Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-12-01 / 37. szám
Kedves vendégeink érkeztek Kínából Megvallom ’ őszintén, izgatottan mentem üti november 27-én délután a Ferihegyi-repülőtérre. A rövid autóút alatt filmszerűen lepergett előttem annak az egy hónapnak minden csodálatos és megkapó élményé, amelyben Kínában volt részünk. Megelevenedett úíjlból előttem a sck szép és zsúfolt templom, a kínai keresztyén testvérek mosolygó és utolérhetetlen szeretete, a sok-sok kínai gyerek bájossága, a kínai nép nagy egysége és megfeszített munkája, az október elsejei felvonulás felejthetetlen pompája és lelkesedése és általában az a „más” világ, a csodálatos Kelet világa, amit mi úgy hívunk, hogy Kína. De a legélesebben annak a négy kínai keresztyénnek az alakja jelent meg előttem, akiknek érkezésére a népes magyar protestáns fogadó'bizottsággal robognak az autók a ferihegyi műúton, válaszolt. Á már megszokott kínai udvariassággal kér bocsánatot azért, hogy a magyar protestáns egyházak vezetőit sok dolgukban zavarják, majd itt-tartózkodásuk célját három pontban foglalta össze: 1. Visz- sza akarják adni a magyar protestáns egyházi küldöttség látogatását, mely — szerinte — mély benyomást hagyott a kínai keresztyénekben és ezáltal közelebbről szeretnék megismerni a magyar protestáns egyházak életét. 2. Mint fiatal egyház, tanulni szeretnének a magyar protestánsoktól, akiknek szép hagyományaik vannak. 3. Ugyanakkor el szerétnek mondani — és evvel egyúttal útmutatással szolgálni —, hogyan lehet és hogyan kell élnie az egyháznak a szocializmus táborában, ennek a nagy tábornak egyik országában az Isten dicsőségét szolgálva. kőről ja hitét az egyház ma Magyar- országon, és ugyanakkor meglátnák azt is, hogy magyar népünk merre vettb útját és milyen lépésekkel halad azon. De szeretnénk azt is, ha ők minél többfelé beszélnének az 1 millió kínai protestáns keresztyén életéről és a 650 milliós Kína magaválasztotta jelenéről és jövőjéről. És végül, de nem utolsósorban szeretnénk, ha minél többször megszólaltatnák közöttünk Isten igéjét, hogy egymás hite által épülhessünk. Már ebből is látható, hogy gazdag program vár vendégeinkre. A, Magyar Ökumenikus Tanács fogadóbizottsága úgy állította össze a programot, hogy minél több és különféle típusú gyülekezeteket látogassanak meg, minél több alkalom legyen lelkészekkel, egyházi munkásokkal együttlétre és minél többet lássanak országunkból. Ezért vendégeink az ország különböző tájegységeit fogják felkeresni és több napos ott-tartóz- kodásuk idején több egyházi szolgálatot végeznek. November 28-tól december 5-ig Budapesten tartózkodnak. Ezalatt az idő alatt többször találkoznak a protestáns egyházak vezetőivel, — akikkel tárgyalásokat folytatnak, — az Ökumenikus Tanács tagjaival, meglátogatják a Teológiai Akadémiákat, az egyházak sajtóit, találkoznak a budapesti lelkészekkel és egyházi munkásókkal, valamint december 1-én vasárnap több protestáns templomban igehirdetéssel szolgálnak. — December 5-én Dunántúlra utaznak, részt vesznek Balatonfüredi a dunántúli református egyházkerület közgyűlésén, a vasi evangélikus egyházmegye lelkész- gyűlésén, igét hirdetnek Pápán, Pécsett és Kaposvárott és megtekintik a Balatont. — December 10-én részt vesznek az evangélikus és református országos ' békekonferenciákon Budapesten, valamint a nagybudapesti evangélikus gyülekezetek ifjúsági összejövetelén] December 11-én az ország északi részébe utaznak. Miskolcon résztvesznek az evangélikus lelkészek valamint a tiszánin- nsni református egyházkerület békegyűlésén, meglátogatják Egert, Gö- römbölytapolcát, Lillafüredet, Aggteleket, igét hirdetnek Miskolcon, Özdon és Sárospatakon. Kőrútjuk következő állomása Debrecen, ahol december 17-én K. H. Ting püspököt a debreceni református teológiai akadémia ünnepélyes keretek között díszdoktorává avatják. Debrecenben résztvesznek a tiszántúli református egyházkerület közgyűlésén és békekonferenciáján, találkoznak a református teológia hallgatóival, igét hirdetnek Debrecenben, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón és Hajdúböszörményben. Megtekintik a debreceni penicillin gyárat és hajduhadházi termelőszövetkezetet. Vendégeink útja innen kétfelé válik. Egyik csoport Békéscsabára utazik, ahol résztvesznek az evangélikus egyházmegyei lelkészértekezleten, a másik csoport visszaindul Budapestre és a fővárosban, valamint Tordason és Hévízgyörkön istentiszteleteken szolgálnak. A szentestét egy-egy lelkészcsalád körében töltik, karácsony első napján istentiszteleteken vesznek részt, majd elutaznak a Mátrába és Mátraházán, Galyatetőn, Mátraszentistvánon és Bagolyirtáson töltik az ünnepeket. Karácsony után meglátogatják még a győri, kecskeméti, albertirsai és gödöllői protestáns gyülekezeteket, ahol igehirdetésekkel szolgálnak. — Ezen az egyházi programon kívül több hivatalos fogadáson, kulturális esemé- • nyen is részt vesznek, kínai vendég geink. Reméljük, hogy a.z itt rövidesen vázolt program után vendégeink tapasztalatokban meggazdagodva térnek haza, mi pedig lelkiekben megerősödve mondhatunk Isten hozzádo^; nekik. Ezek után vessük fel azt a kérdést: milyen eredményt várhatunk attól, hogy a kínai protestáns egyházak küldöttsége egy hónapig egyházaink vendégeiként hazánkban tartózkodnak? Mindannyiunknak érdeke és haszna ez az egy hónapos együtllét. A két ország protestáns egyházai mindezideig kevés, szinte semminek nevezhető kapcsolatot tartottak fenn. Nemcsak térbeli távolság volt közöttünk nagy, hanem talán egyéb okok miatt sem találtuk meg .egymást. Más a két ország protestáns egyházainak az eredete is. Mi évszázados protestáns hagyományokból táplálkozunk, reformátori őseink örökségéből. A kínai protestánsok ifjú egyház, akik alig másfél- százados múltra tekinthetnek vissza. Ma azonban már szinte az a helyzet, hogy — mint jóformán minden ifjú egyház — megelőztek bennünket egy lépéssel a hit dolgaiban, egyházi Albert Schweitzer, a világhírű orvos, orgonista a mai modem kor egyik legnagyobb Krisztus-hívő humanistája egy japán újságnak adott nyilatkozatot. Többek között a következőket mondotta: „Pusztán orvosi szempontból nézve a 7 irdést, az a rádióaktivitás, amely a nukleáris fegyverekkel munkájukban, igehirdetésükben, népükhöz való viszonyukban. Az ifjú egyházak az önállóság útjára lépve ma szinte szerte a világon az európai keresztyéneket megszégyenítő módon előretörtek. Ezért jó az, hogy Ting püspök tavalyi magyarországi útja és a mi egyházi küldöttségünk kínai útja után, — amelyek jó kezdeményezésnek és kezdetnek bi zo- nyultak — folytatódik most úgy egy« házaink kapcsolata, hogy egy hónapig körünkben lehetnek testvéreink. Reméljük, hogy valóban úgy lesz* ahogyan Ting püspök mondotta? kölcsönösen tanulhatunk egymástólj megismerhetjük és megszerethetjük egymást és erősödhetünk egymás hite által. Reméljük, hogy úgy fűződik szorosabbra testvéri kapcsolatunk, mint akik meg vannak győződve arról: megtaláltuk és többé el serrl eresztjük egymást! Isten hozta közénk kedves vendéi geinket. Szívből kívánjuk, hogy érezzék magukat közöttünk otthon. Adja Isten, hogy mindannyiunk számára, mindkét ország keresztyénéi szá- . mára gyümölcsöző legyen együttlé-: I tünk. folytatott kísérletek során félszoba■> dúl, ijesztő méreteket ölthet, ha a kísérletéket folytatják. Eljött az ideje, hogy tudósok, orvosok, filozó- fusok és minden más értelmiségi a világon, komolyan foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mert a harmadik világ- háború nem háború volna.' hanem az emberiség végét jelentené.” A négytagú K. H Ting anglikán püspök annak a kínai protestáns .egyházi küldöttségnek a vezetője, amely most a magyar protestáns egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívására viszonozza azt a látogatást, melyet a mi küldöttségünk tett Kínában szeptember és október hónapokban. Öt nem kell külön bemutatnom a magyar evan- gélikusságnak. Tavaly nyáron az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága galyatetői ülésén vett részt, mint a kínai protestáns egyházak hivatalos megfigyelője. Erre az útra akkor felesége is elkísérte. A fiatal püspök és bájos felesége belopták magukat mindazon testvéreink szívébe, akiknek volt alkalmuk velük találkozni, beszélgetni, a püspök igehirdetését vagy előadásait hallgatni, a galyatetői ülésen szelíd, de határozott magatartását tapasztalni. Nem felejtem el soha, hogy a Deák téri prédikációja után a hívek körülfogták a Ting házaspárt és sze- retetük sok-sok jelével halmozták el őket. Mikor felkerestük őket nan'kin- gi szép otthonukban, Mrs. Ting maga is meghatódottan emlékezett vissza erre a szép emlékre és arra, hogy budapesti sétáik alkalmával milyen kedvesek voltak hozzájuk a magyar gyerekek. Kínában megtapasztaltuk, azt hogy Ting püspök nemcsak barátságos és szeretetreméltó ember, hanem nagytekintélyű egyházi vezető is. Nevét jóformán egész Kínában ismerik. A küldöttség másik tagja Chen Chien-hsun püspök. Vele nem sokat találkoztunk Kínában, de amikor együtt voltunk, mindig különös öröm töltött el bennünket. Ez természetes is, hiszen Chen püspök a kínai evangélikus egyház püspöke. Azt hiszem nem vehető tőlünk „egyházi sovinizmusnak” ha különösképpen tudtunk örülni akkor, amikor Kínában kínai evangélikus testvérekkel küldöttség találkoztunk. Az 50 000 kínai evangélikus egyház egyik vezetőjét üdvözöljük benne. A delegáció harmadik tagja Huang Pei-yung methodista lelkész, a met- hodista egyház kongresszusának főtitkára. Ő rá nem tudok megható- dottság nélkül gondolni. Egy hónapos kínai utazásunk alatt ő volt állandó kísérőnk és tolmácsunk. Véd- angyalként gondoskodott rólunk. Szívvel lélekkel csinált mindent. Mozgékonyán, soha el nem fáradva forgolódott körülöttünk, minden kényelmet megszerezve, még a gondolatainkat is kitalálta. Programunkat „kérlelhetetlen szigorral” betartotta és betartatta velünk is. Jól képzett, élőhitű, nagyon lelkes lelkészt ismertünk meg benne. Bájos mosolyát, közvetlenségét nem fogom elfelejteni. Nagy volt az örömöm, delegációnk minden tagjának öröme, mikor megtudtuk, hogy ő is eljön hozzánk. Nemcsak a viszontlátásnak örültünk, hanem annak is, hogy egyházunk népe is meg fog vele ismerkedni. Shen Tus-yung fiatal ember. A samghai protestáns ifjúsági lap szerkesztője. Azért tudtam vele jól megértetni magamat Kínában és azért barátkoztunk jól össze, miért közös a szolgálatunk. Az egyházi sajtóban, annak is egy speciális ágában szolgálja az egyház Urát. Hosszasan elbeszélgettünk az egyházi sajtó és különösen is az ifjúsági sajtó munkájáról, szolgálatáról, problémáiról és feladatáról. Sanghai tartózkodásunk egyik estéjén megnéztünk egy klasszikus kínai operát. Ö ült mellettem és tört angolsággal olyan lelkesen, odaadóan magyarázta, mi történik a színpadon. Nagyon megható volt érezni azt, hogy még ezt is milyen komoly szolgálatnak tartotta. Az érkezés DCéL ég aicdtt ózékjudt uLíztnt Valami rámvillan a mesgyeszélen: Emberi csont, kis csigolya darab. Temető tátong alattam a mélyben. Megmutatja a föld, ha fölhasad, Szántáskor néha kifordul fehéren Egy-egy borda, kulcs-csont, ujjperecek.,5 Sütkéreznek a csörgő napsütésben A réges régen elmúlt emberek. Tűnődöm egy kihűlt, holt nemzedéken: Mikor élhetett ez a csontcsapat? Lehet, hogy lábuk itt lépdelt a réten S vázukra friss, ruganyos hús tapadt? Igaz. hogy egyszer tüdőkön, veséken Futottak át rajtuk ágas erek; S piros láng lobbant fel az elfolyt vérben S meglüktette a széthullt szíveket? önkéntelen Ezékielt idézem: „Láték ott sok megszáradt tetemet.. S váratlanul rádöbbenve megértem: Egyszer majd én is ilyen csont leszek! Nem csak mások, személyesen, egészen Én, aki mondom most az éneket: Ott rothadok majd lent a sírfenéken, Föld falja föl agyamat, szívemet És szememet mivel az eget nézem. S kezem, mi most új lombot tépeget Olyan lesz épp, mint ezek itt a fényben, Hiába szegett annyi kenyeret. Csak a halál hizlalja majd a vérem.. > Ezékiel,, hol porlad nagy szíved? Te tudtál valamit, amit én még nem: Hogy az Űré ezek a tetemek! O vetette meg ágyukat itt régen. És majd ha testem ízekre szakad, Átnyúl értem ezernyi nemzedéken. Ezékiel, de igaz a szavad! Már zizzenést, zörgést hallok a szélben, Megrezzen a föld a talpam alatt És tag a taghoz simul újra épen: S imé látom, felette nagy csapat! Kis csontdarab sárgul a mesgyeszélen S nem számolja a századéveket... Kék ég alatt Ezékielt idézem És az életről mondok éneket! Rumi E. Albert Schweitzer az atomkísérletek veszélyességéről Ez a négy tagú kínai egyházi küldöttség érkezett meg 27-én hazánkba. A fogadásukra megjelentek között ott láthattuk a mi egyházunk, a református egyház, a baptista egyház és methodista egyház vezetőit. Megjelentek a kínai nagykövetség képviselői is. Fél négy után pár perccel tűnt fel a Moszkva—Budapest— Bécsi repülőgép az égen. Egy-két perc és máris Ting püspököt és „a mi kedves Huangunkat” (így hívtuk őt Kínában) ölelgetjük. így összeölelkezve vonultunk ki a repülőtér előcsarnokába, ahol pár percre megálltunk. Muraközy Gyula a Református Konvent vezetője, a Magyar Ökumenikus Tanács főtitkára meleg szavakkal angol nyelven köszöntötte a hosszú út után megérkezett testvéreket. Az üdvözlésre Ting püspök Látogatásuk programja Kedves vendégeink reménység szerint egy egész hónapot töltenek hazánkban. Ezalatt a hónap alatt szeretnénk sokfelé elvinni őket és sok mindent megmutatni egyházaink életéből, magyar népünk életéből. Azt szeretnénk, ha minél többet tapasztalhatnának abból, hogyan gya-
