Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-03-31 / 2. szám
XXII. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM. 1957. MÁRCIUS 31. 1 0 R S ZÁ G OS EV A N G t L 1 KU S í í E T 1 L A P ARA: 1,40 FORINT; A BÖJT KÉRDÉSEI Ki vesszen el? Hadiakadémián, valahol, lázadás történt. A lázadókat tizedelésre ítélték. Egy kis kadét reszketni kezdett a sorban, mert látta, hogy tizedik. Mellette állt az akadémia öreg tábori lelkésze. Csendesen megfogta a kiskadét karját és észrevétlenül helyet cserélt vele. Felelet volt ez egy szörnyű kérdésre: „Ki vesszen el?“ Isten kérdése volt ez először. „Látta az Ur, hogy meg.sokasult az ember gonoszsága a a földön és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.“ S a szentséges Úristenből feltör a kérdés: „Ki vesszen el?1’ Felelet csak egy lehet. Vesszenek a bűnösök. Az özönvíz hullámai leradí- rozlák a földet. A bűnös ember elveszett. Másodszor is kérdése lett Istennek: „Ki vesszen el?“ A feleletben most már saját ígérete kötötte: „ .. . nem vesztem el többé az embert. . .“ Hanem haljon meg a Bűntelen. Egyetlen tiszta a millió tisztátalanért. „Ügy szerette Isten a világot, hogy az Ö egyszülött Fiát adta. hogy valaki hisz Őbenne, cl ne vesszen, hanem örök élete legyen.“ A bűnös ember kegyelmet kapott. Gyötrő kérdése volt Jézusnak is: „Ki vesszen el?“ Ördögi hízelgés tanácsolta: ne te, ne te! Tanítványi szeretet suttogta: „Nem eshetik ez meg teveled!“ Halálveritékes gyenge test rimánkodott: „...múljék el tőlem e pohár...“ Aztán mégis, mégis kiszakad szívéből a végső felelet: „Én őérettük odaszentelem magamat.“ Sötét, ravasz órán Kajalás is felveti a kérdést: „Ki vesszen el?“ Meg is válaszolja furfangos okoskodással: „...jobb nekünk, hogy egy ember haljon meg a népért és az egész nép el ne vesszen ...“ Meg se gondolta ez a vén róka, hogy milyen jól ráhibázott s hogy méltatlan ajka evangéliomoi szólt: Isten mindnyájunk vétkét Krisztusra vetette. Millió kérdés tépi az embert. Első és középső és utolsó kérdésnek ott van-e a kérdések kérdése: „Ki vesszen el?“ Sokféle félelem ködösíti el a legfélelmesehb félelmet, kárhozatunk félelmét. — Igen ránkfér a böjti megdöbbenés: „Elveszett ember vagyok.“ De épp a megdöbbent lelkiismeretnek szól a nagyböjti örömhír: megmentett az elveszéstől Jézus Krisztus. Mert meghalt helyettünk. Aki ezt erősen hiszi, nem veszik el soha, örökké!! Szabó József \ világ eiangéiikiisságának harmadik nagygyűlése Minneapolis, 1957 Most, amikor az egész evangélikus világ Minneapolis felé fordul, jó, ha magyarországi evangélikus egyházunk tagjai is tájékozódnak a III. evangélikus világgyűlésről. Ez az írás tájékoztató kíván lenni a világgyűlés színhelyéről, a gyűlés lefolyásáról, magyar evangélikus egyházunk részvételéről. A világgyűlés tanulmányi anyagát lapunk más helyén ismertetjük. A világgyíílés színhelye Püspökeink a papok és hívek között A püspök elöljárója papjainak s ez azt jelenti, hogy köteles őket ellenőrizni és fegyelmezni. De van kedvesebb kötelessége is: a pásztorolás, tanácsolás, védelmezés. D. Ordass Lajos és Tu- róczy Zoltán püspökök jól tudják ezt. Ezért indultak el országjáró körútjukra. Ordass püspök részt vett egyházkerülete mind a nyolc egyházmegyéjének leikészi munkaközösségi ülésén. Őszinte hangú tájékoztatást adott mindarról, ami egyházunkban az utóbbi hónapok során történt, s arra kérte a papokat, hogy ne nyersen, de őszintén szóljanak hozzá a felvetett kérdésekhez. Tu- róczy püspök a hajdú—szabolcsi, fejér—komáromi, vasi, veszprémi és budai egyházmegyék leikészi munkaközösségeiben tartott — arninlt mondotta — „in+erpellációs napokat“. A papok kérdeztek, a püspök pedig kollokvált. Nagy szükség volt már püspökeinknek erre a szolgálatára. A távolság mindig torzít, a hallgatás sokszor mérgező hatású. Az egyházi sajtó hiánya nagyra és már-már veszedelmesre növelte a tájékozatlanságot. Püspökök és papok találkozásával megindult az egészséges vérkeringés. Az őszinte beszélgetések tiszta levegőjének áramlása kivitte a félreértéseik mérges gőzeit papok szívéből és közösségeiből. A papokról — Ordass püspök tapasztalatainak surmr ízása képpen — ilyenféle lelki arcképet rajzolhatunk. Valami téli álomhoz hasonló lelki ernyedtség és erkölcsi bátortalanság ül rajtuk, de reménységgel várhatjuk a tavaszi feléledést, mert ennek két félreérthetetlen jele van. Az egyik az. hogy komolyan és őszintén vágyakoznak a szabad és nyílt beszéd a tanácsadás é; a logos bírálat után, s las- san-'assan megértik azt. hogy erre minden lehetőségük megvan A másik biztató jel az. hogy vágyakoznak az ige körüli leikészi találkozások alkalmai után. mert nyilvánvalóan érzik hogy csak az ige mehet* alakulhat ki a „fraternitás“. az igazi leikészi közösség. Erre annái inkább szükség van. mert sokan anyagilag nagyon elesettek és igazán rászorulnak a közösség hordozó szeretetére. Papi hivatásuk szeretetét bizonyítja az az öröm, mely akkor fényiéit fel bennük, miikor megtudták, hogy lehetőségük nyílóik külföldi és belföldi ösztöndíjak megszerzésére, teológiai továbbképzésre, teológiai művek .olvasására. A fiatal lelkészek látása eddig eléggé egyoldalú volt. -nem volt tapasztalatuk másfajta egyházi életről, mint amilyenben szolgálatukat elkezdték. Most új tapasztalatok alapján új szempontból kezdenek mérlegelni. Ezt a lelki arcképet Turóczy püspök tapasztalatai alapján részben színesebbé tehetjük, részben ki is egészíthetjük pár új vonással. Amint mondotta, nagyon jó benyomást szerzett kőrútjai során a papokról. Valami felszatoadulit- ság érzik és látszik rajtuk. A nyomás felengedett, más viszonyba mernek lépni az egyházi fetsőbbséggel, s mernek tervezni is az egyházi élet jövőjét illetőleg, tervezni a saját látásaik szerint, bátran és öntevékenyen. Öröm volt számára az a tapasztalat — mondotta a püspök —, hogy felszólalásaik alaphangja nem a' múlt fölötti kritika volt. hanem a töprengés: hogyan lehetne mást, újat, jobbat csinálni. Sokan elég nehéz anyagi helyzetben vannak, de ez nem bénítja meg őket leikészi szolgálatukban. A külföldi evangélikus egyházak együttérző és támogató szeretete nagyon sokat jelent számukra. Sokat jelent ez a szeretet anyagi vonatkozásban is. Nem a püspök egyházjogi méltósága vagy személyes tekintélye ád súlyt az igének, hanem az ige ád méltóságot annak, aki tisztán és igazán hirdeti. A hívek mégis szívesen hallgatják .a püspökök igehirdetését. Ügy érzik, hogy akik magasabban állnak, azok mesz- szebbre és mélyebben, látnak. A papok tapasztalata, szerint egy-egy püspöki szolgálat jó gyümölcsöket szokott teremni a gyülekezet életében. Püspökeink tudják ezt s nem vonakodnak vállalná az apostolság fáradságos szolgálatát. Ordass püspök ebben az évben a .következő gyülekezetekben prédikált: Medgyesegyiháza, Békéscsaba. Rákospalota, Apostag, Zugló, Kiskőrös. Fót, Mogyoród, Balassagyarmat, Angyalföld, IJest- szentlőrinc, Kiskunhalas, Soltvad- kert. Megmutatta a naptárát: júliusig minden vasárnapja foglalt. Turóczy püspök két egyházközség kivételével a budai egyházmegye mindén gvülekezetében prédikált, ezenkívül Kisterenyén, Nyíregyházán, a dél-szabolcsi egyházközségben, Győrött. Lajoskomáromban, Celldömölkön, Keimenesimihályfán, Nagybaráton. Pápán, A hívekről Ordass püspök azt állapította meg. hogy megható és örvendetes módon keresik az egyházat. Meg van győződve arról, hogy a templomokat zsúfolásig megtöltő híveik nem a püspököt keresik, hanem az ige után szomjaznak. Talán soha nem volt ilyen alkalmas a talaj az ige magvetésére, mint most. Ugyanilyen tapasztalatai vannak ezen a téren Turóczy püspöknek i.s. Ö is zsúfolt templomokban prédikált. Elmondta, hogy a lajoskomáromi csendes napok alkalmából egy asszony három kilométerről gyalogolt be minden este a templomba, kicsi gyermekét is magával hozva. óta (1947) már volt egy világgyűlés Lundban (Svédország), egy Hannoverben (Németország) és így természetes. hogy a harmadik világgyűlés Amerikában lesz. Az előbbiek során elmondottakból pedig kiderült, hogy miért éppen Minneapolis lesz a vendéglátó város. A gyűlés lefolyása A gyűlés 11 napig fog tartani 6 rajta 57 különböző evangélikus egyház, 29 országból képviselteti magát. A város központi evangélikus temploma —, egyben a város legnagyobb istentiszteleti helye lesz a világgyűlés közvetlen vendéglátója. Ebben a templomban több mint 3000 ülőhely van. Ettől a templomtól csupán 2 percnyi járásra van a Municipal Auditorium, ez az órási ülésterem (10:000 ülőhelyes), ahol a nagygyűlés teljes üléseit fogják tartani. A napi munka közös istentisztelettel kezdődik és fejeződik be. Reggelenként külön úrvacsorái istentiszteletek is lesznek, az angol nyelvű úrvacsorái istentisztelen kívül lesz német, svéd és magyar nyelvű úrvacsorái istentisztelet is, hogy a résztvevők közül, akik ezt igénylik, saját anyanyelvükön lartott úrvacsorái istentiszteleten éljenek a szentséggel. Az Evangélikus Világszövetség elnöke, Lilje püspök fog meg“ nyitóbeszédet tartani a világgyűlés főtémájáról: „Krisztus megszabadít és egyesít”. Az első 5 napon a teljes ülésen egy-egy előadást tartanak I az altémákrol, ezeket rövid meg- I beszélés követi. 5 délutáni ülésen ! 20 vitacsoportban (egy-egy vita- csoport száma nem haladhatja meg | a 35-öt) megbeszélik a résztvevők i a tanulmányi anyagól, a délelőtti előadást és a teljes ülés vitáját. Mind a 20 vitacsoport ugyanazzal a melléktémával foglalkozik. A vita Végén a, 20 vitacsoport vezetője az elnökkel együtt a legfontosabb vitaeredményeket összehangolja és beszámoló formájában terjeszti fel tárgyalásra a teijes ülés elé. Ezeken az előadásokon és vitákon kívül a világgyűlés 275 delegátusa és 500 „hivatalos látogatója” hall majd előadásokat naponta az Evangélikus Világszövetség egyes munkaágáiról; esténként pedig az érdeklődők felé nyilvános alkalmak lesznek, ezeken nagynevű világszerte ismert evangélikus vezető egyházi emberek tartanak előadást, igehirdetést, mint pl. Dibélius püspök. Lője püspök, Berg- rav püspök. Manikám püspök. A nagygyűlés ideje al&tt a város négy művészeti központja a reformáció művészetét mutatja be és több templomban művészi zenei alkalom lesz evangélikus szerzők műveiből, híres művészek előadásában. A világgyűlés előkészítésére évek óta folyik a munka, előkészítő konferenciákon. teológusok dolgozószobájában, s hívek imádságos bensőszobájában. Magyar evangélikus egyházunk résztvétele A hívek áldozatkészsége felől is érdeklődtem mindkét püspöknél. Mindketten arról tettek bizonyságét. hogy a gyülekezetek telve vannak építő szándékkal. Nem az a kérdésük hogy vajon az egyház jelenlegi állapota fenntartható-e. hanem a jövőbe • néznek, s mind lelki, mind anyagi téren terveznek és építenek. Bíznak a külföldi evangélikus egyházak anyagi támogatásában is. de a maguk erejéből is megtesznek minden lehetőt. Kicsiny és szegény gyülekezetek közölték Ordass püspökkel, hogy építendő templomuk, imaházuk vagy gyülekezeti termük költségeire mór ösz- szegyűjtöttek 6 ezer, vagy egy másik helyen 16 ezer. vaigy egy harmadik ■helyen 40 ezer forintot. Turóczy püspök március 17-én Ménfőn prédikált s m^súette az első kapavágást azon a telken, ahová a templomot építik majd. Ebben a kicsiny, alig 350 lelkes gyülekezetben ezen a napon az offertórium összege meghaladta a 3000 forintot. (K. A.) Mint az Evangélikus Világszövet- i ség tagegyházát, a Magyarországi I Evangélikus Egyházat is meghívták j a világgyűlésre. Az Egyetemes Pres- I bitérium 1956 december 11-i ülésén i hat lelkészt jelölt ki magyar delegá- ! dóként: D. Ordass Lajos püspök vezetésével. Szabó József ny. püspököt. dr. Wiczián Dezső teológiai dékánt, dr. Nagy Gyula teológiai tanárt, dr. Kékén Andrást és Hafenscher Károlyt. Ugyanekkor nyilvánvaló lett. hogy magyar egyházunk a delegáció tagjainak útiköltségét fedezni nem tudja. Amikor dr. Lund-Quist főtitkár február elején hazánkban járt, közölte, hogy az Evangélikus Világszövetség fedezi a szükséges költségeket, teljesen függetlenül az egyházunknak nyújtandó segélytől, tehát egyházunkat nem éri károsodás. Ugyanekkor felkérte D. Ordass Lajos püspök urat, hogy a világgyűlés megnyitó isten- I tiszteletének igehirdetői szolgálatát vállalja el. fgy az első szót a világgyűlésen a magyar delegáció vezetője mondja. — A delegációnak havonként van ülése, az ülések közti időben pedig minden küldött egy munkacsoport vezetőjeként készül fel a világgyűlés főtémájára. Egy- egy ilyen munkacsoportban a vezetőn kívül hat lelkész dolgozik. Júniusban egy országos leikészi tanulmányi konferencián vitatja meg a magyar evangélikus leikészi kar a világgyűlés témáját és alakítja ki j a magyar álláspontot. Az Evangélikus Világszövetség j Végrehajtó Bizottsága már 1955-ben felhívta a figyelmet, nemcsak azt kéri, hogy lelkészek és teológusok . foglalkozzanak a világgyűlés témájával. hanem „laikusok” is. vagyis az egyház népének széles rétege. A tanulmányi anyaggal való ismerkedésen kívül szükséges az. hogy híveink imádkozzanak ezért, a világ evangélikussága számára olyan fontos alkalomért, hogv Isten sok áldást adhasson a világgyűlés munkája által az Evangélikus Világszövetség minden tagegyházának. Hafenscher Károly (A statisztikai adatokat a NLC-News Bureau 114/1956-ból vettem.) 99 ...Ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből“ (Mt. 1, 21.) 300 esztendővel ezelőtt a Missmpi felső folyásának partján a zúgó folyó mellett, a mai Szent Antal vízesésnél, még a sziu indiánok gyülekezőhelye volt. „Istentiszteletükre” gyülekeztek ide össze, hogy itt a „Vizek Atyjánál” imádják a Nagy Szellemet. Ki tudja, hány évszázad óta jártak ide? — Ma, ahol egykor a sziu indiánok sátraikat verték végig a folyó partján, egy büszke nagyváros áll égbeszökő felhőkarcolóival. Ez a város Minneapolis, az idei világgyűlés színhelye. Minneapolis a 17-ik legnagyobb-város az Egyesült Államokban s ha hozzászámítjuk a ma már vele egybeépült Saint-Paul-t, úgy már a 13-ik nagyság szerint az USA városai között. Az elővárosokkal együtt mintegy 1,120.000 lakosa van. Minneapolis pontosan a 45-ik szélességi ; fokon fekszik — éppen félúton az ' Egyenlítő és az Északi Sark között, j Éppen ezért nyári éghajlata ideálisnak mondható. Gazdag ipari, keres- ; kedelmi. üdülési és kulturális lehe- j tőségekkel rendelkezik ez a város. I Minneapolis központi fekvése lehetővé teszi azt, hogy az Egyesült Államok bármely pontjáról elérhető 8 órán belül repülőn. Lakói főleg skandináv és német eredetűek. MIÉRT ÉPPEN MINNEAPOLIS- RA ESETT A VÁLASZTÁS? Csak azért lesz a III. evangélikus világgyűlés színhelye, mert barátságos és szép város, természeti kincsekben gazdag? Nem. — Minneapolis az amerikai evangélikusság központja. Az Egyesült Államokban élő 7.150.000 evangélikusnak mintegy 40 százaléka él a város közvetlen közelében levő öt államban. (Minnesota. Wisconsin, Iowa. North Dakota, South Dakota*. Minneapolis és környéke az amerikai evangélikusságnak olyan keresztmetszetét tudja nyújtani a világ- gyűlésnek, amelyet más város nem tudna adni. Itt ugyanis minden ötödik ember az evangélikus hitet vallja magáénak. Az egybeépült két városban — „Ikerváros”-nak is nevezik — közel 400 evangélikus gyülekezet van, több mint 230,000 egyháztaggal. Akár a „Templomok városá”- nak is lehetne nevezni Minneapolis!,, mivel a különböző felekezetek- nek 420 temploma és istentiszteleti helye található itt s ezek között 123 az evangélikus templom. S hogy fogalmat alkothassunk az itteni evangélikusság eleven egyházi életéről. tudnunk kell még azt is. hogy az „Ikerváros“-ban' 3 evangélikus teológiai főiskola, 3 kollégium, 3 evangélikus kórház, 1 evangélikus diakonissza otthop és _ diakonissza- képző intézet. 1 evangélikus biblia- iskola és 10 evangélikus szeretet- intézmény is van. Minneapolis három különböző evangélikus egyháznak a központja is egyben: az Evangélikus Lutheránus Egyháznak (1,004.239 tagja van), az Augustana Lutheránus Egyháznak (536,886 tagja van) és a Lutheránus Szabad Egyháznak (72,279 tagja van. Ugyancsak Minneapolisban lesz a székhelye annak a mintegy 2 millió tagot számláló alakulóban levő és 1960-ban megformálandó egyháztestnek, amely majd három eddig külön szervezetben élő, nagy, evangélikus egyháztestet foglal magában. A világ evangélikussága három nagy tömbben él a földön: Németországban, a Skandináv államokban és az Egyesült Államokban, máshol szórvány helyzetben van. Az Evangélikus Világszövetség megalakulása
