Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-04-14 / 4. szám
Ébredéstörténeti arcképek Tholuck Ágoston (szül. 1799 márc. 30) Egy amerikai levél „Mr. Tholuck, Europe“ címzéssel pontosan megérkezett a haliéi Teológia professzorának Mittelstrasse 10. szám alatti lakására —■ ennyire ismert volt neve mindkét világrészben. Édesapja szegény aranyműves volt. Isten a tehetséges, éieselméjű ifjút gazdagon megáldotta nyelvérzékikel, aikanat- erővel és szeretettel. Előbb Breszlaulban tanulta a keleti nyelvészetet, utóbb azonban — a német ébredéit mozgalom egyik vezéralakjának, Kottwitz Jánosnak a hatása alá kerülve — a berlini Teológiára iratkozott be. Krisztus megismerése folytán komoly tudományos felkészültsége mellett másik legnagyobb értéke bensőséges, mély szeretettől áthatott hitélete lett; 1820 decemberében, az alig huszonegy éves ifjú, miár előadásokat tart Berliniben, 1826-ban pedig elfogadja Halle meghívását. Kezdetben, mint „pietistának“ sok ellenségé volt Halléban, utóbb azonban annyira egybeforrott a várossal, hogy „Tho- luok-Halle“ csaknem mindenki számára óljain fogalom lett, mint „Luther-Wittenberg“. Munkabírása hatalmas volt. Az arab misztikusok írásainak összegyűjtése után már 1823-ban megírta főművét. a bűnről és a megváltásról szóló tanítást, amelyet elsősorban a kétkedők számára írt. hitük ébresztésére. Ez a műve széles körökben ismertté tette nevét. Számos bibliai könyvhöz is írt magyarázatot, mint péidául János evangéliumához, a Római, és a Zsidókhoz írt levélhez. Későbbi éveiben a 17. századi lutheri egyház teológiáját, belső egyházi életét és történetét dolgozta fel fáradhatatlan kutatómunkával. A tudományos gyűjtés szorgalma élő, egyháziias hittel párosult nála. A „diákok atyjának“ szeretettől és élő hittől sugárzó lénye felejthetetlenné tette őt a 19. század német diákjai, teológusai tjs egyházi munkásad között. Minden nap órákon át beszélgetett, sétálgatott tanítványaival. Kereső szeretete olyanokat is elért, akiknek a lelke igen távoli volt Istentől. „A 19. század egyházi atyját* — ahogyan sokan nevezték — 78 éves korában, 1877. június 10-én hívta haza az élet és halál Ura. „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat az igazságra visznek, miiként a csillagok örökkön örökké.“ (Dán 12, 3.) F. T. A szép Húsvét Odúkat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Húsvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ö az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Óh Tavasz, óh Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak akkor szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra S ilyen marad. Krisztus támad és eszmél, Odúkat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb ennél? Ady Endre (Hl) (Izrael népe a történelem sodrában) Csaknem negyven esztendeig ki- J sérte figyelemmel Izrael és Juda /sorsát és amikor a nagy döntések J ideje elkövetkezett, mindig bátran i közölte Isten akaratát. Bizonygatta I Aház királynak és népének, hogy az Istenben való törhetetlen hit nagyobb megtartó eró', mint a fegyveres hadsereg. Tanítását korának politikai eseményei igazolják. A szir-efraimi háború idején (Kr. e. 735—734) Arám és Izrael megtámadták Judát, mert nem akart katonai szövetségre lépni velük Asszíria ellen. Ézsaiás a megrémült Áház királyt hiába biztatja, ne féljen a '„két füstölgő üszökdarabtól“ (7, 4), ő mégis, a próféta minden tiltakozása ellenére is, Asszíriát kéri segítségül elleniük. A király tanácsosainak „reálpolitilkája“ miatt Juda elveszti függetlenségét: vazallus or- •-szággá lesz! Pedig a prófétának lett igaza: Arám és Izrael elbuknak, a két főváros: Damaszkusz (732) és Samaria (722) elesnek! Áház és tanácsosai a hitetlenség útját választva szerencsétlenséget zúdítottak saját népükre is és a szomszédos népekre! Ézsaiás le is vonja ennek tanulságát: Isten felsége uralkodik a népek felett, ő tartja kezében a népek sorsát. Ézsaiás prófétáinak ez volt az alap- látása: döntő igazság minden kérdésben. Ebből a tételből levont következtetést bátran hozza elő még akkor is, amikor népe vezetőivel kerül ellentétbe! Áház király az ő akarata ellenére hívta be Asszíriát az országba és lett csatlósává; Most azonban legyen hűséges és hordozza békességgel az asszír fennhatóságot és kerüljön mindenféle lázadást és politikai kalan<Jot! Egyideig Ézsaiás befolyása érvényesült is, de Áház A bojt szava: Most!... 2 Kor 6, 2. Valaki egyszer azt kérdezte tőlem; melyik az a szó a Bibliában, amelyik soha többé vissza nem tér? Melyik az a szó, amit nem lehet kétszer kimondani, akkor sem, ha száz évig élne is az ember. Melyik az a szó, amit nem lehet visszahozni, akkor sem, ha millió évig forogna is a világ. Melyik az a soha vissza nem térő szó, amelyik csodákat csinál, amelyik végzetesen és tragikusan beleszól emberek és népek életébe, amelyik sorsot, életét, vagy halált, üdvösséget, vagy kárhozatot készít. Melyik az a soha vissza nem térő szó, amelyiken eldől mindnyájunk emberi sorsa és örök élete... Erre a nagy kérdésre maga az élő Isten válaszol és azt mondja, hogy ez a szó így hangzik: Most!.*, Ez a szó a legszebb böjti hívogató szó — Most jöjj! Most indulj el te is a böjti útra. Most kell neked is találkoznod Krisztussal valahol a templomban, a Bibliád mellett, a hazatérő életed esti otthonának megszólaló csendjében,;. Most olyan közel van hozzád is a Kereszt. Olyan közel van hozzád Krisztus... A templomodban, a Bibliádban, az esti csöndességedben mindenütt nyitva van Feléje az ajtó..; Vár reád a böjti úton... Valaki egyszer a templomba ment és egy síró angyalt látott ott áldani a templomajtóban. Megkérdezte, hogy miért sír? — Siratom azokat — felélte az angyal —, akiknek annyiszor mondtam, akiket annyiszor hívtam, hogy most, most jöjjetek. De. akik nem jöttek és akik számára ma éjszaka bezáratott az ajtó. — Ne várd meg Testvér, amíg a te angyalod < is sírvafakad a templomban, az Isten országa kapujának a küszöbén. Most jöjj... Most, amíg a te számodra is tárva-nyitva van Krisztus szívén az ajtó. Ez a szó a legszebb böjti ajándékozó szó •— Most kaphatod meg a legszebbet az életedben. Krisztustól — a legszebb életet! Híres hegedűművész érkezett egyszer a családba. A szekrény tetején egy hegedű pihent, amivel a család gyermekei kontárkodtak. A művész kezébe vette és játszani kezdett rajta. Gyönyörű, csodaszép dallamot. Amikor vége volt a muzsikának, valaki megszólalt a gyermekek közül: sohse gondoltam volna, hogy ilyen szép nóták is vannak ebben a rossz hegedűben... Emberek odaadják Krisztusnak az életüket és amikor megváltozott életük soha nem hallott szépségekről kezd dalolni, mindenki megáll csodálkozva: sohse gondoltam volna, hogy ilyen szép is lehet az élet. Ez a csoda a tied is lehet. Nem valami távoli jövőben, nem a halál után. Most! Jézus Krisztus a böjt útján azért áll meg előtted, hogy odaadd néki az életedet. — Olyan közel van most hozzád, csak egy szóra vér. Mondd el Hiszek Uram! Hadd legyen a te számodra is örökre felejthetetlen ez a szép böjti szó: MOST! F. L. Virágvasárnapra megjelenik a HÚSVÉTI EVANGÉLIUM 32 nagy ív oldalon, gazdag tartalommal, versekkel, elbeszélésekkel, sok képpel díszítve. Ara 6.— Ft. Megrendelhető a Sajtóosztálynál. Az igazságos elosztás érdekében kérjük a megrendelések mielőbbi beküldését. SCHÜTZ: Feltámadás (Oratórium) előadja a Lutheránia Ének- és Zenekara 1957. április 20-án. nagyszombaton délután 6 órakor a Deák téri templomban. Vezényel: Vaszy Viktor karnagy. utódja Ezékiás alatt a háborús párt győz és Szargon asszír király halálát kihasználva szerencsétlen forradalomba kezd. Az új király, Szanherib tűzzel-vassal elpusztítja egész Judát. Jeruzsálem ostroma is elkezdődik, a lelkeket reménytelenség tölti el, a próféta azonban megdöbbentő vigasztalásba kezd: Isten megőrzi Jeruzsálemet es elpusztul Asszíria! (31, 4—5; 37, 22—35). A város valóban váratlanul megmenekül talán egy hirtelenül kitört ragály következtében (2 Kir 19, 32). Ézsaiás az Ür méltó korbácsának tartja Asszíriát, de fennhéjiázása miatt most Isten mégis megbünteti és a szent város megszabadul. Ebben a változatos történelmi eseménysorozatban Ézsaiás változtatta a nézeteit? Nem! Ő Istennek engedelmeskedve látta a történelmet és mindenkor az volt a döntő látása: Istenben kell hinni, feléje kell fordulni és döntését csendben elfogadni (30. 15). Isten népének egyetlen bizodalma van: maga Isten! Ö megdönthetetlen erősség, minden másban csalódás és szégyen éri népét. (30, 1— 5; 31, 1—3) Asszíriát Isten „haragja vesszejévé“ tétté és vele bünteti Judát (10, 5), Izraelt (28, 2), Filiszteát (14, 29), sőt Egyiptomot és Etiópiát is (20). De amint Egyiptom népe csak múlandó test (31, 3) és az emberi erő, mint a lehellet (3,1), Asszíria is tehetetlen Isten előtt. Ha elfelejti szolgai állapotát és vérszomjával többet akar pusztítani, mint ameny- nyíre megbízatása van, ha gőgössé válik és Isten törvényét megveti — Isten őt is elpusztítja. (10, 5—15.) A történelem minden eseménye Isten szentségének erkölcsi követelményeit és következménye-* it tükrözi. Zászkaliczy Pál MINNEAPOLIS, 1957 „Krisztus megszabadít és egyesít!6* Az igazi szabadság Az ember csak Istenben lesz igazán szabaddá A Szemtírás első lapjai félreérthetetlenné teszik, hogy az akaratnak ez a belső rabsága, önzésében és bűnös indulataiban való megkötö- töttsége végeredményben onnan származik, hogy az ember elveszítette Istent. Pontosabban: hogy hitetlenül kiszakította magát Isten uralma alól, és minden egyes bűnében ezt az ős-lázadást ismétli meg Isten akarata ellen. A Kísértő ugyan azt ígérte az első emberpárnak, olyan szabadok lesznek, mint az Isten. A vélt szabadság helyett azonban a legmélyebb rabságba zuhantak. Istentől való elszakadásuk nyomában járt Kain testvérgyilkos- sága és a népek szembefordulása egymással Bábel tornyánál. Ennek a rabságba került embernek, a bűn foglyának szól az evangélium. A „jó hír” (ezt jelenti ez a görög eredetű szó) arról, hogy Isten lehajolt ehhez a fogoly emberhez Jézus Krisztusban; „Nevezd annak nevét Jézusnak, mert Ö szabadítja meg az Ő népét bűneiből”, Mt. 1, 21. Az evangélium a Jézus Krisztusban minden embernek felajánlott igazi szabadság jó híre. Krisztus pedig azzal tesz igazán szabaddá, hogy visszavezet Istenhez. Letöri belső rabságunk bilincseit. Először is: kereszthalálával eltörli bűnös múltunk minden szennyét, terhét Isten előtt. Azután: Szentleíkével megtöri bennünk az önzés erejét. Valaki azt mondotta: nagyobb csoda lenne az embert kimozdítani önzésének önmaga körüli forgásából, mint a Földet kilendíteni a Nap körüli keringéséből. Krisztus ezt a csodát végzi ed. A hitben új középpontot ad az életünknek, önmagunk helyett Istent. És Istennel együtt — szeretedben — a másik embert, a felebarátot. Végül: amikor Istennel összeköti az életünket, akkor egyúttal az el nem múló. örök élettel is megajándékoz. Megszabadít a halál ftatalmäiöl. Krisztus megszabadít — ez tehát azt jelenti. Krisztus nélkül sohasem lehetünk igazán szabaddá, mert nem szabadulhatunk a saját önző, bűnös énünktől. Hite által azonban csodálatos belső szabadságot kap az ember. Szabad — csapások alatt, szenvedések közt, még a halálos ágyon is! Szabad a jóra, szabad a szeretet* re, szabad az örök életre Istenben. Anélkül, hogy az emberi élet nél- külözhetetlen külső szabadságának értékét ezel kisebbíteni akarnánk — elég sok vád érte a keresztyénséget azért, hogy a lélek szabadságát hirdetve. tűrte és jóváhagyta a földi élet külső megkötöző ttségeit — nem szűnhetünk meg hirdetni fásult, ideges. kettétört életű embereknek, bűneik és önzésük rabjainak, halál- félelem foglyainak ezt a szabadságot! „Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek”, Dr. Nagy Gyula A csehszlovákiai protestantizmus legnagyobb tömbje, a mintegy félmillió lelket számláló szlovákiai evangélikus egyház szervezete, teológiája, következésképpen pedig egész élete is jelentős változáson ment keresztül a legutóbbi tíz esztendő alatt. A jelen sorok a szomszédos egyház mai életének keresztmetszetét kívánják nyújtani, melyből az is kitűnik, hogy miben mutat a szlovákiai evangélikus egyház élete a magyarországitól eltérő sajátosságokat. Az egyházszervezetben korszakalkotó fordulat következett be az 1949 október 14-i csehszlovák egyházügyi törvények megjelenésével, melyek az egyházi ügyök állami hivatalának megszervezéséről, valamint az összes egyházak és vallási közösségek anyagi biztosításáról szólnak. Ezek a törvények a felekezetek egyenjogúságának elvén alapulnak, az egyházakat állami felügyelet alá helyezik, minden tisztség betöltését állami megerősítéstől teszik függővé és kimondják, hogy a lelkészek illetményeit, az egyházak és vallási közösségek rendes és dologi kiadásait az állam fedezi. E törvények szellemében külön kormányrendelet szabályozza az evangéliumi egyházak anyagi életének az állam által való biztosítását. Az új vallásügyi törvényeknek nyilvánvalóan nemcsak nagyhorderejű gazdasági, hanem ugyanolyan fontos elvi jelentőségük is van. A hazánkban mutatkozó fejlődési vonaltól eltérően elvetik az egyház és állam szétválasztásának gondolatát és az állami befolyás erősödését tanúsítják az egyházban. A prágai és pozsonyi egyházügyi hivatalok hathatós segítséget nyújtottak az egyháznak azon probiémák megoldásában, melyek a szlovákok repatriálásával, a lakosságnak új ipari gócpontokra, vagy más területekre való átköltözésével, továbbá szórványközpontok rendes lelkészt állással történő ellátásával merültek fel. A lakosságnak ez a hullámzása nem jelentett ugyan lélekszámcsökkenést, de jelentős eltolódásokat eredményezett az egyA csehszlovákiai evangélikus egyház mai élete házban. Ennek következtében gyülekezetek elerőtlenedték, filiává zsugorodtak össze és egészen új egyházközségek is alakultak. Az elerőtlenedő egyházközségeket a visszatelepülő szlovákok besorolásával igyekeztek megerősíteni. Belső egyházkormányzati intézkedések szabályozzák az egyházmegyei és egyházközségi évi rendes közgyűlések tartásának új rendjét. Az újság abban van, hogy minden egyházmegye, illetve egyházközség lehetőleg ugyanazon a vasárnapon (esetleg a következőn) köteles tartani közgyűlését, továbbá, hogy a közgyűléseken a felsőbb egyházi közü- letek képviselői is megjelennek, hogy meghallgassák az évi jelentést, közvetítsék a felsőbb vezetés rendelkezéseit vagy javaslatait, kritikát gyakoroljanak és informáljanak közegyházi eseményekről és problémákról. E rendelkezések célja az esperességek és gyülekezetek együvétartozása, a közös feladatok kötelességek és problémák tudatának felébresztése és erősítése. A teológiai fakultás 1954-ben ünnepelte fennállásának 20-ik évfordulóját. 1934-ben lett az addigi akadémia egyetemi fakultássá. Í950-ben kormányrendelettel szervezték újjá. Ma 7 katedrája, 2 docense és 4 asszisztense van a modori teológiának. A hallgatók létszáma 30 és 40 között mozog. A felvétel korlátozott, amit a parochus lelkészek átlagos életkorának viszonylagos alacsonysága tesz szükségessé. A modori. teológiai fakultás — biblikus és konfesszíonális alapon állva — küzd a teológiai racionalizmus és liberalizmus maradványainak az egyházból való teljes kiküszöböléséért. Igyekszik magát kivonni a német, svéd és angol teológia gyámsága alól s egy új, sajátos és önálló szlovák evangélikus teológiai irány megteremtésén fáradozik. Ez a teológiai irány „életszerű“ teológiának nevezi magát s hangsúlyozza, hogy a „k egyelem teológiája“ akar lenni. Életszerűnek nevezi magát, mert igyekszik leszál- lani elvont hittudományi spekulációk magas szféráiból a ma emberének mindennapi életébe, égető problémái közé, hogy az írás szellemében irányelveket keressen és nyújtson azok megoldásához. Hirdeti, hogy a teológia nem dolgozhat csak az ember általános fogalmával tekintet nélkül egy meghatározott idő valóságos emberére. így figyelmen kívül hagyná az isteni kijelentést, melyben Isten az esendő, gyarló konkrét emberhez hajol le a megerősítés és megsegítés szándékával. De ez a teológiai irány egyben a kegyelem teológiája kíván lenni. Az evangéliumok leghangsúlyosabb mondanivalóját Isten kinyilatkoztatott kegyelmében látja. Egyes teológiai irányokkal szemben, melyékben a kegyelem tényének pusztán periferikus hely és szerep jutott, hangsúlyozza ennek központi jelentőségét, sőt olyan alapvető igazságot lát benne, melyből a teológia egész rendszere kifejthető és felépíthető. A szlovák evangélikus egyház nagyszabású ökumenikus munkát is végez. Erre új alkotmányának egyik paragrafusában is elkötelezte magát. Az evans- toni konferencia visszhangjaként megalakult a csehszlovákiai evangéliumi egyházak ökumenikus tanácsa is éspedig egyelőre csak a cseh-testvérek evangéliomi egyházának, a szlovák evangélikus egyháznak és a szlovákiai református egyháznak képviselőiből, de az /Egyházak Világtanácsa többi tagegyházai fokozatos bevonásának tervével, ökumenikus munkája során a szlovákiai evangélikus - egyház élénk kapcsolatokat létesített a külföldi egyházakkal, így a magyarországi evangélikus és református, a lengyelországi evangélikus és mindkét német köztársaság evangélikus egyházaival, továbbá a Lutheránus Világszövetséggel és az Egyházak, Világtanácsával. A szlovák egyház újsága az egyházfegyelmi intézkedések bevezetése is. Az 1955. évi egyetemes közgyűlés bízta meg a püspököket az egyházfegyelmi intézkedések bevezetésére szolgáló utasítás kiadásával. Ugyanez a közgyűlés hagyta jóvá az elváltak esketésére vonatkozó utasítást is, mely szerint: „az elvált egyén új esketés iránti kérelmét a bírósági okmányokkal együtt az illetékes kerületek püspökéhez nyújtja be éspedig a lelkészi hivatalon keresztül, mely csatolja a lelkipásztori vizsgálat eredményéről szóló írást, továbbá az esperest hivatal útján, mely esetleg szintén észrevételez. A püspök a felterjesztett írásbeli anyag alapján az ügyet átvizsgálja s végérvényes döntést hoz.“ Igen figyelemreméltó jelenség az istentisztelet ó-cseh nyelvének szlovákosítására irányuló mozgalom mely egyre hatalmasabb lépésekkel halad előre. Tudjuk, hogy 40—50 évvel ezelőtt még a prédikációkat is biblikus cseh nyelven mondották, ma azonban már nem akad Szlovákiában lelkész, aki a králici Biblia nyelvén prédikálna. Az istentisztelet liturgikus kerete azonban mindmáig ó-cseh nyelvű maradt. Ezért mondható szinte történelmi jelentőségű eseménynek az új szlovák nyelvű Agendának 1955-ben történt kiadása, mely új láncszemként szükségképpen kapcsolódik az 1952-ben megjelent szlovák Ujtestamentum és Zsoltárok, az 1954-ben kiadott szlovák nyelvű Kiskáté és Konfirmandus-káté, valamint a nemrégiben ugyancsak szlovákul kiadott Passiókönyvecske sorához. Az Ószövetség fordítása folyamatban van. Tervezik továbbá új énekeskönyv, partitúra és a Szimbolikus Iratök szlovák nyelvű kiadását is, Dr, Szilády Jenő
