Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-08 / 19. szám
4 EVANGÉLIKUS élet TANÍT AZ EGYHÁZI ÉNEK Az istentiszteletről nagy reformátorunk ezt mondja híres torgaui prédikációjában: »Nem más történik ott, mint hogy a mi drága Urunk szól hozzánk szent igéjével, mi pedig imádságban és hálaadó éneklésben beszélünk Vele«. Ugyanezt elmondhatjuk az istentisztelet szerves részéről, az egyházi énekről magáról is! Nem más történik ott, mint hogy a mi Urunk hangja szól rajta keresztül és mi válaszolunk rá könyörgésben, hálaadásban. Vannak énekeink, amelyekben a felülről jövő isteni üzenet, az ige szava és tanítása, az uralkodó. Más énekeinkben meg a gyülekezet hangja, az innen tőlünk felfelé szálló könyörgés, hálaadás van túlsúlyban. A következőkben az előbbiekről, tehát Isten igéjét hirdető énekeinkről lesz szó. Az egyház énekeinek többnyire megvan a konkrét vonatkozásuk. Objektív jellegű, Isten igéjét hirdető Ezekben az ige üzenete és tanítása az üdvösségtörténet nagy eseményeihez kapcsolódik. Tanítanak a testtélé- telről, a golgotái kereszt értelméről, a húsvét örvendetes titkairól, a pünkösdi Szentlélek munkájáról. Milyen sokatmondó igehirdetés például a »Krisztus halálra adatott« kezdetű húsvéti Luther-énekünk egyik verssorában! Sajnos, a magyar fordításból ez a versszak hiányzik. » Ein Tod den andern frass«: egyik halál, a Krisztus halála, »felfalta«, megsemmisítette a másikat, a mi halálunkat. Vagy ott van a »Jövel, Szentlélek Úristen« kezdetű pünkösdi énekünk, melynek minden szava, minden mondata tanítás, teológia. és tanító énekeinknek is. Ezek ilyen szempontból nagyjából három csoportra oszthatók. Az ' első Szinte a Szentlélekről vallott teljes hitünk benne van! A második csoportba tartozik az a nagyszámú énekünk, amely a földi élet konkrét halyzeteiben adják az ige üzenetét és tanítását, így például a keresztelőkőnél, a konfirmációi oltár előtt, istentisztelet kezdetén és végén, úrvacsoravételkor, házasságkötéskor és a halál órájában. Batizi András éneke a XVI. századból például így adja meg a házasság lényegét: Semmi nem egyéb a szent házasság, Hanem tisztaság és nagy jámborság, Istentől szerzett igaz társaság És törvény szerint való nyájasság. Külön kell megemlékeznünk az egyházi énekek egyik jellegzetes formájáról. Részben ugyan kapcsolatban vannak az előző két csoporttal. Különleges célkitűzésüknél fogva azonban mégis önálló csoportot alkotnak. Ezek a kifejezetten tanító énekek, » amelyek az egyházi évtől és konkrét élethelyzetektől függetlenül, egyedül és világosan tanítani akarják az egész gyülekezetét. Ezek között is külön helyet foglalnak el az ún. »káté-énekek«. Ugyanaz a céljuk, mint a káténak. Ének formájában tanítanak a keresztyén hit alapvető igazságaira. Talán nem mindenki tudja, hogy Luther a Kiskáténak mind az öt fő részét gyülekezeti ének formájában is feldolgozta. Van Tízparancsolat-éneke, vannak Hiszekegy-énekei, Miatyánk-éneke, s a keresztségről és az úrvacsoráról tanító énekei. Szép feladat lenne, hogy egyszer feldolgozzuk egyházi énekeink teológiáját, tanítását — az első hitágazattól, a teremtéstől kezdve egészen a harmadik hitágazatot befejező reménységig, a feltámadás és az örök élet reménységéig. Szinte egyházunk egész tanítását meg lehetne írni egyházi énekeink soraival! De ha őzt most nem is tehetjük, lássunk legalább néhány példát rá, az egyházi év énekei. hogyan tanít az egyház éneke? 