utáni vágy és őszinte szolgálatra készteti a védelmező pásztori szeretet. Ismer­tetésünket hadd fejezzük be az egyik felszólaló szép gondolatával: „A lelkipásztor számára a békesség nemcsak az értelem kérdése, hanem a szív ügye!" (K. A.) Szikkadt tájon Lásd, vízszegény a táj amerre járok, De én tudom, hogy vannak óceánok, S fáradtforrások, keskeny kis patak, Lankadt erek — mind hozzá tarta­nak. Látod, szegény a föld a hitben itt lenn, De én tudom, hogy él a cél: az Isten. S szikkadt szív, lankadt lélek — cseppnyi ér — Megérzi majd s egyszer mind haza­tér. Rumy Erzsébet. Előfizetőink figyelni í be! Előfizetőink közül többen még a múlt év­ről is nagyobb előfizetési hátralékban van­nak. Akik hátralékaikat 1957. július 15-ig nem rendezték, azok részére — a Lap iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődés miatt — a Lap további küldését beszüntettük. A gyülekezeti lapterjesztők hátralékainak elszámolásait is kérjük, mert a fenti ok miatt a jövőben az eddig küldött példány­számokat részükre nem tudjuk biztosítani. Az Evangélikus Élet csekkszámiaszáma: 30412—VIII. Lapunk e heti számához az elő­fizetések rendezésére postai befize­tési lapot mellékeltünk. BÉKEJELENTÉS Egy közgyűlés sok üggyel foglal­kozik. Vannak unalmas pontok és érdekes pontok a tárgysorozatban. Az Egyetemes Egyház Közgyűlésén az egyház békebizottságának jelen­tésénél érdeklődéssel hajolnak előre az emberek. Dr. Kékén András, a bizottság ügyvivő lelkésze számol be az ed­dig végzett munkáról. Eddig püspöki megbízásból, ideiglenes bizottságban végezték a békeszolgálatot. Most a Közgyűlés feladata, hogy a végleges bizottságot megválassza és szolgála­tába kiküldje. Szembetűnő az a bizalom, ahogy a Közgyűlés a jelentést hallgatja. Nincs kényszeredettséig, nincs kép­mutatás, őszintén kívánja és akarja itt mindenki a békét. A szeretet krisztusi parancsa is erre kötelez. Hogy egyházhoz illő módon, szere­tettel és pártatlanul szolgáljuk a békességet szűk és tág emberi közös­ségben. Az eddigi munkának ‘már vannak jó eredményei. Beérkezett levelek tanúsítják, Hogy lelkészek és presbi­terek megoszlás nélkül, jó lélekkel fogadják egyházunk evangéliumhoz hű békenyilatkozatait. És a külföldi sajtónyilatkozatokból is tudjuk, hogy egyházunk békeálláspontjá­nak külföldi egyházak és vezetőik előtt is súlya van.-------------­Ki k képviselnek minket ebben 3 békeszolgál a ti >an ? Védnökök: a Déli- és Északi Égi*- házkerületek elnökségei. A bizottság elnöksége: Szabó Jó­zsef ny. püspök, D. dr. Vető Lajos ny« püspök, dr. Karner Károly teol. ta­nár, Dedinszky Gyula lelkész, dr, Mesterházy I.,ászló másodfelügyelő, dr. Sömjéni Miklós egyházi ügyész. A bizottság tagjai: Abaffy Gyula* Boros Károly, Selmeczí János. Ha­lász Béia, Lehel Ferenc, Mekls Adám, Szabó Gyula, Zoltai Gyula, Koszorús Oszkár, Válint János, Káldy Zoltán, Hafenscher Károly, Kutas Elek, Weltler Rezső, Dan­hauser László és Koren Emil lelké­szek, illetve esperesek, Balezár Ist­ván. Mihály Sándor, dr. Boleratczky Lóránt, dr. Rékasy Pál, Szalatnai Rezső presbiterek, illetve egyház- felügyelők. A bizottság ügyvivő-lelkésze: dr. Kékén András, az Evangélikus Élet szerkesztője, ügyvivő helyettes: Veöreös Imre, a Lelkipásztor szer­kesztője. A bizottság jegyzője: Dóka Zoltán ösztöndíjas lelkész. — Elfogadja a Közgyűlés? — Elfogadjuk. Bizalommal. — Isten áldja meg szolgálatukat!. H. Németh István Új muuhásoh as Egyetemes Egyház vezetőségében Egyetemes közgyűlésünk az egy- I házi élet újiárendezése során új | munkásokat állított az Evangélikus Egyetemes Egyház élére, hogy veze­tői legyenek annak a nagy munká­nak és szolgálatnak, amelyik hivat­va van előre vinni egyházunk életét. E fontos tisztségek között elsősor­ban kell megemlítenünk az Egye­temes Egyház új egyházi főjegyzőjét. Erre a nagyfontosságú szolgálatra magyar evangélikus egyházunk kép­viselőinek bizalma Dr. Kékén And­rás Budapest—Deák téri igazgató­lelkészt, az Evangélikus Élet