Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-03-31 / 2. szám
c/L „kék templom” jiibileumiL j Budapesttől autóbuszon harminc percnyire kedves kis kerti házak között van a pestszentlőrinci evangélikusok temploma. Amikor valaki először lépi át a küszöbét, az első szép szó a szívében az örömnek a szava: — de jó volt ide eljönni! Ebbe a rendkívül érdekes templomba, ahol minden sötétkék: az oltár, a szószék, a keresztelőmedence és a templompadok. A. „kék templom“ rendkívüli színe pillanatok alatt ünnepivé varázsolja az ember körül a levegőt és szinte érezni lehet, hogy szent helyen állunk, az Isten hajlékában... A második szó, amelyik ebben a templomban az ember szívére száll; a hitnek a szava: — de jó ebben a hajlékban Krisztussal találkozni! Hiszen Ő áll ott előttünk az oltárképen, mint a jó Pásztor, akinek a legkisebb bárány simul a szívéhez. MUyen jó itt arra gondolni, hogy engem, a legkisebbet is így tart biztosan, békésen és boldogan, örök öleléssel a szívéhez szorítva... A harmadik szó ebben a templomban a hálának a szava: — milyen jó itt Krisztussal együtt lenni. Vele otthon lenni... Hiszen Ő nemcsak ott van az oltárképen, de újra és újra megszólal az Igében ... Isten népe templomot épít Huszonöt évvel ezelőtt, 1932-ben készült el a lőrinciek, szép temploma. Budapest peremén, Kőbánya, Vecsés és Kispest között már 1915- ben 640 evangélikus lélek élt. Hét éven át a pesti peremvárosok szór* ványsorsában osztoztak: pesti vallás- tanárok, seigédlelikészek járnak ki vasárnaponként hirdetni Isten Igéjét. 1922-ben Kispest fiókegyházává lettek, majd 1925-ben önálló missziói egyház. 1929-ben érkezik meg a gyülekezetbe az első lelkipásztor, aki ma is pásztora, buzgó és hűséges lelkésze Isten népének. Most már vele együtt imádkoznak és terveznek a hívek a Vlasies Gyula utcai iskolában, Szemere-telepen és Erzsébeté elepen a templomról, amelyik az akkorra már 1000 lélekre növekedett gyülekezet otthona lesz. Isten meghallgatta imádságaikat és megáldotta kezeik munkáját. Ez a csodálatosan építő nép, amelyik gyárakban, hivatalokban ma is minden nap készíti mindnyájunk nyugodt holnapját, amelyik szép kertes kis házakat épített a munkából hazatérő hozzátartozóinak, Isten népének örök hitével és reménységével hozzálátott hajlékot építeni az Istennek és szent otthont, mindazoknak, akik az ö Igéjéből kívánnak élni. — így készül el 1932 decemberére a lőrinciek szép „kék temploma“, a magyar kézművesipar gyönyörű alkotása. Hogy miből épült? 46 000 pengőből. 120 000 téglából és 1000 egyszerű hívő ember hitéből, imádságából és megáldott reménységéből. 1932 ádvent 4-ik vasárnapján szentelték fel az új templomot. Az első prédikáció I. Timótheus 2:4-ről szólt. A hála jubileumi éve A „kék templom“ hálás népe most jubileumi évvel kívánja megünnepelni és megköszönni templomét. A csak Hóseás gyermekeinél is!) a pröí fétai üzenet élő hordozói voltaik. A prófétaság néki egész életre szóló hivatás, tehát nemcsak alkalmi küldetései vannak Istentől, de egész élete, családja prófétai küldetésének a tengelyét alkotják. Amos próféta még tiltakozik a próféta név ellen (7* 14), de Ésaiás tudatosan nevezi magát prófétának: Isten küldöttének, akinek dolga Isten üzenetének tolmácsolása. Ellh'ivatásának csodálatos élménye (6. fej.) nem a könyv elején van, mintha ezzel is az jutnia kifejezésre* hogy nem egyéni élménye, de a küldő Isten szava a fontos. Mózest a pusztaságban, Jeremiást otthonában. Ésadiást a temiploimtoain hívta el. Isten, a „szent“ helyen. Izráel Szentje (1, 4; 12, 6 stb.) áll mindig vele szemben, a bűnössel. Ö maga nem helyezi magát az emberek fölé, csak a bűnösök között meri vállalni megbízatását (6, 5) és csak akkor, amikor bűntörlő kegyelemben részesül (6, 6). Isten szentsége teológiájának alapja. Ez azt jelenti, hcígy Isten nagy* mindenható és titokzatosan elrejtett* örök és változhatatlam. Az emberi büszkeséget nem tűri, mert az ember bűnös parány, az ö szent nagysága előtt (2. 11). „Izráel Szentje* nem tűri el a bűnt, hanem elítéli és bünteti. Az egyénnek, de a nemzetnek az élete is attól függ, milyen mértékben enged a szent Istenne:k* Ésaiás mintegy négy évtizedes (hosszú működése alatt saját nemzetének az életét is ebből a szempontból nézte és Izráel Szentjének a nevében bírálta. Megbízatását, küldetését annyira hittel fogadja és olyan alázatosan* de ugyanakkor méltósággal hordozza, hagy soha egy pillanatig sem bánja meg prófétai küldetését. Jeremiással szemben (15., 20. fej.), lelki alkatukban ez a nagy különbség, Megkeményedett nyakú és megkeményedett szívű népnek hiába prédikálni és tudni azt, hogy minden össze fog omlani, most megkeménye- désében nem is térhet meg, tehát el kell pusztulnia — szörnyű megbízatás! Micsoda kilátástalanul szomorú küldetés! Jelképesen egyik fiát ..megtérő maradék“-nak nevezi el* amely ugyanerre a szomorú küldetésre emlékeztet. Ugyanakkor azonban a próféta jól tudja, hogy az ő Istenének dicsősége betölti az egész földet és kihat minden népre (6, 3). Ő a világon az első, akinek ez á látás adatott, hogy Isten akarata uralkodik minden népeken, bünteti a jogtalanságot, térdre kényszeríti a gőgöt és isteni hatalmát minden földi hatalmassággal szemben érvényesíti, Zászkaliczky Pál RUDNAY GYULA J anuár első napjainak, egyikén Budán, a Farkasréti temető tar fái közt, fájdalmasan zenélt a téli szél. Az ember azt hiszi, nem viselhet el nagyobb fájdalmat, mint ami- nőt mindnyájan hordunk a szívünkben. Néha kiderül, hogy a szomorúság még növelhető ezen a tájon. Ama napon Rudnay Gyulát si- rattvik így, az ősz mestert, a!ki elhagyott minket. Ordass Lajos püspök aszkéta arca s lassú, mélyről buggyanó szava jól illett ahhoz, akitől búcsúzott. Rudnay Gyula e nemzet egyik legnagyobb fia volt s nem véletlen, hogy születésétől fogva szellemét az a hit táplálta, mely az evangélikus magyarságé. Egy kisebbségből jött, a nemzeté lett, a nemzet most prezentálni fogja a világnak. »Hogyan szóljunk róla, akinek minden mondanivalója vonal és szín volt? Elkerülhetetlenül azt kell mondanunk: menjetek el a Szépművészeti Múzeumba s egy vasárnapi órán nézzétek meg Rudnay Gyula képeit. A nagy művész ép úgy nevel, mint az igaz igehirdető. S a valóban szép alkotás is eligazítja a lelket, akár a jóság vagy a bölcsesség -szava. Hamar tájékozódik ott, a képek csarnokában az ember s tüstént otthonosan érzi magát Rudnay Gyula vásznai között. A világ, melyet e képek felidéznek, a mi világunk, a régi magyar világ. Ügy rémlik, mintha muzsika szólna e képek társaságában, az is régi magyar zene. A nemzet nem néhány törpe évből való, századok állították össze rejtelmes módon. Ahhoz, hogy a mgyar világot képen megjeleníthessük, nem elgendö hűségesen lemásolni azt. ami e világból látható. A képnek is el kell mondania azt, amit költemény és muzsikaszó mond a nemzetről: érzést és Ízlést kell közvetítenie. Rudnay Gyula rendkívüli művészete abban van. hogy ezt a magyar érzés-világot mindenkinél teljesebben tudta kifejezni. A magyar képzőművészetben olyan jelentőségű alkotó, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar muzsikában. Tfudnay Gyula nem is hasonlítható