Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-04-14 / 4. szám

FIATALOK ieják AZ ÍRÓSÁGNAK Figyeljük Jézus tekintetét! Péter éppen harmadszor tagadja meg Jézust. „És hátra fordulván az Ür, tekinte Péterre.“ (Ük 22, 61.) Mit mond Jézus tekintete ? Ez a tekintet a szelíd és alázatos ember tekintete. Pétert rá kellett döbbentenie arra, hogy Jézusra nem figyelő túlzott önbizalma csődbe juttatta. . , Mi fiatalok is hajlamosak vagyunk az önbizalom-túltengésre. Gyakori betegségünk az önteltség. Az önbiza­lom hasznos vonása a jellemnek és nem akarok olcsó közhelyként ellene prédikálni. Pétert azonban túlzott ön­bizalma elfordította az Isten akara­tára figyeléstől. A mi életünkben is vannak helyzetek, amikor valami­lyen, Istentől fölénk rendelt akarat­nak kell engednünk. Az alázat és engedelmesség soha­sem könnyű dolog, mert mindig a magunk akaratát kell megta­gadnunk. De mi Jézusra nézünk, és higgyétek el, az Ö szavára hallgatva alázatos­nak és engedelmesnek lenni nem nehéz dolog. Jézus tekintete Pétert arra is figyelmeztette, hogy nem töltötte be hivatását. A hivatás-kérdést manapság so­kan nem veszik komolyan, de min­ket most Jézus tekintete kérdez, hogy betöltjük-e hivatásunkat. Ne­künk. Krisztusra figyelő fiataloknak világosan kell látnunk, hogy Isten bennünket szolgálatra, felebarátaink szolgálatára rendelt. Ez a hivatásunk, életünk minden területére vonatko­zóan. A bizonyságtételben és a szol- gáló-szeretetben járás mellett vo­natkozik a munkában, tanulásban való hűségre is. Mert mindenben, amivel körülöttünk élő embereket szolgálhatunk. Istentől kapott szent feladatot kell látnunk. De még mást is mondott Jézus tekintete. Péternek rá kellett döbbennie, hogy Jézus szenvedésé­ben ő is bűnrészes. Nemcsak azzal növelte Péter Jézus szenvedését, hogy nem volt vigasztaló jóbarátként mellette a Getsemáné kertjében, ha­nem azzal is, hogy elhagyta a bizony­ságtételben. Ennek a hűtlenségnek a hangulat alakulására nagyon sú­lyos következményei voltak. Virág- vasárnap még hozsannával fogadta a Messiást a nép. Péter a főpap ud­varában már megtagadta Mesterét és átkozódik. Ha így viselkedett egy tanítvány, csodálkozhatunk-e azon, hogy másnap „feszítsd meg”-et kiál­tott a csalódott tömeg? Mi is gyakran úgy véljük, mind­egy, mit mond, tesz vagy gondol az ember. Azt tehet, amit akar. Péter magatartásából azt látjuk, hogy Szavunk, vagy cselekedetünk döntő lehet nemcsak magunkra, hanem másokra nézve is. Ezért nem sza­bad a bizonyságtétel parancsát köny- nyen vennünk, hanem nagy felelős­séggel kell ezzel is szolgálnunk má­sokat. Ezeket olvashatta ki Péter Jézus tekintetéből. Rádöbbent, az ő hűtlensége ott kezdődött, hogy hiába járt Jézussal, mert nem figyelt az Ő szavára. Ezért nem tudott alá­zatos és engedelmes lenni, nem tudta elhivatását betölteni, nem tudott hit­valló tanítvány lenni. Mivel pedig hamis hite volt Jézusról, magában is csalódnia kellett, amint Jézus előre megmondotta. Az engedelmesség és hűség szá­munkra is Jézusra figyeléssel kez­dődik. Mert csak az lehet jó tanít­vány, akiben erős a hit. Hit és hűség egy szó a magyarban. A hit: bizalom, és a hűség: ebben a bizalomban megmaradni. Ezért az Ige, Jézus sza­va nem valami csekély dolog a mi élelünkben sem. Ha hallgatunk rá, a feltámadott Ür alkalmas és jó tanítványai vagyunk. akik magatartásunkkal, biztos életalapunkkal világító szö- vétnek lehetünk az emberek számá­ra, és nélkülözhetetlen szolgálatot töltünk be a világban. Ha rosszul figyelünk az Igére, és legfeljebb egyéni elképzeléseink igazolására al­kalmazzuk. akkor egyéni életünk is elöbb-utóbb menthetetlenül csődbe jut, és mi is egy leszünk a sok ide­ges. reménytelen ember között. Azért figyeljünk mindig nagyon jól Jé­zusra. Thurnay Béla ISTENTISZT Budapesten, Virágvasárnap, április hő 14-én. Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 evangélizáció: dr. Kosa Pál. — Fasor de. */2 10 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 dr. Gaudy László. — Dózsa György út 7. de. y210 Gyöngyösi Vilmos. — Üllői út 24. de. y210, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. % 12. — Karácsony Sándor utca 31. de. 10. — Thaly Kálmán utca 28. de. 11 (úrv.) Bonnyai Sándor, du 5. Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Sztehlo Gá­bor. — Utász utca 7. de. 9 Fehér Károly — Vajda Péter utca 33. de. y212 Fehér Károly. — Zugló de. 11 (úrv.) dr. Kar­ner Károly, du. 6 Scholz László. — Gyarmat utca 14. de. V&10 (úrv.) Vámos József. — Rákosfalva de. y2l2 Vámos József. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. 6 passió-olvasás. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.) Szabó István, du. 6 szeretetven- dégség. — Soroksár-üj telep de. ‘/aö Bencze Imre. — Rákosszentmihály de. Vall Tóth-Szöllős Mihály. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Bécsikapu tér de. 9. Benes Miklós, de. 11 Várady Lajos, du. 6. Madocsai Miklós. — Toroczkó tér de. !/29 Várady Lajos. — öbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 6 Komjáthy Lajos. — XII. Tarcsay V. utca 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 6 dr. Kékén And­rás. — Diana utca 17. de. y29 Danhauser László. — Pesthidegkút (Szent István u.) de. y2ll Csonka Albert. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh. György, du. 3 ifjúsági csendes- nap. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. — Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. — Budafok de. 11 Visontai Ró­bert. — Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. V2IO Kapos­vári Vilmos. Nagypénteken, április hó 19-én. Deák tér de. 9 (úrv.), de. 11 (úrv.) A LELKIPÁSZTOR SZÓI FIATALOK UiáU AZ IFJÚSÁGNAK Ifjúság a város peremén „öreglány" Itt Vas megyében több községben, vonaton, munka közben nem egyszer emlegetik a fiatalok az édesanyju­kat így: öreglény! Van ebben vala­mi arcpiritó, szégyenletes lekicsiny­lés! Áldott édesanyák és szegény ma­gyar nyelvünk! Hogy lehet az édesanyát így em­legetni, hogy öreglány? Azt az édes­anyát, aki korábban kel fel, mint a munkába induló fia, hogy a párolgó reggeli ott legyen az asztalon, hogy az ebédrevaló bekerüljön a táskába! Hogyan lehet az édesanyát öreg- lánynak nevezni? Azt az édesanyát, aki kora reggeltől késő estig fárad­hatatlanul dolgozik, ott áll a gőzben, a párolgó teknő mellett, szorgalma­san dolgozik a mezőn, vagy a gyár­ban a zúgó gépek mellett. Este stop­pol, vagy ruhát javít, délben és este ízes étellel várja a gyermekeit és ha valamelyik gyermeke beteg, az életét áldozná a gyógyulásért! Nagy tiszteletlenség az édesanyát ezzel a szóval csúfolni, azt az édes­anyát, aki szíve utolsó dobbanásáig egyet akar, hogy a gyermekei igazán boldogok legyenek! így többet ne emlegessék az édesanyjukat! Ne szó­lítsák őt mamának, nyanyának, mut- temak. hanem az ősi tisztes szóval álljanak elé és tiszteljék mindig így: édesanyám! Még valamit. Nem baj, ha leszoktunk a kézcsókról, de az édesanyánk munkában elfáradt, eres kezét csókoljuk meg tisztelettel és szeretettel' Fülöp Dezső ELETI REND dr. Kékén András, du. 6 (úrv.) Hafen- scher Károly. — Fasor reggel 7 (úrv.) Mezőst György, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 5 passió-olvasás: Mezősi György, du. 7 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos. — ttllői út 24. de. 11 (úrv.), du. 7. — Rákóczi út 57/b. de. V?.9 (úrv.), de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. %12, du. 7. — Karácsony Sándor utca 31. de. 10. du. 6. — Thaly Kálmán utca 28. de. 11 (úrv.) Bonnyai Sándor, du. 6 passió-olvasás: Bonnyai Sándor. — Kő­bánya de. 10 (úrv.) Fehér Károly, du. 7 (úrv.) Fehér Károly. — Utász utca 7. de. 9 (úrv.) Fehér Károly. — Vajda Pé­ter utca 33. de. '/: 12 (úrv.) Fehér Károly. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 'ki dr. Nagy Gyula. — Gyarmat utca 14. de. 'MO (úrv.) Vámos József. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Rimái- Jenő, du. 7 (úrv.) Gádor András. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Rimár Jenő. — Újpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos, du. 7 (úrv.) Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.) Bencze Imre, du. 7 (úrv.) passió-olvasás. — Soroksár- Üjtelep de. Ví9 (úrv.) Szabó István. — Rákosszentmihály de. till (úrv.) Tóth- Szöllős Mihály, du. 6 (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Bécsikapu tér de. 9 Benes Miklós, de. 11 Madocsai Miklós, du. 6 Várady Lajos. — Toroczkó tér de. 8 (úrv.), de. >49 Turóczy Zoltán, du. 147 Mado­csai Miklós. — Óbuda de. 10 (úrv.) Kom­játhy Lajos, du. 6 (úrv.) Komjáthy La - jós. — XII. Tarcsay v. utca 11. de. 9 Csengődy László, de. 11 Danhauser László, du. 6 Danhauser László. — Diana utca 17. de. 'kS Csonka Albert — Buda­keszi de. % 10 Ruttkay Elemér, du. 6 Fónagy Zoltán. — Pesthidegkút (Szent István utca) de. %U Sztehlo Gábor, du. 6 Muncz Frigyes. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Bottá István, de. 11 (úrv.) Bottá István, du. 6 passió-olvasás. — Kelen­völgy de. 9 (úrv.) Visontai Róbert. — Budafok de. 11 (úrv.) Visontai Róbert, du. 6 passió-olvasás. — Nagytétény du. 3 (úrv.) Visontai Róbert. —25 perc alatt kirobog a 67-es autóbusz Rákoskeresztúrra. Azelőtt Zuglóba, vagy Kőbányára menni jelentett hasonló vállalkozást. A falu közelebb jött a városhoz. Ma már Rákoskeresztúr számít szinte peremkerületnek. De nemcsak a gyors közlekedés, az út mentén épü­lő modern lakóházak jelzik ezt. Jól észrevehető a keresztúri ifjúság éle­tében is. Természetes ez, hisz épp az ifjúság szokott legérzékenyebben reagálni minden változásra. A külső kép is jellemző. Egyszerű falusi öltözet mellett nylon harisnya, ausztrál-gyapjú kardigán. Sokan bejárnak Pestre dolgozni, ta­nulni, természetes, hogy „pestiesen“ igyekeznek öltözködni. De az már nem természetes, hogy vannak, akik az if­júsági összejövetelt divatbemutatónak tartják és ami a legrosszabb, kérked­nek, vagy ahogy ott mondják „puc­coskodnak“ a szegényebbek előtt. Bi­zony néhányan el-elmaradnak emiatt az összejövetelekről. Főleg a lányok­nál kérdés ez. Nem is olyan újke­letű ez a „modern“ keresztúri prob­léma. legfeljebb a nylon-harisnyás megjelenési formája. Már az apos­toloknak is figyelmeztetniök kellett az első gyülekezeteket a gazdagság kísértései:«. Jó az ilyen ,.új“ kérdé­sekhez is elővenni a „régi“ üzenetet. Csak egy igeszakaszt idézünk, nem­csak a keresztúriak számára, hiszen sajnos — azt hisszük — sok helyen probléma ez városon és falun egy­aránt. Pál írja fiatal tanítványának, Timótheusnak: „Azoknak, akik gaz­dagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne remény­kedjenek a bizonytalan gazdagság­ban. hanem az élő Istenben, aki bő­ségesen megad nekünk mindent a mi táplálásunkra; hogy jót tegyenek, le­gyenek gazdagok a jó cselekedetek­ben, legyenek szíves adakozók.. D ? nemcsak ezen a téren vet fel kérdéseket a város peremén való élet. Az elmúlt években sokan meg­nézték az ..Egy nyáron át táncolt" című svéd filmet. Azóta sokat is .be­szélgettek a város és falu közeledé­séről. A főkérdés elhangzott a ke- j resztúri ifjúság legutóbbi böjti csen­desnapjain is: a városból jön-e a T HALOTTAINK Lapunk szünetelése óta az egyház több hűséges régi munkása tért meg 'Urához. Még 1856. szeptember 21-én elhunyt a kismányoki parókián Láng János, aki 30 évig volt ennek a gyü­lekezetnek lelkésze. — 1956. decem­ber 2-án elhunyt Zoltán Emil nyug. lelkész, a nagvszénási gyülekezetnek 38 éven át volt lelkipásztora. Oros­házán temették el. — 1957. február 5-én halt meg Pécsett Horváth Olivér nyug. lelkész, aki legutóbb Nagy­kanizsán szolgált több mint egy év­tizedig. — Február 15-én elhunyt Bakay Zoltán dunaegyházai lelkész. Temetése február 19-én volt Buda­pesten. — Április 2-án Győrött el­hunyt I). Kapi Béla nyug. püspök, 78 éves korában. Temetésén, mely április 5-én volt a győri Űjtemető- ben Turóczy Zoltán, D. Ordass Lajos és Szabó József püspökök hirdették Isten igéjét. rossz a falura? Félnie kell-e a falu­nak a város hatásától, el kell-e uta­sítani ezt a hatást? Nem lehet egy rövid beszámolóban összefoglalni az izgalmas kérdés minden vonatkozá­sát, de az kiviláglott a beszélgetések­ből, tapasztalatokból is, hogy nem itt van a problémák gyökere. Igaz, a városi élet sok kísértést jelent, főleg azok számára, akiknek szokatlan. Nehéz eligazodni új helyzetekben, ismeretlen területeken. De a falusi életnek is megvannak a kísértései, harcai. Jézus mondja: «... a szív­ből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráz- naságok, lopások, hamis tanúbizony­ságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert...“ (Mt 15, 19—20/a). Nem a városi vagy falusi élet, az ilyen, vagy olyan környezet a döntő, hanem, hogy kihez tarto­zunk, kit igyekszünk követni. A civilizáció hatása mindenképpen érvényesül, balgaság volna ellenállni próbálni, hisz pl. a technika vívmá­nyai révén mindenütt könnyebbé vált az emberek élete. A ruházkodás­nál sem a kardigánban van a hiba, hanem kevély szívünkben, mely le­nézi a másikat. A megoldás útja nem valamilyen külső életforma erősza­kolása, (városi, falusi stb.), hanem őszinte könyörgés a kegyelmek örök Istenéhez, hogy újítsa meg bűnös szí­vünket újra meg újra és adjon erőt az új életben járáshoz; 'hogy tudjunk élni a civilizáció hasznos ajándékai­val, anélkül, hogy elbuknánk régi és új, sokszor valóban a nagyvárosi élet által teremtett, raffinált kísértések közt. * N agy eseményt jelentettek a ke-» resztúri ifjúság éleiében az em­lített böjti csendesnapok. Három es­tén keresztül szép számban (50—60) gyűltek össze a lányok és fiúk a gyü­lekezeti teremben, hogy meghallgas­sák az előadásokat. „Nem változott meg Isten követelése“ 1. önmagával szemben. (Szeresd a Te Uradat, Is­tenedet ...) 2. önmagunkkal szem* ben. (Szentek legyetek!) 3. Ember- társainkkal szemben. (Szeresd fele­barátodat ...) voltak az első előadás- sorozat témái. A második előadás es­ténként az „egyház és ifjúság“ kér­déscsoport. egyes vonatkozásait tár­gyalta. Az esti áhitatok összefoglaló címe: „Kemény kérdések pergőtüzé­ben” volt. Az úrvacsorái kérdések­ről szóltak az előadók. Egyházunk ifjúsági élete, de különösen a buda­pesti gyülekezetek ifjúságának egy­máshoz közeledése szempontjából je­lentős és biztató esemény volt, hogy az előadásokon budaftegyvidéki és Deák téri fiatalok szolgáltak a ke­resztúri ifjú testvéreknek. Frenkl Róbert EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztó'ség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12$ Telefon: 142—074. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— Ft, félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft. Csekkszámla: 20412—VIII. 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA~~ ADD IDE A KÖNYVET! Az ismert, angol író, Walter Scott halá­los ágyán feküdt. Egyszeresük így szólt fiá­hoz: „Add ide a könyvet!“ Ez odányújtoUa leghíresebb regényét. A haldokló azonban el­tolta: „Ne ezt, a Könyvet!“ A fiú megértette és a Bibliát adta kezébe. Bizony, a Biblia ma is könyvek Könyve. — A költőfefedelem Goethe ezt mondja róla: „A Biblián minden nemzedék meg fog if- jodni. Egy nép életének és erejének mértéke mindig a Bibliához való viszonya lesz.” Egy másik jelentős író, Dickens Károly, minden gyermekének, amikor idegenbe köl­töztek, Űjtestámentomot adott kísérőül. Így a legkisebbnek is, akinek ezt írta hozzá: „Egy Űjtestámentomot teszek könyveidhez, mert ez a legjobb könyv, amit a világ valaha ismert és ismerni fog.. í.” Hasonló vallomásaink vannak Rosegger- töl, Conrád Ferdinand Meyertől, a legna­gyobb német gondolkodótól: Kant Immá­nueltől, sőt még Napóleontól is Szent Ilona szigeti utolsó idejéből. Mind nagyobb érdeklődéssel olvasta az evangéliumot. Amikor minden időknek alighanem legzseniálisabb művésze, Michelangelo, a Sixtusi kápol­na boltozatát halhatatlan képeivel ékesítette, egész idő alatt nem olvasott mást, mint a Bib­liát és Dante „Isteni Színjátékát“. Minden ze­neszerzők legnagyobbja, Bach János Se­bestyén valósággal benne élt a Bibliában. Hasonló mondható más nagy szellemekről. Mi­lyen kimeríthetetlen és megtermékenyítő gaz­dagságnak kell benne lenni, hogy minden kul­túrtermet legkimagaslóbb emberei naponként legjobb óráikat és perceiket rászánják, hogy a Bibliát olvassák! De csodálatos! Ugyanakkor szellemi táplá­léka számtalan egyszerű névtelennék is a nép­ből, akik a legjobbat köszönik neki és nélküle nem tudnák és nem akarnak élni. Egyszerű és hires emberek vallották meg, hogy a Biblia lelkűik nélkülözhetetlen kenyere, hogy a vilá­gosságnak és erőnek, bölcsességnek és öröm­nek. bátorításnak és vigasztalásnak e forrása nélkül sohasem lettek volna azzá és sohasem teljesíthették volna azt, amivé lettek és amit alkottak. Pestalozzi Henrik 1815-ben elhunyt fe­leségének Bibliát helyezett koporsójába e sza­vakkal: „Mi adott nekünk erőt azokban a napok­ban, amikor mindenki menekült előlünk és gúnyolt bennünket, amikor szegénység és be­tegség nyomorítottak és kenyerünket sírva et­tük, hogy kitartsunk és bizodalmunkat el ne vessük? E forrásból merítettünk bátorságot, erőt és békességet.” Közép-Ázsia nagy feltárója, Sven Hédin leghűségesebb útitársként mindig magával vitte Bibliáját. Amikor Kelet-Turkesztánban járt és o. Talkla-Makon sivatagon hatolt ke­resztül, karavánja végső veszélybe jutott. A szomjanhalás és végkimerülés határán voltak- A meghalás gondolata járta át lelkét. Amikor egy szélfúvallat húzott át a sivatagon és kissé újra éledtek s a továbbmenésre készülődtek, mindent visszahagytak, ami csak nem volt. tel­jességgel nélkülözhetetlen. „A Biblia volt az egyetlen könyv, amit magammal vittem“ — közli maga Hédin. Elválaszthatatlan útitárs szeretne lenni! Szá­modra is erő és öröm, bölcsesség és vigaszta­lás forrása szeretne lenni. A te számodra is világosság szeretne lenni az úton. Valóságos kenyér szeretne lenni, amelyből táplálkozol. A te életedet is meg szeretné újítani, amint azt már annyinál megcselekedte páratlan mó­don és hatalmasan. A te életednek is azokat a vonásokat akarja adni, amiket semmiféle, még oly jó és befolyásos könyv sem képes adni. Szeretné kiformálni gondolataidat és igyekezetedet, indulataidat és vágyaidat, be­szédedet és cselekedeteidet. Azért add meg néki azt a. helyet, amely megilleti! Engedd, hogy minden nap legalább néhány percig szól­jon hozzád! Ne engedd továbbra is porosodni fiókodban! Puszta birtoklása nem tesz még gazdaggá, csak helyes, hűséges használata. Hiszen számodra is eljön az idő, amikor e világ minden izgatószere felmondja a szolgá­latot, amikor se pénz, se javak, se élvezetek, se nyereség, se csodás étlap, se földi dicsőség, se egy izgalmas regény, se egy Beethoven-szo- náta nem mond már néked semmit se. De ha akkor otthonos vagy a Bibliában és az élet­könyvvé lett számodra, akkor fogod majd iga­zán el nem múló erejét és nagyszerűségét megtapasztalni; akkor lesz igazán vessződ és botod, vigasztalásod és világosságod. Kezdjed el az evangéliumok olvasásával. Ne veszítsd el bátorságodat, ha még sokminden homályos és érthetetlen is számodra. De ho­gyan is lehetne számunkra olyan mű, mint a Biblia, mélységeivel és isteni gazdagságával, már felületes ismeretségre mindenestől hozzá­férhető! Az azonban nem áll, hogy megérté­séhez nagy iskolázottságra lenne szükség; sok­kal fontosabb az őszinte igyekezet, feltáruló szív és a 119. zsoltárnak ama imádságos ma­gatartása: „Nyisd meg az én szememet, hogy szemlél­jem a te törvényednek csodálatos voltát.” Valaki azt mondta: „A Biblia homályos he­lyei szívünk homályos helyeitől vannak.“ Az igazság nagyszellemű tanújához, He ng- stenberg professzorhoz elment egyszer egy diák és megkérdezte, hogy írásban előterjeszt­heti-e neki számos kételyét és kifogását Isten és a keresztyén hit ellen. „Nem szükséges“ felelte Hengstenberg, „olvassa a Bibliát.“ „Ezt már megtettem,“ felelte a diák. „Ügy olvassa különösen János evangéliumát!“ „Azt is ol­vastam már“ volt a diák válasza. „Akkor hadd !kérdezzem: imádkozott-e olvasás előtt vagy alatt?“ „Nem, nem imádkoztam“ vallotta % diák. Erre így szólt a professzor: „Menjen haza, olvassa szorgalmasan János evangéliu­mát, de ne úgy, hogy térdet ne hajtson és Is­tent buzgón ne kérné, hogy adjon világossá­got és tanítsa!“ A diák lekiismeretesen kö­vette a tanácsot, és ime, nem volt. többé szük­sége arra, hogy kifogásait papírra vesse. Isten kinyilatkoztatta magát neki igéjében. És a diák az evangélium áldott bizonyságtevőjévé lett. Olvasd hát te is, bárki légy, imádkozva a Bibliát és meg fogod tapasztalni életszerző erejét és mindig új meg új kincseit és mély­ségeit fogod felfedezni. És meg fogod ismerni saját szívedet is, ahogy még soha meg nem ismerted, de őt is, aki csendessé, örvendezővé és újjá teszi azt. Kinyilatkoztatja neked éle­ted értelmét és célját és őt, kinefk hatalma van arra, hogy téged e sugárzó célhoz vigyen: Jé­zus Krisztust. Filozófusok és költők társasága gyűlésezett egykor Párizsban. Mindenféle beszédeket, tar­tottak. A Biblia is szóba került, de mint ide­jét múlt könyvet elvetették. A tudós urák kö­zött ült egy hallgatag férfi egyszerű ruhában. Franklin Benjámin volt, a nagy állam­férfi és a villámhárító feltalálója Amikor a társalgás elfajult, kis könyvet vett ki zsebéből és ezt kérdezte: „Uraim, szabad önöknek egy kis részletet egy ősrégi iratból felolvasnom, amely engem szépségével egészen elragadott?“ „Olvassa kérem“ volt a bele­egyező válasz. És akkor Franklin néhány sza­kaszt olvasott fel Habakuk próféta könyvéből. Mikor kis szünetet tartott, a jelenlévők köre felkiáltott: „Nagyszerű! Ki lehet az a nagy lélek, aki ezt írta?“ Franklin így felelt: „Egy kis darabka volt az önök által gyalázott Bib­liából. Ha vennék magúknak a fáradtságot, hogy kutassanak a tiszteletreméltó könyvben, úgy még sdkkal fenségesebb szakaszokat talál­nának benne!“ És most én is személyes tapasztalatból taná­csolom neked: Vedd és olvasd! Jézus Krisztus ezt mondja: Ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak. Máté 24, 35. Svájci Traktátusmisszió Társulat kiadványá­ból átdolgozta Dr. Schulek Tibor,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents