Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-05-26 / 10. szám

Nagy imádkozok az imádságról

Gyülekezeti hírek

„Tudnunk kell, hogy csak az imádságban kereshetünk védelmet és oltalmat, ha az ős ellenség ránk támad. Az ördöghöz, az ő hatalmához és óriási seregéhez képest ml nagyon gyengék vagyunk, úgy hogy ha egyszer felkerekednek ellenünk, nagyon könnyen legázolnak. Ezért kell helyzetünket jól megfontolnunk és minden fegyvert a kezünkbe ragadnunk, amivel csak szükséges felfegyverkeznie a keresztyénnek, hogy meg- álihasson az ördöggel szemben. Mert ugyan mit gondolsz, mi hiúsította meg eddig is az evangélium ellenségeinek terveit és cselvetéseit, ml tartotta vissza őket gyilkosságoktól és zavargásoktól, holott az ördög ezek által akarta az evangéliumot és minket Is elnyomni? Mi más, ha nem néhány kegyes ember imádsága. Ez állt vasl'alként közénk meg ellenségeink közé. Mikor ugyanis így imádkozik a hivő keresztyén „Vidd véghez akaratodat, édes Atyám!” _ akkor ő így váiasszol: „Igen, drága gyermekem, véghez vizem azt valóban, még az ördöggel és az egész világgal szemben is.”

(Luther)

„Az igazi imádság első törvényéül állapítsuk meg azt, hogy a magunk dicsőségének minden gondolatáról le kell mondanunk, a 'magunkba vetett minden bizakodással fel kell hagynunk, és a magunk elvetettségének és nyomorult voltánaik tudatában minden dicsőséget az Ürnak kell adnunk, amint erre Dániel próféta tanítása int: Nem a mi igazságunkban, hanem a Te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezésünket.

Baiisb'iSa Imádságot kér

A harmincas évek közepén egy fiatal lelkész szekerezte be az országot. Ahová nem jutott el a székér, oda elvitte egyházi lapok híre: új gyülekezet_született Göcsej erdőko- szorúzta táján. Barlahidai Missziónak nevezték az újszülöttet. Barla- hida azelőtt Pusztaszentlászló leány- gyülekezete volt. 1933-ban alakult meg aztán az új missziói kör Barla- hida központtal. Hozzátartozott még Zalaegerszeg és Pusztaszentlászló több szórványa, összesen vagy 25 falu.

Az újszülöttnek ruha kell, az önálló élet útján elinduló gyülekezetnek templom! Ezért járta fáradhatatlanul az ország útjait, a gyülekezet akkori segédlelkésze. Nem járta hiába. Az újszülött gyülekezet kérését meghallotta az ország evangélikus népe. Az adományók áradata özönlött Barlahidára. Az akkori Kemenesaljái egyházmegyének is „dédelgetett gyermeke” volt Barlahida, ahogyan ezt az egyházmegye ékkőn esperese mondotta róla. Maga az alig 300 lelkes kis missziói gyülekezet is lelkes áldozatkészséggel, nagy erőfeszítéssel kezdett a templömépí- téshez. 1936-ban állt a templom. Közben még ifjúsági házat is épített a gyülekezet. Konferenciák és téli táborok helyévé lett Barlahida.

A gyülekezet továbbhaladt az önállósulás útján. Már csék egy lépés választja el a gyülékezetet attól, hogy anyaegyháéközséggé váljon. A mMt év novemberére tervbevett püspöki látogatás is ezt a célt kívánta volna előmozdítani. Ez azonban az akkori események miatt elmaradt.

Az önállósulással, sajnos, nem tartott lépést a gyülekezet lelki fejlődése. A gyülekezet áldozatkészsége még a régi, de lelki élete nagyon sok kívánni valót hagy hnaga után. Egy esztendeje szolgálók a gyülekezetben, de vannak híveim, akiket még egyszer sem láttam az istentiszteleten. A férfiak, akik egykor annyit fáradoztak és áldoztak az Isten házáért, most nem sokat koptatják annak küszöbét, már pedig csák az élő igéből, az istentiszteleti Iközösségből fakadhat igazi keresztyén élet.

