Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-24 / 17. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET BESZÁMOLÓ A SAJTÓOSZTÁLYRÓL ÚJDELHI, BANDUNG, MOSZKVA Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály a sajtóvasárnap alkalmával körlevélben fordult egyházunk lelkészeihez, amelyben tájékoztatást ad a Sajtóosztály munkájáról. A körlevelet D. Dezséry László püspök és Zay László ügyvivő lelkész írta alá. A körlevél bevezetőben emlékeztet egyházi'sajtónk ez évi háromszoros jubileuméra. »Ez évfordulók azt mutatják .— mondja a körlevél —, hogy egyházi sajtónk helyes mederben és az evangélikus egyház hívő seregének folyamatos és állandó érdeklődése mellett tudott fejlődni a mai napig. Ez Isten kegyelme egyházunk iránt.« Ezután a körlevél a Sajtóosztály szabályzatában foglalt hivatásáról szól, mely szerint a Sajtóosztály kiadja és terjeszti az egyházunk kiadásában megjelenő sajtótermékeket és az egyházi sajtó munkáját tervszerűen egybehangolja. »Ennek a célnak elérése érdekében adja ki a Sajtóosztály 'egyházunk két lapját, az istentiszteleti élethez, a hitoktatáshoz és az evangélikus emberek kegyességének gyakorlásához szükséges könyveket, megjelenteti az egyházunkban szükséges hivatalos nyomtatványokat és ellátja a híveket a legnagyobba!: a bibliával, de olyan kisebb nyomtatványokkal is, melyek a hitben való hűséget elősegítik.« A továbbiakban a Sajtóosztály néhány szervezeti kérdésével foglalkozik a körlevél, majd a Sajtóosztály felépítését ismerteti. A Sajtóosztály, mint összefogó szerv együttes háztartást vezet, mégis külön elszámolásban kezeli, mint alosztályokat az Evangélikus Életet, a Lelkipásztort, a könyvkiadást, az iratterjesztést és legújabban a fotó-alosztályt. A Sajtóosztálynak a jelenleg ismert legmodernebb könyvelése van, amelynek alapján havonta, negyedévenként és évenként megismerhető nemcsak a Sajtóosztály együttes eredménye, hanem az alosztályok eredménye és I helyzete is külön-külön. »Ez a rend- | szer nagymértékben elősegítette azt. hogy gondosan, takarékosan és tervszerűen lehetett elősegíteni egyházi sajtónk általános fejlődését az elmúlt őt esztendő alatt.« Egyházi sajtótevékenységünk ennek folytén anyagilag biztosított volt. A körlevél ezután köszönetét mond a lelkészeknek és egyházunk híveinek, akik előfizetéssel, vásárlással, országos offertóriumokkal és támogatásukkal biztosították, hogy egyházunk, igehirdetése a sajtóban is megtörténhetett. A körlevél következő része az EVANGÉLIKUS ÉLET-íel foglalkozik. A lappéldányok túlnyomó része az előfizetőknek megy, a fennmaradó példányok templomi terjesztésre és külföldre küldésre varmaik szánva. Móltánylódag szól a körlevél a lelkészeknek és az egyházmegyei sajtóelőadó lelkészeknek szolgálatáról és kiemeli, hogy a lap szerkesztését »az elmúlt években igen nagy mértékben segítette és javította az a sokfelei érkező bírálat, javaslat, és tanács, melyet egyes lelkészektől és különösen a lelkétzi munkaközösségekből kaphattunk.« A jövőre tekintve megállapítja a körlevél, hogy a szerkesztőség a lap színvonalát tovább kívánja emelni. különösen a helyesen tanító és a mai embereket helyes irányba vezető, hitünk különböző kérdéseit tárgyaló elmélkedések területón. A LELKIPÁSZTOR-ral foglalkozó rész hangsúlyozza lelkészi szak- ! íolyoúatunknak példányszámban, i terjedelemben és tartalomban meg- j gazdagodott szolgálatát. »Ez egyrészt bizonyltja lelkészeink fejlődő teológiai tudományos munkaképességét, másrészt biztosítja lelkészeink mindig jobb továbbképzését.