Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-29 / 22. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET BUDAPEST—KÖB AN YA KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK FIÚ AZ APÁRÓL A Duna úgy vágja ketté Budapes­tet, hogy jobbra hagyja a hegyeket s balra a laposra simított alföldet. Amott Buda, ódon utcái futnak az emelkedő völgyekben, emitt Pest nyílt, széles útjai szaladnak szerte az alföld végtelenbe nyíló tájain. PESTEN, az alföldnek ismert la­pos földön állok most — s mégis he­gyen. Óhegy ennek a fennsíknak a neve s a Gellérthegy magaságából fut szét a tekintetem a városi füstök alatt meghúzódó házak fölött, el a budai hegyek koszorújáig. Kőbánya ez. Valamikor szőlőtövek álltak itt karók mellé glédázva vége­láthatatlan sorokban s présházak teraszáról néztek el a régiek a »tá­voli« Pest felé. Szőlőhegy volt egy­kor, észtvesztő jó borokkal s amikor a bácska-bánáti duzzadt nábobok jó disznóvásár u án dagadó bukszákkal kötöttek itt ki, a föld alatt a termé­szetes nagy pincék és pincerendsze­rek olykor pénz- és embervesztő mélységekké váltak. Aztán szorgos munkáskezek lassan kiirtották a szőlőket, gyárkémények nyúltak az ég felé — magasabban, de ritkábban, mint egykor a szőlő­karók —, füstfelhővel borították be a múltat, a füst alatt kertes családi házak és emeletes házsorok emel­kedtek, Pest felkúszott az Óhegyre s ma Budapest X. kerülete, lüktető, élénk része a fővárosnak. A MUNKÁSOKBÓL, kis- és nagy­iparosokból, kisrészben tisztviselők­ből álló evangélikus gyülekezetté csak a század elején kezdett formá­lódni. Majba Vilmos pesti vallásta­nár kezdte összeszedni a híveket s az akkor két lelkészkörből: a Deák téri­ből s a fasoriból álló Pesti Egyház- község 1910-ben megszervezte har­madik lelkészkörét: Kőbányát. Nem volt itt akkor más, csak a hívek — s a buzgóság, ami a szívük­ben szárnyat bontott. A már akkor sem éppen fiatal Majba Vilmos pe­dig1 ügyes szervezőkészséggel kezdte lerakni a buzgóság fundamentumára a gyülekezetté épülés első tégláit. Hosszú esztendőkön keresztül foly­tak az istentiszteletek iskolai tanter­mekben. majd a protestáns testvéri­ség jeleként a református templom­ban. A református parókiális épület­ben volt ez időben az evangélikus lelkészi hivatal is. Zavartalan volt a két gyülekezet testvéri egymás mellettisége, de az evangélikusság természetszerűen vá­gyott a saját templom után. Tervek és álmok dúsan nőttek. A lelkész, korát meghazudtoló agilitással, gyűj­tött. Híveknél és hivataloknál egy­aránt kilincselt. Végül is egy ügyes fordulattal szerzett, jó helyen fekvő telken 1930-ban megindult a temp­lomépítés. A SOK SZÉP TERVBŐL, ha nem is a legszebbet, de a legpraktiku­sabbnak látszót választották. Frecska építésztanár tervei szerint, a környe­zethez illő vöröstégla burkolattal épült fel a köralakú, kupolás temp­lom, alagsorában gyülekezeti terem­mel. A sokablakos, napfényt ontó templomban impozáns márványoltár magasodik a hívek elé. Oltárképe jó! sikerült Van Dycíc-másolat. Immár huszonöt éve gyűjtögeti ez a temp­lom falai közé a híveket, Budapestnek