senkihez. Mondják, Munkácsy nyomait észrevenni a kévéin s némiképpen hasonlít Tornyai Jánoshoz is, akit a parasztság festőjének hívnák nálunk. Rudnay azonban nem egy társadalmi osztály festője, hanem az egész nemzeti EMLÉKEZZÜNK élet elmondója. Ehhez tudatosan készült, mint egy feladatra. Tanult Munkácsytól s Tornyai János a barátja volt. De a világot, a légkört, amit 'képei árasztanák, lángesze hozta létre. Különös és roppant bátor dolog volt ez, mert Rudna.ynak szembe kellett szállnia saját korával. Ecsetje nem követte a külföldi divatot. Hiába látogatta meg Párizst, a francia pik- túra nem hagyott nyomot benne. Eveken át konzervatívnak tűnt fel a modemeskedök mellett. Érett alkotó korából maradt egy mondata, melyet majd idézni fognák: „A mi művészetünk alapja csak a föld és a föld népének kultúrája lehet“ — mondotta Rudnay Gyula. S képein váltákozva jelenik meg fe- hértornácos udvarház, földön fekvő koldus, szántó paraszt, bujdosó katona, táncoló betyár s gőgös vitéz úr, egy múlt körképe. A múlt század végén, a millénium idején nőtt fel, de kora helyett visszakapcsolta lelkét a reformkorhoz. Kossuth és Petőfi s Széchenyi világához. Ebből indult ki. S így érthető még. J 878 január 9-én született a felvidéki Pel- sőcön, Gömörben, régi hisióriás környezetben. Diákként betoppant Nagybányára, a festők iskolájába. Nagybányán megtanulja, hogy a művésznek csák olyasmit szabad festenie, amit őszintén érez. Münchenben, Hol- lósynál, s Párizsban nem művészeti felfogást, hanem a szabad látóhatárt keresi. Aztán hazatér. Hódmezővásárhelyen dolgozik Tornyai János mellett. De szülőföldjén érik önálló mesterré. Az első világháború alatt Losoncon él és alkot. Losonci gazdag termését 1918-ban állítja ki Budapesten, az Ernst Múzeumban, s egy csapásra országos híre kerekedik. Addig észre sem vették, ezen a kiállításon minden képe elkelt. Izgatott létfkör támad képei körül. Az emberek megérzik ott egy ország történetét s emberi magatartásunknak igazi fényét és izét. Attól fogva Budapesten telepszik le, tanára lesz a Képzőművészeti Főiskolának s korszakot teremt ott, mint pedagógus. Mert Rudnay Gyula sajátos egyéniség is volt, Halkszavú, mosolygó, csöndes ember. Nem látszott rajta, mily roppant aikarat feszíti belül. Lenézte a sorsát, mondja róla Lyka Károly, s végül mégis győzedelmeskedett rajta. Minden erejével ragaszkodott a magyar világhoz s rámutatott annak különös szépségére. A Felvidék után megismeri az Alföldet, aztán a Dunántúlt. Visszanéz a XVIII. századba, aztán még régibb időkbe s mindenütt megtalálja azt, akivel elmondja a jelenvaló ledkét. Tanítványai rajongtak, érte. A második világháború után Bajára vonul vissza, ahol 1947-ben festőtelepet szeivez s örömmel oktat mindenkit, akiben megérzi a tehetséget. Hosszabb betegeskedés után halt meg Budapesten 1957 január 4-én. Azon az 1918-as pesti kiállításon, amikoi- negyvenéves korában felfedezik, egy kép ragadta meg a nézőket, a Menekülők című. Azt a típust ábrázolja itt Rudnay, aki nem leli honját a hazában s váltig nem menekülhet, mert nem tud elszakadni a szülőföldtől. A képen benne van‘egy nemzet minden kiszolgáltatottsága és nyomorúsága, a sorsa süvít ott a reménytelen sötét ég alatt. S mégis mennyire megnyugtató ez az ábrázolás. Mert azt jelenti: vérrel és fájdalommal formáltam párnává fejem alá ezt a rögöt, mely kemény, de ujjaim között szétmállik s befogadja a termő magot és életet teremt. Ez az élet száll száz színnel és vonallal a Rudnay-képeken. Nézzétek meg ezeket a citromsárgákat, mályvákat, galamszürkéket, a rezedazöldet, a harsánykéket, a kenyérhéj barnáját. Egybecsendülnek a színek, egyetlen harmóniát árasztanak. Portyázó kurucok, üldözött betyárok, a hadak élén vonuló Attila, a vitéz pajtásainak énekelő Tinódi Lantos Sebestyén, a sápadt Csokonai láthatók itt. Vagy egy fehérfalú csöpp ház, mely mintha elsüppedne a falusi alkonyaiban. Vagy egy gurba-görbe gémesküt, mely elfoglalja az egész szemhatárt. Táncot járó huszárok, régi tarsolyokkal s ódon nagy sarkantyúkkal. Régi magyar idillek keverednek itt nyári tájakkal, zúgó jegenyék, a terhűktől meghajtó almafákkal. S köztük Rudnay arcképeit nézheted, e finom lélekrajzokat, aminőt például csipkekendős feleségéről s számosán önnön magáról festett. Ez az 6 világa. Mind olyan kép, amely nem- csak értelmünknek szól, hanem érzelmeinket határozza meg. Rudnay Gyula képein összeforr egy nemzet múltja és jelene, mértéke és fegyelme. Egy bűvös világ tárul ott elénk, amely helyet követel értelmünk és emléke- zetünk magyar tudata mellett, mint óvó és kiegészítő elementum. SCHERER LAJOS 7 957 február 16-án, életének 83-ik évé-*• ben meghalt Scherer Lajos ny. fögim-> náziumi tanár. Utolsó éveit a Szeged melletti Kiszomborban töltötte. Február 18-án temették el szegedi belvárosi temetőbem Scherer Lajos Verbászról származott, Kolozsvárt járt egyetemre s Losoncon töltötte el pedagógiai, egyházi és társadalmi munkában gazdag életét. Országossá vált szereplése akkor, amikor 1920-ban Losoncon szerkeszteni kezdte az A Mi Lapnink című ifjúsági folyóiratot. A csehszlovákiai magyar ifjúság nevezetes eszmei forrongása ebben a lapban bontakozott ki. Scherer Lajos áldozatosan vállalta több mint egy évtizeden át az ifjúsági lap irányítását s az érte járó támadásokat. Jó szerkesztő volt s műveltségét, haladó tájékozottságát, vallásos érzületét szívvel- lélekkel hasznosítani tudta olvasói számára. Mint tanár is értékes munkát végzett, több tankönyvet írt, fáradhatatlan természetjáró volt. Évtizedeken át közművelődési előadóként szerepelt Losoncon és környékén. Több tanulmányt írt Losonc múltjáról, s megmaradt kéziratban sokéves kutató munkájának eredményeként Losonc története. 1945-ben azonban el kellett hagynia Losoncai. Azóta Nagymaroson, Bihartordán és Kiszomborban élt gyermekeinél. Megírta változatos élete történetét, s örömmel vállalta a mezei és házi munkát, ezüstkalászos gazda lett a híres tanárból, aki sohasem veszítette el hitét. Egyházának hű fia, évtizedeken át a losonciak egyik presbitere, mindenkinek készséges segítője, diákjainak nagyon szeretett nevelője , nemzetének rendületlen és bölcs ,tagja volt Scherer Lajos. Emlékét híven megőrizzük. Szalatnai Rezső ' jubileumi évet D. Ordass Lajos püspök nyitotta meg Böjt I. vasárnap-' ján. Az év minden szolgálatát ennek' az ünnepi emlékezésnek szentelik. Szép terveik közül milyen példaadó' már az a néhány is, amiről most lel-' késén beszél a gyülekezet lelkésze.' Ebben az évben a konfirmációi istentiszteletre és az azt kővető sze-' retetvendégségre össze akarják gyűj-' teni mindazokat, akik ebben a temp-' lomban kapták konfirmációjukat, dei hívják azokat is, akiket itt tartottak' keresztvíz alá. akik ettől az oltártól' indultak el Isten áldásával, mindazokat, akik valaha is ennek a' templomnak a népe voltak, akiknek ez a templom volt az otthonuk. i Szép tervük az, hogy ebben az évben vendégszolgálatra hívják mind-1 azokat a lelkészeket, akik az elmúlt' 25 év alatt szolgáltak a gyülekezet-1 ben, mint segédlelkészek, és azokat, akik a gyülekezet fiaiból lették lelkészek. A jubileumi év végén egyhetes evangélizációval és a D. Ordass Lajos püspök szolgálatával zárják be a templomszentelés 25 éves jubileumát. * Ha egyszer Pesten járunk és megnézzük a lőrinciek jubiláló „kék templomát“, az áhítat csendes perced után ne felejtsünk el kimenőben felnézni a kórusra, mert ott mindnyájunkat vár még egy ajándék, egy odaírt mondat, kimenő énekünk imádkozó sora: „Adj erőt, hogy megálljunk mindvégig a hitben!“ Ez a „kék templom“ útravalója mindenkinek, aki falai között Isten színe elé állt és Vele találkozott... Az ügyvédek tudják... (H. D. C. PEPLER) Az ügyvédek tudják, a föld K'knek tulajdona: De hogy rügyek mért feslenek, A tengert mért szántják szelek, A méh mért épít sejteket, A lovak térde mért remeg, Mért fagynak be a csermelyek. Szemnél a Hit mért élesebb, A Remény mért ment életet. S a legtöbb mért a Szeretet, Nem értik meg soha. Ford.: HARS ERNŐ Pályázat Az elhalálozás folytán megüresedett dunaegyházi lelkészt állásra a Bács-Kls- kun Evangélikus Egyházmegye elnöksége pályázatot hirdet. A lelkészt állás javadalma: szolgálati lakás, megfelelő kerttel, 800 négyszögöl háztáji szántó, havi 900 Ft készpénz előre fizetve, 20 q tűzifa, 25 q szén és páronként 4 kg búza vagy annak napi ára, valamint az államsegély. A szolgálat nyelve: magyar. Pályázati határidő a hirdetés megjelenésétől számított két hét. A pályázati kérvényeket a lelkészválasztási szabály- rendelet 28. §-ának megfelelően felszerelve, az Esperes! Hivatalhoz (Soltvad- kert) kell elküldeni. Bata-Soltvadkert, 1957. március 21. dr. Rajnai Károly s.k. Sikter András s.k. egyházmegyei felügyelő esperes Kossuth-díjasaink Nemzetünk és egyházunk igen sok1 ' tagja feszült várakozással várja min-* 1 den évben, akár rádióján keresztül,* | akár újságjában azoknak névsorát,* ' akik a Kossuth-díjjal való kitünte-* | tés részesei lehetnek. S amikor ez a* ' névsor ismeretessé válik, az egész* ' ország és az egyházak tagjainak vé- * leménye szinte pillanatok alatt azo-i 1 nősül a bíráló bizottság tnegállapí-' 1 tásával és értékelésével. Megfelelő * emberek nyerik el mindig ezt a meg- * tisztelő kitüntetést. * l i Egyházunk ebben az évben külö-j i nősen tud örülni néhány egyház-! tagunk Kossuth-díjjai való kitüntető- j i sónek. Tiszay Magda deáktéri leány- J t gimnáziumunk volt kedves nővén-! i déke s már kis leány korában sokan! i gyönyörködhettünk pompás alt hang-! i jában. Iíankó Richard a fasori gim-I i názium növendéke volt s ezen isko ! i Iánk kiváló matematikus tanárai,! • az élő és holtak nagyszerű tanítási (munkáját méltatja ez az eredmény.! ! Zimmermann Ágoston majdnem' pontosan azokban az években volt 'a pesti iskolák iskolafelügyelője, amikor ez a két kiváló ember isko- 'iáinkban tanult. S most ilyen váratlan találkozásuk volt hármuknak' 'együtt. A tudós öreg professzor miniden egyházi embernek kedves barátja volt minden időben. ( Tisztújítások alkalmával, amikori i vizsgálatot kellett végezni, hogy ai irégi presbiterek milyen szorgalma-i isan látogatták a hivatalos üléseiket, ői i volt az, akiről a jegyzői kar azt a je-i ilentést tehette: minden ülésen jeleni (volt. Mint iskolabizottsági tag. külö-i inös szeretettel fogadta és kezeltei (azokat a nála tisztelgő pedagóguson lkat, akik valamelyik iskolánk meg- (üresedett állására pályáztak. ' Professzor korában és nagy elfog-'| laltsága ellenére, ha hivatalos dol-J gai nem szólították vidékre, vagy , (külföldre, minden vasárnapon temp- (lomban volt. ö az a régi embere* (egyházunknak, aki sohasem szégyen-* (lette kapcsos énekeskönyvét maga-<' (val vinni az istentiszteletre. Soha-* (sem egyedül ment Isten házába, ha-* (nem egész családjával. Ö, ama tisz-* ; tea régi presbiterek közül való, aki* ,tisztéből kötelezően tudta azt, hogy* , egész háza népével együtt tisztelje* , Urát és Megváltóját. * Mint állatanatómus, neve a tudo-( I mányos világban közismert. Volt nő-, > vend ékei ma is a legnagyobb hóiá-, (val emlékeznek meg róla, tudomá-, ( nyos cikkeivel és könyveivel a ma-( > gyár tudomány 'hírnevét öregbítette, > nemcsak hazánkban, hanem külföl- ► dön s már évtizedekkel ezelőtt meg- | * tisztelték külföldi tudós társaságok * [ elismeréseikkel. * 1 Ezekben a napokban, amikor a, I magyar nemzet szolgálatát a leg-1 > nagyobb elismeréssel jutalmazta, i ► egyháza, amelynek közel ötven éven i [ át igen jó szolgálatokat végzett, bol- * J dogan hajtja meg előtte köszöneté- 1 J nek, hálájának zászlóját, s boldogan ' [ tud minden egyházban való barátja | I vele és csalódj árai együtt orvén- ( ) dezni eme nagy örömében. , ► G. L. i Ámos az igazság prófétája. Hóseás a szeretető, Haba'kuk a megigazu- lásé, Jeremiás a vergődéseké. Ésaiás pedig a hité. A próféták nagy családjában szinte királyi méltóság. Egyéniségében van is valami fenn- séges vonás. Valóban azok közé a férfiak közé tartozik, akit kora sehogyan sem értett meg, és akire nem volt méltó a világ. (Zsid. 11. 38.) Dávid majd fia, Salamon alatt volt Izráel országa a leghatalmasabb. Utánuk kettéoszlik az ország, a nagyobb északi Izraelre, és a területileg és lakosságban is nagyon kicsi Jud'ára. Az ősi hit megőrzése tekintetében Judámak mindig nagyobb volt a jelentősége. Jobban el volt különülve az idegen népek befolyása alól, a templommal kapcsolatban olyan vezető réteged voltak, amelyek őrizgették a mózesi hagyományokat. A prófétáik bizonyságtételéből tudjuk, hogy a jeruzsálemi templom kultuszát is meg-megzavar- ták hatások, mégis az istentisztelet Jabvénak szólt. Királyai is mind a dávidi nemzetségből eredtek. Ellbivatása (740 körül) Uzziós király uralkodásának utolsó éve, amikor Izraelben II. Jeroboam uralkodik. Ez az időszak békességes. külsőleg virágzó. Judámak is tengeri kikötője ran és a Vörös-tengerig hat el hatalma. A gazdasági jólét nemzeti megerősödéssel jár ugyan, de a gazdasági erők egészségtelen elvonása társadalmi igazságtalanságokat szül. A pénz szerelme és hatalma j ogtalansággal. kemánysgívűjégge-l, elnyomással és a szegényeknek ki- uzsorozásával jár együtt. A vallásosság üres formákká lesz, betört az idegen istenek bálványimádás tisztelete. Az edvilágiasodott lelkűiét pedig mindig szívesen csatlakozik olyan vallásos gyakorlathoz, ahol a lelkiiismeretet erkölcsi követelmények nem izgatják. Uzziáts halála után történelmi nagy sikerek gyújtópontjába kerül a próféta. Assiria nyugat felé irányuló hatalmi törekvései élet-halál küzdelmeket hoznak, amelyekben a próféta nem hallgathat. Csendes időben a próféták is csendesebben vannak, de a fegyverek zajában nekik is erősebben kell szólni ok. A viharban is jobban csattogtatja szárnyát a vihar- madár, ezért lett a nagy viharok pró- i létája Ésaiás. ! Személyről csak annyit tudunk, I amennyire küldetésével egybemőtt. |A próféták személyes élete mindig I alázatosan bújik meg küldetésük • mögött. Atyját Álmosnak (nem a •próféta) hívták, s valószínű Jeruzsálembe való volt: egész életét ott töl- Itötte és előkelő származására vall jaz, hogy a királyi udvarba szabad (bejárása volt. Felesége és két gyer- (meke is volt, akiiének a prófétáknál • gyakori módon jelképes nevet adott • (8, 3; 7. 3). A jelképes nevek (akárÉsesiás próféciája a) (Küldetése)
