Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-08-21 / 34. szám
A mi kenyerünk Ott fekszik az asztalon. A kenyér. Rád néz; szinte beszél. Vedd kezedbe, s valami áhítatféle fut rajtad végig. Más a kenyér, mint a föld többi java. Valami szent, s nem e világból való. Honnan és mi végett van!? S a kenyér megszólal: Isten kegyelmének vagyok ajándéka, és fentről jöttem, ö adja, az Űr. »Míg föld lészen, vetés és aratás meg nem szűnnek.« Ez ősi ígéret szerint tér hozzánk évről évre az aratásban vissza Istennek kenyéradó szerelme. Igen, Isten felől a kenyér: szeretet, s nekünk, embereknek életet jelent. A kenyérben kapcsolatunk van az Istennel, s az ö irgalmasságának örökre adósai lettünk. Isten szeretete életté lesz bennünk a kenyérben. Csodálatos átalakulás. Csodálatos út az élethez. * A kenyér Istennek belénk hullott szeretete, de hogy jogunk legyen rá, a mi tevékenységünknek is hozzá kell járulnia. A mi munkánknak. »Orcádnak verítékével egyed a te kenyeredet!« — mondja Isten. (1. Móz 3, 19.) A kenyér az ő részéről kegyelem, a mi részünkről munka. Még pedig olyan munka, melyre Istentől kapunk parancsot, s nemcsak magadat, hanem elsősorban Öt szolgálod vele. Ezért szent ez a munka, és feltétlenül kötelez. A mag és a kenyér között egész serege fekszik a munkáknak: szántás, vetés, aratás, cséplés, malom és sütőkemence. S mennyi veszély fenyegeti a magot, míg e munkaállomásokon keresztül a kenyér az asztalodra kerül! Egy pillanat és minden megsemmisül. A csapás fáj, panaszkodunk is keservesen, de felelősségét vele szemben nem igen érzünk. Igaz, elemi csapás, legalább így mondjuk, de az idejében elvégzett munka sok bajnak eléje vág, és sokat menthet. Leáratott gabonánkat e napokban gyakran fenyegette a rendkívüli esős időjárás. De sok, nagyon sok kenyeret mentett meg asztalunkra a szorgos és fáradhatatlan munka, amellyel sokan időben behordták s így megmentették a gabonájukat — az ország kenyerét. A keresztyén ember szorgalmát Isten igéje is kívánja: »Orcád verítékével egyed a te kenyeredet!« Ez nem csupán azt mondja, hogy munkád fáradságos és nehéz, de azt is, hogy bele kell adnod képességeidnek minden igyekezetét, a legoda- adóbb figyelmet, és szorgalmadat. Ne légy tétlen, s légy munkádban pontos. Istennek akarata ez, s • őt szolgálod vele. Ez a tudat irányt adjon munkádnak és lendületet. Engedelmesség ez Isten iránt, s a társadalomnak nyugodt életet biztosítasz, hogy az általános jólét kiépítésére mindenki híven végezhesse a reá bízott feladatot. így lesz a kenyér Isten szereteté- nek, és a mi imádságos munkálkodásunknak eredményévé. Isteni és emberi vegyül benne: a mennyei szeretetnek könnycseppjei a mi munkánk verejtékcseppjeivel. Ezért lehet a kenyér édes és lehet keserű. Ha csupán a te éhes szorgalmad bérének tartod, kiérzik belőle a verejték sós kesemyéje; a kenyér akkor csak gond, s hiába való hajsza a boldogság után. Ha azonban Istennek kegyelmesen hozzánk s felebarátainkhoz hajló szerete- tét látod benne, a megtartásunkat szolgáló irgalmát, akkor édes, öröm és élet. És nemcsak testünk, hanem lelkünk számára is. A lelket tápláló kenyér: Krisztus! Élet ő nekünk és üdvösség. Az úrvacsorában kenyér és Krisztus eggyé lett. A szentségben Isten Krisztus testévé mi- gasztosította a kenyeret. önmagát adja benne, hogy megtisztuljunk a bűntől, s erősek legyünk egy, az Ür előtt kedves életnek a folytatására. Ha a learatott gabonaföldeken jársz, az Isten gazdag szeretetét látó szemed előtt a hosszú sorokba rakott keresztek, betűkké, szavakká válnak, s olvasod belőlük a parancsot: Orcád verítékével egyed a te kenyeredet! S szembe jön veled az Űr; rád néz, s a golgotái kereszt bontakozik ki mögötte: az élet kenyerévé vált kereszt. Legyen néked azért szent a kenyér, és minden, kenyeret termelő munkád, mert elrejtetett benne a Krisztus. Dr. Schlitt Gyula Hindu püspök az indiai Iámul evangélikus egyház élén Jövő év elején ünnepségek között emlékezik meg az indiai Tamul evangélikus egyház