Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-12-08 / 38. szám

Egyáltalán tudod-e, hogy mi a szerelem? kérdezi a sláger és joggal, hisz "bár végső soron az udvarlástól a házasságig vezető 'út problémái mind a szerelemről vallott tudatos véleményünk, vagy ösztö­nös magatartásunk szerint dőlnek el, mégis sehol sincs nagyobb különbség véleményekben, és a bizonytalanság tág teret enged teli szájjal hirdetett könnyű fajsúlyú „tanoknak”. Részben ennek eredménye sok félrecsúszott élet. Nehéz a válasz, de legalább próbáljunk meg néhány kérdést tisztán látni. MI NEM A SZERÉLEM? Nem az a szerelem, ami elmúlik. 20 éves, férjhezmenés előtt álló lány kér­désemre: szerelmes-e vőlegényébe, ne­vetve felelte: „Szerelem, 14 éves korom­ban voltam szerelmes, most már felnőtt vagyok.”. Idősebbek elnézően mosolyog­nak: szerelem? — óh, az elmúlik. Ifjú­ság, bohóság. — Nyilván összetévesztik a szerelmet a rajongással. Pedig nem a rajongás — ami valóban elmúlik — a szerelem. Nem egyes vonások szeretete a szere­lem. Mennyi csőd oka a vonásszerelem. Szeretlek, mert szép vagy, mert szép, a hajad, mert okos vagy-, mert, bájos vagy . .. Egy-egy tetszetős vonás, a töb­bit hozzáképzeli az ember, ahogy sze­retné. Múlik az idő, megszürkül a vo­nás, a többiről kiderül, hogy nem egé­szén olyan, mint az elképzelés és' máris vége a „szerelemnek”. Ha már előbb nem vetett véget neki egy másik ember­rel, illetve inkább egy másik ember tet­szetős vonásával való találkozás. És ez így megy tovább é$ az illető lány vagy fiú még sajnálja is magiát mondván, hogy négy-öt emberből össze tudná rakni az „ideált”. Nem gondol arra, hogy a szerelem nem „dekázás” és hogy egyes tulajdonságok után futva nem is ismer­het meg mélyebben senkit. Lehetne folytatni: nem az érzelgősség & szerelem. Nem szabad összetéveszteni a szerelmet a szerelem romantikájá­val .,,, de próbáljunk most már köze­lebb kerülni pozitiven a szerelem lénye­géhez. MI A SZERELEM? Induljunk el egy meghatározásféléből: szerelem egy férfi és egy nő között a lehető legteljesebb, legtökéletesebb kapcsolatot létrehozó erő, ami a két em­ber életének egészére (test, lélek, szel­jem) kiterjed. Két dologhoz tudnám csak hasonlítani: az egyik a hit, ami az Isten­hez kapcsolja az embert, a másik a hi­vatástudat, ami a környező világhoz. A három hivatott az emberi életnek ala­kot, értelmet és tartalmat adni. Nem feladat most ennek a részletezése, a ha­sonlóságot csak abban szeretném kihang­súlyozni, hogy egyik sem érzelem, nem i;? a gondolkodás terméke, nem értelmi funkció, de nem is akarati. Az egész embert betöltik, egyaránt kihatnak az érzelem, értelem és akarat világára. Minden kapcsolat lényege a megisme­rés. A szeretet, mondja egy híres író, a megismerés lánya. Szeretnélek szeretni és ezért szeretnélek megismerni. Érde­kelsz. Tetszel. Így kezdődik. Ez a vágy kora. Előtérben először a lelki-szellemi megismerés áll. Így természetes és így értelmes is, hisz legyenek bármily válto­zatosak az egyes emberek testi tulajdon­ságai, a lelki-szellemi beállítottság sok­kal nagyobb különbségeket mutat. Amennyire helytelen álszeméreujniel lé­becsülni a testi szerelmet a házasságban, annyira helytelen rosszulértelmezett mo­dernségből előtérbe állítani. Ha két egészséges fiatal szereti és megérti egy­mást, megvan a jő alapjuk a teljes kö­zösségre. Sokszor állítólagos testi meg nem felelőségek mögött is lelki-szellemi idegenség áll. A korai, hajszolt betelje­sedés után, az együttélés során derül ki. hogy akik nem éltek a vágy idejének ajándékaival egyrészt szegényebbek let­tek, másrészt nincs alapjuk a tovább- menésre. A legtöbb baj oka a betelje­sedés puszta testi értelmezése. Pedig a beteljesedés tartalma: ismerlek, szeret­lek, nemcsak ezért és ezért, hanem így, amilyen vagy, szeretnék teljes életközös­ségre lépni veled. A teljes életközösség nagy erőt, sok értéket jelent azok számára, akik böl­csen éltek a vágy és beteljesedés idején. Itt szokott bekövetkezni a ma egyik leggyakoribb nyomorúsága, a vállalt élet- közösség felrúgása. Á mélyülés — a másikban és a másikkal keresni tovább mindazt, amire vágyom —? helyett, a szélességet, a mennyiséget választják sokan. Nem veszik észre, hogy válto­zatosságról beszélve mindig ugyanazt csinálják végig más-más partnerekkel. Innen a flört-emberek üressége. Milyen nevetséges lenne az az ember, aki min­dig valamelyik iskola alsó osztályaiba járna, ahelyett, hogy egy iskolában lépne mindig felsőbb osztályba. (Persze a pár- választás külön nehéz kérdés.) Nem a szerelem a megváltás. Fiatalok Hisszük, fcogy megértig társ jelenti minden kérdésünk megoldá­sát. Nem megváltás, nem old meg min­dent, de nagy érték, nem érdemes le­mondani róla könnyű kalandok, hangu­latok, anyagi, vagy más érdekek ked­véért. Kitérni nem lehet előle. Gazda­gít, ha komolyan vesszük, még akkor is, ha sokszor fájdalommal, keserűséggel jár. A felelőtlen élet pedig önmagát fosztja meg a szerelem igazi örömeitől és egy idő után más életterületre is kiható válság oka lehet, A MODERN SZERELEM Az gondolom a szerelem terén a mo­dernséget nem azok képviselik, akik hajnalfelé kissé bizonytalan léptekkel vágnak neki a szórakozóhelyről hazafelé vezető útnak, vagy „sikereiktől” hangos a baráti kör. Jelmondatuk: élvezzük ki a mát. Az élvezeteknek való élést már a görögök és rómaiak sokkal nagyobb hozzáértéssel csinálták, tegyük hozzá: a klasszikus világ hanyatlásának korá­ban. Ezen az úton hangulatokat, kielé­gülést találhat az ember, de tartós bol­dogságot, megelégedettséget semmikép. Az őszintén megoldást kereső mai fiatal szeretné mindazt megkapni a szerelem­ben, aki valóban érték a teljes érzelmi gazdagságtól, a minden viharban és szürkeségben kitartó élettársig, de el­fordul minden sallangtól, üres flörtök­től, mindentől, ami a szerelem külső látszata a szerelem belső lényege nél­kül. — Ez vonatkozik természetesen keresztyén fiatalokra is. Normális, egészséges ember a keresztyén fiatal, nem akar „más” lenni, nem valamilyen kegyes máz, képmutatás jellemzi, tisz­tán és őszintén keresi a házasság felé vivő mély szerelmet. Keresztyénsége a mai életben erkölcsi magatartásának ki­alakítása mellett főleg ott jelenthet sokat számára, hogy amikor körülötte sokan máskép élnek, nem szédül meg, kap erőt, hinni tud abban, hogy jó az Isten­nek tetsző út, itt a földön is ezen nyer­het maradandó értékeket. Frenkl Róbert HOZZÁSZÓLÁS Hogyan készüljön fel egy fialni lány az életre? Szeretném ezt a kérdést egy szóval megtoldva így feltenni: hogyan készül­jön fel egy fiatal lány a házas-életre? Hiszen az életre felkészülni lehet tanu­lással. hivatásválasztással, tapasztalatok gyűjtésével, szorgalmas, munkával, de a házaséíethez mindezeken