ez a kiterjedés­ben legnagyobb, de lélekszámban legkisebb gyülekezete a »filiájában« hamarabb szerzett templomot, mint a központjában. Az Orczy út s a Nép­liget közötti tisztviselőtelepen már 1924-ben önálló istentiszteleti helyük volt a Simor utcában. A fővárostól kapott barakképület volt ez, amit 1934-ben adtak fel, mert ugyanott a fővárostól átvettek egy tornaterem­ből alakított r. k. templomot. Emellé 1936-ban Lux Kálmán tervei szerint tornyot emeltek. Ez a templom von­zotta magához a külső-józsefvárosi híveket is. A gyülekezet harmadik góca újabb keletű. Néhány éve szervezte meg Koren Emil, a gyülekezet mai lel­késze az Utász utcai körzetet a Zug­lóval határos törökőri részen. Itt egyelőre bérelt imateremben folyiÜ az igen lelkes kis gyülekezetrész élete. MAJBA Vilmos, mint a hatalmas Pesti Egyházközség harmadik lelké­sze, végezte a kőbányai lelkészkor szervező munkáját. A mögöttünk le­tűnt egyházi korszak éles karakterű alakja volt, aki szívében a liberális teológia s a kultúrprotestáns gyakor­lat erjedő vegyülékével, roppant élet­akarással küzdött. Kortársai régen kihaltak mellőle s a lelkészi nemze­dék ifjabb hajtásai között, mint múlt századból ittmaradt Ahasyérus, lel­kében Hunfalvy Pál atyai barátságá­nak emlékével, lobogva harcolt. Ki ellen? Lassan már nem is tudta. Harc volt az értelemre. Hatvankét esztendei aktív szolgálat után 1949- ben ment nyugdíjba. Utóda Koren Emil, aki még mel­lette állt esztendőkön át a generációs feszültségben. Ennek az időszaknak regényes jelképe a parókia udvarán álló kimustrált vasúti vagon, amely a háború utáni évek generációs fe­szültségében az ige köré csoportosuló gyülekezeti élet fészke és színtere volt. Az ő működése alatt önállósult lelkészkörből anyaegyházközséggé a gyülekezet, mint a régi nagy Pesti Egyházközség osztódásának e.evik láncszeme. Most lendül neki a hívek serege a templom belső renoválásá­nak, hogy méltóképpen tekintsen vissza a negyedszázados templom­szentelésre. AZ OLASZORSZÁGI valdens teo­lógia ezidén száz esztendős. Azelőtt a scájci akadémiákon képezték a valdens teológusokat, míg 1855-ben két professzorral és két hallgatóval megnyílt saját akadémiájuk. 33 év­vel ezelőtt Rómába helyezték az aka­démiát, amelyen ma már metodista professzorok is tanítanak és a val­dens teológusok mellett metodisták és baptisták is tanulnak. (Olaszor­szágban kevés a protestáns, ezért kényszerítő körülmény ez az össze­fogás.) A teológia — bár nem szol­gaian — Barth követője. © AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN nagy gondot okoz a növekvő ifjú­sági bűnözés. 1946-ban 300 ezer, 1953- ban 435 ezer fiatalkorút ítéltek el bűncselekmények miatt. A berke!ey-i egyetem kutatóintézete szerint éven­te mintegy egymilliárd un. Comic Book-ot (kegyetlenséget és véreng­zést népszerűsítő képes rémtörténe­tet közlő ponyvafüzetet) adnak el, mintegy száz millió dollár értékben. Ez négyszerese annak az összegnek, amit egyéb könyvekre kiadnak s több annál az összegnél, amit isko­lai könyvekre fordítanak. Az ifjú­kori bűnözésben e silány könyvek­nek nagy sszerepük van. A jobb ér­zésű emberek felveszik a küzdelmet a ponyvaáradat ellen s a .kiadóválla­latoktól követelik, hogy ezek (helyett értékes könyveket adjanak ki. oo AZ AMERIKAI egyházak ökume­nikus szervezete május első napjai­ban tartott konferenciáján dr. F. Nolde, az Egyházak Világtanácsa Nemzetközi ügyekkel Foglalkozó Bizottságának elnöke előadásában kijelentette: El kell fogadni Csou En-laj kínai miniszterelnöknek a tajvani kérdésben tárgyalások meg­kezdésére vonatkozó javaslatát és becsületesen arra kell törekedni, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét csakugyan a világ népeinek közösségévé tegyék. © A BERLINI egyetemi gyülekezet meghívására D. H. Vogel professzor előadást tartott a hidrogénbombáról s a többi között ezt mondta: »Nin­csen olyan elképzelhető ok, ami iga­zolhatná ezeknek a fegyvereknek to­vábbi fejlesztését és gyártását. Nem igazolható az az álláspont sem, hogy a fegyverek birtoka akadályozhatja csak meg az újabb háborút. Ezzel szemben az atomerőt fel lehet hasz­nálni az emberiség javára.« Egyházzenei est a Deák téri templomban május 28-án, szombaton este 8 órakor. BachJ. S.: III. motetta (Jézus éle­temnek, öröme szívemnek...) Bach J. S.: Esz-dur preludium cs fuga Passacaglia Vallásos dalok Közreműködik: Peskó Zoltán or­gonaművész, Sándor Judit opera­énekes, LUTHERÁNIA Vezényel: Weltler Jenő A MUZSIKUS KÖLTŐ Schweitzer Albert könyve Bach János életéről SCHWEITZER ALBERT ebben az esztendőben töltötte be 80. életévét. Ez a nagy muzsikus 1908-ban egy közel 800 oldalas művet írt Bach János Sebestyénről. Unos-untalan hajszolt a vágy, hogy ezt a hatalmas távlatokat feltáró alapvető művet, amely eddig három nyelven (fran­ciául, kibővítve németül, majd pedig angolul) jelent meg, magyarul is megszólaltassam. Mert ez a könyv mindenkihez szól. Nem száraz ze­netörténelem, nem fontoskodó tudo­mányosság, hanem csupán szín, ele­venség. erő! Azt mondhatjuk: a közvetlen, könnyedhangú beszélgetés bája árad minden mondatából. És ezek a könnyed, átlátszó szerkezetű mondatok ismertetnek meg bennün­ket azokkal a láthatatlan erővona­lakkal. amelyek — már Bach meg­jelenése előtt századokon át nőnek, fokozódnak, hogy végül Őbenne ha­talmas boltozattá, gigászi kupolává összpontosuljanak. E könyvből mu­zsikus is, laikus is megismerheti Bachban a költőt, és ami a legfőbb, a hangokkal való ábrázolás nagy művészetét: a festő-illusztrátor Bach-ot. Nem hiába adta Schweit­zer a francia nyelven megjelent első fogalmazványának ezt a sokatmondó alcímet: »Le musiden poéíe«, a muzsikus költő. Schweitzer könyvének keletkezé­sét Charles-Marie Widor. ez az apia révén elzászi, de távolabbi ősei ré­vén magyarországi származású nagy orgonamester, a párizsi Saint Sul- pice székesegyház főorgonása. a Conservatorie-ban Schweitzernek professzora, meséli el. O ugyanis francia ember létére a könyv német kiadásához írt bevezető sorokat. Wi­dor professzor ugyanis bevallotta ta­nítványának, hogy Bach korálfantá- ziáinál, korálelőjátékainál sok dol­got homályosnak érez. Schweitzer rámutatott ennek okára: a magya­rázatot a hozzájuk tartozó gyüleke­zeti korálszövegek adják meg. Ter­mészetes, . hogy a római katolikus francia mester, • nem ismervén a né­met evangélikus korálszövegek tar­talmát, nem ismerhette fel Bach el- lenpontozatos feldolgozásainak jelen­tőségét. A tanítvány szövegmagya­rázatai alapján egy új világ tárult fel Widor előtt. Egyszeriben meg­értette Bachnak ösztönös hajlamos­ságát és képességét költői gondola­tok kifejezésére, és szinte vizuálisan ható cselekmény-, . gondolat-, érzés-, mozgás-, öröm-, fájdalom-ábrázolá­sokra, sőt szimbolikus megjeleníté­sekre. A professzor kérésére a ta­nítvány hozzáfogott egy francia nyelvű könyv megírásához, amely később a szerző kibővítésével néme­tül is megjelent. Schweitzer könyvé­nek fő jellemvonásai: megismertetni velünk Bachot, aki kótafejekkel ké­peket rajzol vagy fest, és a szavakat a hangokkal olyan egységbe tömö­ríti, hogy deklamátori mivoltában a későbbi korok zeneszerzői közül csak Wagner mérhető a nagy deklamá- tor-Bach jelentőségéhez. Aki csak egyszer is figyelmesen hallgatta meg a passiókat, az ünnepi h-moll misét, a kantáták bármelyikét, ész­re fogja venni, hogy Schweitzer mi­lyen világot tárt fel az ő esztétikai megvilágításaival. Ha a Bach-könyv tartalmából csak a főbb fejezetek címeire figye­lünk is fel, azonnal világossá válik előttünk a könyv mondanivalóinak rendkívüli jelentősége: A korálszövegek keletkezése — A koráldallamok keletkezése — A ko­rái szerepe az intentiszteletbem — A koráleiőjátékok Bachig — A kantá­ták és passiók Bachig — Bach lelki arculata és jelleme — Halál és fel­támadása — Az orgonaművek — A klavirművek — Költői és festői zene — A szó és hang viszonya Bachnál — A Magnificat és a János-passió — A Gyászóda és a Máté-passió — A korálelőjátékok zenei nyelvezete — Motetták és dalok — A kantáták és passiók tolmácsolása. Az itt felsorolt fejezetek csupán a felerészét adják a könyv teljes tartalmának és felemlitésükkel csak a legfőbbeket emeltem ki. Rövid dióhéjban ismertettem a Schweitzer-könyv és a magyar for­dítás keletkezésének körülményeit, valamint az egész mű hasonlíthatat- lan zenei jelentőségét. Csupán egy­két gondolatot ragadok még ki a né­met könyvhöz írt Widor-féle előszó­ból. Ezeken a gondalatokon mérhet­jük le. hogy milyen távlatokat bon­takoztatott ki az elzászi—német Schweitzer a francia Widor előtt: »Schweitzer — anélkül. hogv egyoldalúvá válnék — ismételten is utal könyvében a »festői«-re, mint a Tamás-kántor zenéjének alap­törekvésére, ezzel csak tudatossá teszi számunkra azt, ami bennünket (Benedek Marcell : BENEDEK ELEK) TZékony kis füzetke, különlenyo- ' mat az Irodalomtörténeti Köz­lemények idei első számából: apáink nemzedékének egyik mestere, Bene­dek Marcell, teszi le koszorúját az ő édesapja, Benedek Elek emléke előtt. A fiúi kegyelet vezeti az író kezét, de a kép, mely kibomlik alóla, az egész magyar irodalom számára hiteles és teljes. Elfogultság? Ha a szeretet és tisztelet képtelen rideg­tárgyilagos értékelésié, legyen elfo­gultság! De Benedek Elek műve és emberi alakja ezt is megbírja. Gyermekkorunkból villan vissza felénk Benedek Elek alkotásainak legismertebbje, a Magyar Mese- és Mondavilág. Néhány gyermeklap cí­mét, hangulatát őrzi emlékezetünk, a Jó pajtás-ét, a Cimborá-ét. Most fölidézi bennünk Benedek Marcell tolla Benedek Elek másik, nagy tö­rekvését is: hány lapban küzdött, a becsület fegyverével a magyar taní­tóságért, a magyar nevelőkért, — így, vagy úgy, de mindenkép az új, fölsarjadó nemzedékekért. S milyen eszmékkel! Álljon itt néhány idézet a »Testamentumából: »Csak az va­lamennyire egész ember, akinek könnyű a tolla s nem nehéz a ka­sza ...« »Semmit meg ne kívánj, ami becsületes munkával el nem érhető.« »Törvények még nem döntötték le a válaszfalakat, fiam, azt nekünk, magunknak kell ledöntenünk... ha emberek közt élsz, vedd ki a magad részét minden igaz, becsületes, jo­gos küzdelemből. Állj a védtelenek, gyengék közé; az erősek, hatalmasok oldalán harcolni nem virtus.«' ftenedek Elek ifjúsága a kié gye- zés körüli időszakra esett. Egész életében elég alkalma volt megmutatni, hogy a népelnyomó ha­talommal szemközt 1 ismeri helyét, tudja, kik mellett kell kiállnia. Megkapó melegséggel lapozgat régi emlékei közt Benedek Marcell, mi­kor elénktárja édesapja küzdelmeit, a tiszta közéletért, a becsületes bí­rálatért, a szabad sajtóért. Számta­lan lap-alapítás jelzi ezt az utat. Sajtóorgánumok, melyek reklám, konc, bér és jutalom nélkül, a ne­mes, emberi eszmék védelmében in­dulnak s megbuknak a részvétlensé­gen, a kapitalista világ törvényszerű zátonyain el kell süllyedniük. De Benedek Elek hite minden hajótö­résből épen kerül ki. Rendületlenül bízik az emberekben és önmagában s százszor is újra kezd, míg hiszi, hogy szükség van rá. Életének utolsó szakasza tárul elénk legmegkapóbban. 1921. után visszatér édes anyaföldjére, melyet annyira szeretett s Erdélybe költö­zik. Hőskor kezdődik az öregedő, de lélekben acélosan ifjú Benedek Elek életalkonyán, összefogni a fiata­loknak azt a készülődő csoport­ját, melyből csakhamar kinő a Helikon s a Szépmíves Céh. Isme­retlen nevek röppennek föl, de csakhamar Budapesten is megtanul­ják őket: Tamási Áron, Dsida Jenő, Szántó György ... mind Benedek Elek »fiai«. Ő segít nekik utat tör­ni, ő áll ki értük a közönség elé, ö teszi hitet tehetségükre. Nehéz küz­delmek próbálják meg az idős iro­dalmi vezért. Polémiák, sajtóviták, franciákat ösztönösen is a Tamás­kántorhoz vonz...« Schweitzer könyve alapján szer­zett megismerések Widort ilyen bensőséges vallomásra késztetik: »Mindaz, ami Bach műveiben meg­nyilvánul, a legtisztább vallási ér­zés. Ez pedig minden embernél, nemzeti és felekezeti különbségek ellenére is — amikbe beleszülethe­tünk és belenevelődhetünk — telje­sen azonos érzés. Ez a Fenségesnek és a Végtelennek érzete, amihez a szó csupán hozzá-nem-mérhető ki­fejezés marad, és ami egyedül a művészetben jut igazi kifejezésre. Számomra Bach a legnagyobb pré­dikátor! Az ő kantátái és passiói a léleknek olyan megszállottságát su­gározzák, amelyben minden Igaz iránt, minden Egyesítő Gondolat iránt fogékonnyá válunk, és minden Kicsinyesség és az Embereket egy­mástól elválasztó vonal fölé emelke­dünk ... Bach azzal, hogy a művé­szet és áhítat után vágyakozó em­beriséget meghódítja, missziót telje­sít a mi korunk számára ...« És végezetül hadd álljon itt még egy, a Schweitzer-féle Bach-könyv által megihletett csodálatosan szép gondolat, a Nobel-díjas Nathan Sö- derblomnak, a két évtizede elhúnyt upsalai érseknek és evangélikus egy­házi írónak gondolata: »íme. embe­rek, Bach az ötödik evangélista! « Ebben a két egy-tőröl fakadt gon­dolatban. a francia Widoréban és a svéd Söderblomében, tükröződik legszebben és legigazabban a nyolc­vanéves Schweitzer egész hatalmas életműve. Kenesey Sándor közöny, megnemértés. De 6, egy ki­csit Kazinczy szerepét is vállalva az erdélyi irodalom bölcseje mellett, megvédi táborát, fölolvasókörútat szervez és vezet, bemutatja »fiait« a főváros közönségének s átadja ne­kik a maga olvasóit. TI alála akkor éri el, mikor meg- szűnik hite abban, hogy szük­ség van rá. A kisbaconi síron ma­gaírta fölirat hirdeti, ki nyugszik a hant alatt: »Jézus tanítványa voltam: Gyermekekhez lehajoltam, A szívemhez fölemeltem: Szeretetre így neveltem.« És ez a sze’retet, mint a Biblia mondja, »soha el nem fogy«. Ez őrzi Benedek Elek emlékét a magyarság tudatában. Hálásak vagyunk Bene­dek Marcellnak, hogy kezünkbe tette édesapjáról szóló megemlékezését. Ügy érezzük, bennünk is lölmeleg- szik a szív, megerősödik a becsület olyan élet példájától, amilyen Be­nedek Eleké volt. Vidor Miklós Istentiszteleti rend Május hó 29-én, PÜNKÖSDVASÁRNAP Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) D. Dezséry László, du. 6 Ma- docsai Miklós. Fasor de. 9 (konf. ünn. úrv.) Gyöngyösi Vilmos, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 5 (süketnémáknak) Jakab Miklós, du. 7 Juhász Géza. Dózsa György u. 7. de. V2IO Sülé Károly. Üllői u. 24. de. '/230 (úrv.) de. 11 (úrv.). Rákóczi u. 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr. de. 3/412 (úrv ). Karácsony S. u. 31. de. 10 (úrv.). Thaly K. u. 28. de. 11 (úrv.) Bonyai Sándor du. 6 Banyai Sándor. Kőbánva de. 10 (úrv.) Ko­ren Emil. Vajda P. 33. de. V2I2 (úrv.) Koren Emil. Utász u. 7. de. 9 (úrv.) Koren Emil. Zugló de. 9 (gyerm.) Scholz László, de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Muntag Andor. Gyarmat u. 14. de. ValO (úrv.) Muntag Andor. Rákosfalva du. 5 (úrv.) Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du 7 Ri- már Jenő. Váci u. 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. Újpest de. 10^ (úrv.) Blázy Lajos, du. Vs7 Matuz László. Dunakeszi de. 9 (úrv.) Maluz László. Vas u. 2/c. de. II Szlmoni- desz Lajos. Pesterzsébet de. 10 (úrv.). Soroksár-Ujtelep de. >/s9 (úrv.) Rákospalota, MAV-telep de. V29 (úrv.). Rp. Nagytemplom de. 10 (úrv.). Rp. Kistemplom du. 3 (úrv.). Pestújhely de. 10 (úrv.). Rákoskeresztúr de. '/üli (úrv.). Rákoshegy de. 9 (úrv.). Rákos- liget de. 10 (úrv.). Rákoscsaba de. 9 (úrv.), du. V27 (úrv.). Cinkoía de. 9 (gyerm.), de 10 (úrv.), du. Vs3. Mátyásföld de. Val2 (úrv.). Kerepes-Kistarcsa de. */*10 (úrv.). Pestlőrinc