Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-11-24 / 36. szám
Mai számunkban vitaindító cikksorozatunk újabb ágát kezdjük el? A sok kérdés között is sajátos helyet foglal el a lányok helyzete a meg változott világban. A 2pc. század meghozta a nők egyenjogúságát, lerombolta a múlt erkölcsiség sok álszent, képmutató vonását, de ugyanakkor az új, a modern életformában utatmutató erkölcsi felfogás még nem bontakozott ki. Érthető, hogy a kérdések talán épp a lányok helyzete terén — ahol a változás a legnagyobb volt — a legégetőbbek. Ezt tükrözte a Magyar Ifjúság című lap két vitasorozata. Az elsőt egy magát a „XIX. század lányának” nevező miskolci lány indította el „Hát ez volna az idők szava?” címen. Több lovagja azért hagyta cserben, maradinak nevezve, mert nem volt hajlandó udvari-óinak házasság előtt „komolyabb” dolgokat megengedni. A Vitában a lányok főleg a fiúkat, a fiúk a lányokat okolták; a miskolci kislány magatartását helyeselték, buzdították őt, de maga a vita is megmutatta, mennyire élő a kérdés, elterjedt ez a felfogás fiúk és lányok közt egyaránt. A másik vita súlyában kisebb, de nagyon jellemző kérdést vetett fel: „Lehet-e a dány a kezdeményező?” És az egyébként reális, szellemes zárszó itt is mutatta ,a vajúdást: „Lehet, de ne legyen”. Elsőnek Rókusfalvyné Veress Ilona írását közöljük. Érdekessége, hogy össze- pseng múlt héten a fiúknak szóló cikkünkkel. Mindkettő — többek közt —• rámutat arra, hogyha sokszor úgy érezzük mi mai fiatalok, hogy nincs mire támaszkodnunk, vannak olyan értékek, amelyek állják minden idők viharát, örülünk, hogy elsőnek ez a hang szólalt meg a vitában, de azt szeretnénk, ha a hozzászólások Során azok is írnának őszintén, akik más kérdéseket látnak, más a véleményük, nehéznek, esetleg kiút nélkülinek érzik helyzetüket. (Szerk.) Á mesterséges hold, mint hitbeli kérdés A tudományos eseményeket regisztrálni és értékelni nem feladatunk. De mindjárt azzá lesz, ha egyházban élő emberek számára hitbeli kérdéssé válik. Találkoztam ilyen testvéreikkel, és ez a kis cikk nékik szól válaszképpen. Ugyanazt mondom el, amit akkor a személyes beszélgetésben elmondottam, talán másoknak is segítünk. Kezdjük „Ádám és Evá”-nál, vagy másképpen a „kultúrparancsnál”: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszó-mászó minden állatokon”. (1. Móz. 1,28.) Az ég is benne van ebben a parancsban, mint a tenger, — azaz az egész érzékelhető anyagi világ. A 12 000 méter magasságban száguldó repülőgép, a tenger mélységeibe süllyedő gömb, a sztratoszférába fellőtt rakéta, a földet körülkeringő mesterséges hold és a távoli égitestek felé elinduló utasszállító eszköz, — úgy gondoljuk — belefér ebbe a parancsba. És ez nemcsak lehetőség, hanem parancs is. Honnan adódhat hát mégis félreértés? — Egyszerű példa: Hittanórán a gyermek mondja a Hiszekegyet: „Hiszek... az ég és föld teremtőjé- jében". Rögtön kijavítom: „Nem ég és föld, hanem, menny és föld.” — A kettő között nagy a 'különbség. A Nicaenum (a niceai hitvallás) jól érzékelteti ezt: „minden látható és nemlátható dolgok teremtőjében”. Kicsit szabadabban így: minden érzékelhető és nem érzékelhető dolgok. Világos: Istennek két világa van. Így hisszük és valljuk a kinyilatkoztatás alapján és ez hitbeli tapasztalat is. Az ég nem. menny. — A menny az Isten lelki világa, érni mindenütt ott van, ahol az anyagi világ is van. De az ég a földhöz tartozik. A föld az egész anyagi világot magába foglalja. Az ég a megismerés tárgya, Isten nemcsak nem tiltja az ég megismerését „az égberepülést” hanem megparancsolja. A menny viszont a hittárgya. A mennyet csak „azon a napon” (Krisztus visszajövetele) teszi mindenki számára érzékelhetővé Isten, de a kozmosz, a világmindenség kapuja mast is nyitva áll. Az égre szállni nem bűn. Aki itt eltéveszti a dolgokat, az ugyanolyan nagyot téved, mint azok, akik a történelem során hol itt, hol ott a kereszténység nevében szálltak szembe és álltak ellen a tudománynak és haladásnak... Míg magukat nevetségessé, maradivá tették, míg másodkat igazta.lanul elmarasztaltak, közben Isten teremtésben adott parancsával is szembekerültek. Az égre szállni nem bűn, de ... És itt a „de”-nél szabad kimondani valamit és kell is, ami a keresztények egységes állásfoglalása minden tudományos kérdésben. — Csak az emberiség szolgálatában és javára, békés célokra szabad a tudomány minden eszközét használni. Az a jó reménységünk, hogy így lesz ez a mesterséges holddal is. Mezősi György „Letöröl szemükről minden könnyet66 Hogyan készüljön fel egy fiatal lány az életre? Csendes szombat este van. Kicsi lányunk mellettem alszik kis ágyában, uj- jacskáját cumizva s talán angyalkákról, babáról vagy cicáról álmodik. Ahogy nézem elszorul kicsit a szívem, vajon neki is annyi problémával kell majd megküzdenie az életben? Hiszen ő is nőnek született, neki is sok nehézsége lesz majd. De boldog vagyok, hogy lány, mert, amennyire nehéz a női hivatás, annyi boldogságot és szépséget is ad* A nők hivatása Igén, hivatás! A mi hivatásunk nem akkor kezdődik, amikor az oltártól eljövünk karikagyűrűvel az ujjunkon, vagy kisgyermekünket ringatjuk esténként dúdolva. Hivatásunk szinte egész gyermekkorunkban kezdődik. Mi vagyunk és kell, hogy legyünk az életben és főleg a mai életben: mosoly, vidámság, dal. Ahogy visszaemlékszem néhány évvel ezelőtti eseményekre az életemben, sokszor nehéz volt ezt betölteni. • Van kor, amikor az embernek 2—3 fiú is tetszik és nehéz a választás, melyik az igazi. Erre csak azt tanácsolhatom, ne is törje a fejét. Ha ez nem természetes valaki számára, akkor még nincs itt az Igazi. S a szerelemhez nem lehet sablont állítani. Egyetlen biztos kiinduló- és támaszpont az élet nehéz kér* déseiben az Isten« Ki lesz a férjem? Azt hiszem nincs olyan lány, akinek már 13—14 éves korában eszébe nem jutott volna: vajon ki lesz a férjem? Milyen lesz a haja, szeme, csinos lesz-e? Bs lesz-e egyáltalán? S mi lesz, lia senki nem fog udvarolni és vénkisasszony maradok? Vagy eljön-e az álomlovag, amilyennek azt már pici koromban el kép-1 Zeitem? És ahogy múlnak az évek, ezek a kérdések el-elmaradnak, s lassan átalakuljak. Már nem probléma, hogy fognak-e Udvarolni, mert már van társaság, a fiúk szépeket mondanak és a kislány ezekről a bókokról álmodik vagy kicsit csalódottan gondolja: Hát csak ilyen? Eái az egész? Előfordulhat, hogy a leány 16—17 éves fejjel nagyon beleszeret valakibe. Természetesen, ez lehet egy életreszóló szerelem — ha mély alapja van, és ha a másik fél is viszonozza. De lehet, hogy keserves csalódás, kiábrándulás á vége. í Nem szabad akkor megrémülni az élettől és elkeseredetten visszavonulni, mondván: „Csak egy nagy szerelem lehet az ember életében!” Igen, ez valóban igaz, — csak az nem volt az igazi mély érzés. Az ún. „Egy szerelem” az, ami az embert ahhoz a férfihez fűzi, aki élettársa lesz, és az évek folyamán sem apad ki a szeretetük egymás iránt. A lánynak épp itt kell betöltenie hivatását, hogy annak a fiúnak, akit szeret, az életét széppé tegye, mosolyt vigyen bele, már esetleg diákkorában. Épp ezekben az években van nagy szüksége egy fiatal lánynak a bibliára, a hitre, a keresztyén társakra. Jó az, ha együtt tudunk imádkozni azzal, akit szeretünk. És milyen boldogság az, ha az ember nemcsak táncolni, szórakozni mehet el „a fiúval”, hanem a biblia- órán is együtt lehelnek. Azt hiszem a közös hit az alanja annak a komoly, megértő szeretetnek, ami a szerelem mellett kifejlődhet fiú és lány között. S ha ez megvan, akkor nem kell félniük, hogy becsapják maid egymást, könnyű lesz megbocsájtani és türelmesnek lenni a másikhoz. Van-e jó házasság? Sokan nem hiszik, hogy van jó házasság. Miért? Pedig a mai élet nyugtalan kavargásában biztos, nyugodt pont a családi otthon. S a családi otthon megalapozása, hogy békés ny-ugodt legyen, az - mindig mi rajtunk múlik. Még házasság előtt kell ezt az otthont meg* alapítanunk a saját lelkűnkben. Onnan kell ennek kisugároznia később. Ha szeretünk valakit és egy életen át mellette akarunk maradni, akkor bíznunk kell benne. Az a bizalom, amit Te adsz neki, az fogja őt magtartani melletted. Nagyon sok szakítás történt már fiatalok között oktalan féltékeny- kedések miatt. A szerelem nemcsak abból áll, hogy mi kapunk és hajlandók vagyunk a bókokat, kedves meglepetéseket elfogadni. Nekünk is kell adni ugyanannyi megértést, szeretetet, bizalmat, mint ameny- nyit mi szeretnénk. Én az életben, bármilyen nehéz probléma előtt álltam, két helyen biztos nyugalmat találtam. Egyik édesanyám volt, aki eddigi életem legjobb barátnője volt, a másik az Isten igéje. Hidd el testvérem, ha Istenben bízol, soha nem fogod feleslegesnek érezni az életed, és reménytelennek látni a jövőt. Rókusfalvy Pálné AZ EMBERI ÉLET legnagyobb negatívuma a múlandóság. Az ember terveket sző, 10—20—50 -éves távlatokban gondolkodik, de legszebb álmait is megkeseríti a tudat, hogy egyszer mindennek vége lesz, előbb- utóbb a legszebben ívelő pálya is a sírba torkollik. És az ember a maga módján megpróbál küzdeni az elmúlás ellen: utódaiban véli megtalálni hanyatló élete folytatását, műveiben emel nevének emléket, s vigasztalja magát, hogy alkotásaiban szelleme túléli porladó csontjait. Mindez azonban vajmi kevés vigasztalás. Már a legprimitívebb népeknél is találkozunk valamiféle elképzeléssel a halál utáni életet illetőleg. Az ember mirtden időben szerette volna valahol folytatni az utat, amelyet a senkinek sem irgalmazó halál megszakít. és a kornak s különböző vallási felfogásoknak megfelelően reménykedett a túlvilág tökéletesebb mivoltában, a jónak és igazságnak győzelmében. Félt a büntetéstől és isteneit mindig azzal emelte maga fölé, hogy a maga halandóságával szemben azok halhatatlanok voltak. S vajon a keresztyén ember halál utáni élete mennyiben emelkedik a pogány mithoiógia fölé? IGAZI REMÉNYSÉGÜNK egyedül | Krisztus kereszthalála és feltámadása óta van. Isten Fia, szenvedésével és halálával megnyitotta a kaput, amely a bűnbeeséssel örökre bezárulnak látszott az ember előtt. Krisztus feltámadásával meghozta a soha el nem halkuló örömhírt: győzelem a halál felett. S bár sírunk, mikor szeretteink koporsóját kísérjük utolsó útjára és elszorul a szívünk, ha tervezgeté- seinket figyelmeztetően korlátozza a tudat: ránk is sor kerül egyszer; minden vigasztalásnál megnyugtatóbb a reménység: feltámadás vár reánk. És mivel életünket Krisztus megváltotta, abban is reménykedhetünk, hogy számunkra az örökkévalóság az örökké tartó boldogsággal, az üdvösséggel lesz azonos. A MODERN EMBER számára a túlvilág! élet bizonyos fokig távolabb került. A tudomány fejlődése kitolta az emberi élet határait, a civilizáció kellemesebbé tette az életet, s amit a középkor embere a siralomvölgyön túl próbált elképzelni, a XX. század szülötte szeretné már itt a földön megtalálni. Ez magában véve nem mondható helytelennek. A baj ott kezdődik, mikor az ember nem lát túl a földi életen s a halállal lezártnak tekint mindent. Nehéz emberformájú fogalmainkkal elképzelni, mi van odaát. Mikor Dante megörökíti hatalmas látomásait, már a kortársak megjegyzik, milyen nehéz olvasmány és magyarázói ma is szívesen vonnak párhuzamot a mű és a művészetek egyes ágai között. A Poklot és a Purgatóriumot a képzőművészetekhez, a Paradicsomot pedig a zenéhez hasonlítva. S ha már a humanista költő elképzeléséről oly nehéz magunknak képet alkotni, mennyivel nehezebb a valódi túlvilágot kézzel meg nem fogható fogalmakkal közelebb hozni s ha felfogni képtelenek vagyunk is, sejtsük az örökkévalóság mélységeit. NEM A BEFEJEZÉST jelenti a halál, ellenkezőleg, a kezdetet, az örök élet, a teljesség, az igazi Élet kapuját, ha élni tudunk itt a földöm a megváltás, kegyelmével, hitben elfogadva Krisztus áldozatát, Isten útmutatása alapján igyekezvén .jármi. Akkor hihetjük, hogy ha letelt a nagy vándorlás, elmúltak mostani .életünk megpróbáltatásai, rajtunk is beteljesednek János apostol jövendölései az üdvözültekről: ,,Nem éheznek és nem szomjaznak többé, a nap nem égeti őket, sem másfajta forróság. A trón közepén álló Bárány legelteti és az élővizek forrásához tereli őket, Isten pedig letöröl szemükről minden könnyet...” Somogyi ^va s— hogy Kínában 4 millió a keresztyének száma? Ebből 3 millió a katolikus, 1 millió a protestáns. — hogy az 1 millió protestáns 66 egyháznak a tagja? — hogy ez a sokféle protestáns egyház a legteljesebb egyetértésben, közös külső szervezetben, közös anyagi teherviseléssel él együtt; közösen tartanak fenn teológiákat^ sajtót, stb.? — hogy a kínai protestáns egyházak teológiáin kb. 300 teológus tanul? — hogy azt a közös szervezetet, amelyik egybefogja a kínai protestáns egyházukat, „Három ön-mozgalomnak” hívják? Ennek a mozgalomnak fő célja, az önkormányzás, az önfenntartás és az önpropagálás (misszió). — hogy az 1 millió protestáns közül kb. 50 000 az evangélikus? A KŐBÁNYAI GYÜLEKEZET 1957. november 24-én délután 5 órai kezdettel MARÓTHY JENŐ EMLÉKESTET rendez az író halálának 20 éves évfordulójának emlékére a gyülekezeti teremben. Előadást tart: Várady Lajos lelkész A gyülekezet szeretettel hív minden érdeklődőt. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemei Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Felelős szerkesztő: Dr. Kékén András Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—Vilii * 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. ISTEN SZEQÉNYKÉI KEDVES GYEREKEK! KEDVES TESTVÉREIM! r A múlt hónapban egy hétig látogatóban v’oltam a hűvösvölgyi szeretetotthonban — Isten szegénykéi között Magam is több mint 29 éve ágyban fekvő beteg vagyok, s így Isten csodálatos kegyelmét látom abban, hogy a szeretet-szolgálait ügyvivő-lelkész bácsija elvitt autóbuszon, erre a látogatásra. Meggyőződésem, hogy Pálma nénitől kezdve mindenki, aki itt szolgál, a hit és szeretet által végzi nem könnyű munkáját. Itt találkoztam azokkal a> 14—18 éves fiúkkal, akikkel eddig is leveleztem és a többiekkel is, a nyomorékokkal, Isten szegénykéivel. Egy nagy családban élnek együtt, akikről ti talán csak keveset tudtok, pedig olyan kedves, szeretetreméltó gyermekek. A fiúk egyszer bevezettek hozzám egy 10 éves leánykát. Szabályos, szép arca volt, de nem lát és nem hall. Azt hiszem, ha ismernétek, sokan megszeretnétek. S ő biztosan érezné is ezt a szeretetet. A nagyobb fiúk ügyesen dolgozgatnak asztalnál ülve. Játékodat készítenek falemezből, bibliajelzőket rajzolnak, stb. Szeretnék eladni ezeket karácsonyra, hogy maguk is segítsenek valamit az Otthon fenntartásában —, de vevő is kell hozzá. Azért kérlek Benneteket, akiknek alkalmuk és módjuk lesz rá, látogassátok majd a vásárukat; vegyetek tőlük. Láttam a kicsik között azt is- hogy hiányzik a nekik alkalmas játék. Alig van egy-két agyonjátszott játékdarabjuk. Talán tudjátok kedves Testvéreim, hogy Advent első vasárnapján a szeretetintézmé- nyek részére adakoznak minden evangélikus templomban. Vajon milyen lesz az ő karácsonyuk? Ez tőletek is függ. Hiszem, hogy nemcsak Ti gyermekek olvassátok e sorokat, hanem ifjak és felnőttek is. Kérlek Benneteket, törődjetek a nyomorék gyermekekkel is, szerezzetek nekik örömet játékkal, szolgáljátok a szeretetet azzal a pár pillérrel, amit talán könnyelműen és minden öröm nélkül elcukroznátok, míg ők várnak valamit, hogy örülhessenek. Jóska is vágyik a szeretetre, aki már nagyobb fiú, értelmes is, de most. tanul beszélni. Járása még botladozó, mégis örömmel hozta utánam a mandolint, hogy játsszak rajta, Találjatok örömet abban, hogy Ti is részesei vagytok mások örömének. Nektek is úgy lehet igazi, boldog karácsonyotok, ha ők is csillogó szemmel egy-egy ajándékot szorongathatnak kezükben. így lesz tartós az ő örömük is. Kívánom, hogy áldott legyen mindnyájunk öröme Urunk és Megváltónk születése ünnepén. Kovács Gyula Kemenesmihályía A Gyerekotthon címe: Budapest, II. (Pesthidegkút), Báthory L. u, 8. (Szerk.) A TEMPLOMBAN Az oltár Belépünk a templomba. Mindjárt az oltár tűnik a szemünkbe. Ez a templom középpontja. Itt szokott a tisztelendő bácsi imádkozni, igét olvasni. Innen hangzik a liturgia, ami magyarul azt jelenti: „szolgálat”. Az énekeskönyved végén megtalálod ezt az isten- tiszteleti rendet. Isten szolgál nekünk igéjével, mi pedig énekkel és imádsággal. Egészen bizonyos, hogy már mindegyitek volt konfirmációs ünnepi istentiszteleten és azt is láthatta, hogy a megkonfirmáltak is, szüleik, keresztszüleik és a felnőttek is az oltár köré térdeltek. Ü?vacsoráztak. Az .oltár az úrvacsora szentségének kiszolgáltatási helye. Azért szent hely. mert Krisztus testét és vérét ott veszítek majd magatokhoz, ha konfirmálkod- tok. Hegyháti János bácsi Kedves Gyerekek! Nagy öröm számomra, hogy mind többen és többen küldik be olyanok is megfejtéseiket, akik eddig nem vettek részt u rejtvénymegfejtésekben. Örülök azoknak a leveleknek is, amelyeket a megfejtésektől függetlenül írtok. Sok mindent megtudok így életetekről, tanulástokról, gondolataitokról. A levelek közül most egy-kettőre röviden válaszolok. Szabó Magdinak üzenem Svédországba: köszönöm, hogy szeretettel gondoltál rám messzi utamon és hogy köszöntöttél abból az alkalomból, hogy Isten segítségével hazaérkeztem Kínából. H. Róza címe: Verseg, Fő u. 15. — Szlezák Katalin Oroszlányból azt írta, hogy a legutóbbi rejtvény pontértékelésénél a 25 pont nem az övé, hanem az oroszlányi konfirmandusoké. Ezennel helyesbítjük a tévedést s az oroszlányi konfirmandusok javára írjuk a 25 pontot. — Mindazoknak, akik német evangélikus gyermekekkel szeretnének levelezni, üzenem, hogy rövidesen levélben megkapják azoknak címét, akikkel levelezhetnek. A mostani számunkban közölt rejtvény megfejtésének, illetve beküldésének határideje november 30. A megfejtéshez jó munkát és sok sikert kíván Juhász Géza bácsi VÁLASZOLJ! XI/4. (Olvasd el hozzá az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv 17. fejezetét.) 1. Pál második missziói útja alkalmából kb. mennyi ideig tanított Thessalonikában? (3 pont) 2. Ki volt Jáson? (2 pont) 3. Hogyan távozhatott el Pál sértetlenül Thessalenikából? (3 pont) 4. Béreában kik zavarták Pál szolgálatát? (3 pont) 5. Miért háborgott Pál lelke Athénben? (1 pont) 6. Milyen filozófusokkal találkozott Pál? (2 pont) 7. Melyik pogány oltárra hivatkozott Pál athéni prédikációjában? (2 pont) 8. Mit jelent a 17, 26 vers első fele? (4 pont) 9. Ki az a „férfiú’*, akiről a 31. vers szól? (3 pont) 10. Többek között kik jutottak hitre Athén-! ben? (2 pont) J i