« Részletesen ismerteti a körlevél a ' Sajtóosztály mellett működő 15 tagú j szerkesztőbizottság alapvető határo- í zatát, amelyet a múlt év október 21- J én a Lelkipásztor szerkesztésére és ■ rovataira nézve hozott. A szerkesztési terv a lelkészi munkaközösségek j felszólalásain és javaslatain alapszik, hogy segítse a lelkészeket gyüleke- j zeti munkájúikban és támogassa a | lelkészi munkaközösségek munkálat. Hans Christian Andersen MASFÉLSZÁZ ESZTENDEJE született a dán irodalom legnagyobbja, a meseirodalom klasszikusa, Andersen. Ha tömören kellene jellemezni, végső meghatározását adni életművének, e két szót mondanám: szív és fantázia. Kevés íróval ismerkedünk meg olyan korán, mint vele. Legelső, gyermekkorunkból való emlékeink vezetnek hozzá. Meséinek íze évtizedek múltán is ott kísért bennünk, s nem egy közülük csak később bomlik ki igazán, a felnőtté serdült agyban. Mély értelmét akkor találjuk meg, mikor a szépség, a határtalan messzeségekbe szálló képzelet birodalmán túl megértünk az igazság keresésére is. Szegény vargamester fia volt Andersen, taníttatására nem igen akadt pénz odahaza. Konfirmációja után került Kopenhágába. Előbb színésznek készült. A maga erejéből tanult tovább s az írói pályát szatirikus müvei kezdte. Huszonnyolc éves, mikor fölfigyelnek rá, ösztöndíjban részesítik s ezzel hosszabb tanulmányútra indulhat. Egész életében sokat utazott. írásainak világában ott érezzük az olasz táj, a párizsi forgatag, a svájci havasok hangulatát. Észak fia a verőfényes délre vágyódott. MESEl első kötetét száz esztendeje, 1855-ben adta ki. Regényei, elbeszélései, versei jelentek meg, de igazi műfaja a mese maradt. A Képeskönyv képek nélkül c. gyűjtemény foglalja össze ezeket a különös alkotásokat. Mi okozza az Andersen-mesék eleven hatását, azt, hogy nem koptak semmit, nem fogott rajtuk egy évszázad? Csak a remekmű tör át ilyen frissen idpn, téren, nemzedékek értékítéletén, korízlés és történelmi körülmények változásain. Valami rejA DÉLI EGYHÁZKERÜLET mát- rasznetistváni üdülője május 1-én megnyílik. Az üdülő szeretettel várja a jelentkezőket. A Mátra szépsége, üdülőnk csendje, kényelme és jó ellátása vendégeink szolgálatára áll. A torlódások elkerülése végett időben jelentkezzünk. A jelentkezéseket Rédey Pál igazgató (Budapest. VIII., Puskin utca 12., telefon 138—656) címére kell küldeni. Az üdülés megkezdéséhez beutalás szükséges. Ezen a nyáron is veszünk fel gyermeknyaralókat az iskolai szünidő alatt, pedagógus vezetése mellett. Jelentkezni a fenti címen lehet. Minden felvilágosításért ugyanoda kell fordulni. telmes, örök alapanyagból szőtt történetek az övéi. A mögöttünk maradt gyermekkorból fénylik vissza egy-egy feledhetetlen alkotása. Az öntésből hibásan, féllábbal kikerült Hűséges ólomkatona története, vagy a megrázó Anyai szív: a halott gyermekéért mindenét odaadó anya vándorúi ja, ki végül gyönyörű haját cseréli el egy ősz anyóka fürtjeiért, hogy eljusson a Halál kertjének kútjáig és meglássa benne kisfiának sorsát. Vagy a Hableány: az emberi sorsot sóvárgó tündér szerelme, ki ösztönösen megsejt valamit boldogság és halhatatlanság különös kapcsolatából. ÖRÖK EMBERI ÉRZÉSEK, vágyak, remények, szorongások és lázak öltenek testet Andersen meséiben. Egy-egy figurája, ha mesealak is, egytestvér velünk, a mi örömeink, bánataink hordozója, ugyanazok az erők hajtják, amelyek bennünket fűlenek. Csakhogy az anderseni világ belső törvénye az a mélységes erkölcs, mely a mesében mindig tisztábban érvényesül, mint a mindennapokban. Megméri hőseit s igazságérzése csalhatatlan választóvízként mutatja ki a végső képletet. Jóság és áldozatkészség, irigység és álnokság nem marad fedve ebben a művészi ábrázolásban. Tud gúnyolni és nevettetni, ha kell, a hatalmaskodók, nagyképűek kárára. A császár új ruhái c. mese a képmutatásról rántja le a leplet, a gyáva hazugságot pellen- gérezi ki, mely meghunyászkodik a zsarnok előtt. De mikor a szív szólal meg, elhal a költő szatirizáló kedve: a hűség, bátor állhatatosság rajza mindig lelkűnkig hal meséiben. Szorongva, aggódva kisérjük kedves hősei útját s velük azonosulva, magunk is jókká válunk, megnemesedünk. Nagy lélekismerő Andersen. Egyaránt otthonos felnőttek és gyermekek ábrázolásában, de az igazi költő varázsos beleérző készségével elénk- bűvöli a tárgyak, játékszerek néma lelkét is. Romantikus képzeletvilág és realista ábrázolás egyesül benne. S minden történetén uralkodik az igazságra törő, meleg emberi szív, az elesettek mellé álló szociális lelkiismeret s a legnemesebb részvét. Andersen születésének 150. évfordulója az egész haladó emberiség ünnepe. Ünnepe azoknak, akik hisznek benne, hogy a világ megformálható, átalakítható olyanná, amilyennek Andersen álmodta: az erkölcs, a jóság, a hűség és szeretet birodalmává. VIDOR M1KLÖS Foglalkozik a körlevél az egyház- megyei lelkészi munkaközösségek saj főelőadóinak szolgálatával. A Sajtóosztály ugyan csak két lapot ad ki, de a Sajtóosztályon voltaképpen három lapot szerkesztenek. A hairmadik a HUNGARIAN CHURCH PRESS (Magyar Egyházi Sajtószolgálat), protestáns egyházaink idegen nyelvű tájékoztató folyóiratának evangélikus anyaga. Ez az angol és németnyelvű, kéthetenként megjelenő folyóirat igen fontos szolgálatot tölt be. Egyházunk életének, szolgálatának, eseményeinek híreit viszi el más egyházakhoz, a világ lutherandzmusához és a világ keresz- tyénségéhez. Az egymás hite által való épülés áldásait hordozza ez a tájékoztató, amelynek evangélikus anyagából is gyakran vesznek át a külföldi egyházi lapok. Ismerteti a körlevél a Sajtóosztály szervezés alatt levő foto-ailosztályá- nak célkitűzéseit, amely fénykép-dokumentumokat fog gyűjteni egyházi épületeinkről, templomainkról és az egyházi eseményekről —, majd a Sajtóosztály könyvkiadási munkájáról szól. »A legútöbbi évek könyvkiadása a hiányokat jórészt pótolta. De előttünk még hatalmas íeiadatok állnak. Ezek közül elsősorban a Keresztyén Énekeskönyv új kiadását emeljük ki.« Az országos i ratterjesztésröl szóló rész után a körlevél arról szól, hogy a Sajtóosztály több országos jelentőségű egyházi munkához járult hozzá az elmúlt esztendőkben, mint adományozó. A Diakón.iai Osztály, templomépíté- sek, a Teológiai Akadémia, a Gyülekezeti Segély többezer forintos támogatása mellett ösztöndíjakat és jutalmakat adtunk teológusoknak, propagáltunk különböző egyházi gyűjtési célokat és közvetítettünk egyházi célokra érkező adományokat. »Ez azt mutatja, hogy Sajtóosztályunk igyekszik az egész egyház minden tevékenységét támogatni erkölcsileg és anyagilag.« A körlevél befejezésül arról szól, »mit tekint feladatának a mi napjainkban az a Sajtóosztály, melyet egyházunk oly nagy szeretettel tart fenn és működtet.« »Legfőbb célunk az evangélium hirdetése. Egyházi sajtónk és könyvkiadásunk ma is sok emberhez juttatja el az üdvözítő evangéliumot, sokakat tart meg a hitben. Feladatunknak tekintjük azt, hogy egyházunk hitbeli, teológiai és cselekvésbeli egységét építsük a meggyőzés erejével, hogy egyházunk teljesíteni tudja, feladatait a mi nemzedékünk életében. Irányítást, elvi tisztázást, elméleti és gyakorlati segítséget akarunk adni azoknak, akik becsületesen akarják teljesíteni az egyház feladatait úgy, amint azok a mi napjainkban Istentől adatnak. Meggyőződés-teljes és folyamatos szol- gálatot akarunk tenni a béke ügyének, hazánk felemelkedése ügyének, mert csőik békében és fejlődő, boldog magyar hazában látjuk biztosítva egyházunk legfőbb céljának, mert az ige hirdetésének szolgálatát olyannak tekintjük, mint amelynek hozzá kell járulni az emberek békés, nyugodt, biztosított boldogulásához, hazánk és népünk virágzásához, az egyszerű dolgozó emberek előrejutásához. Feladatunknak tekintjük a leghűségesebb, állandó tájékoztatást anya- szenlegyházunk életének minden eseményéről és a világkeresztyénség életének alakulásáról. Egyházi újságjaink döntő feladata a helyes tájékoztatás és e tájékoztatás révén a mai hivekjiek adható legjobb nevelés. Támogatni akarunk minden helyes egyházi célkitűzést és a hírverés. az erkölcsi támogatás segítségét akarjuk adni egyházunk egész tevékenységéhez, mely Krisztus evangéliumának, hitvallásainknak és egyházunk becsületes, mai állásfoglalásainak megfelel. Ki akarjuk elégíteni híveink egész lelki, szellemi szükségletét, amelyet az egyház sajtójától vár.« »Ehhez kérjük a gyülekezetek, a lelkészek, minden felelősségteljes egyházi munkás buzgó és rendszeres támogatását! Ehhez kérjük az imádságokat és az anyagi támogatást is! Isten áldja meg egyházi sajtónkat és vezesse mind erőteljesebb fejlődés felé anyaszentegyházunk és magyar népünk érdekében, az élő Isten dicsőségére-« — fejeződik be a körlevél. ________ KÉ T DÁN lelkész a közelmúltban részt vett egy Pekingben tartott ifjúsági találkozón. Most a két lelkész egy a nyárra tervezett lengyelországi ifjúsági találkozón való részvételre buzdít: »Sokat beszéltünk a vasfüggönyről. Most alkalmunk adódik, hogy bepillantsunk mögéje, valószínűleg, mert ott elég erősnek érzik magukat. Miért ne élnénk ezzel az alkalommal?-! # »Afrika kérdezi a nyugati világot« — ezen a címen szólalt fel az Egyházak Világtanácsa Evanstonbam tartott második világgyűlésén P. K. Dagadu, az Aranyparti Keresztyén Tanács főtitkára. Hosszasan ismertette azt a fejlődési folyamatot, amelynek során Afrika »sötét konti- nens«-ből mai állapotába eljutott. Megállapította, hogy az afrikaiak és a nyugati világ között feszültség van. Dagadu lelkész az afrikaiak politikai gondolkodását is ismertette. Kifejtette, hogy Afrika »nagyon szomorúan csalódott akkor, amikor meglátta, hogy Nyugat felhasználja Afrika népét is saját romboló háborúiban«. Szólott az atom- és hidrogénfegyver pusztító hatásairól és elmondotta, hogy Afrika bele akar szólni a világ sorsát intéző tárgyalásokba. »Jelenleg úgy kezelnek minket, mint primitív népet, akiket mindig gyámság alatt kell tartani-«. »Afrika népe teljes részt akar venni saját ügyeinek intézéséből« — hangsúlyozta Dagadu. Hasonló módon nyilatkozott dr. Charles Malik libanoni ortodox küldött. A közép-keleti delegátus felhívta a figyelmet arra, hogy Ázsia és Afrika népei természetes jogaik teljes élvezetét óhajtják. Hangsúlyozta, hogy Ázsia és Afrika ki fogja termelni sajátos társadalmi és politikai életét és ehhez szabadságra van szükségük. Az a négy feltétel, amelyet ennek kapcsán dr. Malik elmondott, sokban hasonlít a nemzetek együttélése dolgában Csou En-laj kínai és Nehru indiai miniszterelnök által felállított öt ponthoz így megkívánja az egymás ügyeibe való be nem avatkozást, a lehetőséget, hogy ki-ki maga válassza törvényes rendjét, hogy szabad legyen a gondolatok és áruk kicserélése és hogy biztosíttassanak az alapvető emberi jogok. Bizonyára ez a két értékes előadás is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyházak Világtanácsa evanstoni nagygyűlése határozatban foglalt állásit a faji megkülönböztetéseik ellen és azt Isten igéjéhez kötött lelkiismerettel elítélte. Érdemes visszaemlékeznünk rnáind- erre akkor, amikor a történelemben először fordul elő, hogy az ázsiai országok fontos batározatoikait hoztak, az őket érintő kérdésekről anélkül, hogy a gyarmatosító országok beleszólhattak volna megbeszéléseikbe. Nemrégiben ért véget Űj-Delhiben az ázsiai országok értekezlete. A határozatok követelik a tömegpusztító fegyverek betiltását és ellenőrzését. A Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-ben őt jogosan megillető hely biztosítását. Az ENSZ eredeti célkitűzéseinek megfelelő helyréállítását. Az ázsiai országok közötti diplomáciai 'kapcsolatok rendezését, a faji megkülönböztetés felszámolását. Részletesen foglalkoznak a határozatok az Ázsiát megosztó imperialista törekvésekkel, a más országok bel- ügyeibe való külföldi beavatkozással, a közép-keleti helyzettel. Követelik az Egyesült Államok haderőinek iávonását az ázsiai térségből a nemzetközi egyezmények megtartását: és a vitás kérdésekben tárgyalások megindítását. Ezenkívül határozatokat hozott az értekezlet gazdasági* kulturális, tudományos és szociális kérdésekről, az ázsiai országok ilyen irányú együttműködéséről. Ezekben a napokban ülésezik az indonéziai Bandungban az ázsiai—1 afrikai országok értekezlete, amelyről Nehru indiai miniszterelnök ezt mondotta: »A konferencia együttélési kísérlet Ázsia és Afrika országai között, amelyek barátságos úton igyekeznék majd érintkező pontokat találni egymás között. Ennélfogva ez a fejlemény igazán fontos nemcsak Ázsia, hanem az egész világ szempontjából.« Ölömmel üdvözöljük ezeket az értekezleteket, amelyek nemcsak bizonyságai az ázsiai és afrikai országok politikai és emberi érettségéinek. hanem bizonyára nagy lépéseket jelentenek az egész világ békés fejlődése felé. A két »színes kontinens« megmozdulása a gyarmatosítás ellen és a népek szabadságáért egyben párhuzamosan az új világháború elleni tiltakozás is. Ázsia és Afrika népei békét akarnak és az emberiség több mint felét mozgósítják a béke ügyében. De lényegesen jobbak a béke kilátásai az »öreg kontinensen«. Európában is, ahol az osztrák !kérdésben előrehaladást jelentő tárgyalások és megegyezés jött létre. A Szovjetunió a tavalyi berlini értekezlet óta többször is tett lépéseket Ausztria helyzetének rendezése érdekében s most a Moszkvában járt osztrák kormány- küldöttséggel folytatott tanácskozások eredményéképpen Ausztria kijelentette. hogy független és demokratikus Ausztria visszaállítását kívánja és nem szándékozik csatlakozni semmiféle katonai szövetséghez. Ausztria képviselői megegyeztek Moszkvában az osztrák államszerződés alapelveiben. Most ismét Nyugaton a sor, hogy vizsgázzék a békevágyból. Az osztrák kérdésben való előbbre- jutás ismét azt mutatja, hogy egyrészt a tárgyalások útján kell rendezni a vitás kérdéseket, másrészt, hogy nem a katonai szerződések létrehozása, hanem a független béfcepolitika az, amelyet a világ népei kívánflfck és követelnek. Az Üj-Delhiben, Bandunglban és Moszkvában tartott értekezletek lelkesítsék a béke híveit. Ismét a béke megőrzésének kilátásait növelik és azok kedvét rontják, akik háborút akarnak előkészíteni. Az emberiség óriási tömegei azonban feltétlenül hisznek a békéért való küzdelem végső győzelmében. Mi ezekkel vagyunk imádságainkkal és minden tőlünk telhető szolgálattal. KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK AZ ANHALTI egyházkerület (NDK) körlevélben emlékezett meg Dessau és Cerbst városok tíz évvel ezelőtt légitámadás következtében történt rombadőléséről. »Ezeknek az egykor virágzó városoknak és templomoknak értelmetlen összerombo- lása nagyon jelentős figyelmeztetés számunkra éppen ezekben a napokban. hogy ne lépjünk népünkkel ismét arra a régi útra, amely egykor szerencsétlenségbe döntött minket« — mondja a körlevél. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN felfüggesztették Ed. Jones babtista prédikátort, mert a Fortune-i templomban a faji megkülönböztetés ellen prédikált. Működését »keresz- tyénietlennek« minősítették, ezért állásból elbocsátották. AZ ANGOL Szabadegyházak Tanácsa Nottinghamban tartott kongresszusa állást foglalt valamennyi tömegpusztító fegyver, elsősorban az atom- és hidrogénbomba betiltása mellett. Felhívják a nemzeteket, hogy mondjanak le az agresszió politikájáról és térjenek a tárgyalások útjára. — Dr. Donald Soper, a me- thodista egyház vezetője Londonban állást foglalt az atombomba-kísérletekkel szemben is. Kijelentette: »Szilárd meggyőződésem, hogy maguk a tudósok sem tudják pontosan ennek a veszélynek a határait. Ha azonban már a tudósok is félnek, akkor mindnyájunk számára itt az ideje, hogy elkezdjünk félni ettől a veszedelemtől.« MOSZKVÁBAN Bach születésének 270. évfordulója alkalmából a konzervatórium nagytermében orgonahangversenyt rendeztek. A ROMÁNIAI szász evangélikus egyházban oly soikan jelentkeztek a lelkészi pályára, hogy nem vehették fel az összes jelentkezőket a lelkészképző-intézetbe* NIEMÖLLER MÁRTON, a Hes- sen-Nassaui egyházkerület elnöke április 12-én a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Niemöller az NDK több városában előadást tart »Az újrafelfegyverzés és az egyház« címen. Kaiserslauternban, a pfalzi egyházkerület lelkészeinek értekezletén kijelentette, hogy Nyu- gat-Németország felfegyverzése nagy szerencsétlenség lenne a német nép és az egész Európa számára. »A nyugatnémetországi keresztyén egyházak azzal, hogy néhány nyilatkozattól eltekintve belenyugodtak a párizsi szerződések ratifikálásába, tehát az újrafegy vérzésbe, szegénységi bizonyítványt állítottak ki magukról« — mondotta Niemöller és hozzáfűzte: az egyháznak mindent meg kell tennie a párizsi szerződések végrehajtásának megakadályozására. (MTI) A SKÖT egyház burgheadi egyházközségében C. E. Paul! lelkész a hidrogénbomba ellen tartott előadást: »Az egyháznak ki kell jelentenie, hogy a nukleáris fegyverek használata istenkáromlás Isten teremtő szeretete ellen.« OLASZORSZÁGBAN az evangéliumi egyházak országos tanácsa a kormányhoz intézett beadványban követelte az 1948. évi alkotmányban biztosított vallási egyenjogúság megvalósítását. A belügyminisztérium vallásügyi kérdésekben még ma , is olyan törvényeket alkalmaz, amelyek Mussolini idejéből valók. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemei Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412-VIII. _________10.000 példányban nyomatott 2-551793, Athenaeum (F. v. Soproni Béla* ' á
