Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-13 / 7. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET Közel 11 ezer forinto! adtak az Evangélikus Élet olvasói a „Két templomért — 1054“ akcióra Lapunk múlt cv október 3-i számában azzal a kéréssel fordultunk olvasóinkhoz, hogy mi is vegyük ki részünket a »Két templomért — 1954« akcióból. »Bizonyára nem marad megértés nélkül olvasóink szívében az a hősies küzdelem, ahogyan a zuglói hívek dolgoznak templomuk befejezésén s az az aggódó szeretet és tervezgetés, ahogyan az egészen kicsiny pesthidegkúti filia körülveszi a vakolatlanul és ablaktalanul még komor templomfalakat« — írta akkor vezércikkünkben Koren Emil, a Gyülekezeti Segély országos lelkészi vezetője. A kérő szó adakozó szívekre talált. Lapunk olvasótábora, egyházunk »legnagyobb gyülekezete« megnyitotta szívét a templomépítő testvérek megsegítésére. Ki-ki annyit adott, amennyire szíve indította s lehetőségei voltak: kisebb és nagyobb összegek jöttek, s a csekklapok hátán a rövi- debb-hosszabb, de mindig szívből jövő magyarázó sorok: »Szeretettel adjuk ...« ' Az Evangélikus Élet kiadóhivatala útján a »Két templomért — 1954« «akcióra beküldött összeg összesen 10 992 30 forint. Ezt az összeget eljuttattuk a Gyülekezeti Segélyhez. Az Evangélikus Éiet ez alkalommal mond köszönetét olvasóinak hűséges egyházszeretetükért és áldozatos segítésükért, egyúttal pedig tolmácsolja a Gyülekezeti Segély, — és a támogatásban részesült két templomépítő gyülekezet: a Budapest-zuglói és a Budahegyvidéki egyházközség pesthidegkúti filiájának köszönetét is. Legyen Isten áldása az adakozókon és a templomok építőin! ________________________ D. Dezséry László püspök lelkésszé szentelte Gíatz József és Kerner Ágoston végzett teológusokat — 1955. február 13. Hatvanad vasárnap — »Süketségből — hallásra« — Zsolt 95. — Mt 13, 10—17. — Zsid 12, 25—29. — Liturgikus szín: zöld. Rákosszentmihály, 1955 február 6. A gyülekezet kis templomába sereglett, hogy tanúja legyen annak, amint az egyház nevében a püspök két végzett teológust, ifjú lelkészt ki- küld a gyülekezeti szolgálatba. Estébe hajlik már a délután, a templomi padokba egyre érkeznek az emberek. Nemcsak ebből a gyülekezetből, máshonnét is, ismerősök, rokonok, érdeklődők, s elsősorban a két jövendő lelkész családja. A templom «már zsúfolásig tele van, amikor dr. Sólyom Jenő teológiai tanár és Benczúr László püsßöki titkár kíséretében D. Dezséry László püspök belép a templomba. A gyülekezet éneklésével kezdődött az istentisztelet, majd a püspök lóét kísérőjével az oltárhoz lépett. Igehirdetésének alapigéje Amos 3, 3—8. volt. Bevezetőben arról szólott, hogy Isten kiválasztott népe vagyunk. »Isten népiének lenni azt jelenti — mondta —, hogy hírnökévé és első érzőjévé leszünk annak, hogy Isten szembeszállt a bűnnel.« Ezután azt a kérdést tette fel, hogy .miben mutatkozik a mi kiválasztásunk a földön. »Isten világosan mondja, hogy ez az igehirdetés. Akit Isten megváltásunkra küldött, Jézus Krisztust, mint Igét küldte a földre. Ami azóta ebben a műben Isten cselekedete a földön, mindazt az igehirdetésben adja.« »Isten első kérdése és válasza — folytatta a püspök — ebben az ösz- szefüggésben ez: »Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással?« Ezzel azt mondja Isten, hogy az Ö győzelmének legfontosabbika az, amikor közösséget tud teremteni az emberek között egyetértő emberekből az O beszéde alapján, az Ö kinyilatkoztatásának Lelke szerint. Isten a sátán ellen elsősorban ezzel a 'közösségalkotással ment embereket a mi mostani nem- ' zed ékünk idején is.« Majd a felszem- tetendőkíhöz fordult: »Ha mo6t benneteket ki bocsátunk Isten szent nevében a gyülekezetekbe, akkor úgy kell tekintenetek magatokra, mint akik be vagytok kapcsolva az egyház közösségébe, az egy hitben élő emberek szilárd egységébe, az egyház történetébe és mai egész valóságába. Gyülekezetekbe mentek és nem egyesekhez, családokat fogtok keresni és hitbeli közösséget fogcok építeni.« »Vajon lehetséges-e ilyen közösség a földön az Isten szolgálatára, ha nem egyeztek meg egymással — kérdezi az ige. Es azonnal ezt válaszolja rá: nem, nem lehetséges! De lehetséges, hogy megegyezzetek egymással, Isten megváltói akarata értelmében emberek egyetértsenek Jézus Krisztusban, mint az ő Urukban. Ez a mi szolgálatunk.« Ezután az egyház missziójára terelte a szót Dezséry püspök, amely az embernek Isten számára való megnyerése. »Istennek elhatározott szándéka, hogy riadjon a nép az ö szavára, hogy a föld legyen tele eseményekkel, amelyekben emberek odakerülnek a döntő hívó szó elé, felébrednek, felfigyelnek, öntudatos döntést »A legelemibb élniakarás és hozzátartozóik szeretete készteti az embereket minden országban arra, hogy követeljék az atomfegyverkészletak megsemmisítését és gyártásának haladéktalan beszüntetését. Ez az éli1i- akarás és hozzátartozóiknak ez a szeretete lelkesít... minden országban, minden városban, minden faluban sok ezer férfit és nőt, akik ajtóról ajtóra, házról házra járnak, elmennek a műhelyekbe és a mezőkre, hogy aláírásokat gyűjtsenek felhívásunkra és ilymódon a leghatalmasabb akadályt gördítsék az atomháború útjába,« (Joliot-Curie) tesznek ömellette, vagyán megtérnek hogy éljenek. Isten azért helyezte népét a világba, hogy megjelentse mindazt a világnak, amit Ö cselekszik ... Ö tele van irántunk szeretettel.« »A megtérésre hívó szó tartalma felől Isten nem enged kétséget és nem is fog engedni soha. Az emberiség a Golgotha keresztje körül él és Krisztus tekintetében kell döntenie mindenkinek a földön. Ez a mi szolgálatunk alapvető, vaskos igazsága. Ez azt jelenti, hogy valami jót teszünk, valami jót tehetünk az emberek között: a figyelmeztető, az igazságra hívó szót mondhatjuk. Isten eszközei lehetünk emberek megmentésére, az élet javítására! »O, hadd legyen Istennek sok készséges szolgája a gyülekezetekben!« — fejezte be igehirdetését a püspök. A felszentelendők úrvacsorát vettek, majd a püspök feltette nekik a hagyományos kérdéseket: elhatározták-e magukat az evangélikus lelkészi szolgálatra? Miután kéz- adással elkötelezték magukat, dr. Sólyom. Jenő professzor el ómon d ás a után letették a lelkészi esküt. A gyülekezet felállva, meghatva hallgatta őket. A felszentelő és szolgálatra bocsátó igék után a püspök és a szolgálatban részvevő lelkészek elénekelték a hagyományos felszentelő éneket, a Confirms Deus-t, majd a püspök testvéri csóikkal, a többi lelkészek: Blatniezky Jenő, ifj. és id, Tóth Szöllős Mihály, Jancsó Bertalan, Kökény Elek és Zay László egy- egy igével köszöntötték új szolgatársaikat. Az Erős várunk éneklésével véget ért az istentisztelet, de a gyülekezet ünnepe nem. A gyülekezeti teremben szeretetvendégségen látták vendégül az új lelkészeket és hozzátartozóikat. stermek minden teremtménye jó és áldás. Még az az egyszerű, magányos, kemény kő is, amelyik ott hever valahol az országút mentén Ha építő ember veszi a kezébe, akkor lehet belőle izgalmasan kedves és szép út, amelyen a menetelő vándor hazafelé érkezik. Ha építő ember veszi a kezébe, akkor lehet belőle otthon, az a drága hely, ahol a munkából megtérő ember kedvessi- ne)k a körében megtalálja maga számára a mennyországot. Ha építő ember veszi a kezébe, aláior lehet belőle templom, ahol fáradt és sokszor könnyes arcunk Isten pihentető kezére talál. Ha építő ember veszi a kezébe, cl Iákor lehet belőle műhely és iskola, ahol az emberi jólét holnapi kapuját kovácsolják. De ugyanez a kő lehet átok is, — ha a bűn veszi a kezébe. — Egy elhajított kő félelmetes fegyver: meg lehet ölni vele valakit. Farizeusok, és írástudók ítélkező, gonosz serege kezében lcövekkel körülvesz egy szerencsétlen asszonyt, hogy ítélkezzen fölötte. És amikor már magasra emelkednek a kövek, Jézus csendesen megállítja ezeket a képmutató, könyörtelen kezdhet: »Aki közületék nem bűnös, az vesse rá először a követ!« Jézus szavai halkan, de mégis halálos komolysággal kémeik: ne légy kődobáló, ne ítélkezz, mert te is bűnös vagy. És e pillanatban úgy érzem, hogy 'kövekkel a kezünkben mi is mindnyájan ott állunk a kődobá- lók között. Szelíd kezünk, amelyik olyan sokszor áhítatra és imádságra lculcsolódott, hányszor emelte másokra az ítélkezés haláltvivő kövét. A harag, az irigység és a gyűlölet földjén hányszor kapkodtál te is kövek után, hogy a másik felé elhajítsd: szóban, átokban, vagy mozdulatban, Halljátok meg szavát! Zsolt. 95. Gyertek! Repessen. örömünk az ÚRNAK, ujjongó kiáltás törjön fel szabadulásunk kősziklájának! Menjünk elébe hálaadással, zsoltárral újjongjunk neki, mert nagy Isten az ÚR, nagy király minden istenség fölött. Kezében vannak a föld mélységei és övéi a hegycsúcsok is, övé a tenger, ő alkotta azt, keze formálta a szárazföldet is. Jöjjetek, imádjuk, hajtsunk térdet, boruljunk le alkotónk, az ÚR előtt, mert ő a mi Istenünk, mi pedig mezejének népe, keze alá tartozó nyája vagyunk. Ma, ha szavát meghalljátok, szíveteket meg ne keményítsétek, mint a Keseredéskor, a Kétségbeesés idején a pusztában, mikor atyáitok engem méregettek, megkísértettek, bár láthatták tetteim’. Negyven esztendeig útálkoztam ezen a népségen, s ezt mondottam: tévelygő szívű nép, nem ismeri útjaimat. Meg is esküdtem haragomban: nem mennek be nyugalmamba! Fordította: Bodrog Miklós Istentisztsieii rend 1955. február hó 13-án, vasárnap, Budapesten Deáűc tér de.- 9 (úrv.) Gémes István, de. 11 D. Dezséry László, du. 4 Hafenscher Károly. —_ Fasor de. V?10 Sülé Károly, de. 11 Gyöngyösi Vilmos, du. 6 Szeretetvendégség. — Dózsa Györgye út 7. de. V2IO Juhász Géza. — Üllői út 24. de. m 1. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (sz-lovák) Szilády Jenő dr., de. 3/4l2. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 2S. de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Korén Emil — Vajda P. u. 33. de. V:12. — Utász u. 7. de.. 9. — Zugló de. 11 Mumtág Andor, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. V2IO (úrv.) Mim tág Ando*-. — Ráiko6Íalva de. Víl2 Scholz László. — Fóti út 22. de. 11 Rii-már Jenő, du. 5 Szeretetvendégség: Komjáthy Lajos. - Váci út 129. de. 8 Rimár Jenő. — Újpest de. 10 Sólyom Jenő dr., du. }í-7 Mia- tuz László. — Dunakeszi de. 9 Matuz László, du. 5 Szeretetvendégség. — Vas u. 2/c, de. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10. — Soroksár-Üjtelep de. Vs9. — Rákospalota MÁV-telep de. V?9. — Rp. nagytemplom de. 10. — Rp. kislemplom du. 3. — Pestújhely de. 10. — Rákoskeresztúr de. Vili. Rákoshegy de. 9. — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba de. 9, du. 1->7. — Cinkota de. 9 (gyerm.), de. 10, du. V*3. Mátyásföld de. V»12. — Kerepes-Kistarcsa de. 9. Pestlőrinc de. 11, du. 5. — Pestlmre de. 10. — Kispest de. 9. de. 10, du. 6. — Wekerle-telep de. 8. — Rákosszentmihály de. Vall, du. 5. Bécsikapu tér de. 9 Petliő István, de. 11 Pethő István, du. 7 Dóka Zoltán. — Torockó tér de. ’/29 Dóka Zoltán. — Óbuda de. 9 Komjáthy Lajos, de. 10 Komjáthy Lajos, du. 5. — XII. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Csepregi Béla, de. U Csepregi Béla, du. 6 Cantate- est. — Hűvösvölgy, Leik észnevelő Intézet de. Vili Danhauser László. — Szabadság- hegy, Diana út 17. de. Vs9 Ruttkay Elemér. — Kelenföld de. 8 Rezessy Zoltán dr., de. 11 Rezessy Zoltán dr., du. 5. Muncz Frigyes. — Németvölgyi út 13S. de. 9 Muncz Frigyes. — Csepel de. 11, du. 7. — Budafok de. 10 Bodrog Miklós. — Nagytétény de. 8 Bodrog Miklós. — Kelen völgy de. 9 Visontai Róbert. — Albertfalva de. V*11 Visontai Róbert. — Csillaghegy' de. 3Á>iO, du. 7. A KŐDOBALÓK... — Jn 8, 1—11. — Vajon ilyenkor az ítélkező talárod alatt az igazság szíve dobogott?! Te tiszta vagy, igaz és bűntelen?!! Ha megkérdezném az embereiket, mit mondanának, rólad? Szomorú, sóhajtó sebek sehol se vádolnának? Nem hoznának elém az emberek kisírt szemmel egy csomó vad fényképet rólad, ahol egy láthatatlan szem megörökítette pokoli pillanataid rút arcvonásait? ’ És ha megkérdezném az Istent, vajon mi lenne a véleménye rólad?! És ha Jézus, Aki előtt nincs búvóhelye a bűneinknek, most a kődobáló arcodba nézne, vajon lenne-e erőd még egyszer kegyetlen kezekkel köveket ikeresni? Nézz csak bele Jézus szemébe most és ítélkezésed minden idején és mielőtt eldobnád a követ, hallgasd meg Öt: »Aki közületek nem bűnös, az vesse másökra először a követ!« Ne légy kődobáló, mert ez nem a Jézus mozdulata. Nem látod, hogy Ö mit csinál. Ó, nem ad igazat a bánnék, hiszen azt mondja a bűnös asz- szonynak: »eredj el és többé ne vétkezzél!« — Csak az ítélete, a módszere más. Ö a köveikből lépcsőt készít ennek az asszonynak egy új élet felé. Meg vagyok róla győződve, hogy ez az asszony sohasem felejtette el ezeket a pillanatokat, amikor a kegyelem és a bocsánat lépcsőin visszatérhetett az életbe. Ne légy kődobáló, ha Jézus tanítványának nevezed magad. Ahol kör véket dobálnák, ott mindig több a jajszó, több a halott és több a háború. Ahol köveket dobálnak, ott valóban nem lehet tudni, hogy a kő hol áll meg és »kit hogyan talál meg«. Vigyázz a szavaidra, a véleményedre, az ítéletedre: ne legyenek kövek, A PESTI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége február 9-én ülést tartott, amelyen Gémes István írásmagyarázata után Juhász Géza és Csonka Albert ismertette dr. Karner Károly: Bevezetés a teológiába című könyvét. Az előterjesztéseket beható megbeszélés követte. BUDAHEGYVIDÉKEN február hó 11—13-ig, esténként 6 órakor tartják a Cantate-sorozat negyedik részének előadásait. A pietizmus és az ébredés énekeiről dr. Wiczián Dezső, Zászka- liczky Pál és Trajtler Gábor tartanak előadásokat. Igét hirdet: Csep- regi Béla. A BUDAVÁRI GYÜLEKEZET február 6-án délután szeretetvendégsé- get rendezett szülők és gyermekek részére. A szeretetvendégség központi témája a szeretet volt. A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközösségének két köre január 25-én Pápán és 29-én Veszprémben tartotta összejövetelét. Az értekezlet mindkét helyen úrvacsorái istentisztelettel kezdődött, melynek szolgálatát