Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-06-06 / 23. szám
4 I EVANGÉLIKUS ÉLET Beszámoló az egyházmegyei közgyűlésekről Északi Egyházkerület: Veszprémi Egyházmegye A veszprémi egyházmegye 1954. május 5-én tartotta évi rendes közgyűlését Veszprémben. A megnyitó istentiszteleten Bárány László lelkész prédikált, a Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadója. Az offertó- riumot a Gyülekezeti Segélynek adták. Dr. Fekete Zoltán egyházmegye! felügyelő távollétében dr. Zoltai Róbert rangidős felügyelő nyitotta meg az ülést és az első között üdvözölte Moravetz Lajos Veszprém megyei Állami Egyházügyi Hivatali megbízottat. Felolvasták dr. Vető Lajos püspök üdvözlő levelét, majd Halász Béla esperes tartotta meg hatalmas esperesi jelentését. Többi között a következőket mondta: »A legszigorúbb vizsgabiztos mindig az élet. Ez a részrefhaj- latlan. szigorú vizsgabiztos tett tanúságot arról, hogy helyes és bölcs volt egyházunk zsinatának az az intézkedése, mellyel az egyházmegyét megalkotta. Az egyházmegye életképes és erős, gépezete minden, baj és zavar nélkül működött. Feladatunk pedig volt bőven. így mindenekelőtt meg kellett teremteni a lelki egységet a még különböző egyházmegyéből jött gyülekeztek és lelkésztestvérek között. Tíz gyülekezetben nyugdíjazás folytán meg kellett oldani a íelkész- változás fontos és kényes kérdését. Felül kellett vizsgálnunk az összes gyülekezetek háztartását. Gondoskodnunk kellett arról, hogy az új zsinati törvények rendelkezései valósággá legyenek a gyülekezetek életében. Sűríteni kellett a lelkészi munkaközösségi értekezletek számát és biztosítani kellett a gyors és pontos egyházigazgatást.« Az esperes itt köszönetét mondott a megértőén együttműködő lelkészeknek és felügyllőknek. A harmincegy egyházközséget magába foglaló egyházmegyében dr. Halász Béla esperes 1952 második felében ötvenhárom, 1953-ban pedig hetvenhárom hivatalos kiszállást végzett s ezzel példáját adta az egyházmegye kiépítéséért és együtt-tartásáért áldozatkészen dolgozó esperesnek. »Az állami Egyházügyi Hivatal részéről mindig a legteljéseisb megértést és jóindulatot tapasztaltunk — mondotta a továbbiakban az esperes — és kiemelte Moravetz Lajos megyei főelőadó segítőkészségét. »Bizonyára elismerése volt ez annak a szükséges és áldozatos munkának, amelyet lelkészeink végeztek és végeznek népünk javára. A gyülekezetek pásztorai valóban együttéreztek népükkel, minden nagy kérdésben lelki eligazítást adtak híveiknek. Tör- vénytiszteletrc, munkára és becsületes életre intették a rájuk bízottakat és ezzel a lelki újjáépítés hatalmas ügyét is szólták. Lelkészeink nem csináltak titkot abból, hogy tántoríthatatlan hívei a békének, mert tudják azt, hogy a békesség élet és fejlődés, a háború nedig pusztulás és halál. Szemük előtt Tessedók Sámuelnek, a népéért élő és dolgozó, nemes lelkipásztornak alakja állt és minden alkalmas és lehető módon igyekeztek támogatni azokat a kormányzati törekvéseket, amelyeknek a célja népünk jóléte és felemelkedése volt.« Az egyházmegye lelki munkájáról szólva az esperes kiemelte, hogy az a nagykiterjedésű egyházmegyében mindenütt élénk volt. »Lelkészeink és önkéntes egyházi munkásaink. szabadon és zavartalanul végezték igehirdetői és pásztori munkájukat. Két esztendő alatt egyetlenegy panasz sem volt. Elvitathatatlan, hogy hatalmas lendületet adott a lelki munkának az a körülmény, hogy az egyházmegye tíz gyülekezetében új munkások álltak az Űr szőlőjébe. Van olyan gyülekezetünk, ahol eddig nem volt bibliaóra, de amióta az újonnan választott lelkész bevezette azt, az rendkívül látogatott. Egy másik gyülekezetünkben a lelkészváltozás előtt a vasárnapi perselyhez képest a mostani tízszer annyi. Egy harmadikban az egyházfenntartói .járulék háromszorosa gyűlt össze. Letagadhatatlan, hogy a gyülekezetekbe került úi pásztorok értékes talentumokat, új színt és vérkeringést hoztak egyházmegyénk életébe.*« »A tervszerű lelki munka biztosítására igen célszerű, volt az egyházi vezetőségnek az 1953. évi V. te. végrehajtási utasításában kifejezett ama rendelkezése, hogy minden lelkésznek munkatervet kell készítenie az elkövetkező esztendőre és azt az esperes! jóváhagyás után végre is kell hajtania. így most már ezután nem alkalom- és ötletszerűen, hanem előzetes tervek szerint folyik ja. lelki munka egyházmegyénkben. A munkatervek áttanulmányozása igen komoly tanulságokat jelentett. Átütő ereje van a bibliaóráknak.« Az esperesi látogatásokról szólva, az esperes kiemelte, hogy mindenütt meglátogatta a gyülekezetek felügyelőit és gondnokait is. Hálával adózik a presbitereknek. »Láttam és értékeltem, hogy milyen mélyen él a mi evangélikus népünkben az egyházhoz, a templomhoz és a hithez való ragaszkodás. Derék presbitereinktől józan látást tanultam az elgondolt terveik véghezvitelére. Testvéri őszinteséggel beszélgettem velük mindennapos életük dolgairól.« A lelkészek munkájáról szólva hangsúlyozta az igazi lelkészi hivatásvégzés örömeit és megállapította, hogy az egyházmegye lelkészei az újabb időben nagy gondot fordítanak a filiákra s ez a filiák evangélikus népét nagy hálával tölti el. A gyülekezeti munka statisztikájának értékelt ismertetése után az egyházmegyében rolyt szeretetszolgálat munkájáról számolt be. Az egyházmegye gyülekezetei többek közt a Lelkészpéző Intézetnek 14.000 forintot juttattak. Az esperes ezután a valamennyi egyházközségben megtartott háztartási vizsgálatokról számolt be. A gyülekezetek mindenütt megálltak a helyüket és biztosították az egyházi életet. Ba- konycsernyén orgonát javíttattak. Bakonyszentlászlón a Gyülekezeti Segély háromszorosát gyűjtötték. Csöglén ötezer forintos templomjavítást végeztek. Dabronyban kilencezer forinttal több volt a bevétel, mint az előző évben. Homok- bödögén kijavíttatták a templomtornyot. Kapolcson, ahol az egyházmegyében legnagyobb károkat szenvedett a templom, a lelkészlak és az orgona, tovább törlesztették a helyreállítás után megmaradt tartozásokat. Kertán erősen megnőtt a perselypénz összege. Marcelger- gelyben példásan szép volt a Gyülekezeti Segély és a Lelkésznevelő Intézet támogatása. Nagyalásonyban a megajánlások 100 százalékban befolytak. Szentantalfán a Gyülekezeti Segélyre történt adakozás egy lélekre eső összege 3 forint! Takácsiban 28.000 forinttal berendezték a templomot. A többi gyülekezetek is mind megállják a helyüket. A lelkészi munkaközösség buzgón dolgozott. Az esperesi jelentés a továbbiakban az esperesi látogatásokról szól s ennek során a gyülekezetek 'életében történt jelentősebb eseményekről, melyek közül kiemelkedik az, hogy Révfülöpön használatba adták az új templomot. Az esperesi jelentés nagyszerű pontja az volt, hogy tizennyolc egyházközséget sorol fel, amelyben az elmúlt másfél esztendő alatt valamilyen templom vagy egyházi épület- javítást végeztek: Ajka, Csögle, Dabrony, Gecse filiája: Szere- cseny, Homokbödöge, Kerta, Keszthely, Révfülöp, Marcalger- gelyi és filiája: Külsővat, Mezőlak-Békás. Nagyvázsony, Somló- szöllős, Szentantalfa, Takácsi, Tés, V^iyola, Veszprém és Zala- galsa. tz nemcsak egyházunk erejét, hanem magyar népünk egyre javuló életszínvonalát is igazolja. Az esperesi jelentés a továbbiakban a népmozgalmi adatokat, az egyházmegye személyi adatait és a gyülekezetek terveit és reménységeit tárja fel szép sorjában. Az esperes jelentése végén hálát ad az eredményekért : »Szorítsuk meg mégjobban egymás kezét és együtt induljunk el új, hatalmas és szép feladatok megoldása felé — fejezte be jelentését dr. Halász Béla esperes. Ezután Sümeghy István egyház- megyei aljegyző a hitoktatásról és a konfirmációról szóló jelentést terjesztette elő. Szepesi István, az egyházmegyei számvevőszék egyházi elnökének jelentése után Mesterházy Ferenc keszthelyi lelkész a Kaper- naum működéséről terjesztett elő jelentést. Beszámolt arról, hogy a ka- pernaumi belmissziói telepen berendezték a nyugdíjas lelkészek otthonát, mely a telep egvik felét veszi igénybe és megtartották a nyári konferenciákat. Jelentős építkezést végeztek az otthonban, elsősorban a konyha áthelyezése terén. Dr. Bányai Béla egyházmegyei levéltáros beszámolt az egyházmegyei levéltárról, Bárány László, az egyházmegyei Gyülekezeti Segély előadója a Gyülekezeti Segély rhunkájáról. A közgyűlés lelkes hangulatban ért véget, Hajdú-Sxabolcsl Egyházmegye A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye 1954. április 29-én tartotta közgyűlését Nyíregyházán. A közgyűlést megelőző napón az egyházmegye lelkészi munkaközössége tartott ülést. Az írásmagyarázatokat Tarján Béla és Endreffy János tartotta. Megyer Lajos esperes beszámolója és Endreffy Zoltán tájékoztatója után Gáncs Aladár »A szentírás evangélikus használata« címen, Lábossá Lajos pedig »Római személyek és szokások az Űj szövetség ben« címen tartott előadást. Az egyház- megyei tanács is ülést tartott. A Gyülekezeti Segély ünnepi isten- tiszteletén if j. Benkóczy Dániel kölesei lelkész hirdette az igét. A közgyűlés reggelén Balczó András nyíregyházi lelkész osztott úrvacsorát. A közgyűlésen részt vett dr. Kádas Miklós és Molnár Bálint, a református egvház képviseletében. Dr. Sár- bert Ármin egyházmegyei felügyelő megnyitó beszéde után Megyer Lajos esperes előterjesztette esperesi jelentését. Többek között a következőket mondotta: »Krisztus népe mindenütt felismerte, hogy az ő helye nem a háború, hanem a béke oldalán van. Nem lehet soha és sehol a háború és az értelmetlen pusztítás vak eszköze, hanem mindenütt és mindenkor a békét szolgálhatja örvendetes, hogy ezt a szolgálatot az Űr mennyire megáldotta. Kitűnik ez abból a tényből is, hogy sikerült mindez ideig a háború rémét visszatartani és tovaűzni, sikerült a nagyhatalmakat most már rövid idő alatt másodszor a tárgyalóasztal mellé ültetni. hogy vitás kérdéseiket háború nélkül békében, tárgyalások útján rendezzék. Szabad nekünk ezt úgy hinnünk és úgy Látnunk, hogy ezt annak a mindenható Űristennek köszönhetjük. aki a népek szívébe a béke és együttműködés gondolatát ültette el és aki a döntő lépéseknél a legkülönbözőbb felfogású és gondolkodású embereket egy nevezőre tudja hozni: a béke. az emberiség megmentése és továbbihaladása szolgálatára. A magyar egyházak mindegyike imádkozott és dolgozott a békéért.« A továbbiakban az Egyházak Világtanácsa működéséről szólott az esperes, megemlékezett az evanstoni nagygyűlésről, majd a következőket mondotta: »Az egyházak egymásratalálásának és összetartozásának igen szép megnyilatkozását adta a testvér református egyház akkor, amikor először a cseh Hromadka professzort avatta díszdoktorrá a debreceni Teológiai Akadémián és másodszor, amikor ugyanezt tette meg Nyifcoláj orosz ortodox metropolitával. Kilencszáz évvel ezelőtt történt az a sajnálatos szakadás a keresztyén egyház testében, amely az addig egységes keresztyénséget két táborra, keletire és nyugatira különítette el s azóta a közeledésnek hazánkban szinte semmi jele nem mutatkozott. Most kilencszáz esztendő múlva az orto- dok egyház e nagynevű és világhíres főpapját s vele az orosz ortodox egyházat ilyen közel vonta szivéhez testvér református egyházunk, külsőleg is kifejezve azt a tényt és valóságot, hegy Krisztusban, a gyökérben egyek és testvérek vagyunk.« Egyházunk nemzetközi helyzetéről szólva Megver Lajos esperes megállapította, hogy a világ egyházainak figyelme és szeme egyre ku- tatóbbam és érdeklődőbben fordul felérik. »Rajtunk és bennünk keresik annak titkát és magyarázatát, hogyan tud megállni Isten népe ú.i társadalmi keretek között a népi demokráciában. Egyházaink élete és ébredése sokak előtt még ma is rejtély. E »rejtély« kulcsa pedig ott van abban a személyben, aki a világ egyházainak reménysége. Jézus Krisztusban. Egyházunk megléte és a benne folyó eleven munka mind annak bizonysága, hogy az egyház jól tud élni a népi demokráciában, ha egyedüli hivatásának, küldetésének tartja a Krisztustól kapott drága örökséget, a szeretet- ben és hitben az embereknek szolgáló engedelmes életet.« Egyházunk életére nézve az esperes kiemelte a két protestáns egyház együttműködését, az Állami Egyházügyi Hivatal állandó és esetenkénti megértő támogatását, majd az egyház lelki munjéról szólva, az új zsinati törvénycikkek érvényesüléséről, az egyházi sajtó és az egyházi konferenciák munkájáról szólott. Az egyházmegye gyülekezeteiről egyenként számolt be, majd ismertette a népmozgalmi adatokat és a gyülekezeti munka értékelt statisztikáját. Kiemelte, hogy az egyházmegye egyházközségei a múlt esztedőben negyvennyolcezer forintot fordítottak szórványgondozásra, a kisvárdai egyházközség tataroztatta egyházi épületeit, Komádi, Kölese és Olcsva bevezettette a villanyt a templomba és a lelkészlakásba, Nyíregyháza pedig a szegényháztéri imaházát templommá alakíttatta és felszerelte. Az esperes így fejezte be jelentését: »Isten Lelke a reménység alatt élő népünkben csodálatos dolgokat végzett el: nyitogatta szemeinket, ébresztgette alvó lelkiismeretünket és növelte felelősségünket nemcsak a közelvalók- kal szemben, hanem a távollevőkkel, népünkkel, világunkkal szemben is. Rávezetett arra, hogy nem lehet elzárkó- zottságban élni, a körülöttünk levő élettel, feladatokkal semmit sem törődni. Rá kellett jönnünk arra, hegy életünkben mindez szervesen és szorosan összefügg. Hisszük, hogy a világ minden kérdése megoldható. Krisztusnak van szava, eligazítása világunk és népünk felé. Ezt a szót nekünk életünk és magatartásunk által hitben és engedelmes szeretetben kell megmutatnunk.« Balczó András lelkész beszámolt az egyházmegyében folyt hitoktatásról és konfirmációról, Fábry István lelkész előterjesztette az egyházmegyei számvevőszék jelentését, Asbóth Lajos egyházmegyei Gyülekezeti Segély-előadó a Gyülekezeti Segélyről szóló jelentést, majd Megyer Lajos esperes az egyházmegyei lelkészi munkaközösség munkájáról szóló jelentést. A nyírségi re- fonrpátusság nevében dr. Kádas Miklós lelkész üdvözölte a közgyűlést. A megüresedett tisztségekre a következőket választották: törvényszéki bírónak Solymár András lelkészt, az egyházmegyei tanács póttagjának Asbóth Lajos és Fábry István lelkészeket, Lejtényi Gyula, L. Kovács András és Barta László világiakat, számvevőszéki elnöknek Fábry István lelkészt, a számvevőszék tagjainak Oltványi Ödönt, Lejtényi Gyulát, Weiszer Gyulát, Joób Olivért, Schmid Lehelt, Tarján Bélát. Az egyházmegyei Gyülekezeti Segély egyházmegyei előadójának Asbóth Lajos lelkészt, Déli Egyházkerület: Bács-Klskún Egyházmegye A Bács-Kiskun egyházmegye május 5-én, Kiskőrösöm tartotta közgyűlését. A közgyűlésre majdnem hiánytalanul eljött az összes egyházmegyei gyülekezet lelkésze és felügyelője, valamint részt vettek a kiskőrösi egyházközség presbiterei. A közgyűlést megelőzően úrvacsorái istentiszteletet tartottak, amelyen Hulej Alfréd bócsai segédlelkész szolgált. A gyülekezeti teremben egybegyűltek előtt Sikter András esperes imádkozással nyitotta meg a közgyűlést. Rajnay Károly egyház- megyei felügyelő üzenetében hangoztatta, hogy az egyházmegyei elnökségnek közösen kell megoldani az egyházmegye számos problémáját és vállvetve kell együttmunkál- kodniok az egyházmegye ügyeiért. Fontosnak tartja, hogy az egyházmegye vezetősége ismerkedjék meg a gyülekezetekkel és a gyülekezetek minden ügyes-bajos dolgával. Az egyházmegye rendezzen időnként presbiteri konferenciákat és ezen Lgen komolyan foglalkozzanak az egyházközségi tanácsok feladataival és a gyülekezetekben végzendő munkáival. Legyen közös a segíterű- akarás és segítségnyújtás a gyülekezetek között, nemcsak lelki, hanem anyagi vonalon is. tudvalevőleg az egyházmegye területén több anyagilag gyenge gyülekezet van. Sikter András esperes jelentésében elsősorban az Egyházak Világ- tanácsa evanstoni nagygyűléséről emlékezett meg. »Krisztus a világ reménysége. Reménységünk életünkben és halálunkban, jelenünkben és jövendőnkben, ö egyházunk reménysége és a világnak reménysége.« Az Őbenne való reménységben történt egyházunk egész élete, benne az egyházmegye élete is. Az esperes felsorolta az országos egyház életében történt fontos eseményeket, beszámolt az egyházmegyében történt püspöki látogatásokról és méltatta a zsinat munkáját. Beszámolt az egyházmegyében történt lelkészválasztásokról és az Egyezmény szerinti kongruaesökkentés problémájának megoldásáról és annak következményeiről. Beszámolt az esperes arról, hogy az apostagi egyháziközség huszonötezer forint költséggel renováltatta a lelkészlakást és megjavíttatta az orgonát. A bajai egyházközség a lelkészlakást tataroztatta. Ugyanígy Kecskemét, Páhi is. A csengődi egyházközség bevezettette a villanyt. A kisapos- tagi leányegyházközség lelkészlakást vásárolt. A soltvadkerti egyházközség bevezettette a villanyt a templomba. a gyülekezeti házba és a lei- készlakásba. A bócsai leánvegyház- község több ezer forint értékben ol- tárterítőket, szószékeket és egyéb templomfelszerelési tárgyakait szerzett be szórványközpontjai számára. A kiskőrösi egyházközség áldozatkészségére jellemző, hogy az áldozati vasárnap offertóriuma 16.500 forint volt. Egyházi sajtónkról megemlékezve, az esperes ezt mondta: »Megjelent a régen várt új Konfirmációs Káté és örömmel állapítjuk meg. hogy Benczúr László püspöki titkár jó munkát végzett. Köszönjük ezt a kiváló sajtóterméket.« Az egyházmegyei lelkészi munka- közösség munkájáról, a népmozgalmi adatokról és az egyházközségi gyülekezeti munkákról számolt be ezután az eperes. A háztartási adaték közül kiemelkedik az, hogy míg az egyházmegyei egyházközségek tartozásai 1952-ben 298.085 forintot tettek ki, addig ez 1953-ban 52.680 forintra csökkent. Az egyházközségek 1952-ben 17.000 forintért, 1953- ban 43.000 forintért tudtak tatarozási munkákat végezni. Beszámolt az esperes a vallástanítás fejlődéséről és a konfirmációról, valamint az egyházközségeknek az országos egyházi ügyekhez való hozzájárulásáról. Palotay Gyula számvevőszéki elnök tett ezután jelentést, majd megválasztották az egyházmegye új tisztikarát. Egyházmegyei főjegyző lett Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész választották az egyházmegye új tisztikarát. Egyházmegyei főjegyző lett Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész és Solti János kiskőrösi tanító. Az egyházmegye ügyésze dr. Koren Endre. Az egyházmegyei tanács tagjai: Bakay Zoltán, Bachát István, Palotay Gyula lelkészek, dr. Gellén János, Fehér Sándor, Kudron Nándor, Schnauti- gel László világiak. Póttagok: Szent- pétery Péter, Ádám János, dr. Magyar Jenő. A törvényszék tagjai: Bakay Zoltán, Palotay Gyula, Bachát István, Hernády Nándor lelkészek, dr. Fonth Sándor, Bakay Péter, Fehér Sándor, Solti János világiak. Jegyző: Murányi Árpád. Az egyházmegyei számvevőszék elnöke Palotay Gyula hartai lelkész, tagjai: Szentpétery Péter és Fehér Sándor. Pénztáros: Bachát István. Ellenőr Szentpétery Péter. Jegyző: Murányi Árpád. A Gyülekezeti Segély előadója: Ponicsán Imre és Solti János. Levéltáros: Ponicsán Imre' lelkész. Az egyházmegyei közgyűlést megelőzően az egyházmegye a következő ciklusra is esperessé választotta Sikter András soltvadkerti lelkészt, egyházmegyei felügyelővé pedig ismét dr. Rajnay Károly bajai egyházfelügyelőt, i A Déli Egyházkerület és D. De- zséry László püspök képviseletében Rédey Pál egyhézkerületi lelkész üdvözölte a közgyűlést. »Ezekben a napokban egyházkerületünk nyolc egyházmegyéjében tartanak egyház- megyei közgyűléseket. Ezek a közgyűlések méltán mutatják egyházunk sokoldalú életét s az itteni erperesi jelentés is bizonyította, hogy másfél év alatt mekkora eredményeket értek el gyülekezeteink az egyházi munka területén. Meggyőződésünk, hogy az a munka, amit ezen a téren egyházunk szívósan folytatott, megtermetté a maga gyümölcseit. Ezért az egyházi munkáért való hálaadásból is szívünk mélyéből óhajtjuk a békét. Az egyházban is világos, hogy a béke ügye mindnyájunk ügye, de nemcsak ügye, hanem feladata is. Nem sajnáljuk érte az áldozathozatal bármilyen formáját sem. Ebben a munkában nem állhatunk még. Egyházi munkánkat is úgy kell igazítanunk, hogy az népünk és az egész emberiség békeügyét szolgálja. Ez a konkrét feladatokban valósul meg. Ez az egyházmegye és ennek az egyházmegyének evangélikus lakossága paraszti foglalkozású nép. Most számunkra itt mutatkozik a legelső lehetőség arra, hogy becsülettel dolgozván, tisztességgel álljunk meg Istenünk és népünk előtt. A mezőgazdasági munka jó elvégzése keresztyén bizonyságtétel, szolgálja a béke ügyét és a magunk hasmát is, mert megszerzi bőséges kenyerünket« — fejezte be üdvözlő beszédét Rédey Pál egyházkerületi lelkész. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII,, Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—Vili. 10.000 példányban nyomatott 2-542396. Athenaeum (F. v. Soproni Befa) '
