Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-09-09 / 37. szám

ARCKÉPEK R GALYATETŐRŐL Friedrich Müiicr. a romániai szász evangélikus egyház püspöke — egyházának életéről, ökumeni­kus kapcsolatairól a kővetkezőket mondotta: A Román Népköztársaságban élő szász evangélikus egyház egyike a legérdekesebb egyházi alakulatok­nak, mert tagjai az utóbbi időben tisztára polgári életkörülmények kö­zül egy munkásállamba kerültek bele. Ez az életkörülményeknek a teljes megváltozását jelenti. Emellett az a meglepő, hogy nem volt nálunk kitérési mozgalom. Híveink nem tá­voztak el sem a szektákba, sem a t'elekezeten kívüliségbe, jóllehet más egyházakat erősen veszélyeztettek a szekták; mi ezt a veszélyt nem érez­tük. Alig fordult elő, hogy egyhá­zunk tagjai közül valakit meg ne kereszteltek volna, vagy valaki nem vette volna igénybe az egyházi es- ketést és temetést. Egyházunk tag­jainak száma 180 ezer. Egyházunk a múltban hajlott a kultúrprotestan- tizmus felé. Ebből következik, hogy a liberális teológiai felfogás nagyon elterjedt volt lelkészeink között. Pré­dikációnk liberális volt, szószékeink­ről több emberi bölcsesség hangzott, mint Isten igéje. Ilyen körülmények között történt, hogy mikor Romániát a németek megszállták, a német új- pogányok, akik Antonescu államfő segítségével az egyházi életet hatal­mukba kerítették, azon a címen, hogy a német származású román ál­lampolgárok az ő befolyásuk alá tar­toznak — úgy vélték, hogy az az egyház, amelyben az emberi bölcses­ség már eddig is uralkodóvá vált, nem tud komolyabb ellenállást ki­fejteni, ha ezt az egyházat újpogány kultuszi közösséggé akarjuk átalakí­tani. Csak annyi változás fog tör­ténni, hogy humanista szólamok he­lyett az újpogány nacionalizmus ha­mis szólamát fogják hirdetni. Amikor azonban ezt végre akarták hajtani, a lelkészek hivatali esküjükre hivat­koztak. amellyel a hitvallási iratok­ra elkötelezték magukat, főleg az Ágostai Hitvallásra és nagy kockáza­tot vállalva ellenállottak. A nagy társadalmi átalakulás az egyházat nem találta készületlenül; jele volt ez annak, hogy az evangé­liumot helyesen tudtuk hirdetni. Az államosítás bekövetkezése után az egyház kénytelen volt a hívek ön­kéntes adományaiból fenntartania magát, ennek ellenére anyagi helyze­tük olyan kedvezően alakult, hogy az egyháznak nincsenek adósságai. Sőt abban a helyzetben vagyunk, hogy jóllehet 300 gyülekezetünk van — köztük több kisebb gyülekezet —, mindenütt biztosítani tudjuk az egy­házi szolgálatot, sőt a gyülekezetek önfenntartásán túl marad anyagi erő az egyház központi szervezetének fenntartására is. Vagyis létrehoztuk azt a szervezetet, amit Önök köz­alapnak mondanak, más elnevezések­kel, de lényegileg hasonló funkció­val. A háborús veszteségek és rombo­lások következtében többek között nagy lelkésahiány is állott elő, úgy hogy sok esetben egy lelkésznek 4— 5, némely esetben 6—7 gyülekezetét kellett ellátnia. Sokáig nem tudtunk új lelkészeket sem szolgálatba állí­tani. Mióta azután a közös protes­táns teológiai főiskolán a lelkész- líépzés megindult, egyházunkból olyan nagy számánál jelentkeztek a lelkészi pályára, hogy nem is lehe­tett minden jelentkezőt felvenni. Azt reméljük, hogy 2—3 év múlva meg­szűrik a lelkészhiány. Addig is több­kisebb gyülekezetei egy lelkész gon­doz. A közös teológiai főiskola kitű­nően működik és jó példáját nyújtja az egyházak együttműködésének. Vi- szoht mi is küldünk teológusokat a magyar nyelv tanulására, mivel a magyar nyelv igen nehéz és alig akad hallgatónk, aki magyarul tudna. A közös protestáns főiskolán való együttműködés következtében egy­házunkban erősen kifejlődött az ér­zék és a közös keresztyén dolgok iránt és az egyes