Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-29 / 18. szám

XXI. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM 1956. ÁPRILIS 29. 0 R S ZÁ G 0 s EVANGÉLIKUS H ETI L A P ÁRA: 1,40 FORINT MÁJUS 1 — a munka, a dolgozó emberek, a munkásosztály történelmi nagy ünnepe. Mi keresztyének örömmel tekintünk erre az ünnepre és veszünk részt meg­ünneplésében, mert benne a becsületes munkának és a becsületesen dolgozó embereknek megbecsülését látjuk. Ezen az ünnepen hálával gondolunk azokra az emberekre, akik fáradhatatlan serénykedéssel dolgoznak azon, hogy az emberi élethez szükséges minden földi jót előteremtsék és akiknek a munkáját évszázadokon át s napjainkban is a világ egy jó részén, szinte semmi megbecsülés nem kísérte, övék volt a verejtékezés, a fáradság, az egészségnek, a munkaerőnek és az életerőnek a feláldozása és másoké munkájuk gyümölcse, haszna. A keresztyének örömmel üdvözlik azt az Isten teremtési szándékának és a felebaráti szeretet keresztyén parancsának megfelelő történelmi változást, amelyben szemünk láttára lesz a legnagyobb értékké a dolgozó ember, a legnagyobb megbecsülésre érdemessé a jól vég­zett munka és a dolgozó embereké a munka eredménye. A mi hazánkban ennek a történelmi fejlődésnek a során ma már a hatalom a dolgozó népé. A munkásosztály vezetésével hazánk minden becsületes dolgozó embere összefog országunk fejlesztésére, jövőnk építésére, békénk megőrzésére. A munka megbecsülését a dolgozó emberek, a munkások világméretű összefogása vívta ki. Ezek az emberek tudták, hogy erejük az összefogásban, az egységben van. A napjainkban lezajló legújabb események az összefogás­nak és az egységnek az útján jelentettek olyan nagy lehetőségeket és előre­haladást, amelyet világszerte szívesen fogadtak a munkások és a munkás- mozgalomra rokonszenvesen tekintő emberek. A nemzetközi munkásmoz­galomnak a Szovjetunióból kiinduló legújabb eseményei még a »politikától húzódozó« emberek figyelmét is világszerte felkeltették, mert az emberiség legégetőbb problémájában, a béke és a jólét kérdésében adtak világos választ és jelentős biztatást. Ezek az események a munkások mozgalmában mindenütt új, friss légkört teremtettek, nemcsak a párttagok közt, de a pártonkívüliekkel való kapcsolatban is. Ezeknek az eseményeknek bátor, mélyrészántó őszintesége mindenütt bizalmat keltett és így záloga lett a békében és jólétben élni akaró emberiség vágyai teljesültének. A nemzet­közi munkásmozgalomban érezhető friss légkör a munkásosztály egységé­nek erősödéséhez vezet és a világ minden munkásembere számára buzdító jelentőségű. A munka emberi ünnepén a keresztyének megemlékeznek arról, hogy Isten igéje milyen nagy tiszteletre méltatja a becsületesen végzett munkát és félreérthetetlenül hirdeti, hogy méltó a munkás a maga jutalmára. A ma­gyar evangélikusok Isten áldását kérik az emberek minden jószándékú fáradozására és az Istentől kapott erővel igyekeznek maguk is teljes szí­vükkel részt venni a békéért és a jólétért való minden fáradozásban. Adja Isten, hogy a magyar keresztyének jó munkája és helytállása buzdítás legyen a világ minden keresztyénének! A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa határozatai az egyházak közötti kapcsolatok ápolásáról ás a hákás együttélés megvalésitásához való hozzájárulásról Minden hazáját szerető becsületes embernek a békekiizdelemben van a helye Április 20-án délután az Orszá­gos Béketanács ülést tartott, ame­lyen a Béke-Világtanács stockholmi rendkívüli ülésszakán részt vett ma­gyar küldöttség számolt be az ülés­szak munkájáról, jelentőségéről és a magyar béikemozgalom további fel­adatairól. Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikus, a Béke-Világ- tanács tagja, az Országos Béke­tanács elnöke szólott elsőnek. Ismer­tette az ülés lefolyását és jelentő­sebb felszólalásait, majd így fe­jezte be beszámolóját: — A szervezett békemozgalom ma már nem áll egyedül. A béketörek­vések szerte a világon szinte meg- számlálhatatlanok. Azt hiszem, en­nél jobbat nem is állapíthatnánk meg, ennél örvendetesebb tényről nem is számolhatnánk be.:; Kétség nem fér ahhoz, hogy egyesült erővel el fogják érni cél­jukat: a leszerelést és a békét. Lukács György Kossuth-díjas aka­démikus, a Béke-Világtanács tagja a kulturális bizottság munkájáról szá­molt be, majd javasolta, hogy az Országos Béketanács ősszel rendez­zen országos értelmiségi kulturális konferenciát, amelyen megvitatnák: hogyan lehetne a kultúra összes ma­gyar munkásait, teljes szellemi be­folyásuk és munkásságuk felhaszná­lásával, a leszerelés, a béke nagy ügyének szolgálatába állítani. Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja a magyar protestáns gyülekeze­tek nevében örömmel üdvözölte a Béke-Világtanács felhívását az egyházi szervekhez, hogy bizo­nyítsák be, komolyan akarják venni a mai nemzedék megmen­tését egy új háború szörnyűsé­geitől. Bugár Jánosné, az Oszágos Béke­tanács titkára hangsúlyozta: A ma­gyar békemozgalom legfőbb tevé­kenysége az legyein, hogy azokat az embereket is meg­nyerjük a békemozgalom leg­főbb célkitűzései számára, akik eddig nem vettek részt tevéke­nyen a békemozgalomban. Több felszólalás után az Országos Béketanács a magyar békebizottsá­gokhoz intézett felhívást fogadott el. Az Országos Béketanács ebben fel­hívja hazánk minden bókeharcosát, hogy tanító, felvilágosító, a béke harcos védelmére mozgósító munká­juk során jussanak el népünk min­den rétegéhez. Vonjanak be a béke­harcba minden hazáját szerető be­csületes embert — hangoztatja a fel­hívás. A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa — mint jelentet­tük — április 20-án délelőtt kibőví­tett ülést tartott, amelyen az Öku­menikus Tanács tagjain kívül részt vettek a református és evangé­likus teológiai tanárok és nagy­budapesti lelkészek. Bereczky Albert református püspök, az ökumenikus Tanács elnökének igeolvasása és megnyitója utam Péter János püspök számolt be a kínai egyházak meg­hívására a Kínai Népköztársaságban tett prédikáló és előadói útjáról, va­lamint a Béke-Világtanács stock­holmi üléséről. Előadásának bevezetésében rövi­den képet adott a kínai Protestan­tismus helyzetéről. Beszámolójának színes része volt az oda-visszautazás élményeinek elmondása. Ezután rö­viden ismertette a kínai protestáns egyházak keletkezésének történetét, a misszió munkáját a felszabadulá­sig. Élvezetesen, részletekre is ki­térően ismertette a kínai nép életét, kultúráját, a felszabadulás utáni helyzetét, a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fejlődését. Beszámo­lójának ebben a részében érdekesen ismertette, hogyan találja meg he­lyét és feladatát az egész kínai nép az új államban. Előadásának to­vábbi részében a kínai protestáns egyházak mai helyzetéről, egységet kereséséről és azokról a gyűlések­ről beszélt, amelyeken ottléte alkal­mával részt vett és előadásokat tar­tott. A kínai protestantizmus jellem« zőjeként említette meg azt a bűn­bánatot, amellyel nézik az egyház múltját (beleértve a nyugati misszio­náriusok munkáját is); és azt a mozgalmat, amelyik arra törekszik, hogy a kínai protestáns egyház ön­magát kormányzó, önpropagáló és önfenntartó egyház legyen. Kínai útjának beszámolója után Péter János püspök ismertette a Béke-Világtanács stockholmi ülésén szerzett tapasztalatait; Péter János püspök nagy érdeklő­déssel hallgatott előadása után az ökumenikus Tanács Békefi Benő fő­titkár előterjesztésére a következő határozatot hozta; Ökumenikus Tanácsunk meghívta a kínai egyházak küldöttségét A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa hálaadással és örömmel veszi tudomásul és köszö­ni meg, hogy a kínai egyházak Pé­ter János református püspököt, a Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottsá­gának elnökét az ottani protestáns egyházak meglátogatására két hétre meghívták és vendégül látták. Egy­házainknak az ő személyén keresz­tül létrejött új kapcsolatai a kínai egyházakkal, csak erősítik és bősé­ges tapasztalatokban gazdagítják ökumenikus szolgálatunkat, melyet Jézus Krisztus Egyháza egységéért és a világ népei békés együttéléséért végzünk. Miközben együtt vagyunk Krisz­tusban a kínai protestantizmus 62 felekezetével, melyekben sok misz- szionárius önfeláldozó, áldott szol­szolgálata gyümölcsözik, bűnbánó megdöbbenéssel alázkodunk meg az Egyház Ura előtt a kínai misszió történetének sok megszégyenítő adata föltárulása miatt, melyek ben­nünket is megítélően terhelnek. Szé­gyenkező lelkünk hálaadással dicséri az Urat, mert Ö az egyházak és szol­gái bűneivel szemben irgalmasan összegyűjti és fenntartja az ő kínai egyházát is és megújítja evangé­liuma erőivel a jó szolgálatokra. Öröm tölti el szivünket, hogy mit a kis magyar nép keretében élő és szolgáló egyházak a hatalmas kínai néppel és az ott élő s szolgáló egy­házakkal testvéri, baráti jóviszonyba kerülhettünk, abban a reménység* ben, • hogy ennek a viszonynak és kapcsolatnak további jó gyümölcsei teremnek Isten dicsőségére, vaia* mint népünk és a világ népei békés* ségére. A Magyarországi Egyházak öku* menikus Tanácsa testvéri szeretet* tel meghívja a kínai egyházak kül- döttségét azzal a kéréssel, ha leheli a nyár folyamán látogassák meg egyházainkat, hogy így tovább épül­jön az egyházaink közötti ökiane* nikus kapcsolat, mélyüljön népetek között a szeretet, s valósuljon meg az együttműködés az Isten szolgá* latának a korunk legnagyobb ügyé* nek, a népek békés együttélésének cselekvő egységében, „Az egyházak közötti érintkezések jó gyümölcsöket teremnek a népek közötti bizalom, megértés és testvériesség megvalósítására” Ezután Grünvalszky Károly egye­temes főtitkár felolvasta a Béke- Világtanács stockholmi ülésén részt .vett egyházi képviselők felhívását a világ valamennyi vallásának hívői­hez és a következő határozati javas­latot terjesztette elő: A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa örömmel hallgatta meg a világ minden vallású hívőihez, igy a tanácsunkban levő református, evangélikus, baptista, methodista gyülekezetek hívőihez is szóló fel­hívást. Ünnepélyesen kijelentjük, hogy elvetjük a háborút és vissza­utasítjuk, a háborúnak még a gon­dolatát is. Hiszen azért vesznek részt egyházaink vezetői a béke-világmoz- galom nagyszerű munkájában és a gyülekezetek hivői a béke megőrzé­sének szolgálatában. Elítéljük a fegyverkezési versenyt is, és kíván­juk az általános leszerelésti mer£ ez a népek javát szolgálja és a népek békés egymás mellett élésének aka­dályait hárítja el. Hittel párosított lelkiismeretünk kárhoztatja az atomfegyvert. Ismé­telten odafordulunk minden illeté­kes tényezőhöz, hogy a tömegpusz­tító fegyverek azonnali betiltását szorgalmazzák és küzdjenek a népek javára az atomenergia békés fel* használásáért. Helyeseljük és gyakoroljuk a más egyházakkal való érintkezést, mert eddig is tapasztaltuk, hogy ezek az érintkezések, találkozások és kapcso­latok jó gyümölcsöket teremnek a népek közötti bizalom, megértés és testvériség megvalósítására és hoz­zájárulnak a békés együttélés meg­valósításához. Alázatosan és reménységgel kö* nyörgünk Istenhez, aki a világ és a ÉMILE VERHAEREN: A MUNKA Munkások, ti, akik lázasan, Iihegőn Magasodtok föl, úgy húztok át az időn, S a hasznos győzelem álma borít be fénybe: Zömök törzsek, kemény, pontos mozdulatok; Megfeszülő, futó, torpanó alakok, Dicsőség s hősiség mennyi nagy, büszke képe £1 rólatok tragikusan szívembe vésve! Szeretlek, szőke táj fiai, szekerek Nyihogó lovait hajszoló vad legények; Rőt favágók raja jószagú rengeteg Mélyén, s fehér faluk kopott, vén pórja; téged; Ki csak dűlőd szerény útjait szereted; S a magot lendülő mozdulattal veted Előbb magad elé, magasba, föl a fénybe: Töltekezzék vele, mielőtt földbe térne; S titeket is, akik csillagos ég alatt Dalolva szálltok a habokra, tengerészek, Zúg az atlanti szél, csikorog a kötélzet; Rengnek az árbocok s a vitorla dagad; S titeket, kik vörös rakpartokon ki és be Rakjátok, marcona munkások, azt a sok Hajót, mely jár-kel és a változó napok Alatt hódítva száll a pólusok vizére; S titeket, jégmezőn, hófedte földeken Ércek káprázatát kergető aranyásók, Kiket a fagy fehér karja dermesztve átfog, S óriás satuja szétroppant hirtelen; S bányászok, titeket, kik földön kúszva törtök; Fogaitok közé szorítva fényetek; A vékony ér felé, amelyből a szenet Fejti magányosan küzdő sötét erőtök; S titeket mind, vasmunkások; acélverők; Éjt s ködöt átütő arany és tintaarcok; Izmos hátak, föllendülők; legörnyedők; Míg a parázs sziszeg s az üllő érce harsog; S komor hengerelők; századok évein Győztes mű hősei; mely a pánik; a pompa S nyomor városai felett hódít ragyogva: Bennem éltek; hatalmasok; testvéreim! Ó, az elszánt; makacs; vad munka, mely sürögve Lüktet a síkokon; tengeren; hegy idén; Ott feszül mindenütt s szerte a föld színéit A világ népeit egy láncba fűzi össze; Hős mozdulat; ha árnyba vész; ha fénybe ring; Mindig munkás karok; s kezek,- nem Iankadóak, Kezek s karok, melyek egymásba kulcsolódnak. Hogy emberi erőnk s egységünk jegyeit Rányomják mégis a megfékezett világra, S újjászülessen a hegy^ tenger, sík lapálya Az ő akaratuk szerint! Verhaeren (1855—1916.) a belgák legelső s az újkor egyik leg­nagyobb költője. A belgák legelső nemzeti költőjüket szeretik benne. Legszebb, legszembeszökőbb jellegzetessége, hogy teljesen azono­sult országa földjével és népével, népének jelenével, fellendülései­vel, gondjaival, a parasztsággal és a munkásokkal, a békével és az önvédelmi háborúval. Költészete a reménynek, az élet szerete- tének áradásában fogant. — E versét Rónay György fordította. népek Ura, áldja meg valamennyi egyháznak, valamennyi vallásos tes­tületnek a népek békés együttéíé* séért való minden fáradozását. Az ökumenikus Tanács ezután Kádár Imre főtanácsos előterjeszté­sében beszámolót hallgatott meg az Egyházak Világtanácsa központi bi­zottsága magyarországi ülésének elő­készítéséről és Varga Zsigmond pro­fesszor, a tanulmányi bizottság ügy­vezető alelnöke előterjesztésében az ökumenikus tanulmányi bizottság munkájáról: A bizottság ezután a tanulmányi bizottság elnökéül D; dr. Vető Lajos püspököt, a korábban al- elnöldké választott! dr, Pálfy Miklós dékán mellé ügyvezető alélnökké Varga Zsigmond professzort válasz­totta, Dusicza Ferenc komventi fő­osztályvezető és Kenéz Ferenc kon-i venti osztályvezető megválasztásával kiegészítette az ökumenikus Tanács végrehajtó bizottságát, majd »Hit- és egyházszervezet« albizottságot és pénzügyi és gazdasági bizottságot alakított. Az árvízkárosBltak javára adott gyülekezeti affertóiiumok Áz Egyházegyetem pénztárába 1956; április 23-dg —- a legutóbbi szá­munkban közzétett offertóriumokoni kívül — a következő gyülekezeti o£- fertóriumok érkeztek az árvízkárai* «ultak javára; ~ , Az Északi Egyházkerületből: Bokor 57,—, Fancsal 55,50, Kajáüi péc 15,—, Révfülöp 103,—, Nagyatád sony 15,—, Sopron 1595,—j A Déli Egyházkerületből: Alberti 236,80, Békéscsaba 3190yIT|j Kiskunhalas 84,—, Kölesdkistormás 108,12, Magyarbánhegyes 17,—, Solt* vadkert 573,—, Szepetnek 95,—, Sár* szentlőrinc 50,—j Az április 16-ig befolyt offertóriumok összesen 59377,56 336 Á Déli Egyházkerület- április 16—23-ig össze­sen — —* •— — — Az Északi Egyházkerü­let április 16—23-ig összesen — — —1 4354,08 — — 1 840,50 Hg Április 23-ig összesen 65 572,14 Efi „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteketés dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat'; (Mt 5, m)

Next

/
Thumbnails
Contents