Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-22 / 17. szám

ÖRÜLJETEK!... Bizonyára sokan tudják azf, hogy minden vasárnapnak neve van. Azt a vasárnapot, amelyik most következik, reánk, például úgy hívják hogy: »Jubilate!« — az öröm vasárnapja. Ezen a napon Isten igéje az öröm evangéliumát hirdeti és azt üzeni minden embernek: örüljetek! Bizonyára sokan vannak, akik most furcsán néznek ezekre a sorokra és azt mondják magukban keserű kézlegyintéssel: — én is örülhetek?! Én, a sokszor fáradt, csalódott, riadt és kisírtszemű ember?! Én, aki olyan sok­szor gondba, szomorúságba, nyugtalanságba és kemény keresztek közé te­metem a vidám és boldog kacagásom? Én is örülhetek? Isten Igéje azt mondja ma: igen, te is örülhetsz. Istennek nincs ezen a világon olyan ár­vája, koldusa, elfáradt magányos vándora, akihez Neki nem lenne még valami mondanivalója, meglepetése, olyan öröme, amiért érdemes várni és érdemes élni. Istent mindennap úgy szólítjuk meg esti imádságunkban, hogy »Mi Atyánk!«. Ki látott már olyan édesapát, akinek nem abban van a legnagyobb öröme, hogy örömöt készítsen a gyermekének? Isten öröm­szerző Isten a te számodra is! Azok az örömök, amiket mi, emberek tu­dunk egymásnak adni, legtöbbször csak néhány embernek öröm, hiszen a mi kezeink között úgy változnak az örömök, mint a gyermek ölében a játékszerek. Isten örömei és ajándékai mindenkinek egyformán örömök. Nekünk, az Ö gyermekeinek mindig lehet örülni. Lehet először is azért, mert élő Jézusunk van! — Kell-e és lehet-e ennél nagyobb öröm a világon, mint az, hogy Húsvétkor ajándékba kaptuk Jézust? Élő és örök társunknak. Tanítómesterünknek és tanácsadónknak. Testvérünknek és támogatónknak. Aki ismer és szeret minket. Aki már előttünk járt és Aki már elintézett mindent életünk nagy kérdéseiből és pártunkon áll minden percben és minden lépésen. Az élet nagy árnyai között nem vagyunk többé egyedül. Kísértés, bűn és halál riasztó rémei között mi, keresztyének vele együtt megyünk diadalmasan az örök élet felé. Ez a mi első és legnagyobb örömünk, hogy maga az élő Isten van velünk. Az ö otthonában és az Ö Fiával élünk. Atyai szeme rajtunk van és a sorsunk boldog gyermeksors, amit az Ö karjai hordoznak. — Kisdiák tanul messze, idegenben. A nagyobbak nem értik meg. Bántják, lenézik, megvetik. Egyszer meglökik. A könyvei széthullanak, elesik. Térdéből se­besen szivárog a vér... Sírva megy a szállása felé. De az úton valaki egyszer megszólítja: miért sírsz, mi bajod? A gyermek felnéz — és látja, hogy aki megszólította, az édesanyja volt. — Boldogan felelt: Most már semmi! örülve, vidáman és boldogan karolt bele az édesanyjába. Húsvét után így megyünk végig az életen az élű Jézussal, megerősödve és boldogan. • • {'kriiljetek Jézusnak! — Örülj annak, hogy Ö él és veled él. örülj annak, hogy vár a templomod és örülj annak, hogy nyitva van a Bibliád, hogy Ö megszólal és a szava mindig neked szól otthoni szeretettel, ott­honi erővel és otthoni békességgel. Örülj az igének! És örülj az úrvacsorá­nak. Örülj annak, hogy ott Vele te is eggyé lehetsz. Kapod benne az ő erejét, Szentlelkét és örömét. Örülj az imádságnak, hogy te is. megszólít­hatod. örülj a hitednek, hogy van mivel harcolnod bűneiddel és buká­saiddal. örülj annak, hogy van reménységed, szent, boldog reménységed az üdvösséged felől, örülj Jézusnak! J ézus azonban nemcsak önmagát adja örömnek, de ezt a földi életet is. Sőt Ö mutat rá igazán az életünk örömeire is. -r- Egy régi keleti mese beszéli, hogy a boldogság gyönyörű gyöngysor volt, amit Isten az embernek ajándékozott. De valaki egyszer széttépte és azóta szertegurultak a gyöngyszemek. Szétgurultak, de minden ember életébe jutott belőle. Csak' meg kell keresni, csak meg kell találni, csak meg kell látni. Ilyen öröm- gyöngyszemekkel tele van az életünk. Örülj az életnek! örülj, hogy újra tavasz van és ezerszínű életre virul a határ, örülj annak, hogy egészséges vagy és pezsdülő életre lendülhet a te életed is. örülj, hogy Isten teremtő kezének te is egy íze lehetsz, hogy az Ö munkatársaként valahol vidáman építheted magadnak és másoknak Isten gyönyörű világát. Mindenütt, amerre csak nézel, készül a holnap öröme, békessége, ke­nyere és üdvössége. Otthonokban és templomokban, mezőkön és műhe­lyekben boldog, szent tavaszi ritmussal megy új örömök felé a világ. Milyen nagy öröm az, hogy ebben a nagy örömkészítésben én is ott lehe­tek valahol. Az én kezemen, az én életemen át is több lesz az öröm a világon. örülj az életnek! J ézus nemcsak magát adja örömnek, nemcsak megengedi azt, hogy az öröm nagy tavaszi építésében én is ott lehessek, de azt is megengedi, hogy én magam is örömmé és áldássá váljak mások számára. Tavaly fennjártam a Mátrában. Hatalmas hegyoldalak kanyargó országútján egy édesapa ment előttem a kisfiával. A fiú elfáradt. Már nagy volt ahhoz, hogy ölbe lehessen venni. Az édesapa megállt és az egyik fáról levágott egy erős gallyat. Levágta róla a fölösleges ágakat, levágta az ott maradt görcsöket és göböket. Percek alatt formás kis bot lett belőle. A gyermek rátámaszkodhatott és újra frissen ment tovább az úton. így kell adnunk magunkat mindennap Isten kezébe, hogy formáljon belőlünk támaszt és boldog vándorbotot azok számára, akik elfáradtak az úton. Hogy minde­nek hazataláljanak Isten otthonába és földi otthonok örömébe. Örülj az életnek, örülj annak, hogy áldás és öröm lehetsz. Híres re­gényíró írja a hőséről, hogy amikor végigment városa utcáján jó­kedvűen és vidáman, mindenki úgy érezte, hogy ködös napokon is fel­ragyogott a napsugár..; Légy szeretet, szolgálat, példa és biztatás, légy öröm másoknak. Ezt az örömöt mindenki megkaphatja és mindenki adhatja. Hosszú éveiken át betegen feküdt egy édesanya. De amikór hazaérkezett a mun­kából a fia, mindig mosollyal várta... A fia ma is erre a mosolyra em­lékezik. Ez a mosoly, ez az áldott mosoly volt az ő igazi otthona. Légy mosolygó, boldog áldás mindenki számára. Emberek, Isten gyermekei — örüljetek! Friedrich Lajos Az európai evangélikus kisebbségi egyházak konferenciája Hz egyházaknak hozzá kell járulniok ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a bizalom és a megértés diadalmaskodjék A stockholmi Béke-Világtanács ülésén részt vett egyházi személyek üzenete a világ egyházaihoz A Lutheránus Világszövetség Vi­lágszolgálati Osztálya konferenciát rendez az európai evangélikus ki­sebbségi egyházak számára. A kon­ferencia Ausztriában, Semmeringbem a jövő héten lesz. Meghívást kaptak ró az angliai, franciaországi, hol­landiai, olaszországi, jugoszláviai, luxemburgi, ausztriai, lengyelországi, portugáliai, romániai, spanyolországi, csehszlovákiai és magyarországi evangélikus egyházak. Egyházunkat a semmeringi konferencián D. dr. Vető Lajos püspök képviseli. Mint ismeretes, a Béke-Világta­nács április elején rendkívüli ülést tartott Stockholmban, amelyen Pé­ter János református püspök is részt vett. A kongresszuson részt vett egyházi képviselők a világ va­lamennyi egyházához a következő üzenetet intézték: »Mi a különböző országok és né­pek vallásait képviselő egyházi em­berek, aikik a Béke-Világtanács Stockholmban, 1956 áprilisában tar­tott rendkívüli ülésére jöttünk, szí­vünk mélyéből fordulunk a világ valamennyi vallásának hívőihez. A szeretet és a béke hatja át a vi­lág minden vallását. E mindegyik­ben közös alapelv nevében, a boly­gónkon lakó valamennyi ember testvérisége nevében, az Isten nevé­ben, akiben hiszünk, elvetjük és minden hivő embert arra kérünk, vesse el a háborút és utasítsa vissza a háborúnak még a gondola­tát is, mely összeférhetetlen a mi lel­kületűikkel és a fegyverkezési ver­senyt is, mely a háború gondolatát kíséri. A vallásos lelkiismeret számára az atomfegyver ellenkezik a termé­szettel. Minden hivő ember, minden vallás kárhoztassa azt egyöntetűen! Mindnyájan forduljunk honfitár­sainkhoz, hogy tiltassák azt be és küszöböljék ki azonnal! Látogassák egymást sűrűbben a különböző egyházak képviselői, hogy ezzel is erősítsék az egyházak és vallásos szervezetek ‘közötti barát­ságot és egyesítsék az egész világ hívőinek erejét a béke megvédésére, mely az egész emberiség legfőbb java. Mi, a különböző egyházak hívői és képviselői, hozzájárulhatunk és hoz­zá is kell járulnunk ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a bi­zalom és megértés diadalmaskodjék. Ezeket kell tennünk a népeik tartós és szilárd testvérisége alapjává.-« A~ felhívást Nyikoláj metropolita, Péter János püspök, J. Endicott kanadai lelkész, K. Essen nyugat­német lelkész, H. Grüber prépost, a német evangéliumi egyház tanácsá­nak teljhatalmú megbízottja. F. Bőse francia, református lelkész, Bliss angol lelkész és Macquire az angol nemzeti béketanács titkára, valamint a kongresszuson jelenlevő valamenyi egyházi képviselő írták alá.­A stockholmi Béke-Világtanács felhívást intézett a világ népeihez. A felhívás így hangzik: Az egész emberiség a leszerelésre törekszik. A fegyverkezési hajsza sohasem eredményezett mást, mint nyomort és bizonytalanságot; mindig csak há­borúra vezetett. Ma a tömegpusztító fegyverek élete még jobban fokozza ezt a veszélyt, a nemzetközi kapcso­latokban ébren tartja a gyanút. De a nagyhatalmak közötti sok évi feszülség után jó légkör alakult ki. Álláspontjuk a leszerelés kérdé­sében közelebb került egymáshoz; Most már megegyezésük a megbé­kélésre irányuló közös erőfeszíté­sektől függ. A világ közvéleménye fokozni fogja az éberséget és erősíteni fog­ja harcát, amíg meg nem valósul az általános leszerelés, valamint az atom- és hidrogénfegyver gyártásá­nak és alkalmazásának teljes meg­tiltása. A kellő ellenőrzési rendszabá­lyokat minden szakaszon és egy­idejűleg kell megvalósítani. Sem­milyen technikai jellegű nehézség sem akadályozhatja ezt meg. Ezen az úton meg kell kölni az első egyezményeket, amelyek ked­vező hatással lesznek a nemzetközi leszerelési egyezményekről folyta­tandó tárgyalásokra: — Minden ország fegyverzetét és fegyveres erőit, kezdve a nagy­hatalmakéin, az általános egyezmény szerint a megállapított színvonalra kell csökkenteni; — a fegyverkereskedelmet az Egyesült Nemzetek Szervezetének szigorú ellenőrzése alá kell helyezni; — meg kell szüntetni az atom­fegyver-kísérleteket, amelyek az em­beriségben mély aggodalmat kelte­nek. A leszerelés kérdésében elért min­den haladás nemcsak azoknak a problémáknak a rendezését fogja elősegíteni, amelyek még nem nyer­tek békés megoldást, mint például a német probléma, hanem mindazok­nak az ellentéteknek a rendezését is, amelyek a föld több térségében a békét veszélyeztetik. A leszerelés kérdésében elért minden haladás könnyít az államok gazdasági életére nehezedő katonai költségvetések terhén és emeli az ál­talános életszínvonalat. Segíti a lét­EZEKBEN A NAPOKBAN a bé­keszerető emberek mindenütt a vi­lágon nagy várakozással tekinte­nek a szovjet nép vezetőinek na^- britanniai látogatására. Ezt a vára­kozást különösképpen is fokozzák azok az eredmények, amelyeket a népek közeledése dolgában jelentet­tek azok a látogatások, amelyek fő­leg' a Szovjetunió kezdeményezésére a közelmúltban létrejöttek. Világ­szerte nagy hatása volt a szovjet vezetők indiai látogatásának, amely nemcsak a Szovjetunió és India nemzetközi kapcsolatainak erősödé­sét, hanem népeik közvetlen érint­kezését is szolgálta. Az egyszerű emberek tömegei kísérték figyelem­mel ezt az utazást és magában Indiában az egyszerű emberek tö­megei aktív résztvevői voltak e láto­gatásnak. E történelmi jelentőségű találkozók mellett ugyancsak nagy fontosságúak a parlamenti küldöttsé­gek kölcsönös látogatásai, a kulturá­lis és gazdasági kapcsolatok erősö­dése, a turista látogatások. Ezeken a találkozásokon az az igazán törté­nelmi jelentőségű, hogy maguk a né­pek ismerkednek és barátkoznak egymással és ilyenformán megerő­södnek abban a bizonyosságban, hogy a népek nem ellenségei egy­másnak, a népeknek van együttes útjuk és ez az út a megértés, a ba­rátság, a békés együttélés útja. fontosságú problémák megoldását, amelyektől a nagy és a kis népek jóléte és méltósága függ. A világ közvéleménye döntő mó­don elősegítette a béke és a nem­zetközi feszültség enyhülése irányá­ban történő fejlődést. Jelenleg az államok közötti igazi békés együttműködést ígérő jelek mutatkoznak. A népeken múlik, hogy a jövőnek ezek a reménységei valóra váljanak; A népek jogosan fordulnak kor­mányukhoz és követelnek tőlük konkrét leszerelési tetteket. Ily módon közelebb hozzák azt az órát, amelyben a félelemtől és a rettegéstől megszabadult emberiség teljes egészében a békés nagy alko­tásoknak szenteli magáti AZ EMBEREK Londonban és Moszkvában, de mindenütt a világon ezzel a napjainkban lezajló nagy ta­lálkozással foglalkoznak. A Szovjet­unió népe éppúgy sokat vár veze­tőinek angliai látogatásától, mint ahogyan az angolok várakozásáról beszédes bizonyíték egyszerű járó­kelőknek és neves személyiségeknek — politikusok, tudósok, írók —-1 nyi­latkozatai, amelyek mind arról szól­nak, hogy Bulganyin és Hruscsov angliai látogatása minden bizonnyal a két nagy nép, az egész emberiség javára válik, A KERESZTYÉN EGYHÁZAK tu­datában vannak annak, hogy egysé­gük és közeledésük szempontjából milyen óriási jelentősége van a látogatásoknak és találkozásoknak: A magyarországi protestáns egyhá­zak például ennek tudatában hívták meg hazánkba az Egyházak Világ­tanácsa központi bizottságát, hogy ennek a közel 100 főnyi testületnek a tagjai személyesen ismerkedhes­senek meg egyházunk életével és szolgálatával. Az egyház népe tudja azt is, 'hogy a népek kölcsönös érint­kezése közeledést és megértést fog eredményezni. Ezért a népek közötti minden találkozás és érintkezés tar­tós békénk erős építőkövei Ismeretes, hogy az Egyesült Álla­mokban súlyos megkülönböztető rendszabályokat alkalmaznak a né­ger lakossággal szemben; Az észak­amerikai legfőbb törvényszék határo­zott ugyan, melyben alkotmányelle­nesnek minősítette az iskolás gyer­mekek közötti faji megkülönbözte­tést; Ennek ellenére különböző ter­rorszervezetek továbbra is folytatják a négerüldözést; Az egyházi életben is többnyire csak papíron van meg a fajok egyenlősége. A 14 millió néger protestánsnak mintegy egyharmada csak külön néger gyülekezetben gya­korolhatja hitét; Az amerikai egyházak vezetői és tagjai mindjobban rájönnek arra, hogy a faji kérdést keresztyén mó­don, elsősorban az egyházban kell megoldani; Az egyik államban 221 Áz Egyházak Világtanácsa Ciprus önrendelkezési jogáért Az Egyházak Nemzetközi Ügyek­kel Foglalkozó Bizottsága az egyes nemzeti bizottságokhoz most meg­küldött állásfoglalásában foglalkozik Makariosz ciprusi érseknek az el­nyomó brit hatóságok által végre­hajtott deportálásával s kijelenti: amikor a brit korptóny Makariosz érseket száműzte, a bizottság vezetői úgy tekintették az ügyet, mint amely rendkívül nagy fontossággal bír áz érdekelt egyházak és népek, valamint az egész közép-keleti terü­let politikai helyzete szempontjából. Egyházak a faji megkülönböztetés ellen baptista gyülekezetei kérdeztek mea e tekintetben; Az úm »fehér« gyü­lekezetek istentiszteleteinek egyihar­madán vehetnek részt négerek is; A! gyülekezetek 38 százalékában vezető állásokban találhatók négerek: Vir­ginia államának protestáns egyházai kötelezték magukat,- hogy támogatni fogják azokat a lelkészeket, akiket a faji kérdésben elfoglalt bátor mai gatartásuk miatt üldözés érnea Az Egyesült Államokbeli Keresztyéni Egyházak Nemzeti Tanácsa szintén sí négerek ügye mellé állott; A tanácsa nak azonban mindeddig csak rész­ben sikerült meggyőznie a »fehérá gyülekezeteket arról, hogy Krisztus keresztjében ledőlt a válaszfal a fa­jok között és a faji megkülönböztei tés a keresztyénség létalapját t& madja meg. Á bizottság már az elmúlt évben határozatot hozott, melynek lényege,- hogy Anglia ismerje el a ciprusi nép önrendelkezési jogát, másrészt a ciprusi nép fogadja el a teljes ön- rendelkezés gyakorlásához vezető progresszív önkormányzat átmeneti formáját; E határozatát a bizottság fenntartja és beszámolójában hang­súlyozza, hogy a bizottságnak éppen az a célja, hogy a politikai esemé.4 ntfeket sajátos keresztyén szemszög­ből vizsgálja és hogy »a békét és az igazságot mozdítsa elő«i A népek kölcsönös érintkezése a béke erős építőkővé „SZOLGÁLJATOK AZ ÚRNAK ÖRVENDEZÉ S S E L (Zsolt 100, 2.) \

Next

/
Thumbnails
Contents