Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-01 / 18. szám

% EVANGÉLIKUS ÉLET Az egyházaknak erejük és erkölcsi tekintélyük teljes latbavetésével kell küzdeniük egy új háború előkészítése és kirobbantása ellen — mondotta D. dr. Vető Lajos püspök a% országgyűlésen ISTEN EZT AZ EGYETEMES CÉLT tűzte az emberiség elé: ... töltsétek be a földet és hajtsá­tok birodalmatok alá«. (I. Móz. 1, 28.) Érmeik a célnak a teljesítése a munka egyetemes emberi szükség­letében nyer megvalósulást. Isten­nek minden emberre vonatkozó aka­rata a munka. Ez hozzátartozik a teremtés rendjéhez. Isten nem az ember kikapcsolásával. hanem az emberi értelem és kéz felhasználá­sával is végezni akarja gondviselő és világfenntartó munkáját. A ke­resztyén ember úgy tekinthet a vi­lágbeli munkájára, mint ami egy parányi része Isten világról és em­berekről gondotviselő akaratának. minden jól végzett munk^ egymagában is részese Isten gond­viselő munkájának, mert részt vesz Isten munkára küldő parancsának teljesítésében. Tökintet nélkül arra, hogy hivő vagy hitetlen ember végzi a munkát, ha az jól elvégzett mun­ka, önmagában értékes és becses. Ha például egy orvos jól elvégez egy műtétet, tekintet nélkül hivő vagy hitetlen voltára, egymagában is kivette részét Isten gondviselő, vi- lágfenmtartó munkájából. Ugyanez vonatkoztatható a bányászra, aki sok szenet ad a hazának, vagy a dolgozó parasztra, aki a minél jobb termésért küzd. ISTEN ELŐTTI MEGIGAZULÁ- SUNK és üdvösségünk természe­tesen nem a cselekedeteken múlik. Ez ellent mondana egyházunk Szent- j íráson alaipuló legfőbb tanításának, a hát által való megigazuláshak. Jé­zus Krisztus érdeméért, ingyen, ke­gyelemből, hit által nyerjük üdvös­ifyazóúcj, AzápAég és leszünk, hogy népünk béké­ben és jólétben élhessen. Az országgyűlésen felszólalt D. dr. Vető Lajos, egyházunk elnök-püs­pöke is. — A dolgozó nép ma már megérti a világpolitika nagy kérdéseit s meg­tanulta azt is, hogy ezeket a kérdé­seket hogyan kell és hogyan lehet megoldani — mondotta. — A hábo­rús mesterkedések ellen egy orvos­ság van: A békeszerető százmillióknak az egész földkerekségen össze kell fogniok, rá kell mindenütt éb- redniök annak tudatára, hogy ők alkotják a túlnyomó többsé­get. ők az erősebbek. — Mindez nem elmélet csupán, hanem a történelem valóságában egyre diadalmasabban érvényesülő igazság. Vető püspök a továbbiakban Nyu- gat-Németország felfegyverzésének veszélyéről beszélt, majd így foly­tatta: — Egyházunk lelkészei a bécsi fel­hívással kapcsolatban levelekben fordultak a Béke-Világtanácshoz, tiltakoztak Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen és valamennyien követelik az atom- és hidrogénfegy­ver betiltását. — Keresztyén meggyőződésem, hogy az egyházaknak az egész vilá­gon, de különösen Nyugat-Európá- ban és Amerikában ugyancsak meg kell tenniök mindent a békéért s a Bare-Világtanács mellé állva erejük Isten munkára küldő parancsa majdnem minden munkánk és kí­1955. május 1. — Húsvét után 3. (Jubilate) vasárnap. — Az ujjongó gyülekezet. — Ézs. 65, 11—19. — Lk. 15, 1—1. — 1. Tessz. 5. 16—2*. Liturgikus szín: fehér. Április 18-án összeült az ország­gyűlés, hogy megbeszélje az ország előtt álló feladatokat. Hegedűs And­rásnak, a Minisztertanács elnökének beszéde megerősítette népünk meg­győződését, hogy biztosan nézhet a jövőbe. Jövőnk építésének további szakaszát olyan törekvések teszik, amelyek tovább vezetik hazánkat és népünket a szocializmus építésé­ben, népgazdaságunk fejlesztésében, a nép jólétének emelésében, a kul­túra és tudomány felvirágoztatásá­ban és biztonságunk megerősítésé­ben. Ezen az úton jelentős feladat továbbra is országunk iparosítása, nehéziparunk fejlesztése, a könnyű­ipar termelésének növelése, a me­zőgazdaság fellendítése, a termelő- i szövetkezeti munka támogatása. Az j országgyűlés fontos döntéseket ho- j zott e célok elérése és továbbfejlesz- I tése tekintetében. Jövőnk építésének ezt az útját jelzik a beterjesztett és elfogadott költségvetés számadatai is. A 46 és félmilliárd forint: bevétellel szemben 45 milliárd a kiadás. Népgazdasá­gunk fejlesztését ennek több mint fele: 25 milliárd forint szolgálja. Szociális és kulturális kiadásokra 10 és félmilliárdot, egészségügyi cé­lokra közel 7 milliárdot. kórházak és klinikák fenntartására több mint egymilliárdot, anya- és csecsemővé­delemre 333 millió forintot irányoz elő a költségvetés a többi fontos és nemes cél mellett. Tisztában vagyunk azzal, hogy a költségvetés számai és az előttünk álló út jelzői úgy lesznek valóban jövőnk valóságává, ha valamennyien hozzájárulunk eh­hez a magunk élet- és munka­területén becsületes jó munká­val, helytállással. Igyekeznünk kell kevesebb költség­gel többet termelni. Ezen a ponton találkozik valamennyiünk érdeke a keresztyén szeretet parancsával, amely arra int bennünket, hogy igyekezzünk embertársaink javára. A mindennapi életben ez az állam- polgári kötelességek teljesítését, a munkánk becsületes végzését, a ta­karékosságot jelenti. Az országgyűlés foglalkozott nép- köztársaságunk külpolitikájával is és annak legfőbb irányvonalaként né­pünk békés építő munkájának és hazánk függetlenségének biztosítá­sát jelölte meg. Egyházunk népe hitből és szívből csatlakozott eddig is a béke megőrzésére cs megszilárdítá­sára irányuló minden törekvés­hez, mert ezt Isten elkötelezésé- nek látja és hiszi. örömmel üdvözöljük hazánk bé­kepolitikáját, kormányunk törekvé­sét, hogy valamennyi országgal, de különösen is szomszédainkkal jó viszonyra és közös biztonságra törekszünk, s hogy kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat építsünk ki és azokat tovább erősítsük. Tudjuk, hogy hazánkra különösen is fontos a világpolitika eseményei közül Né­metország jövőjének alakulása és veszélyes az új Wehrmacht felállítá­sára való minden törekvés. Ezért osztozunk népünknek a német újraf elf egy vérzés elleni tiltako­zásában és küzdelmében. Imád­ságunkkal és jó munkánkkal minden erőnkkel azon vagyunk 7QCC április 18-án, 76 éves korá- ban, Princetonban meghalt Albert Einstein, a világhírű tudós. A fizikusok szerint évszázadok óta nem volt a világmindenség kutatásának olyan kiemelkedő egyénisége, mint ő. Huszonhat éves korában tette 'közzé, mint svájci egyetemi docens az un. speciális relativitás elméletről szóló művét, mely egyszeriben világhírűvé tette. Ez a felfedezés — az egy év­tizeddel később publikált un. álta­lános relativitás elmélettel együtt — áj fordulatot adott a hosszú ideje egy­helyben topogó tudományos 1 kutatás­nak, amely a világmindenség fiziká­jával foglalkozott és megrekedt a ha­mis és helytelennek bizonyult éterel­méletnél (mely szerint a világmin­denséget — a bolygók és testek kö­zött és bennük is — mozdulatlan »éter« tölti be). Einstein rendszere a szenvedélyes viták és évtizedes tisztu­lás során megszilárdult, meghódította a fizikusokat, előrelendítette kutatá­saikat és további értékes eredmé­nyeket érlelt. Ettől kezdve Einstein a fizikai fel­fedezések és elméletek egész sorával gazdagította a tudományt. Egyike leit a modern fizika megteremtőinek. Meglátta a sugárzó energia atomjait, a fotonokat. Előre látta az atommag energia óriási értékét. Idős korában nagy csalódást és fájdalmat okozott neki, hogy ezt a felfedezését, amellyel ő az emberiség fejlődését és békéjét akarta szolgálni, Amerika urai tömeg­pusztító fegyverek készítésére és al­kalmazására használták fel. visszaél­ve a tudomány szent és nemes céljai­val. r.'„általábannem zárkózott LtftAttJlH be a tudományos mun­ka elefántcsont-tornyába, hanem lel­kesen válaszolt a haladó emberiséo l foglalkoztató kérdésekre. 1933-ban, amikor Hitler magához ragadta a ha­talmat Németországban, Einstein me­nekülni kényszerült a fasiszta Né­metországból. Ezekben az években beszédeiben, politikusokhoz és tudó­sokhoz intézet leveleiben, interjúikban és 'kiáltványokban óvott a háborútól és szenvedélyesen támadta a számára oly gyűlöletes német militarizmust, amelyről ezt írta: >A civilizációnak ezt a szégyenfoltját a lehető legha­marabb el kellene tüntetni«. Mindent elkövetett, hogy felrázza tétlenségéből a fasizmus terjedését közönyösen szemlélő német értelmi­séget, mert igen helyesen úgy látta, hogy a hitleri barbarizmustól való világnézeti távolállás közömbösséggé párosulva nem tudja megakadályozni a katasztrófát, amelybe a hitlerizmus Németországot és Európát sodorta. s erkölcsi tekintélyük teljes latba­vetésével kell küzdeniük egy új há­ború előkészítése és kirobbantása ellen. Hiszen itt Isten és ember el­len olyan szörnyű bűntett előkészü­letei folynak, hogy az már nem teszi lehetővé egyetlen erkölcsi alapon álló egyházi embernek sem a kö­zönyt és a tétlenséget. A lutheri reformáció magyar- országi egyházának nevében er­ről a helyről is kérem a német evangélikus keresztyéneket, éb­redjenek roppant felelősségükre és arra a nagy feladatra, ame- | lyet a béke érdekében a saját hazájukban kell teljes erejük kifejtésével megoldaniok. — A béke és az élet, hazánk és gyermekeink mindnyájunk legdrá­gább kincse ezen a földön. A párton- kívülieknek, a hivő keresztyén em­bereknek is. Amikor tehát mint egy­házi ember és mint pártonkívüli képviselő szólok hozzá a külügymi­niszter úr tájékoztatójához, annak tanulságaiért köszönetét mondva, a benne megjelölt és indokolt célkitű­zéseket lelkiismeretem szavára hall­gatva elfogadom, a tisztelt ország- gyűlésnek is elfogadásra javasolom, a mindenható Istent pedig buzgón kérem, segítse és áldja meg teljes si­kerrel azt a nagy küzdelmet, ame­lyet a békemozgalom vezetésével a békeszerető emberiség s benne ma­gyar népünk a béke érdekében ki­fejt — fejezte be beszédét D. dr. Vető Lajos püspök. Bégünkét. Ez az evangéliumi Ibit azonban nem zárja ki, hanem éppen magában foglalja az életnek azt a területéit is. amelyen a keresztyén ember mindennapi munkáját végzi. Földi hivatásunkat a keresztyén hit gyümölcstermése elsőrendű terüle­tének kell tartanunk. A keresztyén egyház történetében senki sem ha­tározta meg szebben és felamelőb- ben a keresztyén ember földi élet­célját, mint Luther. »A hit — írja — eleven, szorgalmas, cselekvő, te­vékeny erő, amely számára lehetet­lenség, hogy ne cselekedjék szünte­lenül jót.« Annak a keresztyén em­bernek, aki Jézus Krisztusiban való hite által mindent elnyert üdvössé­géhez, így kell gondolkoznia Luther szerint: »Nohűt ennek az én _ jó Atyáimnak, aki engem minden jóval ingyen elhalmozott, megteszek én is önként, szabadon és ingyen mindent, ami néki tetszik és leszek felebará­taim iránt én is szeretetteljes, amint Krisztus irántam lett és nem teszek egyebet, csak amiről tudtán, hogy nékik szükséges, hasznos és üdvös­ségéé. íme így folyók a hitből az Isten iránt való szeretet és a szeré­téiből a szabad, szolgálatkész, vi­dám élet, amely ingyen munkálja a felebarát javait«. A hit a keresztyén emiber szorgalmas és becsületes munkájának legfőbb indítéka és ösz­tönzője. A MUNKA EGYSÉGBE FŰZŐ EREJE átölel minden embert, aki dolgozik a természet erőinek az em­ber szolgálatába állításáért, azaz em­bertársai javáért és előmeneteléért. Ha életünkről és törekvéseinkről elgondolkozunk, azt látjuk, hogy Haláláig az Egyesült Államokban élt, de mikor látta, hogy ott is mind­jobban lealacsonyítják, a háború szolgálatába állítják a tudományt és a tudósokat, itt is felemelte szavát a békéért, az amerikai atomőrület el­len, a tudomány szabadságáért. Szót emelt a Rosenberg-liázaspár kivégzé­se ellen, felhívta az amerikai értel­miséget: ne tegyenek vallomást a hírhedt McCarthy vizsgáló bizottsá­gaik előtt. Nem nézhette tétlenül Amerika fasizálódását az az Einstein, aki meggyőződéses humanistaként vallotta: »Az előttem világító ideá­lok, melyek engem mindig valami örömteljes életigenléssel töltenek el: a jóság, az igazság és a szépség.« Ezt védte a náci barbarizmussal szemben s ezt védte az amerikai atomfegyver hirdetőivel szemben. Valóban a jósá­got, az igazságot és a szépséget véd­te egész életében. Élete annak a nagy tudósnak az élete volt, aki a tudomány mérhetet­lenül nagy lehetőségeit, az emberiség javának szolgálatába akarta állítani. Ezért tiszteli és becsüli benne a béke tudósát a földkerékség minden béké­ért küzdő embere. (o—- z-—) EVANGÉLIKUS FELÖRA lesz május 1-én, délelőtt fél 9 órakor a Petőfi-rádló hullámhosszán. Igét hirdet: D. Dezséry László püspök. A BUDAPEST-RÁKÖCZI ÚTI szlovák egyházközség szeretetven- dégségén dr. Sólyom Jenő teológiai tanár tartott előadást, dr. Gyimesy Károly lelkész pedig írásmagyaráza­tot. Közreműködött még Tessényl Kornél püspöki titkár, Péter Márta és Szllády Jenő lelkész. A BUDAVÁRI GYÜLEKEZET tagjai közül sokan . keresték fel április 23-án a Farkasréti temetőben Bogár Iván volt budavári segédlel­kész sírját, és halálának tizedik évfordulója alkalmából megkoszo­rúzták azt. — Május 2—7-ig, hétfőtől szombatig este 7 órai kezdettel a Bécsikapu