Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-04-22 / 17. szám

*

EVANGÉLIKUS ELET

Péter János református püspök a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának ülésén számol be kínai

és stockholmi útjáról

A Magyaronszági Egyházak Ökumenikus Tanácsa április 20-án pénteken ülést tart, amelyen Péter János református püspök számol be a kínai egyházak meghívására a Kínai Népköztársaságban tett kéthetes előadó és prédikáló körútjáról, valamint a Béke-Világtanács rendkívüli ülésszaka alkalmából Stockholmban tett utazásáról. Az ökumenikus Tanács ülésén részt vesznek a nagybudapesti evangélikus, református, baptista és metodista lelkészek, valamint a teológiai akadémiák professzorai.

Péter János püspök beszámolóján kívül az Ökumenikus Tanács ülésének napirendjén szerepel még az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának magyarországi ülésezésével kapcsolatos előkészületek megbeszélése és a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa tanulmányi bizottságának az evanstoni fő- és melléktémákról most elkészült hozzászólásának bemutatása.

Az. Amerikai Keresztyén Egyházak Tanácsának a Szovjetunióban járt delegációja hazatérése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismerteti kéthetes utazásának eredményeit.

Bevezetőül a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nemzetközi feszültség idején fontos a nyílt beszélgetés különböző országokban élő keresztyének között. Megállapítja, hogy az északamerikai és a szovjetunióbeli egyházak eszmecseréje hasznos volt a megértés szempontjából. Látogatásunk első lépés volt a nézetek kölcsönös kicserélésének útján. Ezt a célját be is töltötte, amit határozott sikernek könyvelhetünk el.

Kiemeli a nyilatkozat azt a szeretetek amellyel fogadták a küldöttséget és amelynek légkörében a hivatalos és személyes megbeszélések és látogatások lefolytak.

Megállapítja, hogy a Szovjetunióban senki sem avatkozik bele az egyház istentiszteleti életébe. A delegáció nagy és hivő gyülekezeteket látott, A hívek több templomot újjáépítettek, az egyházak a lelkek megmentését és az örökéletre való felkészítést tartják feladatuknak. ElisKét Bach bemutató a Deák téren

Két, eddig Budapesten be nem mutatott Bach-darab kerül elő« adásra május 6-án, vasárnap este 6 órakor a Lutheránia hangversenyén a Deák tért templomban. A 8. számú motetta és a 79. ez. kantáta. Az előbbinek szövege megtalálható új énekesikönyvünk 701. énekében, az 5. versszakban. E koráira építi fel Bach gyönyörű motettáját. A 79, kantáta a 84. zsoltár 12. versére íródott: »Mert nap és paizs az Űr Isten«. Megszólal benne a Jer dicsérjük Istent.;: kezdetű közismert korái is. Az énekkar és a zenekar igazi, Istent dicsőítő művet ad elő ennek a kantátának a bemutatásával. A hangverseny szólistái: Máthé Jolán és Melis György lesznek. Az említett két művön kívül hallunk még orgonaszámokat Éalápfy Aladár tolmácsoláséban és Melis Györgytől Bach lelkiénekeiből néhányat. — örömmel Várjuk ezt a szépnek ígérkező hangversenyt. H. K.

KÜLFÖLD! EGYHÁZI HÍREK

A SVÁJCI EVANGÉLIKUS SAJTÓSZOLGÁLAT berni jelentése szerint a különböző békebizottságok és egyesületek egy héten át tartó anké- tot tartottak »Mi segíti elő és mi fenyegeti a békét« összefoglaló cím alatt.

D. van der Meulen holland vendég az arab—izráeli konfliktusról szólva hangsúlyozta, hogy az angol középkeleti politika, a német faji politika és az amerikai menekültügyi politika akadályozzák a kérdés békés elrendezését. A keresztyének feladata mindenekelőtt az, hogy ezeknek a tényezőknek a bűneire rámutassanak és az igehirdetés ' és lelkigondozás eszközeivel szembe is szálljanak velük.

G. Weber németországi kiküldött »Németország és a Kelet—Nyugat kérdés« címen tartott előadásában rámutatott, hogy a második világháború után a német nép nem jutott teljességében megújulásra. Nyugatnémetország remilitarizálása kifejezett akadálya a béke megszilárdulásának. Az evangélium helyes hirdetésének és a németek egymás közötti beszélgetésének a határok fölött elő kell mozdítaniok Németország egyesítését, semlegesítését és erőinek összpontosítását a sürgős szociális kérdések megoldására és az egyetemes béke megszilárdítására.

