Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-06-30 / 15. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1957. JÚNIUS 30. OS EVANGÉLIKUS HETILAP ARA: 1,40 FORINTE IMÁID! |a az orvos azzal búcsúzik a beteg hozzátartozóitól, hogy „itt már csak az imádság segíthet“, nem sokat adnak az ilyen beteg életéért. Ha egy rossz házra azt mondják, hogy „már csak az imádság tartja“, mindenki azt tanácsolná, hogy abból a házból sürgősen ki kell költözni. Mikor az egyház arra buzdít, hogy imádkozzunk a békéért, akkor türelmetlenül vagy gúhyosan szokták kérdezni, hogy csak?! Pedig az imádság nem „c s a k“. A 16. százada egész Európát fenyegető nagy török veszedelmében Luther Márton azt mondotta, hogy itt már csak az imádság segíthet. Az alázatos, gyermeki imádság. S akkor írta, erre írta második vagy tán első leghatalmasabb énekét: „Tarts meg Urunk szent igédben...” „Ür Krisztus láttasd hatalmad, ki minden urak Ura vagy, oltalmazd árva népedet, hogy dicsérhessen Tégedet.“ Sstás lelkéss Foton • • • széttördelt város Magyarországi Evangélikus Egyházunk sokszázezres hívő népe ezekben a mostani napokban nagy érdeklődéssel olvassa azokat a híreket, amelyek az idén augusztusban az amerikai Minneapolisban tartandó egyházi Világtanácsülés előkészületeiről szólnak, örömmel adunk hírt arról, hogy nemcsak a figyelem fordul most mindenünnen a Világszövetség ülése felé, nemcsak százezrek imádkoznak szerte a világon ennek a nagy és szent ügynek a sikeréért, hanem mindenütt komoly papi és lelkipásztori munka folyik ennek az áldott szolgálatnak az érdekében. Nálunk Magyarországon is Isten parancsaként régóta folyik már ez a munka. Szerte az országban papi dolgozószobák csendjében, lelkészi összejövetelek tusakodó tanácskozásaiban imádkozva és alázatosan Istenre hallgatva készülnék papjaink a nagy tanácskozásra. Most a Világszövetség ülése küszöbén, június 17-től 20-ig száz evangélikus lelkipásztor jött össze Foton az ország minden részéből, hogy ezen a csendes helyen, ahol any- nyi ezer ember találta már meg Krisztusban az üdvösséget, az élete békéjét, most együtt keressék az egész világ csöndjét, békességét és üdvösségét a Világszövetség kitűzött témájában: „Jézus Krisztus megszabadít és egyesít!’’ A száz lelkész tanácskozását D Ordass Lajos püspök nyitotta meg és a szent munkát Turóczy Zoltán püspök szolgálata fejezte be. Azok számára, akik nem lehettek jelen ezéken (a tanácskozásokon, hadd mutassunk be néhány pillanatot D. Ordass Lajos püspök megnyitó beszédének néhány mondatán át, amelyik messzehangzóan szól papjaink teológiai konferenciájának mondani valóiróL T udjuk, hogy a reformátor a Miatyánk 4. kérését milyen széles tartalommal magyarázta. A mindennapi kenyérbe beletartozik a megfelelő időjárás, derék felsőbbség, jó kormányzat, jó szomszédok és a béke is... Valahányszor elmondjuk a Miatyánkot, akkor a békéért is mindig imádkozunk. Mert úgy van, ahogy az apostol mondja: Mikor gyenge vagyak, akkor vagyok erős. Az imádság a leggyengébb állapot legalázatosabb bevallása. De éppen ezért tehet nagy dolgokat. Mikor a mi erőnk véget ér, akkor kezdődhetik az Istené. Imádkozzunk hát a békéért. Tudatosan is és rendszeresen. keresztyén ember mindenkinél jobban ismeri a háború borzalmát. Mert nemcsak emberi életek és anyagi javak pusztítóját látja benne, hanem Isten ítéletét is. Istenét, aki sohasem akarja a gonoszt, de a gonoszságaiba belekeményedett embert büntetésből sokszor odaadja a gonosznak. A háborút mindig az ember bűne okozza, de mikor ránk szakad, az mindig Isten ítélete is. Isten ítéletét pedig csak az imádság fordíthatja el. Mikor mi a békességért imádkozunk, akkor azért imádkO' zunk, hogy Isten fordítsa el rólunk kegyelmesen bűneink jogos ítéletét. A keresztyén ember tudja, hogy minden békesség alapja az Istennel való békesség, A népek közötti békességnek is ez az alapja. Nem lehet békességünk egymással, ha nincs békességünk Istennel. Mikor a békességért imádkozunk, akkor az Istennel való békességért imádkozunk! mert csak ebből születhetik az egymással való békesség is. A keresztyén ember tudja, hogy Isten a természet erőiben és a tudomány eredményeiben milyen nagy lehetőségeket adott. De azt is tudjuk, hogyha ezeket az erőket és eredményeket a Sátán kaparinthatná kezébe, akkor azok áldás helyett átkot zúdítanának a fejünkre. Az atomerő óriási ígéreteinek a küszöbén a békéért való imádság azt jelenti, hogy Isten vessen gátat a Sátánnak, és amit életre adott, abból ne halál legyen. \ ddig még minden háború borzalmasabb volt az előzőnél. Az első világháború végén már megjelent a repülőgép. Kezdetleges volt és alacsonyan repült. Mikor két ellenséges repülőgép találkozott a levegőben, a pilóták szalutáltak egymásnak. Később a pilóták pisztollyal átlőttek egymásra, de ez már durva elfajulásnak számított. S mit művelt a repülőgép a második világháborúban?! Milliók életét oltotta ki, városok százait döntötte romba a frontok mögött. Elképzelni sem tudjuk, legfeljebb borzadállyal sejtjük, hogy mit hozna a harmadik világháború a levegőből. Felülről, ahonnan az esőt, napsugarat .és minden áldást várunk. *gy szobor képét látja az olvasó. Rotterdam holland város lebombá- = zásának szörnyű emlékműve, össze-vissza ficamított szerencsétlen nyomorék próbál roncskezével védőernyőt tartani a haláleső ellen. Bor- fcadály reflex-rángásaival tiltakozni próbál: Ne többet, ne többet!! Ércbe fagyasztó üvöltő iszonyat. I mádkozzunk a békéért!! Tudjuk, hogy milyen nagy eredményeket ér el a békéért folytatott emberi erőfeszítés, de mi imádkozunk is a békéért. Az evangélikus világ nagygyűlésre készül ez év nyarán Minneapolisban. A konferencia tárgya: Krisztus megszabadít és egyesít. Sok szó esik majd arról is, hogy mi az egyház szolgálata a világban. Hirdetjük a békesség evangéliumát és imádkozunk a békéért. Azzal a hittel és szeretettel tesszük ezt, hogy ez az egyház legnagyobb szolgálata a világban! Adj békességet Űristen, A mi időnkben a földön; Mert nincsen nekünk más senki Bajvívónk és hadakozónk, Hanem csak Te Úristen; Szabó József Mentő munka — az evangélikusokért! „Az Evangélikus Világszövetség — mondotta D. Oldass Lajos püspök — mindannyiunk meggyőződése szerint igen fontos és jelentős szolgálatot Végez egyházunk érdeklében, amikor megkísérli keretei között egybegyűjteni mindazoknak az országoknak evangélikus egyházait, amelyek ennek a földnek a hátán élnek. Azokat is, akiknek gazdag, hosszú évszázadokra nyúló múltjuk van. azokat is, akik talán tegnap születtek... Fontos:, elsősorban evangélikus anyaszentegyházunknak nagyon fontos, hogy a világban élő. különböző nemzetekben munkálkodó evangélikus egyházak mind egymásra találjanak ..., hogy tesvéri közösségben 'tudjon találkozni az evangéliumnak hívő serege... Talán az evangélikus egyház számára a legkönnyebb a világegységet megtalálni más egyházaktól eltérően, hiszen minekünk Vannak kincseink, amelyek a legértékesebben és a legEgyetértünk Hozzászólás a colombói értekezlet határozataihoz A napokban fejeződött be a Béke Világtanács colombói értekezlete. Lapjainkban azt olvastuk, hogy 72 nemzet fiai vettek részt ezen a világgyűlésen. Olvastuk: a záróokmány tartalmi ismertetését is. Ennek a záróokmánynak elvi megállapitásaival Jézus Krisztus szeretet-parancsa és a keresztyén szociáletika tanítása alapján egyet tudunk érteni. Egyetértünk azzal, hogy az államok közti feszültségeket nem a fegyverek erejével, hanem tárgyalások útján az igazság hatalmával kell megoldani. Mi a Szentírás szavaival valljuk, hogy a bűn gyalázatára van a népnek, az igazság pedig felmagasztalja a nemzeteket. Mi a konkrét bűnök sorában a legnagyobbnak a háborút tartjuk, s nagyon sokra értékeljük azt a nemzetet, mely milliós haderő és roppant arányú fegyverkezés ellenére is meg tud hajolni az igazság hatalma elölt. Egyetértünk azzal, hogy a nagyhatalmak szűntessék meg a nukleáris fegyverekkel való kísérletezést, mert Isten az atomerőt nem pusztításra, hanem építésre, nem a halál, hanem az élet szolgálatára adta. Akik megfertőzték földünket, tengereinket és a levegőt az ionok bomlasztó erejével, nemcsak a történelem, hanem Isten előtt is felelősek. Egyetértünk azzal, hogy a kormányok vonják ki idegen földön állomásozó csapataikat, szűntessék meg a gyarmati rendszer minden formáját, valamint a kereskedelmi, utazási és hírközlési tilalmakat, ne avatkozzanak bele más országok belügyeibe, teremtsek meg a katonai tömböktől mentes semleges övezetet, s találkozzanak egymással a kölcsönös megértés és a kölcsönös egyezmények szellemében. A záróokmány befejezése szerint a békét a népek fogják megmenteni a béke szolgálatának hatalmas mozgalmával. Nagyszerű záróakkord ez! De mi még valamit hozzá teszünk, mert keresztyének vagyunk. Hitünk szerint a békét egyedül Isten ment- j heti meg, de ehhez ő bizonyára felhasználja a benne hívő emberek száz- és százmillióinak őszinte békeakaratát is. Dr. Kékén András hatalmasabb erővel egybe tudnak kötni bennünket: Isten igéje és az ezen alapuló evangéliumi hitvallásaink ... Mentő munka — másokért... A Világgyűlés munkájáról és feladatáról szólva így fogalmazta meg D. Ordass püspök Krisztusban megtalált életünk és boldogító hitünk nagy parancsát: „Az egyházak próbálják megkeresni és megtalálni egymás kezét! Jézus Krisztus kötelező szavának ereje van és a lelkiismeretüket ébresztgeti Jézus Krisztus szava, aki imádságban, tanításban és élete müvében az övéinek egységét teremtette meg és akarta, hogy megvalósuljon ezen a világon.” Mi evangélikusok imádkozunk és munkálkodunk nemcsak magunkért, hanem másokért is. Minden egyházért és minden testvérért ezen a úilágon. Erről beszélnek a püspök szavai: „Az evangélikus egyháznak igen sok és súlyos jó szava volt annak a törekvésnek a megvalósításában, hogy Jézus Krisztus egyháza a különböző felekezetekre osztottságában egységesen tudjon együtt élni... ...A szívünk felelőssége az a feladat, hogy mi összezárkózva segítsük Krisztus különböző felekezetekbe tartozó egyházait ahhoz, hogy az egy főben és Úrban megtalálják az egységüket... Mentő munka ■— mindenkiért...! Evangélikus hitünk egyik legszebb tanítása az, hogy nekünk minden ember a testvérünk, az egiésa emberiség a mi családunk és a végtelen világ a mi otthonunk szereted téhez és a mi templomunk oltáráéhoz tartozik. A mi szívünk és a mi szolgálatunk ezért nemcsak evangélikusokat, nemcsak keresztyéneket, de minden' embert kivétel nélkül hitének és szeretetének ölelésében tart. Erről a szolgálatról mondotta D. Ordass Lajos püspök ezeket a szavakat: „Nem szükséges szavakban kiszíneznem, hogy mik azok az ellentétek, amelyek a világot széttépik, ellenséges táborokra osztják, amelyek szinte érthetetlenné teszik számára az emberek beszédét, amelyek mögött annyi veszedelem rejtőzik! az egész világnak az életére. A világnak szüksége van arra, hegy a Krisztusban egységet nyert emberek _ megtudják találni egy másít, bármilyen ellentétek válasszák is el azokat a nemzeteket egymástól, amelyekbe mint állampolgárok tartoznak. Érzem, hogy az egész világ kiált az után, hogy Krisztus tanúi elöálljanak, vallják az életükben, életfelfogásukban, életfolytatásukban, hogy ők Jézusban testvérek, ugyanannak az Istennek a há- zanépe közül valók.” Friedrich Lajos Lázár az ajtó előtt... A keresztyénség figyelme fokozottan fordul a világ elesettjei felé. Az Evangélikus Segélyszervezet berlini tartományi ülésén Christian Berg, a szervezet vezetője többek között arra utalt, hogy a keresztyénség örömei és terhei ma világméretűek. „Az egyház nemzetiségi korlátái leomlottak s a magunk részéről mindent megteszünk, hogy soha többé fel ne épüljenek.“ — mondotta. A német evangélikus egyházak ma már abban a helyzetben vannak, hogy nem kell adományt kérniük s éppen ezért e tartományi gyűlés elhatározta, hogy a szász és a westfáliai egyházak példája nyomán az 1958. évi aratási Ihálaadó ünnep offerto- riumával az Egyetemes Segélyszervezetet támogatja. Most különösen az ázsiai és afrikai ifjú egyháznak van szükségük támogatásra belső felépítésükhöz és szociális feladataik megoldásához. Wiehern korában meg a proletártömegek nyomorúsága indította az egyházat a szeretetszolgálat életre- hívására, ma „a szomszédos földrészek nyomorúságában fekszik ajtónk előtt Lázár“ — mondotta Christian Berg. Ez a tény teszi érthetővé a Lutheránus Világszövetség nagyszabású szeretetakcióját is. Ez a szolgálat többirányú. A világ minden része felé irányul támogatása és ebben nem tesz kivételt sem faji, sem vallási, sem politikai szempontból, így 1956. évben 8 és félmillió német márkát és több, mint 14 millió kilogramm szeretetadományt juttatott a reászorultaknak. Nemcsak arra törekszik, hogy a Lázárok sebét gyógyítsa, útját állja az éhségnek, ruhát juttasson mezíteleneknek, hanem mélyreható, az életet fenyegető nyomorúságok enyhítésén is fáradozik. A világ kérdésévé lett az ifjúsági kérdés. A háborús évek és az azokat követő megpróbáltatások sok fiatalt taszítottak félre. Elvadultak a család- talanságban, szaporították a bűnözők számát. Csak Németországban 3 millió olyan fiatal él, aki szinte senkihez sem tartozik. Ezért az Evangélikus Világszövetség alapot akar vetni számukra. Bajorországban egy ifjúsági otthonban 130 fiatal fiú és leány tanül mesterséget. Béesben leányok és asszonyok diakonisszaképzésre jelentkeznek s gyülekezeti munkásoknak képezik ki őket, hogy bekerüljenek a nagy lelki családba, az egyházba, mint építő erők. A tehetségesek közül két év alatt mintegy kétezer diák tanulhatott tovább, mert az Evangélikus Világszövetség pénzzel, élelemmel, ruházattal támogatta őket. Linzben 63 ipari tanuló kapott állandó elhelyezést. Az angliai Hothorpe Hall-t, egy hatalmas gyülekezeti házat ifjúsági lelkész vezetésére bízták s ott konferenciákat tartanak. Különböző országokban táborozásokat szerveznek s a résztvevők bibliai ismeretekben is gyarapodhatnak. A Braunschweig közelében levő Sí, Leonhardt otthont — amelyet a háború alatt tönkrebombáztak és 1954. évben újjáépült — ismét az ifjúság szolgálatába állította az Evangélikus Világszövetség. Ennek az otthonnak alapkövén olvashatjuk: „Isten dicsőségére és a nyomor eny■» hítésére”. A keresztyénség Istentől kapott feladata az, hogy meglássa mindenütt a magára hagyott Lázárokat és szere- tetével, adományával könyörüljön rajtuk. Közli: V, L, k