de. 11 (úrv.). Kispest de. 9, de. 10 (úrv.), du. 6. Wekerle-telep de. 8 (úrv.). Rákos­szentmihály de. ‘/síi (úrv.), du. 5. Bécsikapu tér de. 9 Dóka Zoltán, de. 11 (úrv.) Várady Lajos, du. 7 Dóka Zoltán. Toroczkó tér de. 8 (úrv.), de. >/29 Várady Lajos. — Óbuda de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, .du. 5 Mezősi György. — XII., Tar- csay V. u. 11. de. 9 Danhauser László, de 11, Danhauser László, du. 7. Ruttkay Elemér. Lelkésznevelő Int. de. V2II Zay László. Diana u. 17. de. l/s9 Ruttkay Elemér. Duna­keszi de. V 2IO. Nagykovácsi du. 3. Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 5 Rezessy Zoltán dr. Németvölgyi u. de. Vs9 (úrv.) de. 9 Rezessy Zoltán dr. Csepel de. 11, du. 7. Budafok de. 10 (úrv.) Visontai Róbert. Nagytétény de. 8 (úrv.) iVsontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 (úrv.) Bodrog Miklós. Albertfalva de. Vall (úrv.) Bodrog Miklós. Csillaghegy de. V2IO (úrv.) du. 7. Május hó 30-án, PÜNKÖSDHÉTFŐN Deák tér de. 9 (német) (úrv.) Tessémi Kornél, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, dű. ö Hafenscher Károly. Fasor de. 11 (úrv.) Juhász Géza, du. 7. Juhász Géza. Üllői u. 24. du. 7. Rákóczi u. 57/b. (szlovák) de. 10 Szi­lády Jeaiő dr. du. 7. Karácsony S. u. 31. du. 6. Thaly K. u. 28. de. 11 Bonyai Sándor, du. 6, Bonyai Sándor. Kőbánya de. 10 Sár­kány Tibor. Vajda P. u. 33. de. Val2 Sár­kány Tibor. Utász u. 7. de. 9 Sárkány Tibor. Zugló de. 11 (úrv.) Muntag Andor, du. 7 Muntag Andor. Gyarmat u. 1G. de. ValO Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Ri- már Jenő, du. 7 Gádor András. Váci u. 129. de. 8 Rimár Jenő. Újpest de. 10 (úrv.) Ma­tuz László, du. 7 (úrv.) Blázy Lajos. Duna­keszi de. 9 Blázy Lajos. Vas u. 2/c. Szimo- rúdesz Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár- Ujtelep de. Va9. Rákospalota MAV-telep de. Vs9. Rp. Nagytemplom de. 10. Rp. Kis­templom du. 3. Pestújhely de. 10. Rákos­keresztúr de. Vall. Rákoshegy de. 9. Rákos­liget de. 10. Rákoscsaba de. 9, du. \ 7. Cin- kota de. 9 (gyerm.), de. 10, du. ’/23. Mátyás­föld de. V2I2. Kerepes-Kistarcsa de. ’A 10. Pestlőrinc de. 11. Kispest de. 9, de. 10. du. 6. Wekerle-telep de. 8. Rákosszentmihály de. Vall. du. 5. Bécsikapu tér de. 11 (úrv.) Petho István, du. 7 Petho István. Toroczkó tér de. 8 (úrv.) de. >A>9 Dóka Zoltán, du. 7 Dóka Zoltán. Óbuda de. 10 (úrv.) Mezősi György, du. 7 (úrv.) Mezősi György. XI1., Tarcs2y V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, de. li Ruttkay Elemér, du. 7 Ruttkay Elemér. Lelkészneveíő Intézet du. 6 Danhauser László. Kelenföld de. 11 Rezessy Zoltán dr., du. 6 Muncz Frigyes. Németvölgyi u. 138. du. ,/«6 Bottá István. Csepel de. 11, du. 7. Budafok de. 10 Bodrog Miklós. Nagytétény de. 8 Bodrog Miklós. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Albert­falva de. V2II Visontai Róbert. Csillaghegy de. V2IÖ, du. 7. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. * Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIIT. 10.000 példányban nyomatott 2-552315. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents