Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)
1956-08-19 / 34. szám
Reméljük, hogy az Egyházak Vllágfanácsa mindinkább a keresztyének világtanácsa lesz mondotta Ting püspök a budapesti lelkészeknek tartott előadásában Augusztus 11-én, szombaton délelőtt 11 érakor Kuang-su Ting kínai anglikán püspök a református konvent könyvtártermében előadást tartott a budapesti evangélikus és református lelkészeknek. A gyűlést D. dr. Vető Lajos püspök, az Ökuménikus Tanács alelnöke nyitotta meg és üdvözölte Ting püspököt. A gyűlésen megjelent D, Bereczky Albert református püspök, Széchcy János methodista szuperintendens, dr. Haraszti Sándor baptista teológiai tanár, a központi egyházi hivatalok vezetői, a budapesti és Pest környéki lelkészek. Ting püspök bevezetőben hálásan emlékezett meg a magyar keresztyének megtapasztalt szeretetéről. Beszéde első részében a kínai keresztyének magatartásáról szólt Kína felszabadításával kapcsolatban, kimondotta, hogy Kína a múltban nagyon elmaradott ország volt. Annak ellenére, hogy Kína mezőgazda- sági ország, a felszabadulás előtt külföldről kellett rizst behozni. A népi kormány Ólyan sokat tett a kínai nép érdekében, hogy ma már senkinek sem kell éhhalált halnia. Indiába, Pakisztánba és Burmába exportálnak rizst és a nagy pakisztáni árvíz után 60 ezer tonna rizst ajándékoztak Pakisztánnak. Az élet- színvonallal együtt emelkedik a kínai név erkölcsi színvonala is. »A IggkorruPtabb kormányzatot, amely .Kínában valaha is létezett, egv nagyon tisztakezű kormányzat váltotta fel« — mondotta. Ting Püspök ezután Isten megbocsátó szeretettnek megtapasztalását 'hangsúlyozta azokkal a misszionáriusokkal szemben, akik arról akarták meggyőzni őket, hogy az új kormányzat Isten büntetése. »Isten szereti Kínát, Isten meghallgatta Kína pépének, könyörgését. Ezt mi nem tekinthetjük, mint Isten büntetését, hanem mint Isten kegyes cselekedetét.« A továbbiakban a kínai egyház múltjáról szólott a püspök. *A kínai egyház múltja a külföldi idegen vallás útja volt. Noha a keresztyénséget több mint száz éve hirdetik Kínában, a keresztyénség a kínai nép szemében mégis idegen vallás maradt. Ha egy kínai régen felvette a kereeztséget, kevésbé lett kínai.« A kínai egyházban az angol volt a hivatalos nyelv. »A? Úristen azt akarja, hogy a kínai egyház éppen annyira kínai legyen, mint az angol egyház angol.« A misszionáriusok munkájával kapcsolatban elmondotta: lehet, hogy sok misszionárius a szeretet indulatától vezetve jött Kínába, és ezek nagyon szép munkát js végeztek. De epnek ellenére az imperialista és gyarmatosító erők felhasználták a misszionárius mozgalmat. Nem köny- qyen mondom ki ezt a komoly vádat — mondotta —, majd példaképpen utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt kémkedésért elítéltek, majd szabadon bocsátottak néhány amerikai misszionáriust, akik szabadulásuk után Hongkongban újságírók előtt kijelentették. hogy tényleg részt vettek kémkedési tevékenységben. A kínai egyház új útjáról szólva Ting püspök a »három ön« mozgalmat ismertette: »Három tekintetben kell a mi egyházunknak kínaivá, önállóvá lennie. Az első az adminisztráció, az cgyházkormánv- zpt, a mpsodik az anyagi erőforrások, az önfenntartás, a harmadik az igehirdetés, az evangélizáció. Ez a mozgalom azt célozza, hogy meggyö- keresedjék a keresztyén egyház Kína talaján. Azt kívánja, hogy az egyház igazán egyház legyen. Hisszük, hogy ez az Isten útja a kínai egyház számára.« A továbbiakban Ting püspök a kínai keresztyéneket foglalkoztató teológiai kérdésekről szólott. A krisztolágiával kapcsolatban elmondotta; korábban a keresz- tvénséget háromféle módszerként hirdették Kínában. Az első szerint a keresztyénség egy a mennyországba szóló jegy, Á második szerint olyan módszer, amellyel az életben sikereket lehet elérni, lelki nyugalomra szert tenni, barátokat szerezni, stb- »Az ilyenfajta keresztyénség ma nagyon népszerű az Egyesült Államokban. Erről §zói ottan a ma legkelendőbb könyv. Az írója többek között kifejti, hogy az egyháztagok hosszabb ideig élnek, mint a nem egyháztagok, ha tehát valaki hosz- szú ideig akar élni, mielőbb csatlakozzék valamelyik egyházhoz.« »A harmadik mód a keresztyén- ségnek az a szemlélete, hogy az Kína megmentésére való- E szerint a szemlélet szerint a keresztyénség fegyver, amellyel eredményesen lehet küzdeni más ideológiákkal szemben-« >>Ml tudjuk azt, hogy az evangélium nem egy módszer, amellyel magunk valósítjuk meg a magunk céljait, hanem Isten ítélete a mi céljaink felett és bizonyos eseményeknek a foglalata- Az evangélium arról tudósít bennünket, hogy Isten az ember iránti szeretetében mit tett, tesz és fog tenni a mi iidvözítésünkért, lelkünk megmentéséért.« »A másik dolog, amire Isten megtanított bennünket az elmúlt évek alatt, hogy az egyháznak az az ereje, ha valóban egyház.” Elmondott»: a múltban örültek a mankóknak, amelyek hamis biztonságérzetet adtak és nem engedték, hogy az evangélium igazi erejét megláthassák. »De valójában egyházunkat homokra építettük. Amennyire biztonságban éreztük, magunkat, annyira elidegenedtünk Istentől és önnön népünktől.« »Az egyháznak most a legnagyobb szüksége van arra, hogy meghallja Isten hangját: kelj fel ég járj. Az egyháznak azonban nincs meg ehhez az igazi ereje, ha túl van terhelve világi hatalom» mai. Amilyen mértékben elhagyja a kínai egyház a mankókat, olyan mértékben válik szabadabbá és megtanulja, hogy Krisztus kegyelme elégséges nekünk. Tudom, hogy e tekintetben a magyar és a kínai egyház tapasztalatai nagyon hasonlóak.« A harmadik leckeként, amit Istentől kaptak, Ting püspök a testvéri szeretetet említette. A Szentlélek jnunkájaként ma a Kínában való mintegy száz keresztyén hitfelekezet között szoros együttműködés van, noha korábban csak gyenge kapcsolataik voltak. A negyedik lecke saját népünk szeretete. »Mi, kínai keresztyének megtanultuk, hogy bűnt követtünk el, amikor saját népünket mintegy ellenségként kezeltük. Ha nem szeretjük eléggé népünket, hogyan akarjuk őket megtéríteni? Es ha nem akarjuk őket megtéríteni, hogyan evangélizáihat- nánk?« »Tudjuk, hogyha mi jó keresztyének vagyunk, ez nem jelenti azt, hogy rossz kínaiak vagyunk■ Azt hiszem, csak azáltal lehetünk jó keresztyének Kínában, ha jó kínaiak vagyunk.