felelős szerkesztőjét hívta meg. Régi egyházi munkás került az Egyetemes Egyház vitáéi főjegyzői tisztségébe is. Hosszú esztendők hű­séges híve Dr. Vélsz Aladár ügyvéd, a győri egyházmegye felügyelője töl­ti be ezt a tisztséget. Egyetemes főtitkárrá Veöreös Im­re, kecskeméti lelkészt, a Lelkipász­tor szerkesztőjét választotta meg az Egyetemes Közgyűlés. Szolgálata elé nagy várakozással és reménységgel néz egyházunk közvéleménye. Az Egyetemes Közgyűlés megvá­lasztotta az új Sajtótanácsot is. A Tanács tagjai lettek­Hivatalból ta gok: a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Köz­gyűléséneik elnöksége (D. Ordass La­jos püspök, dr. Mády Zoltán fel­ügyelőhelyettes), Turóczy Zoltán püspök, az Országos Lelkészi Mun­kaközösség vezetője (Sclholz László), a Teológiai Akadémia kiküldött ta­nára, a Sajtóosztály előadója, a Sajtóosztály főkönyvelője (I‘só Pál), a Sajtóosztály kiadó-szerkesztője (Juhász Géza), az Evangélikus Élet felelős szerkesztője (dr. Kékén And­rás), a Lelkipásztor felelős szerkesz­tője (Veöreös Imre), az egyetemes főtitkár, az Egyházegyetem ügyésze (dr. Göttcbe Ervin). Választott tagok: Csepregi Béla, Koren Emil, Zászkaliczky Pál, Dr. Kása Pál, Káldy Zoltán, Szabó Jó­zsef, Várady Lajos, Kendeh György, Balikó Zoltán, Görög Tibor. Pótta­gok lettek: Gyöngyösi Vilmos, Ha- fenscher Károly, Kiss György, Me* zősi György, Vető Béla. A választások mind egyhangúak voltak. Mellettünk volt az Úr (124. zsoltár) Ha nem lett volna mellettünk az Ur — így szóljon Izráel — ha nem lett volna mellettünk az Ur, amidőn reánktörtek, elevenen elnyeltek volna, amikor fellángolt ellenünk dühük; elborított volna az ár, lezúduló patak ragadta volna életünket* átcsaptak volna fejünk fölött a büszke hullámok. Áldott az Űr, aki nem vetett oda fogaik prédájául. Életünk megmenekült, mint a madár a madarász tőréből: a hurok elszakadt s mi megmenekültünk. Segítségünk az Űr neve, aki mennyet és földet teremtett! Fordította: Bodrog Miklós Egyházunk szeretetszolgálata és a külföldi segélyek szétosztása Az Egyházegyete'm Közgyűlése elé Kendeh György kelenföldi lelkész terjesztette be egy­házunk. most folyó szeretetszolgálatáról jelen-* tését. Ennék a szeretetszolgálatnak nagy ré-> szét a külföldről beérkező segélyek szétosz­tása teszi ki. Kendeh György jelentésében többek között a következőket mondotta: 1 Az első külföldi segélyszállítmány már 1956. november 3-án megérkezett a ma­gyarországi ökumenikus Bizottsághoz. Ennek a küldeménynek 25 százalékát kapta meg egyházunk. Ez az élelmiszerszállítmány leg­nagyobb részt a Nagybudapest területén lakó egyházi alkalmazottak között került kiosztás­ra. Egy kisebb részéből pedig az öt, vagy annál több gyermekes vidéki lelkészcsaládok is részesültek. Szeretetszolgálatunk munkája új lehetősé­gekhez jutott az Evangélikus Világszövetség hivatalos kiküldötteinek 1957. februárban hazánkba tett látogatása során. A velük foly­tatott tárgyalások közben lett nyilvánvalóvá az a komoly segítőkészség, amellyel egyhá­zunkat támogatni kívánják. A Szeretetszolgá­lat vonalán ez két irányban valósulna meg: 1. általános segítség, 2. gyógyszersegítség for­májában. Az Evangélikus Világszövetség kiküldöttei­nek ígérete alapján már február 'második felében egy vagon szállítmány érkezett külön­böző tartalommal. A Vámőrségek Országos Parancsnokságánál sikerült biztosítani azt a kedvezményes elbánást, hogy egyházunk a szétosztást utólagosan igazolhatja. A Közleke­désügyi Minisztérium pedig 1957. végéig fu­vardíjmentes szállítást biztosított az egyhá­zunk címére érkező szeretetadományokra vo­natkozóan. Ezen az úton érkezett március 8-ig egyház zunk címére 14 vagem küldemény. Ezt a kül­deményt különféle nehézségek miatt nem tudtuk azonnal átvenni mindaddig, amíg a Nemzetközi Vöröskereszttel a megegyezés meg ném történt. Ennek megtörténtéig szüne­telt a külföldről bejövő segélyek átvétele. Időközben megalakult a magyarországi pro­testáns egyházakat