Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-03-07 / 10. szám

«I

E VATÍtjls LI*K USftET

Gyülekezetek és szeretetíntézmények

A PÉLDA

Szeretetintézményeink első felelős gazdája az a gyülekezet, amelynek területen az ' intézmény kifejti tevékenységét. Intézmény és gyülekezet között természetesen jó kapcsolatnak kell lenni, olyannak, amely hatásaiban kölcsönös. A gyülekezet törődése az intézményt erősíti, az intéz- .mény szolgálata pedig a gyülekezet . szeretetét és áldozatát teszi értelmessé és áldottá.

Az intézmények már régebben elkészítették az elmúlt évről szóló jelentéseiket.

Sok-sok örömre és hálaadásra indító tény olvasható belőlük. Isten tanúbizonyságot tett arról, hogy imádságot hallgat és gazdagon válaszol reájuk.

Intézményeink nemcsak fenntartották életrendjüket, hanem előr-e is haladtak, a fejlődés nyilvánvaló. A jelentéseket most abból a szempontból vizsgáljuk: milyen az intézmények és a fenntartó gyülekezetek egymáshoz való viszonya?

.4 nyíregyházi ÉLJM Nyomorék Gyermekotthonban

minden vasárnap és ünnepnap délelőtt istentisztelet van, amelyet a nyíregyházi lelkészek felváltva végeznek. Csütörtökön este tartják az imaórát, vasárnap délután is van bibliaóra felnőtteknek és gyermekeknek külön-külön. Ezekre az alkalmakra a környékbeli tanyák evan- gélikussága rendszeresen megjelenik. Előfordult már keresztelés is, rendszeres az úrvacsoraosztás. Ez a helyes megoldás!'

Az ige tartja össze a, gyülekezetét cs az intézményt, testvérivé teszi a kapcsolatokat.

Ebből a helyzetből már magától értődő az is, hogy- a nyíregyházi gyülekezet az elmúlt évben offertóriumok- ból 2357 forint készpénzt és 1430 forint értékű természetbeni adományt juttatott az intézménynek.

A balasagyarmati Szeretetház

és a gyülekezet kapcsolata is jó. . A gyülekezet minden hónap egy vasárnapjának teljes offertóriumát áldozza a szeretetház javára s a gyülekezeti tagok, tehetségük szerint, szemé’yi adományokkal is gondolnak az otthonra. Régebben munkaerőt is bocsátottak az otthon rendelkezésére, ma már elfoglaltabbak s ritkábban fordul elő.

Mivel a Szeretetház a gyülekezet területen van, ez a tény a híveket a szeretet cselekvésére, inti.

A gyülekezet tehát magáénak tekinti az otthont cs erejét megfeszítve áldoz érte.

Sőt, bármilyen megmozdulás van a szeretetházban, az mindenkit érdekel. Az ápoltak különben mind gén magas kort értek el. A »legfiatalabb« özv. Roska Flórisné, 68 éves, a legidősebb Sebján Zsuzsanna 95 éves!

A pécsi fínldauf Gusztáv Szeretetotthon

a gyülekezet szívügye. Sajátjának tekinti és az egyéni adományokon kívül évente négy offertóriummal támogatja. Az egyháztanács ülésem állandóan napirenden vannak. az ott- ' hon ügyei s mind az egyháztanács tagjai, mind a gyülekezet tagjai nagy érdeklődéssel viseltetnek a legkisebb ügy iránt: Ez azért érthető, mert az otthon vezetősége ébrén tartja a gyülekezet tagjaiban a szeretetszolgálat fontosságát s ez a tudatosítás alkalmat ad arra, hogy a szeretetet valóságban is gyakorolhassák. Megválasztották a gyülekezeti bizottság tagjait és megalakult ' az igazgató tanács is;

A gyenesdiási Kapernaum

keszthelyi gyülekezetünkhöz tartozik. Itt "mindenesetre nehézséget jelent az a pár kilométer távolság, amely kettőjük között, van, de szinte azt mondhatjuk:

Kapernaum nemcsak a keszthelyi gyülekezethez, hanem az egész ország evangélikusságához tartozik.

Ennek kifejezése az a kapcsolat, amely az intézmény és a somogyEVANGÉLZKUS ÉLET

A MaeyarországI Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili.. Pusktn-u. 12. Telefon: 142-074

Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkeszti Budapest, III, Dévai Biró Mátyás-tér I. Előfizetési árak:

Egy hóra 5.— Ft. negyedévre IS.— Pl, (élévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft

Csekkszámla: 20.412—VIII.

10.000 példányban nyomatott

zalai egyházmegye között van, amely igazán példás. A lelkészi munkaközösség minden összejövetelét ott tartja, a "szeretetotthon lelkészei pedig szolgálataikkal viszonozzák ezt az egyházmegye gyülekezeteiben.

Piliscsabán

elfáradt diakonisszatestvéreink pihennek, jelenleg tizenketten. Rendszeresen bekapcsolódnak a gyülekezet életébe. A járóképesek részt vesznek igehallgatási alkalmakon és a hivatalos közgyűléseken is. A gyülekezeti lelkész, aki Csillaghegyről végzi a pásztori munkát, rendszeresen látogatja a betegeket, a gyülekezet tagjai pedig kisebb- nagyobb szolgálattal segítenek az otthon fenntartásában.

.4 liudapest-zuglói Szeretetház

Diakóniai Bizottsága is megalakult és üléseket is tartott. A bizottságnak egyrészt öt presbiter, másrészt öt asszonytestvérünk a tagja. Az j egyházközség ellenőre állandóan ellenőrzi a számodásokat. Igazi, keresztyén szeretetszolgálatot végzett Wehovszky Miksa presbiter, aki az otthon .szerelési munkálatait és Vi- czián János presbiter, aki pedig a ház folyosóinak meszelését vállalta magára. Örvendetes jelei vannak annak is, hogy a gyülekezet felelőssége növekszik az otthon iránt. A gyülekezet tagjai, ha elvétve is, de már látogatják a szeretetház lakóit is. Ezen a téren arra törekszik a vezetőség, hogy előbbre jussanak.

A nagy tárcsái özvegy Papnők Otthonát is támogatja a oagytarcsai

gyülekezet, ha nem is rendszeresen.

Istentiszteletet és bibliaórát tarta-! nak hetenként. Volt közös Diako-1 niai Napjuk, sőt 3 egyházzenei áhi- j tatot is tartottak. A szarvasi árvaház sok-sotk baja még nem lett közös gond a gyülekezettel, pedig éppen ott kellene komoly lelki és anyagi támogatást biztosítani. Az újtemplomi gyülekezet is megmozdult már ugyan az elmúlt karácsonykor, de a kibontakozáshoz több szeretetve van még szükség és | nagyobb áldozatra. A helyzet min- j denesetre javuló! A nagymultű bonyhádi leányotthon és a gyüleke- i zet között azonban már nagyon laza ! a kapcsolat, pedig régebben éppen j ez a gyülekezet volt példamutató j sokak számára. A gyülekezet tagjai! közül nagy ritkán akad egy-egy iá- j fogató. Anyagilag is változott a i helyzet. A gyülekezet havonta 25 forint offer tóriumot nyújt az otthonnak s az elmúlt évben egy gyűjtéssel segített, amelynek összege mindössze 109 forint volt. Sajnos, az egyházmegye sem tart kapcsolatot az otthonnal.

Lehetne folytatni még a sort, hiszen' vannak intézményeink másutt is. Most egyelőre álljon előttünk az a tanulság, amelyet ezek a rövid jelentések nyújtanak. A fenntartó gyülekezeteknek nemcsak kötelességük, hanem kiváltságukt is, hogy helytálljanak a szeretetszolgálatban. Ezzel is lelkesíteniök kell azokat a gyülekezeteket, amelyek országszerte rendszeresen áldozatot hoznak és imádkoznak erős intézményekért!

Horváth András

A közbenjáró

Sokan nem értik meg, hogy az Isten előtt mi szükség van »közbenjáróra«. Hiszen Isten mindent tud és mindent lát, neki nincsen szüksége arra, hogy »információkat« szerezzen rólunk. Ő igazán ismer minket, ismer úgy, ahogyan senki más, sőt még magunk sem ismerjük magunkat. Aztán nem éppen a keresztyén vallás jellemző vonása-e az, hogy nincsen közbenjáróra szükségünk, nincsenek »kisistenek«, félistenek, közbenső lények, akiket keresztül Istennél érintkezhetnénk, hanem odaállhatunk az Ö színe elé közvetlenül. Miért írja akkor Pál apostol Timótheushoz írott első levelében (2. rész, 5—6, vers), hogy: »Egy az Isten, egy a közbenjáró, is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki adta önmagát vált- ságul mindenekért.«

Jézus Krisztus, az emberré lejt ige, a názáreti ácsmester, aki Isten Fia volt, a zsidók Messiása, aki a világ Megváltója lett: .az egyetlen közbenjáró Isten, és ember között. Ö az út, aki az Atyához vezet és rajta kívül nem vezet út őhozzá. Ez az Isten akarata és ez előtt meg kell hajolnunk. így tetszett az Atyának, hogy az ő emberi szájával szóljon hozzánk s mi az ö nevében forduljunk az Atyához. Aki Öt látta, látta az Atyát, rajta kívül nem ismerhetjük meg az igaz Istent és Isten sem akar tudni rólunk s nem ismer bennünket, csak a Jézus Krisztusban.

Hogy ennek miért kell így lenni, azt akkor kezdjük megérteni, amikor féldereng előttünk valami a bűn valóságából, Amikor • kezdjük

látni, hogy mekkorát estünk, hova jutottunk, mennyire elhajlottunk az egyenes útról, mire vagyunk képesek, akkor értjük meg, hogy a szent Isten színe elé így, magunktól nem kerülhetünk. Kellett valaminek történnie, kellett valakinek jönnie, hogy megfogja a kezünket és odavezessen az Atyához s ha igaz és jogos haragja lesújtana reánk, szót emeljen értünk. Ezt tette Jézus Krisztus, sőt ennél is többet. Testével fogta fel Isten haragjának lecsapó villámát, »önmagát adta váltságul mindenekért«.

Kegyelem hát, csupa kegyelem, hogy van ilyen közbenjárónk, aki a szó eredeti érteimében befedez, eltakar bennünket, akinek palástja alatt mentve vagyunk Isten szent haragja elől. Kegyelem az, hogy van szószólónk, ha vétkezünk, akinek nevében bocsánatért könyöröghetünk, Kegyelem, hogy nem magunknak kell keresnünk a hazavezető utat, tévelyegve és bolyongva, hanem van Utunk, Vezetőnk, Mesterünk;

Egy a közbenjáró és nincs több. Nem is lehetne más, mint az, aki onnan felülről jött alá, aki egy az Atyával, akinek szeleteiében az Atya szívdobbanása érzik: Jézus Krisztus. Ö szerez békességet az Atyával és — csodálatosképpen — az atyafiakkal is, a másik emberrel, akivel való közösségünk ugyancsak megbomlott a bűnben. Ö köt össze testvérszívet és kezet; bizony ember és ember között is ő a közbenjáró, aki testvérünkké lett, hogy mi is' újra testvérekké lehessünk.

G. Gy.

XT uresa dolog az, ami miatt Ju- [ hász Márton bácsi nem járt el a | templomba. Nem is tudom, hogy el- j móndjam-e, mert sajnos, manapság j is megtörténnek ilyenféle históriák és emiatt néhány an talán meg is neheztelnek miatta.

Szóval, Márton bácsi minden vasárnap, amikor az emberek komótosan ballagtak a templom felé, ott ült házának kiskapuja előtt. Nézte az elmenőket, sorra fogadva köszöntésüket, megbiccentye ünneplő kalapját. Amikor aztán elcsendesült az utolsó harangszó is. akkor fogta a kisszéket és öreges lépteivel elindult a kiskapun át a ház felé. Elővette kiszítt pipáját, rágyújtott és csöndesen várta, hogy a házbeliek hazajöjjenek a templomból.

így ment ez minden vasárnap, minden ünnepen, legfeljebb a zimankós ősz, vagy a hideg tél parancsolta be az öreget a párás ablak mögé, hogy onnan lesse az igyekvő embereket, akik oda siettek, ahová ő csak nagyritkán tette be a lábát. Még nagyünnepi keresztyénnek sem. lehetett mondani, mert bizony eltelt néhány év azóta, amikor utoljára ment el az Isten házába. Legutóbb unokájának konfirmációján énekelt együtt a gyülekezettel, azelőtt meg akkor, amikor a leánya esküdött. Az előbbi már régen volt, egy-két év múlott el azóta, hát még az utóbbi.

A felesége — Zsuzsa néni — hűséges templomjáró volt. Már jöné- hánvszor megpróbálta magával csalni, de .minden kérlelő szavára ugyanaz volt a rövid válasz: nem .és nem! Ilyenkor aztán megint fogta a kisszéket és kiült a kapu elé, hogy ugyanolyan nyugalommal szemlélje az elmenőket, mint máskor.

Nehéz volt az öreget nyugalmából kimozdítani. Nagyon ritkán felelt meg arra .a kérdésre, hogy miért nem jár templomba. Pedig esténként énekelni, imádkozni tanítja unokáit és sohasem múlik cl egy pap, hogy el ne mondja csöndesen a maga egyszerű imádságát;

T-T gyszer aztán mégis, hosszas kér- lelés után beszélni kezdett:

»Miért nem járok el a templomba? — így kezdte. — Hosszú története van annak. Régen volt már az, akkor még nem voltam olyan öreg, mint most vagyok. Magam sem tudom, hogy hány évvel ezelőtt, a szomszédunkba egy új ember költözőit. Valahonnan messziről jött. Nem ismertük, nem is tudtuk, hogy kicsorla. Kíváncsian néztük: milyen, miféle ember lehet, jó-e, vagy rossz, becsületes, vagy gazember.'így szokott ez történni mindig, ha ismeretlen ember kerül elénk.

Csakhamar furcsa dolgokat vettünk észre. A szomszéd lépten-n,vömön kegyes dolgokról beszélt és ráadásul káromkodni sem hallottuk soha. A kegyeskedés az öregasszonyok dolga, — így gondoltuk mi szt akkoriban — a káromkodás illik jobban a férfiemberhez. Ez meg éppen fordítva. csinálta. Emiatt egynéhányszor ki is nevettük. Amikor aztán láttuk, nem bántja az, hogy kinevetjük, hanem még tetszik is neki a dolog, hát abbahagytuk. Beletörődtünk abba, hogy a szomszéd ilyen ember, később meg is szoktuk: legyen a kedve szerint, mi nem zavarjuk. Csupán az izgatott bennünket, hogy nagyon sokat beszélt, arról, hogy ő milyen vallásos, milyen rendes ember.

Egyszer aztán megtörtént a baj. Kölcsönkért tőlem három mázsa szemes kukoricát. Türelmesen vártam, míg 'visszaadja, hiszen olyan mégbízható embernek mutatta magát. Telt múlt az. idő, de az én szomszédom mintha megfeledkezett volna az

!

i

AZ ELET FELE

Nem temetünk és nem siránkozunk: mi sosem voltunk gyászgyülekezet; a hit számára nincs lesújtó »mégis«, s mert Krisztus nemcsak meghalt, hanem él is, az egyház útja fölfelé vezet.

A rokkant vénség világos jele, ha valaki csak múltján kesereg — mi nem vagyunk a lefolyt idő rabja, s mert erőnket a Krisztus Lelke adja, az egyház népe sosem vert sereg.

A keresztyénség nem megy föld alá s a felhők közt sem érzi jól magát, mert feladatát végzi itt: fényt vet szét, s egyház sosem érezheti vesztét, hisz’ éltetője: Krisztus hatja át.

A mi szavunk nem rút acsarkodás se nem is irigy, vagy hízelgő beszéd; nem görögtúz, de élő ige lángja, akiben ég, az igaz utat járja:

A keresztyénség nem remegő gyermek, ki tanácstalan, csak jajgatni tud, hanem munkáját derűs hittel végzi, s ha hibáival kész is szembenézni, de kegyelemből új erőre jut.

Nem hiú ábránd visz előre minket —■ hogyan járnánk a hegy meredekét?

A képzelt fölény fel sosem emelhet, de Krisztusunkkal bírunk minden terhet: a szolgálatát és szeretetét.

A mi reményünk nem sötét kavargás, amelytől messze esik a való.

Az utolsó nap fénye nem vakít el, de megvilágít s erőt ad a hittel, mely velejéig életrevaló.

Ez a reménység tesz bizakodóvá, ezzel ,o hittel biztosan futunk:

Bátran lépünk a tegnapból a mába s jutunk majd Isten teljes uralmába: a nagy Valóság felé visz utunk,

tisztává edzi szívét és eszét.

Krisztust követve tanulunk meg élni: mi sosem voltunk gyászgyülekezet!

Békét árasztva érjük el a véget, akkor igaz teljes lesz az Elet: az egyház útja fölfelé vezet!

Bodrog Miklós

adósságáról. Egyszer aztán nékem is szükségem lett volna a kölcsönkért kukoricára, hiszen én sem voltam valami bővében a földi javaknak; Át is mentem hozzá, hogy visszakérjem a járandóságomat. Először azt hittem, nem jól hallok, amikor elismerte, hogy tartozik nekem három zsák csöves kukoricával. Hiába mondtam neki, hogy én úgy tudom: három mázsa és' szemes volt az a kukorica, amit adtam neki, de 6 csak egyre hajtogatta a magáét; meg azt, hogy nekem nincs igazam, ne akarjam én őt becsapni. Szelíd ember voltam világéletemben. így betettem magam mögött az ajtót és otthagytam. Nem akartam vele veszekedni; Hosszú hónapok teltek el, míg egyszer átküldött hozzám nem három mázsa, hanem egy zsák avas kukoricát, még azt is csövesen. Egye csuda; a békesség kedvéért nem szóltam én semmit.

Egyszer aztán én kerültem bajba. Sürgősen szükségem lett volna pénzre, mert valami adófélet kellett volna kifizetnem. De hát otthon meg nem volt elég pénz, Gondoltam, ha én egyszer kisegítettem a szomszédot. talán ő is segít rajtam. Át is mentem hozzá, hogy kölcsönkérjem tőle néhány napra a szükséges ösz- szeget. Belépek a szobába. Ott ül a szomszéd az asztalnál. Biblia van előtte. Egy kicsit rossz időben jöttem az biztos, de hát mit csináljak. Reméltem, hogy így is segít rajtam. Elmondom neki, mire volna szükségem.. Majd íelöklelt a két szemével: Hogy én ilyenkor jövök — mondja ő —. amikor láthatom, komoly dolgokkal foglalkozik. Különben is — folytatta —, én is ahelyett, hogy a világ hiúságaival törődnék, imádkozhatnék és akkor biztosan elmúlna minden gondom.

Azóta ugyan ritkán látnak a temp« lomban, ahol ott ül és harsányon énekel ez az ember az első padban ...«

\/T egtörölgette őszes bajuszát és nem volt hajlandó tovább tárgyalni velünk. Hiába mondtuk neki, hogy nem minden kegyes emper ■ilyen, hogy az ilyenek mindennek nevezhetők, csak keresztyénnek nem, hogy vannak, akik komolyan veszik azt, amit hisznek és nemcsak a szájuk jár. Keserűen legyintett: hiába mondok én neki akármit, amikor ő napról napra látja »kedves« szomszédját. : ,

Kár is tovább folytatni a históriát; Csak még egy kérdés: nem szoktunk mi ilyen »jó« szomszédok lenni, mint a Márton bácsi szomszédja volt? Nem miattunk üres-e a templomban a mellettünk levő hely?

Vámos József

Istentiszteleti rend

1054. március hó 7-én, vasárnap Budapesten A PESTI OLDALON:

DEÁK-TÉR: d. e 9 Zay László, d. e. 1! (úrv.) Harenscher Károly,' cl. u. 6 Zay László.

— FASOR: d. e. fél 10. Cserháti Sándor,-d e. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, d. u.

6 Szita István. — DÓZSA GY -UT 7. d. e. fél 10 Gyöngyösi Vilmos. — ÜLLŐI-UT 24. d. e. fél 1Ö, d. é. II (ürv.) — RÁKÓCZI-UT 57 b. d. e. 10 (szlovák) Sziládv Jenő dr.. d. e. három« negyed 12 (úrv.) Pethő István — KARÁCSONY S.-U. 31. d. e. 10 (úrv.), d. u. 5 Szaré- tét vendégség (vetitettképés előadási. — THALY K.-U 28. d., e. 11 Szepesvary Tamás teológus, d. u. tí Szeret el vendégség. — KŐBÁNYA d. e.. fél 10 (úrv.) D. Dezséry László.

— SIMOR-U. 33. d. e. negyed 12 (úrv.) Korén Emil. — UTÁSZ-u. 7. d e negyed 12 (úrv.) Pásztor Pál. — ZUGLÓ d. e. 11 (úrv.) Scholz: László, d. u. 6 M untig Andor. — GYARMAT- UTCA 14.’ d. e. fél 10 Scholz László. — RA- KOSFALVA d. e. fél 12 Muntág Andor. — FÓTI-UT 22. d. e. 'I (úrv.) Gádor András, d, u. 5 Szeretetvendégség. ’ Scholz László. — VACÍ-UT 129. d, e. 8 (úrv ) Gádor András, d. u. 4 Riniár Jenő. — ÚJPEST d. e. lö (úrv.* Karner. Ágoston teológus, d.- u. fél 7 Matuz László. — DUNAKESZI d. e. 9 (úrv.) Mainz László. — VAS-UTCA 2 c d. e. H Szi-mon!- desz Lajos — RÁKOSPALOTA MÁV-TELEP

d. e. fél 9. — RP. NAGYTEMPLOM d. e. 10.

— RP. KI STEM P LOM d. u. 3. — PESTÚJHELY d. e 10 Kürtösi Kálmán. — RÁKOSKERESZTÚR d. e. fél li. — RÁKOSHEGY d.

e. -£L — RÁKOS LIGET d. e. 10. — RÁKOSCSABA d. e. 9 Békés József, d. u. fél 7 Békés József. — CIN KÖT A d. e. 9 (gyeim.), d. e. 10, d. u. fél 3. — MÁTYÁSFÖLD d. e. fél 12. — KEREPES—K1STARCSA d. e. negved 10. -- PESTLŐRINC d. e. 11 (úrv.) cl. u 5. PESTLŐRINC SZEME RE-TELEP rí. e háromnegyed 8. — PESTERZSÉBET d. e. 10. — SOFOKSAR-UJTELEP d. e. fél 9. — KISPEST d. e. 9, ri. e. 10, d. u. 6. — WEKÉRLE- TELF.P d. e. 8. — RÁKOSSZENTMIHÁLY d. e. fél 11, d. u. 5.

A BUDAI OLDALON BÉCSIKAPL'-TÉR d. e. 9 Sréter Ferenc, d. e. 11 Ruttkay Elemér, d. u. 7. — TORüCZKO- TÉR cl. e. háromnegyed 9. Varady Lajos. — ÓBUDA d. e. 9. Bella.Árpád teológus, d. e. 10 KomjátHy Lajos, d. u. 7 Friedrich Lajos, - XII.. TARCSÄY VILMOS-UTCA II, d. e. 0 (gyerrn.) Ferenczy Zoltán, d. e. 10. Rutt- kay Elemér, d. e. 11 Danhauser László, d. u.

7 Drenvovszky János teológus. — BUDAKESZI fél 10. — HŰVÖSVÖLGY LELKESZ- NEVELÖ-INTÉZET d. e. It) Friedrich Lajos.

— KELENFÖLD d. e. 8 (úrv.) Giaíz József teológus — Muncz Frigyes, rí. e. fél 10 (gyérin.) Muncz Frigyes, d. e. 11 (úrv.) Glatz József teológus — Muncz Frigyes, d. u. 5 Bottá István. — NÉMETVÖLGYl-ÜT 138. d. e. 9 (úrv.) Bottá István. — Xl„ BARTÓK BÉLA-UT J58. d. 12 Bottá István. — CSEPEL d. e 11, d. h. 6. — BUDAFOK d. e. 10 (úrv.) Sikter László. — Nagytétény d. e, * (úi*v.) Sikter László. — KELENVÖLGY d. e.

9 (úrv.) .Rezessy Zoltán dr. — ALBERTFALVA d. e. fél II (úrv.) Rézessy Zoliéin dr. — CSILLAGHEGY d. e. 'fél ló Kaposvári VTIa. 7. Kaposvári Vilmát,

2-540918. Athenaeum (F. -v. Soproni Béla).