téri templomban igehirde­tés-sorozatot tart Scholz László zuglói lelkész. KONDOROSON április 3-án, yi- rágvasárnap iktatták be az egyház­község újonnan megválasztott gond­nokát: Koszti Andrást. Este szeve- tetvendégség volt a lelkészlakon. — Nagypénteken az esti istentisztele­ten, valamint húsvétkor a szlovák és magyar istentiszteleti alkalma­kon a gyülekezet énekkara szolgált a lelkész felesége vezetésével. vánságunk más ember munkájával van összefüggésben. Olyan ételeket eszünk, amelyeket más ember készít, olyan ruhadarabokat hordunk, ame­lyeket mások állítanak elő, olyan házakban lakunk, amiket mások (keze épített. Amit csak tudunk, más emberek közölték velünk olyan nyelven, amelyet isimét csak mások alkottak. Életszükségleteink és kul­turális értekeink összefűznek minket széles átfogó közösségbe minden dolgozóval és minden alkotóval. ISTEN EGYETEMES MUNKA­PARANCSA ÍGY VALIK EGYE­TEMES ÖSSZEFŰZŐ ERŐVÉ, SZÉ­LES EMBERI SZOLIDARITÁSSÁ. Nincs olyan becsületes munka, amelyben meg ne volna az emberek boldogításámak és előbbrevitelének nagy és szent célkitűzése. Ez a közös cél fogja át mindazokat, akik egymásnak jót alkarnak, akik mun­kájukkal magukat, hazájukat és az egész emberiséget gazdagítják. Mi, keresztyének természetszerűleg tar­tozunk bele ebbe a széles emberi szolidaritásba, a dolgozók és a jót akarók világot átfogó táboréba. A mi munkánk abban különbözik más embertársainkétól, hogy mi hitből, Isten akaratának való engedelmes­ségéből, Jézus Krisztus iránti hálá­ból szolgáljuk felebarátainkat ebben a hazában és az egész világon. De hitünk nemhogy elválasztana hét­köznapi munkánktól, hanem éppen elmélyíti abban való hűségünket és becsületességünket. Hitünk nem­hogy elválasztana dolgozó ember­társainktól, hanem éppen velük való egységre indít a nagy és szent cé­lok érdekében, az emberiség béké­jéért. jólétéért, előbbrejutásáért, haladásáért folytatott küzdelemben. Dr. Ottlyk Ernő FALITÁBLÁK, 10X36 cm, fekete színű, arany nyomással »Eros vár a mi Istenünk:« és különféle igehelyek feliratával: »Én rendeltelek titeket, hogy tj elmouje- tek és gyümölcsöt teremjetek« »A jövendő a béke emberéé« »Megáldalak téged és áldás leszel!« ».,. Hogy mindnyájan egyek legyenek« »örüljetek az Urban mindenkor« »Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat!« »Istennek valamennyi Ígérete őbenne lett igenné is őbenne lett ámenné« »Légy htí midhalálig és neked adom az életnek koronáját!« »A szeretet soha el nem fogy . ..« »Nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben« »Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást sze­retni fogjátok« Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály Budapest, Vili., Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220-218 Telefon: 142—014 VANYARCON virágvasárnap dél­utánján templomi ünnepély volt. amelyen részt vett Tessényl Kornél püspöki titkár és dr. Göttche Ervin egyetemes ügyész, az egyházközség felügyelője. A gyülekezeti énefakar böjti korálfeldolgozásokat énekelt. Közreműködött Kalavszky Olga szólóénekkel és Görgey Lajos hege­dűvel, Schultz Jenő orgonán. HAYDN: A TEREMTÉS című oratóriumát április 20-án a Zene­akadémia nagytermében előadta a. Magyar Állami