magábafoglaló adminiszt­ratív jellegű egyesülés, a Protestáns Kollé­gium, amelybe evangélikus egyházunk is be­kapcsolódott s egyházi felsőbbségünk jóvá­hagyásával Egyezményt kötött a Nemzetközi Vöröskereszttel. Az Egyezmény értelmében a Nemzetközi Vöröskereszt folyó év június 30-ig vállalta az egyházunknak szánt szeretztkülde- mények fuvardíjmentes szállítását és vám­mentes kezelését, ugyanakkor kötelezte egy­házunkat arra, hogy munkájában a genfi konvenció szellemében jár el s a szétosztás lebonyolítására az általa kívánt módot követi. A megegyezés után 'május 3-ával indult meg az a jelentős szállítás, amely június 30-ával fejeződött be 34 vagon beküldésével. Így összesen egyházunk részére 50 vagon szeretet- adomány jött a legkülönbözőbb tartalommal: élelmiszer, bébi-holmi., játék, új és használt ruházat, csukamájolaj, vitamin-tabletták, szi­rup, stb. A küldemények leltárbavétele folyamatban van. Az adományozók külön­bözők. Azt mondhatni: benne van az egész lutheránus világnak a minket hordozó szere- tete. Itt említem meg, hogy a több mázsát kitevő csukamájolaj küldeményt egyházunk felajánlotta az Óbudai Hajógyár munkásainak, akiknek munkájúik végzésénél szükséges védő gyógyszer a csülkaímájolaj. A Hajógyár mun­kásai elfogadták az adományt és hálás szívvel mondták köszönetét egyházunknak. O A következőkben az elosztásról kívánok <L4' jelentést tenni. Az egyházkerületek elnökségeinek közös tanácskozása foglalkozott az elosztás irányelveivel, melyet a Nemzetközi Vöröskereszt is elfogadott. Ennek alapján a szétosztást négy kategória felállításával meg­kezdtük. A négy kategória a következő: a) szeretetintézmények (összesen 27), b) valamennyi fizetéses egyházi alkalma­zott (aktívak és nyugdíjasaik), c) valamennyi egyházi önkéntes 'munkás (tisztségviselők és presbiterek közül csak a rászorulók), d) rászoruló egyháztagek. Július 5-ig a következő csomagok kerültek kiosztásra: 537 aktív lelkészcsaládnak ... 542 csomag, 198 nyugdíjas lelkésznek, illet­ve özvegynek .......................... 419 csomag, 29 teológiai hallgatónak ........... 49 csomag, 90 fizetéses egyházi alkalma­zottnak .................................. 96 csomag, 33 4 önkéntes munkásnak, illet­ve gyülekezeti tagnak ........... 341 csomag, 96 gyülekezetnek .................. .96 csomag, ös szesen; 1543 csomag. Ezen túlmenően a 27 szeretetintézmény 101 csomagot Ikapott. 3« Az Evangélikus Világszövetség jelentős segítsége az is, amit külföldi gyógysze­rek díjmentes küldésével nyújt. Ez először lelkészcsaládok szükségleteinek kielégítésére vonatkozott. Kérésünkre tágabb kaput nyitot­ták és a gyülekezeti laadk felé is vállalták ezt a segítőszolgálatot. Üjabban a gyógyszer­küldés idejét lényegesen sikerült lecsökken­teni. Az igénylések száma igen nagy, ezeket gyógyszerész, illetve orvos felülvizsgálata után továbbítjuk. Az Evangélikus Világszövetség a Rád községben fellépett gyermékbénulásos megbetegedésekkel Icapcsolatban a pestmegyei közegészségügyi és járványügyi hatóságok rendelkezésére bocsátott 1200 cm3 Gámma Globulint. Szeretetszolgálatunk részére is kül­dött 2600 cm3 Gamma Globulint. A két rend­kívüli gyóyszer-adomány értéke 134,000 schilling. Nem egyházi forrásból kapott Szeretet­szolgálatunk 42 tonna búzalisztet, 25 tonna tejport, valamint 13 tonna ömlesztett sajtot. Ezek szétosztása ugyancsak folyamat­ban van. A Szeretetszolgálat egyik nehéz szakasza: a beáramlott küldemények átvétele és lera'k- tározása befejeződött. A szétosztás csak most indulhat meg igazán, hiszen csak most lett nyilvánvalóvá, hogy a 1minket hordozó test­vérszívek szeretete mit kínált fel. A rendelke- zésürikre álló anyagnak mielőbb el kell jut­nia azokhoz, akik rászorultak. Ennek a szét-1 osztásnak igazságosságra törekvéssel kell töri ténnie, de úgy, hogy sem magyarhoni evan­gélikus egyházunk, sem senki más becsületéi be ne kerüljön. Kendeh György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents