Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-09-09 / 37. szám
ARCKÉPEK R GALYATETŐRŐL Friedrich Müiicr. a romániai szász evangélikus egyház püspöke — egyházának életéről, ökumenikus kapcsolatairól a kővetkezőket mondotta: A Román Népköztársaságban élő szász evangélikus egyház egyike a legérdekesebb egyházi alakulatoknak, mert tagjai az utóbbi időben tisztára polgári életkörülmények közül egy munkásállamba kerültek bele. Ez az életkörülményeknek a teljes megváltozását jelenti. Emellett az a meglepő, hogy nem volt nálunk kitérési mozgalom. Híveink nem távoztak el sem a szektákba, sem a t'elekezeten kívüliségbe, jóllehet más egyházakat erősen veszélyeztettek a szekták; mi ezt a veszélyt nem éreztük. Alig fordult elő, hogy egyházunk tagjai közül valakit meg ne kereszteltek volna, vagy valaki nem vette volna igénybe az egyházi es- ketést és temetést. Egyházunk tagjainak száma 180 ezer. Egyházunk a múltban hajlott a kultúrprotestan- tizmus felé. Ebből következik, hogy a liberális teológiai felfogás nagyon elterjedt volt lelkészeink között. Prédikációnk liberális volt, szószékeinkről több emberi bölcsesség hangzott, mint Isten igéje. Ilyen körülmények között történt, hogy mikor Romániát a németek megszállták, a német új- pogányok, akik Antonescu államfő segítségével az egyházi életet hatalmukba kerítették, azon a címen, hogy a német származású román állampolgárok az ő befolyásuk alá tartoznak — úgy vélték, hogy az az egyház, amelyben az emberi bölcsesség már eddig is uralkodóvá vált, nem tud komolyabb ellenállást kifejteni, ha ezt az egyházat újpogány kultuszi közösséggé akarjuk átalakítani. Csak annyi változás fog történni, hogy humanista szólamok helyett az újpogány nacionalizmus hamis szólamát fogják hirdetni. Amikor azonban ezt végre akarták hajtani, a lelkészek hivatali esküjükre hivatkoztak. amellyel a hitvallási iratokra elkötelezték magukat, főleg az Ágostai Hitvallásra és nagy kockázatot vállalva ellenállottak. A nagy társadalmi átalakulás az egyházat nem találta készületlenül; jele volt ez annak, hogy az evangéliumot helyesen tudtuk hirdetni. Az államosítás bekövetkezése után az egyház kénytelen volt a hívek önkéntes adományaiból fenntartania magát, ennek ellenére anyagi helyzetük olyan kedvezően alakult, hogy az egyháznak nincsenek adósságai. Sőt abban a helyzetben vagyunk, hogy jóllehet 300 gyülekezetünk van — köztük több kisebb gyülekezet —, mindenütt biztosítani tudjuk az egyházi szolgálatot, sőt a gyülekezetek önfenntartásán túl marad anyagi erő az egyház központi szervezetének fenntartására is. Vagyis létrehoztuk azt a szervezetet, amit Önök közalapnak mondanak, más elnevezésekkel, de lényegileg hasonló funkcióval. A háborús veszteségek és rombolások következtében többek között nagy lelkésahiány is állott elő, úgy hogy sok esetben egy lelkésznek 4— 5, némely esetben 6—7 gyülekezetét kellett ellátnia. Sokáig nem tudtunk új lelkészeket sem szolgálatba állítani. Mióta azután a közös protestáns teológiai főiskolán a lelkész- líépzés megindult, egyházunkból olyan nagy számánál jelentkeztek a lelkészi pályára, hogy nem is lehetett minden jelentkezőt felvenni. Azt reméljük, hogy 2—3 év múlva megszűrik a lelkészhiány. Addig is többkisebb gyülekezetei egy lelkész gondoz. A közös teológiai főiskola kitűnően működik és jó példáját nyújtja az egyházak együttműködésének. Vi- szoht mi is küldünk teológusokat a magyar nyelv tanulására, mivel a magyar nyelv igen nehéz és alig akad hallgatónk, aki magyarul tudna. A közös protestáns főiskolán való együttműködés következtében egyházunkban erősen kifejlődött az érzék és a közös keresztyén dolgok iránt és az egyes egyházak között is nagyon szoros kapcsolatok fejlődtek ki. Az erdélyi egyházi életnek és a népek és egyházak együttélésének egyik jellegzetessége, hogy erősen összeszövődött az itteni népek életével és kultúrájával és azt nagy mértékben befolyásolta. Különösen nagy befolyással volt az emberi jogról és az emberi méltóságról vallott felfogás fejlődésére. Ezt magunk is tapasztaltuk hittestvéreink életében akkor, amikor a szocialista termelési rend bevezetésére került sor. Híveink magatartásukkal, a termelő munkában való részvételükkel megmutatták, hogy a keresztyén munkaerkölcs milyen erőt jelent a világ életében. Evangélikus egyházunk, amikor ezt élő példákkal bemutatta, egyúttal igazi hivatásának is eleget tett, s örvendezve tett bizonyságot szabadságban megélt hitéről. Hálásan emlékezünk meg arról, hogy háborús károkat szenvedett templomainkat is nagyrészt állami támogatásból már helyreállítottuk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, szeptember hó 9-én Deák tér de. 9 (úrv.) Haíenscher Károly, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 7 Dóka Zoltán. — Fasor de. fél 10 (ifj.) Gyöngyösi Vilmos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7 gyöngyösi Vilmos. — Dózsa Gy. út 7. de. fél 10 Vámos József. — Üllői út 24. de. fél 10. de, 1!. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Sziláóy Jenő dr., de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. lt Bomiyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Fülöp Dezső, du, 5 szeretetvendégség. — L'tász u. 7. de. 9 Bolla Árpád. — Vajda Péter u. 33. de. fél 12 Bolla Árpád. — Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor, du. 0 Muntag Andor. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Scholz László. — Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Gádor András, — Váci út 129. de. 8 Gádor András. Újpest de. 10 Blázy Lajos, du. fél 7 Blá^y Lajos. — Dunakeszi de. 9 Matuz László. — Pesterzsébet de. 10 Pásztor Pál. Soroksár- Üjtelep de. fél 9 Madarász István. — Rákosszentmihály de. fél 11 Tóth-Szöllős Mihály, du. 5 Tóth-Szöllős Mihály. Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 11 Benes Miklós, du. 7 Várady Lajos. To- roczkó tér de. fél 9 Benes Miklós. — Óbuda de, 9 (gyerm.) Sárkány Tibor, de. 10 (úrv.) Sárkány Tibor, du. 5 Sárkány Tibor. — XII., Tarcsay V. u. 11. de. 9 Daniiauser László, de. U Daniiauser László, du. 7 Ruttkay Elemér. — Diana u. 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. — Pesthidegkut (Szent István u.) de. fél I i Qroó Gyula. — Kelenföld de. 8 Bottá István, de. 11 Bottá István, du. 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138, de, 9 Rezessy Zoltán dr. Kelenvölgy de. 9 Vjsontai Róbert. — Budafok de. II Visontai Róbert. — Nagytétény du. 3 Vispntai Róbert, — Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. KORÁLKÖNYV II. kötet, a Keresztyen Énekes- könyv Ü.i Készének dallamai. Ara: 65.— Ft. Bibliai mértékek (Vili.) A Szentírás, illetve egyes esemé- nyék, történetek, példázatok helyes és teljes megértéséhez hozzátartozik, 'hogy az évszázadokkal ezelőtt használatban volt mértékeket, piénz- egysógeket is ismerjük. A Szentírásból az derül ki, hogy Izrael népe a mértékrendszerek tekintetében nem hozott létre önálló alkotást. Elsősorban a legjelentősebb előázsiai kultúrnép: a babilóniaiak hatása alatt állott. Erre vall elsősorban az ún. szexagézimális rendszer használata. (A mértékegységek 60-al. vagy annak alsóbbrendű számaival való oszthatósága.) A hosszmértékek nemcsak az izraelitáknál, hanem talán minden népnél a primitívség legalsó fokán az emberi test megadott arányaiból keletkeztek. Így az ujj, hüvelyk, arasz, könyök, láb stb. Ezek a mértékek érthető módon nagyjából mindenütt azonosak voltak, azonban a mi mai centiméteres rendszerünk szerint csak hozzávetőlegesen határozhatók meg. A babiloni ásatásokból előkerült leletek és feljegyzések szerint tudunk valamelyest pontosabban is tájékozódni. Ezek szerint egy ujj kb, 2 cm, egy arasz kb. 22 cm, egy láb kb. 30 cm és egy könyök kb. félméter. Ez utóbbit nevezi a Biblia általában singnek, vagy rőtnek (Jer. 52, 21. Ez. 43, 13 stb.). Ezt kell értenünk Mt. 6, 27-ben, ahol Jézus arról beszél, hogy senkisem növelheti meg életkorát egy »arasszal*, Jn. 21. 8- ban, ahol egy csónak parttól való távolságáról és Jel. 21. 17-ben, ahol az Új Jeruzsálem kőfaláról van szó. Sí izonyos mértékek elnevezésük3-9 ben hordozzák körülbelüli jelentésüket és ezek nem is változtak, így pl. nem kérdéses egy kohajítás- nyi távolság (Lukács 22, 41), vagy nyíliövésnyi távolság (1 Móz. 21, 16). Még az ún. egynapi járóföldről is könnyen kiszámíthatjuk, hogy %z — napi 8—10 órai gyaloglást véve alapul — kb. 30 km. De már a Jeruzsálemtől 60 iütamafcnyira levő Eromaus- ról csak akikor tudjuk, hogy az kb. 12 km-re volt a várostól, ha tudjuk, hogy egy futamatnyi távolság (görögül stadion, innen a ma is használt stadion szó!) kb. 200 métert jelentett. Ugyanez a mértékegység szerepel hajó helyzetének megállapításánál Jn. 6. 19-ben is. így tudjuk kiszámítani azt is, hogy Bethania, Lázár lakóhelye. kb, 3 km-re volt a várostól. Az Olajfák hegye viszont csak másfél km-re volt Jeruzsálemtől, mert ennyi volt egy szombatnapj járóföld (Csel. 1, 12). Kb. ugyanekkora távolságot jelentett egy római mérföld is. (Mt. 5, 41). A súlymértékeknél mutatkozik meg leginkább a babiloni hatás, ti. a 60-as számrendszer. A legnagyobb egység a tálentum, 59 kg. Jézus korában azonban már csak a görög tálentumot ismerik, ez viszont csak 26 kg. A régi tálentum hatvanad része a minu. nem egészen 1 kg. Míg ennek a hatvanad része a sekel,' vagy siklus, kb. 16,5 gr. A siklust is tovább osztották kettővel, néggyel, hússzal és hatvannal. Később, valószínű görög hatásra, a tizes számrendszerre tértek át. Ezékiel korában már mutatkozik ennek a jele. Sok mindent, amit mi solymértékkel mérünk ma már, akkor űrmér- tékkel mértek, nemcsak folyadékíé- léket, hanem szilárd anyagokat is, pl. gabonát, lisztet. (Ez a mérési mód egészen napjainkig fennmaradt a mi népünknél is!) A Jézús korabeli ármértékek a következők voltak: véka kb. 9 liter (Mt. 5, 15), a mérce kb. 13 liter (Lk. 13, 21), a kórus kb. 370 liter (Lk, 16, 7), a bátus kb. 37 liter (Lk, 16, 6), a métréta kb. 40 liter (Jn. 2, 6). és a font kb. 3 dl (Jn. 12, 3 és 19, 39). Ua a mi időnkhöz képest zürza*-*- var mutatkozik ezekben a mértékrendszerekben. sokkal nagyobb mértékben volt ez így a pénzeszközökkel. A pénzérmék kialakulása általában mindenütt hosszú, évszázados fejlődés eredménye és a cserekereskedelmet felváltó adó-vevő kereskedés teremtette meg. Kezdetben a nemesfémekkel, arannyal, ezüsttel egyszerűen súly szerint fizettek. Ezért a régi súlymértékek egyben értékmértékek is. Ennek a csökevé- nye ma is fellelhető néhány nép pénzrendszerében. így a fent említett babiloni, vagy görög tálentum nemcsak 59. illetve 26 kg-ot, nanem ugyanennyi aranyat, vagy ezüstöt is jelentett. Ennek megfelelően megkülönböztettek arany és ezüst talentumokat. Később a nemesfémeket — a könnyebb használhatóság végett — rudakba öntötték. Józs. 7, 21 emu1 egyk 50 . siklusnyi (kb. 80 dekás) aranvrudat. Még később eze írből a rudakból korongalakú darabokat vágtak le a kívánt mértékben. Ez a mai vertpénzek legősibb formája. Ebben az időben minden egyes »pénzdarabot« minden csere esetén lemértek (Jer. 32, 10). Vert pénz csak a fogság után kezd forgalomba jönni Izraelben. A Jézus korában forgalomban levő pénzek közül legfontosabbak a római eredetű érmék, Ilyen azonban kétféle is volt. Egyik, amelyet Palesztina határain kívül vertek és általában az egész birodalom területén érvényben volt. Ezen az uralkodó császárok fej képei láthatók. Ilyen érméről van szó Máté 22, 19— 20-ban. A pénzek mai értékét megállapítani nehéz dolog. Sok esetben azért, mert már nem tudjuk kideríteni, hogy aranyban, vagy ezüstben értették-e őket. így pl. az előbb említett adós szolgáról szóló példázatban szereplő tálentum és dénár esetében sem tudjuk pontosan megállapítani. A tálentum mindenesetre 26 kg aranynak, vagy ezüstnek felel meg és mivel tízezerről van szó: Jézus az adósság rendkívüli nagyságát akarja vele példázni. Ehhez képest a dénár jelentéktelenül kis összeg. Még ha aranydénárról lenne is szó, akikor is csak kb. 100 Ft értéket képviselt, Jézus azonban, hogy a két adósság közötti óriási különbséget kidomborítsa, valószínű ezüstdénárra gondolt. Ennek értéke csak 4—5 Ft darabonként. A római eredetű pénzeken kívül- görög, ill. főniciai pénzeket is említ az Újszövetség. így Mt. 17, 24 —27-ben a státert, mely mai értékben kb. 80 Ft. Fél státert, azaz két drachmát szedtek fejenként templomadó címen. Ugyanez a pénzegység szerepel — ha más néven is — ama 30 ezüstpénz esetében, melyet Judás Jézus elárulásáért kapott (Mt. 26, 15). A 10 drachmával rendelkező és abból egyet elvesztő asszony példázatában is ugyanennek a státernak egynegyed részéről van sző, vagyis kb. 20 Ft értékről. Magyar bibliánk ugyancsak fillérnek fordítja a görög leptont, melynek értéke kb. 30 fillér lehetett (Lk. 12, ’59). Ugyanerről a pénzfajtáról van szó a szegényasszony fillérei esetében is (Mk. 12, 42). Végül az Újszövetség egyetlen helyén — Lk. 19, 11 —28-ban esik említés a glrákról- Magyar bibliánk a görög »inna- szót fordítja ezzel a kifejezéssel. A talentum hatvanad részéről van szó, a mór fentebb említett mináról, mely mai pénzben kb. l kg aranyértók- nek felel meg. Mindenesetre a példázat paralel helyén — Mk. 25, 14 —30-ban a girák helyett hatvanszor nagyobb értékű tálentumról van sz°' Fekete István KIS KRÓNIKA === ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS nyílt meg Budapesten szeptember 1-én- A kiállítás bemutatja a második ötéves terv megvalósításához szükséges fejlett termelési eljárásokat, Az ötéves terv ugyanis a mezőgazdasági termelés 27 százalékos növelését akarja elérni. A kiállítás bemutatja a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztság eredményeit, továbbá azokat a gépeket is, amelyek a közeljövőben kerülnek alkalmazásra, amilyen a silókombájn és az egyetemes traktorra szerelhető munkagép. Az élelmiszertermelés — hangoztatta a kiálltáét megnyitó beszédében a földművelésügyi miniszter — a népjólét felfelé ívelő vonala, azért kell megszüntetni a termésátlagok ingadozását. Ma az ország szántóterületének 22,6 százaléka a termelőszövetkezetek kezén van. A termelőszövetkezetek holdanként ebben az évben 1,4 mázsával termeld tek többet, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A VELENCEI FILMFESZTIVÁLON díjjal és kitüntető oklevéllel díjazták a Móra Ferenc novellájából készült Szánkó cimü kisfámét, amelynek Szemes Mihály a rendezője. Ugyancsak dijat kapott Szőts István Kövek, várak, emberek című magyar rövidfilmje is. LISZT FERENC emlékének szentelt nemzetközi zongorahangverseny lesz szeptemberben Budapesten c utána Bartók Béla-fesztivil, ugyancsak nemzetközi jelleggel. A két magyar zcneköltö jubileumán hangversenyeket adnak Budapesten - a világ legkiválóbb zeneművészei, angol, olasz, lengyel, cscb, jugoszláv, orosz, mexikói, belga, francia és bolgár muzsikusok. THUR.Y ZOLTÁN, a kiváló proza- iró, aki olyan korán dőlt sírba, száz évvel ezelőtt született. Az irodalmi kritika megállapítja, hogy regénye ás elbeszélései a századvég magyar irodalmának színe-javához tartoznak■ Most újból kiadják őket. A JUGOSZLÁVIÁI magyar írók megállapodtak a szerb írókkal, hogy kölcsönösen lefordítják egymás müveit szerb, horvát és magyar nyelvre. Az irodalmi kongresszus, amelyen ezt megbeszélték, magyar irodalmi esttel fejeződött be. Tflszoruló szívvel néz szét a vándor Krakkó ■ főterén, a Rynek-en. Már méreteivel is lenyűgöz ez a középkori óriás-piac, melyet kettéoszt a középen épült Sukiennice, a képtár hosszúkás, bazárszerű keresztudvaros tömbje. Ä Rynek négyszöge középpontja volt és maradt a városnak. Innen jutnak ki minden irányba az utcák s ide torkollik a pezsgő ereken át a város vérkeringése, mint eleven, lüktető szívbe. A tér sarkán a kéttornyú, ősi Mária-temp- lom, legendák fényében ragyogtatja föl a történelmet. Két testvér versengett a monda szerint, melyikük épít magasabb tornyot. S mikor az ifjabbik látta, hogy bátyja túltesz rajta, mielőtt az befejezhette volna a művet, megölte testvérét s a saját tornyát fölébe emelte a vetély tár sónak... De a minden órában fölharsanó kürtszó már nem legendát, hanem véres valóságot idéz emlékezetünkbe: a XIII. századi tatárdúlás idején ebből a toronyból jelezte az őrszem a veszélyt, az ellenséges hadak közeledtét. Nem fejezhette be a kürtjelet: tatár nyíl fúródott torkába s a zengő harsonaszó szárnyaszegetten elhallgatott. Ma is ugyanannál az ütemnél szakad meg a kürtjei odafönn a toronyban, amint négyszer, valahány világtáj felé fölzendül a kisabla- kokból. C1 hogy még valamit elmondjunk erről a & csodálatos, gótikus templomról: világhi- ves, szárnyas Mária-oltárát a. XV. század végén alkotta meg a városi tanács megbízásából Wit Stwosz mester. A hitleri megszállás idején a német fasiszták leszerelték és elrabolták a páratlan gótikus Mária-oltárt. Most, hogy visszakerült, előbb restaurálni kellett s jelenleg, még egyes részeiben van kiállítva a krakkói királyi palotában, a Wa- wel-ben, hogy nemsokára elfoglalja őseredetí helyét. A szárnyas oltár Mária életéből örökített meg jelenteket s böjt idején, mikor bezárul, a passió képeit tárja a szemlélő elé a MAGYAR EMLÉKEK NYOMÁN KRAKKÓBAN szárnyak külső fele. A korai realista ábrázolásnak egyik legnemesebb példája ez a számtalan apró jelenetből egybeépülő, monumentális szoborcsoport. Itt, a Rynek-en mered magasba az egykori városháza tornya s egyik sarkon modern, semmi rendkívülit el nem áruló épület. Pedig megvan a nevezetessége, kivált a mi számunkra: a lengyel királlyá választott Báthory István magyar származású orvosának háza állott egykor ezen a helyen,, ahol most művelődési otthon épült... S amint elindulunk az utcákon, mindenütt a múlt, a középkor, a reformáció eleven emlékei fogadnak. Rengeteg a templom. S majd mindegyiknek megvan a maga nevezetessége: egyiknek az, hogy a tatárok elől ide húzódott be a város lakossága. Ez persze a legrégibb. De a jezsuita rendháznak is akad mondanivalója számunkra: noviciusként itt nevelkedett Pázmány Péter, a magyar ellen- reformáció legnagyobb alakja. Két katolikus templom között, szerényen meghúzódó kis épület: az evangélikus templom. Több nincs is a városban. Tj'mléktáblák, ősi kapuboltozatok a pati- nás utcákon. Itt Goethe szállott meg, jó másfél századdal ezelőtt, Krakkóban jártában. S hány XVI., XVII. századi magyar diák lába nyomát őrzik a girbe-gurba utcák! Mert a híres krakkói egyetem korábban létesült a német egyetemeknél s reformátoraink közül nem egy kezdte itt pályáját! Az egyetemen külön emléktáblája van az itt járt magyar diákoknak. Nemcsak az ellenreformáció magyar vezére jött innen, de ezen az egyetemen tanult a XV—XVI. század fordulóján Dózsa György tábori papja, Mészáros Lőrinc is! Abban a korban a huszita mozgalom, a reformáció előfutáraként hatott el ide s megpezsditette a fogékony egyetemi ifjúság szellemét. De megjárta Krakkót az első nagy magyar költő, Balassi Bálint is, bujdosása közben s innen ment tovább északnak, az -Oceánum- mellé, a mai Gdanskba. Alapos gyanú van rá, hogy gondos levéltári kutatással sikerülne kideríteni, hogy Balassi lengyel nyelven is írt verset. A híres krakkói levéltár jelentős földolgo- zatlan kéziratos anyagában számtalan, sokat ígérőn izgalmas magyar vonatkozású okmány lappang. Csak ízelítőnek sorolok föl egyet-mást. itteni magyarok közlése alapján: az erdélyi fejedelem, 1. Rákóczi György levele: többrendbeli okmány II. Rákóczi Ferenc mozgalmáról. A hires zászlóbontás lengyel földön történt. De található itt följegyzés Rákóczi és az orosz cár, Nagy Péter tárgyalásáról: bizonyos előzetes puhatolózásokról kapunk hírt, egy esetleges békeközvetítés dolgában ... Nem kétes, hogy mielőbbi tisztázásra váró dokumentum-anyag ez. Talán a magyar história néhány lapjára derülne új fény. A XVIII. századi lengyel emlékiratok között jelentős számunkra Jan Potockié. Mindössze száz példányban jelent meg, francia nyelven. Idéz Turóczi krónikájából, a régi magyar történelem egyes részleteit pontos fordításban közli, s ami még izgalmasabb: alig valamivel Sajnovics János fölfedezése után, a finn-ugor nyelvrokonságról ad hírt, ha csak néhány magyar—vogul—osztják—szamojéd szóegyezés formájában is! Az emlékírás Anonymus krónikájából is közread néhány részletet, francia fordításban, I ehetetlen Krakkóról szólni, a Wavel em■ litése nélkül. Ez a jó félévezredes királyi' palota, föllelt és rekonstruálható elemeivel. \. mmt csepp a tengert, őrzi a lengyel történelmei, Érdekes stilus-kevercdései is a múló korok életformájáról tesznek tanúságot. Krakkó, ez egykori lengyel főváros, letéteményese a múltnak. Hagyományőrző légkörében egy kicsit visszasüllyed mindenki a tegnapba, a város, az ország, egy nemzet tiszteletre méltó és megható messzeségébe. A lengyel királyok képei néznek ránk a falakról, Köztük Báthory Istváné és Nagy Lajos lányáé, Hedvigé. A termek korbeli bútorzata egyéb régi kastélyokból van összeszedve: már a Habsburg- barbarizmus kaszárnyává gyalázta. a lengyel uralkodók gyönyörű palotáját. S a közelmúlt rablóhadjárata, Hitler vandáljainak betörése ismét csak pusztított, rombolt... De a Wawel falai állanak és belsejét egy nemzet féltő szeretate igyekszik újra a régi fényben fölragyogtatni. A restaurációé munkák állandóan folynak s ötven terem már berendezve várja a látogatókat. Itt emelkedik a gyönyörű katedrális: a királyok temploma. Szinte egybenőve a palotával, őrködik a város felett, ahol templomok, századokat idéző kövek, nemes épületek szólalnak meg, hogy elmondjanak valamit a vallató tekinteteknek. Valamit, egy népről, melyet nem lehetett az évszázadok igájába tömi. Kevés volt ehhez a cári önkény, a Habsburgok uralma, a teuton- csizma. Kosciusko szelleme elevenen hat itt ma is: a lengyel függetlenség és önállóság, mely annyi küzdelem árán megszületett végre, ezeken az élő emlékeken nyugszik rendíthetetlenül. C a Krakkóban bolyongó magyar meg- hajtott fővel áll meg egy testvéri nép hagyománya előtt, mely itt is, ott is, elválaszi- hatatlanul egybenőtt a mi történelmünkkel, szabadságmozgalmainkkal, erőnk és létünk örök tápláló talajával. Vidor Miklós
