Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-10-24 / 43. szám
2 gVA»cgttKt» ÉK«* Hazafias Népfront Október 23, és 24-én tartja országos kongresszusát a Hazafias Népfront, a magyar nemzeti erőik országépítő egységes mozgalma. Ezen a kongresszuson a magyar nép hangja szólal meg, az egyszerű embereké, akik mindennapos munkájúikkal építik magúiknak az országot, a hasát. Széles és átfogó összefogás ez, amelyben minden becsületes és jóérzésű magyar ember részt vesz. Egységes megmozdulás, nincs benne különbség párttagok és pártonkívüliék, munkások, parasztok és értelmiségiek között. A Hazafias Népfront az államhatalom kiszélesítését jelenti a legszélesebb tömegeikre, az egész magyar népre. Az államhatalom és államigazgatás akkor működik jól, ha valóban a népre, a széles tömegekre támaszkodhat. Így van ez és így kell lennie a mi szocializmust építő népi demokratikus államunkban. Ezért a tanácsok újraválasztása, a helyi államigazgatás szerveinek megújulása is a Hazafias Népfront kereteiben történik majd. A Népfront jelentősége, hogy a társadalom élenjáróit egyesíti magában, köztük mindenfelé azokat a papokat is, akik hűen szolgálják a népet. Egyházunk egysége és egyiitt- munkálkodása mutatkozik meg ebben, az osztozás népünknek boldogulásáért való küzdelmében. Amikor a különféle Népfront-gyűlésekről szóló híreket olvassuk, azt látjuk, hogy mindenütt megélénkül az emberek részvétele a helyi 'és országos problémák megoldásában. A Népfront-bizottságok jelöltjeit a nép mindenütt komolyan megvizsgálja, hogy becsületesek-e a munkában, példamutaták-e a hazafiaságban és valóban a béke emberei-e? Ez a Hazafias Népfront. Hazafias, mert azokat az embereket egyesíti magában, akik két kezükkel, minden jószándékú törekvésükkel magyar hazánkat építik. Ez a hazafiság új lendületet hozott a demokratikus állam-feladatok megoldásában, A hazaszeretetnek új kifejezési módjai és új megnyilvánulásai születnek ebben a széles tömegmozgalomban. A nagy nemzeti összefogás mindig boldogulást és fellendülést hozott. Mi is azt várjuk, a Hazafias Népfront munkájától, hogy szeretett magyar hazánk és magyar népünk életébe további fellendülést hozzon. ŐSZI ÉNEK Világ teremtöje t atyja! Ki ne imádna téged? Mindeneknek osztogatja Javait kegyességed. A nap eddig közel vala, S termők lettek mezeink, Most elmem s áldást áltála Nyernek más testvéreink. Vele a nyár örömei Mitölünlk eltávoznak; De most is az ősz kincsei Sok jó kedvet okoznak. Mely kegyes a mi Istenünk! Mely boldog így életünk! Mint kijár tőle mindenünk! Még több is, mint kérhetünk. Hivek, oh ■magasztaljátok, Bölcs, kegyes atyátokat. Ki minden időben rátok Halmoz sok áldásokat. Fogadjátok haladással Amit tesz tlveletek, Tegyetek H is jót mással, És örömest tegyetek. A szegény panaszt ne tegyen, Hogy elfogyott kenyere, Segítsétek, s közös legyen Közietek minden teher. Az űr kegyesen fogadja Az ily irgalmasságot, S az ily háladóknak adja Az örök boldogságot. (Győri ónekeskönyv 70. éneke.) Egyházzenei ECrónika OKTOBER 24-én, vasárnap este 6 óráikor a kelenföldi evangélikus templomban egyházzenei est lesz Peskó Zoltán orgonaművész, valamint a gyülekezet ének- és zenekara közreműködésével. Vezényel Sulyok Imre. Műsoron: Bach: Erős . vár korálelőjáték, — Kapy-Králik Jenő: Ünnepi ének, — Gárdonyi, 62. Zsoltár, — Händel: D-moll orgonaverseny. — Sulyok: 28. Zsoltár (Bemutató előadás), — Kodály: A 114. genfi zsoltár, NOVEMBER 8-án, hétfőn este 8 órakor a Deák-téri templomban a LUTHERÁNIA 50 éves Jubileumi estje. Műsoron: BACH J. S. : H-MOLL MISE Szólóénekesek: M. Molnár Éva, Sándor Judit, Tiszai Magda, Szabó Miklós, Littassy György. BOTTÁ ISTVÁN: BIBLIAI TÖRTÉNETEK az általános iskola I. és III. osztályú tanulói részére Ára: 8.— Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály A H-moll mise A passiók mellett Bach legmanu- mentállsabb műve kétségtelenül H-moll miséje. Első pillantásra talán szokatlanul hangzik, hogy Bach. az evangélikus kántor és zeneszerző misét ír. Vájjon ml késztette erre? Bizonyára nem az a külső ók. hogy a két első részt, a Kűriét és Glóriát a drezdai udvarhoz intézett beadványához mellékelte, melyben az udvari zeneszerzői cím adományozását kiérte. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Luther a misét nem törülte el, csak annak a Szentírás tanításaival ellenkező részeit emelte ki az isten- tiszteleti részből. így megmaradt a liturgiában és még hosszú ideig az evangélikus istentiszteleten és változatlanul énekelték a mise ú. n. állandó énekeit, s ezek még ma is használatosak. Ez állandó részek szövege egyrészt bibliai, másrészt olyan óegyházi eredetű himnusz, ill. hitvallás, mely az egyetemes keresztyénig, tehát evangélikus egyházunknak is közös kincse. (Bach előtt is számos evangélikus zeneszerző komponált misét.) Az istentisztelet ilyen részeit mai liturgiánkban is megtaláljuk. A Kűrié a bűneivel megterhelt ember könyörgése az Atyához és Jézushoz irgalomért és szabadítá- sért. A Glóriában, mely az angyalok dicsőítő énekével kezdődik és dicsőítő himnuszban folytatódik, Isten dicsőségéért és a Fiú szabadi'tásáért a Szentlélekkel egyetemben ad hálát az ember. A Kredo nem más, mint a Niceai Hitvallás. Zenei szempontból a legnehezebb szöveg, hiszen itt nem dicsőítésről, nem könyörgésről van szó, hanem benne az egykori görög teológusok fogalmazták meg helyes és igaz hitüket és felfogásukat Krisztus istenségéről. A Sanctus szövege Ézs. 6. részből van véve. E szöveggel dicsőítik az Urat a trónusa körül álló angyalok. Ezt követi ugyancsak két szentírási hely: a Hozsánna a magasságban és az Áldott, aki jő az Űr nevében. S végül az Agnus Dei a megváltott lélek bensőséges énéke: Isten Báránya, ki hordozod a világ bűneit, könyörülj rajtunk és adj pékünk bókét. Nem véletlen tehát, hogy Bach is a mise szövegéhez nyúl, hiszen ennél tömörebben és magasztosab- ban egy szöveg sem tudja kifejezni a keresztyén lüt igazságát és fenségét, az Űr dicsőségét. A H-moll mise oly nagyszabású és nagyméretezésű alkotás, hogy semmiféle liturgikus keretbe nem fér bele. Teljes előadáséra is csak majdnem száz évvel születése után került sor először. Bach maga minden valószínűség szerint részeit kü- lön-külön adta elő az istentiszteleteiken. A Luthe rónia nagy gonddal és lelkesedéssel készül a nagy és ugyanakkor magasztos feladatra: a legnagyobb evangélikus mester e remekművének megszólaltatására. Május eleje óta ötvenes létszámmal, hetenként kétszer próbálnak s a próbák még nyáron sem szüneteltek. Október eleje óta pedig hetenként egyszer a vonószenekar is csatlakozik az énekkarhoz:. Sulyok Imre 1954. október 24. Szentháromság után 19. vasárnap. — Csel. 20., 32—35. — Mt. 12., 9—14. — »Járjunk elhivatásunkhoz méltóan: munkában!« — Liturgikus szín: zöld. PESTI EGYHÁZMEGYE A lelkészi munkaközösség október 20-án, délután 3 órakor az angyalföldi gyülekezet vendégeként tartotta munkaülését. Matuz László írásmagyarázata után dr. Szilády Jenő és Gémes István vezetésével az egyházi sajtó kérdéseivel foglalkoztak, majd Gyöngyösi Vilmos esperes vezetésével aktuális kérdéseket tárgyaltak meg. ZUGLÓ Október 27—31-ig reformációi sorozatot tartanak a Gyarmat-utca H- szám alatti kápolnában »Légy hű evangélikus örökségedhez« címen. Szerdától szombatig, este 7 órakor kezdődnek az előadások, vasárnap pedig délután 5 órakor szeretetven- dégség keretében hangzik el az utolsó. Előadók: Madocsai Miklós, Gémes István, Sárkány Tibor, Juhász Géza és Dóka Zoltán segédíelkészek lesznek. VARPALOTA Az egyházi épületek a háború alatt súlyos barmbakárokat szenvedtek és erősen megrongálódtak. A felszabadulás után azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához és az Újjáépítéshez. 1948-ban a templomot renoválták 18 ezer forintos költséggel. A következő években művészi kivitelű új oltárterítőket készítettek több mint 5 ezer forintos értékben, majd a bombák által lerombolt parókiát építették újjá 53 ezer forintos áldozattal. 1951-ben orgona-har- móniumot vásároltak, mfg ez évben megrongálódott orgonájukat hozatták rendbe. Erre a célra a gyülekezeti tagok több mint 10 ezer forintot adakoztak. A megújított orgonát nagy örömmel vette használatba a gyülekezet október 10-én. Ez alkalommal dr. Bányai Béla lelkész Zsolt. 33, 2—3. alapján prédikált az egyházi zene fontosságát és jelentőségét hangsúlyozva. Isten áldása legyen az áldozatkész gyülekezeten és minden munkáján! VANYOLA Október 10-én délelőtt Sr.ent- györgyi Ferenc bakonyszentlászlói lelkész hirdette az igét. Este zenés áhitat volt, ahol Szentgyörgyi Ferenc igetnagyarázattal szolgált és Bach-műveket orgonáit. A Vajda Erzsébet, Simon Margit és Tóth Emma szavalatával teljessé tett műsort a gyülekezet örömmel hallgatta. HELYREIGAZÍTÁS Az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala közli, hogy az árvízkárosultak javára adott of- fertóriumok adataiba — gépelési hiba folytán — két téves adat csúszott be. Salgótarján offertóriuma helyesen 130 forint, Hegyeshalom- Levélé pedig helyesen 180 forint. A Déli Evangélikus Egyházkerület offertóriumi adataiban — hasonló okból — Vasas offertóriumát 88 forintra kell javítani. ŐSAGÁRD Október 10-én a környező gyülekezetekkel együtt csendes nap volt »Az egyház Krisztus teste« összefoglaló címen, 1. Kor. lg., 12-—26. alapján. Tarjáni Gyula: »Krisztus testének erőtlen tagjai- és -Keresztyén együttélés«, — Záborszky Csaba: »Ne legyen hasonlás a testben- és Harmati Béla: »Egy testté keresztel- tettünk meg« és »Mindez Isten műve« címen hirdették az igét. Énekelt Dobos Mihályné és Harmati Béláné, Szavalt Dobos Mária és Szúnyog Erzsébet. Az Istentiszteleten sokan járultak úrvacsorához, PÉCEL Október 10-én gyülekezeti n*p volt. A vallásos estén cselló- és énekszámok hangzottak el. Énekelt Békés József né. »Krisztus a világ reménysége« címen dr. Gytmesy Károly lelkész tartott előadást, Békés József lelkész pedig igét httde- dett. A vallásos estet a gyülekezeti teremben szeretetvendégség követte, melyen a gyülekezet fiatalsága életképet mutatott be »Hittel vagy bit nélkül« címen. NAGYSZÉNÁS Október 24-én egésznajpes gyülekezeti találkozó lesz. Az Igehirdetések összefoglaló témája: »Isten pere*, alapigéje: ®zs. 1., 18—20. Egyed Róbert, Kálmán Lajos, Kalavszky Kálmán, Zátonyi Pál, Székács Sámuel és Boro3 Károly lelkészek, valamint Ladányi Imre ref. lelkipásztor szolgálnak. Ez úton is szeretettel hívják a környék gyülekezeteit találkozóra! OROSHÁZA Október 24-én délután dr. Nádor Jenő, a Nyugat-békési egyházmegye felügyelője előadást tart »Képek az orosházi egyház múltjából, egyházi vezetőkről és hagyományainkról« címen. GYOR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE A lelkészi munkaközösség győri körzete október 13-án, Győrben Ülést tartott. Ürvaesorát osztott Sikter László hegyeshalmi lelkész. A bibliatanulmányozást Laborozy Zoltán nagybaráti lelkész vezette, majd az egyházi sajtó kérdéseivel foglalkoztak Dombi László, Kovács Géza és Biczó Ferenc lelkészek előadásai nyomán. Lukácsy Dezső egyház- megyei főjegyző aktuális egyházi kérdésekről számolt be. Végül a győri és Győr megyei árvízkárosultaknak további gyülekezeti segélyezését beszélték meg. — Egy 16 szóló- és 9 mechanikus regiszteres, 5 oktávos, szívólég rendszerű Lindholn (Leipzig) gyártmányú harmonium eladó. Cím a kiadóhivatalban. — Egy Tóthfalussy J. szerkesztésében megjelent nagy képes Szentbiblia eladó. Cím a kiadóhivatalban. A MfűLT FOGAD, ahogy Dunabogdányt elhagyva továbbkanyarodik az országúton az autóbusz. Végig a mormoló folyót követve, a part mentén húzunk tovább, aztán az utolsó hajlás után kibukkan a túloldalon a zöldtornyú nagymarosi templom. A börzsönyi hegyek szürkés ködöt pipálnak. Rossz jel, holnapra sem tisztul ki az idő. De a nyugtalan tekintet visszafordul s a hegy alatt vivő, szürke betonúira tapad. S a kései, stilizált diadalkapu már elénk tárja ívét. Fenyegető magasságból mered lefelé a csúcson az egykori vár romja. Néhány magányos pillér kiégett, üszkös maradványa: ennyi őrzi az ősi fellegvár emlékét. Idelenn, a parton, fegyveres pajzsos férfiszobor áll. Alatta a föl- irás: IV. Béla. De arcát hiába keresnéd. A sok vihart látott táj utolsó földrengése, a tíz éve elvonult háború nyomát viseli az Árpád- házi várépítő szobra is: fejetlenül áll a király, két marka szorul csak pallosára. VISEGRÁDI LEVÉL Hatalmas katonai tábor volt egykor itt. A vidék kiemelkedő stratégiai pontja a visegrádi vár. A hatalmas Dunakanyar itt beszűkül, aki ezt a magaslatot kézben tartja, úr a vidéken. A várnak vivő hegyi út — ma a kálvária tizenhárom stációképe ül meg rajta apró, fehérfalú házikókban — volt itt hét századdal ezelőtt az országút. Erre vonultak a hadak, a köves meredeken, a hegygerincen át. Innen tekintették szét a lovasok a tündéri völgyeken, ahol ma is úgy érzi az ember, talán még él a mesék csöndes, boldog világa. Szelíd lejtő vezet a négyszögletes, hatalmas torony felé, jóval a vár alatt. A néphit szerint ebben a toronyban tartották fogva Salamont. Ma már tudjuk, hogy csak a regényes képzelet fűzte össze a tragikus alakot a zord, magányos toronyépülettel. Kétszáz esztendővel későbbi a torony Salamon koránál. Már az Árpádok utódai, a magyar XIV. század lovagkirályai építették: a liliomos Anjouk. Károly Róbert ebben a várban kötött házasságot Erzsébet lengyel királylánnyal, itt fooadták a lengyelek trónörökösükké húsz esztendővel később Nagy Lajost s egy ideig a lengyel koronát is itt őrizték. Az Anjoukor fénye, ragyogása elevenedik meg szemünk előtt, az a kor, amelybe Arany János képzelete szárnyalt vissza, amikor a Toldi- triológiát megálmodta. Ma is az ő szemén ót villan vissza képzeletünkben a délceg, győzelmes uralkodó, az ifjú Lajos. S ha körüljárjuk a hatalmas kőtömbökből emelt, zord épületet, a torony belsejében kiégett falak közé már nem fogolytartó töm- löcöket rajzol képzeletünk, hanem pompás termeket, ahol a király fogadja barátait és szövetségeseit s évszázadokkal megelőzve korát, magyar-cseh-lengyel kereskedelmi szerződést valósít meg, a nyugatról beáradó kereskedelmi törekvések ellensúlyozására BALLAGJUNK TOVÁBB a szelíd Duna- parton, az őszfestette lombok !között. Mielőtt a sétány keskeny szalagja leválik az országutat folytató Fő-utcáról, Mátyás bronz mellszobra állít meg bennnünket. Koszorúsán, messziségek párás ködébe feszülő, merész arccal mereng a táj fölött. Évszázadokig titok volt, hol lehetett Mátyás híres visegrádi palotája? Folytak az ásatások, kutattak, de teljesen eredménytelenül. Az ősi dicsőség romjait eltemette a hegy omladéka, záporok zúdultak végig rajta, fű zöldéit ki és fa lombosodon a magasba fölötte. És ez a szerencse. Mert odalenn, a föld alatt, jól rejtve, sok minden megmaradt, ami különben, így, vagy úgy, elkallódott, tönkrement volna. S -mikor két tudós, apa és fia: Schulek Frigyes és János, az eredeti forráshoz tért vissza, Bonfinius leírása alapján, végre sikerült megtalálniuk a Mátyás -palotát. Napfényre került a korában Európaszerte híres reneszánsz fogadóudvar, közepén a páratlan szépségű piszkei vörösmárvány szökőkút tál, melyből vörös és fehér bor ömlött ünnepélyes alkalmakkor, fis körülötte rendre kibukkantak a palota szobáinak, termeinek alapfalai. Északabbra megtalálták a palota másik részét, a Beatrix-számyat is, s a két szárny között a templom alapjai tűntek elő. Hatalmas szélességű lépcsősor vezetett le innen a Dunához. A számtalan apróbb lelet — szobrocskák, címerpajzs-törmelékek, ablakszemek, mázos kályhacserepek, edények, — mind az ásatásak múzeumába került. KÉSŐBBI KOROKRÓL is vallanak a visegrádi emlékek. A vár végképp lerombolt citadellája nem hősi harcban pusztult el. Lipát császár rendeletére robbantottál-: föl hazánkban az utolsó várakat is: a Habsburgok reszkető zsarnok-félelme a kuruc szabadságharc leveretése után sem csillapult. Nem akarták több magyarországi fölkelést s Iköny- nyü szívvel adták ki a parancsot annak elpusztítására, amit nem ők emeltek. A nép előtt !költött mesékkel, becsapó villámokkal és véletlenül Ikiütött tüzekkcl próbálták elkendőzni az ősi várak pusztulását. Hasztalan. Európa leghitványabb dinasztiáját 1848-ban újabb vihar rémítette meg, mielőtt végképp lesöpörte volna színpadáról a történelem. A szabadságharcbeli Felsődunai hadtest parancsnoka, a későbbi fővezér, Görgey Artúr, karinthiai száműzetéséből visszatérve, Visegrádon töltötte öregkorát. A Görgey-villa üveges verandája a domboldalról néz le a hajóállomásra. A MÁBA VEZET AT ez az épület. Napjainkban üdülővé alakították, mint annyi más főűri kastélyt szerte az országban. A Salamontornya-utcábam. egymás mellett három* négy nagy üdülőt is találunk. A -ritkás őszi napsütésben szabadságukat itt töltő, napozó nők, férfiak pihennek most a jekvőágyakan, néhány lépésnyire Nagy Lajos és Mátyás hajdani palotáitól. A visegrádi Alkotóház lakói: a magyar írók is itt találnak munkájukhoz szükséges nyugalmat az Irodalmi Alap főutcai kettős épületében. A régi Újságíró-üdülő sárga, patkó- alakú villája mellett meghúzódó Csiky-villa is az Íróké már. VASÁRNAP — egy héttel a budapesti Után — megkezdődött a visegrádi könyvhét. A templom előtt állították föl a könyvsátrat. Érdeklődéssel néztünk a nap elé. De estére sok-sok könyv fogyott el. A magyar írók művei keltek el leghamarabb. De Áprily Lajos remekbe készült új Any epin-f ordítása, Erenburg új regénye, a meséskönyvek, mindmind keresettek voltak. S ormi a legmeglepőbb, nem is a legolcsóbb áru Űcönyveket vásárolták. A kőbányai és hajógyári munkások, a visegrádi termelőszövetkezet tagjai megismerték az olvasás örömét. Űj, csodálatos távlatot nyitó kép ez: Ma* gyarországon is elérkezett az író munkája azokhoz, akiknek elsősorban szánta: a nép tömegeihez. S ha a régi magyar 'közönség jut eszünkbe, amely lehetőleg külföldi szerzőket keresett, mert úgy érezte, a magyar író munkája kevés és színtelen számára, most egyszerre úgy érezzük, végre hazatalált itthon a nemzet minden napszámosa. A tavalyi könyvnap eredményéhez képest négyszeresére szökött a forgalom Visegrádon. Lehajtjuk fejünket és a nyomorgó, országfutóvá alázott debreceni diák jut eszünkbe: Csokonai, aki Tempefőijével még így kiált föl: »Az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon!« Milyen megkönnnyebbülés, hogy ez az évszázados igazság végre-valahára megkopott! Viator
