Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-10 / 15. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET § »HITTEM ÉS AZ A hitből való tapasztalás ereje szólal még a 116. zsbltár 8—10. versében. Szívből jövő háladal fakad a zsoltáríró ajkán azért a kegyelemért, amelyet Isten szabadításában megtapasztalt. Hálája azért olyan forró, mert nagy veszélyből, a halál, a könny és az elbukás veszélyéből mentette ka Isten. Hálája azért olyan konkrét és világosan körvonalazott, mert nem elvont dolgokon, hanem hitbeli tapasztaláson alapszik: »Megszabadítottad telkemet. a haláltól, szemeimet a könny- huHaláétól, és lábamat az eséstől.« Húsvét második ünnepének örömét méltán éli át ebben az évbeín egyházunk népe éppen ezeknek a Zsoltárverseknek az alapján, hiszen mi is szabadulást nyertünk a bűn és halál bilincseiből. Méltó kifejezést nyer ebben a zsoltárban mindaz a hála, ami a keresztyén ember szívét eltölti, aki a húsvéti csodában, zálogát vette annak, hogy a bűn és a halál legyőzettek. Még úgy látszik, mintha nam dőlt volna el a játszma, de hitünk vallja, Hogy a fordulat egyszer s mindenkorra megtörtént. Húsvét új időnek, új világnak a kezdete, nyilvánvalóvá lett, hogy Jézus győzött, a bűn és halál felett. Ha hiszünk benne, akkor mindez érvényes számunkra is, Jézus győzelmében minket is részesít. A hitben válik mindez valósággá és megtapasztalható érővé. A hit a záoltáy- író szavaival boldög örömmel kö- szöhti a Fcltáfnadöttat: »Megszabadítottad 1 elkentet, a haláltól, szemeimét a könnyhUllatáStól, és lábaimat az eséstől.« A Iliiből való szólás csak azután köveí'kezhetik, ha valakinek hittapasztalata van. A zsoltáríró nem hiába adja így a sorrendet: »Hittem és ezért szóltam.« Előbb következett be Isten kegyelmes cselekvésének a boldog megtapasztalása, előbb jött rsten mindent meg» előző szeretetének ajándéka, és ezt az isteni cselekvést -követi az étit* bér részéről történő elbeszélés, továbbadás, kihirdetés. Ha a veszedelemből szabadult és hálás szívű zsoltáríró hitt és szólt, ffiéftíiyiVfel inkább kell az újszövetségi hit emberednek szólniolk és hirdetrtiök a feltámadt Krisztus evangéliumát, akik a húsvéti örömben Isten legdrágább ajándékát nyerték. Pál apostol szerint: »Mivelhogy pedig a hi ín-ek mibennünk is ugyanaz a lelke van meg, mint írva ván: Hittem és ágért szóltam, hiszünk ml is, és azért szólunk, tudván, hogy aki feltámasztotta az Ür Jézust, Jézus által miniket is feltámaszt, és veletek együtt előállít. Mert mihdeh tléfetteteík ván, hogy a kegyelem sokasodva, sokak áltál a hálaA DÉLI EGYHÁZKERÜLET mátraszentlstvánj üdülője május l-én megnyílik. Az üdülő szeretettel várja a jelentkezőket. A Mátra szépsége, üdülőnk csendje, kényelme és jó ellátása vendégeink szolgálatára áll. A torlódások elkerülése végett időben jelentkezzünk. A jelentkezéseket Rcdey Pál igazgató (Budapest, Vili., Puskin utca 12, telefon 138—890) címére kell küldeni. Az üdülés megkezdéséhez beutalás szükséges. Ezen a nyáron is veszünk fel gyernteknyaralókal az iskolai szünidő alatt, pedagógus vezetése mellett. Jelentkezni a féfati címen lehet. Minden felvilágosításért ugyanoda kell fordulni. ÉRT SZÓLTAM« adást bőségessé tegye az Isten dicsőségére.« (2. Kor 4, 13—15.) Ebből a hittapasztalatból lehet csak szólni húsvétról, ez adja értelmét és alapját minden megszólalásnak. »Hittem és ázért szóltam,« Hitből fakad a megszólalás Isten felé, a hüsvétéft hálát adó imádságban. Miiből fakad a megszólalás emberek felé, a húsvéti örömhírt továbbadó keresztyén bizonyság tévés ben. A hitből való éSélébVés a legszorosabban összefügg a hitből való tapasztalással és szólással. A hit nemcsak tapasztalás, nemcsak bi- zonyságtevés, hanem cselekedet is. Tulajdonságai nem darabolhatok szét, mert egyszerre érvényesek. A Z3oltáríró, aki Isten megmentő szeretőiét megtapasztalta, aki arról bizonyságot is tett, hálából és önként vállalja az Isten akarata cselekvésének az útját. A hálatelt szív Valló* mástétele így hangzik a zsoltáVíró ajkán: »AZ Ür orcája előtt fogók járni az élőknek földjén.« A hála és az engedelmesség a hit válasza Isten ajándékára. Az ember semmit sem adhát Istennek Vissza, mért mindent tőle kap, de embertársaiban meghálálhatja Isten sZeretetét, az »élőknek földjén« a szolgálat és szeretőt embereként követheti isten akaratát .s ebben valósítja meg a hitből való cselekvés szolgálatát. A húsvéti evangéliumban a zsoltárírónál fiagyöbb kegyeimét kapott keresztyén ember életé hogyne teremné hát az Isten dicséretének és szolgálásánaik áldott gyümölcseit! A hit az a forrás, amelyből minden jócselekedet fakad, az örömmel teli húsvéti hit, hogyne vallatná: »Az Ür «Teája előtt fogok járni az élőknek földjén!« Isten rajtunk nyugvó tekintete pedig arra vezérel minket, hogy az »élőknek földjén« embertársaink javát, előmenetelét, békéjét munkáljuk. Isten szereteténék a húsvéti megtapasztalása így válik számunkra boldög bizonyságtétellé, azaz hitből fakadó szóvá, s egyben hitből fakadó cselekedetté! Dr, Ottlyk Ernő Francia egyházi újság az egyház mai feladatairól Világszerte hatalmas felháborodást j keltett a római úgynevezett Szánt Kollégium rendszabálya, amellyel a flailcia katolikusok népszerű folyóiratát, a Quinzaine-t betiltotta. Az Osserválorc Romano a betiltást azzal indokolja, hogy a QuinzaInc a kato- lik-uácik és a kommunisták együttműködését propagálta, a Szentszék számos közbelépése ellenére. Ebből az indokolásból annyi igaz, hogy á Quimzaine bátran foglalkozott a társadalmi kérdésetekéi, a munkásosztály problémáival, a békemozg alom - mai, a katolikusok és nem katolikusok együttanunkálkodásával á jó emberi ügyekben. A QulnaflLne utolsó számában elbúcsúzik olvasóitól & hangsúlyozza: »Mi hívók maradunk az egyházhoz, de ugyanakkor hívók maradunk azokhoz a kötelékekhez is, amelyek munk&táraaWzlhoz, harcostársaink- hoS fűznek bennünket, legyenek bár katolikusok vagy kommunisták. Egyáltalán nem vagyunk hajlandó* leftondiaíii arról a BZOlitíarttásról, amely hozzájuk fűz bennünket. Akár a munkásosztály felszabadításáról, alkar a gyarmati népek függetlenségének kivívásáról, a békeharcról. Vagy az Oktatásügy demokratizálásáról Van szó, a XX. század keresztyénéi nem lehetnek puszta szemlélői annak a röppent eröf eszi térnek, amely az emberiség jólétéért, az igazságosságért és a kulturális felemel* kedésért folyik. Ezeknek az emberi Céloknak a követése és a más világnézetű emberekkel Való együttműködés egyáltalán nem vezet. szükségszerűen hitünk felhígításéhoz. Ellenkezőleg, az élő hit kivezet bennünket a keresztyén gettóból oda, ahol a többi emberrel együtt kivehet jük részünkét a« emberiség feladatának betöl- 'láséből. A történelem előre halad, sok minden megérik. Rajtunk áll, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, új eszközöket találjunk, fokozzuk fárad ozásainkat egy igazságos, rrtegbékült világért s élő tartalmat és alapot adjunk a keresztyén reménységnek.« A Némelopszági Evangéliumi Egyház küldöttsége Csehszlovákiában A Németországi Evangélikus Egyház küldöttsége hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezett. A küldöttség tagjai között van Dibelius püspök, a zsinati tanács elnöké, Heinemann és Thadden-trieglaff, a zsinati tanács tagja, Wilhéltn Niess! professzor, a néifíét református égyházszövetség moderátora, Johannes Vogt, a herrnhhti egyház püspöke és mások. A német küldöttség több cseh és szlovák gyülekezetét látogatott meg. Niesel professzor a Comenius-farul- táson is előadást tartott. Előtte Di- bélius püspök üdvözölte a fakultás professzorait és hallgatóit. Vasárnap a vendégek több prágai templomban prédikáltak. Ökumenikus istentiszteletét is tartottak a különböző felekezetek részvételével. Majd Hromádka professzor adott fogadást a vendégek tiszteletére, amelyen az ország különböző protestáns felekezetinek vezetői is részt vetA küldöttség látogatást tett Ja- ro&lav Havétkánál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél, majd Zdenyik Fletlínger. a nemzetgyűlés | elnöke fogadta a német vendégeket. Berlinbe visszaérkezve, Dibelius püspök nyilatkozott a látogatásról a sajtó képviselőinek. »Mindkét Oldalról kifejezésre jutdtt az a kívánság — mondotta —, hogy a németországi és a csehszlovákiai egyházak és népeik között a jövőben még szorosabb kapcsolat alakuljon ki. Mint á Németországi Evangéliumi Egyház el* nöke és az Egyházak Világ tan ács a egyik elnöke, hivatalosan méghívtam a csehszlovákiai egyházakat németországi látogatásra. Mind az egyházi vezetők, mind az állam képviselői örömmel vették tudomásül ezt a meghívást. Az ősz folyamán valószínűleg megtörténik a csehszlovákiai egyházak küldöttségének hivatalos látogatása Németországban* — mondotta Dibelius püspök. Az EVANGKLtSCHER NACHRICHTENDIENST OST jelenti Berlinből, hogy Kätiria szlovákiai evangélikus püspök, Michálko professzor, pozsonyi dékán és Soucefc Prágái professzor a nyugat-németországi Duisburgban visszaadták azoknak a rajnavidéki lelkészeknek a látogatását. akik a múlt évben Csehszlovákiában tettek látogatást. haqif ifteUivdcieU Uúwéti fu^díkáci4<£-él; Chrysosteituis (Aramyszájú) János püspök (347—401): A legnagyobb és legfényesebb ünnepet üljük ma, azt, amelyen az Ür féltámadott. Ujjongva, de kegyeleteS lélekkel ünnepeljünk! Feltámadott az Ür s magával együtt feltámasztotta az egész világot, mert elszakította a halál bilincseit. Ádám vétkezett és meghalt. Krisztus nem vétkezett és méghalt. Valami új és szokatlan dolog ez. Miért történt ez? Azért, hogy a bűnös, akinek meg kellett halnia, annak halála által, aki nem vétkezett, le tudja győzni a halált. Augusztinusz püspök (354—430): Ez a nap fényesebb a többinél. Minden napok anyja, Amint Szűz Máriáé, az Űr anyjáé az elsőség az összes asszonyok között, úgy az a nap az összes napok anyja a többi napok között. Ez a nap, amelyen megszületik az Egyház, örüljetek testvérek, mert megváltásunk ára ki van fizetve. Sokba kerültünk, s értünk magát is áruba bocsátotta az, aki megváltott bennünket. Feltámadt a Megváltó Istensége összes jegyeinek pompájában Visszatért a fénybe, a teremtés Urához. Fényt kap az ember a fényből; azt a fényt, amelyet elvesztett, mikor Krisztus lecsukta szemét, örüljetek, hisz Krisztus semmit sem vesztett fenségéből, az embert pedig, akit teremtett, megszabadította a halálból. Dr. Luther Márton (1483—1546): Ha az Űr Jézus feltámadását helyesen akarjuk érteni, két különböző képet kell magunk elé állítanunk. Az első a szomorú, gyötrélmes, gyászos és véres kép, amely nagypénteket állítja elénk, amikor Jézus ott függ a latrok közt s kimondhatatlan kínok és fájdalmak között meghal. Ezt a képet azzal a biztos hittel kell szemlélnünk, hogy mindez a mi bűneinkért történt, Jézus mint igazi és örök főpap, áldozatul adta magát bűneinkért, s önnön életével fizetett helyettünk. De amint a Hiszekegyben e két hittételt szorosan egybekapcsoljuk: Krisztus »megfeszíttetett, meghalt és eltemeti etett, alászállt a poklokra harmadnapon feltámadott halottaiból« — úgy itt sem maradhat soká a gyászos kép, alig múlik el három nap, Jézus Krisztus más, szép, élő, nyájas és vidám arccal lép elénk, hogy jól megtanuljuk és megértsük vigasztalását, amely szerint Krisztus halála nemcsak bűneinket ölte meg és törölte el, hanem feltámadása örök tncgigazulást és életet is szerzett, amint Pál apostol mondja: »Aki bűneinkért halálra adatott, feltámadott megigazulásunkért.« A másik képen azt látod, hogy nincs többé bűn rajta, hanem csupa Igazság, nincs szomorúság, hanem csupa öröm, nincs halál, hanem csupa élet, sőt örökélet. Az első kép, ha magában nézzük, bizony ijesztő, de a feltámadásnak örömmel teli képe mellé állítjuk, s a kettőt öszefoglaljuk, akkor az elsőt is vigasztalónak fogjuk találni, mert rajta az emberi nemzetség iránti nagy szeretet fénye tündököl. Együtt van tehát mindkettő. A Jézusban való hit által tiszták és szentek vagyunk, az ó-Ádám szerint pedig tisztátalanok és bűnösök. A hitből merítsük a bizodalmát, hogy a Jézus érdeméért és az ő feltámadásának ereje által Isten kegyelmébe fogad és örökéletre hív minket. Így tehát a Jézusban hit által szentek vagyunk, noha önmagunkban még bűnösöknek kell magunkat vallanunk. De tudjuk, hogy bármi fogyatkozás legyen is bennünk, a mi Urunk, a Jézus Krisztus halottaiból feltánruuiott, és rajta megjf/nk % bűn és halál hatalma! Készülj az ige hallgatására — Húsvét másodünnepc. Zsolt, 116, 8—10/a. — S A zsoltáríró hálát ad Istennek, mert megszabadította a haláltól, szemeit a könnyhullatáetól és lábait az eséstől. Érettségében teljes bizalommal fordult az Űrhöz. Biztos volt abban, hogy könyörgését isten meghallgatja. Es a meghallgatás után heim feledkezett meg a hálaadásról sem. Nem megszokott dolog ez. Sokkal emberibb vonás az, amit a tíz bél- poklösról szóló történetben Jézustól háltunk. Amíg betegek voltak, keresték a gyógyulást Jézusnál, de mikór meggyógyultak, a tíz közül csak egy jött VisSza hálaadásra. Mikor szoktunk könyörögni Istenhez? Csák akkor, amikor kérünk, vagy a meghallgatás Után is, mikor elmondjuk szívünk örvendező háláját? Músvét ünnepén télé van szívünk hálával. Krisztus, akit Isten értünk halálra adott, feltámadott! Élete számunkra is élét. VaJi-e szívünkben hála? r~i A zsoltáriró fogadalmat tesz: »Az Űr orcája előtt fogok járni az LÜJ élőknek földén«, mert megszabadított, mert kegyelmesen cselekedett velem az élő Isten. Bizonyára sokunk életében voltak már olyan időit, mikor betegségből, vagy egyéb veszedelemből való szabadulás után fogadalmat tettünk az Úrnak, hogy előtte járunk. Megtapasztaltuk, hogy Isten Krisztusban mindennel megajándékozott bennünket. És mégis hányszor hűtlenül elfordultunk attól, akinek életünkben olyah sokszor hűséget fogadtunk! Húsvét ünnepén megáll előttünk az Üdvözítő és kérdezi: Szereísz-e engem? m A zsoltáríró nem tudja magába fojtani azt az örömöt, hogy Isten ___ meghallgatta. El kell mondania, hogy másolt is megtudják: Istenhez sz abad és lehet gyermeki bizalommal fordulni. A feltámadott Krisztus a bizonysága szeretetének, meghallgatásának. Hitlem az Úrban és meghallgatott engem — bizonyítja a ZSóíiáriró. Mltt Ábrahám Isten szavának és ez lett neki az igazsága. Hitt Pál apostol, azért írta a korthtusi gyülekezetnek: »hiszünk üti IS és azért szólunk; tudván, hogy a ki feltámasztotta az Dr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és Veletek együtt előállít«. (2. Kor. 4,13—14.) Hitt Luther és ezzel megtalálta a reformáció útját. Hiszünk mi is és ezért merünk kérhi mindent Istentől. Hiszünk a feltámadott Krisztusban és ezért teszünk róla bizonyságot. Hisszük, hogy O a legnagyobb veszedelemből, a halálból és a kárhozatból szabadított meg. Húsvét ünnepén adjunk azért hálát, hogy Isten Krisztust feltámasztotta a halálból, igéje által hitet munkál bennünk és Szentleikével boldog bizonyságtevői lehetünk az evangélium örvendetes üzenetének családunk körébén, barátaink között és kint a világban becsületes munkával, Krisztus nyomdokain járó engedelmes élettel. Slkter András Az »Egyházegyetem Székhaza« Egykor zártajtós egyetemes egyházi iroda, reprezentatív ima terem, rend esetlenség és lezártság miatt megközelíthetetlen egyetemes könyvtár és levéltár, a Luther-könyvtár és múzeum álig ismert Pészlke, egy szélesén elhelyezkedő dlékihiternátus: a Luther Otthon, bérbeadóit üzlethelyiségek R égy négyemeletes lakóház tizenegy bérlakással, amelyek közül háromban íakitaik egyháziak — ez VOlt áz Üllői út 24. se. állattá evangélikus épülettömb. Ennek az egyházi központnak a falad is — mint sok egyházi épület falai — eknondhaitnák, ha beszélni tudnának, az elmúlt évtized egyházi életértek történelmi alakulását. Mintha á múló idő és az alakuló történelem egymásra pillantva összefogtak volna, hogy átgyúrják ezt az épületet. Omló vakolat és megroppant gerendáik nyögték az idő múlását, könyvek, Uratok házták le magúkról a feledés és nemtörődés porát, a duzzadó egyházi étet pedig győátéséh tört be a századós falaik közé: ltol szétnyemta, hol talpra állította azokat s ma megújult falaik között folyik a Magyarországi Evangélikus Egyház központjának életé. Égetővé tette a tatarozást égy-egy korhadt csapokkal utcára néző ablatozárnv, á lehulló vakodat. Társult hozzá szolgálati lakások létesítésének belső szükséglete s az irodai munka tágulása. Felmértek a javítási és átalakítási feladatokat s már folyt a munka, amikor egy leszakadt mennyezebrész felszínre hozta a régi épület gerein- dázatánaík vészes gombásodását. A legveszedelmesebb, a könnyező Házigomba harapözott el. Egyre bővült a Bornemisza Péter püspök <1935— 1584): Azelőtt átkozottak valánk, de azt rólunk elvévén, ml már megáldottunk. Azelőtt hamisak valánk, immár meglazultunk. Azelőtt halálnak foglyai valánk, immár szabadosokká lettünk, ö maga ezt mondja: Es az Atyának, ki ehgemet elküldött, akaratja, hogy valamit énnekem adnod, el ne veszessék, hanem feltámasszam azt amaz utdlsó napon. Ez pedig annak akaratja, ki engemet elküldött, hogy minden, aki látja az Fiút és hiszen őbenne, örökélete legyen. Én pedig feltámasztom azt amaz utolsó napon. O, ki drága ajándéka ez Istennek! Székács József püspök (1809— 1876): Az öröklét hite a |kovász. mely áthatja a tészta minden részeit. Minket a lélek ösztönzése, a kijelentés tényei és a nagy nap emléke az örökléthez utalnak. Hogy ily világosságban, ily összeköttetésben szemléljük az enyészetet és az öröklétet, ez a te érdemed Világmegváltó, Világüdvözítő! A feltámadás és öröklőt magasztos hitét semmi sem képesebb újra meg újra feleleveníteni lelkűnkben, mint a mai nap, a halhatatlanság, a feltámadás esen reggele, mely mintha mondaná: Ember láss, nyomozz, eszmélj, és feladat, mert helyet kért az élétre mozduló könyvtár, levéltár, az Egy- házegyíítem meginduló osztályai, egyházi állkalindzöttaik ismét csak helyiség és láíkáa Után kiáltottak, s így történt, hogy az immár befejezett átalakítások és javítások kerek 480 eZer forintos Végösszegének elszámolásáról hallott jelentest az Egyetemes Egyháztánécs. Ml történt ennek az összegnek a keretébén? Az ótüidalas mérnöki zárójelentés irodahelyiségek átalakításáról, szolgálati lakások létesítéséről, állagmegóvási és tatarozóéi munkákról, tetők és csatornák kijavításáról, beázások megszüntetéséről, korhadt és rongálódott szerkezeti részeik javításáról, még háborús sérüléseit, helyrehozásáról, a gázvezetékek elavult és hasanálhatellan hálózatának átalakításáról beszél, amihez még jelentősen hozzájárultak az épület műemlék-jellegéből eirédő javítási munkák s a munka köziben Mezinre került veszedelmes gombásodás eltüntetése, amely a hatóságilag elrendelt vizsgálatok, födémfelitárásofe, gotmbáüa- iiítási es szigetelési eljárások széles skálájával külön riport anyaga lehetne. Mi van ma ennek az épület-tömbnek a falai közölt? Ennék a kérdésnek a felvetése rávilágít azokra a bel3ó feszítő erekre, amelyek sizéhnyomlák a faiakat s a tatarozást munkákat újjáépítéssé emelték. Az Üllői úti épületrész, amelyben egyikoir az egyetemes iroda, a Luther Otthon s üzlethelyiségek voltak, ma magában foglalja az egyetemes egyház kilenc irodahelyiségét, benne a főtitkár, ügyvivő feikéez, gépírók, Nyugdíjosztály, Dlakonlia-ossataly, Gyülekezeti itegely, ügyész, könyvtári feldolgozó szobáit, ill. íróasztalait — az Északi Egyházkerület püspöki hivatalénak négy szobáját, az egyetemes tanácstermet, a könyvtár bárom nagy termét, kiUtátótenmét és két irodahelyiségét —, a józsefvárosi egyházközség lelkészt hivatalát és tanácstermét, a Luther intézet öt Vendégszobáját, két kantorlképzO tantermét, garázst, raktárhelyiséget s hét szolgálati, 111. egyházi allkaimazotíi lakást. •Az udvari epüietrésaben van lég- félül az imaterem, mely a józsefvárosi egyházközség által használt templom, az első emeleten az egyetemes könyvtár helyiségei, amelyek egy most létesített összekötő folyosón megközelíthetők a püspöki hivataliból is, a könyvtár jellege mellett tanácskozásra is használatosak, a földszinten pedig az egyetemes levéltár helyiségei. A Szentkirály utcai épületrész, az egykori bél ház, ma szintén egészében egyházi épület. A tizenegy bérlakásból ma kíílanc szolgálati lakás, ül. egyházi alkalmazottak lakása 3 a két még bérlakásként fennmaradt átcserélése is folyamatban van. Püspök, teológiai tanárok, püspöki toil írek, ügyvivő lelkész sib, latonak itt. Az egyházi élet egykori csúcsa én •eliegvana ma a lüktető egyházi éicí