egyházak között is nagyon szoros kapcsolatok fejlődtek ki. Az erdélyi egyházi életnek és a né­pek és egyházak együttélésének egyik jellegzetessége, hogy erősen összeszö­vődött az itteni népek életével és kul­túrájával és azt nagy mértékben be­folyásolta. Különösen nagy befolyás­sal volt az emberi jogról és az em­beri méltóságról vallott felfogás fej­lődésére. Ezt magunk is tapasztaltuk hittestvéreink életében akkor, amikor a szocialista termelési rend bevezeté­sére került sor. Híveink magatartá­sukkal, a termelő munkában való részvételükkel megmutatták, hogy a keresztyén munkaerkölcs milyen erőt jelent a világ életében. Evangé­likus egyházunk, amikor ezt élő pél­dákkal bemutatta, egyúttal igazi hi­vatásának is eleget tett, s örvendez­ve tett bizonyságot szabadságban megélt hitéről. Hálásan emlékezünk meg arról, hogy háborús károkat szenvedett templomainkat is nagy­részt állami támogatásból már hely­reállítottuk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, szeptember hó 9-én Deák tér de. 9 (úrv.) Haíenscher Károly, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 7 Dóka Zoltán. — Fasor de. fél 10 (ifj.) Gyöngyösi Vilmos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7 gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Vámos József. — Üllői út 24. de. fél 10. de, 1!. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Sziláóy Jenő dr., de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. lt Bomiyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sán­dor. — Kőbánya de. 10 Fülöp Dezső, du, 5 szeretetvendégség. — L'tász u. 7. de. 9 Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor, du. 0 Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Gádor András, — Váci út 129. de. 8 Gádor András. Új­pest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blá^y Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Pásztor Pál. Soroksár- Üjtelep de. fél 9 Madarász István. — Rákos­szentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 11 Benes Miklós, du. 7 Várady Lajos. To- roczkó tér de. fél 9 Benes Miklós. — Óbuda de, 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de. 10 (úrv.) Sárkány Tibor, du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Daniiauser László, de. U Daniiauser László, du. 7 Ruttkay Ele­mér. — Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Ele­mér. — Pesthidegkut (Szent István u.) de. fél I i Qroó Gyula. — Kelenföld de. 8 Bottá István, de. 11 Bottá István, du. 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138, de, 9 Re­zessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Vjsontai Róbert. — Budafok de. II Visontai Róbert. — Nagytétény du. 3 Vispntai Róbert, — Csillag­hegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. KORÁLKÖNYV II. kötet, a Keresztyen Énekes- könyv Ü.i Készének dallamai. Ara: 65.— Ft. Bibliai mértékek (Vili.) A Szentírás, illetve egyes esemé- nyék, történetek, példázatok he­lyes és teljes megértéséhez hozzátar­tozik, 'hogy az évszázadokkal ezelőtt használatban volt mértékeket, piénz- egysógeket is ismerjük. A Szentírásból az derül ki, hogy Izrael népe a mértékrendszerek tekintetében nem hozott létre önálló alkotást. Elsősorban a legjelentősebb előázsiai kultúrnép: a babilóniaiak hatása alatt állott. Erre vall elsősor­ban az ún. szexagézimális rendszer használata. (A mértékegységek 60-al. vagy annak alsóbbrendű számaival való oszthatósága.) A hosszmértékek nemcsak az izraeli­táknál, hanem talán minden népnél a primitívség legalsó fokán az em­beri test megadott arányaiból kelet­keztek. Így az ujj, hüvelyk, arasz, könyök, láb stb. Ezek a mértékek érthető módon nagyjából mindenütt azonosak voltak, azonban a mi mai centiméteres rendszerünk szerint csak hozzávetőlegesen határozhatók meg. A babiloni ásatásokból előke­rült leletek és feljegyzések szerint tudunk valamelyest pontosabban is tájékozódni. Ezek szerint egy ujj kb, 2 cm, egy arasz kb. 22 cm, egy láb kb. 30 cm és egy könyök kb. félmé­ter. Ez utóbbit nevezi a Biblia álta­lában singnek, vagy rőtnek (Jer. 52, 21. Ez. 43, 13 stb.). Ezt kell értenünk Mt. 6, 27-ben, ahol Jézus arról be­szél, hogy senkisem növelheti meg életkorát egy »arasszal*, Jn. 21. 