Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-11-06 / 45. szám
EVANGÉLIKUS ELET 3 SYLVESTER JÁNOS: AZ MAGYAR NÉPNEK Próféták által szólt régen néked az Isten, Az, kit ígért, íme végre megadta Fiát. Buzgó lélekkel szól most is néked ezáltal, Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess. Néked azért ez lón prófétád, doktorod ez lön, Mestered ez most is, melyet az Isten ada. Ez próféta szavát hallgasd, mert téged az Isten Elveszt és nyomos itt nem lehet az te neved. Itt ez írásban szól mostan néked ezáltal Hütre hiú mind, hogy senki se mentse magát. Azki zsidóul és görögül, és végre deákul Szól vala régen, szól néked az itt magyarul: Minden népnek az ő nyelvén, hogy minden az Isten Törvényén éljen, minden imádja nevét. Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz, Itt vagy on az tudomány, mely örök életei ad. Lelki kenyér vagy’on itt, melyben mikor eszel, örökké Élsz, amely az mennyből szállá, halálra mene. Az ki teremt téged, s megvált, örök életet is ad Ez szent által: nincs több bizodalmád azért. Ennek azért szolgálj mindenkor tiszta szíveddel, Ennek mindenkor tégy igaz áldozatot. Tégedet ez hozzá viszen és nem hagy, mikor így mond: Boldogok, eljöjjetek, vesszetek el, gonoszok. » (1541. Bevezető a magyar nyelvű Bibliához.) Hogyan adott Luther Bibliát a népnek? Luther életéről igen sok életrajz jelent már meg. De ezek mellett Luther életéről és munkájáról szóló részlettanulmányok száma is meglehetősen nagy. Élete olyan gazdag és áldásos, hogy abból ma is nagyon 6okat meríthetünk. Nagyon é.dekes, hogy például mit csinált és alkotott Luther egy esztendő leforgása alatt. «-Az ötvenéves Luther«-ról írt tanulmányt D. Hin- rich Johannsen. Ebben a könyvében elénk állítja Luthert mindennapi életében, kisebb és nagyobb dől ok végzésében, megoldásában. Szegény emberek kérdéseire szóló válaszok, fejedelmekhez intézett levelek olvashatók a tanulmányban. Tudósít a könyv egyetemi és más előadásainak tartalmáról, prédikációiról, családi viszonyairól, egészségi állapotáról. Egyszóval az olvasó előtt áll az ötvenéves Luther, aki tele van munkakedvvel, lelkesedéssel és lóként Isten iránti bizalommal. Luther 1534-ben, ötvenéves korában készült el a teljes biblifordítás- sal és akkor adta ki. A teljes biblia nem az egyes könyvek fordítása, hanem nagy szorgalommal készített átdolgozás volt. 1534 november végén teljes egészében jelent meg 908 oldalon^ képes illusztrációkkal. Ekkor írja Luther, hogy a bibliafordítás minden idejét igénybe veszi. Nagy gondossággal és alapossággal dolgozta át Luther a bibliafordítást, mielőtt nyomdába adta. Erről így ír egyik életrajzírója, Ma- thesius: »Ahogy megjelent az első német Biblia, Luther azt újból magához vette és komolyan, szorgalommal, imádsággal átnézte, s mivel az Üdvözítő megígérte, hogy ahol ketten-hárman az ő nevében együtt vannak, ő is jelen van, azért Luther I a legkiválóbb emberekből »tanácsot« ! alakított, amelynek tagjai hetenként egyszer vacsora előtt Luther j lakásán összejöttek, nevezetesen Bu- | genhagen János, Jusztusz Jonas, 'Creuziger, Melanchthon, Aurogallus I Mátyás. Gyakran más doktorok és tudósok is eljöttek, mint például Ziegler Bernát és Forstemius doktor (egy nagy hebraista). Ha Luther a megbeszélendő részt a bibliából átnézte s amellett a zsidóknál és az idegen nyelvészeknél is tudakozódott s a megfelelő német szavak iránt is érdeklődött, eljött a bizottságba a latin és a német bibliájával, amelyek mellett a zsidó sem hiányzott. Melanchthon hozta magával a görög szöveget, Creuziger a zsidó mellett a kaldeust is, Bugen- hagen előtt volt a latin szöveg, ami- ! ben ő igen otthonos volt. Előbb min- ! denki elkészült a szöveggel, amiről szó volt. Azután az elnök előterjesztette a szöveget s mindenki hozzászólt a nye.v szempontjából, hogy a régi doktorok hogyan magyarázták«. A Luther-kutatások megállapítot- ták, hogy ez a »bizottság« többször j összejött. így 1534 januárjában a j biblia összes részeit átnézte, mielőtt nyomdába került volna. Az a tény, | hogy Luther a bibliafordítást min- j dig revideálta, nyilvánvalóvá teszi, ; hogy művét nem tartotta sem töké- 1 letesnek, sem pedig hibátlannak. I Buchwald írja: »Aki jogtalanságnak | tartja Luther bibliafordítását javítani, amikor a fejlődő nyelvtudomány a javítást megengedi, az voltaképpen Luther szelleme ellen vét.« Luther célja az volt, hogy egy könnyen olvasható fordítást adjon, amit minden magyarázat nélkül az egyszerű ember is megért. Nem a nyelvtani pontosság volt a fő célja, hanem a megérthetőség. Luther — nyugodtan mondhatjuk — népbib- liát alkotott. Ez több, mint fordítás. Magyarországon is készül a bibliafordítás revíziója. Ma annyi segédeszköz, előmunkálat és forrás áll a bibliafordítók segítségére, hogy ha ezt a munkát Luther hitével és felkészültségével végzik, akkor igazán értékes és maradandó munkát készítenek. s. k. Távoli fény esik utunkra . Minket, keresztyéneket sokszor kísért a veszedelem, hogy az idők végéről, a végtörfcénelem eseményeiről csak úgy beszélünk, mint valami rettenetes és borzalmas dologról, Isten ítéletének kinyilatkoztatásáról. Ezért arról a napról és időről haüva félelem tölti el lelkünket. Az is kísért, hogy az idők végének Krisztusát úgy lássuk, mint Michelangelo Krisztusát, a félelmetes atlétát, aki menthetetlenül kárhozatba taszítja a vele szembejövőket. Pedig a történelem nemcsak a kárhoztatásnak, hanem az üdvnek is ideje. Isten az ítéletben éppen a megígért üdvöt hozza el. S az ő Krisztusának arca nemcsak a kérlelhetetlen bíró orcája, hanem a betlehemi gyermeké is, akinek születésekor angyalok hirdetik: békesség a földön és az emberekhez jóakarat, — s a kereszten szenvedő Isten ■ bárányáé is, akinek sebeivel gyógyultunk meg bűneinkből. Az időik vége az üdv ideje, amikor megszűnik bűn és halál, erőszak és véromlás, hadakozás és háború. A messiási üdv azonban nemcsak a jövőnek kibeszélhetetlen, csodálatos ígérete, nemcsak a távoli örök fény, hanem a Krisztus Jézusban hitben megadott .jelen is Ahogy a távoli város fénye megvilágítja az éjszakában feléje közeledők előtt az utat, ahogy ők már annak fényében járnák, úgy akik hisznek a karácsonykor megszületett Béke- Fejedelmében s a nagypénteken békességünkért meghalt Fájdalmak Férfiéban, azok már ma az örök élet üdvében élnek. Tudjuk, hogy a teljesség ama nap ígérete, de előttünk már ma felmagasztosult Krisztus testében végrehajtott ítélete által az Isten. Számunkra már ma létkérdéssé vált az ő világosságában való járás, azaz engedelmesség törvényének és hit igéjében. Ebben kapcsolódik egybe minden keresztyén túl faji, nemzetiségi, sőt bizonyos mértékig hitvallási határokon is, hogy hiszik és tudják: a végnél Krisztus vár rájuk a messiási üdvvel. A keresztyének egy bekapcsolódnak abban is, hogy az Isten világosságában vaüá járás a hit által már most valóság az életükben és egyben létkérdésük is. Végűi egyek abban is, hogy a Krisztus által felmagasztosult Isten kinyilatkoztatásából, törvényéből és evangéliumából élnek. Most még rész szerint való mindez. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. Az egyház ma még küszködik a bűnnel, a halállal, a kísértéssel, és éppen ebben a küzdelemben valósul meg az Űr világosságában való járás. De akkor az egyház az üdvöt ítélet áltfli felhozó Isten kegyelméből diadalmas egyházzá lesz s akkor teljes lesz az egyház egysége amaz Egyetlen által. Azért addig mi, a távoli város fénye felé tartó éjszakai vándorok örvendjünk a világosságnak, amely már most utunkra hull onnét és járjunk* ebben a világosságban, Bánfi Béla A nagy fordulat A világ népei nagy megelégedéssel tapasztalják, hogy ez az esztendő a nemzetközi helyzetben új szakaszt indított meg, az egymással való tárgyalásnak, az enyhülésnek a szakaszát. Amiért a békeszerető emberiség esztendőkön át küzdött, végre bekövetkezett: a négy nagyhatalom vezetői egy asztalhoz ültek, s azzal a céllal, hogy a béke érdekében tanácskozzanak. A nagy fordulat eredményei a nemzetközi életben itt is, ott is jelentkeznek már: egyik ilyen eredmény a négy külügyminiszter újabb genfi tanácskozása, amely napjainkban folyik, s amelytől a világ népei újabb előrehaladást várnak a nemzetközi megértés és a béke megszilárdításának útján. A keresztyén emberek imádsággal és munkával régtől fogva a békére törekvő emberiség soraiba tartoztak. Az egész világkeresztyénség imádsága kísérte az első genfi tanácskozást, s bizonyára most is Isten áldását kérik az egyházak a most folyó tárgyalásokra. Á mi egyházunk népe is Isten iránti hálával fogadta a genfi fordulatot és fáradhatatlanul tovább munkálkodik azért, hogy a hidegháború egyszer s mindenkorra szám- űzötté legyen, s a népek között tartós legyen a béke. örömmel vesszük ezért kezünkbe az Országos Béketanács legújabb külpolitikai füzetét, Cörnöri Endre »A nagy fordulat« című írását, amely ismerteti az utat, amely Génihez vezetett, ismerteti a jelenlegi helyzetet, amelyben a külügyminiszterek tanácskoznak, s a vitás kérdéseket. amelyről a tárgyalások folynak, s amelyeknek megoldását a világ békeszerető emberisége a miniszterektől várja. Az érdekes, képekkel gazdagon illusztrált füzet egyforintos áron kapható a hírlapárusoknál, s a békebizottságok titkárainál. PUTNOK Ünnepi alkalomra gyűltek össze a putnoki hívek megújított templomukba új oltárképük felszentelésére. A kicsiny nyáj. nagy seregét alig tudta befogadni a kis templom. Az új oltárkép — Kemény Nándor festőművész munkája — Hofman getse- ménéi jelenetének nyomán készült. A templomfestés, új oltárkép mellett művészi falikarokat is helyezett el a gyülekezet a hívek áldozat- készségéből templomába. Az oltárképavatást Virág Gyula ózdi lelkész, espereshelyettes végezte. »Az oltár előtt felolvasott evangéliumban (Mt 12, 9—14.) azt a Krisztust szemléljük — mondotta Virág Gyula — akinek az élete megújuló alkalmak sorozata az emberek szolgálatára testi és lelki dolgokban egyaránt. Aki odaáldozta isteni lényét, idejét, erejét, életét és vérét az emberiség szolgálatára azért, hogy ha csak. egy embert is, de segélyt váróból másoknak szolgálóvá tegyen és üdvösségre vezessen«. A szószéki igehirdetést dr. Gyi- mesy Károly lelkész végezte. Préd 4, 8—12 alapján az önző embertípussal szemben kiemelte: Isten az embert az emberi életért, a közösségért teremtette és arra váltotta meg, hogy földi életével, az egész emberiség közössége érdekében végzett munkájával a teremtés célját betöltse és az üdvösséget elnyerhesse. A közösség erejét is megadta hozzá, inert a hármas kötél nem szakad el. A közösségben isteni erő rejlik — mondotta. A befejező oltárt szolgálat után úrvacsorához járult a gyülekezet, melyet a helyi lelkész, Pásztor Pál végzett a vendéglelkészekkel együttesen. Az ünnep gyülekezeti esttel zárult. Ez alkalommal sokan köszöntötték a gyülekezetei. A putnoki kicsiny nyáj pásztorával együtt példája a hitnek, az egyházszeretetnek, a közösségi munkának és az áldozathozatalnak. Gy. K. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI Hildesheim piacterén nemrég megtartott evangélikus férfigyűlésen D. Ijlje püspök erélyesen tiltakozott a római katolikusoknak az állami állások betöltésénél tapasztalható egyoldalú előnyben részesítése ellen. Különösen éles kritika tárgyává tette azt a tényt, hogy az evangélikus Niedersachsen kultuszminisztériumába katolikus államtitkárt neveztek ki és egyben bírálta azt a személyi politikát, melyet a Nyugat-Német Szövetségi Köztársaság honvédelmi minisztériumában követnek. Bach: H-snolI mise november 21-én este 7 órakor a Deák téri templomban Készülj az ige hallgatására Szentháromság után 22., Biblia-vasárnap — Jer 33, 8—9. A keresztyén írásmagyarázat ősrégi módszere, hogy az Izrael népének jövendőjére vonatkozó prófétai ígéreteket az egyházra alkalmazza. Az Újszövetség fényében kezd igazán izzásba jönni ez az ige. T~| Isten nagy ígéretet közöl benne az ő népével. Azt ígéri, hogy meg- LiJ tisztítja életét, megbocsátja bűneit. A tisztítás Isten cselekvése. O maga indul el, hogy újra meg újra, állandóan tisztogassa az egyháznak, az ö népének az életét. Mögöttünk a reformáció ünnepe, amely egészen közel hozta hozzánk Isten egyháztisztító cselekvésének a jelentőségét. Valóság az, hogy Isten tisztít és megújít! m Ugyanilyen valóság az, hogy Isten kész a bocsánatra. A reformáció a Szentírásnak középponti tanítását emelte magasra, Istennek a Jézus Krisztusban kitáruló kegyelmét és bocsánatát hirdette elemi erővel. Itt lüktet a Biblia szíve, itt lüktet az evangélikus egyház középponti tanítása. Jézus Krisztusért kegyelemből, hit által adja Isten bűneink bocsánatát. De ezt azért adja, hogy új életben járjunk. A keresztyén lelkiismeret sohasem veszi könnyelműen Isten bűnbocsátó kegyelmét, mert tudja, hogy nagy ára van annak, Jézus Krisztus szenvedése és halála. A bűnökből tisztogató és azt megbocsátó Isten cselekvésére a keresztyén ember méltó válasza: a hálából fakadó gyümölcs termő keresztyén élet, amely örvendező szívvel cselekszi az Atya akaratát. a Isten drága ígérete arról szól, ihogy népe, az egyház lesz néki nevére, örömére, tisztességére és dicséretére a földnek minden nemzetsége előtt. Jeremiás próféta minden kétségeskedést eloszlat, amikor népe jövendőjéről beszél. Szeme előtt felragyog a jövendő képe: Isten nem hiába árasztja a bűnök bocsánatán keresztül az új élet kegyelmét, cselekvésének és szeretetének hatása el nem marad. Népében a nevét hordozó emberek úi életét akarja látni, örömét akarja lelni bennük, tisztességet kell szerezniük az ő nevének, hogy dicsérjék Istent mindazok, akik a földön tanúi kegyelmes cselekvése erejének és hatalmának. Az egyház s a világ keresztyénéi csak úgy válhatnak Isten örömévé, nevének tisztességet szerző néppé, ha szorosan figyelnek arra a jóra, amit Isten cselekszik, s ha követik Istennek jóra irányuló akaratát. Ez szerez egyúttal a világ népei előtt is becsületét a keresztyéneknek. m A bibliavasárnap alkalma irányítsa figyelmünket ennek az igének átfogó üzenetére, láttassa meg velünk, hogyan végzi Isten a tisztításnak a műveletét igéje által, tárja fel előttünk a Szentírás középponti üzenetének örömhírét, Istennek Jézus Krisztusban adott kegyelmes bűnbocsa- natét, láttassa meg velünk a kegyelemből fakadó új élet erejét, amely betölti az egyházat, jó cselekedetekre sarikalja a keresztyéneket az emberi élet fejlődésének és békéjének javára! Dr. Ottlyk Erűé A Biblia az élet könyve. — Ján 6, 63b. A bibliából Isten maga üzen az embernek. Amikor olvassuk, ö jön közel hozzánk, Ő teszi nyilvánvalóvá szeretetét, közli akaratát. Éppen ez a benne foglalt drága kincs — az Isten szava — teszi értékessé ezt a mi nyelvünkön, a mi értelmünkhöz szóló, a mi életünkre vonatkozó könyvet. Nem holt betűk sokasága, régen éli emberek története, csodálatos dolgokról való tudósítás az, ami benne van, hanem éppen Isten Lelke szólal meg benne, hogy életünket igazzá tegye. Azért íródott ez a könyv és azért adatott a kezünkbe, hogy foglalkozzunk vele, megtudjuk belőle Isten akaratát. Éppen ezért keresztyén életünk középpontjává kell lennie a Bibliának, mint a mi életünk könyvének. Hiszen épp az a nekünk szóló benne, hogy a mi hitünket akarja élő, mozgó, tevékeny valamivé tenni,' a mi keresztyénségünket akarja Isten és emberek felé fordulóvá formálni. Aki úgy olvassa a Bibliát, mint Isten igéjét, kinyilatkoztatását, azt Isten Szentlelke megeleveníti, üdvösségre vezérli és életét felhasználja munkálkodásra. VALLJUK MEG bűnbánattal, hogy a Biblia gyakran nem az élet könyve számunkra. ADJUNK HÁLÁT azért, hogy Isten nem elrejtőzködö Ür, hanem emberek munkáján — a Biblián — keresztül gyermekeihez szóló Atya. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy a mi életünkben mindig életet formáló legyen Isten igéje. Könyörögjünk azokért, akik ma is munkálkodnak azon, hogy a Bibliát mai magyar nyelven, mai emberekhez szólóan adhassa az egyház hívei kezébe. IfillAOLVASO* HETI IGE: »Aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.« Mt 24, 13. November 6. Vasárnap. — 1. Tess 4, 13—18. A Krisztusban való hit bizonyosság az ő visszajövetelében, a feltámadásában, az üdvösséges örökéletben. »Nincs már szívem félelmére, nézni sírom fenekére«, mert »Jézus én bizodalmám, örökéletre vezérem.« November 7. Hétfő. — Mt 24, 1—8. Jézus Krisztus dicsőséges visszajöveteléig az ige Krisztusához ragaszkodó, józan hitre van szükségünk. Ezekben az időkben belső békességünknek megfelelően kell viselkednünk. November 8. Kedd. — 1. Jn 4, 1—6. Nekünk Isten Lelkére van nagy szükségünk. Ott van a Szentlélek, ahol elhangzik a vallomás: »Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia«, és ahol alázatos bűnbánattal, mint egyedüli Megváltóra tekintenek öreá, és ahol engedelmesen zsinórmértékül fogadják el az apostolok által kinyilatkoztatott igét. November 9. Szerda. — Mt 24, 29—35. A keresztyén ember hitének egyik bizonyossága: Jézus Krisztus visz- szajövetele, amelynek az időpontja Istenünknek a titka. Nekünk már itt ebben a földi életben el kell készülnünk erre a napra, a Krisztussal való találkozás boldog napjára. November 10. Csütörtök. — Mt 24, 36—42. A keresztyén ember éber vigyázásban várja Krisztus visszajövetelét, nem pedig tétlen semmittevésben. Ez azt jelenti, hogy földi hivatásunkban, munkánkban hűségesen forgolódunk, s eközben nem feledkezünk meg »ama napról« sem. November 11. Péntek. — 2. Tess 2, 1—12. A rajongó Krisztus-várás ellen szól ez az ige, azok ellen a keresztyének ellen, akik úgy várják Krisztust, mintha nem is ebben a földi életben élnének. Krisztus igaz híveinek meg kell maradniok tántoríthatatlanul a tiszta evangéliumi hitben és erkölcsben. November 1^. Szombat. — Préd 3, 1—11. »Az embér meg nem foghatja mindazt a dolgot, amit Isten cselekedett kezdettől mindvégig.« Mégis keze munkáját, gondviselését, megváltói művét ebben az életünkben megismerve, azt mondhatjuk: »Mind jó, amit Isten tészen...« Áldott hitem a távoli jövendőre változz boldog reménységgé, amely meg nem szégyenül, hanem a mennyben célhoz érve, el nem múló örömmel zengi: »Mind jó, amit Isten tészen.« Visontai Róbert
