Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-05-19 / 9. szám

MINNEAPOLIS, 1957

megszabadít és egyesít!“

(5.) A teljesség felé

Ezsceiás (viii.)

(A nagy tárgyalás 41—44.)

A nyári világgyűlés tanulmányi anyagának utolsó fejezetéhez értünk. Az eddigiek során szemünk a jelenre szegeződött. Ez a zárófejezet most kiszélesíti horizontunkat. Rányitja szemünket az örökkévalóság végtelen távlataira. Valóban, mi keresztyének csak az örökkévalóság fényében • gondolkodhatunk helyesen a jelen feladatairól, kérdéseiről. Krisztusban kapott szabadságunkról és egységünkről is!

A Szentírósnak más az időszámítása, mint a miénk. Két nagy határkövet lát, az emberiség történetében éppúgy, mint az egyház történetében. A golgotái keresztet és Krisztus visszajöveíelét az idők végén. E közé a két esemény közé, mint két hatalmas tartópillér közé van kifeszítve, ezeken függ a hitünk és életünk.

A kereszt jegyében

Az egyház élete és a földi keresztyén élet egyik oldalról nézve Krisztus golgotái keresztjének a jegyében áll. Mert titokzatos, mélységes összefüggés van Krisztus és az egyház között! Az egyház a „Krisztus teste”. S amint Krisztus földi életének jellemzője az alázatosság, a megüresít- tetés, a „szolgai forma'1 (Fii 2,7) és ennek betetőzéseként a kereszt, ugyanígy érvényes ez az egyház életére és a keresztyén életre is. Egyik sem lehet meg itt a földön a „kedves, szent kereszt” nélkül (Luther).

A egyházra nézve ez azt jelenti, hogy számára az igazi út nem a magasban, hanem o mélyben vezető rit: az alázatpsság, a szolgálat, a próbtatételak, a kereszt útja. Szabadságát az egyház csak ilyen módon gyakorolhatja, egységét csak így élheti. Hatalom, dicsőség, a világ külső elismerése nem feltételei ennek a szabadságnak. Viszont szabadnak kell lennie arra, hogy imádkozni tudjon a világért. Hogy félelem nélkül, teljes bátorsággal és hűséggel szólhassa Isten szent törvényét és evangéliumát minden teremtménynek. És hogy maga bármilyen körülmények között a szeretet cselekedeteit tegye mindenki irányában.

A keresztyén emberre ugyanez áll. Néki is naponként fel kell vennie a keresztet. „Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát és vegye fel az 6 keresztjét mindennap, és kövessen engem”, Lk 9,23. Krisztustól kapott szabadsága állandóan a kísértések, szenvedések és

próbatételek tüzében áll. El van rejtve a kereszt alá szemünk elől.

Mint egész keresztyén életünk, Krisztusban megtalált szabadságunk és egységünk is magán viseli tehát a kereszt jegyét. Ez azt is jelenti: csak a hitben a miénk! krisztus megszabadított, eggyé tett magával és másokkal. Mindezt nem nékünk Ítéli kiharcolnunk. De ez a szabadság és egység csak. annyira a mienk, ameny- nyire hiszünk, amennyire Krisztusból élünk. Gyenge hit: kevés szabadság, törékeny egység Krisztussal és egymással! Erős hit: hatalmas Delső szabadság, erős és szilárd egység Krisztussal és egymással!

A reménység horizontja

Itt a földön azonban nemcsak a golgotái kereszt árnyékában élünk, hanem a közeledő beteljesülés fényében is. Nagyhétre feltámadás hajnala következett. A gyülekezet földi keresztútjára is rávetődik feltámadásunknak és örök életünknek dicsősége.

Krisztus feltámadásával, a Szentlélektől megszentelt, új élettel valami „egészen más”, a megszokottól eltérő valóság jelent meg itt a bűn, halál földi világában, Isten országa!

A hit csodálatos szabadsága bűn- . töl, haláltól, Sátántól és a hívőknek világot átfogó egysége nem ebből a világból ered, hanem annak az „újnak” a megjelenése. Isten eljövendő országának a visszfénye földi életünkön. Ízelítő a tökéletes szabadságból és a teljes egységből, amely majd az örökkévalóságban lesz a mienk.

Hm 8,21.

A kereszt az egyház és a keresztyén ember életében józanító, szükséges figyelmeztetés. Ne legyenek

hamis reménységeink afelől, hogy egyszer majd az egész világ „krisz- tianizélódtk”, meghódol Krisztus előtt. Sem arra nézve, hogy itt a földi életben valamikor is teljesen szabaddá lehetünk a hitnek bűneinkkel vívott naponkénti harcától! Még úton vagyunk, és nem a célnál! Látóhatárunk mégis a reménység horizontja, örömmel és békességgel tekinthetünk előre. Már a hajnal első sugarai hullanak ránk. Krisztus feltámadt a halálból és él. Űjjá- teremt, végzi szabadítúsát, egységbe forraszt a hívőik közösségével. Minden okunk és alapunk megvan a rendíthetetlen reménységre. Mindez a záloga annak, hogy be is fejezi művét, amint megígérte, és vissza- jövetelével — az ítélet tüzén keresztül — elhozza majd tökéletes szabadságunkat, teljes egységünket Isten örökkévaló országában.

Dr. Nagy Gyula

BefefezWt az országgyűlés idei első ülésszaka

A magyar nép képviselőinek történelmi jelentőségű gyűlése világosan kifejezésre juttatta, hogy hazánk népe a szocializmus oldalán áll, minden erejével annak békés továbbfejlődését munkálja s ezzel járul hozzá a világbéke fenntartásához.

Ml is azt szeretnek, ha az egyházi szolgálat eszközeivel hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy növekedjék hazánkban és a világban az önzetlenül Ezolgálő emberek száma.

Egyházunk hívei és papjai megnyugvással vehetik tudomásul azt, hogy az országgyűlésen újból Ieszö- gezteíett a vallás szabad gyakorlásának és az egyház szabad szolgálatának joga.

Néhány egyházi jellegű felszólalásnak és az ezekre adott hivatalos válasznak a summája az, hegy a templomi szószék scmllycn vonatkozásban ne váljék politikai fórummá.

Máté 13,47—50

(Készletek Fac.vo Viljanen finn lelkésznek a békéscsabai templomban tartott igehirdetéséből)

Azt mondja Jézus, hogy a meny- nyek országa a kerítőhálóhoz hasonló. A mi hazánkban, az ezer tó országában a halászat igen fontos és gyakori foglalkozás, éppen ezért számunkra ez a kép nagyon ismerős. Kém a hal keresi a hálót, hanem a kerítőháló keresi meg és zárja körül a halakat. Isten országa is így van útban az ember felé. Az ember maga nem tudná azt sem megkeresni, sem megtalálni. Nekünk nincs lehetőségünk arra, hogy a saját erőnkből Istent megtaláljuk. Az a mi reménységünk, hogy Isten hálója mozgásban van felénk, keres minket, mindig keres, mikor az evangélium hir- dettettk,

*

Isten evangéliumának első szava hozzánk az. hogy mi bűnösök vagyunk. Olyan messzire szakadtunk Istentől, hogy megmentésünkre csak egy lehetőség volt: egyszülött Fiát kellett értünk halálra adnia. A törvény szava nem teszi az embert olyan bűnössé és semmivé, mint az evangéliumnak ez a szava.

*

Mikor ezt az evangéliumot hallgatjuk, akkor nem régen történt események ismertetését hallgatjuk,

A próféták igeközlésőnek gyakori módja: a törvényszéki tárgyalás formája, vagy ahogyan ők mondják: a törvénykezés. A bíráskodó Isten ítélőszéke előtt áll saját népe és a népek mind, mint a nagy peres eljárás vádlottjai.

1;

Saját népe és a többi nép is ítélet alá kerül. Az ítélet végrehajtója Cirusz király, az Isten szolgája. Ö hajtja végre Isten parancsára az ítéletet. A népek bálványaikkal együtt elpusztulnak. A pusztulás vad történelmi viharában a kicsiny „sziget”, a maradék, a szent kisebbség élvezheti az elrejtettség megmentő állapotát. A történelmi vihar csak a feje fölött fog végigsöpörni, mert elhagyatott népe mögött a világkormányzó és népeket ítélő Isten áll. Saját népét is eszközként használja fel a világ történelmiének formálásánál, de szenvedése és fogsága (42, 24r—25) ellenére is Isten megtartja és táplálja elepedt népét.

A népek bálványaikkal együtt ítéltetnek meg. A bálványok és tisztelőik semmik se előtte (41, 28). A nagy megítéltetésben minden pusztul, de Isten az ő „szövetsége jelének és a népek világosságának” (42, 6) elküldi az „Ebed-Jahvét”, az ÜR szolgáját.

Ebben az Ür színe előtt tartott nagy tárgyalásban elmarasztaló ítélet és felmentő kegyelem harcolnak. Bűn és kegyelem, elvesztés és megmentés, vagyis a kereszt titka körül járunk. A vádat és vádelmet egyformán Isten látja el. öt sérti saját népének és a többi népnek is a bűne, mert megfeledkeztek Isten dicsőségéhanem a világ leghatalmasabb erejével kerülünk szembe. „Az evangélium Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére”, Ez az erő itt van közöttünk és szeretné megtalálni és megragadni azokat, akik magukat bűnösöknek érzik. Ha valaki érzi, hogy elkárhozott ember, annak a címére küldi Isten személy szerint a jó hírt: a te bűneid megbocsáttattak.

*

Kedves magyar testvéreim. így tanultunk ml hinni ott a messzi finn földön. Nem vagyunk mások, mint elveszett emberek, de érezzük ott, hideg finn földön is, hogy ránkragyog Isten kegyelmének napja. Ezer és ezer olyan emberről beszélhetnék néktek, akiknek ezen a mai estén is az a legnagyobb örömük, hogy bűneik meg vannak bocsátva Jézus Krisztusért,

*

A bűnbocsánat evangéliumával halássza Isten az embereket az ő országa számára. Még mindig tart a halászat. Ki van vetve a kerítőháló Finnországban is, de itt, Magyarországon is. Sok gyülekezetben jártam s örömmel láttam, hogy teli voltak a templomok, örültem a hirdetett igének. Éreztem, hogy közöttünk volt Isten ereje és Isten szere- tete,

Közli: Cselovszky Ferenc

nek a szolgálatáról (42, 8), de „újakat hirdet” és maga siet az emberiség megmentésére,

2.

A nagy per tanúja, Isten világterveinek végrehajtója, atyai szívének kedvelt je (42, 1—) az ő szolgája, akinek tanítására várnak Isten népének a fogságban szétszórt „szigetei”* — Az Isten csendes és mégis hatalmasan munkálkodó szolgáját, ezt a szolgát (Messiást) Isten elsősorban saját népéért küldi (41, 14), de

ugyanakkor a vele való szövetség minden népek számára útbaigazító világossággá lesz (42, 6).

Babilóniai Ézsaiás szívében szüli meg először Isten Lelke (44, 1—5) azt a gondolatot, hogy Izrael választott népének, a „nacionalista” nemzetnek Isten gyülekezetévé kell átalakulnia. „A nép, amelyet magamnak alkotók, hirdesse dicséretemet” (43, 21). Azért formálja Isten úgy az emberiség életútját, hogy szolgája által megtisztított népének világosságában járhasson.

Nemcsak a „szent mag“ az Isten népe, de Isten bflntörlő kegyelmi munkája révén (43, 25) még a pogányok Is megtapasztalják a Szentlélek ajándékából a megváltás áldásait és boldogan fogják mondani: „az Űré vagyok." (44, 5)

A nagy pernek, amit Isten folytat a tőle elszakadt emberiség ellen, ez a csodálatos ajándéka az egész emberiség számára: Isten megváltó, megújító kegyelme! (44, 21—).

A megújulás kulcsa nem a ml kezünkben van, hanem Isten szólít meg és vált mtg és ő tudja kiönteni Lelkét a szomjú- hozőra. (44, 3)

Ezárt végződik ez a csodálatos törvénykezési tárgyalás nemcsak felmentő ítélettel, de eget-földet betöltő örömujjongással (44, 23).

A világ sorsa egyedül attól függ, hegy Isten népe itt és most csendesen és szegényen ugyan, esetleg próbás terhek alatt is, de fogadja be a Lélek záporát (44, 3) és - legyen engedelmes szócsöve és végrehajtója Isten világterveinek. Itt az önnön tudományára büszke ember bolonddá válik (44, 25), de a „kőszálra” építő ember csodálva szemléli Isten útjait.

Zászkaliczky Pál

MEG KAPHATÓ A HÜSVÉTI EVANGELIUM

32 nagy ív oldalon, gazdag tartalommal, versekkel, elbeszélésekkel, sok képpel díszítve.

Ara G,— Ft.

Megrendelhető a sajtóosztálynál.

Rövidesen megjelenik! Káldy Zoltán

Bevezetés az Újszövetségbe

című könyve, lelkészek és gyülekezeti tagok használatára.

Ara kb. 30 Ft lesz.

Hírek a református egyház éSefébol

A tiszántúli és dunamelléki egyházkerület esperesei és gondnokai március 22-én Debrecenben, illetve április 12-én Budapesten értekezletet tartottak, amelyen behatóan megtárgyalták a református egyház mai helyzetét és állapotát. Állásfoglalásukat a két egyházkerület elnöksége tájékoztatás végett megküldötte a presbitériumoknak. A nyilatkozat elhatárolja a református egyház szolgálatát az úgynevezett Megújulási mozgalomtól és kinyilvánítja, hogy továbbra is az állammal megkötött egyezmény alapján áll. El kívánják választani az egyház problémáit és feladatait mindattól, ami nem egyházi feladat. Hálával emlékeznek meg Boreczky Albert püspök, konventi és zsinati elnök intézkedésedről és imádkoznak teljes felgyógyuláséért és őt változatlan, ragaszkodással a konvent és zsinat elnökéneik tartják. Értesítik a_ presbitériumokat, hogy a tiszántúli egyházkerület elnöksége felkereste Péter János püspököt, neki bizalmát nyilvánította és kérte, hogy az egyházkerület! közgyűlésig is foglalja el püspöki hivatalát. Péter János püspök válaszában kinyilvánította, hogy szolgálatának folytatása tekintetében csak az egyházkerület! közgyűlés határozata után tud dönteni.

3itefi íiáLáfra

Gzalatnai Rezső, az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, nagyon okos és nagyon szép könyvet írt Kempelen Farkasról („Kempelen, a varázsló”, Móra Fereyc könyvkiadó, 19s7)< Mit tudunk mi Kempeletiről? Legtöbben bizonyára csak annyit, hogy csakugyan „varázsló’ hírében állott: ördöngösen ügyes ember volt, afféle garabonciás, kicsit szemfényvesztő is talán, s különc. Felülök egy lexikont s olvasom: „Kempelen Farkas, technikus, udvari tanácsos ...” s ezután pár adat: a sakkozó-török automatája, beszélőgép, a schönbrunní szökőkút; szóval ez se mond sokkal többet.

Szalatnat Rezső könyve, azt vélem, mind- annyiunk számára nagy és gyönyörűséges meglepetés: megmutatja az igazi Kempelent, aki ezerszer több volt mint „varázsló” és technikus. A XVIII. század egyik legragyogóbb magyar és — bízvást vallhatjuk — európai szelleme. Lánglelkű hazafi és igaz ember, a honi és az általános művelődés és haladás fáradhatatlan és tántoríthatatlan munkálója. „Az esze és a szíve emelte az emberek fölé”, írja róla Szalatnai s mennyire igaza van. Magyarsága nem torony volt, amibe oktalan gőggel bezárkózott volna, hanem tárt ajtó, amin át kilépett a széles nagyvilágba. Mindent tudott, mondották róla barátai ámulattal és _ ellenségei kaján irigységgel. S ezt a tudást tékozló kézzel szófia szét. Elméje minden kincsét a nép szolgálatába állította, melyet egész szívével szeretett. Egészen rendkívüli ember, jegyzi fel a serdülő diákról a győri gimnázium rektora,

IXJcm véletlenül lett azzá. Okos, hűséges szü- -f ’ lök nevelték, meleg családi hajlék indította útjára, bölcs tapintattal irányító édesapa és áldozatos édesanya. Jó iskolák pallérozták elméjét s kora r.agy szellemeivel társalkodóit már szinte gyermekfővel. Még ismeri Pozsony bölcsét, a tudós evangélikus papot, Bél Mátyást és sokat tanul tőle, A nagy győri papKÖNYV A VARÁZSLÓRÓL

nak, az újságalapltó Ráth Mátyásnak már ő a tanítója és biztatója. Barátja, ismerőse ennek a különös századnak, a felvilágosodás századának, szinte minden nagy magyar szelleme. Bessenyei, Bacsányi, utóbb Kisfaludy, a testőr-írók köre, sok magyar jakobinus, Windisch Károly Pozsony másik nagy fia és Born Ignác, Becs szellemi életének akkori vezére. Lángelméje mágnesként vonzott minden hozzá hasonlót: találkozott Jelky Andrással és Benyovszky Móriccal, a század két nagy magyar világjárójával. Mindig a világosságot kereste, azt, ami felemel és megtisztít s amin éles elméjét tovább csiszolhatja, szellemét erősítheti.