« Ting püspök ezután méltatta a kínai kormány eredményeit ér kifejtette, hogy az istenhit kérdésében vitában állnak. »Nem mindenben értünk egyet velük, de megváltjuk, hogy ez az alapvető út, amelyen vezetnek bennünket, nagyon hasznos és értékes.« Megemlítette, hogy a kínai keresztyének száma növekszik, a teológiákon háromszáz diák tanul. A továbbiakban a tajvani és koreai kérdéssel foglalkozott és kifejezte Kína béke vágy át és tárgyalókészségét. Befejezésül Ting püspök a .kínai egyházaknak a keresztyének világtanácsa lesz és a kínai keresztyének számára köny- nyüvé válik, hogy hozzá csatlakozzanak.« Ting püspök végül kiemelte; magyarországi meghívása nagyon fontos cselekedet a kínai keresztyének és a Világtanács megbékélése érdekében. »Tudom, hogy mennyire szeretitek Kínát. Könyörögjünk azért, hogy titeket is, bennünket is áldjon meg az Isten, hogy együttes bizonyságtételünk Krisztusról erősebb legyen« — fejezte be előadását Ting püspök. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Tjng püspök a résztvevő lelkészek kérdéseire válaszolt. GYÜLEKEZET! HÍREK A DEÁK TÉRI templomban augusztus 30-án. az alkotmány ünnepén délelőtt IX órakor istentisztelet lesz. A VASI EGYHÁZMEGYE augusztus 8-án lelkészt munkaközösségi gyűlést tartott Szombathelyen. Előadással szolgált Sokoray Miklós és Tekus Ottó, úrvacsorát osztott Tóth János. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának galyatetői üléséről beszámolt Fülöp Dezső esperes. CSALÁDI HÍREK Id. Krasznai Dániel, a pesterzsébeti egyházközség felügyelője augusztus 11-én, életének 67. évében rövid szenvedés után elhunyt. Augusztus 15-ér> temették a gyülekezet nagy részvételével. — Kordás Antal, az .angyalföldi gyülekezet több mint 10 éven át hűséges egyházfia augusztus 9-én 31 éves korában elhunyt. Temetése augusztus 14-én volt az óbudai temetőben. A szertartást Rimár Jenő másodlelkész végezte, a presbitérium és a gyülekezet nevében dr. .Jármay Zsigmond felügyelő búcsúztatta. — Az igaznak emlékezete áldott! Solti János f Egy híján ötven esztendő az egyház szolgálatában. Ha csak ennyit mondunk is róla, akkor is elismertük már azt a hűséget, mellyel a kiskőrösi gyülekezet kántora és ny. igazgató-tanítója szolgált. Soltvad- kerti születésű, egyszerű Iparos család gyermeke. A kiskunhalasi gimnázium és bajai állami tanítóképző elvégzése után kerül első és egyben Utolsó helyére, Kiskőrösre, 1907. szeptember 1-től tanító, az első világháború zivatarából, fogságból hazatérve a bizalom az igazgató székbe emeli őt, 1931-ben a gyülekezet egyik kántori állására is meghívják. Munkabírása kitűnő, szolgálatának minden ágában pontosan, lelkiismeretesen jár el. Tantestülete a felsőbb hatóságok elismerését nyeri el, öt személyében a körzeti iskolafelügyelői tiszttel tüntetik ki. Mint kántor js, a lelkiismeretesség és pontosság embere. Nem művész, de hűséges, törekvő és szorgalmas munkás. Szobájában gyakran zengett kis har- móniuma, mert minden napi szolgálatára készült, gyakorolt. Mikor már ő is tudta, hogy közeledik élete vége, a legfájóbb, legnehezebb búcsúja az orgonától való búcsúzás volt. Halála előtt három héttel még orgonáit gyülekezeti istentiszteleten. Azután csendesen hazament. Arcán semmi som látszott a búcsú fájdalmából, csak szíve érezte'. 25 év kántori szolgálatában összenőtt orgonájával, nehéz volt az elválás. Egyházáért, gyülekezetéért mindenre kész volt. Nyugdíjas éveinek éltető napsugara volt a nagy gyüle- ' kezet' kántori szolgálatának sokszínűsége. Az egyház vezetésében mint presbiter és jegyző vett részt, sőt mint egyházmegyei főjegyző a környező gyülekezetek megmozdulásaiban is részt vett. A betegség hirtelen támadt és hamar végzett vele. Csodálatos türelemmel viselte a fájdalmakat és megfcékélten fogadta a halált. Isten naprói napra készítette öt az útra, míg végre egy csendes vasárnap estén örökre lehunyta szemét. — Utolsó kívánsága szerint kedves orgonájának hangja elkísérte utolsó útjára is, A temetési szertartást, dr. Murányi György és Ponicsán Imre helyi lelkész, és Sikter András esperes végezte. Hatalmas gyászoló gyülekezet kísérte utolsó útjára a kiskőrösi temetőbe július 31-én a régi kántori nemzedék elköltöző tagját, az egyház hűséges szolgáját. Tóth-Szöllős Mihály KORÁLKÖNYV II. kötet, a Keresztyén Énekeskönyv Új Részének dallamai. Ära: 65.— Ft. Készülj az ige hallgatására ! 1956. augusztus 19. — Szentháromság után 12. vasárnap. 2, Kor 3, i—9 — Mk 7, 31—37. Liturgikus szín: zöld. Ennek az igének kulcsa a 37. versben van. A sokaság álmélkodó, dicsőítő szavából értjük meg, mj történt ott a Galileai-tenger közelében és mit jelent Jézus csodatétele a mi számunkra. m Mindent jól cselekedett! Ez többet jelent, mint az, hogy jótettet vitt végbe a süketnéma meggyógyításával. A sokasággal együtt fel kell ismernünk, hogy Jézus az a Megváltó, akit Isten küldött szabadításunkra. Mert azt cselekedte jól, amit felőle a próféták megmondottak, (vö. Ézsiás 3b', 5—6!) Nem csupán orvosi beavatkozás volt Jézus gyógyítása, hanem annál több: a Messiás hatalmas cselekedete. A sokasággal együtt nemcsak ezt az egy esetet kell látnunk, hanem mindazoknak seregét, akikkel Jézus hasonlóképpen »mindent jól cselekedett«, azokat a süketeket és némákat, akiknek sorába mi magunk is beletartozunk, akiknek mind szükségük van Jézus szabadító cselekedetére. S A süketeket hallókká teszi! A süketség nem csupán azért nagy nyomorúság, mert a süket ember nem hallhatja az emberek beszédét, hanem még inkább azért, mert nem hallhatja Isten igéjét. Pedig a hit az ige hallásából van és aki nem hisz, az elkórhozik! Isten igéje szerint az egyik legnagyobb nyomorúság a süketség. Mikor pedig Jézus meggyógyítja a süketet, akkor elsősorban Isten igéjének meghallására gyógyítja meg őt; A történet túlutal ennek az egy embernek gyógyulásán mindazokra, akik Jézus kegyelméből meghallhatták Isten igéjét, az evangéliumot, azt, hogy Jézus »mindent jól cselekedett«, hogy ö az a Szabadító, akit Isten küldött üdvösségünkre. B A némákat beszélőkké teszi! A »megkötözött nyelv« sem csak azért nyomorúság, mert nem tudunk beszélni az emberekkel, hanem még inkább azért, mert a néma nem tud imádkozni és nem tudja Istent dicsőíteni. Mert szólni kell Isten nagyságos dolgait, nem lehet hallgatni azok felől. Amikor Jézus ezt az embert meggyógyította némaságából, akkor elsősorban arra gyógyította meg, hogy tudjon imádkozni, tudja Istent magasztalni. És itt is többet.kell iátnunkv mint ezt- az egy embert. Látnunk • kell először az egész sokaságot, amely dicsőíti Istent Jézusért és azután a* egyház nagy seregét, amely örökké magasztalja azt a Jézust, aki »mindent jól cselekedett«, aki az egyetlen igaz Messiás, aki egyedül képes megszabadítani minket üdvösségre. _________________________ Muntag Andor Kö zös imádságunk SZENTHÁROMSÁG UTÁN 12. VASÁRNAP 2 Kor 3, 4—9. Mindenható Isten, aki evangélistáid mennyei tanításával neveled szent egyházadat, add nekünk kegyelmedet, hogy a tévtanítások bármiféle szele el ne sodorjon minket mint gyermekeket, hanem szilárdan álljunk ; szent evangéliumod igazságában, Jézus Krisztus, a Te Fiad, a mi Urunk í által. Ámen. Book of Common Prayers 1549. Mk 7, 31—37. Űr Jézus Krisztus! Hálát adunk Néked, hogy Jézus vagy: Üdvözítő és Megtartó. Kegyelmesen megtartottál minket mindeddig és még most is napról napra magtartasz. Te megváltod népedet minden bűnéből, ^incsen senkiben másban üdvösség, nem is adatott az embereknek más név, amely által üdvözölhetnénk. Minden próféta tanúskodik róla, hegy a Te nevedben bűnbocsánata van mindazoknak, akik hisznek benned. Ezért hozzád fordulunk mi is, nálad keresünk üdvösséget és általad kegyelmet és bűn- bocsánatot minden bűnünkre. Űr Jézus Krisztus, könyörülj rajtunk. Mutasd meg rajtunk is, hogy üdvözítő és megtartó vagy. Gyógyíts meg minket, hogy meggyógyuljunk. Segíts meg minket, hogy megtartassunk. Hűséges Üdvözítőnk! Ma újra kezedbe ajánljuk magunkat, testünket, lelkünket és mindenünket. Légy a mi egyetlen vigasztalásunk és oltalmunk. Légy ! egyetlen menedékünk. Taníts meg minket arra, hogy mindenkor tetszésed | szerint cselekedjünk. A Te jó Lelked vezessen minket egyenes úton, míg bejuthatunk örök országodba. Ámen. Szász rendtartás 1676. Könyörgés az egyházért. Mindenható Isten, mennyei Atyánk! Hálát adunk Néked és magasztaljuk szent nevedet, hogy egyházat alapítottál a földön és élő tagokul hívtál el minket benne. Add hát nekünk is Szentlelkedet, hogy elhivatásunk- hoz méltóan járjunk. Adj az egész keresztyéngégnek felülről való erőt, hogy új élet járja át egyházadat. Te megtérítheted az emberek szívét, felébresztheted a gyülekezeteket és megelevenítheted az egyházakat. Nagy a Te keresztyénséged nyomorúsága. Segíts meg minket, hűséges Megváltónk. A mi erőnk gyenge. Ne hagyj minket elcsüggednünk. Erősítsd hitünket. Megígérted, hogy egyházadon a pokol kapui sem vehetnek diadalt. Ebben bízunk mi teljes bizodalommal és szeretjük egyházadat egész szívvel. Ezért imádkozunk érte kitartóan és jó reménységgel vagyunk felőle. Add, hogy meg ne lankadjunk a harcban. Add meg nekünk, Ür Jézus Krisztus, egyházad Főpapja, mindazt, amit a Te nevedben kérünk. Magasztalunk és várjuk üdvösségedet.. Ámen. íjtöcker Adolf (1835—1909) _________________________ Közli: Prőhie Károly Bi bliaolvasó HETI IGE: A megrepedezett nádat nem törj el és a pislogó gyerty*- belet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. — Mt 12, 20. Augusztus 19, Vasárnap — Mt 12, 9—31. Nagyszerű pillanat, nagyszerű esemény. Jézus Krisztus úgy mutatja meg magát, mint aki ura a törvénynek, mint aki nagyobb minden emberi megkötöttségnél és ugyanakkor nagyobb szeretet van benne, mint bárki másban. Összefoglalva: úgy mutatja meg magát, mint az ember Megváltója. Augusztus 20. Hétfő — Ézs 42, 1—8, Ez az ige egyike azoknak az ószövetségi íráshelyeknek, amelyek a Megváltóról beszélnek Jézus Krisztus születése előtt. Arról a Megváltóról tesz bizonyságot, akiben mi és az előttünk járt keresztyének felismerték az Isten Fiát. Augusztus 21. Kedd — 2 Kir 20, 1—7. Ezékiás csodálatos gyógyulása azt mondja el nekünk, hogy az Isten nem akarja az ember halálát még akkor sem, ha százszorosán bűnös, hanem időt 1 és alkalmat ad az igaz életre és a Hozzá való téréshez. Augusztus 22. Szerda — Jak 5, 13—18. Az imádság Isten dicsőítése és magasztalása s kapocs köztünk és a mi Teremtő Urunk között. Ugyanakkor közösséget teremtő összekötő kapocs ember és ember között. Ezért imádkozunk mi a gyülekezetben együtt az Egek Urához. Augusztus 23. Csütörtök — Mt 9, 27—38. Jézus Krisztus csodálatos cselekedeteiben mutatta meg azt, hogy Isten Fia. Ezek a csodák az ember lelki és testi betegségeiben nyújtottak segítséget és ugyanakkor nagyszerűen bizonyítják a Megváltó emberszeretetét. Augusztus 24. Péntek — Mt 8, 14—17. Az Ézsaiés által megjövendölt Messiás magára veszi az ember »erőtlenségét« és »hordozza betegségeit«. Tehát az ember, mi magunk, bátran fordulhat Hozzá minden problémájával, mert ma is tud és ma is segít rajta. Augusztus 25. Szombat — Lk 4, 38—44. A segítségre szoruló ember megérezte, hitte azt, hogy Jézus Krisztushoz bátran folyamodhat. Ugyanakkor a gonosz szellemi hatalmak rettegve ismerték fel benne legyőzőjüket: az Isten Fiát. Vámos József az Egyházak Világtanácsához való viszonyáról szólt. »Nincs ellenvetésünk az Egyházak Világtanácsával szemben. Mi hisszük a szentek közösségét,_ a keresztyének testvéri közösségét. Hiszünk nz egyházak közösségében is és- a Szentlélek egységében kicserél- hariük -tálgutumainkat ,é§ gazdagodhatunk egymás által. Két pontban azonban nem értünk egyet az JSgy- házak Világtanácsa vezetőivel. Mielőtt 600 milliós országunk egyháza csatlakoznék a Világtanácshoz, e két pontban bizonyos javulásnak kell beállnia. Először az Egyházak Világtanácsa nem úgy mutatkozik, mint az egyházak uiláptanácsa, hanem mint a világ egy részének a tanácsa. Másodszor nem úgy mutatkozik, mint az egyházak tanácsa, hanem némelykor mint az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik osztálya. E két pontban mi rendkívül érzékenyek vagyunk. Nagyon boldogok leszünk, ha az Egyházak Világtanácsa vezetői valóban az egyházak világtanácsa akarnak lenni,« Elmondotta Ting püspök, hogy Galyatetőn kifejezte a Világtanács főtitkárának a kínai keresztyének elégedetlenségét az Egyházak Világtanácsa világpolitikai kérdésekben elfoglalt korábbi magatartásával szemben. Kifogásolta az ún. torontói határozatot és a Kína felőli hírverést. »Ennek ellenére Kína két lépést tett a Világtanácshoz közeledésben. Meghívta a Világtanács képviselőit Kínába és megfigyelőt küldött a központi bizottság ülésére. Remélem, hogy a harmadik lépést az Egyházak Világtanácsa fogja megtenni.« »A nemzetközi feszültség enyhült és mi reméljük, hogy az Egyházak Világtanácsa mindinkább