8- ban, ahol egy csónak parttól való tá­volságáról és Jel. 21. 17-ben, ahol az Új Jeruzsálem kőfaláról van szó. Sí izonyos mértékek elnevezésük­3-9 ben hordozzák körülbelüli je­lentésüket és ezek nem is változtak, így pl. nem kérdéses egy kohajítás- nyi távolság (Lukács 22, 41), vagy nyíliövésnyi távolság (1 Móz. 21, 16). Még az ún. egynapi járóföldről is könnyen kiszámíthatjuk, hogy %z — napi 8—10 órai gyaloglást véve ala­pul — kb. 30 km. De már a Jeruzsá­lemtől 60 iütamafcnyira levő Eromaus- ról csak akikor tudjuk, hogy az kb. 12 km-re volt a várostól, ha tudjuk, hogy egy futamatnyi távolság (gö­rögül stadion, innen a ma is használt stadion szó!) kb. 200 métert jelentett. Ugyanez a mértékegység szerepel hajó helyzetének megállapításánál Jn. 6. 19-ben is. így tudjuk kiszámí­tani azt is, hogy Bethania, Lázár la­kóhelye. kb, 3 km-re volt a várostól. Az Olajfák hegye viszont csak más­fél km-re volt Jeruzsálemtől, mert ennyi volt egy szombatnapj járóföld (Csel. 1, 12). Kb. ugyanekkora tá­volságot jelentett egy római mérföld is. (Mt. 5, 41). A súlymértékeknél mutatkozik meg leginkább a babiloni hatás, ti. a 60-as számrendszer. A legnagyobb egység a tálentum, 59 kg. Jézus korában azonban már csak a görög tálentumot ismerik, ez viszont csak 26 kg. A régi tálentum hatvanad része a minu. nem egészen 1 kg. Míg ennek a hat­vanad része a sekel,' vagy siklus, kb. 16,5 gr. A siklust is tovább osztot­ták kettővel, néggyel, hússzal és hat­vannal. Később, valószínű görög ha­tásra, a tizes számrendszerre tértek át. Ezékiel korában már mutatkozik ennek a jele. Sok mindent, amit mi solymérték­kel mérünk ma már, akkor űrmér- tékkel mértek, nemcsak folyadékíé- léket, hanem szilárd anyagokat is, pl. gabonát, lisztet. (Ez a mérési mód egészen napjainkig fennmaradt a mi népünknél is!) A Jézús korabeli ár­mértékek a következők voltak: véka kb. 9 liter (Mt. 5, 15), a mérce kb. 13 liter (Lk. 13, 21), a kórus kb. 370 li­ter (Lk, 16, 7), a bátus kb. 37 liter (Lk, 16, 6), a métréta kb. 40 liter (Jn. 2, 6). és a font kb. 3 dl (Jn. 12, 3 és 19, 39). Ua a mi időnkhöz képest zürza­*-*- var mutatkozik ezekben a mér­tékrendszerekben. sokkal nagyobb mértékben volt ez így a pénzeszkö­zökkel. A pénzérmék kialakulása ál­talában mindenütt hosszú, évszáza­dos fejlődés eredménye és a csere­kereskedelmet felváltó adó-vevő ke­reskedés teremtette meg. Kezdetben a nemesfémekkel, arannyal, ezüsttel egyszerűen súly szerint fizettek. Ezért a régi súlymértékek egyben ér­tékmértékek is. Ennek a csökevé- nye ma is fellelhető néhány nép pénzrendszerében. így a fent említett babiloni, vagy görög tálentum nem­csak 59. illetve 26 kg-ot, nanem ugyanennyi aranyat, vagy ezüstöt is jelentett. Ennek megfelelően megkü­lönböztettek arany és ezüst talentu­mokat. Később a nemesfémeket — a könnyebb használhatóság végett — rudakba öntötték. Józs. 7, 21 emu1 egyk 50 . siklusnyi (kb. 80 dekás) aranvrudat. Még később eze írből a rudakból korongalakú darabokat vágtak le a kívánt mértékben. Ez a mai vertpénzek legősibb formája. Ebben az időben minden egyes »pénzdarabot« minden csere esetén lemértek (Jer. 32, 10). Vert pénz csak a fogság után kezd forgalomba jönni Izraelben. A Jézus korában forgalomban levő pénzek közül legfontosabbak a ró­mai eredetű érmék, Ilyen azonban kétféle is volt. Egyik, amelyet Pa­lesztina határain kívül vertek és ál­talában az egész birodalom terüle­tén érvényben volt. Ezen az ural­kodó császárok fej képei láthatók. Ilyen érméről van szó Máté 22, 19— 20-ban. A pénzek mai értékét megállapí­tani nehéz dolog. Sok esetben azért, mert már nem tudjuk kideríteni, hogy aranyban, vagy ezüstben értet­ték-e őket. így pl. az előbb említett adós szolgáról szóló példázatban szereplő tálentum és dénár eseté­ben sem tudjuk pontosan megállapí­tani. A tálentum mindenesetre 26 kg aranynak, vagy ezüstnek felel meg és mivel tízezerről van szó: Jézus az adósság rendkívüli nagyságát akar­ja vele példázni. Ehhez képest a dénár jelentéktelenül kis összeg. Még ha aranydénárról lenne is szó, akikor is csak kb. 100 Ft értéket kép­viselt, Jézus azonban, hogy a két adósság közötti óriási különbséget kidomborítsa, valószínű ezüstdénár­ra gondolt. Ennek értéke csak 4—5 Ft darabonként. A római eredetű pénzeken kívül- görög, ill. főniciai pénzeket is említ az Újszövetség. így Mt. 17, 24 —27-ben a státert, mely mai érték­ben kb. 80 Ft. Fél státert, azaz két drachmát szedtek fejenként temp­lomadó címen. Ugyanez a pénzegy­ség szerepel — ha más néven is — ama 30 ezüstpénz esetében, melyet Judás Jézus elárulásáért kapott (Mt. 26, 15). A 10 drachmával rendelkező és abból egyet elvesztő asszony pél­dázatában is ugyanennek a státer­nak egynegyed részéről van sző, vagyis kb. 20 Ft értékről. Ma­gyar bibliánk ugyancsak fillérnek fordítja a görög leptont, melynek értéke kb. 30 fillér lehetett (Lk. 12, ’59). Ugyanerről a pénzfajtáról van szó a szegényasszony fillérei eseté­ben is (Mk. 12, 42). Végül az Újszö­vetség egyetlen helyén — Lk. 19, 11 —28-ban esik említés a glrákról- Magyar bibliánk a görög »inna- szót fordítja ezzel a kifejezéssel. A ta­lentum hatvanad részéről van szó, a mór fentebb említett mináról, mely mai pénzben kb. l kg aranyértók- nek felel meg. Mindenesetre a pél­dázat paralel helyén — Mk. 25, 14 —30-ban a girák helyett hatvanszor nagyobb értékű tálentumról van sz°' Fekete István KIS KRÓNIKA === ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS nyílt meg Budapesten szeptember 1-én- A kiállítás bemu­tatja a második ötéves terv meg­valósításához szükséges fejlett ter­melési eljárásokat, Az ötéves terv ugyanis a mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelését akarja el­érni. A kiállítás bemutatja a ter­melőszövetkezetek, az állami gazda­ságok és az egyénileg dolgozó pa­rasztság eredményeit, továbbá azo­kat a gépeket is, amelyek a közel­jövőben kerülnek alkalmazásra, amilyen a silókombájn és az egye­temes traktorra szerelhető munka­gép. Az élelmiszertermelés — han­goztatta a kiálltáét megnyitó beszé­dében a földművelésügyi miniszter — a népjólét felfelé ívelő vonala, azért kell megszüntetni a termés­átlagok ingadozását. Ma az ország szántóterületének 22,6 százaléka a termelőszövetkezetek kezén van. A termelőszövetkezetek holdanként eb­ben az évben 1,4 mázsával termeld tek többet, mint az egyénileg dol­gozó parasztok. A VELENCEI FILMFESZTIVÁ­LON díjjal és kitüntető oklevéllel dí­jazták a Móra Ferenc novellájából készült Szánkó cimü kisfámét, amelynek Szemes Mihály a rende­zője. Ugyancsak dijat kapott Szőts István Kövek, várak, emberek című magyar rövidfilmje is. LISZT FERENC emlékének szen­telt nemzetközi zongorahangverseny lesz szeptemberben Budapesten c utána Bartók Béla-fesztivil, ugyan­csak nemzetközi jelleggel. A két magyar zcneköltö jubileumán hang­versenyeket adnak Budapesten - a világ legkiválóbb zeneművészei, an­gol, olasz, lengyel, cscb, jugoszláv, orosz, mexikói, belga, francia és bolgár muzsikusok. THUR.Y ZOLTÁN, a kiváló proza- iró, aki olyan korán dőlt sírba, száz évvel ezelőtt született. Az irodalmi kritika megállapítja, hogy regénye ás elbeszélései a századvég magyar iro­dalmának színe-javához tartoznak■ Most újból kiadják őket. A JUGOSZLÁVIÁI magyar írók megállapodtak a szerb írókkal, hogy kölcsönösen lefordítják egymás mü­veit szerb, horvát és magyar nyelvre. Az irodalmi kongresszus, amelyen ezt megbeszélték, magyar irodalmi esttel fejeződött be. Tflszoruló szívvel néz szét a vándor Krakkó ■ főterén, a Rynek-en. Már méreteivel is lenyűgöz ez a középkori óriás-piac, melyet kettéoszt a középen épült Sukiennice, a kép­tár hosszúkás, bazárszerű keresztudvaros tömbje. Ä Rynek négyszöge középpontja volt és maradt a városnak. Innen jutnak ki min­den irányba az utcák s ide torkollik a pezsgő ereken át a város vérkeringése, mint eleven, lüktető szívbe. A tér sarkán a kéttornyú, ősi Mária-temp- lom, legendák fényében ragyogtatja föl a tör­ténelmet. Két testvér versengett a monda szerint, melyikük épít magasabb tornyot. S mikor az ifjabbik látta, hogy bátyja túltesz rajta, mielőtt az befejezhette volna a művet, megölte testvérét s a saját tornyát fölébe emelte a vetély tár sónak... De a minden órá­ban fölharsanó kürtszó már nem legendát, hanem véres valóságot idéz emlékezetünkbe: a XIII. századi tatárdúlás idején ebből a to­ronyból jelezte az őrszem a veszélyt, az ellen­séges hadak közeledtét. Nem fejezhette be a kürtjelet: tatár nyíl fúródott torkába s a zengő harsonaszó szárnyaszegetten elhallgatott. Ma is ugyanannál az ütemnél szakad meg a kürtjei odafönn a toronyban, amint négyszer, valahány világtáj felé fölzendül a kisabla- kokból. C1 hogy még valamit elmondjunk erről a & csodálatos, gótikus templomról: világhi- ves, szárnyas Mária-oltárát a. XV. század végén alkotta meg a városi tanács megbízásá­ból Wit Stwosz mester. A hitleri megszállás idején a német fasiszták leszerelték és elra­bolták a páratlan gótikus Mária-oltárt. Most, hogy visszakerült, előbb restaurálni kellett s jelenleg, még egyes részeiben van kiállít­va a krakkói királyi palotában, a Wa- wel-ben, hogy nemsokára elfoglalja őseredetí helyét. A szárnyas oltár Mária életéből örö­kített meg jelenteket s böjt idején, mikor be­zárul, a passió képeit tárja a szemlélő elé a MAGYAR EMLÉKEK NYOMÁN KRAKKÓBAN szárnyak külső fele. A korai realista ábrázo­lásnak egyik legnemesebb példája ez a szám­talan apró jelenetből egybeépülő, monumen­tális szoborcsoport. Itt, a Rynek-en mered magasba az egykori városháza tornya s egyik sarkon modern, sem­mi rendkívülit el nem áruló épület. Pedig megvan a nevezetessége, kivált a mi szá­munkra: a lengyel királlyá választott Báthory István magyar származású orvosának háza állott egykor ezen a helyen,, ahol most műve­lődési otthon épült... S amint elindulunk az utcákon, mindenütt a múlt, a középkor, a reformáció eleven em­lékei fogadnak. Rengeteg a templom. S majd mindegyiknek megvan a maga nevezetessége: egyiknek az, hogy a tatárok elől ide húzó­dott be a város lakossága. Ez persze a legré­gibb. De a jezsuita rendháznak is akad mon­danivalója számunkra: noviciusként itt ne­velkedett Pázmány Péter, a magyar ellen- reformáció legnagyobb alakja. Két katolikus templom között, szerényen meghúzódó kis épület: az evangélikus templom. Több nincs is a városban. Tj'mléktáblák, ősi kapuboltozatok a pati- nás utcákon. Itt Goethe szállott meg, jó másfél századdal ezelőtt, Krakkóban jártá­ban. S hány XVI., XVII. századi magyar diák lába nyomát őrzik a girbe-gurba utcák! Mert a híres krakkói egyetem korábban léte­sült a német egyetemeknél s reformátoraink közül nem egy kezdte