Ji’gyik legnagyobb nevelője maga a magyar nép, Gyermekkorában a hűséges szolgáló, Erzsi, a csallóközi parasztleány andalítja el szívét dalaival. Nem is véletlen talán, hogy kedves csallóközi birtokától s szinte magától az élettől is Erzsi leánya, az ifjú Erzsi dala búcsúztatja: „Akkor szép az erdő, mikor zöld...” A győri diák nagy élménye a kocsmai találliozás „Bottyán apánk fiával”, a bujdosó vén kuruccal. S az ifjú bécsi jogász első „ügye” az elgyötört magyar jobbágyság egy követének p&rtfogolása Mária Terézia előtt. Életének e fordulóján nem az a legjelentősebb, hogy a reámosolygó királyi kegy felismeri a. lángelmét — haláláig hív tanácsosa maradt a királynőnek —. hanem az. hogy az ifjú köznemes egy életre elszánja magát a szegény nép szolgálatára. S ez az elhatározás persze egy életre halálos ellenségévé teszi a jobbágynyúzó magyar főurakat épp úgy. mint a magas klérust és a bécsi udvar áskálódó, plperkőc udvaroncait.

pedig milyen fényes pálya nyílt meg a lángeszű ember előtt! A schönbrunní szökőkút, a sakkozó-török automata, a beszélőgép tervezője nevét szárnyra kapta a világhír. Főúr lehetett volna és milliomos, királyok barátja és szalonok hőse. De ő megmaradt mindvégig az udvari kancellária egyszerű tanácsosának s a magyar nép hűséges gyámolitó- jának. „Tehetségben sohasem volt hiány Magyarországon, annál inkább szilárd, elhatározó akaratban. Én akaratomnak ura szeretnék lenni s minden erűmmel azon akarok dolgozni, hogy hazám újra elérje azt a virágzást, melyet Hunyady Mátyás alatt megélt” — írja tanulmányai befejezése után szüleinek. Szavát is állta s ura maradt akaratának. Mennyit dolgozott s mi mindenhez értettI Épített hidat — a pozsonyi hajóhldat — s vízvezetéket, Pozsonyban és Budán, a budai várszínházát; égetett téglát új módszerekkel, volt grafikus és rézmetsző, tanulmányt írt az emberi nyelvről s szerkesztett beszélőgépet, nevéhez fűződik az első írógép s írást talált fel a vakoknak. Szervezőnek és politikusnak is páratlan tehetség; rendbehozza a szélzüllött magyarországi sóbányászatot, megfékezi a délvidéki rablóvilágot, országrészeket kormányoz, tárgyal s igazgat, lázongó falvakat csendesít le és szíveket hódít meg. Mert embernek s magyarnak igaz és hűséges. „Magyar- ország boldogulásának legfőbb eszköze a tudomány s mentői általánosabbá válik a nép körében, az ország is annál boldogabb lesz" — hirdeti fáradhatatlanul. Ezért telepíti át a nagyszombati egyetemet az ország szívébe, Budára s hirdet harcot minden babona és elmaradottság ellen,

salatnal Rezső könyve mindezt nem iskolás módon, hanem hallatlanul izgalmasan és érdekfeszítően mondja el. Könyvét nem lehet letenni, jobban leköt, mint bárminő úgynevezett Icalandregény. Hiszen a való élet a legnagyobb és legigazibb kaland s ha valakié, úgy Kempelené bizonnyal az volt. Igazibb regényhős történelmünknek ez az alig ismert alakja, mint annyi más költői képzeletszülte regényalak. Micsoda filmet lehelne ebből a könyvből csinálni — gondoltam nem egyszer olvasása közben, a legizgalmasabb magyar történelmi filmet s a leglelkesítöbbet is egyben. Mert Kempelen példája lelkesít és felemel. Ezért olyan nevelő és tanító Szalatnai könyve szinte minden sorában anélkül, hogy iskolás vagy moralizáló lenne. Elet lüktet benne s egy darab történelem.

J?z a könyv másik nagy ajándéka. Nemcsak Kempelcnt ismerjük meg, ezt a vonzó és nemes aldkot, hanem — szinte csak úgy mellékesen — a XVIII. század magyar világát s egy kicsit az európait is. Ebben hézagpótló is ez a könyv, mert magyar történelmi regény még így nem mutatta be a magyar felvilágosodás lenyűgöző körképét. A koronázóváros Pozsony barokk bájú városképe az induló Kempelen ifjú életének díszlete, majd Mozart s II. József Becse a színtér, s közben szinte az egész ország, a Felvidék bányavárosai és az Alföld törökdúlástól sivatag pusztaságai. S előttünk nő Buda az ország igazi fővárosává megint újra Mátyás kora után, Kempelen szíve álma szerint. S előttünk ébred újra öntudatára a Rákóczi-szabadságharc leveretésé- nek ájulatából lassan ocsúdó nemzet.

Köszönjük az írónak ezt a pompás élményt. A könyv méltó külső kiállításáért dicséret illeti a kiadóvállalatot.

Groó Gyula