Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-07-14 / 17. szám
Katóiból életre fTfiásíhf í* bőldőíjjátf (ni) Te is boldogságra szülefféll Ötödik gimnáziumban görög órán egy mesét fordítottunk. A mese' a következő: Az emberek két tarisznyát viselnek, — az egyiket elől, a másikat hátul. Tele van pedig bajokkal, bűnökkel mind a kettő. De amíg az elől lévő tarisznyában mások bűnei vannak, addig a sajátunk a hátsó tarisznyában foglal helyet. Ezért van az, hogy az emberek a mások hibáit oly hamar észreveszik, a magukéit pedig elnézik. Eddig a mese. Azt gondolom, hogy a fenti ige azért nem jut el sokszor szivünkhöz, mert hátul van a tarisznyánk. Olykor-olykor érezzük csak a súlyát, vagy egyik-miásik ’oldalon nyomását, i— de akkor is megpróbáljuk ügyeden könnyíteni. Ügy, hogy egyik vagy másik oldalon jobban meghúzzuk a szíjat és így egy időre köny- tiyebbnek érezvén a súlyt, elhitetjük magukkal, hogy el van intézve minden teher. Isten szava pedig határozottan |5zól: A bűn zsoldja halál. Bűneid, melyek ott vannak az életedben, — nemcsak szépséghibák lelkeden, sőt nemcsak a társadalmi együttélés szabályait rúgják fel alkalomadtán, hanem a kárhozatba juttatnak. Ifjak úgy élnek az életben, mint a zsilip alatt játszó gyermekek, — játszanak iszapvárakat építve, vagy bókaporontyokat fog- dosva, s nem gondolnak arra, hogy a másik oldalon gyűlik a víz s mi lenne, ha a zsilipőr felhúzná a zsilipeket. Ez az ige most is, mint minden más alkalommal, személyesen szól. Isten azt akarja, hogy lekerüljön hátadról a tarisznya és tartalma kiönt- Ve idekerüljön eléd, hogy meglásd bűneidet. Jól tudom, lesz olyan bűn, amelyre elmosolyodsz és finoman legyintesz, hogy micsoda idejét múlt (dolog, — lesz olyan, amelyre azt mondod, hogy én ilyet nem követek el. Testvér, figyelj, és ha valamelyiknél rezdül a szíved és úgy érzed, hogy rólad van szó, akkor tudd meg, hogy neked szól és menekülj Sfézushoz. „ És szól az Igei Gondolj gyilkosságaidra! ’ "Legyintesz? Azt hiszed, hogy csak h késelésről van szó? Nem, — gondolj sértegetéseidre, a sokakat megbotránkoztató kétértelmű szavaidra, másokat céltáblának használó „jópofa” bemondásaidra, gúnyolódásaidra. Fiatal fiú története jut eszembe. Alacsony termetű, félszeg fiú volt. Nem- is hívták másképp osztálytársai, mint hogy: Te töpörtyű. A kis Töpörtyű nem vett részt a vidám beszélgetésekben, s ha egyszer-egy- szer beállt a játszó barátok közé, a játszótársak öröme akkor volt igazi, ha a játék végén a kis Töpörtyűn nevethették ki magukat. Egyik este eztán az édesanyja felakasztva találta kisfiát. A zsebében lévő búcsú- cédulán csupán ez állt: Minek is élne egy ilyen töpörtyű? Az ifjak gúnyolódása gyilkossággá lett. —- A gyilkosság Isten ítélete alá 'kerül. Gondolj lopásaidra! Az osztályban véletlenül talált radírtól vagy ceruzától a magamnál felejtett kölcsönkért könyvön keresztül. a Krisztus mérlegén meg nem álló durva kívánságokig, — a lopásaidra. — A lopás Isten ítélete alá kerül. Gondolj hazugságaidra! Arra az általánosan használt mondatra: „hazugság nélkül nem is lehet megélni”. Az iskolai „készültem” válaszokra, a munkahelyen a főnök távollétében pompás eszmecserékre, — megjelenésekor a gyorsan átváltott szorgalmas munkára. A mellébeszélésekre, vagy az igazság elhallgatására. Egy-egy hazugságodon való tettenéréskor „csak vicceltem” kifejezéseidre. — A hazugság Isten ítélete alá kerül. Gondolj tisztátalanságaidra! Paráznaság .;. nevetséges!? Nemcsak a szó régies volta miatt, hanem a tiszta életre való törekvés is gúny tárgya. Tesitvér, te, aki kezedbe veszed ezt a lapot, remélem, hogy tiszta életet akarsz élni, — de vedd észre, hogy ez a bűn mennyire körülfonja életedet. Még a legtisztább szerelmet is be akarja mocskolni, gondolataidat és beszédedet akarja megfertőzni. — A tisztátalanság Isten ítélete alá kerül. Sorolhatnánk a bűnöket tovább, de az ige megállít és azt mondja, hogyha valaki minden parancsolatot megtart is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. S azt gondolom, hogy mégis lenne valaki, aki úgy tudna megállni Jézus előtt gazdag ifjú módján, hogy mindezeket én megtartottam és Jézus szól: Egy fogyatkozásod van — csak fogyatkozás, nem is bűn, — de ha arról nem tudsz lemondani, r.em vagy az én tanítványom. Annak az ifjúnak a gazdagságról kellett volna lemondania, — elszakadt Jézustól. Téged mi tart vissza? Kedves Testvérem, mindenképpen látnod kall, hogy az igének igaza van. Bűnökkel teljes az életed és ez elszakít Istentől, magad erejéből nem tudsz kimászni a zsilip alól, kegyelemre szorult vagy. De Jézus Krisztus éppen azért halt meg a kereszten, hogy megmentsen a bűnből, kárhozattól. Azért vállalta a Golgotha keresztjét, hogy az Isten téged, tőle elszakadt gyermekét visszafogadjon, hogy bűnbocsánatod legyen. Ebből a bűnbocsánatból táplálkozó, békességes élet, és a belső békén nyugvó teljes boldogság, amely már itt a földön Isten népének nagy ajándéka Urától. A bűn következménye halál ugyan, de Jézus Krisztus halálában való hit teljes békesség és örökség-szerinti örök-élet, — kegyelemből. Kerekes Titusz A boldog életnek nincsen titka és nincsen receptje. A boldogság nagy emberi kérdése a hétköznapok csatamezején dől el. Külön tanítani nem lehet. Mindenkinek élnie kell a maga életét. Legtöbb, amit tehetünk, hogy néhány alapelvet szem előtt tartunk, amelyhez igazodva el tudjuk kerülni, hogy saját boldogságunk ellenségei legyünk. Mei’t ez a legnehezebb. Fiatalságunk idején rendszerint két hibát követünk el. Túl mohók vagyunk és köny- nyen csüggedünk. Úgyis mondhatnám, hogy hajszoljuk a boldogságot vagy csalódásaink következtében félünk tőle, azaz nem hiszünk benne, az újabb csalódást akarjuk elkerülni. Mindkettő nagyon érthető, hiszen emberi természetünk lényegéből fakad. Ne hajszoljuk a boldogságot! Ezt nem lehet kicsikarni a sorstól, ez megérik az emberben. Meg, ha valaki a főnyereményt nyeri meg a sorsjáték alkalmával, az is tartós örömforrássá csak akkor tudja tenni e nagy ajándékot, ha megfelelő életbölcsességgel rendelkezik. Ehhez pedig érni kell. 0 Az igazi boldogság feltétele, hogy rendezett külső és belső viszonyok között éljünk. Lehet, hogy váratlanul, nagy erővel szakad reánk, lehet, hogy csendesen, hosz- szú, egyhangú esztendők elteltével virágzik ki szívünkben, de mindenféleképpen csak rendezett életű ember sajátja lehet. Az ilyen élet megteremtésének megvannak a gyakorlati eszközei, s ezek minden embernek egyformán a rendelkezésére állnak. Néhány legfontosabbat említsünk meg ezek közül. Járjunk nyitott szemmel a világban s legyen bátorságunk az életet olyannak megismerni, amilyen. Az emberi boldogulás legtöbbször azért jut zátonyra, mert új helyzetekhez — legyen az új iskolai környezet, munkahely, kezdődő házasélet — nem tudunk alkalmazkodni. Az összehangolás művészete ez: alkalmazkodni úgy, hogy ezáltal legtöbbet valósítsunk meg egyéniségünkből. Ez akkor lehetséges, ha vannak szilárd erkölcsi elveink, s bizonyos élettervünk. Minden fiatalnak 16 és 20 éves kora között meg kell találnia azt a területet a társadalom életében, amelyen hivatásszerűen dolgozni fog. Egységes életcél nélkül szétfor- gácsolódik az ember élete és könnyen meg- hasonlik önmagával és a társadalommal is, amelyben él. Egy értékes cél kitűzésével, amelynek eléréséhez kitartó tanulással, munkával ragaszkodik, ellen tud állni a belső egyensúlyát megbontani törekvő erőknek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy megtanuljuk tartalommal, mégpedig hasznos és értékes tartalommal megtölteni minden napunkat. A természet, a tudomány, a művészet, a sport kimeríthetetlenül gazdag világa kínálja nekünk kincseit. Legyen ízlésünk válogatni belőle! A rendezett élet alappillérei közé tartozik az is, hogy sajátítsuk el vágyaink kezelésének ljöics módszerét. Minden ember élettörténete, a fiataloké pedig különösen: a vágyainak a története. Az ifjúság korszaka a vágyak tavaszának a korszaka. Jogunk van az élet örömeihez. Az ifjúság hatalmas erejű életigenlésében mindig az érett, a felnőtt élet komoly ígérete bontakozik ki. Ugyanakkor azonban a csodálatos örömforrás válik legtöbb ifjúkori csalódásaink, szenvedéseink kútfőjévé is. A mindent tudni vágyás, az érvényesülés vágya, a másik nem után való vágyódás irá- nyítja életünket. Meg kell tanulni mérsékelni, irányítani, összehangolni ezeket a vágyakat. Nem elfojtani, hanem elhalasztani kielégülésük rendelt idejére. Az értelemnek EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottsági Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. - 10 000 példányban nyomatott. Előfizetési árak: Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— Ft, félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft. Csekkszámla: 20412—VUI. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12; Telefon: 142—074. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. Otven esztendő nagy idő, ennyi éve, hogy városlakó lettem s falum a tűnő évtizedekkel egyre inkább emlék már. Eleinte minden, minden felérzett a szívemben és ünnepék jöttével, szüret vagy más nevezetes falusi tennivalók idején nőttön nőtt benne'm valami belső nyugtalanság, aztán lassan „higgadni” kezdtem és egyre kevesebbszer jutott eszembe apám, anyám, gyermekkorom világa. Na, hiába, az ember az emlékezésbe is belefárad. Egyetlenegybe azonban sohasem, és ez az aratás, a kenyér begyűjtésének gyönyörű, ősi misztériuma, nehéz, mégis jóleső fáradsága. Aíki városban született, él és fog meghalni, annak számára is ünnepélyes, csodálatos az „élet”, a kenyér elvetése, növekedése, érése és aratása. Mennyivel inkább az azok számára, ákiik vadgalambbúgás, kaikukszó és rigófütty zenéjénél növekedtek és ismerkedtek a napokkal, esztendőkkel, évtizedekkel. A szülőföld szeretetének micsoda ünnepi buzgása az a vágy, ami elfogja az embert így Péter-Pál tájt és vinné, röpítené haza! Haza. Nem különös, hogy ezt a szót a fiam, a'ki 'már város szülöttje, olyan magátólértetődően ejti ki, akkor, ha Somogyba készül, hát még- inkább én, aíki ott növekedtem, és iSMléfkedtem mindenféle fogalmakkal. Törődöttségemben is vállaltaim az oda vissza négyszáz kilométerjét, hogy lássam szülőföldem mezőit kalászérlelö nyárban. Micsoda fenséges zene volt, amidőn a gyenge szellő megsuhogtatta az aratásra érett gabonaszálak tengerét és az aranyszöke végtelen zizegni, zúgni s szinte zengeni kezdett. Ettől a muzsikától kékebb lett a búzavirág, ragyogóbb az ég és lángolóbb a pipacs, forróbb a szív. Ha egyszer valaki megírná, meg tudná írni ezt a csodálatos hangszerelést, a'mivel a mező szólal millióm búzaszál húrjával, halk pitypalattyával, ez a zeneköltő volna a legeslegnagyobb a világon. És a költők, ha le tudnák írni, dalba tudnáki szedni azt az érzést, ami elönti a szívet, amikor a kasza megsuhan és a búzaszál engedelmesen odafékszik aratója lába elé, olyan hűséggel, amit kimondani sem lehet. Nincs is az életnek egyetlen tmegnyilvánulása sem, ami akkora áhítattal menne végbe, mint az aratás, és kevés embléma vetekszik a búzajelvénnyel. Egyként kedves ez a föld minden táján, a kenyeret megunni nem lehet és a kenyér fogalma ott van dalban, szerelemben, szeretet- ben, közmondásban, hitben; a magát érettünk feláldozó Krisztus is a kenyér szimbólumával van velünk láthatóan. A kenyér emlékeztet leginkább édesanyánkra, később a hitvesünkre, és ha már , fáradni kezdünk, csak annyit mondanak ránk, hogy „kenyere javát már megette!”’ Körül, amerre a szem ellát, renden és keresztekben a kenyérnék- való. Áldott, ezerszer áldott a verejték, amely a 'mezőre hull, míg hajladozva, küzkädve aratunk. Somogyzsitfa, 1957. június hó. Borsi Darázs József Ifjúság HÍREI Szabad egy pillanatra ... Nem az utcán szólítottak meg így valakit, hanem június 30-án Foton az ifjúsági csendesrapon. Mit kérdeztek?! Kinek hiszel? Minek készülsz? Hogyan élsz? Hány óra van? (1 Jn 2, 18) Az előadók szavaiban éreztük: Isten az, aki kérdez. — Te, hogy felelsz kérdéseire? Az Evangélikus Elet ifjúsági szerkesztőbizottságának néhány tagja június 30-án Balassagyarmaton ifjúsági sajtónapot tartott. A bensőséges találkozón a gyülekezet ifjúságán kívül a környékről is sőkan összegyülekeztek. Délelőtt mintegy 70 gyermekbibliakörösneík volt vetítettképes bibliai tanítás, délután szintén mintegy 70 fiatallal folyt beszélgetés az ifjúsági munka mai kérdéseiről és az ifjúsági sajtómunka szolgálatáról. Igehirdetéssel és előadással szolgáltak; Hafenscher Károlyi Juhász Géza, Mezősi György lelkészek és Rókusfalvy Pál pszichológus. Az ifjúsági, sajtónap több mint 700.— Ft-os offertóriuma az ifjúsági sajtó céljait szolgálja. Aéé <xi>iagAe>v6é<yc Igaz történet Isten hetedik parancsolatáról, amely így hangzik: »Ne lopj!'5 Tfárosunk végén, tül a vasúti síneken, a “ temető mellett él két virágkertész. Egy- J/nás mellett van a földjük. Egész évben szorgalmasan dolgoztak. A piactér tele volt virágaikkal minden piaci napon. Főszezonjuk azonban az ősz volt. Az idén is lázasan készültek halottak napjára. Ezen a napon, mint tudjátok, a temetők megtelnek emberekkel. Mindenki virágot vásárol szeretteinek sírjára. Ilyenkor kapja meg igazi jutalmát a két virágkertész is egész évi szorgalmas munkájáért. Dolgoztak is serényen még az utolsó •napon is. Rengeteg cserepes és kiültetett szép fehér kirizantémuma volt mindkettőnek. Vigyáztak is, mint a szemük fényére. Október 30-án este párás, nehéz köd szállt te a városra. „Jól van, ez kell nekünk — mondogatták egymásnak —, ha ilyen nagy a köd, ne'm kell félni éjszakai fagytól. Nagy munkát takarítunk meg, nem kell behordani a cserepes virágőkat és nem kell jobban letakarni a Virágágyakat”. T e is feküdtek nyugodtan. Éjjel azonban az egyik valami neszre ébredt. Kijött Uf házból, mert azt kittet hogy valaki lapja a virágokat. Nem talált senkit, ellenben meglepetve látta, hogy a köd teljesen felszállt, gyönyörű csillagvilágos éjszaka van. Hűha — mondta magában —, ebből hajnalra nagy fagy lesz! Azonnal felkeltette családját. Az egyik sietve hordta be a cserepes virágokat, a többi gyékény szőnyegekkel és szalmával takarta be a virágágyásokat. Érezhetően lehűlt a levegő, de nem történt semmi baj, mert egy óra alatt készen lettek, A család vissza is feküdt, a kertész mégegyszer körülnézett, rendben van-e minden. Közben észrevette, hogy a szomszéd virágai még ugyanúgy vannak, mint este. Átmegyek, szólok neki — gondolta —, nehogy elfagyjon a virága. Neki is indult, de egyszeresük megtorpant. — Ejnye, tmi lenne, ha nem szólnék neki? Elvégre, miért nem vigyáz ő is? Tehetnék arról, ha elfagynának virágai? Nem vágyók köteles helyette is őrködni! Nem én lennék a hibás, hanem ő. És ha.. _ és ha elfagyna a virág, ezt azt jelentené, hogy holnap kevesebb krizantémum lenne a temető előtt. És ha kevesebb a virág, az emberek kapkodnák az enyéimet és én többet kérhetnék értük. Úgy is van, nem szólok néki. ftfém is szólt. És úgy történt mindent ^ " ahogyan tervezte. Másnap reggelre a szomszéd virágai rozsdabarnán kókadozták a fagytól. Egész évi munkája kúrbaveszett. Ö pedig majdnem.% kétszerannyi pénzt kapott az eladott virágokért. * /gyerekek, mit gondoltok, lopott ez az ember? Ügye nem? Hiszen nem vett el a másiktól semmit. Igaz, nem volt szép tőle, hogy nyerészkedési vágyból nem segített a másikon és megkárosította őt. Ebben hibát követett el. De lopni nem lopott. Azonban hallgassátok csak meg, mit mond Luther Márton a hetedik parancsolat magyarázatában: „...felebarátunk javait el ne vegyük... hanem segítsük neki megtartani és keresetét javítani.” Látjátok, így is lehet vétkezni a hetedik parancsolat ellen. Ti vajon még soha nem károsítottatok meg így senkit? Írjátok meg! Juhász Géza bácsi KICSINYEK IMÁDSÁQA Jézus, Te a gyermekeket Mindig Magadhoz engeded. Én is Eléd kívánkozom, Társaimért imádkozom. Van köztük anyátlan árva, Uram, viselj gondot rája. Van, aki vak, béna, süket, Vedd fel szomorú ügyüket. Akad beteg, fakó rózsa — Az orcáját fesd pirosra. Haszontalan, elcsavargó — Nyíljék meg neki az ajtó Kényeztetett hencegőket, Tedd hamar próbára őket. Mindünk rosszaságát vedd el S áldj meg kitárt két kezeddel. László bácsi. Kedves Gyerekek í Mai rejtvényünkkel egy új sorozatot kezdünk. Megmondom, őszintén, egy kicsit nehezebb, mint az eddigiek. A kérdéseket az egyház tanításából állítottuk, össze. Ném kell azonban megijedni, mert a Biblia, a Kis Káté és az Ágostai Hitvallás segítségével a magatok szavaival könnyen válaszolhattok ezekre a kérdésekre is. Az első sorozat nyerteseinek jutalmát már postára adtuk. A második sorozat kiértékelését jövő héten 'kezdjük el, ezért kérünk Benneteket, hogy a július 7-i szám rejtvényének megfejtését legkésőbb július 20-ig küldjétek be a szokott címre. Nagyon kérlek. Benneteket, hogy késedelmetekkel ne késleltessétek a többiek jutalmazását. Mindannyiotoknak jó pihenést, örömteli vakációt kíván Juhász Géza bácsi VÁLASZOLJ (Kérdések az egyház tanításából) I. 1. Mi egyházunk tanításának a forrása? (3 pont) 2. Mikor és hol keletkezett az Ágostai Hitvallás? (2 pont) 3. Sorold el egyházunk hitvallási iratait! (5 pont) 4. Mi teszi lehetővé Isten megismerését? (3 pont) 5. Hol találkozhatunk Istennel? (2 pont) 6. Ki győz meg bennünket arról, hogy a Biblia Isten kinyilatkoztatása? (2 pont) 7. Hogyan jött létre a világ? (1 pont) 8. Mi rontotta meg a teremtett világot? (1 pont) 9. Mi a bűn gyökere? (2 pont) M. Mi az eredendő bűn? (4 pont) Érik a..., érik a búzakalász... és az önuralomnak ereje szükséges ehhez. Sok ifjúkori kiégésnek, meghasonlásnak, konfliktusnak elejét vehetjük ezzel. Hadd szóljunk még néhány szót boldogságkeresésünk másik tévedéséről is: a csüg- gedésröl. A tennivalókat ennek feloldására így lehetne összefoglalni: Őrizd meg a szívedet fiatalnak! Ne a tapasztalatlan naivitásra gondoljunk most, hanem a fájdalmak, csalódások feldolgozásának művészetére. Nincs olyan ember — Te sem és én sem vagyunk ez alól kivételek —■, aki ne kapna sebet az életben. A különbség csak ott van az emberek között, hogy az egyik belefásul az életharcba, a másik újra kezdi. Mi, akik Krisztusban a legszilárdabb életalapot mondhatjuk magunkénak, csakis a szüntelen újrakezdés emberei lehetünk. Ahogy fény nincsen árnyék nélkül, úgy igazak Arany János verssorai is: „Fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze, Az örömnek levegőjét megtisztítja a bánat, A kizajlott búfelhőkön szép szivárvány tá-t mád.’* Az életnek ez a tulajdonsága ad értéket a szép perceknek. Tanuljuk meg ápolni az örömöt Ne dédelgessük fájó emlékeinket s vegyük észre apró dolgokban a szépet, boldogítót. Ilyenkor bátran adjuk át magunkat az öröm érzésének, a jelen pillanatnak. Vegyük észre, hogy milyen szép egy balatoni naplemente, vagy milyen jó érzés reggel csókkal búcsúzni édesanyánktól. Gyakoroljuk ezt a képességünket, hogy figyelmünket egy kellemetlen dologról a kellemesebbre, a dolgok egyik szempontjáról egy másikra irányítsuk. Végül ne felejtsük el egy francia pszichológusnak bölcs és igaz mondását: „Az igazi boldogság forrásai közül egy sem apad ki az évek múlásával!“ R. P.