felül szükség van valami másra is — fiatalságunk tisztaságára! Tiszta fiatalság! Ez az, amit Dlyan szívesen elfelejtünk, mellékesnek vagy ódivatúnak tartunk. Szeretjük, ha csinosnak látnak, okosnak mondanak, örülünk, ha. dicséretet kapunk és törő­dünk azzal, hogy mindent, ami javunkra válik, magunkénak mondhassunk, de nagyon ritkán törődünk életünk tiszta­ságává!! TISZTAK-E a CSELEKEDETEID? Tu­dom, hogy nagylányságuk kezdetén so­kan ezzel a fogadkozással indulnak: „Aki először , megcsókol, az lesz az Igazir* - vágy még szigorúbban: „Az Igazi lesz, aki megcsókol először!” És ez a szép elhatározás kártyavárként om­lik össze, mikor kiderül, hogy nem az Igazi volt, akit annak hittek! Ilyenkor már csak egy lépés, hogy ;,minden úgyis mindegy”, tisztaság ide — tisztaság oda, nem számít! A baj csak akkor kez­dődik, mikór valóban eljön az Igazi. Nehéz vallomások következnek, vagy — s ez még rosszabb— zavart titkolód­zások. Bárcsak élőiről lehetne mindent kezdeni, de ilyenkor már késő. Legyen tiszta a cselekedeted már most! TISZTA-E BESZÉDED? Sajnos, ez nemcsak fiúknak szóló kérdés. Lányok is tudnak csúnyán beszélni. Milyen könnyen csúszik ki szájunkon egy si­kamlós, vagy kétértelmű kifejezés. Mi­lyen könnyen ragad ránk az utcán, vagy munkahelyen hallott csúnya szó, károm­kodás.,. Amikor évekkel ezelőtt együtt dolgoztam néhány nagyon durva szájú emberrel, mennyit kellétt küzdeni, hogy tiszta maradjon beszédem. És milyen sökáig 'kísértettek a nemkívánt kifeje­zések. káromkodások gondolataimban! — Az iskolák sötét sarkaiban, a munka­helyek lépcsőházain hányszor látunk fiatal lányokat összebújva vihogni. ,,Egy jó vicc volt” — mondják, ha megkér­dezzük Őket, de ha hallani szeretnénk, zavartan összenéznek. A pirulva és \ rejtve, de szívesen olvasott „tiltott köny­vek”, a titokban megnézeti „16 éven felülieknek” való filmek: mind tiszta­ságunkat tépik szét. És eljön az idő, amikor szeretnénk minden tisztátalansá- got kitörölni emlékezetünkből, de késő lesz! Legyen tiszta a beszéded már most! TISZTAK-E GONDOLATAID? Sokan azok közül, akik ezt az írást olvassák, talán rosszalva mondják: ilyesmit nem is szabad feltételezni rólunk. Rendes,; tisztességes, jómodorú fiatal lányok va­gyunk! — De ha megbotránkoztak is az első két kérdésen, a harmadik biztos elevenjükre tapint: tiszták-e gondola­taid? Hiszen, melyik az közülünk, aki­nek nem volt álmatlan éjszakája, sötét ábrándozások, buja gondolatok miatt? Melyikünk az, aki nem képzelte már magát szerelmes idillek főszereplőjének? Melyikünk az, akitől távol áll minden gondolati tisztátalanság? Bizony, ha szá­mot kell adnunk, mindnyájunkat elma­rasztalhat az igaz Bíró! MIT TEGYÜNK HÁT? Mit tegyünk, ha sokszor akaratunk ellenére tisztátalan- ságba keveredünk? Ha halljuk azt, vagy gondolatainkban előtörnek? Az álszemé­rem semmit sem segít! Nem lehet bioló­gia órán fület befogva ülni, vagy vér­vörösre pirulva felelni; nem lehet el­kerülni a villamosveszekedések leírha­tatlan kifejezéseit: nem lehet mindig szemtelen emberek tekintete elől elme­nekülni; nem lehet gondolatainkat és ál­mainkat egyszerűen elhessegetni. Mind­ezzel bátran szembe kell nézni és mégis tisztának kell maradni! Á 119. zsoltár 9. verse segítségünkre lesz kérdéseinkben: „Mimődon őrizheti meg az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által?” Itt a megoldás! Isten igéjének megtartása! Felnézés arra, aki az Ige: Jézus Krisz­tusra. ö az, aki tisztán őrizte meg út­ját, ö az, akinek soha nem kellett sem­mit megbánnia. Mégis Ö az, aki a vál­lára vette és elhordozta a mi tisztátalan- ságunkat, bűnös cselekedetünket, beszé­dünket, gondolatunkat. Jézusra bizton nézhetünk! Ö elé bátran leteltünk mindent. Az Ö keresztié tövén felsza­badulhatunk a tisztátalanság bilincsei­ből! Itt a felelet a bevezetésben feltett kérdésre: Hogyan készüljön fel egy fia­tal lány a házaséletre? Tiszta élettel, az Isten Igéje — Krisztus — által! Bencze Imréné Volt miért Egy megótdasnéVdIR fűm minden feszültségét magamra vettem. Ez kényszeritett hallgatásra, amikor a premier után hazafelé utaztam apámmal. Remélem megértett. Ala­kok mozogtak előttem, mondatokat hallottam újra meg újra. Papi ruhában hazúg pópo. Vég­eredményben nem is tudom mijét féltette: a leigázóktól éppen meg­tűrt hatalmat, a szaporodó egyházi vagyont, vagy papi hivatásának utolsó foszlányaival legalább a saját gyülekezetét szerette volna átmen­teni? És papi ajkon az s legtermé­szetesebb, hogy nem tudatlan, de jól tudott hamisságait, gonosz ma­gatartását egyházias, szentidézetcs mondataival fedezi el. — Jaj — csúf­ságul szolgálnak a megfontoltan ha­mis papok. Kiismeri őket az aga és kiismeri őket saját népük is. Jaj a gyülekezetekben kegyes em­bert játszó, látszólag egyházias pres­bitereknek. Modem ruhában, telt éléskamrák birtokosaiként szentesí­tik pópájuk gonosz határozatait, vagy még inkább, saját dúskáló lé­tük érdekében ,kényszerítik papju­kat szemfényvesztésre: mondja a fe­héret feketének, az éhhalált kolerá­nak! Személyeskedő belső harcok, ide­jén legjobban az aga szavait hallot­tam meg: Az első keresztyén Allah tévedése volt, a második is. Azóta ezek veszekszenek; Hamis a keresz- tyénségünk, ma is ha mégoly meg- í váltó, mégoly szellemes mondatok­Ádvenfi Advent. — Ez az Időszak kisgyer­mek koromban boldog izgalomban telt el: vártuk a kis Jézust és az ajándékokat. Azután komolyabb tar­talma tett a szónak; A szeretet- ünnep közelsége betöltötte az én szívemet is. Ilyenkor mindig meg­fogadtam, hogy jobb, buzgóbb, hí- vebb leszek. Azután az ünneppel együtt a hangulat is elmúlt* Egy konferencián azután az Or Jézus komolyan elémállt, Az Ö nagy- tisztaságában megláttam bűneimet; az Ö nagysága mellett olyan törpé­nek bizonyultam és, ez nagyon el­keserített. De Ö megbocsátotta bű­neimet és ekkor tapasztaltam meg a legnagyobb boldogságot: a bűn­bocsánat örömét. Ezután az advent hálaünnep lett: érettém jött! Értel­met és célt adott az életemnek: Krisztus visszajön! Elmúlt az advent, a karácsony, de az öröm nem szállt el belőlem. Tu­dom, nem az én érdemen*. Isten kegyelme, hogy megtartotta és nö­velte hitemet. Így azután az én Uram visszavárása nem négy hétig, nem egy-két hónapig, hanem egy évig, majd újabb évekig tartott és tart ma is. Adventtá lett az életem! Advent indított el a szolgálat út­jára. Turmezei Erzsébet . verse ma is a fülemben cseng: ■“Borússzemű, goedbarsMlalt» fáradtarcú emberek, itt is egy ts ott b egy; vége nincs és száma sincs. »*»■ meghalnia kai tt szánkon, de az aga monättfaft igazoljuk akár apró esetékben, akár egyházi vezetésben! Csoda-e, hogy ilyen környezetben újra lejátszódik a passió? Az éleb­ben játssza végig mindenki a temp* l&mi passiójátékra kiosztott szere* pét. Judás elárulja az igaz ügyet, Péter még idejében felismeri téve* dését, a főpap gyilkoUat, S Jézus* nőik meg kell halnia. Mindenáron. Még akkor is, ha a gyilkosok közben nemzetüket is elárulják. Jézus sze­mélyében, még ebben a megoldat­lan filmben is jó hírt kapunk: Jézus a jó oldalon hált meg. Azokért, akik* nek szükségük volt rá. Azt gondolom, hogy ebben az esetben kár bedobnia néhány kriti­kusnak, teljes robbantószándékkal a régi bombát a keresztyének minden- képpeni gazdagokat védő szerepéről. Mert szerepelnek ugyan a szívtelen­né lett egyházi személyek; azonban mégiscsak a keresztyén pap az, aki a nemzeti függetlenségi mozgalom harcában együtt harcol a népével, majd éppen ebben a harcban tönk­rement falu élére áll, hogy a biztos nyomorból valami jobbra próbálja elvezetni megmaradt népét. Remél­ném, hogy akik megnézik ezt a fű­met, mind elszégyelik magukat ve­lem együtt, s kevesebb lesz a belső hare közöttünk. Vagy hiába■ halt volna meg Jézus? Széehey Be!» vallomás Ütőn, útfélen elém állnak; melle*, tem élnek, sokszor boldogtalanok; szaladnak valami megoldást keres­ve. És nekem, aki oly szegény va­gyok és mégis gazdag, gyenge, de Krisztussal oly erős, nem szabad hallgatnom! Ó, nem kell keresni a szolgálatot. A mindennapi életben, először az iskola padjai között, majd a szürke háziasszonyi teendők köz­ben is hirdethetem cselekedeteim­mel, szavaimmal, életemmel, hogy visszajön az Űr! Annyi a gyászoló; boldogtalan, elhagyott ember, aki sóvárog vigasztalás, megértés, re- ménytadó látás után. S jaj nekem, ha hallgatok! Jaj nekem, ha nem osztogatom azt a nagy kincset, amit kaptam. Akkor ítéletté lesz az ad­vent: »Bizony hamar eljövök!55 Ezt a bizonyságtételt ádvent alkalmá­ból egy vidéki fiatalasszony olvasónk küldte be szerkesztőségünkhöz, (Szerk.) evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság; Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Felelős szerkesztő: Dr. Kékén András Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Puskin u. 12, Telefon: 143—074. Csekkszámla: 20412—VTEL W 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMVA Felelős: Bolgár Imre. A HÓPELYHEK MISÉJE Komor, szürke felhők gyülekeztek a de­cemberi égen. — Mikor indulunk? — kérdezték fent a magasban türelmetlenül a szebbnél szebb csillogó hópelyhek. — Ne türelmetlenkedjetek — szólt rájuk egy, a legnagyobbak közül, láthatjátok, hogy még nem vagyunk elegen. Különben is ez nem tőletek függ. A Teremtő szava nélkül hiába akartok indulni. — Pedig olyan kiváncsiak vagyunk, milyen is az a föld? — akaratoskodtak tovább. — Én azt hallottam — mondta egy kis pihe —, hogy nem jó odamenni, mert az em­berek összetaposnak és csúnya fekete sár lesz belőlünk. — Nem igaz! — kiabálták egyszerre mind. — A gyerékek szeretnek minket. Nem hallod, hogy éneklik: Rázza meg már ... Valóban a földön ugyancsak türelmetlenül beszélgettek, énekeltek w gyerekek és vára­kozón tekintettek a nehéz felhőkre. Már a szánkó is el volt készítve. — Hideg van gyerekek, nem fáztok? Men­jetek haza, hisz piros az orrotok. — szólt az arra menő tisztelendő néni. — Addig nem megyünk be, míg nem esik a hó — felelték. — Hát arra vártok? Aztán meg karácsonyra és ajándékokra, ügye? r— Igen! — Hát arra gondoltatok-e, hogy Isten küldi tt havat évről évre a földre, betakarja vele a mezőket, hogy meg ne fagyjon a vetés, no meg a ti örömötökre is. Egyszer elküldte a Fiát is a bűntől meghidegült földre. De aho­gyan a ragyogó fehér havat bepiszkoljuk, ösz- szetapossuk, ugyanúgy a kis Jézust sem be­csülték az emberek... — Igen, tudom — szólt közbe Éviké —, is­tállóban született, pedig Isten Fia volt. — Igen, de engedelmeskedett Atyjának, és ott hagyta fényes otthonát érettünk. Pedig tudta, hogy az emberek nem fogják megbe­csülni, sőt megölik ártatlanul. — Nem halt meg, hisz évről évre eljön ka­rácsonykor. Ügy szeretem a karácsonyt! — Én is, én is! — Ajándékok nélkül is szeretnétek? — kér­dezte a néni. A gyerekek egymásra néztek, azután fel­pillantottak, mert egy egy hópihe megcsik­landozta arcukat, —r- Éljen, szállingózik a hó! — ugráltak, tap­soltak, de a tisztelendő néninek egyik sem felelt. — Várjatok csak! Ti ugyan nem feleltetek nékem, de én még mondanék valamit. Ez a csillogó hó egyszer sárrá lesz a lábunk alatt, de a betlehemi kis Jézus ne tűnjék el a szi­vetekből, mert O a testté lett szeretet, ez melegíti föl a földet. Fábry Istvánná 'Qtje>uneAeA étxeAe a jáo%c-l meííeéé Kicsi jászol sötét éjben. Benned pihen Üdvösségem. Szegény lett, hogy ily nagy áron Legyen nekem gazdagságom. Áhítattal hajtok térdet. Kisded Jézus, áldlak téged. Itt a szívem, nincsen másom: Tied legyen, Messiásom. Te vagy éltem napvilága. Békessége, boldogsága. Jászlad mellett jöttöd áldom. Vigadok, mert van Megváltóm. Túrmezei Erzsébet Dallama: Kiskarácsony, nagykarácsony..» A templomban A Biblia A kereszt alatt az oltáron ott fekszik a Biblia. Legtöbb helyen a nyitott Biblia. Ha megnézitek, hol, melyik fejezetnél van ki­nyitva: Ézsaiás próféta 53. fejezeténél. Ol­vassátok el. Jézus szenvedéséről van ott szó, amit előre megjövendölt Isten prófétája által, így tartozik össze a kereszt és az ige. Ezért van egymás mellett a kettő. Az egész Biblia a keresztről. Jézus Krisztusról szól. Az ó- testamentum Krisztusra mutat előre, as új­testamentum pedig Róla szól. A kinyitott Biblia pedig arról szól, hogy a mi evangélikus egyházunk a nyitott Bibliának az egyháza. Nemcsak a templomban, hanem odahaza is nyissuk ki a Szentírást, olvassuk, örömmel tanuljuk. Jézus szeretetét belőle érted meg, Isten törvényeit belőle tudod meg. Legyen naponkénti, barátod és útitársad a nyitott Biblia! Hegyháti János bácsi Kedves Gyerekek! A jutalomíkönyvek már elmentek, forgassá­tok szorgalommal és haszonnal. A mostani rejtvény beküldési határideje december 14. A megfejtéseket a szokott címre (Juhász Géza, Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, Vili. Puskin u. 12.) küldjétek. Szeretettel köszönt Benneteket Juhász Géza bácsi VÁLASZOLJ! XII/2. (Olvasd el hozzá az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv 19. fejezetét.) L Milyen keresztséggel kereszteltettek meg arz eíezusiak? (1 pont) 2. Tudtak-e az efezusiak a Szentlélekről? (2 pont) 3. Hol prédikált rendszeresen Pál Efezus- ban? (3 pont) 4. Krisztus melyik ígérete teljesedett be a Pál igehirdetését követő csodákban? <4 pont) 5. Ki volt Skéva? (2 pont) 6. Miért jártak pórul Skéva fiai? (4 pont) 7. Hogyan hivták az ötvösök vezetőjét? (2 pont) >. Milyen pogány istent imádtak Efezus- ban? (2 pont) S. Az efezusi ötvösök miért lázongtak Pál ellen?. (3 pont) M. A felizgatott tömeg kiket fogott el? (2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents