Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-11-07 / 45. szám
2 EVANGÉLIKUS ELET „Nincs evangéliumi keresztyénség jó hazafiság nélkül“ «— idézte dr. Ottlyk Ernő teológiai tnézeti tanár Haubner Máté püspököt, az 1848-as szabadságharc idején nagy becsületet szerzett evangélikus püspökünket, az Egyház- egyetem Tanácsa, az Országos Esperes! Értekezlet, a Teológiai Akadémiai tanárok és az országos egyházi munkáik vezetőinek együttes értekezletén. A kétnapos értekezlet második napján tette dr. Ottlyk Ernő azt a javaslatot, hogy az értekezlet foglaljon állást a Hazafias Népfront megalakulásával és Programm jával kapcsolatban. »■Egész népünket átható nagy nemzeti eseményként megalakult a Hazafias Népfront... Tisztelettel javasolom, foglaljunk állást ezzel a nagyjelentőségű üggyel kapcsolatban, amelynek minden igaz magyar ember és minden jó keresztyén szívét szent lelkesedéssel eltöltő célkitűzései: hazánk függetlenségének és szabadságának védelme, népünk jólétének emelkedése, mezőgazdaságunk fellendítése, hazánk minden honpolgárának egységbe tömörítése a nagy nemzeti feladatok megvalósítására«. Az országos értekezlet nagy tapssal fogadta a javaslatot. Egyházunk legmagasabb országos testületéi a reformáció ünnepének hetében, egyházunk nagy nemzeti hagyományainak öntudatával tárgyalták ezt a kérdést. A javaslattevő visszaemlékezett nemzeti hagyományainknak tündöklő eseményeire. »Magyar evangélikusnak lenni négyszáz óven át, egyet jelentett nemzetünk legjobbjainak célkitűzésével. Ezen az úton járt Krmarnn Dániel püspök, amikor a nemzeti függetlenség védelme érdekében megáldotta Rákóczi szabadságharcának zászlóit. Ezen az úton járt Tessedik Sámuel, amikor a földművelő nép felemelésén fáradozott. Ezen az úton járt Haubner Máté püspök, aki számunkra szóló tanulságként is vallotta 1848-ban: »Nincs evangéjmi keresztyénség jó hazafiság nélkül.« Ezen az úton jártak hitbeli őseink, akik Isten emberszeretetre vonatkozó parancsát nemzetünk konkrét eéllkdtűzéseinek előmozdításával szolgálták. Ez az út a ml négyszázéves magyar evangélikus történelmünk útja. Ehhez kell hűeknek lennünk ma is. És akkor meg fog valósulni Petőfi szava: »Most egy a lélek, egy a szív, a kar ... Mikor győznél, ha most ssm, oh magyar!* A Hazafias Népfront alakuló kongresszusán részt vettek számoltak be ezután a Hazafias Népfronttal kapcsolatos felfogásukról és egyházi feladatainkról. D. dr. Vető Lajos püspök örömmel számolt be arról, hogy »evangélikus egyházunk szépen képviseltethette magát ezen a kongresszuson. Egyetemes felügyelőnkön, a Déli Egyházkerület felügyelőjén, püspökeinken kívül számos lelkész vett részt rajta, mint küldött. A megalakult népfrontbizottságokban is a falvaktól kezdve egészen az Országos Tanácsig egyházunk lelkészei közül számosán kaptak tisztséget. Mindezt dolgozó népünk felénk és egyházunk felé megnyilvánuló megtisztelő bizalmának tekintjük. Ez a bizalom onnan származik, hogy egyházunk népe, lelkészeink, vezetőink a felszabadulástól kezdve lelkesein kivették részüket hazánk újjáépítéséből, bákénik védelméből és hogy ebbe a munkába és küzdelembe évről-évre, sőt napról-napra egyre többen kapcsolódnak be még több odaadással. Ebben kétségtelenül nagy része van az új szakasz nemzeti politikájának, mely a legkomolyabban vehető és járható útja népünk jóléte emelésének.« A nagy országos értekezlet jóleső örömmel hallotta a beszámolókból art az egész egyházunkat megtisztelő tényt, hogy egyházunk két püspökét megválasztották az Országos Tanácsba s hogy espereseink közül többen a Hazafias Népfront Megyei Bizottságában vannak. így többek között Mekis Ádám Békés megyében, Válóit János Pest megyében, Weltler Rezső Győr-Sopron megyében. Az országos értekezlet tagjai többször örvendezve visszatértek arra is, hogy Darvas József népművelési miniszter, a Déli Egyházkerület felügyelője tartotta az országos kongresszus beszámolóját s hogy alel- nöke lett a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Mihályi! Ernő népművelési miniszterhelyettes, egyházunk egyetemes felügyelője pedig ugyancsak tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Mindez mutatja egyházunk igaz és gyümölcsöző összhangját a magyar nem- -zetteL Múltúnk és jelenünk a népünk közötti hazaszerető munkálkodás egyházi szellemét igazolja. Helyesen állapította meg Vető Lajos püspök: »A mi evangélikus szívünk mélyén is ott ragyognak a hazaszeretetnek ezek a fényes csillagai. Nem tartjuk véletlennek, hanem Isten különös kegyelmének és szeretettnek, hogy éppen mint evangélikusokat is a magunkéinak vallhatjuk hazánk oly nagy fiait, mint Petőfi Sándort és Kossuth Lajost, akiket a kongresszus oly sokszor idézett. Isten bizonyára azért adta őket egyházunk fiai közül nemzetünknek, hogy velük minket, evangélikusakat, különösképpen is lelkesítsen a hazaszeretetre. hazánk és népünk odaadó, hűséges és áldozatos szolgálatára. Ideje tehát, hogy felismerjük azokat a konkrét földi feladatokat, amelyeknek teljesítésére Isten elhívott bennünket, azokhoz erőt, alkalmakat és világosságot is adott.« Ezekről a konkrét feladatokról beszélt azután D. Dezséry László püspök. »Az Idő, amelyben az egész ország keresi az új magyar hazafiság igazi tartalmát és megvalósítását, alkalmat ad nekünk arra, hogy az eddiginél még gyakorlatiasabb segítséget nyújt- i sunk a nemzeti életnek. A mi hazafias állásfoglalásunkra lehet számítani« — mondotta Dezséry püspök, majd rámutatott arra, hogy ennek az új hazafiságnak fő célkitűzése »a júniusi program« megvalósítása. »Ez a júniusi program lényegében paraszt-program. A mezőgazdaság fejlesztésének, a parasztság felemelésének nagy hangsúlyt adott. Az az általános öröm a mi egyházunkban, hogy ez a program jóléti program. Mégpedig elsősorban a parasztság felemelése irányában, de természetesen az ország egésze irányában.« A továbbiakban a püspök arról beszélt, hogy mit tehetnek a lelkészek a gyülekezetekben, az egyházmegyékben és országos vonatkozásban a Hazafias Népfront céljainak megvalósításában. Ezzel fejezte be beszédét: »Valóban megható az, hogy milyen sok helyen jutottak szóhoz evangélikus lelkészek a Hazafias Népfront munkájában már eddig is és hogy a magyar nép máris milyen sokoldalúan láthatta meg, hogy milyen erős és természetes összefüggésben van a mi vallásosságunk és hazafiságunk.« A kongresszusi küldöttek közül ezután Mekis Adám püspökhelyettes szólt hozzá: »Úgy éreztem az egész kongresszuson, hogy ez az egész népnek igazi parlamentje. Ezt már összetétele is mutatta. A résztvevőik egész életükre kiható élményt és ösztönzést kaptak, hogy tisztánlátással tudjanak dolgozni a Hazafias Népfront céljainak megvalósításéin.« Grünvalszky Károly egyetemes főtitkár nagy beszédben foglalkozott lelkészeinknek a közügyakben való részvételével s erűnek a kérdésnek szinte egész problematikáját feltárta. Lelkiismeretet ébresztő módon foglalkozott egyesek lemaradásának okaival a közű-gyekben való részvétel tekintetében. Sürgette, hogy lelkészeink az eddigi hűséggel és még több odaadással vegyenek részt a nemzeti közügyekben. Vallotta, hegy a Magyar- országi Evangélikus Egyház a nagy történelmi egyházak közé tartozik s azokkal együtt kell megfelelő részt vállalnia és helyet kapnia az országos közügyekben. Gyöngyösi Vilmos esperes arról számolt be, hogy a Borsod megyei küldöttekkel együtt mily öröme veit a nemzeti egységnek abban az érzésében, mely a kongresszust áthatotta. »A magyar ember mindent meghallgat, de a maga esze szerint jár el. És akkor fogja elhinni az igazat, amikor cselekedetekben megvalósulva látja azt. Döntő dolog, hogy szívünk, szavunk, részvételünk igaz és őszinte legyen.« Gartai József espereshelyettes után Lehel Ferenc egyetemes tanácstag szólalt fel és szép példáit hozta a maga tapasztalatából annak, hogy a lelkészek milyen nagy- jelentőségű nemzeti ügyekben tudnak felszólalni az illetékes fórumok előtt és hogy milyen méltánylást és meghallgatást kapnak, amikor ezt a felelősségteljes szolgálatot végzik. Fillöp Dezső esperes beszámolt arról, hogy vidéki lapok milyen bőven hozzák lelkészeink megnyilatkozásait a haza ügyében. Káldy Zoltán esperes arról számolt be, hogy a pécsi bányászok és a pécskömyéiki állami gazdaságok népével foglalkozva, hogyan ismerte meg ezt a népet, mely őszintén és bátran foglalkozik a közügyekkel. A lelkészek nemzetszolgálatáról azt vallotta, hogy »nemzetünket úgy tudjuk legjobban segíteni, ha a magunk helyén az igének, a teljes igének jó hirdetése által szolgálunk. Mi a magunk helyéin tudjuk legjobban szolgálni nemzetünket,« Példákat hozott fel a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos' egyházi állásfoglalás érvényesítéséből és vallotta, hogy Isten igéjével nagy nemzetszolgálatot végezhet az egyház. »Nekem inkább az a problémám, hogy téinyleg ezt a tiszta igét hirdetik-e templíjmainkban, másfelől, hogy nem szűkítik-« meg az igét ebből az alapállásból.« Weltler Rezső esperes, Lágler Bóla egyetemes tanácstag és Válint János esperes mind a nemzet életében való őszinte szolgálat készségéről szóltak. »Legnagyobb megbízatásnak érzem azt, hogy abban a körbein, ahová Isten állított, az ige teljes hirdetésével szolgáljam hazámat is és ugyanakkor a helyi hatóságokkal és népi szervekkel még teljesebb, szeresteiben éljek. Szolgáljak, mint közkatona s népünkkel továbbra is együtthaladjak . .« Ez volt az egyetemes állásfoglalás. Egyházunk legmagasabb testületet hitet tettek népünk szolgálata melleit. Az Egyházegyetem Tanácsa határozottan fejezte ki örömét a felett, hogy egyházunk püspökeit a Hazafias Népfront Országos Tanácsába választották. Isten áldása legyen a Népfronton. Ö építse nemzetünk egységét! JEGYZETEK SOPRON október első hetében háromszoros ünnepet ült: három művelődési intézményének jubileumát. A magyar irodalomtörténészek is ott tartották vándorgyűlésüket. Szeretnénk rámutatni arra, hogy a soproni hétnek volt egy érdekes magyar evangélikus vonása, mely országos szempontból is jelentős. Az irodalomtörténészek vándorgyűlésén, október 10-én, vasárnap, a városi tanácsház nagytermében Peéry Rezső, az egykori evangélikus líceumnak, a mai Berzsenyi-gimnáziumnak igazgatója, a Soproni Magyar Társaság szerepéről tartott előadást. Rávilágított e társaság szerepére a magyar felvilágosodás irodalmi életében. E társaság jelentősége nem ismeretlen a magyar evangélikusságban. Alapítója Sopron egyik magyar hagyomány-őrzője: Kis János, a költő és püspök volt. Kazinczy büszkén mondta magát a társaság tagjának. A maroknyi magyar ifjú az akkori elnéme- tesített városban történeti értékű erőfeszítést tesz, hogy . közönséggé szerveződjék, s irodalmi igényt és magyar tudatot alakítson az evangélikus líceum diákjai közt. Peéry Rezső eddig ismeretlen levéltári anyagot mutatott be az ismert adatok mellé, hogy teljessé tegye azt a képet, amely nem utolsósorban a magyar evangé- likusság haladó szelleméről beszél. Hisz a Martinovics-összeesküvés előtti hónapokról van szó, amikor a nyelvvel együtt a szellem is változtató kedvvel éledt a társadalomban. Feladataira ébredt a magyar értelmiség. S ebben a hullámverésben olyan diák-önképzőkörnek, mint a Soproni Magyar Társaság és tanáraiknak komoly szerepe volt. E sorok írójának, a soproni előadáshoz hozzászólva, az a feladata támadt, hogy a soproni felvi- lágosodási képet országos keretbe helyezze. S ekkor felsoroltam, hogy két évvel Sopron előtt létrejött hasonló diákegyesület a pozsonyi evangélikus líceumban, s megvolt ugyanaz Eperjesen és Késmárkon a mi híres középiskoláinkban. Azok a tanárok és azok a diákok ott nemcsak lángoltak, hanem e nemzet városi igényét és ízlését, magatartását csiszolták, az irodalom, a magyar irodalom olvasóinak táborát toborozták. A 17. században a magyar református iskolák állottak a haladás élén hazánkban, a 18. században az evangélikus gimnáziumok tartják a zászlót. S köztük töretlen hűséggel és eleven erővel Sopron. A mai igazgató kemény hangsúllyal szólott s mintegy elérzékenyül- ve elődjeiről, a Raics Péterekről, akik Sopron kemény falai közt kemény spártai jellemeket formáltak. S az ifjak értettek a szóból. Sopron jubileuma a magyar Lutheránia ünnepe is tehát. Szalatnai Rezső 1054 november 7. — Bibliavasárnap: »Amik Felőle megírattak.« — Csel. 8, 26—-38. — Jn 20, 30—31. — Liturgikus szín: zöld. RÄDIÖS FÉLÓRÁT közvetít a Petőfi rádió november 7-én, vasárnap reggel fél 9 órakor. Igét hirdet: D. dr. Vető Lajos püspök. BUDAHEGYVIDÉKEN a reformáció-heti sorozatban Szakács László, Németh Géza, Táborszky László, Plaichy Lajos, Szabó Vilmos és Schu- lek Tibor, a fejér-komáromi egyházmegye lelkészei hirdették az igét. ANGYALFÖLDÖN november 7-én délután 5 órai kezdettel tartja a gyülekezet havi szeretetvendégséget. Előadást tart: Várady Lajos esperes, budavári lelkész. »Üj Ének« címen vallásos témájú darabot adnak elő a gyülekezet tagjai. A szereíetvcndég- ségre a gyülekezet vezetősége ezúton is szeretettel meghívja a gyülekezet tagjait, barátait és minden érdeklődőt. ÓBUDÁN november első hetében dr. Gaudy László szolgálatával tartották a reformáció-hetet. November 7-én, délután 6 órakor szeretetven- dégség lesz. Az óbudai evengélikus és református énekkar énekel, az ifjúság pedig »Akik megtalálták az életet« címen hangjátékot ad elő. A PEST MEGYEI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége október 29-én Budapesten gyűlést tartott. Úrvacsorát osztott Ruttkay- Miklián Géza gyón! lelkész, Detre László és Maróti János vezetésével közös bibliatanulmányozás folyt. Nagyböcskay Vilmos pilisi lelkész »Isten országa — keresztyén etika« c. előadását élénk megbeszélés követte. Keve Lajos országépítésünk új szakaszénak egyházi vonatkozásairól tartott előadást. Az egyházi sajtó és szeretetszolgálat kérdéseinek megbeszélése után, Válint János esperes adott tájékoztatót. ÚJPESTEN a protestáns egyházak közösen tartották a reformációi igehirdetés-sorozatot. Váltakozva szolgáltak a helyi lelkészek, a gyülekezet pedig örömmel és nagy érdeklődéssel hallgatta bizonyságtételüket egymás templomában. BUDAÖRS ÉS TÖRÖKBÁLINT, Budafokhoz tartozó szórványokban október 31-én a református gyülekezettel együtt ünnepeltek. A SZILSÁRKÁNY — SOPRON» NÉMETI gyülekezet szeptemberben önkéntes munkával mintegy 3500 forint értékű javítást végzett szilsárkányt templomán. Október 17-én, aratási hálaünnepen emlékeztek meg erről. Délelőtt Szilsárkányban, délután Sopronnámetiben Dombi László felpéci lelkész prédikált. Este a vallásos esten a csornai gyülekezet tagjai és énekkara szolgált, Dombi László pedig »Egymás terhét hordozzátok-» címen tartóté előadást. KISKÖRÖSÖN dr Ottlyk Ernő teológiai tanár szolgált a reformáció napi istentiszteleten és emlékesten. Kísérőműsort a gyülekezet vegyeskara adta. A hívek nagyszámban vettek részt az esten. A SOMLÓSZÖLLÖS1 gyülekezetei október 24-én meglátogatta Halász Béla esperes. Úrvacsoraosztás után beiktatta az új egyháztanács 24 tagját és a számvevőszék három tagját. A templomi ünnepségen szolgált Bácsi Sándor pápai lelkész és köszöntötte az új egyháztanácsosokat. A LÉBÉNYI lelkészi állásra D. dr. Vető Lajos püspök az 1953. évi zsinati törvény alapján. Szabó Kálmán gyomai lelkészt küldte ki rendes lelkészül. CSALÁDI HÍR: Fekete István hévizgyörki lelkésznek és feleségének, Hollósy Zsófiának, október 31-én második leánygyermekük született. Neve: Ildikó Katalin. SZABADI, a dombóvári gyülekezet filiája templomának 100 esztendős évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi szolgálatot Káldy Zoltán esperes végezte Zsolt 84, 1—5. alapján. A közgyűlésen Attalay Kornél gondnok köszöntötte az egyházmegye elnökségét és a gyülekezeteit, majd dr. Pose- vitz Albert egyházmegyei felügyelő meleg szeretettel köszöntötte az ünneplő gyülekezetei. Cséry Lajos lelkész felolvasta a templom történetét, CSÖGLÉN egyhangúlag felügyelőnek választották Baráth Kálmánt. Vele együtt iktatta be a lelkész Nagypirit új gondnokát: Isó Dezsőt, Adorjánháza új gondnokát: Ferenczi 'Kálmánnét, Szabó Dénes pénztárost és 5 új csöglei presbitert. — Reformáció ünnepén a csöglei gyermekbibliakör tagjai reformációi jelenetet adtak elő, az adorjánházi filiában pedig . a reformátusokkal tartottak közös ünnepélyt. BUDAFOKON Bodrog Miklós segédlelkész vezetésével a gyermek- bibliakör vezetői hetenként összejönnek, hogy a bibliával tudományosan foglalkozzanak. A nyelvi alapismereteken kívül a fontosabb ó- és újszövetségi fogalmakkal, majd az egyes könyvek keletkezési és értelmezési kérdéseivel ismerkednek meg. RAKOSPALOTÁN november 12— 15-ig Igehirdetés-sorozatot tartanak Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész szolgálatával. RÁKOSKERESZTÚRON november 7-én aratási hálaünnep, majd a líövetkező héten esténkint 8 órakor igehirdetés-sorozat - lesz. Ez utóbbin Scholz László zuglói lelkész prédikál. November 14-én templomszentelési emlékünnep lesz. Délután 6 órakor szeretetvendégség. A VASI EGYHÁZMEGYÉBEN 12 lelkészt választottak be a Hazafias Népfront bizottságaiba. Az alakuló gyűléseken mindnyájan felszólaltak, kettő közülük a jelölőgyűléseken elnökölt. Egyikük a járási, egy másikuk a megyei népfront-bizottságnak tagja. Ez eseményekről s köztük a lelkészek felszólalásáról hírt adott a Vasmegye című újság. A Hazafias Népfront bizottságokban részt vevő lelkészek a következők: Baráth Pál, Bánfy Béla, Benkő Béla, Csizmazia Sándor, Fliegenschnee Frigyes, Fülöp Dezső, Garam Zoltán, Kiss Gyula, Lehel Ferenc, Né- meth-Farádi Mihály, Rácz Sándor és Smidéliusz Ernő. PÉCSETT Káldy Zoltán esperes Augusztinuszról tartott előadást — születésének 1600-ik évfordulója alkalmával — a gyülekezeti szeretet- vendégségen, gazdag műsor keretében. A gyülekezetben igen nagy az érdeklődés a keresztyén egyház, főleg az evangélikus egyház története iránt. — Október 24-én a legjobb pécsi *művészek közreműködésével templomi ének- és orgonahangverseny volt, amelyen többek között Bach Ii-moll miséjéből adtak elő részleteket, öt esztendő alatt ez volt a 20-ik hangversenyük. Az énekkar minden második vagy harmadik vasárnap vegyeskari ; énekszámmal gazdagítja az istentiszteletet, Kis- mányoky Károly karnagy vezetésével. ALBERTIBEN november 7—14-ig Benkóczy Dániel szegedi lelkész szolgálatával csendeshetet tartanak. SZEGEDEN szószék-csere következtében október 31-én Kádár László református lelkész prédikált, ugyanakkor Benkóczy Dániel lelkész a szegedi Kálvin-téri református templomban prédikált. CSALÁDI HÍR: Smidéliusz Ernő répcelaki lelkészéknek október 20-án negyedik gyermekük született. Neve: Katalin. ________ AD JA AZ ISTEN Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten Sírásaink végét, Lelkűnknek teljességed, S vágyott békességét, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten, Bár furcsa a világ, Ne játsszák ölő, gyilkos, Cudar komédiát, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyett Sok víg hétköznapot, Adja meg az Isten. ________ Ady Endre EG YHÁZZENEI SOROZAT BUDAHEGYVIDÉKEN A budahegyvidéki gyülekezet eddig is szívén viselte az egyházi zene ügyét. Ebben az esztendőben az eddigi zenés áhítatok helyett az egyház énekkincsét ismertetik megfelelő .szólóének, énekkart, vagy hanglemez- illusztrációkkal. A sorozatot, amelynek címéül ezt választották: Cantate — minden hó második hetében, pénteken, szombaton és vasárnap este 6 órakor lesz a Tarcsay Vilmos utcai kápolnáiban. A sorozat első része november 12. 14-ig lesz. Ez alkalommal »A régi egyház éneke« címen Linder László békéscsabai lelkész tart előadást. Igét hirdet Bottá István. A budahegyvidéki gyülekezet fontos kezdeményezése azért is jelentős, mert benne az előkészületben levő új énekeskönyv-kiadás új énekeit is megismertetik a gyülekezettel,