Hangversenyzene­kar, a Budapesti Kórus Forrai Mik­lós vezetésével, Gyurkovics Mária Kossuth-díjas, kiváló művész, Rosier Endre Kossuth-díjas, kiváló művész és Littasy György operaénekesek közreműködésével. A nagy mű e ki­váló előadásában a teremtés-hit ma­gasztossága az angyali kórustík him­nuszaiban és a zene csodálatosságá- ban jutott ikifejezésre. Különösen ki­emelkedőék voltak a szóló-énekek. KISMÁNYOKON Judica vasár­napján csendes vasárnapot tartottak. A szolgálatokat Allinger János ma- gyarbolyi lelkész végezte, magyar és német nyelven. Szolgáit a vallá­sos esten is. — Húsvét első ünnepé­nek délutánján dr. Posevitz Albert egyházközségi felügyelő tartott elő­adást a presbiterek részéire, az egy­ház tanácsok feladatairól. A BUDAI EGYHÁZMEGYE gyü­lekezetei közös ifjúsági csendes­napot tartottak április 23—24-én, a Lelkésznevelő Intézetben. A csendes- napi igehirdetések összefoglaló té­mája: az élet diadala. A FASORI evangélikus templom­ban május 9-én este fél 8 órakor Antalffy-Zsiros Dezső halálának ti­zedik évfordulója alkalmából orgo- nahangverseny lesz. Megemlékezést mond és orgonái Peskő Zoltán orgo­naművész. HÉVIZGYÖRKÖN igehirdetéssel szolgált a sajtóvasárnapon dr. Gyi­mesy Károly lelkész. NEMESKÉREN a gyülekezet pél­daadó módon mutatta meg, hogy a nyugdíjas lelkészék, lelkiészözve- QVek és lelkészárvák ügyét Istennek tetsző módón a szívén hordozza. — A 2000 forintot meghaladó nyugdíj­hátralékát jól megszervezett gyűjtés által rendezte, igen rövid, idő alatt. A 710 lelkes gyülekezet áldozatkész­ségét erősen kidomborítja az, hogy a járulék-hátralék a. gyülekezet hi­báján kívül gyarapodott fel, mert az utóbbi évék során a háborúban sú­lyosan megsérült templom újjáépí­tése a gyülekezet anyagi erejét nagy mértékben igénybe vette. NAGYBARATON az egyházmegye esperese április 11-én iktatta be ünnepi istentisztelet keretében a gyülekezet új gondnokát, presbite­reit és bizottsági tagjait. Délután Ménfőcsanakon tartott istentisztele­tet és meghallgatta a templomépítési jelentéseket és terveket. Az itt épí­tendő templom telkén már megvan az építés megindításához szükséges építési anyag, és a gyülekezetnek megfelelő anyagi keret is áll ren­delkezésére az építkezés megindítá­sához. Este igen áldásos szeretet- vendégségen ugyancsak az esperes szolgált előadással. CSALÁDI HÍREK: Harsányt Gyula ny. gimnáziumi tanár 73 éve» korában Orosházám elhunyt. Az el­hunytban Gorám Zoltán botoai lel­kész felesége édesapját gyászolja. — ö. dr. Veöreös Imréné április 18-án hosszas szenvedés után Győ­rött elhunyt. Az elhunytban Veöreös Imre kecskeméti lelkész édesanyját gyászolja. — Az igaznak emlékezete áldott! — Özv. Vihely Gézáné Richter Jo­lán 95 éves korában Érden elhunyt. CSEKKLAPOT mellékeltünk lapunk e heti számá­hoz azért, hogy olvasóink előfizeté­süket annak felhasználásával — ami­kor esedékes — megújíthassák. Kér­jük, hogy a feladó nevét és lakcímét mindig olvasható, nyomtatott betűk­kel írják. MEGISMÉTELVE! J. S. Bach: JÁNOS PASSIÓ május 2-án, hétfőn este 7 órai kezdettel a Deák téri templomban. Közreműködik: M. Molnár Éva, Tiszay Magda, Kaposy Andor, Melis György, Littasy György és a Lutheránia ének- és zenekara

Next

/
Thumbnails
Contents