Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-21 / 34. szám

2' EVANGÉLIKUS ELET A Világtanács üzenete az orosz ortodox egyháznak (Folytatás az 1. oldalról) A tárgysorozat egyik legfontosabb pontja volt az orosz ortodox egyház­ihoz intézett üzenet elfogadása. An­nakidején megírtuk, hogy az evans- toni nagygyűlésnek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében elfo­gadott javaslatát a nagygyűlés hatá­rozata értelmében nemcsak a tag­egyházaknak küldték meg, hanem a Viiágtanácson ez idő szerint kívül­álló egyházi szervezeteknek is. Ki­fejezetten utasította a nagygyűlés a Világtanács irodáját, hogy a határo­zatot juttassa el az orosz ortodox egyháznak is. Ez meg is történt. Borisz érseknek, a moszkvai patriar- kátus berlini exarchájának Dibelius püspök és Visser’t Hooft főtitkár ár­adták a patriarkátushoz való eljutta­tás végett az evanstoni határozato­kat. Erre a levélre az orosz ortodox egyház szent szinódusa részletes vá­laszt küldött, a-melyben értékelte az evanstoni határozatokat, ugyanakkor rámutatott, hogy az egyházaknak még igen sokat lehet és kell tenniük a béke megszilárdítása, a népek közti barátság előmozdítása érdeké­ben. A Központi Bizottság davosi ülése elé G. Bell dhichesteri püspök ter­jesztette elő a szövegező bizottság javaslatát, amelyet a Központi Bi­zottság egyhangúlag és nagy lelke­sedéssel fogadott el. A levél tartal­mát F. Fry, a Központi Bizottság elnöke és. Visser’t Hooft főtitkár nyomban közölték a sajtóval. Az üzenet bevezetése hangsúlyoz­za, hogy a Világtanács hogyan óhajt­ja a kapcsolatokat az orosz ortodox egyházzal és a Szovjetunió többi ke­resztyén egyházaival, »-hogy együtt felbuzduljunk egymás hite által« (Rm 1, 12). A Központi Bizottság rá­mutat, hogy az általános leszerelés kérdésében egyhangú határozatot fo­gadott el és különleges gondot for­dít azokra az ázsiai Ä afrikai orszá­gokra is, amelyekben az életszínvo­nal aggasztóan alacsony. Ezzel a Világtanács a béke, az igazság és a szabadság érdekében folytatott ke­resztyén munikát a tagegyházak szí­vére helyezi, amelyeknek imádságai­ban, gondolkodásában és tevékeny­ségében a béke ügye központi helyet foglal el. A Központi Bizottság re­méli azt is, hogy a Béke-Világta- náccsal kezdődött megbeszélések egymás álláspontjának az eddiginél jobb megértéséhez vezetnek. A VI- lágtanács a népek szociális és politi­kai élete érdekében folytatott mun­kában állandóan szem előtt tartja a keresztyén bizonyságtétel fontossá­gát az emberi élet minden területén. Rámutat ezután az üzenet, hogy a Világtanács az embernek az em­berhez és Istenhez való viszonyára vonatkozó szemlélete alapján min­dig is szívügyének tartotta az emberi szabadságjogok, elsősorban a vallás­szabadság szolgálatát. ígéri, hogy ezt a tevékenységét a Világtanács to­vább folytatja. Az üzenet örömének ad kifejezést afelett, hogy keresztyén személyisé­gek és egyházi küldöttségek számos látogatást tettek az orosz ortodox egyháznál és hogy a Szovjetunió egyházi küldöttségei a közelmúltban több nyugat-európai országot meg­látogattak. »Reméljük, hogy ezek a kölcsönös látogatások a jövőben to­vább mélyítik a keresztyén együtt­működést. Mi magunk is örömmel üdvözölnénk az orosz ortodox egy­ház és az Egyházak Vtlágtanácsa képviselői közti személyes összejö­veteleket és készek vagyunk, hogy e találkozások gyakorlati előkészíté­sét megbeszéljük« — mondja a le­vél', amely kifejezésre juttatta, hogy a patriarkátussal való levélváltás a keresztyén meggyőződés és tapaszta­lat kicserélésnek új fejezetét nyitja meg. Az üzenet reményének ad kifeje­zést, hogy azok a kegyelmi ajándé­kok, amelyeket Isten az orosz orto­dox egyháznak adott, az Egyházak Világtanácsa tagegyházainak javára fognak szolgálni. A béke érdekében folytatott ke­resztyén tevékenység érdekében az üzenet rámutat arra a változásra, amely a nemzetközi kapcsolatok lég­körében az evanstoni nagygyűlés óta bekövetkezett. »-Bizonyára érde­kelni fogja önöket az is, hogy a tag­egyházak számos kormány figyelmé­be ajánlották az evanstoni nagygyű­lés felhívását a béke és igazság ügyé­ben. Maguk az egyházak pedig ma­gukévá tették a hozzájuk Intézett felhívást, hogy együtt imádkozza­nak a világ békéjéért« — mondja az üzenet. Hivatkozik továbbá arra az imafelhívásra, amelyet a genfi négy­hatalmi értekezlet alkalmával a Vi­lágtanács kiadott és a levélre, ame­lyet a négy kormányfőhöz intézett a feszültség továbbenyhítése és a kölcsönös bizalom megerősítése ér­dekében. Befejezésében az üzenet megkö­szöni a moszkvai patrlarkátus érdek­lődését és Imádságait az Egyházak Világtanácsa munkája iránt. »Azért imádkozunk — írja —, hogy a ke­gyelmi ajándékok teljesebb kicseré­lésének útja nyíljon meg Krisztus teste építésére (Ef 4:10) és imádko­zunk Isten vezetéséért és útmutatá­sáért Oroszország Szent Ortodox Egyháza szolgálatában.« Afagyar tagok a Vllágtanáe» fő bizottságaiban A Központi Bizottság megalakí­totta az Egyházak Világtanácsa kü­lönböző bizottságait és ezekbe a ma­gyar tagegyházak képviselőit is be­választotta. A Nemzetközi Ügyek Bizottságának tagja lett D. dr. Vető Lajos püspök, aki tudvalevőleg a Hit- és Egyházalkotmány Bizottsá­gának is tagja. Az egyház és a tár­sadalom viszonyával foglalkozó osz­tály munkabizottságéba Péter János püspököt választották be. A Világ­tanács Pénzügyi Bizottságának tagja lett dr. Pap László, a Budapesti Re­formátus Teológiai Akadémia dé­kánja. tjYÜLfMZíTI HlftEK 1935. augusztus 21. — Szentháromság u. 11. vasárnap »Mindig kegyelemre szorulunk« — Jer 9, 23—24 — Lk 17, 7—10 Fii 3, 7—14. Liturgikus szín: zöld. HÍRÜNK A VILÁGBAN Az Egyesült Államok-beli Natio­nal Lutheran Council nevű lutherá­nus egyház sajtótájékoztatója a Hun­garian Church Press jelentése alap­ján egy oldalas cikkében foglalkozik a budapesti lelkészek rendszeres teo­lógiai munkaközösségének elmúlt évi munkájával. Mint ismeretes, a dr. Nagy Gyula professzor vezetésé­vel végzett tanulmányi munka során a munkaközösség tíz összejövetelen foglalkozott a Lutheránus Világszö­vetség által ajánlott témával: A Szentlélek munkája az egyházban. A sajtótájékoztató ismerteti a mun­ka menetét, majd idéz dr. Nagy professzor összefoglaló tanulmányá­ból. A lapnak ugyanez a száma meg­emlékezik a magyar evangélikus sajtó ez idei hármas jubileumáról, az ezzel kapcsolatos beszámolókról a gyülekezetekben, valamint idéz g kaposvári gyülekezet vezetőinek a sajtóosztályhoz Intézett leveléből. A fasori gimnázium 1935-ben vég­zett volt növendékei folyó évi szep­tember 10-én tartják 20 éves érett­ségi találkozójukat. Jelentkezés: Lehr György Budapest, VII., Land­ler Jenő út 18. Telefon: 224—730. AUGUSZTUS 20-AN, az Alkot­mány ünnepén délelőtt 11 órakor istentisztelet lesz a Deák téri temp­lomban. GYENESDIÁSON megtartották augusztus 8—12-ig a hatodik nyári lelkésztovábbképző konferenciát. A gazdag programú konferencián ige- hirdetők voltak: Kajos János, Boros Lajos, Csizmazia Sándor, Allinger János lelkészek. Előadást tartottak: Mátis István, Schultz Jenő, Jávor Pál, Joób Olivér, Dubovay Géza, Fürft Ervin, Kovács Géza lelkészek és dr. Ottlyk Ernő teológiai intézeti tanár. A FASORI gyülekezetben szolgált augusztus 7-én a délelőtti intentisz- teleteken Zay László, a Sajtóosztály ügyvivő lelkésze. A VECSÉSI egyházközségben és a hozzátartozó Ganz-telepen augusz­tus 7-én az istentiszteleteket Schrei­ner Vilmos, sajtóosztályi segédlelkész végezte. A PESTERZSÉBETI evangélikus egyházközség jövőre ünnepli temp­loma felszentelésének 30. évforduló­ját. Ezzel kapcsolatban tervbe vet­ték a megrongálódott templom ta­tarozását. Ebben az évben a bádo­gos és tetőfedő munkát végzik el 25 ezer forintos költséggel. Ehhez az összeghez a presbitérium példamuta­tóan 7 ezer forint felajánlást jegy­zett. Kérik a híveket, hogy támogas­sák adományaikkal az egyházközsé­get a tatarozási terv sikeres végre­hajtásában. CSALÁDI HÍREK: Botyánszky Lenke és Saksits De­zső főmérnök augusztus 24-én déli 12 órakor tartják esküvőjüket a me­zőtúri evangélikus templomban. Az esketést dr. Pass László debreceni lelkész, a menyasszony nagybátyja végzi. Genersich Tivadar ny. lelkész augusztus 5-én 81 éves korában Bonyhádon elhunyt. A temetési szer­tartást dr. Schlitt Gyula bonyhádi lelkész végezte. .KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK A SZOVJETUNIÓBELI egyházak küldettségének Angliában tett láto­gatásáról már adtunk hírt. A lon­doni lapok most további részleteket hoznak e látogatásról. A küldöttség tagjai között van Pitirim minszki metropollta. Turs, lett lutheránus érsek és Kiivit észt lutheránus ér­sek, valamint Zsitkov baptista egy­házi elnök. — Egy skóciai sajtókon­ferencián Pitirim metropolila kije­lentette: Az orosz ortodox egyház láradhatatlanul dolgozik azért, hogy a keresztyének világszerte békében éljenek egymással és az egész em­beriség békéjét szolgálják. Újság­írók kérdésére a metropolila hang­súlyozta, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett a templom- látogatás. — A delegáció ezután Londonba utazott, ahol a canter­bury érsek vendégei voltak. Az egyházi lapok jelentése szerint megbeszélések kezdődtek az angli­kán egyház és az orosz ortodox egy­ház úrvacsora-közösségéről. Megál­lapították a tisztázandó teológiai kérdéseket, amelyekről legközelebb Moszkvában folytatják a tárgyalá­sokat. A SVÉD evangélikus egyház az utóbbi hat évben tíz norvég lelkészt alkalmazott a nyomasztó lelkész­hiány ellensúlyozására. További »lelkészimportra« azonban aligha van lehetőség, mert a norvéglai egy­ház maga is lelkészhiánnyal küzd. A CSEHSZLOVÁK EGYHÁZ lét­rejöttének 35. évét ünnepelte a mi­nap. Ez az egyház a hivők számát nézve a legnagyobb nem római, ka­tolikus egyház Csehszlovákiában, egymillió híve van. Az egyház az első Csehszlovákia megalakulása után jött létre. Cseh és morva ró­mai katolikus papok és hívők ala­kították meg, elszakadva Rómától s a szláv ortodox egyház és hazai hu­szitizmus hagyományai alapján nem­zeti l egyházzá szerveződtek. Szlová­kiában nincs egyetlen egy gyüleke­zet sem. Cseh- és Morvaországban hat egyházmegyében szerveződött meg az új egyház, ezek közül a leg­nagyobb a prágai egyházmegye, amelyhez 111 gyülekezet és 130 templom tartozik. Az egyház élén dr. Frantisek Kővár püspök-pátriárka áll s rajta kívül hat megyéspüspök 374 lelkésszel és 77 diakónussal. A lelkészek közül 22, a diakónusok kö­zül -36 a nő. A Csehszlovák Egyház, melyet a második világháború alatt a németek keményen üldöztek, ma erősen kiveszi a részét a csehszlová­kiai békemozgalomból. A prágai egyetemen 1950 óta ezé az egyházé a Húsz János hittudományi kar, amely addig közös volt a csehtestvér evan­gélikus egyházzal. (Az utóbbié most a Cömenius-fakultás, amelynek dr. Hromádka a dékánja.) A Hu sz- fakultáson az elmúlt tanévben 70 teológus tanult. AZ EGYHÁZAK VILÁGTANÁ­CSA két új osztályvezetőt állított be főtitkári hivatalába, akik dr. Visser’t Hooft főtitkárnak fognak segédkezni munkájában. Az egyik dr. Leslie E. Cooke, aki eddig az angliai kong- regacionalista szövetség főtitkára volt s most az ökuménikus segély- és menekültügyi osztályt fogja ve­zetni. A másik Francis House angli­kán lelkész, eddig az angol rádió vallásos adásainak igazgatója, aki ezután az Ökuménikus aktivitás osz­tályát vezeti majd. Ezt az utóbbi osz­tályt az evanstoni gyűlés alakította LONDONBAN nagy tömeg rész­vételével »Hirosimái napot* tartot­tak, amelyen anglikán lelkészek is részt vettek, J. W. Lowe lelkész pe­dig beszédet mondott. A gyűlés a kormányhoz a nukleáris fegyverek eltiltását követelő iratot küldött, amelyet a résztvevők aláírtak. MOSZKVÁBA utazik Nyikoláj metropollta rajnavidéki látogatása viszonzásául augusztus 20-án egy né­met egyházi küldöttség. Tagjai: D. Held és D. Wilm egyházkerületi el­nökök, D. Grüber berlini evangé­likus prépost, D. dr. Sebünk. dr. Lang és D. Iwand teológiai profesz- szorok, Lie. Immer lelkész a rajnai lelkészi közösség vezetője, Heidt- mann sajtólelkész és az egyházi kül­ügyi hivatal részéről Hildegard Schaeder asszony; JEQYZETEK A lutheránusok Rákóczija a mi legszebb hagyományunk. A reformáció igazi íze és szelleme járta át elődeinket, ami­kor a Kárpátok szorosaiban a zászlót és fegy­vert emelő Rákóczi-jobbágyokhoz csatlakoz­tak s vonultak velük együtt végig a régi hazán: pro patria et libertate. Rákóczi és a Ikuruc szabadságharc nekünk elvi és jellem­beli dolgunlk volt, amely nem múlt el a maj- tényi fegyver-letevéssel. A XVIII. század, a lutheránus magyarság nagy százada, tele van Rákóczi-Várdssal, mert egy egyetemes, min­den nemzetiségnek s minden társadalmi osz­tálynak egyformán dvlkáló szabadságot és igazságot kíván a megpróbáltatott Magyar- országon. Esze Tamás, a kitűnő Rákóczi-kutató, két éve megjelent nagyszerű kuruc költészeti antológiáját most egy új válogatással bővíti. Végigkutatta a XVIII. század magyarországi latin irodalmát s pompás anyagot fedezett fel. Amikor nem szólhattak a magyarok édes anyanyelvükön, megszólalták a régi magyar- országi nyelven, latinul. ls!koladrámákban, versekben, évnyitó és évzáró rigmusokban szóltak Rállcócziról s élesztették a diákságban a kuruc szabadságharc lényegét. Igaza van Eszóndk, amikor azt mondja, hogy ez is magyar irodalom, mégpedig a ja­vából. Az iskoladrámM a ‘kuruc szabadság- harc után sehol sem művelték olyan szeretet­tel, mint a rozsnyói evangélikus középiskolá­ban. Esze Tamásnak szóról szóra igaza van, amikor azt írja AZ ÚT-ban megjelent tárcá­jában: »Mindig csodálkozom azon, hogy az evangélikus egyház jótávlatú, nagy szorgalmú történettudósai nem kutatták fel még egy­házuk életének ezt a gazdag, hősi szakaszát, mely jelentős fejezete a magyar nemzeti és irodalmi művelődés történetének is.« Köny­vet érdemelne a rozsnyói evangélikus iskola rektora: Missovlcz Mihály. Az 6 ötéves rozsnyói működése új fejezete a protestáns iskoladráma történetének Magyarországon. Színjátékot adatott elő diákjaival Mátyás királyról, mert Mátyásban az ország Rákóczit látta, a nagy politikai koncepciót és erőt, gmsiy hivatva van az ország vezetésére. S egy Cyrusról szóló latin versben éleszti teljes egyértelműsággei a vezérlő fejedelem alakját. Cyrus mondája tűzként él a magyarok 1közt attól fogva, hogy a török elterpeszkedett házunk táján. Arról szól, hogy Astyages, a médek királya rosszat álmodott. Előhívatja hát az álom fejtőket s azok megmondják: uno­kája fog születni, egy erős és lángeszű gyer­mek, aki elveszi tőle a királyságot. Meg kell ölni a gyermeket! — adja ki a parancsot a király. De a szolga nem öli meg, felneveli Ez lett Cyrus, a nagy hadvezér és uralkodó, aki valóban a perzsák élén legyőzi Astyagest, trónra lép, ő szabadítja fel a zsidókat. Egy nemrég napvilágra 1került XVIII. századbeli evangélikus kódexben Esze Tamás megtalálta Missomcz latin Rákóczi-versét, amely való­színűleg egy rozsnyói Cyrus-dráma előszava volt. A versben Astyages Lipót Császárt je­lenti, Cyrus pedig Rákóczit. Qeréb László fordításában így hangzik ez a nagyszerű ma­gyar evangélikus dokumentum: Rákóczi Ferenc, a tetteivel ragyogó Cyrus. Cyrus vagy herceg, mert tetteid oly ragyogóak, Cyrus a perzsa vidék fő diadalma vala. Üldözi Astyages, Cyrust elemészteni vágyott: Neked a császárnak udvara költe halált. Cyrust megmenté csodamódra az ég — a halálnak Torkából, amikép Téged is elragadott. S mint ahogy Is Cyrust még trónra segíti Idővel: ügy Te vezér lettél, fegyver-emelt hadakon. Jámbor Cyrusom, élj, ó élj! A szerencse kísérjen És a vezéreknek őre: vezessen az Ür! Mint a szabadságot rég vlsszahozá a zsidóknak Cyrus — akkáp Te szerezd vissza magyarnak Is aztl Van miért önérzetesnek tennie annak, aki a magyar evangéUkusságban új meg új élő ét ható hagyományt talál. Fűszálak vagyis angolul Leaves of Grass volt a címe annak a híres verskötetnek, amelynek száza­dik évére most hívja fel a népek figyelmét a Béke-Világtanács. A verseket Walt W hit-* man amerikai 'költő írta s megdöbbenünk, hogy már száz esztendővel ezelőtt. Hogyan, hát annyi éve már? Hisz csak nemrég olvas­tuk, ifjúságunk boldog lázadó óráiban, Koszto­lányi Dezső fordításában, a kezünkből ki nem kerülő Modern költők című antológiában a Téli mozdony-t. Hogy is szól a vers: Téged dalollak. A tomboló viharban, a hóban, a hanyatló téli nap alkonyatán, Teljes fegyverzetedet, mértékes kattogásod és forradalmas dübörgésed, Fekete, hengeres tested, aranyos bronzod és ezlist acélod ... s így ömlik tovább ez a szabadvers, rohanó és dübörgő mondatokkal, mint a Niagara, korlátok nélkül, vadon, ősi erővel. Férfias, bátor, forradalmi tett volt, hogy e versekkel kiállott Amerika népe elé s elsőnek vállalta a hazája életformájához illő új hangot. Whitman az első igazán amerikai költő. For­mátlan verseiben új szépséget fedezett fel az európai olvasó is. Az erő szépségét, az egy­szerűség vallomását, a gépkorszák és a de­mokrácia vándorának magatartását. Whitman 1819-ben született s 1892-ben halt meg. Ács­mester fia volt s maga is ács, írnok, tanító, nyomdász, ápoló s újságíró lett egymás után. Bibliai szegénységben élt, függetlenül, versel miatt állását Is elveszítette. Egyenetlen költő volt, képei hol monuihentálisak, hol szétfolyók, de hangjában szokatlan őszinteség van. Va­laha, odahaza s a világ minden saVkán, formarombolónák és rendbontónak mondták. Ma ott is sokan látják, hogy megtartó erő van verseiben, ahol egykor a Fűszálaik költé­szetét őrültségnek tartották. Száz év 'kellett ehhez Thomas Mann meghalt E percben hallotam a hírt, a rádió mondta. Hány éves volt? Pár hete ünnepelte a világ nyolcvanadik születésnapját. Egy érett embert élet ért véget. De a szellemi közösségnek, amelyet emberiségnek vagy világnak, olykor Európánaik szokás nevezni, nem lehet , ennél nagyobb veszteséget hírül adni. Szegényebb lett a világ. Egy nagy író s egy rendkívüli ember tűnt el közülünk ezen a fénytelen európai nyá­ron. Thomas Mann a mi nemzedékünknek olyan élménye, mint a száz évvel ezelőtti generációnak Goethe volt. Mint ahogy Goethé­ben valaha a német s az európai egyetemes­séget érezte és értette az ember, úgy éreztük és értettük ugyanezt Thomas Mann életművé­ben s megnyilatkozásaiban. Egy író élt itt köztünk e félszázad zaklatott éveiben, áporo- dott légkörében, kdprázataiban és csalódásai­ban, 'két világháború sötétségében, állati üvöltésének és rettentő kínok közepette, aki rendületlenül az emberiességet képviselte. Thomas Mann o német világ fényei és ár­nyai között mindig azt az Európát jelentette, amelyről ndkűnk Babits Mihály beszélt oly lángoló hittel. Volaképp a német kultúra ha­gyományai nevelték, s nem is az egyirányú hagyományok. Nevelte Nietzsche és Schopen­hauer s nevelte Goethe és a német zene. Nagy regényei: a Buddenbrook-ház és a Varázshegy, a polgári társadalom freskói s Európa létének és életérzésének elemzései. Egj/kor Thomas Mann csak a művész és polgár éles ellentéteit mutatta és magyarázta, '■később rájött az igazi ellentétre, amely nem az Írástudó A a polgár ellentéte, hanem az emberiesség s az embertelenség, a keresztyénr ség s a barbarizmus ellentéte. Aki oly világo­san állította fel tételeit, nem maradhatott abban az országban, amelynek értelmisége el­árulta Goethét s fejet hajtott az európai tör­ténelem legszomorúbb s legképtelenebb elve előtt: a hitlerízmus előtt. Thomas Mann, az író élő és ható tiltakozás volt a vér őrült el­mélete ellen. Bátor és tiszta magatartása él­tette a hitet bennünk is, hogy a német nép megszabadul a gyilkosság kultuszától s vissza­tér a goethei építéshez. Thomas Mannt így gyászoljuk mi is. Ba­rátja volt a magyar irodalomnak, mert sze­rette Európát, mint egy karmester a zenekar minden tiszta hangját. Az idegen Írók közül Thomas Mann a legnépszerűbb nálunk. Nem ok nélkül. Ez a népszerűség Is mutatja a ma­gyarság egybetartazdsát s örök együtt-hullám- zását Thoman Mann Európájával: a keresz- tyénség és emberiesség tanító földjével. Szálát na i Rezső t

Next

/
Thumbnails
Contents