1. Egyházunk sarkalatos, fő tanítása: az egyedül kegyelemből, Krisztusért, hit által való megigazulás csodálatos evangéliuma. Hogyan tükröződik ez a fő hitcikkünk az egyház énekében? Figyeljük a Keresztyén énekeskönyv 350. számú, Speratus Páltól származó, énekére: Eljött hozzánk az üdvösség, . Mely kegyelemből árad. Jóra nincs bennünk tehetség. Erőnk hiába fárad. A hit a Krisztusra tekint, KI örök érdeme szerint Közbenjáró lett értünk. Mit a törvény elénk szabott. Nem tudtuk betölteni, így érdemlénk kárhozatot Ml, harag gyermekei. A test és vér nem engedett. A lélek sírva epedett, S mi vesztünkbe rohantunk Sóhajtva hordtuk az Igát, És a haláltól féltünk. De Isten elküldé Fiát, Ki emberré lett értünk. Törvénynek Ö eleget tett, Veszedelemből kimentett, Kiengesztelt Istennel Ez az ének arra tanít, hogy az üdvösség úgy jön hozzánk: mi hiába fáradunk érte minden erőnk megfeszítésével,- nem tudjuk elérni. Nyögünk az iga alatt; vétkeink terhe és a kárhozat félelme alatt. S ekkor történik a csoda: felülről eljön, belép az életünkbe az üdvösség! »Kegyelemből árad«. Milyen tiszta az ének üzenete arról, hogy Isten törvényét mi sohasem tudnánk betölteni a »test és vér«, tehát ó-embc- rünk, miatt! Egyedül a kegyelem segít rajtunk. Krisztus hozza az üdvösséget. Emberré lett értünk. Kiengesztelte vétkeinket. Betöltötte helyettünk a törvény követelését. így lett az Ö érdeme a mi igazságunkká, szabadulásunkká! Minden hit által lesz a miénk! »A hit a Krisztusra tekint«: teljes bizodalommal Tőle várja és nyeri el a bűnbocsánatot és üdvösséget. Valóban, ott van ebben az énekben életteljes formában egyházunk fő mondanivalójának, igehirdetésének a veleje! De hallgassuk tovább: Hitből }5n a cselekedet, Hogy éltedet betöltse. Élő, igaz hit nem lehet, Melynek nincs jó gyümölcse, .Megáld és megszentel e hit. Jó Istenemmel egyesít, Szent, tiszta életet szül. Lehet-e mélyebben, igazabban kifejezni az ige tanítását az új élet felől? A hitben újjá lett szív terem új életet, szeretetek jócselekedeíe- ket. Mindig elöljár a Krisztusra tekintő hit. De az ilyen hitet mindig követniük kell a gyümölcsöknek: a szent és tiszta élet cselekedeteinek. 2. Második példánk olyan területre vezet, ahol igazán szükség van a tanításra. Az úrvacsora szentsége még talán közelebb áll a gyülekezethez. De ott van a »kezdet szentsége«, a keresztség. Ebben csak egyszer részesülünk egész életünk során. Körülötte ezért sokkal több a bizonytalanság. Pedig milyen drága ajándéka Istennek és milyen döntő esemény egész életünk számára! Ezért kellene ismernünk Luther »káté-énekét«, melyben tiszta és világos tanítást ád az »elénkjövő kegyelem« szentségéről. Fordítását I a szarvasi énekeskönyvben, 501. szám alatt, találjuk. Sajnos, csaknem a felére rövidítve. Krisztus elment a Jordánhoz. Amint Atyja rendelte, És megkeresztelé János Vízzel öt az életre. Hogy bűnünket mind lemossa Jézus e szent fürdővel, S a halált <s eltapossa Az isteni erővel: Életadó vérével. Halljuk meg, mit művel bennünk A keresztség szentsége, S keresztyénül mit kell hinnünk. Hogy ne essünk vétségbe! Isten mondja: e szentségben Nemcsak a víz szerepel, Hanem az Ö igéjében Van az, ami megszentel. A Szentlélek keresztel! Híveinek is meghagyta. Hogy szerteszét menjenek, S hirdessék, hogy bünbánatra Térjenek az emberek: Aki megkeresztelkedik, S hite van, az Udvözül, Benne újjá is születik. Kárhozatra nem keriií: Egét kapja lakhelyül. Az első nagy tanítása ennek az éneknek az, hogy a keresztség nem puszta víz és jelkép. Benne Isten maga cselekszik, reálisan és hatékonyan, mégpedig a vízzel egybekapcsolódó igén keresztül. »Isten mondja: e szentségben Nemcsak a víz szerepel, Hanem az Ö igéjében Van az, ami megszentel: A Szentlélek keresztel!« Milyen másképpen néznénk mások és a magunk keresztsé- gére, ha valóban komolyan vennénk, hogy abban maga Isten keresztelt meg minket az életre! A második: a keresztség lemossa rólunk eredendő bűnösségünk szenny ét-vétkét és új életbe állít bele. »Hogy bűnünket mind lemossa Jézus e szent fürdővel ...