Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-07-07 / 16. szám
AZ IFJÚSÁG OLDALA V A K A CI O IFJÚSÁG ÍS BOLDOGSÁG (a.) Mk.6. 30—32. Mi a boldogsúg? Micsoda jóízű szó ez a diákok szájában! Mennyire várják minden esztendőben! Most ismét megérkezett: itt a nyári vakáció! A nyár a nagy munka és a nagy pihenés ideje. A mezőn dolgozóknak most jött el a legkeményebb munka ideje, a tanulóknak a nyár szabadidőt jelent; Most nekik akarok írni. Hogyan tekintünk keresztyén szemmel a vakáció idejére? 1 A vakáció a pihenés ideje. Keresztyén fiúk és leányok ne felejtsé- . tek, hogy a pihenés Ura is Jézus Krisztus. Többször is olvassuk az öjtestamentumban, hogy „az Embernek Fia a szombatnapnak is Ura”. 'A fenti kis igeszakaszban is arról van szó, hogy Jézus maga küldi pihenni tanítványait. A tanítványok pihenéséhez is köze van Uruknak. — „Mindennek rendelt ideje van”, olvassuk a Prédikátor könyvében, többek között a munkának és a pihenésnek is. A szentírás szerint a munka nem átok és a pihenés nem luxus, mindkettő Isten akarata és mindkettőnek egyaránt helye van az emberi életben. Bizony a pihenés is lehet hitkérdés. Hisszük, hogy Isten addig is munkálkodik, amíg mi pihenünk. Nem függ minden tőlünk ezen a földön. Luther mondta az éjszaka idején is dolgozó Melanchtonnak: „Fülöp, pihenéssel is lehet az Istent dicsérni!” Vakációban örüljetek az Isten ajándékénak, a pihenés lehetőségének. 2 A vakáció a múlt elrendezésének ideje. Azt olvassuk fenti igénkben: - elbeszélőnek neki mindent” vagyis beszámoltak a végzett munkáról. Vakációban ti is beszámolhattok, mit végeztetek a mögöttetek maradt tanévben. Jó néha egy-egy nagyobb összefüggő időszakasz elteltével szemügyre vennünk, mit is végeztünk, mit tanultunk, miben gyarapodtunk, mennyivel vagyunk előbbre mint egy esztendeje. Mit végzett Isten az életünkben? Jobban hiszünk-e? Többet tudunk-e róla? Nagyobb-e a szeretetünk? Haladtunk-e vagy egy helyben topogunk keresztyénségünkben? Amire nem érünk rá a munka rohanó napjai között, azt megtehetjük a pihenés idején. 3 A vakáció a környezetváltozás ideje. „Jertek el... valamely puszta » helyre!” mondja Jézus a fenti szakasz szerint. A puszta fontos hely a szentírásban. Olyan hely, ahol az ember egyedül lehet önmagával és Istennel. Á népet pusztán át vezette Isten, a prófétákat pusztába vitte, hogy tanítsa őket, Jézus szolgálata előtt a pusztában készült fel. — Sokan menekülnek attól a lehetőségtől, hogy egyedül legyenek. Talán azért, mert az egyedüllétben nagy kérdések vetődnek fel az életük felől és eltörpülnek a részletkérdések, talán azért, mert nagy üresség mered rájuk belülről. Tartalmas ember nem fél az egyedülléttől, sőt örül neki. — A puszta az a hely is, ahol az ember Istennel is együtt lehet. Hányszor hangzik el kifogásként a munka tempójában, hogy nincs időnk Istenre figyelni; zajos városokban, hogy nincs csendünk Istenre hallgatni. Vakációban kiderül, hogy üres kifogás volt-e ez vagy sem. 4 A vakáció a felkészülés ideje. Pihenjetek meg egy kevéssé — mondja » Jézus. A pihenés csak szünet két munka között. Arra adta az Isten, hogy erőt gyűjtsünk a következő év munkájára. A pihenés nem öncél, nem önmagáért van, harfem azért, hogy mafd jobban, eredményesebben menjen a munka. Nem használja hát jól ki az a fiatal a vakáció idejét, aki halálra fárasztja magát, de az sem, aki henyél s közben arról álmodozik, hogy ennek sohasem lesz vége, s rá sem mer gondolni arra, hogy vakáció után ismét dolgoznia kell. Merjetek tervezni, hogy mit csináltok a következő évben, legyen elképzelésiek, amihez majd tartjátok magatokat! Ha a keresztyén ember vándor is ebben az életben, de nem csavargó, aki összevissza bolyong cél nélkül. Legyenek merész, magas célok előttetek, így majd örömmel várjátok a munka idejét. 5 A vakáció a testvérekkel való együttlét ideje. A tanítványok nem - tömegben mentek el pihenni, nem is egyenként, külön-külön, hanem magukban: együtt. Együtt pihenték ki a szolgalat fáradalmait. Amolyan konferencia volt az, ahogyan én elképzelem. Együtt vannak a tanítványok egy puszta helyen „csupán ő magukban”. Nem azért együtt, hogy végleg kivonuljanak e világból, hanem ellenkezőleg, hogy majd együtt vonuljanak oda be. Nyáron sokan új társaságba kerültök. Vigyázat: a társaság emelhet is, meg le is húzhat! Üjra megvannak egyházunkban a konferenciai lehetőségek. Tanítványok, mai fiatalok, éljetek velük! Töltsétek a vakáció egy részét együtt azokkal, akik éppen úgy hisznek mint ti, akik éppen úgy Krisztus szolgálatában élnek és Krisztus küldetésében járnak mint ti. A vakáció lehet keresztyén fiatalok találkozási ideje is. Befejezésül fenti igeszakaszunkban azt olvassuk: és elmenének... Vagyis teljesítették Uruk parancsát. Hallgattak rá. Nem bólogattak, hogy „helyes”, hanem elmentek. Megtették. Nyáron jusson eszetekbe többször is, mit mond Uratok a pihenésről, a vakációról, s tegyétek amit tanácsol. Hafenscher Károly A boldogság, örök emberi probléma. A szerelmes ifjú és a hazája sorsán aggódó politikus, a játéka után síró kisgyermek és az unokája bölcsőjét ringató nagymama egyaránt a mesebeli Kék Madarat várja, keresi vagy tartja otthon kalitkájában. Mindannyian voltunk már egyszer boldogok, vagy legalábbis kerestük lázas nyugtalansággal a boldogságot, mégse:® tudnánk pontosan megmondani, hogy mi az, merre, hogyan találhatunk rá. Csak mikor a szívünkbe költözik, érezzük: ez az! MINDANNYIAN VÁRAKOZÁSSAL NÉZÜNK ÉLETÜNK ELÉ. Mindannyian szeretnénk boldogok lenni. Fiatalságunk idején annyi bennünk a nemes törekvés, lelkesedés, szomjas vágyódás. Sok értékes eredményre is tekinthetünk már vissza. Honnan van mégis a sok csalódott, elrontott, boldogtalan fiatal élet? Mert van ilyen. A FIATALOK MA NAGYOBB bátorsággal és élesebb szemmel mérik fel életük problémáit. Józan realisták. Egyes alapkérdésekben mégis sokszor teljesen tájékozatlanok. Szorgalmasan tanulnak, keményen dolgoznak, de fiatalságukkal okosan élni, annak crúlni sokszor mégsem tudnak. Nemes versengéssel keresik érvényesülésük útját az iskolában, a munkahelyen, mégis sokszor kiábrándult lélekkel nyúlnak nemtelen eszközökhöz, mert nem ismerik igazán osztálytársaikat, munkatársaikat. Nem tanultak meg szeretettel és hozzáértéssel bánni az emberekkel. Őszinte szívvel és teljes felelősségérzettel kötnek házasságot, úgy érzik az Édenkert boldog lakosai lettek és ’egy év múlva mégis sokukban egy világ omlik össze s elválnak. A nagy élmény feloldódott a hétköznapok szürkeségében és ekkor döbbennek rá, hogy nem egymáshoz valók, nem ismerték eléggé egymást és saját magukat. LEGTÖBBSZÖR ABBAN TÉVEDÜNK fiatal korunkban és ott hibázzuk el életünket, amikor azt hisszük, hogy a boldogság az mindig egyetlen nagy pillanat. Nem! Az élet több, gazdagabb, mint egyetlen nagy élmény. Nagy költőnk, Kölcsey írja unoka- öccséhez: „A boldogság nem pillanatnyi gyönyör érzelme. Pillanatnyi gyönyört érezhet a híjában élő, a gonosz is; de a boldogságra önérzésből eredt léleknyugalom kívántatik, mely csak annak lehet sajátja, ki a természet nagy és szent intéseit érteni tudta és célirányosan követte.” Nagy igazság ez. Belső szilárdság, az emberek, a természet helyes ismerete és az élet nagy, nemes értékeinek megbecsülése nélkül nincs boldogság. A boldog ember mindig rendezett életű ember. Végső fokon Te is, meg én is saját kezünkben hordozzák boldogságunk kulcsát, mint ahogy boldogságunk legnagyobb ellenségei is mi vagyunk. Igaz, hogy A BOLDOGSÁGOT CSAK A TULAJDON LELKÜNK ADHATJA MEG, de tévedés volna azt hinni, hogy ez egyoldalúan befeléfordult, önmagával foglalkozó életmódot kíván tőlünk. Épp úgy tévedés volna arra gondolni, hogy a boldogság lényege a birtoklás. Igaz, hogy kellemes érzés tölt el, — és ez természetes is —, ha egy értékes ajándékot kapunk, de ez nem hasonlítható ahhoz az örömhöz, büszkeséghez, amikor szorgos munkánk eredményeképp kristály- tiszta hangon megszólal a magunk készítette rádió, vagy és.zreves6zük, hogy szép hegedűjátékunk nyomán egyszerre nagyon átfényesednék az arcok. Jó dolog kapni, de még jobb adni. Adni saját magunkból a munkánkban, a segítésben vagy akár a játékban. És rossz dolog, nagyon fájó nem adhatni akkor, amikor van miből, és van kinek. Akár tudást, akár szeretetet. Az igazi boldogság tehát nem a birtoklás, hanem az önkifejtés. „LÉGY AZ, AKI VAGY!“ — mondja egy görög bölcs. Az emberi boldogság summája, programja ez. Igaz emberségünk minél teljesebb kibontakozását jelenti. Mindannyian hoztunk valamit magunkkal születésünkkor erre a világra, ami egészséges,, értékes bennünk és ami személy szerint csak ránk jellemző. Érdeklődésünk, hajlamaink, tehetségünk és vágyaink sajátos vegyüléke ez. Ha Zenei életünk híreiből A Zeneművészeti főiskola orgona- tanszakán június hóban selejtező versenyt rendeztek, amelyen a jelenlegi és volt növendékek (orgonaművészek) vettek részt. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen a versenyen magasan kitűnt játékával Pes- kó György akadémiai növendék, aki Peskó Zoltán orgonaművészünk fia. Az orgonatanszék záró hangversenyén, június 17-én Peskó György Bach Passacaglia és Liszt Weinen klagen előadásával nagy sikert ért el. A selejtező verseny eredményeképpen Peskó Györgyöt állami ösztöndíjjal kiküldik a szeptemberi müncheni nemzetközi zeneversenyre. Az ifjúsági oldal szerkesztőségének és olvasóinak nevében sok sikert és szép eredményeket kívánunk fiatal barátunknak. ezeket a tehetségeket érdeklődésünknek és hajlamainknak megfelelően tudjuk gyakorolni, ha vágyaink tel-* jesednek, akkor ez bennünket örömmel tölt el, kielégülést érzünk. Ha mindezt optimális mértékben tehetjük, az életnek számunkra elérhető teljességét éljük át, boldogok vagyunk. Ez pedig akkor szokott bekö- vetkezni, amikor jobbik énünk jut szóhoz életünk irányításában. Minden ember lelke mélyén él egy ideál, egy önmagáról alkotott eszmény. Talán akadtak már olyan pillanataink, amikor megéreztük: ez az én jobbik énem, az igazi! Aki egyszer eljutott egy ilyen csúcsra életében, az, ha le is bukott onnan, újra, meg újra feltörekszik ide, amíg csak él. A boldogság művészete tulajdonképpen nem más, mint haszonnal való gyarapítása azdknak. a talentumoknak, amelyeket Isten nékürfíz embereknék, fiataldknaík adott. R. P. Ez -a cikkünk folytatása az előző számban megjelent „Fiatalok a boldogságról“ című cikknek. Mint az előzőhöz, úgy ehhez is kérjük a hozzászólásokat/ (Szerk.) XXXXXXXXDOOOOOOOGOOOOOOOOOOOCf'OOOOOOOOOOOOOOOOOQ^ — hogy amikor a lelkész szolgálatát „az Atyának és a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében“ végzi, ezzel azt fejezi ki, hogy nem önkéntes, egyéni elhatározásból, hanem a Szentháromság egy igaz Isten parancsa és felhatalmazása alapján cselekszik? — hogy a németországi thüringiai egyházkerület Szent Erzsébet 750. születési évfordulója alkalmából életéről szóló keskenyfilmet készít? — hogy a híres wartburgi várban — ahol Luther Márton egy évig György lovag álnéven tartózkodott és az Űjtestamentumot lefordította német nyelvre — élt II. Endre magyar király leánya: magyarországi Szent Erzsébet? — hogy a wartburgi vár egyik hí- rés folyosóját ma is Erzsébet főlyo* sónak hívják? — hogy egy svéd város evangélikus lelkészei éjszakai szolgálatot is tartanak? — hogy a norvég evangélikus templomok, hétköznap is nyitva vannak és a templompadokon biblia és imádságoskönyv várja az imádkozó- kát? — hogy Linzben emlékművet állítanak fel Keplernek, a híres csillagásznak az evangélikus templom előtt, ahol Kepler annakidején éveken át munkálkodott? EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztésért és kiadásért felel: _____Dr. Kékén András szerkesztő. ZR ÍNYI NYOMDA “ Felelős: Bolgár Imre. A FAQYLALT Igaz történet Isten hetedik parancsolatáról, mely így hangzik: „Ne lopj íj’ TTint gyönyörű szépen sütött a májusi nap. A megújuló szép zöld ruhába öltöző természet nagyokat lélegzett. Mi bent görnyedtünk az osztályban, pedig de szerettünk volna kint lenni az udvaron’. Hát hogyne, hiszen fogalmazási óra volt és ráadásul dolgozatírás — tintával! Titokzatos kezek azonban jóslőre üressé varázsoltak minden tintásüveget. Még a szekrényben levő nagy üveg is üresen ásítozott. — Hurrá! Még sem lesz dolgozatírás! TT órai volt azonban az örömünk. A jó öreg Gulyás tanító bácsin, akinek az volt a szokása, hogy hetenként egy fakanalat vert szét a rendetlenkedőkön — nem lehetett kifogni. Kihívta Bajor Misit, osztályunk tintafelelősét. Előbb eltört rajta egy fakanalat, azután odaadott néki 2 pengőt: — Szaladj át a papírkereskedésbe, töltesd meg a nagyüveget. Jl/Tisi bevásárolt. Egy pengő 10 fillért- fize- 1 tett a tintáért. Éppen át akart menni az iskola felé a síneken, mikor észrevette, hogy a papírkereskedés melletti cukrászda kirakatában nagy betűkkel ki van írva: Fagylalt van! Misi szájában összefutott a nyál. Megjelent idén először a fagylalt! — De jó volna egyet nyalni! Nagy volt a kísértés. Nem is tudott ellenállni. Igaz, hogy nem volt pénze, de itt van a tanítóbácsi 90 fillére. Tíz fillérért kap egy tölcsér jó vanília fagylaltot. Legfeljebb azt mondja majd a ta- nítóbácsinák, hogy 1 pengő 20 fillér volt a tinta. Különben is, ő úgyis megkapja ezt a pénzt az államtól. Az államnak pedig mit számít az a 10 fillér! Jlyen gondolatok forogtak Misi fejében. 1 A következő percben Misi már sietve nyalta a fagylaltoi. Mire az isikola elé ért. már a tölcsért harapdálta. Pár perc múlva már a többieket együtt izzaclt és írta szorgalmasan a dolgozatot. . * Azóta sem tudta meg Misi esetét a fagylalttal senki. Senki? Hát Isten? Űgy-e, hogy Ö tud róla. És bár azt lehetne hinni, Misi nem károsított meg senkit, hiszen elszámolt a pénzzel, mégiscsak az a helyzet, hogy a hetedik parancsolatot nem tartotta meg. A hetedik parancsolat embertársaink javait és a közvagyont védi és becsületes munkára kötelez. Juhász Géza bácsi Kedves Testvérkéim, Kicsinyek és Nagyok! Ki ne ismerné közületek az évenként visszatérő vasgyüjtő hónap nagyszerűen ügyes és hangos reklámját: Gyüjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded! Nagyon sok gyermeket lelkesített ez a jelszó szorgalmas „házalásra” és indított el nemes versenyre iskolák és osztályok között. Arról is tudtok, hogy több testvérkétek nyert ilyen alkalmakkor kerékpárt és más értékes tárgyat. Versenyre hívlak benneteket! Bélyeggyűjtő ver- senyrel Ha kezetekbe kerül egy levélboríték, vágjátok le róla a bélyeget, úgy, hogy a bélyeg recéje meg ne sérüljön, inkább nagyobb papírt vágjatok hozzá körbe. Kérjétek meg jó keresztszüleiteket, rokono- kat és ismerősöket, hogy a címükre érkezett levelek borítékjait néktek adják át. Barátkozzatok ösz- sze a levélpostással, postamesterrel, hivatalvezetőkkel és tisztviselőkkel. Mondjátok el nékik, hogy a lepecsételt bélyeg is érték, bármilyen kis érték is! Mondjátok el nékik, hogy mi kis nemzet vagyunk, egy rajzszögért, egy szögért is le kell hajolnunk! A bélyeget sem szabad összegyűrnünk és elégetnünk! Pénzt jelent; valutát! Mindegy milyen belyeg, bel- vagy külföldi. Amikor más sok gondosan kivágott bélyeget gyűjtöttetek össze, akkor — előre megbeszélve — vigyétek el egy vasárnapi gyermekbibliakörre. Valaki, talán a bibliakör vezető egy dobozba csomagolva küldje el Danhauser László esperes bácsi Budapest. XI. Tarcsay Vilmos u. ll. sz. címre. Esperes bácsi a beküldött sok-sok bélyeget értékesítteti a bélyeg piacon Az így befolyt összeget gyermek misszióra, szegény gondozásra és evangé- lizációs célokra fordítják így válik a ti kezetek munkája simogatássá. •könnytörlővé. Varázsol mosolyt sápadt arcokra. Áldott szolgálat ez — pénz áldozat nélkül! Missziói munkát végezhettek! Már az is missziói munka, ha környezeteteket mozgósítjátok a nemes ügy érdekében! Téglahordóvá lehettek, egyházatok áldott téglahordói! A sok-sok bélyegtéglából istenünk templomát építhetitek emberszívekben' Fel hát a nemes versenyre! Hulladékból pénzt, valutát! Jöjjetek egyházat építeni — bélyegtéglákból! Nem ígérek jutalmat. Nem tudunk első díjat sem adni, de hiszem azt, hogy Isten áldása nem marad el. Ez mindennél többet ér. Bárány Laci bácsi Kedves gyerekek! Remélem az első sorozat jutalmazottai már kézhezkapták a könyvéket. Azt hiszem, hogy a boldog nyertesek még nagyobb örömmel vesznek részt bibliai rejtvényversenyünkön. Akik pedig'most kapcsolódnak be. azok biztosan abban a reményben teszik, hogy ebben a sorozatban már ők is jól fognák szerepelni, E heti rejtvényünkre a megfejtést július 13-ig küldjéték be a szokott módon. A rejtvény- megfejtésekkel együtt vagy attól függetlenül írt levelekre a következő számaikban fogok válaszolni. Szeretettel üdvözöl Benneteket Juhász Géza bácsi Válaszolj! D. 1. Mit jelent ez a szó: Biblia? (2 pont) 2. Mi a Biblia? (3 pont) 3. Hány év alatt keletkezett a Biblia? (3 pont) 4. Milyen nyelven írták az Ószövetséget? (1 pont) 5. Milyen nyelven írták az Űjszövetséget? (1 pont) 6. Mit jelent az „evangélium” szó? (2 pont) 7. Hány ^nyelvre fordították le a Bibliát? (4 pont) 8. Ki fordította le először magyar nyelvre az egész Bibliát? (1 pont) 9. Mikor jelent meg először az egész Biblia magyar nyelven? (3 pont) 10. Mihez hasonlította Luther Márton a Bibliát? (5 pont)
