Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-07-07 / 16. szám

Az iszákos-mentő konferencia alkalmából

A szeszesitalok élettani hatására vonatkozó kutatások még ma sincsenek lezárva. Az bizonyos, hogy ahol mértéktelenül használják a' szeszesitalokat, ott nő a szociális nyomor, csökken az emberek munkaképessége. szaporodnak az ideg- és elme- betegségek, a hibás testi fejlődéssel szülöttek száma, a közbiztonság bizonytalanabbá válik. Messzire vezetne, ha a szeszesitaloknak az egyénre káros hatását, szociális, gazdasági, etikai, közbiztonsági és egyéb jelentőségét vázolni akarnám. Most csupán a Bibliával kapcsolatban akarok szólni a szeszesitalokról, különösebben a borról.

A borra vonatkozó bibliai megjegyzések

nem ellentétesek az. orvosi tudomány, az élettan megállapításaival. Szociális, etikai szempontból bírálva azt kell mondanunk, hogy ezek szempontjából is igazak, megszív- lelésre méltóak mindazok amelyeket á Biblia a borról, a szeszesitalokról megállapít. Az Ószövetség 100-nál, az Üjszövetség 25-nél többször említi a részegítő italokat. A legtöbb bibliai feljegyzés a bort ártalmasnak mondja. A bor részegséget okoz. öntudatlanná teszi az embert, szívbénulás lehet a következménye, bujálkodásra, fajtalanko- dásira vezet, nyomorúságot, leron- gyolódást szül, a magzat fejlődését (károsítja, a bornemivóknak nagyobb a „tudománya és értelme“. A teljes abstinenciára is találunk példát. De van néhány kedvezőbb megítélés is. A sebbe bort öntenek; a bort, a szőlőlevet rulhamosásra használták. A betegségek miatt azt ajánlja, hogy „Élj kevés borral“. Tud arról is a Biblia, (hogy a szívet „vidá- mítja“, már akkor is volt nóta a borban.

Mindezeket az alábbi bibliai helyek is tanúsítják

Mózes 1. könyve, 9,21. És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelen vala sátra közepén (Noé). 14,18. Melkisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza (Ábrahámnak).

Zsoltár, 4,8, Nagyobb örömet adsz így szívemben, mint amikor sok az ő búzájuk és boruk. 78,65. Akkor felserkene az Ür, mintegy álomból; mint a hős, aki bortól vigadoz. 104,15. Istennek dicsérete ..: És bort, amely megvidámítja a halandónak szivét, fényesebbé teszi az orcát az olajnál.

Példabeszédek, 20,1. A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba be le téved, nem bölcs, 21,17. Szűkölködő ember lesz, aki szereti az örömöt... a bort:..

Ézsaiás, 5,11. Jaj azoknak, akik jó

reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket. 5,22. Jaj azoknak, akik hősök borivásbán és híresek részegítő ital vegyítésében.

Jeremiás, 23,9. (A próféta ellen.) A próféták miatt megkeseredett az az én szívem.;. Olyan vagyok, mint a részeg férfi és mint a bortól elázott ember, az Űrért és az ő szent igéjéért.

Dániel próféta könyve, 1,8. És Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és borával . 1,12. Tégy próbát ... a te szolgáiddal 10 napig és adjanak nekünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és 'vizet, hogy azt igyunk. 1,15. És 10 nap múlva szebbnek látszék az ő ábrázatuk és testben kövérebbek valának mindazoknál az ifjaknál, akik a király ételével élnek vala. 1,16. Elvévé azért a felügyelő az ő ételüket és az italukul rendelt bort, és ada nékik zöldségféléket. 1,17. És ada az Isten ennek a 4 gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet ...

Pál levele a Hómábeliékhez. 14,21. Jó nem enni húst és nem inni bort... a miben a te atyádfia... megerőtelenül.

Pál levele a Korinthusbeliekhez, 5,11. Most azért azt írom néktek,

hogy ne társal'kodjatok azzal, ha valaki parázna... részeges...

Pál levele az Efézusbeliékhez, 5,18. És meg ne részegedjetek a bortól, miben kicsapongás van ...

Pál Timóteushoz írt első levele, 3,3. (Az egyházi hivatalnokok milyenek legyenek.) Nem borozó ... 5,23. .;. élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel.

Ezek a bibliai idézetek

— úgy gondolom — megvilágítják mindazt, amit a szeszesitalokról fentebb elmondtam. Az alkoholos italok élvezéséről éppoly eltérőek a vélemények, mint amennyire különböznek egymástól az emberi szervezetek. Az bizonyos, hogy az emberi test kifejlődéséhez, munkabírásának megtartásához nincs szükség szeszesitalra. Dehát az emberiséig sok nélkülözhető, felesleges dologgal foglalkozik. A szeszkérdés ügye is ezek közé tartozik. A baj ott van, hogy a lejtőről leguruló követ nem tudjuk megállítani, és ahogy a Biblia mondja: „A szülők egrest ettek és a gyermekek foga vásott el tőle.“ (Ezékiel 18.2.)

Komoly probléma ez. Beszélni kell róla, hogy közelebb kerüljünk a Biblia igazságához. K.

MÁRK EVANGÉLIUMA (IV.) « ------------------------Jézus igéjének titka

\ Németországi Evangélikus Püspöki konferencia nyilatkozata az atomveszéllyelkapcsolatban

Mély aggodalommal látjuk, hogy a félelem mint mérges 'köd üli meg az emberiséget. A göttingai profesz- szorok nyilatkozata sokak számára első ízben tárta fel annak a veszélynek nagyságát, amely a világot az atomerő által fenyegeti. Egyúttal az is nyilvánvalóvá lett, hogy e helyzetből 1mindeddig seriki sem találta meg a kiutat. Ilyen körülmények között bizodalmurikat Istenbe kell vetnünk, mert az atomkorszakban is érvényes az első parancsolat.

Hogy az ember hatalmat nyer az atom felett is, az teremtőjétől néki adott feladatából ered. Ezzel óriási felelősség hárul az emberre. A keresztyén egyházaik az utóbbi .években állandóan tüntették, hogy az attím- erőt ne tegyét a rombolás eszközévé. Az ember sorsa forog kockán. Nem arról van szó, hogy a teremtés erőit megvessük, hanem azoknak, kezét kell lefogni, akik ezekkel az erőkkel vissza akarnák élni.

Félelmetes lehetőségeik állnak az emberiség előtt: vagy elveszíti szabadságát és méltóságát, vagy megengedi, hogy az atomháború apokaliptikus borzalmaiban emberek milliói veszítsék életüket. Ebben az emberi helyzetben Jézus szavára emlékeztetünk: „... bízzattík, én meggyőztem a világot!’’ ’■

Az államférfiakon, akik ma a népeik sorsát irányítják, példátlan felelősség van. Ezért a keresztyénséget felhívjuk, hogy könyörögjön a népek kormányaiért, főként azokért, akik a mi népünkben, a kormányban, a parlamentben és a pártokban felelősséget viselnek.

Felelőtlenség, ha a választási küzdelembe az atomkérdést is bevetik. Az atomfenyegetés nem német választási jelszó! Mindnyájan ugyanabban a hajóban evezünk. A keresztyének kérjük együtt Istent, hogy élesítse meg a leik,ismereteket és mutasson utat nekünk. A halálos veszedelem láttára felhívjuk a keresztyéneket: segítsenek, hogy a népék Iközött a béke és a közös felelősség szelleme erősödjék! Kérjétek Istent kitartóan: Urunk Istenünk, adj nekünk !kegyelmesen békét a mi napjainkban!

A Németországi Egyesült Evangélikus Egyház Zsinata május 23-án csatlakozott a felhíváshoz és a gyülekezeteket is felszólította, hogy könyörögjenek a világveszedelem elhárításáért.

E

Aki végigolvassa Márk evangéliumát, annak bizonyára feltűnik, hogy Jézus sehol sem beszél nyíltan önmagáról. Egyáltalán Jézus nem önmagát hirdeti, hanem Isten országát (jobb fordítás szerint: Isten királyságát). „Betelt az idő, elközelített az Isten királysága. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!” (1,15). Ez Jézus egész igehirdetésének a summája.,

B Isten királyságának közeledése azonban nemcsak ítéletet jelent, hanem méginkább evangéliumot, örömhírt. Isten királysága kincs (10,21), amelyet Isten ajándékul ád (12,9). Eljöttével megtörik a Sátán és a démonok hatalma (3,26), az ember megszabadul a bűntől a bűnbocsánat által (3,28) és a bűn okozta minden nyomorúságtól, a betegségtől és haláltól Isten hatalma által (12,24—27). Oj világ jön, amelyben örök életet nyernek azok, akik bemennek abba (10,30).

B Mivel az ítélő és az örök életet ajándékozó Isten közeledik, azért hív Jézus megtérésre, vagyis árrá, hogy bűnös emberi életünktől elszakadjunk, annak hátat- fordítsunk és mindenestül vessük alá magunkat a közeledő Istennek. Jézus a megtérésnek ezt a radikális követelését sokféleképpen fejezi ki: Isten a „szívünket“, vagyis egész emberi valónkat követeli magának (7,6). Meg kell tagadnunk magunkat, vagyis önmagunkra kell kimondanunk azt, amit Péter Jézusra mondott a főpap udvarán: „nem ismerem ezt az embert” (14,71). Fel kell vennünk a keresztet, vagyis önmagunkat a gonosztevők kereszthalálára méltónak ítélni (8,34). Csak aki elveszíti életét, az nyeri el az örök élet ajándékát (8,35). Mindentől el kell szakadnunk, ami ebben akadályoz (9,43—48; 10,21). Ez az önmagunkkal szembefordulás, önmagunk elítélése nem más. mint a hit alázata, amely lemond Isten előtt minden emberi érdemről, egészen kiszolgáltatja magát Istennek és csak az ő jóságában, bűnbocsátó, megtartó irgalmában bízik (10,14—15;

11,22—24; 12,44). Ezért lesz Jézus igehirdetése képtelenség (10,22), bot- ránkoztató (2,18; 7,5) és gyűlöletes (3,6; 11,18; stb.) a gazdagságukban és kegyességükben bízók számára, de gyógyító orvosság, öröm, evangélium a szegények és bűnösök számára (2,17; 12,37). Mert ugyan ki is képes arra, amit Jézus követel: önmagunktól elszakadni, megtérni, hinni?! „Embereknél lehetetlen.” A nyilvánvaló bűnösökön» látszik ez leginkább, legvilágosabban. De éppen nekik, a bűn és hitetlenség rabságában ver- gődőknek (9,24), szól Jézus vigasztalása: „...Istennél minden lehetséges.” (10,26—27).

íme, ez Jézus igehirdetésének summája. Jézus szerint így jön, így

közeledik — ítéletet és kegyelmet hozva — Isten királysága.

Jézus igehirdetése nem elröppenő, erőtlen emberi tanítás volt,

hanem teljhatalmú beszéd. „Ügy tanította őket, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az írástudók” (1,22). Jézus szól és az ő szava cselekedet. Amit mond, az megtörténik.. Márk evangéliumában éppen erre esik különös hangsúly. Szavával démonokat űz ki (1,25—Ti), beteget gyógyít (1,41—42; 2,11—12). halottat támaszt (5,41—42), bűnbocsánatot ad (2,5. 10.), tanítványaiul választ, akiket akar (3,13) s őket is felruházza hatalommal (3,15; 6,7; 13,34). Igéjében máris végbemegy az ítélet és befogadásán vagy elutasításán máris eldől kinék-kinek örökkévaló sorsa, üdvössége vagy kárhozata (3,29—30; 6,11; 8,38; 9,43—48; 10,23—25). Igéje túléli a világot és „soha el nem múlik“, vagyis örökké igaz és érvényes marad (13,31).

Isten királysága többé már nemcsak eljövendő, hanem jelenvaló is ott, ahol Jézus hatalmas igéje megszólal. Valóban „betelt az idő”. Ez a végső értelme és mondanivalója Jézus példázatainak is Márk evangéliumában (4.1—32), és ez éppen Jézus igehirdetésében a hallatlanul új.

Személyének titkát belerejti igéjébe. Mert amit hirdet, annak végső értelme és titka valóban Őbenne van az ő személyében, abban, hogy Isten királysága övele eljött és itt van a földön. De ez titok marad mindenki számára és. csak azoknak nyílik meg zára, akik igéjének engednek. akik megtérnek és hisznek az evangéliumban, vagyis a „betegeknek”, a „szegényeknek”, — a bűnösöknek.

Dóka Zoltán

Kereső zsoltár

Keresem a formát,

Keresem a szépet,

— Versben is egyre az Örök üdvösséget.

Keresem az embert,

Keresem a testvért,

— Találom halottak Jéggéfagyott lelkét.

Keresem a példát,

S keresem a jót,

— Jaj, de mást nem lelek, Csak süllyedő hajót.

Keresem a szennyet,

S keresem a bűnt,

— Megtalálom néha,

S követem a bűnt.

Keresem az Istent,

S keresem mi szent.

~ Távol vagyok tőle,

A mélységben lent.

Mélységből kiáltok Zsoltáros Dáviddal:

— Uram fogadj el Mai zsoltárommal!

F. T.

1"járom hónapja annak, hogy egy hó fúrásos, metsző hideg finn téli estén hosszú esztendők után újra találkoztam Viljanen Paavo finn lelkésszel Helsinkiben, a laestadia- •nus diákotthon kényelmesen és családiasán berendezett szobáiban. Ö magyarországi útja küszöbén volt s előre tékintett a „magyar csillagok” felé, — ilyen címen írt finn regényt egykori magyar diákévei emlékeiből — én húsz év után a finn életet tanulgattam újra, Csapongtak a szavaink a magyar rónák s észak fényes csillaga között.

Ma nyugodtabban ülök le beszélgetni vele. Hám a pesti nyár forró fuvalma csap az ablakon át. Pest iszonyú kőteste ezen a pirkadó hajnalon is úgy ontja a meleget, mint mikor a finn sauna izzó köveire vizet öntök, hogy forróbb legyen a gőz. Ö Tampere harjuit, tavak között kanyargó földnyelveit járja s kitágult 1mellel szívja mélyre az üde finn nyár leheletét. Mégis leülök most beszélgetni vele. 'Előttem van a Deák téren tartott előadásának gyorsírt szövege. A mai finn egyházi életet jellemezte alkkor. így látta 6. Míg olvasom, gondolataim ott járnak újra az ezer tó táján s elmondom néki —ám hallja más is — így láttam én.

A z elvilágiasodás jeleiről szóltál, Paavo. Ez a világjelenség nálatok is hódít. Együtt vallottad a tieiddel: „mi mindannyian elvilágiasodottak vagyunk, én is és a másik ember is.” Különösen városokban nagy mértékben elidegenedtek a szent dolgoktól. Vidéken még él a régi hagyomány. Ott mélyebben nyúlnak a gyökerek a régi talajba. De amint városra kerülnek, elragadja őket a másnak, az újnak a keresése s nincs rá idejük, se erejük, hogy törődjenek a hit dolgaival. Eszreveszed ezt különösen az ifjúságotokon, s konfirmációi Oktatás közben irigykedve gondolsz középkori püspökötökre, Särkilahtira, aki legalább az apostoli hitvallást, a Miatyánkot s az ároni áldást előfelté- telszerűen kötelezővé tette. Pedig nálatok ma kötelező hitoktatás van.

Tfálóban. Elöntött titeket az elvilágiasodás . hulláma. A modernségnek olyan áradata csap meg közétek lépve, hogy csak hápog tőle az ember. Asszonyaitok nylon szi- vacsterítőn mosogatnak, szerényebb diákjaitok is villanyborotvával borotválkoznak, otthonaitok oly mértékben modernizálódtak, hogy az ember azt gondolja már, ném is szeretitek a régit-, utcátokon hullámokban ömlenek az autók s a főváros utcáin a régi patinás épüt FI10MÍMT

letek fölé üvegpaloták, üzletházak és fényreklámok csodái nőttek. Ezzel a modernséggel él az egyház is. Templomaitokban a nagyothallók erősítő kagylón hallgatják az igehirdetést, a lelkész a szószékről és oltártól halk szót válthat mikrofonon át a kántorral, a modern tművészet szemkápráztatón és csodálatos ízlésesen tört utat magának az egyházi épületekben is a fényhatásokra alapozott apsismegoldásoktól a püspöki székház freskóiig. Parókiáitok sorban újulnak s papjaitok a hívéket messze meghaladóan jól élnek. (Hogy ez nem egészséges, ma még általában nem látjátok.) Az élet azonban elfutott a templóm mellett. Éppen a te gyülekezeted helyzete is ezt tükrözi: híveid a frissen felnőtt városrész 7—8 emeletes modern blokkházainak tömkelegében laknak s noha 20 000 körül jár gyülekezeted létszáma, templomotok még nincsen. Mai életetekben, hol a civilizáció előretört a kultúra mellett, az egyház csak lépést tartani igyekszik a korral. Az első és irányító hangot már csak látszólag adja az egyház, az elfutó élet csak „visszafelé“ figyel az egyház szavára s templomaitok koránt sincsenek tele.

De hadd mondom el, hogy ez a „lépéstartás“ is megindítón szép és nagy. Az egyház éber lelkiismeretéről tanúskodik. Nem csak a templomok és parókiák modernék, de a sok és nagy szeretetintézményben a szinte luxusig menő kényelém formáiba öltözilc a melengető szeretet. Van időtök és. felelősséggel jártak a megbomlott házasságok gyógyíiá- sánaik szolgálatában s amit a gyermekbiblia- köri munka irányító központjában. Helsinkiben láttam, az egyenesen ámulatba ejtett. A bő evangéliumi irodalomtól a diapozitívek tömkelegén át a színes, hangos szentföldi mozgófilmekig a modern egyházi munka széles skáláján játszotok.

Tgen, érzem, itt szólsz közbe s veszed át a szót az ifjúság iránti felelősségetekről. A jampec-stílus elharapózását egyenesen nemzeti veszedelemnek látod erkölcsi és vallási szemszögből egyaránt. De felvettétek a harcot. Külön állami gondozóhivatal állja a sarat, de egyházilag is nagy a gond. Ezek az ifjak vallásoktatásban is részesültek, konfirmáltak is, mégis elidegenedtek az egyháztól. Az egyház azonban ismeri a feladatát s igen

hasznosnak bizonyul a velük való foglalkozás. Csalk egy példát hoztál fel erre. Évente négy országos bűnbánati napot tartotok, amikor az egész ország elcsendesedik. Ezéken a napokon nincs nyitva mozi, színház és szórakozóhely. Az egyház a mozihelyiség ékben ilyenkor eleven, rövid beszédekből álló evan- gélizációs alkalmakat rendez s anélkül, hogy nagyobb szabású propaganda előzné meg, ezeket az alkalmakat éppen ez az ifjúság látogatja előszeretettel. Ez ugyan csak rendelőintézeti vitamin-injekcióhoz hasonló, de a folyamatos lelkipásztori gondozás is munkálás- ba vett programotok.

Ifjúságotoknak ez a negatív képe úgy érzem jól tükröz. Sokat sétálgattam Helsinki utcáin s ott láttam a kapuk alatt s a sarkokon ácsorogni ezt a fiityürészve táncmozdulatban rángó szüknadrágos, emeletes hajú, piperkőc- ködő nemzedéket. De azt is örömmel láttam, hogy éppen Helsinki templomaiból — nem így öltözve ugyan — nem hiányzik az ifjúság s láttam az ifjúsági napok rendjéből, hogy életesen kitűzött kérdések mozdítják Isten népévé az ifjúkat.

fj'lmondtad, hogy a férfiak helytállása a gyülekezeti 'munkában nagy kérdésetek. Az elmúlt háború összehozta a finn lelkészt a finn férfival. Annyira, hogy cikkor szinte férfi-ébredésről lehetett beszélni. Abban gyökerező férficsoportok élnék azóta is egyes gyülekezetekben. Ez azonban csak biztató jel. Az általános helyzet ma is az egyház elnőiesedését mutatja.

J? n is tudom, hogy az elnőiesedés általá-L/ nos szimptóma. De hadd teszek bizonyságaidhoz két példát. Örömmel láttam, hogy a templOmozó nép jelentős mértékben párosán ül a paddikban. Feleség a férjével s jórészt a fiatal házasdk. Szép jel. Hallottam egy telefonbeszélgetést, amelyben egy orvos sietett közölni a lelkésszel, hogy egyik barátja négy évi vonakodás után az ő nem lankadó imádságai és bizonyságtételei nyomán Krisztus felé fordult. Ahol így állanak hívő szolgáidban, ott nem indokolatlan a bizakodás.

JLf ondod, hogy az ébredési mozgalmak folytatólagosan életerővel teljesék. Bár igaz Pietild professzor szava, hagy semmiféle ébredési mozgalom sem él elevenen és hatékonyan száz évnél tovább, Isten csodája, hogy Finnországban nem a megfáradás, de inkább az elmélyülés jelei mutatkoznak ezen a téren. Annál érdekesebb ez szerinted, mert a finnek köztudomásúan rossz szervezőké Egyik . zsebükbe rakták az offertóriumot, a másikból fizették a prédikátort. Ez volt a könyvelés. Ma mégis, az ébredés történetének több, mint száz esztendős múltja után, némelyik ébredési mozgalom még előre is tör. Sőt, mintha újak volnának születőben. Így például a finn értelmiség körében talált Isten jó talajra, ami annál örvendetesebb, mert a finn értelmiség a múlt század második fele óta közismerten elhidegedett a keresztyén hittől.

jyem csodálom én sem, hogy erről több ” kérdést is tettek fel neked nálunk. A finn ébredési mozgalmak olyan színe a világ lutheranizmusának, amely egyedülállóan sajátos és érdeklődést keltő s a mi magyar evangéliumi keresztyénségünlk sok áldással lett gazdagabb általa. En magam, szavaid igazsága 'mellett, láttam, vagy inkább éreztem bizonyos eltörténelmiesedést közöttük, A Délék lobogó, mindig új lángja már tartós színeket égetett a finn egyház történelmi freskójára Ennék ellenére örömmel láttam én is az értelmiség körében nyílott győzedelmes utat, de azt is láttám, hogy markánsabbá váltak a vonalak, mert az elvilágiasodás ugyancsak az értelmiség körében már nemcsk állapot, vagy jelenség, hanem utat törő aktivitás. Területi előretörést is láttam. A KalajOki völgyében, mely a körtti ébredés földje, a laestadiánus ébredés kezd dominánssá válni. A laestadiánus mozgalom örvendetesen hódit. Bár azt innen messziről nézve úgye megkérdezhetem, hogy miért egy másik ébredési mozgalom által átitatott terület a terjeszkedési iránya s miért néni az ébredésektől érintetlen területek? Az ébredési mozgalmaiknál én leginkább az elmélyülésnek örülök s annak, hogy gazdagabbak lettek a szeretetben.

Tudom, beszélgetésünk alatt a te szavad is töredékes volt, Paavo. Az enyém is. Morzsákat, vagy mozaikdaraboltat kaptunk, fel az egészből. De talán jól ízleltünk s cseppben a tenger tükröződött.

A forróságot ígérő pesti hajnal után íme forrón és győztesen kelt fel a nop. Te most indulhatsz napi munkádra, Arcodat a távúkról jövő frissítő szél simogatja. Más ott a nap és a szél, a táj és a név. De közösek a kérdéseink, s a megoldásokban bizonnyal tanultál te is nálunk, mert egy a Lélek és egy

0 Koren Emil