Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-06-06 / 23. szám

% EVANGÉLIKUS ÉLET LATOQATAS zalaban Mélyen maradt a méreg A térdelésből felmagaslott majd letörölte könnyeit és szólt az ember Istenéhez: Dicsőség néked, ó Uram, kegyelmedért. Tiéd a hála, tiéd e szív, e kar. Örök dicséret zengjen szent nevednek. Most tehát én is megbocsátok, amint keményen megparancsolád. S ezzel elment az Űr elől. És találkozott az adóssal. Kegyes hangja messzire zúgott: Szavamat állom, megbocsátok. Béíke veled. Hát Isten áldjon. De azt megsúgom szeretetből: nem ajánlom, hogy találkozzunk. Nem mintha haragtartó lennék, hisz megmondtam, hogy meg­bocsátok, de téged látni nem alkarlak. Gyorsan tűnj el, tisztulj előlem. Mélyen maradt a méreg. Urunk, irgalmazz nékünk. Bodrog Miklós GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. június 6. Pünkösd vasárnap. — »Kaptok Szentlelket ajándékul.) Igék: Csel. 2, 36—38. — Lk. 11, 9—13. — Liturgikus szín: piros. 1954. június 7. Pünkösd hétfő. — »A Lélek gyümölcse.-« Igék: Csel. 2, 42—47. — Lk. 12, 31—37. — Liturgikus szín: piros. Az Evangélikus Élet munka­társai és dolgozói Lélekben gazdag pünkösdi ünnepet kívánnak minden kedves Olvasónknak! KADIÓS félóra Június 6-án, pünkösd vasárnap­ján délelőtt fél 9 órakor evangé­likus vallásos félórát közvetít a PetŐfi-rádió. Prédikál Tessényi Kernéi lelkész, püspöki titkár. ZUGLÓ Május 30-án, vasárnap este 6 órakor templomi egyházzenei hang­verseny volt. Tízéves kántori szol­gálatának évfordulója alkalmából ifj. Szuchovszky Gyula játszott har- moniumon. Közreműködött _ a gyü­lekezeti vegyeskar Ittzés Gábor ve­zetésével. Az ofíertóriumot a temp- lomépítés javára fordították. Az egyház feladataihoz erő kell — mondotta Vető püspök Óbudán A Budai Egyházmegye május 30-án, vasárnap délután az óbudai templomban csendes napot tartott presbiterek számára. Közéi száz presbiter jelenlétében Várady Lajos esperes megnyitó áhítata után Bottá István lelkész tartott előadást »Szol­gálat és szeretet« címen. Azután kü­lönböző gyülekezetek presbiterei néhány mondatban beszámoltak ar­ról, hogyan végzik szolgálatukat. A gyakorlati és elvi kérdések felvetése igen gazdagította a jelenvoltakat és alapot nyújt a további beszélgetésre. Befejező áhítatot tartott Danhauser László lelkész, aki a presbiter pász­tori egyéniségéről szólt A presbiterek csendes napja gyüleketi esttel fejeződött be, ame­lyen már az óbudai evangélikusok is szép számban vettek részt. Az ol­tár! szolgálatot Komjáthy Lajos lel­kész végezte, majd dr. Vető Lajos püspök tartott írásmagyarázatot. A keresztyén vallás férfias jellegéről beszélt. Az egyházért való felelősség nagyobb terhe — mondotta a püspök — a férfiakon nyugszik, annak el­lenére, hogy a bűn és a kegyelem te­kintetében Isten nem tesz különb­séget férfi és nő között Az egyház feladataihoz erő kell! Ezek a feladatok összefoglalha­tók a szolgálatban, úgy, ahogyan azt Jézus Krisztusnál látjuk, aki azért jött, hogy szolgáljon. Az egyháznak is másokért kell élnie ebben a történelmi korszakban, amelyben ma élünk és meg kell látnunk minden feladatot, amely az egyházra vár. Azután utalt a püspök a keresztyén egységmozgalomra, amely iránt ép­pen az óbudai presbitérium tagjai mutattak nagy érdeklődést. A pres­biterek vegyék szemügyre azokat a feladatokat, amelyek az egyház előtt állanak, mint hivő emberek s mint akiket Isten nein hiába küldött az egyház szolgálatába, mint saját munkatársait ingyen való kegyelem­ből, hogy munkálkodjanak a szere- tetért, a békességért, a -nyomorúság­gá1, a békétlenséggel szemben. Az erő azonban az az erőtlenség, amelyet a bűnbánat hordoz magá­ban. A krisztust elfogadó^ erőtlenség arra támaszkodik, aki győzött bűnön és halálon. Imádkozzék az egyház azért, hogy legyen benne, férfiak­ban, de a nőkben is, világosság, bá­torság és hit — fejezte be Vető La­jos püspök bevezető előadását. Az Óbudai énekkar szép számai után Várady Lajos es­peres tartott záróbeszédet. Először a presbiter külső és belső elhivatásá- ról szólott. A presbiter jellemző vo­násai a hit, a hitről való bizonyság- tétel, a mindenek felé kitáruló sze­retet. Majd a következőt mondotta: — Az 1953. évben hozott V. te egyházunk presbitereire nagyon nagy felelősséget helyezett az egy­ház igazgatásában. Eszerint gyüle­kezeteink és egész egynázunk leg­fontosabb kérdései vagy a persbiíe- riumokban dőlnek el, vagy ott nyer­nek döntő előkészítést. Egyházunk számára tehát életkérdés a presbité­riumok összetétele és szolgálatának minősége. Az egyház megújulása elválaszt­hatatlan a presbiterek megújulá­sától és a presbitériumok szol­gálatától. Nem szabad belenyu­godnunk abba, hogy a presbiteri ülések csak közigazgatási és anyagi ügyek jó vagy rossz tárgyalásában merüljenek ki, hanem arra kell törekednünk, hogy a Szentlélek műhelyei le­gyenek, a tusakodás, a lelki küz­delmek műhelyei, amelyekből szent elhatározások születnek, mert ez az egyház építésének módszere és lényege. Ez fele!, meg az evangélikus történeti hagyományoknak is. Ezért kell egyházunknak is nagy figyelemmel és törődéssel a presbi­tériumok felé fordulnia, hogy a pres­biterek valóban Krisztus szolgái, sáfárai, »az egyház keze és szája le­gyenek«. Befejezésül azokról a kötelessé­gekről beszélt, amelyekkel a gyüle­kezet tartozik a presbitereknek. A gyülekezet becsülje meg és szeresse a presbitereket, támogassa őket munkájukban és imádkozzék éret­tük, mint a gyülekezet vigyázóiért. ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET D. Dr. Vető Lajos püspök a lemon­dott Csákó Gyula püspöki titkár he­lyébe június 1-i hatállyal kinevezte Tessényi Kornél Hegyeshalom-levéli lelkészt az Északi Egyházkerület püspöki titkárává, RÁKOSPALOTA Május 30-án ünnepi istentisztelet és díszközgyűlés keretében iktatta be Gyöngyösi Vilmos esperes az újonnan megválasztott elnökséget és presbitériumot. Az istentiszteleten az esperes prédikált, a beiktatást pedig Kökény Elek lelkésszel együtt végezte. A közgyűlésen dr. Göttche Ervin egyházmegyei felügyelő s Csiz­madia András egyházközségi fel­ügyelő köszöntötte id. Csizmadia István, presbitert abból az alkalom­ból, hogy ötven éve presbitere a gyülekezetnek. — Délután szeretet- vendégség volt. Gyöngyösi Vilmos esperes »Pünkösd előtt« címen, dr. Göttche Ervin egyházmegyei fel­ügyelő »Uj zsinati törvényeink« címen tartott előadást ÓZD A nyugdíjba helyezett Marcsek János ózdi lelkész helyébe D. Dr. Vető Lajos püspök helyettes lelké­szül kinevezte Virág Gyula gyömrői lelkészt. GYÖMRŐ D. Dezséry László püspök Csákó Gyula lelkészt a gyömrői egyház- községbe helyettes-lelkészül rendelte. HEGYESHALOM D. Dr. Vető Lajos püspök a püspöki titkárrá kinevezett Tessényi Kornél lelkész helyébe Sikter László budafoki segédlelkészt rendelte ki helyettes-lelkész ül, BUDAFOK D. Dr. Vető Lajos püspök az állá­sáról lemondott Fogarasi Árpád budafoki lelkész helyébe helyettes­lelkészül kirendelte Visontai Róbert pestlőrinci segédlelkészt. SZEGED Május 23-tól 30-áig gyülekezeti napok voltak. Koren Emil Budapest- kőbányai lelkész hirdette az igét KECSKEMÉT Május 30-án gyülekezeti nap volt. Az istentiszteleten és az előadásokon Görög Tibor esperes szolgált, ö szol­gáltatta ki az úrvacsorát is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Pünkösd vasárnapján, este 7 órai kezdettel a templomban műsoros vallásestet rendeznek, melyen Kál­mán Lajos nagymágocsi lelkész szolgál. SZÜLETÉS Hernády Nándor apostagi lelkér széknek május 24-én András Nándor nevű fiúgyermekük született. Kajos János nagyvelegi lelkészt és feleségét Isten negyedik gyer­mekkel áldotta meg, aki keresztség- ben a János Péter nevet kapta. Egyházfit keres a kőbányai egy­házközség Budapest területén lakás­csere lehetőséggel. Zala megye »nevezetessége« a múltban az volt, hogy közepében fekszik Göcsej dombos és a forga­lomtól elzárt vidéke, ahol sok ér­dekes, ősi népi hagyomány mellett sok babonával és elmaradottsággal is találkozhatott az ember. Zala másik »nevezetessége« ösz- szefügigött ezzel. Az ország »leg- katolikusabb« megyéjének mond­ták. Nemcsak azért, mert a lakos­ság 98 százaléka katolikus volt, hanem azért is, mert a 'katolikus klérusnak erős befolyása volt a megye életére. Egy útkaparó-állást sem lehetett itt betölteni a zala­egerszegi püspök hozzájárulása nél­kül. Egy evangélikus tanító mondja el, hogy amikor ötven éve kine­vezték az egyik város állami isko­lájához, a szószékről prédikálták ki a »hallatlan« esetet. A felszabadulás óta azonban sok minden megváltozott Zala megyé­ben. Zalaegerszegen nem utasítják rendre a preftestánsokat, ha levett kalappal nem köszönnek a plébá­nosnak. Göcsej vidéke is változó­ban. Traktorok pöfögése hallatszik a határban. Olajfúró telepek tűn­nek fel Göcsej peremén. A puszta- szentlászlói papi lakáson földgáz­zal világítanak és ezzel fűtik a kályhákat is. De földgázzal világít­ják és fűtik a falu valamennyi há­zát. A gyülekezet azon gondolko­dik, hogyan vezethetnék be a csö­veket a fővezetéktől kissé mesz- szebb eső templomiba is. Egymástól távol, szétszórtan, számtalan szórványban és néhány kicsi, de rendezett gyülekezetben élnek itt az evangélikusok. Észak- Za.lában mindössze négy gyüleke­zetünk van: Zalaistvánd, Zalaeger­szeg, Puszta szén tlászló és Barla- hida. Ezeket a gyülekezeteket lá­togatta meg most D. Dezséry László püspök. Barlahidét most nem ejtette ugyan útba, de he­lyette meglátogatta délen Nagy­kanizsát és Sandot. Útjára Kutas Elek, a Somogy—Zalai Egyházme­gye esperese is elkísérte, valamint Benczúr László püspöki titkár. A gyülekezeteikben igét hirdetett és a presbitériumok tagjaival beha­tóan beszélgetett a püspök. Söjtört, Deák Ferenc szülőfalu­ját hagyja el a gépkocsi, utána nemsokára Pusztaszentlászló követ­kezik. A domboldalon álló szép kis templomhoz ötven falépcsőn vezet fél az út. A gyülekezet apraja- nagvja együtt. »Érdemes lenne-e az ötven lépcsőn feljönni, a napi fáradságos munka után még egy órát együtt tölteni a templomiban, ha nem tudnók, hogy az evangé­lium, amit hirdetünk, Isten öröm- üzer.ete, minden ember javát szol­gáló, új életre felszabadító szó?« — mondja a püspök igehirdetésében. Istentisztelet után a presbiterek feszült figyelemmel, érdeklődve hallgatják a püspök tájékoztatását. A maguk részéről a község épülő új iskoláját, volt tanítójukat, aki a megye legkiválóbb pedagógusa volt, a konfirmációt hozzák szóba. Az egyik nyolcgyermekes presbiter, egyszerű mesterember, gyermekei­nek szép tanulmányi eredményéről és továbbtanulásáról számol be. A gyülekezet lelkésze: Loós János — a jelek ezt mutatják — gondos munkát végez a gyülekezetben. Másnap délelőtt átolvassa a püspök a lelkész valamennyi ádvent óta el­mondott prédikációjának kéziratát. Majd az esperessel együtt közösen megbeszélik. Az igehirdetés a lelkész munkájának szíveközepe. A MAGYAR, PROTESTANTIZMUS története elevenedik meg nemsokára a budapesti Millenniumi Emlékmű­vön. Már írtunk e helyt Thököly Imre szobráról, Grantner Jenő alko­tásáról. Ez lesz ott az egyik szobor, amely a Habsburgok helyett a ma­gyar nemzet igazi uralkodóit, szabad­ságának forrásfakasztóit jeleníti meg. Ehhez társul Rákóczi Ferenc szobra, aztán Bethlen Gáboré és Bocskaié s végül Kossuth Lajosé. A szobrok alatt pedig dom­borművek beszélnek minden szónál ékesebb magyarázattal történelmünk igazi hőseiről. Minap közölt egyik képeslapunk mutatóba felvételeket a készülő öt új szoborról és az elké­szült domborművekről. Bocskai szob­ra alatt egy csatajelenet, Marton László műve, azt ábrázolja, hogyan űzi-hajtja maga előtt Magyarország hitvány vérvevő hadát, a császári zsoldosokat, hajdúinak élén Erdély híres fejedelme. Bocskai szabadság- harcának egyébként idén van a há­romszázötvenedik évfordulója. A Thököly-szobor alá kerülő dombor­műre, amely ugyancsak Grantnir munkája, a szikszói csatának egy je­lenete kerül, ágaskodó lovon kurucai élén harcol a vallás- és országszaba­Szombat délután Zalaistvánd kö­vetkezik soron. Az esperes gyüleke­zete. Zalaszentgrótról, a filiából Ki- szely Sándor segédlelkész is átjön. Itt az egyházmegye élete kerül meg­beszélésre. Közben azonban a pap­iakon felállított gyönyörű méhes megtekintésére is jut idő. Kutas Elek esperes az autóban jegyző­könyvek alapján számol be a püspöknek az egyes gyülekezetek es- peresi látogatása alkalmából szerzett tapasztalatairól. Gyorsan növekvő vetések, kedves zalai dombok kö­zött fut a kocsi. »Mennyi erő van ebben a tájban!« — lelkendezik az esperes. Lelkesen szereti szülőföld­jét és a rajta kibontakozó új életet. Szombat este Zalaegerszegen pré­dikál a püspök. Az ideiglenes pap­iakon tartott presbiteri ülésen Nagy Miklós, a gyülekezet lelkésze, rész­letes tájékoztatást adott a Zala me­gyei evangélikusság kialakulásáról és az éppen ötven éve önállósult zalaegerszegi gyülekezet eddigi éle­téről. Még a fehér asztal mellett is azokról az élményekről és tapasz­talatokról folyik a beszélgetés, ame­lyek a roppant kiterjedésű szórvá­nyokat gondozó lelkész sok évi em­lékeiből kerülnek elő. Vasárnap délelőtt a nagykanizsai gyülekezet templomában hirdeti De­zséry püspök az igét. Ez az egyházmegye egyik leg- rendezettebb gyülekezete. Az egyházmegye számvevőszéki je­lentéséből ezt olvashatjuk: »Nagykanizsa példás, jó gyüle­kezet. Számadása gondos, tar­tozása nincs. Pénztári maradvá­nya: 339S.— Ft. Egy egyház- fenntartóra eső önkéntes meg­ajánlás 87.30 forint. Évi adako­zás, szintén egy személyre vo­natkozóan, 150.04 forint. Áldo­zatvállalás tekintetében egyház­megyénk első gyülekezete.« Ezek az adatok Főnyad Pál lelkész hűséges munkáját is megvilá­gítják. Az utolsó meglátogatott gyüleke­zet Sand. Magastetejű, kicsi templo­mába aílig fér be a gyülekezet. A presbiterek arról számolnak be a püspök előtt, hogy a templomhajó meghosszabbításának terve foglal­koztatja őket. Teke Zsigmond, a gyülekezet lelkésze kéri is ehhez a tervhez a püspök támogatását. Az egész látogatás végső benyo­mása az, hogy szépülő és épülő ha­zánkban gyülekezeteink is épülnek, rendezettek, jód szolgádnak. KÜLFÖLDI HÍREK »Senki sem szolgálhat két Urnák« — címen amerikai protestáns vallá­sos egyesületek röpiratot adtak ki. »Nem lehet Krisztusnak is, meg az atombombának is szolgálni — han­goztatja a kiáltvány. — A békét nem lehet a félelem alapján felépíteni.« Dr. Katju, India belügyminisz­tere, a parlamentben jelentette, hogy az evangélikus külmisszioná- riusok száma az országban növeke­dett. 1947-ben számuk 1451 volt. De 1950-ben már 2614. Katolikus kül- misszionáriusok 1947-ben 820-an voltak, Indiában s 1952-ben már 1869-en. A belügyminiszter kijelen­tette azt is, hogy a misszionáriusok számára a vallási munkát engedé­lyezik. Nem engedi meg azonban a kormány azt, hogy a külmisszioná- riusok beleártsák magukat a poli­tikába, vagy hogy más vallásokat elnyomjanak. dító Thököly Imre. Nagyon érdekes a Bethlen-szobor alá kerülő relief. Azon ugyanis nem csatajelenet lát­ható majd, hanem a nagy fejedelem életének egyik diplomáciai aktusa. Szabó István azt az eseményt örökíti meg ott, amikor Pozsonyban 1620-ban Bethlen Gábor az országgyűlésen fo­gadja a protestáns csehek küldöttsé­gét, a cseh felkelés vezéreit, Thurn Mátyás grófot és társait s megköti velük a szövetséget. Több volt ez diplomáciai eredménynél A diplomá­ciai eredmények jó vagy rossz sakk­húzások, a cseh-magyar szövetség kö­zös és őszintén vállalt elv alapján jött létre s két nemzet természetes barátságát pecsételte meg. A Millen­niumi Emlékmű új szobrai láttán megmozdul az ember szíve, valami otthonos meleg érzés járja át tagjait. Nem veheti senki zokon, hogy a ma­gyar protestántizmus hősei kerülnek a régi magyar királyok közé. Tudo­másul kell vennie protestáns magyar­nak és nem-protestánsnak egyfor­mán, hogy ezek voltak a magyar nemzet igazi, őszinte fiai, ez az öt szabadsághős, vér a mi vérünkből, test a mi testünkből. Az ezeréves ma­gyar történelem körívén most már ők is útmutatók lesznek. A KIRÁLY ÉS A MOLNÁR természetesen mese, de miként a me­sében az igazság, Tatay Sándor bábjátékában is ott lappang az igazi történelem. Kinizsi Pál a molnárle­gény, Hunyadi Mátyás a király. Mindnyájan tudjuk, hogy a nép közt járó-kelő király nem véletlenül fe­dezi fel — kiváló emberismerő volt — a nép legtehetségesebb fiait s te­szi meg őket munkatársaivá. Kinizsi Pál is így lett hadvezére a nagy ki­rálynak. Örömmel néztük meg az új magyar bábjátékot az Állami Báb­színházban, mert úgy látjuk, hogy ebben a sajátosan mesemondó műfaj­ban, a bábjátékban, ki nem aknázott lehetőségek rejlenek számunkra. A bábjáték, ami mindmáig nálunk ma­gyarul látható volt, külső valami volt, hagyománya hazai földön nem lévén, merő utánzás stílusban és mondanivalóban egyaránt. Ahol a bábjátéknak százados tradíciói van­nak, ott népi játék, a nép életéből sarjadt figurákkal, nyelvvel, egész mivoltával az. Mi most felülről, mű­velődéspolitikai szándékból, kezdtük el néhány éve ezt a műfajt, soron van tehát, hogy Író, rendező, képző­művész és muzsikus jó együttműkö­déséből olyasmi jöjjön elő, ami a báb­színművet gyorsabban avatja nem­csak népszerűvé; hanem népi szár­mazásúvá, sőt nemzeti vonásává. Ta­tay Sándor jó megérzéssel ilyenfajta darabot írt a bábosoknak. Kinizsi Pál történetének epizódjaiból ötlete­sen fonta össze a mondanivalót, hogy benne legyen mindaz, amiből a nép és a múlt lélegzetét érezni szépen. Ott van a falu vége a malommal s az emberek forró együttérzésével s ott a főúri világ, amannak ellenlábasa. Arra megy Mátyás király, meglátja a moVnárlegényt. így lesz Kinizsi Má­tyás katonája. Mátyás próbára teszi hűségét és vitézségét egyaránt. S kez­dettől fogva Kinizsivel velefut a szép szerelem fonala, mely végül is, mind­végig érdekesen vezetett bonyodal­makon keresztül, a hőst és hősnőt hűségben összefűzi, f Persze, a báb- színműben még inkább, mint a szín­házban, azon múlik a mondanivaló sikere és érvényesülése, milyen si­keres és teljes a fígur&kadta káprá- zat. Csak a tökéletes kivitelezésű bábjátéknak van olyan szórakoztató és nevelő hatása, amilyenért a bábjá­ték egyáltalában létezik. S ezen a téren van még módunk a fejlődésre. LOTZ KAROLY ugyanabban az évben halt meg, mint Jókai: 1904-ben. Most van tehát ha­lálának félszázados évfordulója. A magyar élet nagy Ankerschmidtjei- nek egyike volt a Hessen-Homburg­han született kiváló festőművész, aki úgy költözött át Bécsből hozzánk, mint aki valamely varázskép hivo- gatására lépked egy új hazába. Pe­tőfi varázsa s a Petőfi varázsolta Al­föld és Magyarország vonzotta ide? Nyilvánvalóan az, s nem a siker és érvényesülés egyszerű vágya csupán. Első képei a tanyai képek. A néphez szállott, hogy föl tudjon emelkedni a nemzet szolgálatába. A múlt század második felét nem lehet nálunk el­képzelni Lotz Károly képei nélkül Ott van az 6 tiszta művészi vonalve­zetése mindenütt, ahol maradandót hoz létre ez a korszak. Az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Vigadó, a pécsi dóm falfestményei mind arról tanúskodnak, hogy Lotz volt a ma­gyar freskófestésnek, Székely Bertalan mellett, a legkiválóbb kép­viselője. Olyan képe, mint a gyö­nyörű »feketeruhás portréja« leá­nyáról, Cornéliáról, nemzeti festésze­tünk maradandó alkotásai közé tar­tozik. Az évforduló alkalmából a Szépművészeti Múzeum most Uj Ma­gyar Képtárában nyolc teremben száz festményét és húsz grafikáját állítja ki a mesternek, összeválogatva a Lotz-életműből a legjobbat és legma­radandóbbat, mindnyájunk gyönyö­rűségére, Szalatnay Rezső JEGYZETEK

Next

/
Thumbnails
Contents