A. Trocmé francia lelkész az észak-afrikai kérdésről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a keresztyéneknek nem az a feladatuk, hogy a fennálló bűnös és tragikus helyzetet szentesítsék, hanem hogy síkra szálljanak Krisztus szellemében a békés megoldások érdekében.

Walter Lüthi előadásában rámutatott, hogy a svájciak nem tartanak eléggé lépést a világeseményekkel és sokféleképpen egybe vannak szövődve azokkal a bűnökkel, amelyek a békét fenyegetik. A béke problémája svájci vonatkozásban elsősorban abban áll, hogy általában kevéssé vannak tisztában ezzel a helyzettel és azt sem tudatosítják eléggé a keresztyének, hogy milyen békefeladatok következnek a Jézus Krisztusban elnyert bocsánatból.

ntSi

EVANGÉLIKUS vallásos félórát közvetít a Petőfl-rádió április 22-én reggel fél 9 órakor. Igét hirdet Mekis Adum püspökhelyettes.

A RÁKOSKERESZTÚRI egyház- község másodlelkészévé választotta Ferenczy Zoltánt. Beiktatása április 29-én lesz Rákoshegyen, a beiktatási szolgálatot Koren Emil pesti eepe- reshelyettes látja el.

AZ EGYHÁZMEGYEI lelkészi munkaközösségek üléseiken a Központi Alappal és egyházunk aktuális kérdéseivel foglalkoznak. Az üléseken minden alkalommal részt vesz D. Dezséry László püspök, valamint Griinvalszky Károly egyetemes főtitkár, aki a Központi Alapról tart előadást, — A fejér-komáromi egyházmegye március 8—9-én Budapesten, a győr-soproná egyházmegye április 6-án Győrött, a pesti, a Pest megyei, a báes-kiskuni és a nógrádi egyházmegyék Budapesten április 11-én, a keleti-békési egyházmegye április 12-én Békéscsabán, a somogy- zalai pedig április 18-án Szekszárdon tartotta lelkészi munkaközösségi ülését.

A BUDAPEST-RÄKÖCZI ÚTI szlovák egyházközség hívei a Kerepesi temetőben április 15-én megkoszorúzták Bachát Dániel püspök, az egyházközség egykori lelkipásztorának sírját halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, A simái emlék beszéd ben és imádkozásban dr. Szilády Jenő lelkész, a presbitérium nevében Stollmann Károly emlékezett meg a püspökről. A megható ünnepséget a hívek buzgó éneklése keretezte. A gyülekezet április 22-i szeretetvendégségón még külön előadással is megemlékezik Bachát püspökről.

A NÓGRÁDI EGYHÁZMEGYE

lelkészi munkaközössége Balassagyarmaton tartotta máreius havi Ülését. Igét hirdetett és előadást tartott Szabó József, Matuz Pál, Gartai István és Garami Lajos lelkész.

TÓTH ÁRPÁD;

ISTEN OLTÓ KÉSE

Pénzt, egészséget és sikert Másoknak, Uram, többet adtál,

Nem kezdek érte mégse pert

Es nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;

Bordáim közt próbáid éles kését Megáldom s mosolyom az ostobák Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem hogy szeretsz:

Próbáid áldott oltó-kése bennem Téged szolgál, mert míg szívembe m*tez.

Új szépséget teremni sebez engemÖsszeszoritom ajkam, ha nehéz A kín, mert tudom, tied az én harcom,

És győztes távolokba néz Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcomLANG

Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogóéba fogott, Lábhegyre állt a kis nyúlánk, Hegyes sipkájú sárga láng,

Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart. Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget.

Égő erdőt, kigyúlt eget;

De gőggel álltak fenn a fák £s mosolygott minden virág, Nem rezzent senki fel a vészre, A száraz fű se vette észre,

S a lázas törpe láng lehűlt. Elfáradt és a földre ült,

Lobbant még egy-kettőt szegény S meghalt a moha szőnyegén.

Nem látta senki más, csak énA BIKÁCSl egyházközségbe azonnali hatállyal Liska Endre varsádi lelkészt rendelte ki D. Dezséry László püspök helyetteslelkészi mi- nőségben.

A SOPRONI gyülekezet egyhangúlag megválasztott harmadik lelkészét, Rusznyák Ferencet április 15-én iktatta be Weltler Rezső esperes.

A VARSÁDI egyházközség gondozását a püspök Krähling Dániel gyönká lelkészre bízta.

A BEZI gyülekezet egyik tagja, Kónya János saját költségén bevezettette a villanyt a templomi csillárokba és azokat villany égőkkel látta el,

Lelkészi hivatalok figyelmébe!

Az »Egyházfenntartási és egyéb adomány« nyilvártartó lap (könyvelési nyomtatvány) kartotéknak alkalmas kartonlapon is megjelent. Ára —,30 Ft. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztályon, Csekkszámlaszám: 220 278.

CSALÁDI HÍREK

Dömötör Tibor békési lelkész március 19-én eljegyezte Bánkuti Máriát, a monorí Földművesszövetkezet dolgozóját,

Roszik Mihály alberti lelkészéknek 1956. április 15-én három fiúgyermekük után leánygyermekük született. Neve: Melitta,

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, április hó ??-cp

Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. H (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Dóka Zoltán. — Fasor de. (ál !ű Gyöngyösi Vilmos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Stile Károly.

— Dézsa Gy. út 7. de. fél 10 Sülé Károly. — Rákóczi út 57,/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr. — Thaly K. ú. 28. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. -- Kőbánya de. 10 Bolla Árpád. — Utász u. 7. de. 9 Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14, de. fél 10 Muntag Andor. — Rákosfalva de. fél 12 Muntag Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du, 7 Rimái' Jenő. — Váci út 129. de. 8 Qador András. — Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blázy Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Madarász István. — Soroksár,BJtelep de. fél 9 Madarász István

— Rákospalota MAV-telep de. fél 9 Kökény Elek. — Rákospalota de. 10 Kökény Elek. — Rp. Kistemplom du, 3 Schreiner Vilmos. — Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szőilős Mihály, du. 5 Tóth-Szöilős Mihály.

Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. lt Várady Lajos, du. 7 Sárkány Tibor. — Teroczkótér de fél 9 Várady Lajos, — Oll nihilé. 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de. 10 {úrv.) Sárkány Tibor. du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tarcsay V. u. 1|, de. 9 Rirttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. 7 Danhauser László.

— Diana u. 17. de. fél 9 Danhauser László.

— Pesthidegkút (Szent István u.) de. fél 11 Groó Gyula. —- Kelenföld de. 8 Munsz Frff

yeg, de. U Muncz Frigyes, du. 5 Rczessy oltán dr. — Németvölgyi út 138. do. 9 Re- zessy Zoltán dr. — Budafok de. H Visoptai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr. — Albertfalva de. li Benes Miklós dr. — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos.

HÁROM ÉVFORDULÓ

Dukai Takács Judit

nevét Berzsenyi versei örökítették meg. Ha eszünkbe jut a költőnő, Berzsenyi fényében pillantjuk meg. Most le, hogy halálának ISO, évfordulója van, a Berzsenyi-strófák fürdetik nevét emlékezetünkben, Nemcsak a híres 1815-ből való, Dukai Takács Judithoz cimü nagy költemény hívja fel rá a figyelmünket, de Berzsenyi roppant erővel hullámzó szerelmes költeményei is. Tudjuk, a költő mélységes szerelemmel vonzódott Judithoz, felesége rokonához. A címében is Juditot szólító költemény a magyar nők lelki s emberi felszabadításának hatalmasan zengő programverse s a szépséges asszony halhatatlan• rajza. Csak egy részletet idézek belőle ízelítőnek:

Te megbosszúlva méltóságtoknt Kihágsz nemednek szűk koriadból,

Melyekbe zárva tartja vari némám:

Kihágsz s merészen tényesb dir« térsz,

Melyeken csak a nagy férfinyomdokok V<?*efc**ek a *z#p fűtött táj felé.

A tiltott táj: a költészet tája görög formákban, Dukál Takács Judit ásókhoz a férfiakhoz bátorodott, akik lantot pengettek. Ehhez nagy lépés kellett akkoriban, mert még hazánk úri leányai sem igen jártak százötven évvel ezelőtt iskolákba s nem tanultak poé- zist, Púkat Takács Judit a Vas megyei Takácsok s a soproni Vitnyédiek családjából származott, tehát a magyar lutheránusság legjobb hagyományai vették körül. 1795-ben született s szülei kiváló nevelésben részesítették, tudjuk, hogy Sopronban járt iskolába. Kortársai írják, hogy irodalomban s zenében éppoly járatos volt, mint pazdasszonyi foglalatosságokban, remek ebédekkel várta vendégeit. Az irodalomba nem kisebb férfiak vezették be, mint Kazinczy és Kis János. Wesselényi Miklós é$ Döbrenteí Gábor meglátogatják Puhán s Berzsenyi mindégig halálos szerelemmel gondol rá. Ügy látszik, valóban rendkívüli jelenség volt. 1817-ben Festetics meghívja a keszthelyi Helikon ünnepségére, ahol Kisfaludy Sándorék Magyar Sappho-mk nevezik el s úgy ünnepük, mint egy királynőt■ Akkor

volt költői munkássága csúcsfokán a bájos barna Judit. Egymás után jelentek meg a folyóiratokban versei, s már Toldy helyesen állapit ja meg, hogy a magyar népköltészet ihlette meg s a klasszikus versírásra csak Berzsenyi hatására tért át. Hadd idézzek egy strófát a Rózsabokromhoz című verséből:

Szép rózsabokor, mely a boldog lánykának Virultál, viríts most mint édesanyának.

Nyisd míg Illatos kebled!

Előbb születésem helyén dajkáltalak.

Itt csendes ablakom alá plántáltalak s örömöm közös veled.

Valóban, a Helikon ünnepe után egy év múlva férjhez ment a Malvina néven író Judit, ugyanott, Vas megyében, s férje halála után, léfz-ben újra házasságot kötött, boldog asszony és anya volt, de már 1836, április IS-én meghalt, Meghalt a szépséges budi, ahogy Berzsenyi hívta, -a leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok közölt, melyeket én valaha esmertem«. A magyar nők szellemi fel- seabadulásának s nemzeti alkotó munkájának egyik jelképe Dukai Takács Judit irodalomszervező s lelkesítő magatartása.

Jósika Miklós

leíró tehetségét, ezt a színes és hiteles festői munkát mindnyájunknak nagyra kell becsülnünk. Most van születésének 160. évfordulója (1796. április 2í-án született Tordán), s nemcsak érezzük, hanem látjuk is, hogy a magyar regény igazi hódító útja Jósika Abafl- jótól vezet Móricz Zslgmond Erdélyéig. -Merjünk cselekedni/« — irta Jósika hazajövet a katonaságtól, ahol kitüntette magát, s Széchenyi hatására egy sor röpíraf.Qt írt hazánk elmaradottságáról s a szükséges reformokról. De igazi mondanivalóját akkor fedezi fel, amikor elbeszéléseket, regényeket kezd írni. Mondják, a toriai házban, mint csepp gyerek napestig hallgatta a eseládek meséit. Mint író

pedig a népmesékhez hasonló kincshez nyúlt: a magyar történelmi kútfőkbe merült el. S megbátorodva Waiter Scott sikerein; megteremti a magyar történelmi regényt. Nagy gondolata volt Jósika Miklósnak a magyar múlt felelevenítésével. Azt akarta, hogy az olvasó okuljon rajta. Egyik regényében nagyszerűen felidézi Hunyadi Mátyást, Az előszóban ezt írja; -Ha a lelkes ifjú felkiált, férfiú leszek, mint ő! Vagy a hon leánya szól: Mint e hölgy, oly tisztán őrzöm erényemet... akkor e regény célhoz ért!« Elsősorban a nőkre gondolt, mint regény-olvasókra s a magyar irodalom terjesztőire. Nem csalódott bennük: a regényolvasó magyar lányokkal és ass- szonyokkal Jósika meghódította a magyar világot, Halála alőtt, drezdai száműzetésében, huszonöt éves írói jubileumára egy díszes albummal keresték fel a magyar leányok és asszonyok, közel kétezer aláírással, Kossuth Lajos és a szabadságharc törhetetlen hívét, aki csak holtan tért vissza hazájába. Podma- nicgky-lány volt a második felesége, az ő feljegyzéseiből tudjuk, mily öröme volt Jósikának az albumból.

Jósika a divatlapok korában kezdett írni, számolt a nőt szemmel: hosszan öltözteti hőseit és hősnőit, hogy clgyönyörködjünk a ruhákban. Leírásai kitűnőek, ma is élvezzük egy-egy remeklését. Eleven és hiteles háttérben nxozgat történeti és költött figurákat, a valóságon túlcsorduló természettel. A romantikus szenvedélyek izzása megfogja az olvasót, viszi, repíti Jósika a komor alakokhoz odacseppenti a humor aranyát. S nemcsak ki- rályokat és főurakat szerepeltet, hanem a népet is, s szeretettel szól iwtánk egykori nemzetiségeiről. Nem kétséges, hogy rendkívüli munkát végzett. Scottról tudjuk, hogy hatással volt Baltáéra, éppen aprólékos leírásaival. A realizmus tehát a romantikából indult. Hasonlóképpen Jósika romantikája hatott Jókaira s onnan átplántálódott regényírásunk minden mesterébe. Igaza volt Jókainak, amikor azt írta Jósika-halálakor: »Egy egész új világot tárt elénk,«

Tóth Árpád

1886. április 15-én született Aradon, tehát hetven éve, Századunk nagy költői sorában: Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász mellett áll> társuk, akinek költészetét csak velük mérhetjük. Sőt vannak, akik sorrendben Ady mellett említik tüstént, s Babitsot és Kosztolányit csak Tóth Árpád után. Kardos László tavaly terjedelmes, sok tekintetben kitűnő monográfiát irt a költőről, amelyben helyesen mutat rá arra, hogy Tóth Árpád költészete egységes és szerves egészet alkot. Míg élt, csak a vers- imádó fiatal értelmiség szerette és ismerte ezt a valóban nagy költőt, ma már nem kell harcolni érte s népszerűsíteni a halkszavú lírikust, ahogy egykor magunk is tettük. Tóth Árpád nagysága és mondanivalójának abszolút ereje a magyar szellemi életben érezhető- Verseinek és műfordításainak gyűjteményes köteteit a legnagyobb igényű olvasók veszik kezükbe, örömmel látjuk, hogy ifjúságunk is leap rajta, a legrangosabb hangulatot keresve önmaga érzelmeihez. De Tóth Árpád nemcsak a magyar modern lira Mozartja, hanem egy mélyen nemzete sorsával s az egész emberiséggel együttrezdülő gondolkodó. Nem szólhatunk róla ezen ás évfordulón, csak mint tökéletes, tiszta költőről, a vers mesteréről, emlékeztetnünk kell az olvasót arra is, hogy Tóth Árpád- magyar költő volt, társa leg- nagyobbjainknak, akik a válságokban szólni tudtak eligazító módon a nemzethez. Nemcsak »Isten törött csellója« volt Tóth Árpád, hanem a Fénylő búzaföldek között, az Aquincumi kocsmában, a Szent nyomorék, riadj!, az Őszi szántás, a Bús délelőtti vers stb. költője. »Isten oltó kése« írta magáról egyik versében, az volt, oltó kés: fájdalommal, kétséggel, búval oltja be költészete az embert, hogy elragadja a szépség, az őszinte emberség légkörébe: jobb s igazabb magyarnak; Helyünket s igényünket jelentette e földrészen ez a költő, Sgalatnai Rezső

Az amerikai egyházi küldöttség hivatalos nyilatkozata a Szovjetunióban tett látogatásáról

meri a nyilatkozat, hogy a Szovjetunióban nem lehet szó vallásüldözésről, majd megállapítja, hogy-a szovjet egyházakban és a szovjet népben egyaránt lángoló békevágy él«.

A nyilatkozatban a küldöttség is kifejezi készségét a szovjetunióbeli egyházakkal való együttműködésre a békéért, majd így fejezi be nyilatkozatát: »A kapcsolatok, amelyeket a Szovjetunió egyházi embereivel létesítettünk, megérték a fáradságot. Sok és nagy nehézség ellenére mi, keresztyének jelentős közös alapot találtunk. Várjuk a megbeszélések folytatását ez év júniusában az Egyesült Államokban. Bennünket barátságosan fogadtak a Szovjetunióban és reméljük, hogy ezt a vendég- barátságot viszonozhatjuk. Valami elkezdődött. Mi hisszük, hogy Isten vezetésével és az Ö ereje segítségével Jézus Krisztus egyházai használhatnak a nevek megbékélésének és üdvének.«

A nyilatkozatot a küldöttség tagjai írták alá.

* l*tenti*nteleti rend

a Keresztyén Énekeskönyv használatához nélkülözhetetlen Ára, 4.—' Ét