Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-06-10 / 24. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1956. JÚNIUS 10. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 1,40 FORINT Gondoljunk nyugdíjasainkra ! tfa az egyházi alkalmazottak nyugdíjellátása tekintetében az 1956. június 1-i állapotot tartjuk szem előtt, akkor az Evangélikus Egyházegyetem Nyugdíjcsztálya jelenleg — közvetve vagy közvetlenül — 334 személy nyugdíjellátásáról gondoskodik. Közülük (100 nyugdíjas lelkész, 137 lelkészözvegy és 34 lelkészárva, összesen tehát) 271 személy ellátmányát — az egyház és az állam között 1948-ban kötött egyezményben foglaltaknak megfelelően — az Állami Egyházügyi Hivatal, 63 személyét pedig az Egyházegyetem Nyugdíjosztályának a pénztára folyósítja. Az elmúlt év június havában 328 nyugdíjellátásban részesült személy közül az Egyházügyi Hivatal 279, az Egyházegyetem Nyugdíjosztálya pedig 49 személy ellátmányát folyósította. Már az 1955. és 1956. év e néhány statisztikai adatának egybevetéséből is látható, hogy az egyházi nyugdíjasok részére az Egyházügyi Hivatal által folyósított nyugellátás csökkenő, az Egyházegyetem Nyugdíjosztálya által folyósított nyugellátás pedig növekvő irányzatú. Ennek a körülménynek az a magyarázata, hogy — ugyancsak a fentebb említett egyezményben foglaltak értelmében — az Egyházügyi Hivatal csak azoknak a nyugdíjas lelkészeinknek, lelkészövegyeinknek és lelkészárváinknak az el- látmányterhét viseli, akik 1954. január elseje előtt kerültek nyugellátás élvezetébe. Ez az állomány tehát — az elhalálozások folytán — évről évre csökken. Az 1954. január elseje után nyugdíjazott lelkészeinkről, illetőleg ellátásban részesített lelkészözvegyeinkről és lelkészárváinkról — az Egyházegyetem Nyugdíjosztálya útján — már egyházunknak kell gondoskodnia. Azoknak a száma tehát, akik nyugellátmányukat egyházi forrásból kapják, évről évre növekszik. A következő néhány adat összegszerűen is megvilágítja, hogy a nyugdíjosztály terhei milyen arányban nőnek. Az Egyházegyetem Nyugdíjosztályának pénztára 1955. június hóra: 14 nyugdíjas lelkész, 11 lelkészözvegy, 24 lelkészárva és volt egyházi alkalmazott, összesen tehát 49 ellátott részére 14 937,50 forint nyugellátást folyósított. Egy évre átszámítva ez 179 250 forint. Ezzel szemben 1956 június havára: 26 nyugdíjas lelkész, 13 lelkészözvegy, 24 lelkészárva és volt egyházi alkalmazott, összesen tehát 63 ellátott részére 26 133.70 forint nyugellátást folyósított. Egy évre átszámítva jelenleg tehát már 313 604,40 forint a nyugdíj osztály által folyósított nyugellát- mány. Ehhez azután még más terhek is járulnak: azok az összegek, amiket nyugdíjosztályunk — a nyugellátottak után betegségi biztosítási járulékként — az SZTK-nak fizet, azok a tételek, amiket a nyugdíjosztály az özvegy pap- nék otthonául szolgáló kistarcsai és a nyugdíjas lelkészek, illetőleg lelkész- házaspárok otthonául szolgáló gyenesdiási »Kapernaum« szeretetintézmény támogatására fordít, továbbá azok az összegek, amiket — közvetlenül, vagy a diakóniai osztály útján — temetési, vagy rendkívüli segélyként folyósít az ellátottaknak, illetőleg azok közvetlen hozzátartozóinak. Mindezeknek a kiadásoknak fedezetét és ezzel felelősségteljes szolgálatának eredményes elvégzését nyugdíjosztályunk csak a gyülekezetek és a központi közületek kötelező hozzájárulásából, vagyis a reájuk évről évre kivetett nyugdíjjárulékból, továbbá a gyülekezetek önkéntes hozzájárulásából, offertóriumából biztosíthatja. Püspökeink a nyugdíjas lelkészek, lelkészözvegyek és lelkészárvák támogatására szolgáló offertórium időpontját a Szentháromság ünnepe utáni második vasárnapban állapították meg. Ebből az alkalomból nyugdíjosztályunk bizalommal fordul a gyülekezetekhez, kérve őket: gondoljanak nyugdíjasainkra és azok hozzátartozóira, megértésükkel, szeretetükkel és adományaikkal támogassák nyugdíjasaink ellátásának ügyét! Dr. Lehel László Isten azért rendelte az evangélium hirdetését, hogy az embert önzéséből megtérésre hívja- mondotta beköszöntő beszédében Bácsi Sándor püspökhelyettes, győri lelkész A csendes, áhítatot ébresztő győri templom ápolt udvarán gyülekezett június 3-án délelőtt az egyház népe Bácsi Sándor volt pápai lelkész, püspökhelyettes ünnepélyes beiktatására. A győri gyülekezet három iel- készi köréből és az újfalusi, öttevé- nyi, bácsai, börcsi filiákból érkeznek a hívek. A lelkészi hivatalban az érkező D. dr. Vető Lajos püspököt, a kíséretében levő Xessényi Kornél püspöki titkárt és Turcsányi Károly kerületi lelkészt dr. Vélsz Aladár egyházközségi felügyelő üdvözli, Weltler Rezső esperes, Bojtos Sándor, Kovács Géza helyi lelkészek, Lukács István nyugalmazott lelkész és a veszprémi egyházmegyéből érkezett lelkészek jelenlétében. Weltler Rezső esperes oltári imádságában az ige intelmét, tanítását, lelki eledelét osztogató hűséges prédikátorokért könyörög Istenhez. Beiktató beszédét 1. Jn 4, 19—21. alapján mondta el. Az igehirdető fő dolga: Krisztus keresztjének evangéliumát prédikálni, a szentségeket kiszolgáltatni és híven pásztorolni a nyájat. A gyülekezet és pásztora is egyaránt Jézus pásztori szereteté- ből él. Nemcsak missziói parancsunk van arra nézve, hogy hirdessük szóval a szeretet parancsát, hanem hogy mi magunk is gyakoroljuk a szeretetet. Kettős bizonyságtétel elkötelezése adatott nekünk: szóbeli és életünkkel való. A győri gyülekezetben az ott szolgáló lelkészeknek elsősorban magukra kell vonatkoztatniok Krisztus Szeretetparancsát. Az esperes vázolta ezután, milyen lelkészre van szüksége a győri gyülekezetnek: jó igehirdetőre, kezdeményező, szervező és a mai élet kérdéseit világosan látó, egyenes szívvel szolgálóra. A szeretetet a kapun kívül levőkre is vonatkoztatnunk kell, mert sokan RABASZENTANDRAS Kemenesaljáról (kövek-alja) a homokos, kavicsos föld hazájából, a Rába-köz gazdag földjére visz a vonatom. Leszállók az állomáson, mely elválasztja egymástól az országosan ismert népdal (Szélről legeljetek ... Szili kút, Szanyi kút, Szentandrási, Sobri kút) két községét: Szentandrást és Szanyt. Minden idegen látogató figyelmét magára hívja a községben található három márványtábla, melynek mindegyike az evangélikus egyház múltjának egy-egy fontos határkövéről beszél. Az első márványtábla a templom homlokzatáról tekint reánk. Bor- hidai Miklós, gályarab prédikátor neve hirdeti nekünk egy hősi kor végét. 1608-ból ismerjük az első adatot, amikor Kola János személyében evangélikus lelkészt találunk a községben. Ettől kezdve megszakítás nélkül 1674-ig olvasunk a gyülekezet életéről és papjairól. A gyülekezet születésének, első nagy korszakának határköve: e márványtábla. A második a Gáncs család házának homlokzatán található. Annak az eseménynek emlékét hirdeti, amikor a türelmi rendelet után az első istentiszteletet ennek a háznak a portáján található pajtában tartotta Perlaky Dávid szuperintendens. 1783. december 19-én történt ez, mely a gyülekezet második korszakának születésnapja. Ezen az istentiszteleten részt vett Illyés Péter papnövendék, aki az új korszak első papja volt. A két korszak közötti időben Telekesi Török István, ki Thököly, majd Rákóczi tisztje volt, kastélyában udvari papok ajkáról hangzik a tiszta evangélium. Bár tiltva volt számára, hogy jobbágyai is részt vegyenek az istentiszteleten, ő mégis megengedte s ezért kész volt megaláztatást is elhordozni. A harmadik táblát Kiss János püspök és költő szülőházának falán találjuk. Ez a gyülekezet múltja. Égy új korszak születésének hajnalában találjuk ma a gyülekezetét. Egy új korszak számára kötelező erővel prédikál a múlt. Hülvely Sándor, a gyülekezet új, fiatal lelkésze, ki a soDorí filia örökbefogadott fiaként került a gyülekezet szeretetéből az egyházközség élére. Kívánjuk neki, hogy szolgálatában ne feledje hithű, hősi elődeit, akik mindig a nép mellett állva, bátran szolgálták gyülekezetük és hazájuk javát. Álljon előtte Illyés Péter, a második korszak első lelkésze, aki bátran állt népe mellé minden elnyomóval szemben. Hadd idézzem csak egy mondatát, melyet a parókia építésekor vívott küzdelmében keserűen írt be naplójába: »Nehéz az alatta ■valónak a királyával, jobbágynak földesurával tör- vénykedni, mert bár igaz legyen ügyök, bajjok is, habár egészben el nem vettetik is dolgok, de ugyancsak sokára halasztatik, úgyhogy némelykor az ember, a szegény elunja várni annak végét s inkább abbahagyja a dolgot, vagy pedig más módot keres annak véghezvitelére« Hősi népről beszélnek a krónikák és az öregek. Kiss Tamás István, a gyülekezet legöregebbje emlékszik még arra szüleinek elbeszéléséből, hogy amikor nem volt templomuk, szekerekkel s gyalogosan jártak Vadosfára az istentiszteletre. A szekér indulása előtt végigkiáltották az utcát, hogy aki menni akar, siessen, mert indulnak. Nagy munkákra, bátor hitvallásra volt kész mindig e nép. Otthona bizonyítja a gazdag földön szorgalommal, ügyesen munkálkodó nép jólétét. Gáncs Mihály tenyészbikájával ott volt á mezőgazdasági kiállításon, hirdetve ennek a községnek ügyes gazdálkodását. Hiszem, hogy a gépesített nagyüzemi gazdálkodásban is híven megállják majd a helyüket. Az új kezdet hajnalán kovácso- lódjon össze pásztor és nyáj, hogy a példamutató múlt után, azzá legyen a holnap is. Hemád Tibor papok mulasztásai következtében vannak a kapukon kívül. Ezek okozzák ma az egyház legnagyobb gondját. Az egyház sokszor nem tudta a kettős parancson belül nézni ezt a tömeget. Az egyház ma nem lehet pusztán önmagáért, hanem egyháznak kell lennie a világban az emberiségért. Ezért lép ki ma az egyház a palotából és akar szolgálni a világban, a népeknek. Ezért vállalja a béke szolgálatát is. Ezt várja a gyülekezet új lelkészétől is. A győri gyülekezet, mint az északi egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezete, nem lehet semleges, lelkésze, aki egyben püspökhelyettes is, Jézus Krisztus jó vitézeként kell, hogy az élen harcoljon — mondotta végül az esperes. Tekintetem az oltárképre irányul: Jézus a gecsemánei kertben térden- állva, felfelé tekint, karjával önmagát felajánló mozdulatot tesz. Ezt a képet sohasem fogom tudni elfelejteni. Most is ez a mozdulat valósul meg, amikor az új lelkész halad el előtte, hogy felmenjen a szép győri ótemplom aranydíszes szószékére s megtartsa beköszöntő igehirdetését. Helyemről jól olvasható az egyik templomoszlopon elhelyezett felirat: 1785-ben építette Isten kegyelme a hívek áldozatkészségén keresztül. Milyen erős is az Isten kegyelme! Szolgáinak erőt ad mindenkor, hogy hittel, meggyőző ere el hirdethessék igéjét. Bácsi Sándor prédikációi óba n azokról a tátongó szakadékokról beszélt, melyeket, a felolvasott ige feltár előttünk. A gazdag és a szegény Lázár példázata feltárja mindenekelőtt a történelmen végighúzódó társadalmi kérdés fájó problémáját. Milyen vádat emel minden kizsákmányolás ellen a kapuk elé kivetettek érdekében! Az egyház sem mondhat mást. A világnak nincsen szüksége olyan keresztyénségre, mely csak a túlvilági élet reménységével és ígéretével próbálja megszépíteni a földi élet szegénységét és nyomorúságát. Mi emberek már itt ezen a földön, mint testvérek akarunk élni. Az egyházak között sötétlő szakadékot is feltárja az ige, vádat emelve, hogy nem éltünk egymással szeretet ben. örök életünket az dönti el, hogyan éltünk itt. Isten azért rendelte az evangélium hirdetését, hogy az embert önzéséből hívja megtérésre. Hangsúlyozza, hogy nem hajlandó másképpen elrendezni az emberi viszonyokat, minthogy mi szeretetben maradunk. Így rendezne Isten Krisztusban az emberi viszonyt, mert általa lehajolt az emberhez és azt akarja, hogy mi folytassuk emberről emberre és mint testvérek szeressük egymást ebben a világban. Istent az emberekben kell szeretnünk. Ezt az embert vállaló szeIMADSAG Urunk, segíts minket, hogy valami megvalósuljon közöttünk abból, amit Te életeddel és haláloddal példázva megmutattál nekünk. Tégy valamit velünk, hogy a Te orcád kiformálódjék a mi orcánkon. Hogy a Te szavad érvényesüljön a mi életünkben. Hogy a Te szived szerint lássuk ezt a világot. Urunk ,tölts meg minket a magad szeretetével, a magad békéjével, a magad igazságával és segíts nékünk, hogy áldásként élhessünk az emberek között. Te tisztítsd körülöt-l tünk az egész életet, rontsd le a sátán műveit a földön és építsd a magad országát. Segítsd elő az egész emberiség boldogulását. Teremts a földön mindenkinek helyet, mindenki számára egyenlő lehetőséget. Teremts a földön a mi önző és irigy szívünk ellenére igazságot mindenki számára. Urunk, őrizz minket a kísértéstől, a bűntől és a bűn következményeitől, betegségtől, haláltól és kárhozattól, őrizz minket a bűn következményeitől, földi igazságtalanságtól, háborútól, nyomortól. Urunk, légy azokkal, akik tisztán és igazán mondják a Te akaratodat és megcselekszik azt. Urunk, sokasitsd híveidet a földön és vidd előre az emberek boldogságának az ügyét. Alid meg a mi egyházunkat, hogy jó szolgálata legyen az emberek között, hogy segíteni tudja a Te szíved szerint az emberek együttélését. Urunk, légy és maradj mindvégig a mi pásztorunk és vezess minket a Te szereteted és igazságod szerint. Ámen. (D, Dezséry László püspök Rákoskeresztúron, 1956. május 27-én elmondott imádsága) retetet valljuk ebben a mostani világban. Mi többet alkarunk — mondotta Bácsi Sándor —, mint barázdákat ösz- szeszáíntani, mi a szíveket is össze szeretnénk szántaim. Mi nem mardhatunk ki népünk szolgálatából és a világ népeiért ma történő szolgálatból. Ügy szeretjük népünket, hogy ebbe a szeretetünkbe belefoglaljuk más népek szerétét, megbecsülését. Örömmel végezzük ma egyházi szolgálatunkat, mert érdemes élnünk, magyar népünkhöz tartoznunk, harcolnunk gyermekeinkért. Befejezésül hangsúlyozta: a győri gyülekezetben reá váró sok n néz feladatot vállalja, bár tudatában van, hogy a nehéz feladatok gyakran csak szenvedések tüzében oldódnak meg. Nagy segítséget fog jelenteni számára, ha a gyülekezet népe vele együtt kész egyházunk, népünk, hazánk iránt helyes szeretetre, Isten kezéből elfogadni a történelmet, kész levonni a megítélt tegnap tanulságait és egyházat, népet, hazát úgy elfogadni, ahogyan azt Isten ma adja nekünk. Az Istentisztelet után tartott ünnepi közgyűlésen elsőinek D. dr. Vető Lajos püspök szólalt fel. Bácsi Sándor jól látja a győri gyülekezet helyzetét — mondotta a püspök —, látja a nagy feladatokat. Egyházunk vezetőségének súlyos aggodalmai voltak a győri gyülekezettel kapcsolatban. Bácsi Sándor megválasztásával jogos reménysége van arra nézve, hogy nemcsak a gyülekezet jelene, hanem jövője is rendeződik. Egyházunk általános jelenlegi helyzetére vonatkozóan a püspök megállapította: bele kell csak néznünk a mai magyar keresztyénség életébe és meglátjuk, hogy rengeteg a feladat és az új lehetőség úgy, hogy alig győzzük. Egész különleges, soha nem látott feladatok jelentkeznek. Ezek közül egyházunkon belül a Köziponti Alap megteremtése, egyházunk anyagi önállóságának kiépítése áll első helyen. Nagy feladatok bontakoznak ki szemeink előtt, mert mi is foglalkozhatunk az emberisé,» égető kérdéseivel: a béke, a népek egymáshoz való viszonyának kérdésével. Ezeket Isten már eddig is végtelen kegyelme következtében a magyar protestantizmus révén is előbbre tudta vinni. Nem szabad ellankadnunk azokban a kérdésekben, melyek megoldására minket is hív Isten. Az új lelkészt köszöntötte még Weltler Rezső esperes az egyházmegye és a lelkészi munkaközösség nevében, Vélsz Aladár felügyelő az egyházközség nevében, Szabó István plébános az újvárosi ‘katolikus plébánia nevében, Pataky László lelki- pásztor a református egyházközség nevében, Böjtös Sándor lelkész, a győri lelkészi körök nevében, a pápai gyülekezet nevében Lux József egyházközségi felügyelő, a veszprémi egyházmegye gyülekezetei nevében Nagy Gyula nagyalásonyi lelkész. Valósuljon meg a sók jókívánság, ezt kívánjuk, hogy a győri gyülekezet régi pozícióját betölthesse és egyházunknak újra erőteljes, vezető szerepét, iránytmutató hivatását betöltő őrhelyévé lehessen. Hazafelé megtekintettük a melegvíz távfűtéssel berendezett modern almásfüzitői lakótelepet. Szinte végig az egész úton mindenütt a tavaszi napsütésben sétáló fiatalokat, szülőket, gyermekeket látunk, öregek ülnek a ház előtti pádon, felügyelnek a legkisebbekre. Az ember szíve felmelegszik: milyen jó is békében élni! Tessényi Kornél „Emlékezzetek meg a U elüljáióitokról, akik szólották nektek az Isten beszédét és... kövessétek hitöket’W 13,
