Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-06-06 / 23. szám
% EVANGÉLIKUS ÉLET LATOQATAS zalaban Mélyen maradt a méreg A térdelésből felmagaslott majd letörölte könnyeit és szólt az ember Istenéhez: Dicsőség néked, ó Uram, kegyelmedért. Tiéd a hála, tiéd e szív, e kar. Örök dicséret zengjen szent nevednek. Most tehát én is megbocsátok, amint keményen megparancsolád. S ezzel elment az Űr elől. És találkozott az adóssal. Kegyes hangja messzire zúgott: Szavamat állom, megbocsátok. Béíke veled. Hát Isten áldjon. De azt megsúgom szeretetből: nem ajánlom, hogy találkozzunk. Nem mintha haragtartó lennék, hisz megmondtam, hogy megbocsátok, de téged látni nem alkarlak. Gyorsan tűnj el, tisztulj előlem. Mélyen maradt a méreg. Urunk, irgalmazz nékünk. Bodrog Miklós GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. június 6. Pünkösd vasárnap. — »Kaptok Szentlelket ajándékul.) Igék: Csel. 2, 36—38. — Lk. 11, 9—13. — Liturgikus szín: piros. 1954. június 7. Pünkösd hétfő. — »A Lélek gyümölcse.-« Igék: Csel. 2, 42—47. — Lk. 12, 31—37. — Liturgikus szín: piros. Az Evangélikus Élet munkatársai és dolgozói Lélekben gazdag pünkösdi ünnepet kívánnak minden kedves Olvasónknak! KADIÓS félóra Június 6-án, pünkösd vasárnapján délelőtt fél 9 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a PetŐfi-rádió. Prédikál Tessényi Kernéi lelkész, püspöki titkár. ZUGLÓ Május 30-án, vasárnap este 6 órakor templomi egyházzenei hangverseny volt. Tízéves kántori szolgálatának évfordulója alkalmából ifj. Szuchovszky Gyula játszott har- moniumon. Közreműködött _ a gyülekezeti vegyeskar Ittzés Gábor vezetésével. Az ofíertóriumot a temp- lomépítés javára fordították. Az egyház feladataihoz erő kell — mondotta Vető püspök Óbudán A Budai Egyházmegye május 30-án, vasárnap délután az óbudai templomban csendes napot tartott presbiterek számára. Közéi száz presbiter jelenlétében Várady Lajos esperes megnyitó áhítata után Bottá István lelkész tartott előadást »Szolgálat és szeretet« címen. Azután különböző gyülekezetek presbiterei néhány mondatban beszámoltak arról, hogyan végzik szolgálatukat. A gyakorlati és elvi kérdések felvetése igen gazdagította a jelenvoltakat és alapot nyújt a további beszélgetésre. Befejező áhítatot tartott Danhauser László lelkész, aki a presbiter pásztori egyéniségéről szólt A presbiterek csendes napja gyüleketi esttel fejeződött be, amelyen már az óbudai evangélikusok is szép számban vettek részt. Az oltár! szolgálatot Komjáthy Lajos lelkész végezte, majd dr. Vető Lajos püspök tartott írásmagyarázatot. A keresztyén vallás férfias jellegéről beszélt. Az egyházért való felelősség nagyobb terhe — mondotta a püspök — a férfiakon nyugszik, annak ellenére, hogy a bűn és a kegyelem tekintetében Isten nem tesz különbséget férfi és nő között Az egyház feladataihoz erő kell! Ezek a feladatok összefoglalhatók a szolgálatban, úgy, ahogyan azt Jézus Krisztusnál látjuk, aki azért jött, hogy szolgáljon. Az egyháznak is másokért kell élnie ebben a történelmi korszakban, amelyben ma élünk és meg kell látnunk minden feladatot, amely az egyházra vár. Azután utalt a püspök a keresztyén egységmozgalomra, amely iránt éppen az óbudai presbitérium tagjai mutattak nagy érdeklődést. A presbiterek vegyék szemügyre azokat a feladatokat, amelyek az egyház előtt állanak, mint hivő emberek s mint akiket Isten nein hiába küldött az egyház szolgálatába, mint saját munkatársait ingyen való kegyelemből, hogy munkálkodjanak a szere- tetért, a békességért, a -nyomorúsággá1, a békétlenséggel szemben. Az erő azonban az az erőtlenség, amelyet a bűnbánat hordoz magában. A krisztust elfogadó^ erőtlenség arra támaszkodik, aki győzött bűnön és halálon. Imádkozzék az egyház azért, hogy legyen benne, férfiakban, de a nőkben is, világosság, bátorság és hit — fejezte be Vető Lajos püspök bevezető előadását. Az Óbudai énekkar szép számai után Várady Lajos esperes tartott záróbeszédet. Először a presbiter külső és belső elhivatásá- ról szólott. A presbiter jellemző vonásai a hit, a hitről való bizonyság- tétel, a mindenek felé kitáruló szeretet. Majd a következőt mondotta: — Az 1953. évben hozott V. te egyházunk presbitereire nagyon nagy felelősséget helyezett az egyház igazgatásában. Eszerint gyülekezeteink és egész egynázunk legfontosabb kérdései vagy a persbiíe- riumokban dőlnek el, vagy ott nyernek döntő előkészítést. Egyházunk számára tehát életkérdés a presbitériumok összetétele és szolgálatának minősége. Az egyház megújulása elválaszthatatlan a presbiterek megújulásától és a presbitériumok szolgálatától. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy a presbiteri ülések csak közigazgatási és anyagi ügyek jó vagy rossz tárgyalásában merüljenek ki, hanem arra kell törekednünk, hogy a Szentlélek műhelyei legyenek, a tusakodás, a lelki küzdelmek műhelyei, amelyekből szent elhatározások születnek, mert ez az egyház építésének módszere és lényege. Ez fele!, meg az evangélikus történeti hagyományoknak is. Ezért kell egyházunknak is nagy figyelemmel és törődéssel a presbitériumok felé fordulnia, hogy a presbiterek valóban Krisztus szolgái, sáfárai, »az egyház keze és szája legyenek«. Befejezésül azokról a kötelességekről beszélt, amelyekkel a gyülekezet tartozik a presbitereknek. A gyülekezet becsülje meg és szeresse a presbitereket, támogassa őket munkájukban és imádkozzék érettük, mint a gyülekezet vigyázóiért. ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLET D. Dr. Vető Lajos püspök a lemondott Csákó Gyula püspöki titkár helyébe június 1-i hatállyal kinevezte Tessényi Kornél Hegyeshalom-levéli lelkészt az Északi Egyházkerület püspöki titkárává, RÁKOSPALOTA Május 30-án ünnepi istentisztelet és díszközgyűlés keretében iktatta be Gyöngyösi Vilmos esperes az újonnan megválasztott elnökséget és presbitériumot. Az istentiszteleten az esperes prédikált, a beiktatást pedig Kökény Elek lelkésszel együtt végezte. A közgyűlésen dr. Göttche Ervin egyházmegyei felügyelő s Csizmadia András egyházközségi felügyelő köszöntötte id. Csizmadia István, presbitert abból az alkalomból, hogy ötven éve presbitere a gyülekezetnek. — Délután szeretet- vendégség volt. Gyöngyösi Vilmos esperes »Pünkösd előtt« címen, dr. Göttche Ervin egyházmegyei felügyelő »Uj zsinati törvényeink« címen tartott előadást ÓZD A nyugdíjba helyezett Marcsek János ózdi lelkész helyébe D. Dr. Vető Lajos püspök helyettes lelkészül kinevezte Virág Gyula gyömrői lelkészt. GYÖMRŐ D. Dezséry László püspök Csákó Gyula lelkészt a gyömrői egyház- községbe helyettes-lelkészül rendelte. HEGYESHALOM D. Dr. Vető Lajos püspök a püspöki titkárrá kinevezett Tessényi Kornél lelkész helyébe Sikter László budafoki segédlelkészt rendelte ki helyettes-lelkész ül, BUDAFOK D. Dr. Vető Lajos püspök az állásáról lemondott Fogarasi Árpád budafoki lelkész helyébe helyetteslelkészül kirendelte Visontai Róbert pestlőrinci segédlelkészt. SZEGED Május 23-tól 30-áig gyülekezeti napok voltak. Koren Emil Budapest- kőbányai lelkész hirdette az igét KECSKEMÉT Május 30-án gyülekezeti nap volt. Az istentiszteleten és az előadásokon Görög Tibor esperes szolgált, ö szolgáltatta ki az úrvacsorát is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Pünkösd vasárnapján, este 7 órai kezdettel a templomban műsoros vallásestet rendeznek, melyen Kálmán Lajos nagymágocsi lelkész szolgál. SZÜLETÉS Hernády Nándor apostagi lelkér széknek május 24-én András Nándor nevű fiúgyermekük született. Kajos János nagyvelegi lelkészt és feleségét Isten negyedik gyermekkel áldotta meg, aki keresztség- ben a János Péter nevet kapta. Egyházfit keres a kőbányai egyházközség Budapest területén lakáscsere lehetőséggel. Zala megye »nevezetessége« a múltban az volt, hogy közepében fekszik Göcsej dombos és a forgalomtól elzárt vidéke, ahol sok érdekes, ősi népi hagyomány mellett sok babonával és elmaradottsággal is találkozhatott az ember. Zala másik »nevezetessége« ösz- szefügigött ezzel. Az ország »leg- katolikusabb« megyéjének mondták. Nemcsak azért, mert a lakosság 98 százaléka katolikus volt, hanem azért is, mert a 'katolikus klérusnak erős befolyása volt a megye életére. Egy útkaparó-állást sem lehetett itt betölteni a zalaegerszegi püspök hozzájárulása nélkül. Egy evangélikus tanító mondja el, hogy amikor ötven éve kinevezték az egyik város állami iskolájához, a szószékről prédikálták ki a »hallatlan« esetet. A felszabadulás óta azonban sok minden megváltozott Zala megyében. Zalaegerszegen nem utasítják rendre a preftestánsokat, ha levett kalappal nem köszönnek a plébánosnak. Göcsej vidéke is változóban. Traktorok pöfögése hallatszik a határban. Olajfúró telepek tűnnek fel Göcsej peremén. A puszta- szentlászlói papi lakáson földgázzal világítanak és ezzel fűtik a kályhákat is. De földgázzal világítják és fűtik a falu valamennyi házát. A gyülekezet azon gondolkodik, hogyan vezethetnék be a csöveket a fővezetéktől kissé mesz- szebb eső templomiba is. Egymástól távol, szétszórtan, számtalan szórványban és néhány kicsi, de rendezett gyülekezetben élnek itt az evangélikusok. Észak- Za.lában mindössze négy gyülekezetünk van: Zalaistvánd, Zalaegerszeg, Puszta szén tlászló és Barla- hida. Ezeket a gyülekezeteket látogatta meg most D. Dezséry László püspök. Barlahidét most nem ejtette ugyan útba, de helyette meglátogatta délen Nagykanizsát és Sandot. Útjára Kutas Elek, a Somogy—Zalai Egyházmegye esperese is elkísérte, valamint Benczúr László püspöki titkár. A gyülekezeteikben igét hirdetett és a presbitériumok tagjaival behatóan beszélgetett a püspök. Söjtört, Deák Ferenc szülőfaluját hagyja el a gépkocsi, utána nemsokára Pusztaszentlászló következik. A domboldalon álló szép kis templomhoz ötven falépcsőn vezet fél az út. A gyülekezet apraja- nagvja együtt. »Érdemes lenne-e az ötven lépcsőn feljönni, a napi fáradságos munka után még egy órát együtt tölteni a templomiban, ha nem tudnók, hogy az evangélium, amit hirdetünk, Isten öröm- üzer.ete, minden ember javát szolgáló, új életre felszabadító szó?« — mondja a püspök igehirdetésében. Istentisztelet után a presbiterek feszült figyelemmel, érdeklődve hallgatják a püspök tájékoztatását. A maguk részéről a község épülő új iskoláját, volt tanítójukat, aki a megye legkiválóbb pedagógusa volt, a konfirmációt hozzák szóba. Az egyik nyolcgyermekes presbiter, egyszerű mesterember, gyermekeinek szép tanulmányi eredményéről és továbbtanulásáról számol be. A gyülekezet lelkésze: Loós János — a jelek ezt mutatják — gondos munkát végez a gyülekezetben. Másnap délelőtt átolvassa a püspök a lelkész valamennyi ádvent óta elmondott prédikációjának kéziratát. Majd az esperessel együtt közösen megbeszélik. Az igehirdetés a lelkész munkájának szíveközepe. A MAGYAR, PROTESTANTIZMUS története elevenedik meg nemsokára a budapesti Millenniumi Emlékművön. Már írtunk e helyt Thököly Imre szobráról, Grantner Jenő alkotásáról. Ez lesz ott az egyik szobor, amely a Habsburgok helyett a magyar nemzet igazi uralkodóit, szabadságának forrásfakasztóit jeleníti meg. Ehhez társul Rákóczi Ferenc szobra, aztán Bethlen Gáboré és Bocskaié s végül Kossuth Lajosé. A szobrok alatt pedig domborművek beszélnek minden szónál ékesebb magyarázattal történelmünk igazi hőseiről. Minap közölt egyik képeslapunk mutatóba felvételeket a készülő öt új szoborról és az elkészült domborművekről. Bocskai szobra alatt egy csatajelenet, Marton László műve, azt ábrázolja, hogyan űzi-hajtja maga előtt Magyarország hitvány vérvevő hadát, a császári zsoldosokat, hajdúinak élén Erdély híres fejedelme. Bocskai szabadság- harcának egyébként idén van a háromszázötvenedik évfordulója. A Thököly-szobor alá kerülő domborműre, amely ugyancsak Grantnir munkája, a szikszói csatának egy jelenete kerül, ágaskodó lovon kurucai élén harcol a vallás- és országszabaSzombat délután Zalaistvánd következik soron. Az esperes gyülekezete. Zalaszentgrótról, a filiából Ki- szely Sándor segédlelkész is átjön. Itt az egyházmegye élete kerül megbeszélésre. Közben azonban a papiakon felállított gyönyörű méhes megtekintésére is jut idő. Kutas Elek esperes az autóban jegyzőkönyvek alapján számol be a püspöknek az egyes gyülekezetek es- peresi látogatása alkalmából szerzett tapasztalatairól. Gyorsan növekvő vetések, kedves zalai dombok között fut a kocsi. »Mennyi erő van ebben a tájban!« — lelkendezik az esperes. Lelkesen szereti szülőföldjét és a rajta kibontakozó új életet. Szombat este Zalaegerszegen prédikál a püspök. Az ideiglenes papiakon tartott presbiteri ülésen Nagy Miklós, a gyülekezet lelkésze, részletes tájékoztatást adott a Zala megyei evangélikusság kialakulásáról és az éppen ötven éve önállósult zalaegerszegi gyülekezet eddigi életéről. Még a fehér asztal mellett is azokról az élményekről és tapasztalatokról folyik a beszélgetés, amelyek a roppant kiterjedésű szórványokat gondozó lelkész sok évi emlékeiből kerülnek elő. Vasárnap délelőtt a nagykanizsai gyülekezet templomában hirdeti Dezséry püspök az igét. Ez az egyházmegye egyik leg- rendezettebb gyülekezete. Az egyházmegye számvevőszéki jelentéséből ezt olvashatjuk: »Nagykanizsa példás, jó gyülekezet. Számadása gondos, tartozása nincs. Pénztári maradványa: 339S.— Ft. Egy egyház- fenntartóra eső önkéntes megajánlás 87.30 forint. Évi adakozás, szintén egy személyre vonatkozóan, 150.04 forint. Áldozatvállalás tekintetében egyházmegyénk első gyülekezete.« Ezek az adatok Főnyad Pál lelkész hűséges munkáját is megvilágítják. Az utolsó meglátogatott gyülekezet Sand. Magastetejű, kicsi templomába aílig fér be a gyülekezet. A presbiterek arról számolnak be a püspök előtt, hogy a templomhajó meghosszabbításának terve foglalkoztatja őket. Teke Zsigmond, a gyülekezet lelkésze kéri is ehhez a tervhez a püspök támogatását. Az egész látogatás végső benyomása az, hogy szépülő és épülő hazánkban gyülekezeteink is épülnek, rendezettek, jód szolgádnak. KÜLFÖLDI HÍREK »Senki sem szolgálhat két Urnák« — címen amerikai protestáns vallásos egyesületek röpiratot adtak ki. »Nem lehet Krisztusnak is, meg az atombombának is szolgálni — hangoztatja a kiáltvány. — A békét nem lehet a félelem alapján felépíteni.« Dr. Katju, India belügyminisztere, a parlamentben jelentette, hogy az evangélikus külmisszioná- riusok száma az országban növekedett. 1947-ben számuk 1451 volt. De 1950-ben már 2614. Katolikus kül- misszionáriusok 1947-ben 820-an voltak, Indiában s 1952-ben már 1869-en. A belügyminiszter kijelentette azt is, hogy a misszionáriusok számára a vallási munkát engedélyezik. Nem engedi meg azonban a kormány azt, hogy a külmisszioná- riusok beleártsák magukat a politikába, vagy hogy más vallásokat elnyomjanak. dító Thököly Imre. Nagyon érdekes a Bethlen-szobor alá kerülő relief. Azon ugyanis nem csatajelenet látható majd, hanem a nagy fejedelem életének egyik diplomáciai aktusa. Szabó István azt az eseményt örökíti meg ott, amikor Pozsonyban 1620-ban Bethlen Gábor az országgyűlésen fogadja a protestáns csehek küldöttségét, a cseh felkelés vezéreit, Thurn Mátyás grófot és társait s megköti velük a szövetséget. Több volt ez diplomáciai eredménynél A diplomáciai eredmények jó vagy rossz sakkhúzások, a cseh-magyar szövetség közös és őszintén vállalt elv alapján jött létre s két nemzet természetes barátságát pecsételte meg. A Millenniumi Emlékmű új szobrai láttán megmozdul az ember szíve, valami otthonos meleg érzés járja át tagjait. Nem veheti senki zokon, hogy a magyar protestántizmus hősei kerülnek a régi magyar királyok közé. Tudomásul kell vennie protestáns magyarnak és nem-protestánsnak egyformán, hogy ezek voltak a magyar nemzet igazi, őszinte fiai, ez az öt szabadsághős, vér a mi vérünkből, test a mi testünkből. Az ezeréves magyar történelem körívén most már ők is útmutatók lesznek. A KIRÁLY ÉS A MOLNÁR természetesen mese, de miként a mesében az igazság, Tatay Sándor bábjátékában is ott lappang az igazi történelem. Kinizsi Pál a molnárlegény, Hunyadi Mátyás a király. Mindnyájan tudjuk, hogy a nép közt járó-kelő király nem véletlenül fedezi fel — kiváló emberismerő volt — a nép legtehetségesebb fiait s teszi meg őket munkatársaivá. Kinizsi Pál is így lett hadvezére a nagy királynak. Örömmel néztük meg az új magyar bábjátékot az Állami Bábszínházban, mert úgy látjuk, hogy ebben a sajátosan mesemondó műfajban, a bábjátékban, ki nem aknázott lehetőségek rejlenek számunkra. A bábjáték, ami mindmáig nálunk magyarul látható volt, külső valami volt, hagyománya hazai földön nem lévén, merő utánzás stílusban és mondanivalóban egyaránt. Ahol a bábjátéknak százados tradíciói vannak, ott népi játék, a nép életéből sarjadt figurákkal, nyelvvel, egész mivoltával az. Mi most felülről, művelődéspolitikai szándékból, kezdtük el néhány éve ezt a műfajt, soron van tehát, hogy Író, rendező, képzőművész és muzsikus jó együttműködéséből olyasmi jöjjön elő, ami a bábszínművet gyorsabban avatja nemcsak népszerűvé; hanem népi származásúvá, sőt nemzeti vonásává. Tatay Sándor jó megérzéssel ilyenfajta darabot írt a bábosoknak. Kinizsi Pál történetének epizódjaiból ötletesen fonta össze a mondanivalót, hogy benne legyen mindaz, amiből a nép és a múlt lélegzetét érezni szépen. Ott van a falu vége a malommal s az emberek forró együttérzésével s ott a főúri világ, amannak ellenlábasa. Arra megy Mátyás király, meglátja a moVnárlegényt. így lesz Kinizsi Mátyás katonája. Mátyás próbára teszi hűségét és vitézségét egyaránt. S kezdettől fogva Kinizsivel velefut a szép szerelem fonala, mely végül is, mindvégig érdekesen vezetett bonyodalmakon keresztül, a hőst és hősnőt hűségben összefűzi, f Persze, a báb- színműben még inkább, mint a színházban, azon múlik a mondanivaló sikere és érvényesülése, milyen sikeres és teljes a fígur&kadta káprá- zat. Csak a tökéletes kivitelezésű bábjátéknak van olyan szórakoztató és nevelő hatása, amilyenért a bábjáték egyáltalában létezik. S ezen a téren van még módunk a fejlődésre. LOTZ KAROLY ugyanabban az évben halt meg, mint Jókai: 1904-ben. Most van tehát halálának félszázados évfordulója. A magyar élet nagy Ankerschmidtjei- nek egyike volt a Hessen-Homburghan született kiváló festőművész, aki úgy költözött át Bécsből hozzánk, mint aki valamely varázskép hivo- gatására lépked egy új hazába. Petőfi varázsa s a Petőfi varázsolta Alföld és Magyarország vonzotta ide? Nyilvánvalóan az, s nem a siker és érvényesülés egyszerű vágya csupán. Első képei a tanyai képek. A néphez szállott, hogy föl tudjon emelkedni a nemzet szolgálatába. A múlt század második felét nem lehet nálunk elképzelni Lotz Károly képei nélkül Ott van az 6 tiszta művészi vonalvezetése mindenütt, ahol maradandót hoz létre ez a korszak. Az Operaház, a Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, a pécsi dóm falfestményei mind arról tanúskodnak, hogy Lotz volt a magyar freskófestésnek, Székely Bertalan mellett, a legkiválóbb képviselője. Olyan képe, mint a gyönyörű »feketeruhás portréja« leányáról, Cornéliáról, nemzeti festészetünk maradandó alkotásai közé tartozik. Az évforduló alkalmából a Szépművészeti Múzeum most Uj Magyar Képtárában nyolc teremben száz festményét és húsz grafikáját állítja ki a mesternek, összeválogatva a Lotz-életműből a legjobbat és legmaradandóbbat, mindnyájunk gyönyörűségére, Szalatnay Rezső JEGYZETEK