Bárdosi Jenő és Mátis István végezték. Halász Béla esperes beszámolt az időszerű kérdésekről, majd az értekezlet megvitatta — Síkos Lajos, Gyekiczky János és Boros Lajos ismertetése után — dr. Karner Károly: »Bevezetés a teológiába« című munkáját. BUDAVÁRBAN február 5-én délután szeretetvendégség keretébe illesztve tartotta gyűlését a gyülekezet. Várady Lajos esperes, lelkész beterjesztette jelentését az elmúlt évről. A zárszámadást és a költségelőirányzatot Benczúr Valdemár pénztáros ismertette. A jelentésekhez a gyülekezetből többen is hozzászóltak. írás- magyarázatot tartott Pethő István segédlelkész. Az énekkar Dóka Zoltán segédlelkész vezetésével szolgált. A BUDAI EGYHÁZMEGYE pályázatot hirdetett protestáns kórusműre. Ennek határideje március 5-én lejár. Az esperest hivatal felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy a határidőt nem fogják meghosszabbítani, mivél a pályázatra beküldött műveket május 8-án, Cantate vasárnapján kívánják bemutatni a budavári templomban rendezendő egyházmegyei hangversenyen. EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZETEINK kedves ismerőse, a magyarul tudó és hazánkban félévig tartózkodott írja Kailosvuori 1954. december 31-én férjhezment Onni Siltaloppi állami tisztviselőhöz. Az esküvőt a helsinki tööloi gyülekezet templomában tartották. A szolgálatot Ilmo Launís lelkész végezte. Lapunk szerkesztősége és olvasói szeretettel kívánják Isten áldását a lap többszöri cikkírójának házasságára. amik ölnek, amikkel együtt emberek a temető és a bánat völgyébe zuhannák. Jézus szavaiban: »Aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel!« — óriási igazság van. Akinek egyszer — haragosodnak, vagy ellenségednek — kenyeret és jó szót, szeretetet adtál, azt meg fogja állítani, meg fogja döbbenteni a jóságod és egyszer talán majd visszaindul Isten elhagyott országába, ahol a kövekből nem sebek és nem köny- nyek születnek, ahol a kő nem háborút és nem halált jelent, hanem ahol a kövek egyedül arra valók, hogy belőlük a békesség otthonai, műhelyei, mezői és templomai szii- lessenék. Ne légy kődobáló, mert minden feldobott kő visszahullik egyszer. — Látod Jézus elől, hogy osonnak el a kődobálák, mintha csak őket kövezték volna meg. Igen, elfelejtett vétkeik és bűneik kővé váltan reájuk zuhanták és dk siettek elhúzódni az ítélet alól. Minden eldobott kő egyszer visszazuhan reánk. Ha máskor nem, az ítélet kőzáporos küszöbén. Még csak annyit a kődobálők történetéről, hogy ez az egyetlen eset, amikor Jézus írt ezen a földön. Soha és sehol máskor. Csak most. Lehajolt és ujjaival írt valamit a porba. Azóta sem tudjuk, hogy mit, mert írását elfújta a szél. Nem olvasta senki ezen a földön, csak odafönt az Égben. — Mégis, miért írt akkor? Én azt hiszem azért, hogy ezen a földön soha el ne felejtsék, hogy emberi szemek elől sók bűnünket elfújhatja a szél a titok és az idő porában, de följegyzik és látják az Égben mindig azt a borzalmas és megdöbbentő pillanatot, amikor ezen a földön egyik testvér a másikra szót, követ, vagy kezet emel. ^ . Friedrich Lajos KAKDOSKÜT, az Alföld egyik teljesen szórványgyülekezete 18 évvel ezelőtt épített templomát 6 ezer forint költséggel megújította, kizárólag az egyháztagok áldozatkész szeretetéből. Az ádventi és óévesti szeretetvendégségen erre a célra 1000 forintot adakoztak. FÖTÖN, a Belmissziói Otthonban február 20-án csendesnap, február 22—25 a volt kántorképzősök csendeshete lesz. A tizenegyedik alapfokú kántorképző vizsgáját február 21-én, hétfőn tartják a Luther Márton Intézetben. MEKIS ÄDÄM espieres, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese február 12-én, délután 5 órakor a Deák téri templomban tartja esküvőjét Moldován Judittal. Az es- lcetési szertartást D. Dezséry László, a Déli Egyházkerület püspöke végzi. CSALÁDI HÍREK: Bencze Imre pesterzsébeti lelkész és Ruttkay- Miklián Ágnes február 15-én, kedden délben 1 órakor házasságot kötnek a gyóni evangélikus templomban. Tar jani Gyula szirálii lelkésznek és feleségének, dr. Jámbory Zsuzsannának gyermekük született. Neve: Péter. Udvardy József ny. tisztviselő életének 67. évében, házasságának 43. évében hosszú szenvedés után meghalt. Az igaznak emlékezete áldott! — 2 manuálos, 10 regiszteres, nyomós szerkezető, pedálos harmonium eladó. Sándor Pál, Péteri. — Karner: Máté evangéliuma és Isten igazsága könyvét keressük megvételre. ■ Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály. _________ HÍ RÜNK A VILÁGON — ez a tétel jut az eszünkbe, amint olvassuk a jelentéseket a Magyar Állami Népi Együttes párizsi szerepléséről. »Elbűvölő látvány volt az együttes megjelenése a Kállai-kettősben. Ennyi nemesség az egyszerűségben, ennyi hajlékonyság a fegyelemben, ennyi gazdagság a népdalban valóban a csodával határos« — írja Vuillcrmoz, francia kritikus a Paris Pressben. Majd tovább egy ilyen mondattal találkoztunk: »Képzeljék el, a legtöbb táncnak a zenéjét olyan szerző fémjelezte, mint Bartók vagy Kodály.« Aztán Kodálynak »Mátrai képek« című művéről azt írja, hogy varázslatos volt. S így fejeződik, be a magyarok dicsérete Párizsban: »Az az üzenet, amelyet az együttes hozott nekünk a magyar múlt hagyományaiból, hasonló azokhoz a csillagokhoz, amelyek fényükkel még ki- húnytuk után hosszú idővel is elkápráztatnak.« Mindez örömmel tölti el szivünket. Örülünk annak, hogy a franciák nem csupán sport-teljesít- ményeink alapján tudják majd reális tartalommal megtölteni a magyarról szóló közfogalmat. Mert valljuk be, hírünk a világban a franciáknál romlott el először s a franciák a múlt század második felében s századunk évtizedeiben nemcsak tovább adták a rossz hírt rólunk, hanem képtelenek voltak utóbb az angolszászokkal egyetemben e hírt a valóságnak és igazságnak megfelelő arányokra visszacsökkenteni. Mindnyájan tudjuk, mint kortársak, mit köszönhetünk egyetemesen annak a nem-jó hírünknek, mely Párizsban egykor meglelte rendületlen tápláló helyét. Igaz hírünket, kultúránk hitelét, múltunk érdemét, részünket az európai népek közösségében most és ezentúl nem ügyeskedéssel és megfizetett sajtóval tudjuk megszerezni, hanem közvetlen meggyőző látványokkal. ahogy népi együttesünk szereplése is mutatja. Hogyne örü’nénk annak a tiszta, ellenőrizhető sikernek, amit egy jó magyar film franciaországi vetítése hoz magával, vagy egy Móricz-kötet sikere (amilyen most volt az ősszel, az »Árvácska« francia fordítása révén), vagy az. hogy ott Bartókot és Kodályt úgy szeretik és tisztelik, mint egykor Liszt Ferencet. (S ahogyan mi idehaza nem ismerjük s nem tiszteljük még mindig teljes mértékben két nagy zeneköltőnket,) A Kállai-kettős megtekintése is hozzájárul ahhoz, hogy odaát, nyugaton, ahol közben a helyzet nagyon is megváltozott, megváltozik a mi hírünk és hitelünk is — végre a mi javunkra. Hisszük, hogy lesz egyszer mérleg a világon, amelynek serpenyőiben a nemzetek igazságát is meg tudják majd mérni. Műveltségünk megmutatása egy-egy lépés e mérleg serpenyőjéhez. Szalatnai Rezső