Kicsi nyáj Barlahida. Jó lenne megerősíteni, néhány környező szórványt még hozzá csatolni. S végül is kimondani az anyaegyházközséggé alakulását. Ez azonban még csak lé- le'kszámban és anyagiakban való megerősödést jelentene. Ennél sokkal fontosabb a 1meglévő gyülekezet hitreébresztése és hitben való megerősítése. E sorokon keresztül kérem azokat, c!kik valaha adományaikkal támogatták ezt a kis gyülekezetei, akiknek fillérei vagy pengői beleépültek templomunkba, és azokat is, akik most felelősséget tudnak hordozni egy távoli ismeretlen gyülekezet életéért, hogy segítsenek Barla- hidát újra felépíteni. Ném kövekből, hanem élő evangélikus szívekből. Imádkozzanak érette, imádkozzanak érettünk. Hadd váljék egyházunknak ez a kicsi végvára, élő gyülekezetté, Isten lelkének templomává.

Pintér János

Magyar-, német- és szlovák-nyelvű

díszes

KONFIRMÁCIÓI emléklap

ilönféle kiállításban kapható a Sajtóosztályon ’.udapest, VIII., Puskin u. 12.) 3,— és 4.50 forintos árban.

Állapítsuk meg azt a második törvényt is, hogy a magunk Ínségét igazán át kell éreznünk és, át kell hatva lennünk annak tudatától, hogy amit Istentől magunknak és a magunk dolgában kérünk, arra. valóban szükségünk van. Ha nem ilyen lelkü- lettei imádkozunk, hazug és tisztátalan lesz az imádságunk. Ha például valaki bűnbocsánatért könyörög Istenhez, holott nincs határozottan és komolyan meggyőződve bűnös voltáról, az az ilyen alakoskodással voltaképpen csúfot űz az Istenből.“

(Kálvin)

„Isten minden imádságot meghallgat, de nem teljesít minden kérést. Annak pedig, hogy kérésedet nem teljesíti, több oka lehet. De minden ok egy közös első okból ered: a sze- retetből. Ha Isten nem teljesíti kéréseidet, mindig csak te miattad nem teljesíti. Az igazi atyai szeretet kérésed elutasítását kívánja, nem pedig teljesítését. Vajon te teljesíted-e gyermeked minden kérését? Nem mondod-e gyakran: megtehetném, de nem szabad megtennem? Teljesítetlen kéréseidet hozd kapcsolatba lelked üdvösségével és Isten örökkévaló céljaival”.

„Monika, Augustinus édesanyja attól félt, hogy könnyelmű fia lelke felett összecsapnak a nagyváros szennyes hullámai, azért arra kérte Istent, akadályozza meg fiának Ko- rinthusba menetelét. Augustinus mégis elment Korlnthusba, de Isten éppen ott láncolta magához lelkét. És akkor Monika így imádkozott: nem teljesítetted, amit akkor kértem, hogy teljesíthesd, amit mindig kértem!”

(Kapi Béla)

A salzerbadi konferencia magyar résztvevői május 17-én teológiai konferenciát tartottak a zuglói gyülekezetben.

— A Pesti Egyházmegye lelkészt munkaiközössége május 22-én munkaülést tartott. A minneapolisi előkészületekről Madocsai Miklós, finnországi útjáról Koren Emil, az ifjúsági munka kérdéseiről Mezősi György tartott előadást.

— A zuglói templomban június 2-án du. 7 órai kezdettel egyházzenei hangversenyt rendez a kelenföldi gyülekezet énekkara. A hangverseny offertóriuma a templom továbbépítését szolgálja. így ez a hangverseny is jele a gyülekezetek közti kapcsolatnak és egymás segítésének. Az énekkart Sulyok Imre vezényli, orgonaharmóniumon játszik Szuchovszky Gyula.

— A monori gyülekezet eddigi lelkésze, dr. Molnár Rudolf Finnországba távozott. A megüresedett lelkészt állásra a gyülekezet Munlag Andor zuglói segédlelkészt választotta meg. Az új lelkészt május 16-án iktatta hivatalába D. Ordass Lajos püspök.

— A győri öregtempkxmbain május 26-án de. 10 órakor zenés isten- tisztelet lesz, melynek szolgálatát Sz. Fodor Zsuzsa és Fodor Kálmán végzik. Igét hirdet Bácsi Sándor.

— A tabi gyülekezetben május 12-én Hegyháti János iharosberényi lelkész szolgált. Délután a gyermekek és a konfirmandusok számára szemléltető képekkel és egyházi társasjátékokkal egybekapcsolt bibliakört tartott.

— A vecsési gyülekezetnek 1932-' ben épült szép temploma n háború alatt teljesen elpusztult. Tíz év óta Svájcból kapott fatemplomban tartják az istentiszteleteket. Május 19-én a gyülekezet megemlékezett a régi templom felszentelésének 25 éves évfordulójáról. Ez alkalommal igehirdetéssel szolgált Válint János esperes. Az ünnepségen szolgált még Ve- perdi Ernő budapesti kántor, Kiss J. László operaénekes és a gyülekezet konfirmandusai.

— A veszprémi gyülekezet május 5-én szeretetvendégségen emlékezett meg dr. Zoltay Róbert egyházközségi felügyelő 30 éves szolgálatáról. A szeretetvendégségen részt vett Hering János ny. esperes-lelkész, a gyülekezet volt lelkésze s rövid visszapillantás keretében köszöntötte a gyülekezetéhez, egyházához hű felügyelőt.

— Idősebb, munkabíró — lehetőleg nyugdíjas — házaspárt egyházfinak keres az angyalföldi egyházközség, Budapest. XIII., Fóti út 22. Tel.: 200—606. Szőba-konyhás cserelakás szükséges.

— Szeretettel kérjük mindazokat, akik lapunkba cikket írnak, illetőleg kéziratot küldenek be, hegy kéziratukat a nyomdai szabályoknak megfelelően készítsék el: írógéppel, hármas sortávolsággal, a bekezdéseket néhány betűvel beljebb kezdve, minden papírlapnak csak az egyik oldalára írva, oldalanként 30 sort, soronként 60—65 betűt írjanak. — Az Evangélikus Élet szerkesztősége.

— E«y oltár! bibliát keresünk megvételre. Cím a Kiadóban.

— Szép fekete tölgyfa-ebédlő eladó 4000,— forintért. Cím: Budahegyvidéki Lelkészi Hivatal.

— Megvételre keresem Reményik Sándor összes versei 1943-as kiadását. Cím: a Kiadóban.

— Idősebb házaspárt vagy magánost eltartanék házért. Cím a Kiadóban.

HOL KERESSÜK JÉZUST?

JÉZUS MENNYBEMENETELÉNEK ÜNNEPE — régi, megszokott néven Áldozócsütörtök — már majdnem belesüllyedt a hétköznapok közé. Munkairamunk és a rohanó élet nem vesz tudomást i'óla. De többnyire nem is tudunk mit kezdeni vele. Mert hogyan is próbáljuk elgondolni Jézus mennybemenetelét?! A tudomány kikutatta a kék égboltozat titkait, repülőgépeink a sztratoszféra magasságait ostromolják. Sehol sem találják azt a mennyet, amelyet az Üjszövetség emberei hatalmas trónteremnek. vagy templomcsarnoknak képzeltek el, ahol a mennyei seregek szüntelen hódoló énekkel ünnepük Azt, Aki a trónon ül. Hogyan lehessen elgondolni vagy éppenséggel „elhinni”, hogy Jézus, felhő szárnyán vitette fel magát a mennybe? Ha pedig ezt nem tudjuk elképzelni, van-e még értelme, hogy ünnepet szenteljünk Jézus mennybemenetelének?

AZOK A TÖRTÉNETEK, amelyeket Dk 24,50—52 és Csel 1,4—11 alatt olvasunk, azt mondják, amikor a feltámadott Jézus utoljára volt tanítványai közt, ezek eltávozásakor megértették: többé nem fog előttük megjelenni. Ezt érzékelteti Lukács annak hangsúlyozásával, hogy Jézus a tanítványok szemeláttára „felemeltetett és felhő fogta be őt szemük elől”. Feltámadása után Jézus az evangéliumi elbeszélés szerint nem élte _ a földi emberek megszokott életét. Ján 20,17 szerint húsvét reggelén mondotta már. a magdalai Máriának:

„Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz”. Feltámadása is azt jelentette. hogy Isten a saját dicsőségének osztályosává tette őt. Péter apostol a pünkösdi beszédében éppen erre célzott: Isten jobbja felmagasztalja Jézust — ez éppen a mennybemenetele — és beteljesítette a 110. zsoltár szavait: „Ülj az én jobbom felől...” (Csel 2,33—36). Jézus mennybemenetelének ez az újszövetségi értelme: „Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten”, éppen őt, akit Pilátus katonái a Golgotán keresztre feszítettek.

ETTŐL FOGVA az apostoli keresz- tyénség egyértelemmel vallotta, hogy „Jézus Krisztus Gr az Atya Isten dicsőségéreés hogy előtte hódol az egész teremtett világ. János, a Meny- nvei Jelenések könyvének írója ezt látta látomásának egyik képében: A Bárány a mennyben átveszi a hét pecséttel lezárt könyvet. Benne van megírva mindaz, aminek „meg kell történnie”. A Bárány nyitja meg a lezárt könyv pecsétjeit, kezében van a történelem és az embervilág sorsa. Mert néki adatott minden hatalom mennyen és földön. Ezért is fog eljönni úgy, mint felvitetett, hogy lezárja a történelem útjait.

NEM A SORSA kiszámíthatatlan és botor véletlen, de. nem is vak, megváltozhatatlan és kíméletlen végzet határoz életünk, népünk és az embe riség sorsa felől. Krisztus a király, ő uralkodik. Ezt hirdeti mennybemenetelének ünnepe. ,

dr, Karner Károly

SZÓRVANYHIVEKNEK — BETEGEKNEK

Rogate vasárnapja — Lukács 11, 5—13.

Vakmerő imádság

XT i merné megtenni, — akár a legjobb barátjával is, amit Jézus é példázatban mond: — felverni valakit éjnek idején egy vacsorára való kenyérért?!

S ki merne arra gondolni, hogy amit nem illik megtennünk a legjobb barátunkkal, — nehogy elveszítsük, — azt szorultságunkban megtehetjük Istennel, anélkül, hogy magunkra haragítanánk. —■ hiszen maga Jézus biztat reá.

Szükségimádság bizony a legtöbb imádság, ami szívünkből Istenhez száll, mert a legtöbb ember csak akkor imádkozik, amikor nagy bajba, nyomorúságba, betegségbe sodródik, vagy váratlanul nehéz helyzetbe kerül. Nem gondolja meg, hogy nincs semmi erkölcsi joga odamenekülni ahhoz az Istenhez, akit jobb napokban, egészségesen nem keresett. Sok olyan imádkozó van, aki leéli egész életét imádság nélkül s csak akkor kezd zörgetni Isten ajtaján, amikor leszáll az éj. a halál éjszakája.

Mily csodálatos kegyelem, hogy e példázat szerint Isten még az ilyen arcátlan könyörgőt sem taszítja el. Drága biztatás ez sok nyomorúságba, nehéz* helyzetbe, bajba jutott embernek: Kiálts Őhozzá! Zörgess ajtaján, ha eddig nem tetted is, ha akár milyen késő van is, s ha úgy látod, hogy semmi erkölcsi alapod nincs hozzá s Isten jog szerint csak eltaszithat, —• akkor annál inkább, annál kitartóbban zörgess!

TVT égsem eredményes minden zörgetés. Sokan azért is hagyták abba az imádkozást, mert nem kapták meg, amit kértek. Népi kapták meg, mert nem kitartóan kérték s nem azt kérték, amit kell. Nem is lehet éjnek idején akármiért vakmerőén zörgetni! Csak azért, ami feltétlenül szükséges. Nem mi állapítjuk meg azt, hogy mi szükséges nekünk, Isten jobban tudja. A gyermek csak azt tudja, mit óhajt, mi tetszik neki, de egyedül a szülő tudja megállapítani, mi szükséges. Az éhes ember kenyeret, a beteg egészséget, az árva testvért kér, mert ezt látja legszükségesebbnek. Isten pedig éppen akkor talán az éhséget, betegséget, vagy árvaságot tartja szükségesnek. Hány ember van, aki talán évek óta könyörög valamiért s nem veszi észre, hogy olyat kér, ami számára nem az életet, hanem talán a halált jelenti. Próbálj úgy könyörögni Istenhez, mint a végső nyomorúságba jutott ember, mint aki az életet jelentő falat kenyeret kéri s nem nagyobb darab kalácsért nyűgösködik, — s Isten meghallgatja imádságodat;

C okak imádsága azért marad meghallgatás nélkül, mert szüntelenül ^ saját maguk körül forog. Igen sok ember egyáltalában nem ismeri a másokért könyörgés, tusakodás felelősségét, kockázatát és örömét s önző módon mindig csak magáért, esetleg saját családjáért könyörög. Abban is megmutatkozik önzésünk, hogy sokszor tudunk könyörögni nagy lelki dolgokért, de zörgetni s kockázatot vállalni azért, hogy — mint a példázatban — egy éhes embernek vacsorája legyen, — ezt nem vállaljuk. Az éjjel oly kitartóan zörgető ember nem magáért, hanem elsősorban vendégéért, vendége vacsorájáért alkalmatlankodik. Ha csak saját magáról lett volna szó, bizonyára nem merte volna éjjel felverni a barátját. — Kezdj el másképpen imádkozni, nem úgy, hogy imádságoddal magadnak akarj kényelmet, jólétet vagy akár kegyelmet, üdvösséget biztosítani, hanem zörgess Isten ajtaján másokért, mások javáért, boldogulásáért, egyházunkért, népünkért, a segítségedre szorulókért s Isten megmutatja, hogy nem ítél meg tolakodásodért, hanem meghallgatja kiáltásodat.

T génk legdrágább biztatása az, hogy akihez imádkozunk, akinek ajta- ján zörgetünk, —1 az Atyánk. Az atyának az a természete és öröme, hogy mindent a gyermekének ajándékoz. A barát is megtette, hogy felkelt az ágyból és kenyeret adott a vakmerő, erőszakos barátnak. Akihez azonban mi kiáltunk, a mi Atyánkhoz, azt nem kell álmából felzörgetnünk, mert Ö nem szunnyad és nem alszik (121. Zsolt.), hanem várja kiáltásunkat. Jó atya módjára készen tartja ajándékokkal tele kezét s adni akarja azt, ami a legdrágább, saját magát, Szent Lelkét, amit senkinek másnak nem ad, csak fiainak. Ezt a legnagyobb ajándékot tartogatja nekünk s várja és akarja, hogy ezt kérjük tőle. „

A Szentlélekért könyörgéshez kell mégis a legnagyobb vakmerőség, mert ez a legnagyobb ajándék, meg azért is, mert nélküle nincs élet. A Szentlélek a keresztyén ember számára életkérdés. Szentlélek nélkül nincs hit, nincs szeretet, nincs szolgálat, nincs egyetlen imádság sem; Aki azonban kéri és elnyeri Isten Szendéikének adományát, az megtanul mindenekelőtt Isten szerint imádkozni s ezzel együtt egészen új élet indul meg benne. Alá elnyeri Isten Szendéikének ajándékát, az nem lesz többé „szükségimádkozó“, mert a Lélek fogja örömben és bánatban, jó és rossz napokban újra meg újra odavinni Istenhez s meg fogja tapasztalni az Istennel, az Atyával való életközösség boldogságát-, örömét és biztonságát

Joób Olivér

A LELKIPÁSZTOR SZÓL

Belső szobám

1 Tim 2,1—6.

Intelek.-.-, szól hozzám az ige.

— Szükség van erre az intésre. Nagyon rendszertelenné lett imádkozásom az utóbbi időben. Kétségtelen, hogy sokszor későn feküdtem, fáradt voltam, reggel sietni kellett munkába. — Hát azért, ha nagyon akartam volna imádkozni, imádkozhattam volna. — Az ima nincs sem az esti, sem a reggeli órákhoz kötve.'

— Utcán, villamoson, munka közben, sőt még szórakozás közbein is elmondhatom. Mért a belső szoba bennem van.

Kik férnek ebbe a belső szobába?

— Kikért imádkozunk? Magamért.

— Kell is. — Kísértésem is van, bűnöm is, betegségem is, szükségem is.

— Feleségemért. — Szeretem. — Születendő gyermekemért. Már most is Isten kezei formálják. — Szeretteinkért. — Barátainkért, ha eszembe jut, vagy ha megtudok róluk valamit, amibein imahátvédre szorulnak. — Néha a gyülekezetért, leginkább a fiatalokért. — S aztán... aztán, hát itt körülbelül be is zárult a kör. A belső szoba megtelt.

„Tartassanak könyörgések ... minden emberért” — szól az ige. Ki kellene tágítanom ezt a belső szobát. De vajon tudom-e olyan nagyra tágítani, hogy minden ember beleférjen? — Tudok-e szűk környezetemen túl látni? Egy egész világért aggódni? Az egész világot szeretni? Azokat is, akik nem kedvesek szemeimnek?

így volna rendjén. — Ha Krisztusra tekintenék többet. — Egész világot ölelte át kereszten széttárt karjaival és mindenkiért közbenjár megdi- csőülten. — Mindenki üdvösségéért munkában van.

Legalább azokért kellene többször imádkoznom, akik kormányzói szolgálatukkal egységekbe foglalják a népeket: a feljebbvalókért. — Micsoda felelősség van rajtuk! — A nyugodt és csendes életet kell biztosítaniuk, hogy az emberek békében és megelégedésben éljenek.

És ez a harmadik, amit most az ige fölé hajolva meg kell kérdeznem magamtól! — Mit kérek imádságaimban? — Szoktam hálát is adni, bűnbocsánatot is kérni. — Oltalmazást minden bajtól és veszélytől magam és enyéim számára, egészséget, mindennapi kenyeret, erőt az új életre, mindennapi dolgokat.

Nyugodt és csendes életet? — Nem sokszor fordul elő imádságaimban. — A második világháború alatt és nemzetünk elmúlt nehéz hónapjaiban, amikor hallottam kint a fegyverek zaját, sokszor kértem. —1 Mostanában kevésbé. — Pedig látszott, hogy nem természetes a nyugalom és a csend. — Itt most újra csend van, de mi van a világ más táján? — Tudnak-e ott aludni az emberek éjjel, holnap reggel tudnak-e az üzemekbe, földekre menmi, lesz-e tanítás az iskolákban? — Bárcsak csend lenne ott is és nyugalom. — Adj Istenem bölcsességet a feljebbvalóknak! — A népeknek istenfélelmet és tisztességet!

Így szólt hozzám az ige. amit holnap az oltártól felolvasok a templomban. — Már ma esti imádságomba bele kell foglalnom mindent és mindenkit, ahogyan tanítja az ige, hogy minden ember üdvösségre jusson.

I

i

ISTENTISZTELETI REND

BUDAPESTEN, MÁJUS HÓ 26-ÁN Deák tér de. 9 (úrv.) Dóka Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 Dóka Zoltán. — Fasor de. y210 (gyerm.) Takács József, cífe. 11 Szirmay László, du. 7 Szir- may László, du. y28 hangverseny: Peskó Zoltán. — Dózsa Gy. « 7. de. ya10 Hédey Pál. — üllői út 24. de. >/2l0, de. ll. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. »/,12. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyal Sándor, du. 5 Bonnyal Sándor. — Kőbánya de. 10 Koren Emil.

— Utász u. 7. de. 9 Fehér Károly. — Vajda Péter u. 33. de. y,12 Fehér Károly.

— Zugló de. ll (úrv.) Vámos József, du. 6 Vámos József. — Gyarmat u. 14. de. V210 Scholz László, — Rákosfalva de. '/212 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rlmár Jeni, du. 5 gyermek-szeretetven- dégség. — Váci út 129. de. 8 Rlmár Jenő.

— Újpest de. 10 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, du. 7 Bencze Imre. — Soroksár-ÜJtelep de. y29 Bencze Imre. — Rákospalota MAV-telep de. y29.

— Rákospalota de. 10. — RP. Kőtemplom du. 3. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. Vall Tóth-Szöllős Mihály,

Bécsikapu tér de. 9 Benes Miklós, de. 11 (úrv.) Várady Lajos. du. >/a7 Benes Miklós. — Toroczkó tér de. y29 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Mohr Henrik, du. 5 Komjáthy Lajos. — XII.. Tarcsay V. u. 11. de. 9 (konfirmáció) Danhauser László, de. 11 Csákó Gyula, du. 6 konfirmációi szeretetvendégség: Danhauser László. — Diana u. 17. de. '/29 csonka Albert. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. y2ll dr. Fabiny Tibor. — Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Kendeh György. — Németvölgyi út 138. de. 9 (úrv.) Kendeh György. — Ke- Ienvölgy de. 9 Ruttkay Elemér. — Budafok de. 11 Ruttkay Elemér. — Csillaghegy de. V210 Kaposvári Vilmos;

Áldozócsütörtökön, a mennybemenetel ünnepén minden templomban lesz isten- tisztelet, *