itt pályáját! Az egye­temen külön emléktáblája van az itt járt ma­gyar diákoknak. Nemcsak az ellenreformáció magyar vezére jött innen, de ezen az egyete­men tanult a XV—XVI. század fordulóján Dózsa György tábori papja, Mészáros Lőrinc is! Abban a korban a huszita mozgalom, a re­formáció előfutáraként hatott el ide s meg­pezsditette a fogékony egyetemi ifjúság szel­lemét. De megjárta Krakkót az első nagy magyar költő, Balassi Bálint is, bujdosása közben s innen ment tovább északnak, az -Oceánum- mellé, a mai Gdanskba. Alapos gyanú van rá, hogy gondos levéltári kutatással sikerülne kideríteni, hogy Balassi lengyel nyelven is írt verset. A híres krakkói levéltár jelentős földolgo- zatlan kéziratos anyagában számtalan, sokat ígérőn izgalmas magyar vonatkozású ok­mány lappang. Csak ízelítőnek sorolok föl egyet-mást. itteni magyarok közlése alapján: az erdélyi fejedelem, 1. Rákóczi György levele: többrendbeli okmány II. Rákóczi Ferenc moz­galmáról. A hires zászlóbontás lengyel földön történt. De található itt följegyzés Rákóczi és az orosz cár, Nagy Péter tárgyalásáról: bizo­nyos előzetes puhatolózásokról kapunk hírt, egy esetleges békeközvetítés dolgában ... Nem kétes, hogy mielőbbi tisztázásra váró doku­mentum-anyag ez. Talán a magyar história néhány lapjára derülne új fény. A XVIII. századi lengyel emlékiratok kö­zött jelentős számunkra Jan Potockié. Mind­össze száz példányban jelent meg, francia nyelven. Idéz Turóczi krónikájából, a régi magyar történelem egyes részleteit pontos fordításban közli, s ami még izgalmasabb: alig valamivel Sajnovics János fölfedezése után, a finn-ugor nyelvrokonságról ad hírt, ha csak néhány magyar—vogul—osztják—szamo­jéd szóegyezés formájában is! Az emlékírás Anonymus krónikájából is közread néhány részletet, francia fordításban, I ehetetlen Krakkóról szólni, a Wavel em­■ litése nélkül. Ez a jó félévezredes királyi' palota, föllelt és rekonstruálható elemeivel. \. mmt csepp a tengert, őrzi a lengyel történel­mei, Érdekes stilus-kevercdései is a múló ko­rok életformájáról tesznek tanúságot. Krakkó, ez egykori lengyel főváros, letéteményese a múltnak. Hagyományőrző légkörében egy ki­csit visszasüllyed mindenki a tegnapba, a vá­ros, az ország, egy nemzet tiszteletre méltó és megható messzeségébe. A lengyel királyok képei néznek ránk a falakról, Köztük Báthory Istváné és Nagy Lajos lányáé, Hedvigé. A ter­mek korbeli bútorzata egyéb régi kastélyok­ból van összeszedve: már a Habsburg- barbarizmus kaszárnyává gyalázta. a lengyel uralkodók gyönyörű palotáját. S a közelmúlt rablóhadjárata, Hitler vandáljainak betörése ismét csak pusztított, rombolt... De a Wawel falai állanak és belsejét egy nemzet féltő szeretate igyekszik újra a régi fényben fölragyogtatni. A restaurációé mun­kák állandóan folynak s ötven terem már be­rendezve várja a látogatókat. Itt emelkedik a gyönyörű katedrális: a királyok temploma. Szinte egybenőve a palotával, őrködik a város felett, ahol templomok, századokat idéző kö­vek, nemes épületek szólalnak meg, hogy el­mondjanak valamit a vallató tekinteteknek. Valamit, egy népről, melyet nem lehetett az évszázadok igájába tömi. Kevés volt ehhez a cári önkény, a Habsburgok uralma, a teuton- csizma. Kosciusko szelleme elevenen hat itt ma is: a lengyel függetlenség és önállóság, mely annyi küzdelem árán megszületett végre, ezeken az élő emlékeken nyugszik ren­díthetetlenül. C a Krakkóban bolyongó magyar meg- hajtott fővel áll meg egy testvéri nép hagyománya előtt, mely itt is, ott is, elválaszi- hatatlanul egybenőtt a mi történelmünkkel, szabadságmozgalmainkkal, erőnk és létünk örök tápláló talajával. Vidor Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents