Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-05-05 / 7. szám

Az én Bibliám Újra Anyámnál Ki az erősebb? T? gy tanító néni mesélte el nekem az alábbi , történetet, s most én megírom nektek, gyerekek. Tornaórán kötélhúzás volt a IV/A és IV/B osztály között. Valahogy úgy adódott, hogy az A-osztályban csupa erős fiú volt, a B-osztály- ban pedig gyengébbek és ügyetlenebbek vol­tak nagyobb számmal. Az A-osztályosok nevetve rángatták a kö­telet s vitték is könnyedén, a B-osztályosok pedig — látva, hogy úgyis reménytelen a győzelem — sorra elengedték. Csak Jancsi nem engedte el. A durva kötél feldörzsölte a kezét, sokszor térdre is esett, de mindig fel­pattant s újra, meg újra megvetette a lábát, hogy megakassza az A-osztályosök diadal­menetét. Persze, nem tudott ellenállni negy­ven erős gyermeknek egyedül, de a kötelet nem engedte el. ■. A kötélhúzás után az „ások” büszkén to­longtak köröttem s kiabálták: mi győztünk .. . mi győztünk... Én azonban azt mondtam nekik: „Nem. igaz, mert Jancsi győzött. Jancsi, aki egyedül maradt veletek szemben, de mégsem adta fel a reménytelen küzdelmet, míg le nem fúj­tam a játékot.” I így mondta el a tanító néni, s most meg­kérdezem tőletek, gyerekek: ti mit gondol­tok, ki győzött ezen a kötélhúzáson. * JT gy édesapa mesélte a gyerekeiről, s én most ezt is megírom nektek. — Két fiam van. Pista vasgyúró, kis Toldi Miklós, Zoli vézna, beteges, de hörcsög ter­mészetű. Merklin épitő-szekrényt vettem ne- kik, hogy ügyeskedjenek. Valami repülőgépet építettek együtt, mikor megtörtént a baj. — Két propellere legyen! — m,ondta Pista. — Csak egy lesz! — jelentette ki Zoli. — Kettő kell, mert így modern, — nyilat­kozott Pista, aki ismerte a repülőgépek leg­újabb típusait. — Egy lesz — makacskodott Zoli. de csak hanggal győzte mert Pista egyszerűen félre­tolta s egyedül kezdte építeni a kétcsavaros modern gépet. Zoli nézte, arca mindig pirosabb lett, egy­szerre azután a kezében tartott csavarkulcs- csal úgy fejbevágta Pistát, hogy a vér is ki- serkedt. Pista felállt, ütésre emelte a kezét, — no, jaj most neked. Zoli! — de aztán mégsem ütött, hanem szó nélkül kiment a fürdőszo­bába és lemosta a vért a karcolásról. — Este megkérdeztem — folytatta az édes­apa a történetet —, mi az a seb a homloko­don, Pista? — Öh, semmi — mondta Pista zavartan — szaladtam és megütöttem az ajtófélfában. — De másnap reggel — fejezte be az édes­apa a történetet —. megtudtam az igazat. Zoli hozzámjött és mindent elmondott. S én most örülök, hogy két ilyen erős fiam van. Az egyik azért erős. mert nem ütött vissza, ha­nem legyőzte önmagát. A másik azért erős, mert megmondta az igazat, ha baja is lett volna belőle. S most én kérdezem tőletek, gyerekek, gon­dolkozzatok: melyik fiú volt az erősebb? * A Bibliában is olvastam egy történetet ar­ról, hogy ki az erősebb. Ezt is elmondom nektek. Szemben állt egymással a két sereg, az Is­ten népéé és a filiszteusdké. Csak egy pillanat még, s megdobban a föld a harcosok lába alatt, süvöltenék a dárdák és csattognak a kardok. Ámde akkor a filiszteusok táborából előlé­pett egy kétméteres óriás, akit Góliátnak hív­tak. Tetőtől-talpig rézpáncélba volt öltözve, akkora pajzsa volt., mint egy ház, s lándzsája hosszú, mint egy kocsirúd. Előlépett és büsz­kén kiállott: — Ha van közietek bátor ember, vívjon meg ve'em. Ha én győzök, mi leszűrik a ti szol­gáitok. — hn ő gvőz. mi szolgálunk nefktek. Hej, megszeppent az óriás láttán Izrael se­rege, még a király is elsápadt félelmében. Véletlenül éppen ott volt a táborban egy Od­úid nevű ifjú. Pásztorfiú volt. Három bátyja katonáskodott Saul seregében, azoknák hozott kenyeret. Mikor meghallotta a filiszteus óriás hősködését, nem ijedt meg, mint a többiek, hanem csendesen így szólt: — Pásztor vagyok én, s ha jött az orosz­lán. hogy elragadja juhaimat, megküzdöttem vele s legyőztem. Nem félek én Góliáttól sem. Azután lement a patakhoz, kiválasztott öt szép, sima kavicsot, vette a parittyáját, pász­torbotját. és elindult Góliát felé. Az óriás ijesztgette és fenyegette, de Dá­vid így szólt: — Te karddal, pajzzsal és dárdával jössz ellenem, én pedig a seregek Urának, Istené­nek nevével megyek ellened. Majd meglátja az egész sokaság, hogy nem kard által tart meg az Úr! Kivett egy követ a tarisznyájából, parity- tyába tette, megcélozta Góliátot és úgy hom­lokon találta, hogy az elesett. A filiszteusok serege ennék láttára elfutott. * /gyerekek, aki megírja nekem, hogy miért Dávid győzött s miért nem Góliát, an­nak szép könyvet küldök ajándékba. Címem: Ev. leJkészi hivatal Budapest V.. Deák tér 4. ■\ levélben úgy szólítsatok, ahogyan itt az a’ó- ’•ást látjátok: Bandi bácsi Gyermek vigasztal anyát... Csak sírsz reggeltől estig, jó Anyám, Apánk nevét ismétled szüntelen, Az arcodon már nincs mosoly, ha rám tekint szemed, s nem is törődsz velem. Hívő szívem hozom Anyám, eléd. Ne sírj, mert jó helyen van jó apánk. Hű Jézusunk ölén pihen, s az ég Örök honában vár híven reánk. Egy Konfirmandus A Bibiliáról, mint vallásos műről, mint irodalmi alkotásról, mint nyelvi emlékről és mint sok más tekintet­ben tudományos vagy művészi érték­ről kötetéket lehetne írni. Meg is \ tették ezt már sokan hittel és Isteni' tagadva egyaránt. Nem szeretnék ezek közül a kérdések 'közül egyet sem érinteni én most. Az én Bibliám­ról szeretnék vallani. Elmondanám, hogy mit fejez ki számomra ez a bir-) tokos mondat. Hármas kapcsolatot.. ffz a fékete könyv az én Bibliám,, mint ahogy enyém a ceruzám, a ruhám és az ágyam. Egyszerű tu- , lajdonviszonyt fejez ki ez a szófűzés. Enyém, mert megvettem. Az első lap- J jára írt dátum — 1949. I. 9. — jelzi, \ hogy mikor. Világosan emlékszem, amint az angyalföldi templom irat- terjesztésében egy téli vasárnap meg­vettem. 20 Ft volt. Sok péilz egy gimnazista zsebnek. De kellett a Bib­lia. A barátaimnak már volt és a bibliaórákon olyan kellemetlen volt j a szomszéd könyve fölé hajolva kö- j vetni a felolvasott igét. Annyiszor j vittem haza igehirdetésekről a szí­vemben valami nyugtalanságot, ami késztetett, hogy magam is utána néz­zék, hogy valóban úgy van-e meg­írva, ahogy a lelkész azt hirdeti. Sze­retek gondolkozni, de ki tudná Isten dolgait magától kigondolni, amikor az ő világa, gondolatai olyan mások, j mint a miéink? Kellett a könyv, job­ban mint a bicska, mint a. kerékpár­gumi, meg a többi spórolt péJtzből megálmodott kincsék és szorongó j szívvel a 20 forimtomért Bibliát vet- l tem. Azóta ez a fékete könyv az‘én j Bibliám. I? a tűre pontosan megegyezik az én Bibliám minden más ha­sonló kiadású Károli fordítással, de nékem mégsem mindegy, hogy éppen melyik az enyém. Nem cserélném el Senki más Bibliájával. Még arany­szélűvel, még újjal sem, pedig az enyém már igen csak megko­pott. De ezt a könyvet ezer szál fűzi hozzám. Kezembe veszem és megje-! lenik előttem sok évem emléke. Ez a fekete bőrkötés szerető szüleim ajándéka.'Karácsonyra vették nekem \ 50-ben, mert láttáik, htgy kopik a Bibliám fedele — és én egész Szil­veszter éjjel szabtam varrtam a bőrt, míg a szívem szerinti tok kerekedett belőle. A lapók néhol kijárnak a Bibliámból, de sók helyen már meg- j ragasztgattam. Ha ránézek a borító- lap belső oldalára, ott van előttem az az egész enyvtérkép, ami eszembe juttatja a javítgatás sok vesződségét. Es a beragasztott fehér füzetlap ■— néhai természetrajz füzetem egyik ol­dala — repedésén keresztül egy csí­kos vászonanyag kandikál ki. Régi ismerősöm. Tíz éves lehettem, mikor még ingként viseltem, aztán, emlék­szem, édesanyám foltozóanyag gyűj­teményéből szereztem Bibliajavítás- hoz. Mennyi szál, mennyi emlék. Hány kirándulásra kísért már el. ez a könyv. A piros festés a széléről ak­kor tűnt el, amilcor a Nagykevély ol­dalában a kulacsomból a víz befolyt az oldalzsákomba és félig eláztatta a Bibliám is. Megszáradt, csak már nem piros a lapok széle. Sőt egy ki­csit fehér foltos, mert a Szilvást kon­ferencián, a sátorban a 'karbidlámpa kicsit csöpögött és az a lé egészen ki­marta. És még mennyi a folt, szaka­dás az én Bibliámon, amelyiknek külön története van. Az utóbbi évek­be az a könyv mindenhova elkísért, a hozzá fűződő történetek, izgalmak, viták, bizonyságtételek az én életem-': vek részei, ez a könyv az én Bib-j liám. < Amióta megvettem ezt a könyvet,p elsősorban nem én formáltam őt, ha-l nem ő hatott rám. Olvastam és rajtat keresztül az Isten beszélt hozzám.í Olyanná lett, mint egy hegedű a) mester kezében. Nekem ezen a köny-f vön keresztül muzsikál az Isten: ke meny szót, ha vétkezem ellene, lágy.) vigasztaló dallamot, ha elfáradok, ha-\ távozott iránymutatást, ha nem látom\ a célt. ) Az én Istenemtől kapott ajándék! az én Bibliám. Beszélő könyvi Nehéz megmutatni azt a Bibliát. Ke-\ zembe veszem, felmutatom, mindenki látja és mégsem ez az, amit az én) Bibliámnak mondok ebben a vonat-) 'hozásban. A könyv önmagában nem' beszél. Csak az imádság ismeretében) szólaltatható meg. Az én Istenemtől kapott Biblia = ez a fekete könyv, + az üzenetért való imádság. Drága) kincsem ez az én Bibliám, többet ér,' mint a belefektetett pénz és a hozzá­kapcsoló emlékek együttvéve. Mara-, dandó kincs. Lehet, hogy megkopnak a betűk ebben a könyvben, de köz-) tem és Isten között már örök a be-, szélgetés, az imádság és az n igéje kapcsán. Minden hétköznap csodála•) tos ünneppé válik, amikor leülhetek,i hogy az én Istenemtől megnyitott) Bibliámon <keresztül az ő szavára fi-í gyeljek. ’ Ezt a könyvet megvettem, az éle-) temhez kapcsolódott ezer szállal, Is-■ ten ajándékozott meg vele — e hár­mas kapcsolatért mondom, hogy az é n Bibliám. > Gadó Pál. ! TUDOD-i j — hogy a Húsvét utáni 2. vasárnap' neve: Misericordias, Domini, és hogy; nevét a 33. zsoltár 20. verse latin kéz-, dó'szavától kapta, ahol a zsoltáríró az Ür irgalmát dicséri? 1 *— hogy a Húsvét utáni 2. vasár-< napnak, a perikoparendekben kijelölt." textusai mind Istennek Jézus Kiisz-! tusban megmutatkozó pásztori sze-| retetét hirdetik? < — hogy világszerte május első va-\ sárnapja az Édesanyák napja? \ — hogy Romániában és Dániában-; felszentelt női lelkészek is szolgál-? nak? \ — hogy Bach János Sebestyént, a; nagy evangélikus zeneszerzőt, „ötö-< dik evangélistának“ szokták nevezni* — főleg híres passiói miatt? \ ■— hogy a hires Holt tengeri te-, kercsék barlangját 1941-ben egy pásztor találta meg, amint elveszett, bárányát kereste? j — hogy Jézus korában a zsidók — bárhol is éltek a világon — a jeru- zsálemi templom fenntartására éven­ként és személyenként (gyerekek és rabszolgák után is) két drachma templomadót fizettek? (1 drachma egy napi napszám bérének felel meg.) Ezen kívül fenntartották saját faluik zsinagógáját és fizették a tizedet is. — hogy Jézus megkenetésekor (Jn. 12, 1—8) használt kenet 300 napi nap­szám árába került és kb. 32 dkg sú­lyú volt? í Hét év után... A vonatunk repül már i tMi, utasok most ébren álmodunk. 1 ÍFülek, I,osonc, Eeszícrce integetnek. ; fAnyám... hét év után találkozunk! ; STudom lesed majd a szót ajkaimról, ' £ Beszámolót vársz, eseményeket, *De én csak egyről, Jézusom nevéről; • Beszélek éjjel és nappal neked! í (Sok esemény volt... már el is feledtem r (De ez a Név a Napnál fényesebben | S Ragyogott harcos esztendők egén, ( í?.lás nem maradt meg az emlékezetben,1 •Anyám... csak Róla hadd beszéljek én!t ) És ez a név az én beszámolóm is . .. . jMert ez a név az én lélegzetem. ^ Ebben a névben nem hét év van benne,; 3Hanem az egész — örök életem! ! [íme... a fcét év nagy beszámolója. j • Ez él csak bennem tisztán, biztatón. j j’s ha egyebet vársz, nem tehetek róla, , ? Nekem csak ő a mondanivalóm! Haluszka M. Rózsa \ í Anyák napiára • Az ifjúság számára f ez a nap alkalom — adósság ^ törlesztésére. ^ 3 Az ifjúság egész éven át fogyasztja! I az. édesanyát, elszívja erejét, nyu-t Igáimét, türelmét, idejét, s lassan a: í múló éveit is. Ahogy az édes-, s anya elfogy, úgy növekedik és erő-! ■ södik belőle és általa az ifjúság.! • Most odaállhat a Kedves elé és;. | annak, akitől mindig csak kapott, < ! adhat valamit hálaadásképpen. Kis-j j gyermekek kis versikét, mások cso-( íkomyi virágot, vagy összegyűjtött j ? forintok megmaradó ajándékait.. ? Törlesztés ez, de tudnunk kell, hogy, ínagyon szerény, egyszerű felelet aj > nagyon nagy és áldozatos szerétéiért...^ > Ez a nap az alkalom az — § eszmélésre. e 1 Vajon szabad-e megállani ennél azt J egyetlen napnál és ünnepi percei-í l nél? Az ifjúságnak feli kell ismerniec 1 mindenütt és mindig az édesanyát.1 a A kalauznőben, aki a villamos-? 9 jegyet Jkéri: a pedagógusban, akic 1 már fáradt s olyan könnyű vidám? i játékot űzni vele; az utasban, aki? í a fogantyúba kapaszkodik, merh 1 nincs helye; a Közért-kiszolgálóban,? jaki órák hosszat áll a pult mögött;. \ az utcaseprőben, aki a könnyel-! } műén eldobott szemetet gyűjtögeti? Js a többiekben, akik az élet rend-? l jéért, tisztaságáért, szellemi növe-i ; kedéséért, mindennapiságáért és? J nagyszerűségéért szolgálnak s akik? ^ annyi csipkelődést, szivetütő szava-t ; kát, bántó könnyelműséget kapnak,? J de milyen gyakran éppen az ifjú-? ^ságtól. Először lásd meg édesanyád; (nagyságát, s azután lásd meg mások-? i ban is saját édesanyádat. ' S i Ez a nap alkalom az — újra- \ i kezdésre. ) Ez a törlesztés nem letörlesztés.i j Nem jelentheti azt, hogy most min-; ?den visszafolyhat a régi mederbe. Ép-! ípen a keresztyén ifjúságnak legyen, J alkalom bűnbánatra is, de fogada-; J lomra is. Arra az elhatározásra, hogy! !> az ifjúság magatartása legyen éle-, ? tét növelő, erősítő, gazdagító és meg-' ? szépítő. Jézus az édesanyját tanít-) ványára, Jánosra bízta és megfor- Jdítva s ezzel mindkettőjük életében 5 valami új kezdődött, az egymásért j való feleiősséghordozás ideje, terhe 5 is, de ajándéka is. Együtt egymás­fsai — egymásért! Ez az a parancs,1 3 amely minden napra szól és minden I napról kér majd számadást, y Várady Lajos MINDNYÁJUNK ÜQYE 3 A Pünkösdvárást gyülekezeteink-1 5 ben egy másik várakozás is kíséri. I 3Pünkösd után, Szentháromság vasár- 3 napján járulnak az oltár elé először j 5a konfirmandusok, ekkor fogadja ? őket az egyház felnőtt tagjai sorába. f Lelkészek, szülők és keresztszülők 5legfőbb gondja ezekben a hetekben, 7 hogy a legfiatalabb egyháztagok mél- j* tóképpen felkészülve vegyék Krisz­ti tus testét és vérét, hogy a konfirmá- ?ció necsak fiatal életük egyik ünne- | ? pélyes élménye legyen, hanem — töb- £bek közt — valóban bekapcsolja őket 7 a gyülekezeti élet vérkeringésébe. 5 Természetes, hogy komoly feladat ? jut ebben a munkában a már konfir- 3 máit ifjúságnak is, mely korban, ér- 5 deklődésben, kérdésekben legköze­lebb áll a konfirmandusokihoz és ? részt vesz a gyülekezeti életben is. í Anélkül, hogy a részletekre kitér- Snénk, hisz ezeket nagyrészt a gyüle­kezeti sajátságok, hagyományok, le- ? hetőségek határozzák meg, három ? szempontot emelünk ki, melyek min- jjdenütt segíthetik az előkészületeket. 0 Kezdődjék meg a konfirman­dusok fogadása az ifjúság ré- íj széről már hetekkel a konfirmáció 9 napja előtt. Régi szokás, hogy a kon- tfirmáció délutánján az ifjúság szere- j tetvendégség keretében fogadja a ''konfirmandusokat. Ez a helyes, de gtöbbet is tehetünk azért, hogy a kon- ffirmáció után az új konfirmandusok 5az ifjúsági összejövetel résztvevői lé- egyénék. Pl. látogasson be az ifjúság inéhány tagja egy-egy májusi kon- sfirmandus órára, beszélgessenek el | a konfirmandusokkal, ismerjék meg 5 őket, számoljanak be az ifjúság éle- f léről, terveiről, stb. így mire a kon­l ISTENTISZTELETI REND f Budapesten, május 5-én, vasárnap 5 Deák-tér: de. 9 (úrv.) Hafenscher Ká- b roly, de. n (úrv.) dr. Kékén András, du. 16 Hafenscher Károly. Fasor: de. fél 10 ? (gyerm.) Juhász Géza, de. ll (úrv.) ? Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Gyöngyösi Vil- ? mos. Dózsa György üt 7.: de. fél 10 Gyöii- - gyösi Vilmos. Üllői út 24.: de. fél 10, l de. 11. Rákóczi út 57/b: de. 10 (szlo- ) vék) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed ? 12. Karácsony S. u. 31.: de. 10. Köbá- a nya: de. 10 ((úrv.) Koren Emil. Utász u. ? 7.: de. 9 (úrv.) Fehér Károly. Vajda Pé- 3ter u. 33.: de. fél 12 (úrv.) Fehér Károly. J Thaly K. u. 28.: de. 11 Szirmay László, adu. 6 Glatz Anna. Zugló: de. 9r (gyerm.) £ Scholz László, de. 11 (úrv.) Scholz ? László, du. 6 Scholz László. Gyarmat u. 514.: de. fél 10 Szuchovszky Gyula. Rákos-* ^falva: de fél 12 Szuchovszky Gyula. Fóti te út 22.: de. 11 (úrv., presbiter-iktatás) Gá- rclor András, du. 5 szeretetvendégség. Váci 1 út 129.: de. 8 (úrv.) Gádor András. Üj- 3 pest: de. 10 Blázy Lajos. Dunakeszi: de. |9 Matuz László. Pesterzsébet: de. 10 Ba- L likó Zoltán, du. 7 Balikó Zoltán. Sorok- &sár-Üjtelep: de. fél 9 Balikó Zoltán. Rá- j kospalota, MAV-telep: de. fél 9. Rákos- f palota: de. 10. Rp. Kistemplom: du. 3. k Rákosszentmihály: de. fél 11 Tóth-Szöl- fa lös Mihály. Pestújhely: de. 10 Kürtösi Kál- ? mán. p Bécsikapu tér: de. 9 (úrv.) Madocsai ^ Miklós, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. j fél 7 Turóczy Zoltán. Toroezkó tér: de. § 8 (úrv.), de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda: 5 de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos. de. 10 h (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Sárkány Ti- ?bor, du. 6 szeretetvendégség. XII., Tar- 3 csay V. u. 11.: de. 9 Danhauser László* 7 de. 11 Danhauser László, du. 6 Csonka 9 Albert- Budakeszi: de. fél 10 Móhr Hen­drik. Pesthidegkút (Szent István u.): de. I fél 11 Muncz Frigyes. Kelenföld: de. 8 ) (úrv.) Kendeh György, de. fél 10 (gyerm.) J Bottá István, de. 11 (úrv.) Kendeh $ György, du. 6 hangverseny. Kelenvölgy: ú de. 9 (szupplikáció) Baranyay Kálmán. 1 Budafok: de. 11 (szupplikáció) Baranyay j Kálmán. Nagytétény: du. 3 (szuppliká- © ció) Baranyay Kálmán. Csillaghegy: de. £ fél 10 Kaposvári Vilmos. firmáció napja elérkezik a fiatalok egylházíogalma élő tartalmat nyer­het, megismerik azt az alkalmat, me­lyen a templomi közösség mellett megtalálhatják helyüket a gyüleke­zeti életben. Megismerik azokat, akikkel közvetlen, testvéri közösség­ben kérhetik és nyerhetik el Isten ajándékait. Vegyen részt az ifjúság minél nagyobb számban a konfirman­dus vizsgán és természetesen magén a konfirmációi istentiszteleten is. n Az ifjúság részéről a komfir- ' manöus fogadás csúcsa tovább­ra is a szeretetvendégség. Ennek megfelelően kell előkészíteni. Nem leihet valamilyen típus-programot ja­vasolni, de talán azt mondhatjuk, hogy legyen minél közvetlenebb, hangulatosabb. Igyekezzék kereszt- metszetét adni az ifjúság életének, érdeklődésének stb. Természetesen maradjanak meg a szeretetvendég­ség kellemes testi és szellemi vonat­kozásai, mint amilyenek a hagyomá­nyos kakaó, vagy tea, illetve szelle­mi téren a művészi programpontok (versek, zeneszámok stb.), de legyen beszélgetés, játék, meséljünk az el­múlt évek eseményeiről, kérdezzük meg a konfirmandusokat mit szeret­nének ők az összejövetel keretében hallani. Jó alkalom a szeretetvendég­ség az elszállt évek ifjúsági biblia- órára rendszeresen nem járó konfir­mandusainak hivogatására is. o Ne csak értük, hanem velük __szolgáljunk, amennyire lehet, má r tavasszal bevonva őket az ifjú­sági munkába. Csak azt említjük meg, hogy jó ha a -'zeretetvendég- ség műsoréban egy-egy szavalattal, felolvasással, zeneszámmal, stb. résztvesznek a konfirmandusok is. Igaz, a hagyomány szerint ezt a „ré­giek“ rendezik az „újak“ tiszteletére, de a közös munka többet segít az if­júság összekovácsolásán, mint amit csorbít a tradíción. ■. Végül vessük fel a kérdést: hogyan végezheti jól a fiatal testvérek foga­dásának szép szolgálatét az ifjúság? Röviden hármas választ adhatunk: szeretettel, felelősséggel, alkalmazko­dással. A három összefonódik. Sze­retettel, amelynek lényege a másik érdekének elsőrendűsége; komoly fe­lelősséggel, tudva, hogy maga az Is­ten tesz bennünket felelőssé egy­másért; alkalmazkodva a fiatalabbak kérdéseihez, igényeihez, gondolkodás­módjához. A gyakorlatban főleg ez az utóbbi jelent kérdést, hisz talán épp az ifjúság számára a legnehe­zebb a krisztusi parancs betöltése! „... aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok.“ (Mk 10,43). De talán épp ezért fakad az enge­delmes ifjak szolgálata nyomán sok áldás. F. R. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. Előfizetési árak: I Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— Ft, félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft. Csekkszámla: 20412—VIII. 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA

Next

/
Thumbnails
Contents