Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-11-10 / 34. szám

Tevékeny dolog a hit

Egyenlő hatalommal

Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnap. — János 5, 19—29.

Az egyházi esztendő vége tekintetünket az egyház hatalmas Ura, ^ Jézus Krisztus felé irányítja. Hatalmáról beszél, melyet nem emberektől, hánem közvetlen Istentől kapott s ez a hatalom nem öncél saját dicsősége terjesztésére, hanem szolgálat a haláltól megkötözött ember szolgálatára.

Az Istennel egyenlő hatalomban élő Jézus Krisztus alázatos. Nem akar külön részit a hatalom birtoklásából. Azonosítja magát mindig a cselekvő Istennel. Istenhez igazodó élete teszi hatalmát és szolgálatát igazán erőssé és naggyá.

Nincs közöttünk beosztottsági, alá- vagy mellérendeltség. A • Fiú látja cselekedni az Atyát és élete a cselekedetek kivetítése. A hatalmi viszony fokmérője a szeretet. Ennek a szeretetnek a világ felé egyik vetülete az* amiről János evangéliuma 3,16 beszél... „úgy szerette Isten a világot'...” Isten szeretete a Fiúval szemben nem ismer titkot. A legteljesebb bensőkéig és a legteljesebb egyetértés van közöttük a hatalom hordozásában. Ezért ruházta rá Isten Krisztusra az ítéletet. Ő magia nem ítél senkit, hanem ezt egészein a Jézus hatalmába helyezte. Így kerül életem teljes egészében a Jézus kezébe.

Mit jelent hát számomra az, hoígy Ő egyenlő hatalommal bírva az Istennel, az életem Ura s majd az ítélet Ura lesz?

A z első, amit boldogan tudhatok, az, hogy az életem Ura hatalmas ' úr. Nem kell szégyellnem életemben az ö hatalmát. Amit szégyellnem kell: az csak a bűnöm. Amiért aggodalmaskodnom kelk'a bűnnek való kiszolgáltatottságom. Nem bízhatok a saját erőmben, de bízhatok az Ö erejében, amely igéjén keresztül erősít és támogat engem. Hatalmas Ür, akit ha életem irányítójának tudhatok, békességem van és nem félek semmitől. Aki ha tanácsol engem, nem bukók el keserűen és összetörtem hanem célegyenest igyekezhetek .előre. Halaim^ megvéd életem nehéz napjaiban is. *

Amit megtapasztaltam Véle kapcsolatban, az, hogy mindig bízhatok benne. A szava mindig ugyanaz: evangélium, örömhír nekem. Még akkor is öröm, ha fedd vagy dorgál, mert tudom, hogy velem van és törődik az életemmel. Neki nem vagyok közömbös. Elveszettségem fáj neki, bűnösségem elkeseríti. Hatalmában is kegyelmesen lehajol, hogy csak a szere- tetét lássam. Benne még nem ért csalódás. Én sokszor voltam már hűtlen hozzá, de ö még soha meg nem tagadott, ha bűnbánattal közeledtem felé. Boldogan vallhatom, hogy életem bizodalma egyedül Jézus.

M

inél beljebb megyek a kiszabott időben, egyre jobban érzem azt a nagy reménytelenséget, amely az élet. elvesztése felett kesergő embert hatalmába keríti. Minden öröm térben és időben kötött. Ezért fáj az elvesztése és ezért tud nyugtalanítani az élet nagyobbik fele, amely örömtelem Nyugtalanságom és csüggedésem forrása nem más, mint a reménytelenség. Nincs bizonyosságom a halálból az életre való átmenetre. Olyan vagyok, mint a i-ab, akit halálra ítéltek, de még nem tudja a kegyelmi kérvény döntésének az eredményét. Ebben a megfáradt bénaságban, a haial börtönébe zárt megkötözöttségben egyetlen fénysáv az Ö ígérete, amely az én reménységem... „Aki az én beszédemet hallja és hisz annaik...; Igéjót és ígéretét hitem reménységével átfogva tudok csak előre nézni örömmel az eljövendő elé, mert életem reménysége Ö.

T? gykor majd rólam is úgy emlékeznek szeretteim, mint én emléike- ■t-' zem az eliköltözöttekre: elfogódottan az emlékekbe merülve. Koporsóba került testem egy élet lezárásával újabb pecsétet tesz Isten val- tozhaitatlan törvényére: porrá kell lennem. Minden hatalom érvényét veszti fölöttem. Minden törvény megszűnik számomra. így latja ezt a világ és így tesz róla bizonyságot sok megfáradt ember is. En .pedig csendben odaalázkodom a változhatatlan és könyörtelen nagy törvény melle és elmondom magamban hittel az ígéretet, melyet Tőle kaptam, hogy hatalmat adott Neki az Isten az ítéletre, és ennek a hatalomnak a birtokában az élet feltámadására színe elé fog állítani engem is. Röviden: örök- életet ad Ezt ígérte és ezt meg is fogja cselekedni, mert hatalma van rá!

Jurányi István----- — ■ —

NA

PRÓL—NAPRA

HÉTFŐ: — Ézs. 45,15. — Isten dicsősége csak a Jézus Krisztusban lesz nyilvánvalóvá előttünk.

KEDD: — 2. Sám. 7,22. — Az Isten minden mindenekben.

SZERDA: — Dán. 4,31—32. — Isten örökkévaló uralmával fölötte áll a világnak.

CSÜTÖRTÖK: — Ézs. 52,10. — Minden teremtmény előtt világossá lehet 'Isten nagysága;

PÉNTEK: — Ézs.. 51,7, — Istennek szívünkbe írt törvénye vezet el bennünket Krisztushoz.

SZOMBAT: — 2. Móz. 20,20. — A félelmes Istent Jézus Krisztusban kegyelmes Istennek ismerhetjük meg.

J. G.--------------------------- ■ -----------------------------------A LELKIPÁSZTOR SZÓL

A REFORMÁCIÓ emlékünnepének idején természetszerűleg behatóbban foglalkozunk a reformációnak a hit által való megigazulásáról szóló tanításával.

Amikor a hitnek az üdvösség szempontjából egyedülálló jelentőségét Luther Márton a Szentírás alapján kifejtette, a pápás egyház tudósai és vitázói részéről egyre több és egyre súlyosabb támadásban részesült. Ök ugyanis ezt a tanítást, éppen a katolikus hitfogaiom üressége miatt, mindenáron a jócselekedetek követelésével akarták kiegészíteni, mert szerintük a hit önmagában — jócselekedetek nélkül — nem elégséges az üdvösségre.

EBBEN AZ ELLENVETÉSBEN van valami igazság, ha a hit alatt csupán az egyház tanításának, dogmáinak és tekintélyének engedelmes, szolgai elfogadását, igenlését értjük, mint a katolikusok. A másik igazság csak látszólagos, tehát rendkívül csalóka. „A hit cselekedetek nélkül megholt.”’(Jak. 2, 17, 20, 26.) Ez nagyon igaz, de a könnyebb megértés kedvéért ezt az igazságot úgy is fogalmazhatjuk: hogy cselekedetek. nélkül nincsen hit, vagy a cselekedetek nélküli hit nem érdemli meg a hit nevét. A reformáció tanítása éppen abban csúcsosodik ki, hogy amikor a hitet lényegében aminket Krisztus által megváltó élő Istenbe vetett gyermeki bizalommal azonosítja, azt olyan élő, ható és tevékeny dolognak ismeri, melynek természetes gyümölcse a jócselekedet. Luther ezt így fejezte ki: „A hit mindig tevékeny... nem kérdi, hogy kell-e jót cselekedni, hanem mielőtt kérdezné,' már meg is cselekedte.”

A HIT ELSŐSORBAN elfogadása a megváltó kegyelemnek, boldog, megbékélt élet Istennel. De nem valami szenvedőleges, passzív nyugalmi állapot, mert éppen a megváltó kegyelem elfogadása, az a tudat, hogy kegyelemből Isten gyermekei lettünk, a leghatalmasabb életformáló erő.

A hívő ember, tehát, aki elfogadja Isten kegyelmét, természetesen hálát érez a vele jóttevő Isten iránt. A hálától pedig elválaszthatatlan a szeretet, elsősorban az iránt, aki 5,előbb szeretett minket” (1. Jn. 4, 19.), másodsorban — helyesebben: egyidejűleg az emberek iránt is. A szeretet pedig sohasem tétlen. Pál apostol „a szeretet által munkálkodó lhit”-ről beszél. (Gál. 5, 6.)

Az elmúlt vasárnapion a déli egyházkerület legnagyobb szórványvidékén járt D. Ordass Lajos püspök. A templom áldásaiért hálétadó zalaegerszegi és lenti-i gyülekezet szeretettel hívta püspökét az ünnepre, aki a szeretetre szeretettel válaszolt.

Vasárnap délelőtt a szórványhívek számához mérten nagy gyülekezet előtt prédikált a püspök s a Lélek indítására a jubiláló gyülekezet majd minden tagja meghajtotta fejét és térdét az oltári szentség előtt.

A hálaadó istentisztelet keretében tette le dr. Boleratzky Lóránd egyetemi magántanár, egyházkerületi ügyész, a zalaegerszegi gyülekezet szülöttje felügyelői esküjét, akit

édesapja örökébe közakarattal hívott el a gyülekezet szolgálatra. Az oltár lépcsőjén térdeplő felügyelőt megáldotta a püspök: „Megáldalak téged és áldás leszesz!”

Az ünnepi közgyűlést Kisváradi Sándor h. felügyelő nyitotta meg, hálás szívvel emlékezve meg a templomépítő elődökről. Nagy Miklós lelkész a hálátadó, a bűnbánó és fogadalmat tevő gyülekezet ünnepi nyilatkozatát olvasta fel, amit jegyzőkönyvbe foglaltak. Ordass püspök az ünnepi közgyűlésen is köszöntötte a gyülekezetét és a beiktatott felügyelőt, aki a közfigyelmet felkeltő beszéddel foglalta el felügyelői tisztét.

Majd testvéri köszöntések következtek. Többek között üdvözölte az új felügyelőt Nils Seim, a norvég

Hogy lehetne tétlen nyugalom az a hit, melyről Jézus azt mondja, hogy belőle egy mustármagnyi hegyeket mozdíthat el helyéből? (Mt. 17, 20.) És azt, hogy „minden lehetséges a hívőnek”. (Mk. 9, 23.) „Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek föl és ha valami halálost isznak, meg nem árt nekik, betegekre vetik kezeiket és meggyógyulnak.” (Mk. 16, 17—18.)

PÁL APOSTOL szüntelenül együtt emlegeti a tesszalonikabeliek hitének munkáját és szeretetük fáradozását (1. Tessz. 1, 3.), mely nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, Szentlélekben is, sok bizodalomban is úgy, hogy hitüknek híre terjedt minden helyen. Vajon lehet-e ilyen expanzív ereje az olyan hitnek, mely csupán passzív elfogadásból áll? Timotheust a hit szép harcának megharcolására buzdítja. (1. Tiim. 6.

12.) A hit tehát harc, küzdelem, versenyfutás. A magában rejlő erők teljes megfeszítése.

GYÜMÖLCSFA A HIT, még pedig jó gyümölcsfa, mely magától értetődő módon jó gyümölcsöt terem. Ha nem, kivágattatik és tűzre vettetik. (Mt. 6, 19.) Uramuramozni

tudtak a farizeusok is, tud a középkori, a reformáció előtti hit-fogalommal hívő is, de a. mennyek országába csak az jut be, aki cselekszi a mennyei Atya akaratát. Vajon ki cselekedheti azt hit nélkül s vajon van-e hite annak, aki nem cselekszi azt?

Valóban ez a pont az, amelyiken a keresztyén embernek az Istenhez való viszonya áll, vagy bukik. Ezen a ponton értjük meg, hogy milyen messze távolodott a középkori — és a mostani katolikus — egyház az Ige hit-fogalmától, amikor a hitet különválasztja a jócselekedetektől és mindegyiket az üdvösség külön feltételének állítja.

A KERESZTYÉN ÉLET FUNDAMENTUMA A HIT, mely nélkül nincsen jódselekedet, legyen az másokra nézve bármily hasznos is. Az emberi üdvösség fundámentuma a hit és egyedül a hit, bárha százszor olvasom is az írásban, hogy az ítéletkor arról kell majd számot adnom, amiket a testben cselekedtem, vagy jót vagy gonoszt. (2. Kor. 5,

10.) „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni.” (Zsid. 11, 6.)

A hit mindig tevékeny. Ha nem tevékeny, akkor nem hit.

Ruttkay-Miklian Géza

evangélikus egyház hazánkban tartózkodó munkása is.

A délutáni órákban Tekus Ottó vezetésével Nils Seim, Garam Zoltán és Mesterházy Sándor szolgáltak a gyülekezetben. Ezalatt Ordass püspök autója a zalai „partokon” Lenti felé tartott, ahol 300 éves hallgatás után, egy szerény kis templomban, újra prédikáltatik az evangéliom. A szórványközpont temploma előtt Lackner Ede gondnok köszönti a püspököt, akinek ajkán halkan szólal meg a pásztori szó a 25 éves templom fehér falai között.

Többszörösen tíz kilométerek maradnak mögöttünk, mire megérkezünk Nagylengyelbe, a Dunántúl egyik olajvidékére, ahol a templom- talan szórványihívek Kiss Imréné otthonában várják püspökünket. A 23. zsoltár ősi mondatai peregnek az igehirdető ajkáról, mígnem felteszi a lelkiismeretet ébresztő, nagy kérdést: Fölibe tudnád-e írni a mai szent igének: Ez az én zsoltárom!?...

Estébe hajlott már az idő, amikor Ordass püspök és kísérete visszaérkezett Zalaegerszegre. Kivilágított templomablakok fogadják a messze szórványokból visszaérkező püspököt és kíséretét s a kivilágított ablakok mögött újra együtt van a gyülekezet. Kutas Kálmán — a gyülekezet egykori lelkésze — emlékezik elmúlt időkről, majd néhány leikéből kiszakadt verse mutat biztatóan a jövendő felé. Fónyad Pál ajkán pedig megszólal a vidék legszebb, 50 éves templomában az örök evangéliom lelkekre hulló üzenete.

A templomi est után. már kigyúlt csillagok világánál, még presbiteri gyűlésre hívja össze zalaegerszegi híveit a püspök, ahol Szalay Sámuel gyülekezeti jegyző szívéből a köszöntésnek és a köszönetnek szavai gyöngyöznek fel és ráhullanak a bizonyságot tevő püspök szívére és fejét a Krisztus igájába hajtó felügyelő szívére.

Másnap, hétfőn, néhány látogatást végez a püspök a gyülekezet munkásainak otthonában, majd elindul, Budapest felé. De a zalaegerszegi gyülekezet szórványainak északi határánál újra megáll. Páesonv községben mindössze két család gyülekezik ösz- sze, hogy szívébe zárja püspökének búcsúszavait: „Aki mindvégig megáll — az üdvözöl...”

Míg a távolba kanyargó autó után nézünk, ötíszórvánvhfvő meg a papra csendesen újra bálát ad Istennek mindazért, amit múltban és jelenben velünk cselekedett ...

Nagy Miklós

Gyülekezeti Iliről.

Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokon a liturgikus szín: zöld.

— Az angyalföldi gyülekezet november 10-én du. 5 órakor tartja sze- retetvendégségét, amelyen bemutatják a „Szétváló utak” című Ihangjó- tékot, amely keresztyén hitünk és keresztyén életünk ellentmondásait tárja fel.

— A budavári gyülekezet reformáció-heti igehirdetés sorozatot tartott. A gyülekezet lelkészein kívül dr. Einta István reíormátus lelkész, Szabó László a baptista egyház országos elnöke és Iványi Tibor nyíregyházi methodista prédikátor szolgáltak. — November 3-án gyülekezeti szeretetvendégség keretében Várady Lajos lelkész a demokratikus Németországban tett utazásáról. Juhász Géza, a Sajtóosztály, kiadó szerkesztője pedig kínai útjának élményeiről és az ottani egyházi életről tartott beszámolót.

— Az anyásodott kisapostagi egyházközség meghívott első lelkészét, Komoly Sámuelt november 10-én iktatja be Sikter András esperes.

— Tatabányán mindkét gyülekezet templomában október 27-én dr. Karner Károly teológiai tanár hirdette Isten igéjét, a reformáció emlékünnepélyén pedig előadással szolgált. Mindkét templomban a reformáció hetében igehirdetés-sorozatot tartottak.

— A tiszaföldvári gyülekezet október 20-án ünnepelte egész napos evangélizációval 150 éves fennállását. A szolgálatokat Benkóczy Dániel szegedi, Bártfay Lajos mezőtúri és Uzon László szolnoki lelkészek végeztek. A helyi lelkész a gyülekezet történetét ismertette az évfordulóra teljesen megújított nagytemplomban.

— Mátraszentimre—Bagolyirtási egyházi üdülő egész éven át nyitva tart. Az üdülő nagyon alkalmas arra, hogy lábadozó és vérszegény gyermekek felüdülést nyerjenek. Egyházi alkalmazottak napidíja 24,— Ft, kedvezmény nélküli ellátás 36,— Ft, 16 éven aluli gyermekeké 20,— Ft. Jelentkezni lehet az Evangélikus ’ Egyházegyetem Diakóniai Osztályán, Bp., Vili. Üllői út 24. 1. Vagy'közvetlenül az üdülő gondnokságánál, Mátraszentimre Bagolyirtás. Posta- fordultával részletes tájékoztatást adunk.

— A Budai Egyházmegye novemberi cséndesnapja 10-én vasárnap lesz Óbudán. A cséndesnap de. 9 órakor a gyermekistentisztelettel kez- dődik és du. 7 órakor úrvacsoraosztással végződik. Az igehirdetések összefoglaló címe: Jöjjetek Krisztushoz!” A szolgálatokat Bottá István, dr. Benes Miklós, Danhauser László és Komjáthy Lajos végzi;

CSALÁDI HÍR: Pálmai Ferenc, a barcsi missziói egyházközség felügyelője szeptember 15-én Somogyszobon elhunyt. Nagy részvét mellett temették el szeptember 17-én. — Petőcz Ferencné, szül. Felső Rozália lelkészözvegy október 21-én 76 éves korában Bőnyön elhunyt. Temetésén a helybeli és Kovács Géza győri lelkész hirdette a vigasztalás igéjét.

Protestáns motívumú bélyegeket vesz, cserél bármely országból Horváth János ny. tanár Tárnok-Ligetváros.

Szerény lakást keresek Budapest területén megegyezés szerint, hogy vidéken lakó özvegy édesanyám magamhoz vehessem. Értesítést a Kiadóhivatalba kérek MÁV segédtiszt jeligére.

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, november hő 10-én.

Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv,) Dr. Kékén András, du. ya6 Dóka Zoltán, € Szeretetvendégség.

— Fasor de. y210 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Mezősi György. — Dózsa Gy. út 7. de l/210 Gyöngyösi Vilmos. — Üllői út 24. de. 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de; 3/412. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskay Gusztávné. — Kőbánya de. 10 Koren Emil. — Utász u. 7. de. 9 Takács József. — Vajda Péter u. 33. de. y212 Takács József. — Zugló de. 11 (úrv.) Vámos József, du. 4 szeretetvendégség.

— Gyarmat u. 14. do. V2IO (úrv.)

Szuchovszky Gyula. — Rákosfalva de. V2I2 Szuchovszky Gyula. — Fóti út 22. de 11 (úrv.) Havasi Kálmán, du. 5 szeretetvendégség. — Váci út 129. de. 9. Havasi Kálmán, — Üjpest de. 10. Blázy Lajos. — Pesterzsébet de. 10 dr. Benes Miklós, du. 6. — Soroksár-Üjtelep de.

V29 dr. Benes Miklós. — Rákospalota MAV-telep de. ya9 Kökény Elek. — Rákospalota de 10 Kökény Elek. — Rp. kistemplom du. 3 Bolla Árpád. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmáft. - — Rákosszentmihály de. ■ y2ll Tóth-Szöllős Mihály.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Madocsai Miklós, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. 4 gyermek szeretetvendégség, du. 7 evangéllzáció. — Toroczkó tér de. V29 Várady Lajos. — Óbuda de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 Bottá István, du. 5 dr. Benes Miklós, du. 6 Komjáthy Lajos, du. 7 (úrv.) Danhauser László. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. y2^ Csonka Albert. — Diana u. 17. de. V29 Danhauser László. — Budakeszi de. ya10. Pesthidegküt (Szent István u.) de. V211 Csonka Albert. — Kelenföld de. 8 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. dr. Rezessy Zoltán, du. 6 egyházzenei hangverseny.

— Németvölgyi út *138. de. 9 Kendeh György. — Kelenvölgy de. 9 Schreiner Vilmos. — Budafok de. 11 Schreiner Vilmos. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Csillaghegy de. Va10 Kaposvári Vilmos* ■— Csepel de. 11, du* 7*

Ragyogó kép, de egy folt van rajta, és ez úgy zavarja az egésznek az élvezetét. Pedig minden milyen szép ezen a képen. Tisztára festett szoba, hosszú megterített asztallal. Az asztalfőn boldog ifjú pár. Fehér ruhás, mirtuszikoszorús menyasszony. Boldogságtól piruló arcú, tisztes fekete ruhába öltözött vőlegény. Sorban mellettük az örvendező násznép. Az asztal szinte nyög az ünnepi ételek és italok terhe alatt. A kép egész benyomása azt az állítást erősíti meg, hogy ilyen esemény minden ember életében csak egyetlen egyszer van. A felszolgáló, köszöntőiket mondó, násznagy és vőfély mozdulatai olyan ünnepiek és meg- indítóan szépek. Bizony nem kell népi szokásainkat, hagyományainkat elhagyni, Őrizzük meg mindazt, ahogyan kenyerét verítékkel szerző népünk örül és ünnepel. Szépítsük, javítsuk, tegyük keresztyénné, de el ne hagyjuk.

Olyan nagyön szép az egész, de az a folt rajta úgy zavarja, úgy meg- ■erotlenlti a kép szépségét. Nincs semmi baj! Távolítsuk el a foltot, helyét megfelelő festékkel igazítsuk ki. Nem lehet! Ez a kép nem vászonra festett festmény, noha odaillő. Egy család nagy ünnepi eseménye, egy egész rokonság felejthetetlen élménye. Lakodalom! Élő emberi szívekből ljészíilt éz a kép és erre került a zavaró folt. Hogyan került oda? Ügy, hogy ti fiaim megfeledkeztetek magatokról. Megfeledkeztetek arról, hogy az a dúsan megterített asztal a mértéket tartani tudó ember számára készült. Arról is, amit a Prédikátor könyve 12,1 verse mond: „örvendezz a te ifjúságodban és vidámítson meg téged a te szíved a te ifjúságodnak idején ..; de megtudd, hogy mindezekért az Isten tégedet ítéletre von!“ Ezért: jól válaszd meg örömödet, mert nem lehet igaz öröm az, amely miatt később az arc pirul, vagy a késői bánat könnye hull. Megfeledkeztetek az 5. parancsolat káté magyarázatáról, így bizony arról is, hogy a szeretet nagy családi ünnepén, ahol a násznép igével és énekléssel kíván ünnepelni, otromba dolog, de több ennél: bűn, nagy bűn a duihajkodás, legénykedés, oktalan verekedés. 'És megfeledkeztetek arról, hogy hívő édesanyáitok arcát borítottátok be szégyenpírral, akik féltő szeretettel aggódnak miattatok, imádságaikkal, bizonyságtevésükkel minden nap hívogattak a Krisztushoz.

Kár, hogy mindezekről megfeledkeztetek s a ragyogó képre odakerült ez az éktelenkedő fölt. Hiszen ti sem vagytok hitetlen emberek. Szeretitek az Isten igéjét, a templomot. rendszeresen éltek az úrvacsorával. Értelmetlenül és balgán elengedtétek az Isten kezét! Ha már megtörtént s a foltot eltávolítani nem lehet, legalább tanuljunk belőle: ilyen nagyot zuhan az ember, ha csak egy pillanatra is elengedi az Isten kezét!

Rozsé István----------------------------------------------Pü

spöklátogatás a zalai szórványokban