Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-05-12 / 8. szám
somorjai templom keresztelő medencéje cd jlMámadútl Qízm píWutcMi KERESZTELJETEK A Szent írás tanítása E vezércikk-sorozatnak összefoglaló címe ez: A feltámadott Jézus parancsa. Jó erre gondolnunk, épp a keresztséggel kapcsolatban. 0 Mert Jézus elsősorban is parancsolja a keresztséget. Parancsa szerint épp a megkereszteléssel lesz valaki az Ö tanítványává. „Tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket...” — ez az eredeti görög szöveg szerint azt jelenti: az által lesz valaki Krisztus tanítványa, hogy megkeresztelik. Csak ezután teszi hozzá: „tanítván őket”. Sajnos, gyakran hivatalos egyházi kiadványok is figyelmen kívül hagyják ezt és az Üdvözítő „tanítvánnyá tenni” kifejezését felcserélik az.egészen másjelentésű „tanítsatok” szóval.;; f n | Ezekután különös jelentőségű, hogy Jézus nem említ életkort. _Z.“J Jézus és a Biblia közlései egyaránt érthetők gyermek- és felnőtt- keresztségre. Mt 28, 19—20, Jm 3, 5 pl. inkább a gyermekkeresztség mellett szólnak, mert előbb említik a keresztelés megtörténtét s csak azután a tanítást, illetve a Lélektől születést. Mk 15, 16 alapján pedig inkább a felnőtt-keresztségre gondolhatunk, mert előbb szól az igehirdetésről, hitről s csak azután a keresztelésről. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy különösen a gyermekekre vonatkozó jézusi szavak nyomán is, de egyébként is túlsúlyban vannak a gyermek-keresztséiget feltételező igék. De épp e kettősség miatt szektás-rajongó gondolkodás az, ha valaki kizárólag csak az egyiket, vagy csak a másikat fogadja el helyesnek. Keresztyén területen és rendezett viszonyok közt a gyermekkeresztség — pogány-missziói területen és esetleg rendkívüli körülmények között felnőtt-keresztség lehetséges. 0 Különösen fontos még az, hogy a keresztelést a Szentháromság nevében kell végezni. Tehát nem ember keresztel, hanem Az, akinek a nevében keresztelnek! — Ezért üdvösségre tartozik a keresztség: „aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül.; A hitvallások bizonyságtétele 1. Hitvallási irataink a maguk korában, de helyes tanításuk folytán örök érvénnyel hangsúlyozzák először is azt, hogy épp Jézus parancsa és Isten nevében történő keresztelés folytán tulajdonképpen Isten keresztel. Tehát a Szentháromság nevében történt keresztség minden körülmények között helyes és érvényes keresztség, függetlenül a keresztelő és a keresztelt hitétől. Hatalmas hirdetése ez a Szentírás tanításának! „Isten nevében megkeresztelkedni annyit jelent, hogy nem ember, hanem maga Isten keresztel meg. Emberi kéz által történik bár, de valósággal mégis Isten műve.” Hitetlen hívőség az, amikor „sokkal többnek tartjuk azt, amit magunk teszünk vagy szerzünk meg” és többre becsülünk egy „bemerítkezést”, mint Isten kegyelmes cselekedetét. 2 Mivel a Szentháromság nevében történt keresztelés minden kö- • rülmények között Isten műve, azért megismételhetetlen! Keresztséget megismételni annyi, mint ráütni Isten kezére azt mondván: Nem jó, amit Te csináltál, ahogyan csináltad! — Majd én! 16, 18 éves koromban; majd mi, azokkal, akiket arra méltónak találunk; majd az egyén, ha úgy találja, hogy ő már döntött emellett, ha már „érti”... „Vajon mondja-é az agyag Alkotójának: Mit csinálsz?!... Jaj annak, aki atyjának mondja: miért nemzesz és az asszonynak: miért szülsz... kezeim munkáját bízzátok csak énreám!” (Jer 45, 8—11.) Ha ezt jól meggondolnánk, el kellene borzadnunk ekkora vakmerőségen, az alázatnak ekkora hiányán. Mégha bármi is lenne valakinek a gyermekkeresztségről a felfogása, azt kellene mondania: mostmár mindegy, megtörtént! Közénk jöhetsz, felnőtteket keresztelők közé, — de a keresztelést meg nem ismételhetjük ... Ezért mondja Luther: „Jól meg kell különböztetni a Krisztus keresztségét a .fürdővíz’ keresztségétől. — Hitem nem létrehozza a keresztséget, hanem csupán elfogadja. — A keresztség maga hiánytalan és nincs rá szükség, hogy bárki is újból megkeresztelkedjék. *— Ne engedjük magunkat elterelni az igétől, sem eltántorítani.” Mégha sokan visszaélnek is ezzel: „A visszaélés nem veszi el a dolog lényegét, _ hanem megerősíti. Mert az arany akkor sem kevésbé arany, ha egy céda nő hordja sok bűn és gyalázat mellett.” 3 A keresztség, a gyermekkeresztség nem több (mert nem lehet • több!), de nem is kevesebb (nem lehet kevesebb!), mint Krisztus váltságművének eszköze. Ezt 18, vagy 100 éves koromban épp oly kevéssé „érthetem meg”, mint csecsemőkoromban. Egy vezércikk kerete kevés e nagy csoda fejtegetéséhez. Keresztsé- gem: kegyelem; sürgetés a megtérésre. ítélet, ha meg nem térek; kimondhatatlan segítség a megtérés vajúdásában; az egészséges megtérésben; elkötelezés a szent életre; bíztatás a kísértésekben; utolsó menedék a legsötétebb éjszakában az, hogy „Meg vagyok keresztelve” (Luther). Megtérni Jézushoz annyi, mint megtérni a keresztséghez. Győri János Az egymásért relé felelősség álfán — Püspökök, teológiai tanárok és lelkészek külföldi útjai — Az egyháznak az a fődolga, hogy hirdesse a mindig hallatlanul új evangéliumot: Jézus Krisztus által híd épült a szent Isten és a bűnös ember között. A másik dolga pedig az, hogy élje és mutassa ezt a hihetetlenül meglepő valóságot: Jézus Krisztusban híd épült ember és ember között, erős híd a faji, társadalmi és politikai ellentétek szakadékai felett. Püspökeink, tanáraink és lelkészeink tervezett vagy megtörtént külföldi utazásaik során — alcár hivatalos küldetésben mennek, akár baráti meghívásra — ezt a hidat építik s így erősítik a keresztyének egymásért vállalt felelősségét. D. Or dass Lajos, D. dr. Vető Lajos és Kendeh György, a liseiundi konferencia delegátusai, május 18—19-én Pozsonyban lesznek együtt a magyar református egyház, a szlovákiai evangélikus és református egyházak és a Cseh Testvérek egyházának képviselőivel, hogy megvitassák egymás között az európai egyházak konferenciájának kérdéseit. * Május 20—24-ig a minneápolisi delegáció tagjai, valamint dr. Karner Károly, dr. Sólyom Jenő teológiai tanárok és Veöreös Imre kecskeméti lelkész a Bécs melletti Salzerbadban találkoznak a kelet-európai evangélikus egyházak képviselőivel és az Evangélikus Világszövetség kiküldötteivel. hogy megbeszéljék az augusztusi világgyűlés teológiai témáját és gyakorlati egyházi feladatait; * Amint már hírül adtuk, de a teljesség kedvéért itt is' megemlítjük, május 27—31-ig a dániai Li selund - ban az európai egyházak képviselői fognak tanácskozni az európai ke- resztyénség, főképp pedig az európai kisebbségi protestáns egyházak kérdéseiről. A konferencia egyik főtémája az egymás iránti felelősség vállalásának 'kérdése lesz. * Az év legnagyobb evangélikus egyházi eseménye az augusztusi minneápolisi Evangélikus Világgyűlés lesz. Témájáról lapunk olvasóit sorozatos cikkekben tájékoztatjuk. Egyházunk tudományos teológiai munkája most erre a témára irányul: Krisztus megszabadít és egyesít. A keresztyén ember szabadságágának és felelősségének nagy kérdése ez. Hogy egyházunk minél tisztábban, minél biblikusabban és minél hitvallásosabban szólhasson hozzá éhhez a kérdéshez, június 17— 20-ig országos teológiai konferenciát tartunk a fóti belmissziói otthonban, az Országos Lelkészi Munkaközösség rendezésében, Scholz László zuglói lelkész vezetésével. A világgyűlés majd summázni fogja az egyes evangélikus egyházak nézeteit, határozatai ' pedig bizonyára elősegítik majd a keresztyén szabadság és egység ügyét. * Nemrégiben utazott haza — közel egyhónapos magyarországi tartózkodás után — Viljanen Paavo finn lelkész. Csepregi Béla lelkész kíséretében sok magyar evangélikus gyülekezetét látogatott meg. Mikor megérkezett, ezt mondta: „Sok meleg üdvözletét hozok a hideg Északról. Mi finnek nagyon sokat gondolunk a magyar népre és nagyon sokat imádkozunk érte.“ Mikor elindult szép északi hazájába, bizonyára magával vitte Ordass püspök szavait: „Mérlegeld mindazt, amit nálunk láttál a gyülekezetekben, beszélj rólunk Finnországban, s vidd el nagyon szerető köszöntésünket a finn nép, s a finn egyház tagjai és munkásai számára.“ * Most érkezett' vissza kéthónapos Finnországi tanulmány út járói Koren Emil kőbányai lelkész, a pesti egyházmegye esperese. Utjának többféle célja Is volt. Már hosszabb idő óta dolgozik Saarisalo professzor bibliai sízókönyvének fordításán. XvTost a szerzővel személyesen is megbeszélte a fordítás kérdéseit. Tanulmányozta a Sana nevű egyházi mozgalmat és annak lapját. A Kalajoki egyházmegyében tíz napot töltött s ez idő alatt huszonnégyszer prédikált. Szolgálatával 15.000 forintot gyűjtött a magyarországi evangélikus szeretetintéz- ményeknek. * E hó folyamán készül Németor- szágba Groó Gyula, a Sajtóosztály lelkésze. A Gustav Adolf-Werk nevű, a szórványegyházakat támogató szerv meghívására néhány hetes tanulmányutat tesz a Német Demokratikus Köztársaság területén, tanulmányozza a G. A. munkáját és igeszolgálatot is végez. * Adja Isten, hogy mindezek az utak és találkozások megerősítsék Jézus egyházának közösségét és elősegítsék a népek és egyházak közötti megértést, megbékélést. Felelősség embertársainkért Vigyázzatok az emberiségre! A Brit Egyházak Tanácsa, melyben az anglikánok mellett a reformátusok és a szabadegyházak képviselői is részt vesznek, április elején Londonban tartott közgyűlésén foglalkozott az atomrobbantási kísérletek ügyével. A közgyűlés felhívta Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányait, hogy szüntessék be ezeket a kísérleteket. Dr. Bell chichesteri püspök — aki Magyarországon is járt az elmúlt nyá-J ron — kifejezésre juttatta, hogy az ( 1945-ben Japánban ledobott atom- ( bombák gyermekjátékok azokhoz? képest, amelyeket most gyártanak és robbantanak az említett nagy-\ hatalmak. „Nem csoda, hogy a japá-.) nők nyugtalanok” — mondotta a* püspök. Mindnyájan nyugtalanok lehetünk, á Az emberiség a technikai í el- ji készültség terén sokkal előbbre ha- * ladt, mint az erkölcsi felelősség út-<> ján. Az egyházak mindenütt a vilá-d gon kötelesek felemelni intő szavú1* kát a politikusok és katonák felé:!* vigyázzatok az emberiségre! I1 Vigyázzatok ránk! (> Napilapjaink írják, hogy aggasz-]i tóan megnövekedett a közlekedésig balesetek száma. Ezzel a kérdéssel 0 a svájci egyházi lapok is foglalkoz-J nak. Svájcban a múlt év folyamán# 40 000 baleset történt, ezernél töb-£ ben vesztették életüket, 28 000 a sebesültek száma, az anyagi kár 300 millió svájci frank. A balesetek háromnegyed részét gondatlanság okozza. Az egyházak ezért hivatva érzik magúkat, hogy a járműveket vezető gyülekezeti tagokat felelősségre, szeretetre, vigyázásra intsék. Egy lelkész Ézsaiás 59,8-at idézte: ,.Nincsen jogosság kerékvágásukban és ösvényeiket elgörbítik.” Keresztyén Testvéreink! Akik villamost vagy mozdonyt vezettek, akik volán mellett ültök, akikre néhány percre vagy néhány órára rábízzuk az életünket: vigyázzatok ránk! Az acsédí példa Szerkesztőségünk levelet kapott az acsádi leánygyülekezet presbitériumától. Istent magasztalják ebben a levélben a lelkipásztorok tiszta igehirdetéséért, a megindult sajtószolgálatért, az egyházi diakónia munkájáért. De valami -más is van ebben a levélben. Valami olyan, ami biztatás és példa minden gyülekezet számára. Acsád leánygyülekezet. Csak ünnepnapon láthat lelkészt. Ámde a hitték hétköznap is igényelték a böjti időben a közösséget az Isten igéje körül. Elhatározták tehát, hogy szerdánként összegyülekeznek Isten dicsőségére és lelkűk épülésére. Az énekvezetés, igehirdetés és imádkozás szent szolgálatát Horváth György presbiter végezte, aki hetenként elment a lelkipásztorhoz, hogy felikészíttesse magát erre a szolgálatra. Offertóriumot is tartottak. ezeken a alkalmakon, s ezeket összegyűjtötték és félretették az építendő imaház költségeire. Míg ezt a levelet olvastam, eszembe jutott a Deák téri gyülekezet múltjából P ongrácz Baltazár egyszerű kézműves neve. Mikor még Pesten nem volt evangélikus lelkész, a 18. század végén, ő tartotta össze a híveket, ő járt házról házra, ő imádkozott, vigasztalt és tett bizonyságot. Pongrácz Baltazár neve mellé mosd feljegyzem emlékezetem lapjára K o- vács István gondnok, Gyurátz Elek, Horváth György és Kovács Róbert presbiterek nevét, akik így szolgálnak Acsádon, példát mutatva hazánk minden evangélikus gyülekezetének, dr. Kékén András A KEZEK TANÜSÁQA Öt és fél tonna volt a fecskeszárnyú gép, fémtestén csillagok ragyogó csókja égett, * suhant, géptüdeje rőt lángot lihegett: be kell rohannia az éjlepett vidéket, hogy védje a határt. S hirtelen mintha csak óriás ökle érte volna, hátára fordult s féktelen zuhanással a feketéllő földet célozta meg. A lég nyüszített, megcsikordult, s láncot tépő fiát zokogva fogta volna, de nem hajlott amaz, vakon vágott utat s mint szörnyű baHafej, az anyaföldbe dobbant. Reggel a kusza roncsnál csak két kezet találtak. Felnyúlt — így mondják — az utolsó pillanatban, hogy végső menedékét, az automata-kart két kézzel megragadja, s a finom selyememyő üldözött életét ringón a földre lopja. A kabint ekkor vágta a hajtómű a földbe s csuklótól elragadta a törzset és a kari. Soktonnás borzalom, csak két kezet kíméltél, hogy intsen, könyörögjön, sikoltson és üvölísön a néma csonk: Ne holnap! Ma nézz magadba, ma! Most állítsd meg a bűnt, ma ismerj emberséget! Másodpercek vagyunk — holnap már nem lehet. Jaj neked, ha késel! Széttép a Rettenet! 1956. IV. és XI. * R« Örvendezz Istennek, te egész fé Bodrog Miklós J (Zsolt 66, \)