fennállásának 250. évfordulójáról. Az ünnepségek alkalmával szentelik fel első indiai püspökét, dr. Manikamot, aki az ugyanezt a tisztséget huszonkét évig betöltő dr Sandegren svéd evangélikus püspök örökébe lép. Dr. Manikam az Egyházak Világ- tanácsának kelet-ázsiai titkára is egyben, június folyamán Németországban tett látogatást és Lipcsében előadásokat tartott az indiai keresz- tyénség életéről. Nagy öntudattal beszélt hazájáról, Indiáról, amely független, demokratikus állam és amely kormányának élén Pandit Nehru áll. Hatalmas fellendülés tapasztalható, mely abban is megmutatkozik, hogy már élelmiszerkivitelre is gondolhatnak. India nagy bűnének jelentette ki, hogy a nép nagy tömegeket rekesztett ki közösségéből a kasztonkívüliek megvetett csoportjába. A kormányzat éppen most adott ki egy olyan törvényt, amely a kaszt-rendszer eltörlését célozza. Oj házassági törvényt Is jelentettek meg a gyermekházasságok eltiltására. Az alsó korhatár nőknél 15 év, férfiaknál 18 év. Az indiai egyház helyzetéről szólva megemlítette, hogy Indiában ma 370 millió ember él, vagyis a világ lakosságának egyötöde, közülük 10 millió keresztyén, ezek közül 5 millió protestáns és 5 millió katolikus. Az evangélikus keresztyének száma meghaladja a 600 ezret. Még sok év szükséges ahhoz, hogy az evangélium örömhíre mindenüvé eljusson. Említést tett dr. Manikam előadásában arról is, hogy India nem zárkózik el a misszionáriusok elől, de a kormányzat kikötéseket tesz működésükkel kapcsolatban. Az egyik kikötés az, hogy a misszionáriusnak az indiai nép és állam szempontjából hasznos tevékenységet kell folytatnia, a másik, hogy csak olyan tevékenységet folytathat, amelyet nem láthatnának el éppúgy indiai erőkkel is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta azt a nagy különbséget, amely a XIX. század úttörő misszionáriusainak és a mai misszionáriusoknak munkája között fenn áll. A misszionárius ma nem tölt be vezető szerepet már az indiai keresztyén egyházakban; tanácsadó és segítő testvérként áll a hindu lelkész mellett. Az indiai egyház ma saját lelkészekkel és teológiai tanárokkal rendelkezik. A legfőbb teológiai képzés Gurukulban, az ottani teológiai fakultáson történik, amelynek tanárai különböző nemzetekhez tartoznak. A teológiai fakultásra csak az iratkozhat be hallgatónak, aki középiskolai tanulmányai után négy évig valamelyik egyetemre is járt. A fakultáson a kiképzés három évig tart. Isten jó eredményekkel áldotta meg az Egyházak Világtanácsa Kiizponti Bizottságának davosi üiésát — mondotta D. dr. Vető Lajos püspök A magyarországi protestáns egyházaknak az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának svájci ülésén részt vett küldöttsége: D. dr. Vető Lajos evangélikus és Péter János református püspök augusztus 12-én a kora reggeli órákban visszaérkezett Budapestre. Hazaérkezése után munkatársunk felkereste D. dr. Vető Lajos püspököt, a Központi Bizottság tagját, akit egyébként a davosi gyűlésen a Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Állandó Bizottság soraiba is beválasztottak, hogy lapunk olvasói számára tájékoztatást kérjen a Központi Bizottság üléséről és eredményeiről. Milyen benyomásokkal érkezett haza Püspök ür? — A Közaonti Bizottság ülésének gazdag tárgysorozata volt, igen sok fontos kérdés került szóba és rengeteg terv merült fel a jövőre nézve, amit a Bizottság meg szeretne valósítani. Olyan anyag áll a tagegyházak rendelkezésére, amely- lyel tüzetesebben és hosszasabban kell foglalkoznunk és amelyet áthat az emberiség mai létkérdései iránt a felelősségérzet. A magyarországi egyházaknak az ökumenikus munkában való részvételével kapcsolatban milyen előrehaladások történtek? — Mint ismeretes, a Központi Bizottság elfogadta meghívásunkat és jövő évi ülését hazánkban tartja. A Bizottságnak az az elve, hogy a hozzáérkező sok meghívásból azt fogadja el, amely megfelel annak az elgondolásnak, hogy évenkénti gyűléseit felváltva a világ különböző részein tartsa. Rendkívül nagy jelentőségű ez a határozat, mert egyházaink ökumenikus munkájának elismertetését és kapcsolataink szorosabbra fűzését is jelenti. — Megemlítem még azt is, hogy 1957-ben a Központi Bizottság az Egyesült Államokban tartja ülését, mivel ez esztendőre térvezik a Lutheránus Világszövetség harmadik nagygyűlését az Egyesült Alla- mok-beli Minneapolisban. A Központi Bizottság jövő évi magyarországi ülésén kívül milyen eredményeket könyvelhetnek el a magyarországi protestáns egyházak? — Ismeretes, hogy a Végrehajtó Bizottság jelentése külön is kiemelte ökumenikus tanácsunk tanulmányi munkáját. Bizonyára ez is elősegítette, hogy a Központi Bizottság úgynevezett társtanáccsá választotta a Magyarországi ökumenikus Tanácsot az ausztráliai, a kanadai, a dán, a németországi, az indonéziai, a hollandiai, az újzé- landi, a svéd, a brit és az Egyesült Államok-beli egyházak nemzeti ökumenikus tanácsával együtt. (A felsorolás az angol ábécé rendjében.) Mi a jelentősége ennek a választásnak? — Különös értéke a megválasztásnak, hogy a Világtanács kezdeményezésére történt. Számunkra azt jelenti, hogy a Világtanács üléseire az egyházak küldöttein kívül most már egyházaink ökumenikus Tanácsa is küld delegátust. Az ilyen társtanácsok szorosabb kapcsolatban vannak a Világtanáccsal és nagyobb részt vesznek annak tanulmányi munkájában. Mik a gyűlés után .közvetlen feU adataink? — Mint említettem, a gyűlés tanulmányi anyaga hosszabb munkát igényel. Lelkészeinknek és teológusainknak nagy feladata, hogy ezt az anyagot feldolgozzák, belőle tanuljanak és a tanultak alapján továbbra is elősegítsék az egyházak jó munkáját. • Miben foglalhatja össze Püspök Űr röviden a davosi gyűlés eredmé-i nyeit? — Mint Visser’t Hooft főtitkár, utalt erre, az evanstoni nagygyűlésen, s azóta az egyházakban, közötte a magyar egyházakban is az egység és a béke irányában végzett jó munka most termi első gyümölcseit. Ennek hírét hoztuk mi is magunkkal és azt a tapasztalatot, hogy a világfeszültség enyhülése jó hatással van abban az irányban, hogy az egyházak még többet tehessenek az emberiség javára. Ebben Krisztus parancsát követjük, aki — amint valaki ezt Davosban mondotta — törődik a pohár vízzel és a falat kenyérrel, amelyet a keresztyének nyújthatnak az embereknek. — Jó reménységgel indultunk el és reménységünkben nem csalatkoztunk. Isten áldása volt munkánkon és mi hisszük, hogy 0 továbbra is megáldja az egyházaknak a Krisztusban való egység és az emberiség békés jövője érdekében való minden fáradozását. A Központi Bizottság magyarországi ülése a nemzetközi feszültség enyhülésének és az egyházak egységének újabb jele Jelentettük, hogy az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága a svájci Davosban augusztus 2—9 között tartotta ülésszakát. Közöltük a Központi Bizottság nagyjelentőségű határozatát, hogy legközelebbi ülését Magyarországon tartja. Ez az ülésszak 1956. július 28-tól augusztus 5-ig tart. A világsajtó máris úgy értékeli ezt az eseményt, mint egyfelől a A Központi Bizottság ülésének tárgysorozatán szerepelt a Nemzetközi Ügyek Bizottságának javaslata az időszerű nemzetközi kérdéseket illetően. A bizottság javaslatét O. F. Nolde, a Világtanács társfőtitkára terjesztette elő. A javaslat a fegyverkezés általános csökkentésére irányul, megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett, 'oly módszerek alkalmazásával, amelyek a békés kibontakozást elősegítik. A Nemzetközi Ügyek Bizottsága azt javasolja, hogy o kormányok vállaljanak kötelezettséget, hogy senki sem nyúl atom-, hidrogén, vagy tömegpusztító fegyverekhez agresszív Én mint igehirdető akkor teljesítem Isten parancsolatait, amikor tanítok és imádkozom. A parasztember viszont akkor tesz azoknak eleget, amikor hallgatja az Igét és hűségesen míveli a földet. Az az ember pedig, aki akkor seholsem található, amikor szükség van rá, hanem arra hivatkozik, hogy imádkoznia kell, nem teljesíti Isten parancsát. Ez ugyanis azt jelentené, hogy Isten akaratára hivatkozva kibújunk a ránk szabott igaz isten- tisztelet alól. oc Nem kell félnünk attól, hogy a hit tétlen marad, mert nincs serényebb valami, mint a hit. A hit szeretet nélkül nem' hit, hanem csak látszat. Luther nemzetközi feszültség enyhülésének, másfelől az egyházak egységének újabb jelét. Az a körülmény, hogy a Világtanács Végrehajtó Bizottsága a Központi Bizottság elé terjesztett jelentésében külön is kiemelte a magyar protestáns egyházak Evanston utáni tanulmányi munkáját, újabb bizonysága a fókozódó megértésnek a tagegyházak között. célok érdekében. Ez volna a most lehetséges első lépés oly megbízható rendszer kifejlesztésére, amely minden tömegpusztító fegyvert ellenőrzés aló helyez. A Nemzetközi Ügyek Bizottsága sürgeti az ENSZ keretében oly nemzetközi szerv létesítését, amely az atomerő bélkés és építő célokra való felhasználását munkálja. Javasolja, hogy fejlesszenek ki olyan módszereket, amelyekkel valamennyi fél fokozatosan ellenőrizheti a vállalt kötelezettségek teljesítését. E módszerek magukban foglalnák a katonai adatok kicserélését és az ellenőrzés más módjait, amelyek a kockázatot a minimumra csökkentik. Nolde igazgató kijelentette, hogy bár javaslata nem nevez meg sem országot, sem politikai személyeket, de a javaslat elfogadása »nagy segítséget nyújtana az amerikai kongresszus azon vezető személyeinek a kiugratására, akik úgy látszik ellenőrzik Eisenhower elnöknek a genfi négyhatalmi konferencián tett javaslatát a katonai adatok kicserélésére és a légi úton történő ellenőrzésre nézve. Támogatást jelentene továbbá Eden angol miniszterelnök javaslata számára is a nyugati és a kelet-európai országok önkéntes megállapodásai érdekében. A továbbiakban a Nemzetközi Ügyek Bizottságának javaslata az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül olyan megállapodásokat javasol, amelyek fegyverkezés, összetűzés esetén bárhol a világon a béke minél gyorsabb helyreállítását kívánná lehetővé tenni. — Anélkül, hogy technikai részletekbe bocsát-* koznánk, ösztönözni kívánjuk a kor* mányokat oly eljárások kifejleszté* sére, amelyek az emberiség közös érdekében mennél jobban biztosítják a békés kibontakozást, na az emberiséget veszély fenyegeti. Ennek együtt kell járnia a fegyverkezés csökkentésével. Ezt a javaslatunkat az Egyesült Nemzetek Szervezete jövő havi közgyűlésén megjelenő 60 ország képviselői elé terjesztjük.’ Nolde végül hangoztatta, hogy a Világtanács ösztönzi a Németország újraegyesítése és Európa biztonságának megszilárdítása érdekében folytatott erőfeszítéseket. A négy külügyminiszter októberi találkozása előtt lépéseket kíván tenni a kormányoknál, hogy szót emeljen a lehető leggyorsabb cselekvés érdekében. — Mindent meg kell tenni —* mondotta —, hogy el ne lankadja» nak az erőfeszítések a kettős célnak: Németország újraegyesítésének és Európa biztonságának elérésére. Végül * kiemelte Nolde, hogy az Egyházak Világtanácsa erőteljesen fáradozott az evanstoni nagygyűlés előtt a kelet-európai delegátusok amerikai vízumának biztosítása érdekében és a sikerrel, amely ezeket a fáradozásokat kísérte, megtörte a jeget. Fdkozott mértékben találkoznak a különböző társadalmi rendsze- rekben élő országok egyházi emberei és jó kilátás van arra, hogy a kapcsolatok a jövőben még erősödnek. Örömét fejezte ki a Kínai Nép- köztársaság és az Egyesült Államok »képviselőinek jelenleg Genfben folyó tanácskozásai fölött. Az Egyházak Világtanácsa már rég sürgette az ilyen találkozást. Ezen túlmenőleg helyesli a kereskedelmi korlátozások megszüntetését és kívánja, ami a normális kapcsolatok helyreállítása és a feszültség csökkentése felé vezet. A Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta a Nemzetközi Ügyek Bizottságának javaslatát és azt a tagegyházak, a kormányok és az Egyesült Nemzetek figyelmébe ajánlotta; (Folytatása a 2. oldalon) Az Egyházak Világtanácsa a fegyverkezés csökkentéséért „AZ ÚR MEGEMLÉKEZIK RÓLUNK ÉS MEGÁLD MINKET" (z*oit