« Még erővel teljesebben fejezi ki ezt a szarvasi énekeskönyvből hiányzó egyik versszak: a hit érti meg a keresztség igazi erejét — ez pedig abban van, hogy a keresztség vizét láthatatlanul Jézus Krisztus vére festi pirosra, s ezért gyógyít meg minden romlást, amit Adámtól örököltünk. A harmadik nagy tanítás: a keresztség ezt az újjászülető, újjáteremtő művét a hiten keresztül végzi el bennünk. A hit, egyedül a hit, ragadja meg és tudja megőrizni a keresztség csodálatos ajándékát. De ez a hit éppen a keresztség kegyelmi tényébe fogózik, arra alapozódik. »Aki megkeresztelkedik, S hite van, az üdvözül. Benne újjá is születik, Kárhozatra nem kerül: Egét kapja lakhelyül.« Vajha gyülekezeteink újra énekelnék Luthernak e hatalmas énekét ! 3. Említsük meg végül az egyházi ének tanítását a halál és a végső ítélet felől. Luthernak van egy eléggé ismeretlen, középkori eredetiből átdolgozott, megrendítő éneke a halálról és vigaszunkról a halál kapujában. Életünknek közepén Halálba sodorva, Hol találhat a szegény Biztos oltalomra? Csak Tenálad, mi Urunk! Bánjuk a sok gonoszságot. Mely Téged úgy megbántott. Szentséges Istenünk, Hatalmas Istenünk, Irgalmas Urunk, Üdvözítőnk, örök Istenünk: Te segíts a szörnyű Halállal megküzdenünk, Könyörülj mirajtunkl Halálunknak közepén Utolsó percünkben Ki segít meg idején Végső küzdelmünkben? Csak Te magad, mi Urunk! Egyedül Te szánsz bennünket. Fájdalmunkat, vétkünket. Szentséges Istenünk, Hatalmas Istenünk. Irgalmas Urunk, üvözítőnk, örök Istenünk: Biztass, ha a pokol Mélységétől rettegünk, Könyörülj mirajtunk! Pokoli kín közepén. Míg a bűn sanyargat, Menekülést keresvén, Hol lelünk nyugalmat? Csak Tenálad, mi Urunk! Tisztára mos minden vétket A Te drága, szent véred. Szentséges Istenünk, Hatalmas Istenünk, Irgalmas Urunk, Üdvözítőnk, örök Istenünk: Hitünknek vigaszát Ne engedd elvesztenünk, Könyörülj mirajtunk! (Magyar Tranoscius, 968. sz.) Luther megrázó éneke hármas koncentrikus körben hatol egyre beljebb, egyre mélyebben a halál félelmes titkába. »Életünknek közepette körülfog a halál« —mond ja az első versszak, szószerinti fordításban. A halál tehát nemcsak a vég. Életünk minden pillanatában, szüntelenül a halál vesz körül és leselkedik ránk, biztos zsákmányára. »Halálunk közepette a pokol torka ásít felénk« — ezek a második versszak kezdősorai az eredetiben. S ezzel a »halál fullánkját« mutatják meg: a halálban nem a vég, hanem az utána bűneink miatt ránk váró ítélet és kárhozat az igazán félelmes. »A pokoltól való félelem közepette pedig a bűneink rettentenek« — folytatja tovább a harmadik versszak. Az élet közepette a halál, a halál közepette a pokol, a pokol félelme közepette pedig bűneink rettenetes súlya: ez a »halál fullánkja«! Ez az a kárhoza- tos, rettenetes gyűrű, mely fojtogat, szörnyűségessé teszi halálunk és az ítélet napját! — S akkor az ember legsúlyosabb, leggyötrelmesebb, legegzisztenciálisabb kérdésére felhangzik a kegyelemért könyörgés és a könyörgésben egyúttal a csodálatos, vigasztaló evangélium: »Csak Tenálad, mi Urunk — Csak Te magad, mi Urunk!« Életünk közepette körülvesz ugyan a halál. De halálunk közepette is körülvesz minket Krisztus irgalma és Ö tart erős kezével! * Az egyház éneke tanít! Énekes- könyvünk új arca tárult az eddigiekben elénk. Ráfigyelhettünk, hogyan árad belőlük a teremtő ige tanítása, vezérlő és életadó igazsága! Őrködjünk hálás és vigyázó szívvel az egyházban, hogy énekeink hangja tisztán csengjen, tanítás és igazság szóljon a gyülekezet felé!' Es vegyük — mint gyülekezet — mindig készséges, hivő szívvel belőlük az igazság beszédét! Dr. Nagy Gyula EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország! Evangélikus Egyeteme* Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőséi és kiadóhivatal: Budapest VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezsérv László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412-VIII. _______10.000 példányban nyomatott ______ 2-552104. Athenaeum (F. v. Soprani Béla) A BÉKE-VILÁGTANácshoz Béke tanácsához emelem fel szómat, Szívleljék meg bölcsen mondanivalómat. Hadd hallja meg minden béke-ellensége: Hogy amíg nem késő, addig térjen észre. Aki a háború borzalmait látta, Hiszem, hogy az többé soha nem kívánja. Bár nekem csak kicsi részem volt belőle, De még hallásra is iszonyodom tőle. Világháborúban súlyos sebet kaptam, Azt hittem, hogy a föld leszakadt alattam. Azóta nyomát hordom a testemben, Nem felejthetem el egész életemben. Első háborúban négy évet töltöttem, Azt a sok szenvedést soha nem felejtem. Inkább kívánom én száz évig a békét, Mint egy óra háború minden szenvedését. Százezrek, milliók kívánják a békét, Ne pusztítsa fegyver újra a föld népét. Ne legyen a földön annyi özvegy, árva, Ne öltözzön újra falu, város gyászba. Legyen munkaeszköz a pusztító fegyver, Ne rettegjen tőle annyi milljó ember. Hadd legyen a földön minden ember szabad, Ki a becsületnek igaz útján halad! Legyen itt a földön Krisztus békessége, Hittel tekintsen fel az ember az Égre. Akkor majd úgy tekint ember embertársra, Nem mint ellenségre — mint felebarátra, Létjogosultsággal bírjon minden ember, Akár fehérbőrű, akár színes néger. Kiáltja hangosan, egész világnépe: Uralkodjon köztünk boldog világbéke! Nagy Béla A vers a »MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS LELKÉSZEK A BÉKÉÉRT« című albumban szerepel. A díszes albumot a Béke Világtanács Irodájának küldtük ajándékként. SÁMSONHÁZA Ha az utas leszáll a vonatról, nyaka közé szedi a lábát és négy kilométert gyalogol, mire Sámsonházára ér. Eltévedni nem lehet, mert a hegyoldalon épült templom tornya mutatja az utat. A falu is a Cserhát hegység egyik északkeleti nyúlványán, hegy lábára épült. Görbe utcáin, a bazaltkőből épült, többnyire vakolatlan házak és kerítések között úgy érzi magát az ember, mintha várromok közt járna. Az építéshez szükséges követ a falutól északra fekvő hegyből termelik ki. A hegy tetején ugyancsak bazaltkőből épült kastély romjai vívják végső csatájukat az enyészettel. A nép úgy tudja, hogy egy Sámson nevű rablólovagé volt a vár és tőle kapta nevét a falu is. Itt kőből van minden. Kőből épült a falu és a templom, meg a parókia. És mintha kőből lenne az emberek ereje is, mert a bazaltnál is szilárdabb meggyőződéssel tudtak egykor küzdeni a hitükért, az egyházukért. A gyülekezet 1678-ban már rendezett egyházközség volt. A közeli Lu- cin (ma Luciáivá) a gyülekezet filiá- ját képezte. A gyülekezet első lelkésze Spet- kins György. Az utána következő lelkészek hosszú sora ismeretlen. 1754-ben Mihaleczky Ádám lett a lelkész. Mintegy ötven évig pászto- rolta a gyülekezetét. Ö volt az, aki gyalog ment fel Bécsbe, hogy Mária Teréziától személyesen kérjen engedélyt a gyülekezet templomának felépítésére. Sikerült is megszereznie. A templom felépült és sokáig volt a hívek otthona. Mint minden evangélikus gyülekezet, úgy Sámsonháza népe is sokat szenvedett az erőszakos ellenreformációtól, különösen az egri érsek által bujtogatott hatalmasságoktól. De hiába volt minden bántalom. Sámsonháza népe megmaradt a hitben. Jézus Krisztus evangéliumát nem tagadta meg. 1781-ben a gyülekezet lelkészének megtiltották a lucfalvi filia gondozását. Csak a betegek látogatását engedték meg neki. 1808. május 30-án tűzvész pusztította el a falut. A sok családi otthon mellett elpusztult a templom, az iskola és a papiak is. Még a harangok is elolvadtak a nagy tűzvészben. Az egyházi irattár is megsemmisült s így a gyülekezet múltjából csak a szájhagyományként megőrzött emlékek maradtak meg. A szabadságharc leverése után Haynau fogdmegjei nyomoztak Sám- sonházán. Faggatták, nyaggatták a falu népét. A falu öreg lelkészét, Wladár Sámuelt pedig, mint valami gonosztevőt, vasraverve vitték Pásztora kihallgatás végett. 1870-ben felépült a mostani templom. Ezzel egyidőben felkérték a számkivetésben élő Kossuth Lajost, hogy vállalja el a gyülekezet felügyelői tisztét. Kossuth Lajos elfogadta ezt a tisztséget és 1871. február 1-től 1894. március 20-án bekö- vetkezet haláláig, ő volt a gyülekezet felügyelője. 1923-tól 1942. március 31-ig Kiss István, majd utóda D. Kovács Sándor püspökök alatt a dunáninneni egyházkerület püspöki székhelye volt. Az 538 lelkes evangélikus gyülekezet a közelmúltban helyreállította a templomhoz vezető lépcsősort, valamint a torony erősen korhadt belső gerendázatát. Ezer kocsifuvar földdel feltöltötték a parókia kertjét, ami süppedékes, mocsaras volt addig. A falu papja is derekasan kiveszi részét a nehéz munkából. Sokat végeztek már, de még nagy feladatok állnak a gyülekezet derék népe előtt. A templom falai repedezettek. Az ablakok farészei korhadtak. Nem lehet üvegezni, mert megette az idő. Alapos tatarozásra szorul az egész. A papiak szörnyen elhanyagolt; Vizesek a falak. Kívül-belül mállik a vakolat. A padlók korhadtak. Az ablakok között ujjnyi rések vannak; Ezt is rendbe kell hozni. Mindez pedig sok pénzbe kerül, ami nehezen fog előkerülni. A gyülekezet a szegényebbek közé tartozik; Ennek ellenére áldozatkészek és éppen ezért remélik, hogy anyagi szegénységükben az Űr megajándékozza őket, s ha előbb nem is, de a templomszentelés százéves évfordulójára a dicsőséges múlthoz méltó szép legyen a templom és a papiak is. Szón tágít István Istentiszteleti rend Május 8-án, vasárnap, Budapesten Deák tér de. 9 Gémes István, de. II Ha- fenscher Károly, du, 6 Szeretetvendégség. — Fasor de. fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Vilmos, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Gyöngyösi Vilmos, du. fél 8 Egyházzenei hangverseny, — Dózsa György út 7. de. fél 10 Juhász Géza. Üllői út 24. de. fél 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromnegyed 32. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11, du. 6. — Kőbánya de. 10 Sárkány Tibor. — Vajda P. u. 33. de. fél 12 Korén Emil. — Utász u. 7. de. 9 Koren Emil. — Zugló de. 11 (úrv.) Juhász Géza, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Muntág Andor, — Rákosfalva de. fél 12 Muntág Andor. — Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 120. de. 8 Gádor András. — Újpest de. 10 Matuz László, du. fél 7 Kinczler Irén. — Dunakeszi de. 9 Sólyom Jenő dr. — Vas u. 2/c. de. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10. — Soroksár-Újtelep de. fél 9. — Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. — Rp. nagytemplom de. 10. — Rp. kistemplom du. 3. — Pestújhely de. 10. — Rákoskeresztúr de. fél 11. — Rákoshegy de. S. — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba de. 9. du. fél 7. — Cinkota de. 9 (gyerm.), de. 10, du. fél 3. -- Mátyásföld de. fél 12. — Kercpes-Kistarcsa de. negyed 10. — Árpádföld du. 5. — Pestlőrinc de. 11, du. 5. — Pestimre de. 10. — Kispest de. 9, de. 10, du. 6. — Wekerle- telep de. 8. — Rákosszentmihály de. fél II, du. 5. Bécsikapu lér de. 9 Dóka Zoltán, de. 11 Várady Lajos (presbiterek eskütétele), du. 7 Egyházmegyei hangverseny. — Toroczkó tér de. fél 9 Várady Lajos. — XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Józsa Márton, de. 11 Józsa Márton, du. 6 Tóth Szöllős Mihály, du. 7 Józsa Márton (cantate). — Lelkésznevelő Intézet de. fél 11 Ruttkay Elemér. — Diana út 17. de. fél 9 Danhauser László. — Budakeszi de. fél 10. — Kelenföld de. 8 Bottá István, de. fél 10 (gyerm.) Bottá István, de. 11 Bottá István, du. 5 Muncz Frigyes. — Németvölgyi út 138. de. 9 Muncz Frigyes. — Csepel de. 11, du. 7. — Budafok de. 10 Vison- lai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. — Kelen völgy de. 9 I^odrog Miklós. — Albertfalva de. fél 11 Bodrog Miklós. — Csillaghegy de. fél 10, du, 7.
