Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-10-10 / 41. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET DEZSÉRY LÁSZLÓ: EVANSTONI RIPORT A riport, — jelentés. Ez a szó eredeti értelme és ezzel a beszámolóval nekem is az a szándékom, hogy jelentést tegyek küldőinknek, a Magyar- országi Evangélikus Egyház gyülekezeteinek. Mert ők küldtek minket az Egyesült Államokbeli Evanstonba, az Egyházak Világtanácsa második nagygyűlésére, hogy képviseljük őket s bizonyságot tegyünk arról a reménységről, amely a magyar evangélikus gyülekezetekben él s része annak a reménységnek, melyet a világ egyházai így vallottak meg együttesen az evanstoni nagygyűlésen: »Krisztus a világ reménysége.-« Indulás 1954. augusztus 5-én indultunk a ferihegyi repülőtérről Prágába. Péter János református püspök egy nappal hamarabb már vonaton utazott. Most négyen búcsúzlkod tunk a repülőtéren D. dr. Vető Lajos és D. Dezséry László evangélikus püspök, O. Bereczky Albert református püspök és dr. Pap László, a Budapesti Református Teológiai Akadémia dékánja. Egyházi lapjaink már beszámoltak az indulásról, úgy, amint azt a repülőtérről érezték át. Most beszámolok arról, ahogy mindez a repülőtérről látszott. A ferihegyi repülőtér gyönyörű várócsarnokának teraszán családjaink, legközvetlenebb munkatársaink, élükön Mekis Ádám és Bácsi Sándor püspökhe- lyettesekkel. Rájuk gondoltam az indulás percében a hosszú út előtt. Rájuk és a mi rendezett, kiegyensúlyozott életet élő, az egész népnek szolgáló evangélikus egyházunkra. Tudtam, hogy sok hivő és valamennyi gyülekezet imádkozik a most kezdődő hetekben az evanstoni nagygyűlésért. Miérettünk és legfőképpen az egész világkeresztyénség közös bizonyságtételéért, hogy az az Egyház Urának szándéka szerint történjék, az egész egyház és az egész emberiség javára. Előző este a pesti gyülekezetek lelkészeivel és felügyelőivel voltam együtt. Még fülemben csengtek az áldó kívánságok és éreztem a kézszorításokat. Gondolataim az utóbbi hónapok lelkészgyűlései felé is szálltak. A lelkészek kifejezték azt a mély érdeklődést, mely gyülekezeteinkben él az Egyházak Világtanácsa munkája iránt, az egyházak közötti egység előmozdítására és azt a hivő aggodalmat, melyet ugyanők ' hordoznak ezekben az években, .melyekben annyi ártó szándék, annyi hamisság és ármánykodás próbálja kettéhasítani az emberiséget. Az emberiség életének feszült szakaszán küldenek minket a világ másik felére, hogy jó szolgálatokkal és bátor bizonyságtétellel segítsük útját állani az emberiség katasztrófájának az által, hogy az egyházak között a jó barátságot s az emberiség nagy ügyeiben való felelősségteljes együttműködést munkáljuk. Ahogy elhagytuk a repülőteret, már ütünk végcéljára gondoltunk, Evanstonra, erre a most még ismeretlen városra, máris a Prin- ceton-i árnyék esett. Princetonban már be is fejeződött a reformátusok Világszövetségének gyűlése, melyen a Magyar Református Egyház delegációja nem vehetett részt, bár nagy szeretettel készült ott találkozni a testvéregyházak küldötteivel. Az amerikai hatóságok megtagadták Péter János református püspök beutazási engedélyét az Egyesült Államokba, a református delegáció másik két tagja azután a zsinati tanács határozata alapján szolidaritást vállalt vele és nem utazott Princetonba. A több mint kétmillió lelket számláló, — a legnagyobb európai református egyház így kirekesztetett a testvéregyházak üléséből. Az a református egyház, mely a princetoni református nagygyűlés és az evanstoni világzsinat tanulmányi előkészítéséért is oly sokat fáradozott és imádkozott. A princetoni gyűlésnek ez az egész földkerekség egész keresztyónségáre vetett árnyéka futott velünk együtt egész Evanstonig, együtt a repülőgépünk árnyékával, melyet ezen a 10 ezer kilométeres repülőúton szüntelenül magunk alatt futva láttunk a földön, valahányszor Isten áldó napja sütött reánk. Mert az árnyékot a fény mutatja meg. A keresz- tyénség egysége elleni amerikai támadásnak a Magyar Református Egyház princetoni akadályoztatásának árnyéka éppen abban a világosságban lett erőteljessé, amelyet Isten a mi napjainkban gyújtott a kereszténység millióiban hazánkban s a világ sok más táján. Ez a világosság pedig ugyanaz a békességre való igyekezet, melynek első fényes csillagát Isten a Testtélétel éjszakáján, Betlehembe helyeztette. Verőfényben repültünk a Duna északi kanyarulata fölött magyar, majd csehszlovák falvak és városok fölött. Földek fölött, melyek közt mindkét országban folyik a társasgazdálkodás és az egyéni gazdálkodás korszakot jelentő versenye. Nadrágszíj keskenységű földek között széles nagy tagokban művelt társas gazdaságok, a földeken dolgozó népek, füstölgő gyárkémények és hosszú fehervonatok emlékeztettek, miniket mindkét ország fölött arra, ami az elmúlt tíz esztendő alatt történt érdekünkben. A haza- szeretet, melyet az elmúlt tíz év alatt úgy tettünk magunkévá, hogy az elmaradott országaink fejlett, boldog országokká változtatásának szándékává lett bennünk s a hazaszeretet, mely az elmúlt dolgos esztendők eredményeiben lett mindannyiunk' számára boldogító érzéssé, — dobogtatta a szíveinket a repülés alatt. Már túljutottunk Pozsonyon* melyben nemrégen éltük át a szlovák és magyar evangélikusok történelmi kibékülésének szép aktusát, a két magyar evangélikus püspök díszdoktorrá avatásán. Már a morva rónák felett repülünk Csehország felé. Már feltűnnek a prágai dombok, s a dombokon rendben sorakozó új munkás lakóházak százai fölött egyszerre nyílóik a völgy és leszállunk a prágai repülőtéren, Ffága Ismerős, mosolygós arcok a repülőtéren. A csehszlovák egyházak vezetőségéből, a csehszlovák Állami Egyházügyi Hivatalból és a magyar követségből. Újra Prágában vagyunk, ebben a gyönyörű, történelmi városban. Ügy járnak már ide a magyar egyházi vezetők, mintha hazaérkeznének. Azelőtt a magyar protestáns egyházak egymásközt sem érintkeztek annyit, mint mostanában a csehszlovák és magyar protestantizmus. Délután séta Prágában. Megint megismerünk valamit ebből a hatalmas városiból. A csehszlovák állam újjáépíttette Húsz János Betlehem Kápolnáját. Ócska, nagy bérházak közül hámozták ki újra és történelmi emlékek alapján újjáépítették ezt a hatalmas prédikáló helyet, amelyben több ezer ember tudta állva hallgatni a Mestert. A Mester itt lakott, a szobájából lépett ki a szószékre. Ősi kút van a kápolna egyik sarkában, mintha szimbolizálná az örök forrást, az Igét,' melynek hirdetéséből a protestánsok élesztették újra és ébresztették újkori feladataira az egyházat. Húsz János volt a legcsillogóbb ősük. A falakon töredékes régi írásokat egészítettek ki a régi szövegre. Nagyszerű gúnyversek a pápáról s az elnyomó feudális uralomról. Hétszáz év történelmi tanulságát idézik itt a világ minden tájáról zarándokló protestánsok s a csehek egyik legnagyobbjukat — János mestert — úgy idézik itt, mint a nemzeti öntudat egyik atyját. A Betlehem Kápolna a történelmi látnivalókban bővelkedő Prága egyik elsőrangú idegenforgalmi látványosságává lett. Megnéztük Prága irodalmi múzeumát is. A hatalmas anyagból a készséges állami tisztviselő elsősorban a csehországi keresztyénség emlékeit emelte ki a számunkra. Ciryll és Method ősi bibliafordítását, a középkori egyházi irodalmat, Húsz János élete művét, a protestáns reformáció irodalmi emlékeit, a králici bibliát s a legújabbkori számtalan irodalmi emléket, mely bőven bizonyítja nemcsak azt, hogy milyen nagy szerepe volt a cseh nemzeti öntudat fejlesztésében az evangélium egyházainak, de azt is, hogy mindezt a nemzetépítő szellemi kincset mily nagy becsben tartja a csehszlovák népi demokrácia. Este testvéri vacsorázás a prágai [ vár egyik több száz éves vendéglőLATHATATLAN LÁNC — Máté 23:32—39. — ISTEN első szava hozzánk ma az, ' hogy az élet felelősség. Ez először is annyit jelent, hogy nem vagyok a magam tulajdona. Hiába mpndjálk az önző emberek, hogy az élet az enyém s ha kétszer élnék is, mind magamra költeném. Előbb- utóbb mindenki megtudja a valóságot, hogy hozzá tartozom emberekhez, akik mellettem és körülöttem élnek, tagja vagyok egy nagy emberi közösségnek, amelyik igényt tart rám és sokszor rendelkezik is velem. Aztán előbb-utóbb megtudja mindenki azt a valóságot is, hogy az életem mindenestől, úgy ahogy van: az Isten tulajdona. Hiába szeretném elfelejteni, hiába tiltakoznék ellene, hiába akarnék elfutni előle. sohasem tudnék kifutni Isten országából. AZ ÉLET FELELŐSSÉG: ez másodszor azt jelenti, hogy nem vagyok cél, hanem csak eszköz. Nem azért vagyok itt, hogy magamat magamnak megépítsem, hogy valami rettenetes nagy földi boldogság hegyoldalán legyen a kényelmes palotám, hogy az öröm összes kottáját végigdaloljam, hanem azért, hogy velem és bennem egy örök terv valósággá váljék. Eszköz vagyok Isten kezében és az embereik életében. Az életem tehát nem akkor igazi, ha külsőleg szép, boldog vagy gazdag, hanem akkor, amikor legjobban odasímul Isten gondolataihoz, terveihez, amikor legközelebb kerül egy másik ember életéhez és ebbe a nagy közösségbe alázatosan beleépül. Az élet felelősség: ez harmadszor annyit jelent, hogy ezt az életet egyszer számonlkérik tőlünk. Számon- kéri az Ég a Földet és a Föld az Eget. Isten egyszer elkéri az elporladt pillanatokat és egyszer egy megütött, árva és elhagyatott ember sírva kéri majd tőled számon a szere te tét, amit nem adtál néki, Istent. Akit eltakartál előle. Az élet felelősség: ez annyit jelent, hogy minden pillanatban Isten és emberek elé kell állnunk, mert előttük pereg le az életünk. ISTENNEK MA AZ A MÁSODIK SZAVA hozzánk, hogy ez a felelősség félelmetes, mert a bűnnek folytatása van. Borzalmas örökség, amit másoktól kapok és szörnyű fertőzés, amit másoknak adok. Apáink bűne szörnyű áradat, ami valahol elönti az életünket és valahol elmossa legszebb örömeinket. A mi vétkeink guruló fekete kövek a lejtőn: valahol majd utolérik és elütik a gyermekünket. Volt egy magyar költő, aki úgy álmodta meg az életünket, mint egy láthatatlan láncot az Isten körül. Ügy látta, hogy ezen a földön kiterjesztett két kezünkkel egy másik ember kezét fogjuk. Ez a másik ugyanígy tart egy következőt. Az első és az utolsó ember keze Isten kezéhez ér. Így élünk egymás kezét fogva egy láthatatlan láncban, gyönyörű körben az Istennel. Ha valaki kíszalcad ebből a körből, ha valaki elengedi a másik ember kezét, akkor tulajdonképpen Isten kezét engedte el. Ez a bűn! De ilyenkor nemcsak maga szakadt el az Istentől, hanem leszakított Isten kezéről egy csomó embert, aki az 6 kezét fogja, aki ő utána jön. így telik be az atyák bűnös mértéke a fiakon. ISTENNEK MA AZ A HARMADIK SZAVA HOZZÁNK, hogy nemcsak a bűn, de a kegyelem is folytatódik. — Akit egyszer Jézus visszaállít a sorba, Isten gyermekeinek a sorába, az nemcsak maga menekül meg, de egy egész sort visz magával az üdvösség útjára. Így telik be az atyák mértéke a kegyelemben. Egy imádkozó édesapa, egy hivő asz- szony, egy Jézusnak odaadott élet, mindig megnagyobbítja a kegyelem körét. Azt a láthatatlan láncot, ahol Isten erői a szeretet és a hit áldott kézfogásain végig ömlenek, megerősítenek, megvigasztalnak és megtartanak Isten és az örökélet számára. Azt a láthatatlan láncot, ahol Krisztus megváltó vérének szent, piros patakja lemossa arcunSkról bűneink kárhozatos viharát, ahol az élő Jézus szíve bátorítólag végigdobban remegő életeken át: ne félj, az enyém vagy! Az Istené vagy! Milyen sokat álmodozol, imádkozol, vagy gyötrődöl a magad és Szeretteid sorsa felől. Hogy szeretnéd biztosítani nekik az örömöt, a békés életet és az üdvösséget. Miért nem állasz be akkor a sorba?! Miért nem akarod, miért nem engeded, hogy Jézus Isten mellett összegyüjtsön titeket. Látod, most is megnyílik a sor. Melletted Jézus áll és nyújtja feléd a kezét. Hívja a gyülekezetbe mindazokat, akik nincsenek ott. Fogd kézen azt, akit szeretsz és álljatok be a sorba. A megváltották sorába. ISTEN ÉS EMBEREK ELŐTT éljük az életünket. Hogy vár bennünket az Isten és hogy várnak az emberek. Isten várja vissza a gyermekét s az emberek... Talán nem is tudják, hogy Jézust várják bennünk. Az Isten országát. A békességet, a szeretet, az üdvösség országát. Siess! *— Ne várjanak hiába. FRIEDRICH LAJOS jében, másnap egész délelőtt konferencia a csehszlovák egyházi vezetőkkel, köztük Ján Chabada egyetemes püspökkel és dr. Ján Michalko dékánnal, Molnár és Turnsky professzorokkal, a cseh testvérek Co* ménius Fakultásáról, majd utazás tovább Amsterdamba. Amsterdam Most mór holland gépen repülünk. A nagy utasszállító négyezer méternél magasabbra visz, a felhőket alattunk a nap fényesíti s csak néha látszik Németország földje. Sötétedik, mikor beérünk a holland csatornák fölé, majd átrepüljük a Zuider-tavat s feltűnik a rendkívül szép Amszterdam. Neonfényes utcák, mértani pontossággal épített. háztömbök, egymás mellett futó és egymást keresztező csatornák belül a városon, sokszor úgy, hogy a csatornák partja maga a házsor. A holland Velence felett félkört teszünk meg s a tenger felől berepülünk Shipholba, az amszterdami repülőtérre. A nagy nemzetközi forgalmú repülőtéren már »nyugati« útlevél-vizsgálat és »nyugati« vámvizsgálat fogad. Az amerikai egyenruhákról másolt holland katonaruhák seregét látjuk az egymás mellett álló útlevélvizsgáló asztaloknál, akik alaposan kérdeznek utazásunk célja felől. A csomagokat gondosan átvizsgálják, majd jó félórás autó-úttal megérkezünk amszterdami szállásunkra. A newyorki repülőgép-csatlakozás miatt három napot töltöttünk Amszterdamban. Már esti sétával elkezdtük az ismerkedést a várossal. Amszterdam az egyik legszebb európai város. A jellegzetes holland stílusban épített szűk, két ablak szélességű barna házak végtelen sora sorakozik az utcákon és a csatornák mellett. A házakba szűk kapu vezet és nyaktörően meredek lépcső. A bútorokat csigán húzzák fel a lakásokba. Az ablakokon kérésziül költözködnek. Valamennyi ház homlokzatán ott látható a 'kiálló vasrúd, mely a csigát tartja. A belvárosi utcákon rikító az amerikanizáltság. Közülünk már többen voltak régebben Hollandiában. Nem ismernek rá az életre. A házak a régiek, az élet közöttük már nem az. Rengeteg a külföldi. A mozikban amerikai filmek, az újságárusoknál a feslett képekkel teli nyugatnémet és amerikai folyóiratok. Az utcákon a fiatalkorú prostuticó éktelenkedik s lépten- nyomon az ingyenélők figuráira esik az ember szeme. Utcai zenészek hármas-négyes csoportokban, komédiások, pénzváltók a cigaratta- automaták előtt, kávéházak teraszain megjelenő cipőpucolók, a mozipénztárak előtt a »jegytanácsadó« ciíraruhás, akiinek kötelező borravalót adni minden jegyváltásnál. Utcai árusok és lumpok. A fiatalság csapatokba verődve kurjongat és riasztgatja a járókelőket. A hullámzó tömeg közt öt percenként rendőrautó megy végig lassan, s ilyenkor széjjeloszlik a lármás kis ivók előtt sereglő »ifjúság«. Az egykor gazdag, józan, puritán Hollandia ma a parasztelszegényedés, a munkanélküliség, a kivándorlás évei felé menetel. Két éve rendkívül rossz a termés a szokatlan hideg és esős nyári időjárás következtében. Sok milliós kárról beszélnek az idei aratásideji esőzés miatt. A katonaságot is kirendelték idén az aratáshoz, mert a gépekkel nem tudtak rámenni az ázott földekre, de így is a lábán rothadt meg a gabona, s mentek tönkre a kapások is. Hollandiából évente 50—80 ezer fiatalember vándorol ki a világ minden tája felé. Állami propaganda gyűjti őket. A hollandok számára kicsi lett az egykori virágzó holland föld. Elsősorban a paraszt fiatalság vándorol ki, s az öregek nem bírnak a földekkel. Hollandiában egyébként most leg- kopottabbak az állami alkalmazottak és a közlekedési dolgozók. A városi villamoskalauz az éhség ellen hétvégi mezőgazdasági munkával védelmezi a családját. Az újságokban megírják, hogy az átlag holland nem tudja megvenni a vajat, ami pedig élelmezési alap a számára. Viszont a margarinok különböző fajtáit hirdethetik a reklámok. A szállodai alkalmazottak az elkeseredés hangján beszélnek, ha kíváncsi rá a vendég, s versenyeznek a borravalóért, amelyet mindenütt a hivatalosan levont 15 százalék mellett legalább ilyen mértékben le kell adni a vendéglátóipari személyzetnek. Amszterdamnak két viléghíressége van. Az országos Múzeum Rembrandt, Van Dyck és a nagy holland festőiskola remekeivel s valóban nagyszerű keletázsiai, középkeleti antik művészeti kincsekkel, valamint a nagy Állatkert, ebben az Aquarium. Valószínűen egy külföldi I sem kerüli el ezeket a helyeket, de a hollandok dicséretére legyen mondva, a Múzeum nézőserege óriási. Aránylag sok a templom, de az egyházi élet valószínűen erősen lanyhul. Vasárnap a híres Nieuwe Kirke-be mentünk, a királyi palota melletti, hatalmas, gyönyörű üvegablakokkal díszített református templomba. Az Egyházak Világtanácsa itt tartotta 1948-ban első Világgyűlését. A templom belső tere színfalszerű vászonfalakkal kettéosztva és szőkébbre véve, mert túl nagy a templom a lehangolóan kicsi gyülekezethez. A templom második felében tanácsteremszerű berende-i zés. A vászonfalakon körbe, kívül, mintegy széles folyosón, a templom vastag kőfaláig kerékpár tároló helyek és gyermekkocsi megőrzők. A vasárnapi főistentiszteleten százötvenen sem lehettek. A választékosán öltözött lelkész a reménytelenséget prédikálta, mondván, hogy a földön minden hiába, csak Jézus Krisztus segíthet az emberen. De abba nem bocsátkozott bele, hogy miképp és mivel tud Jézus Krisztus új életet teremteni a földön. A gyülekezet halk zümmögéssel kísérte a hatalmas orgona hangját. A mi otthoni gyülekezeti éneklésünk mennyire hiányzott ezen a vasárnapon. Majd elérkezett augusztus 9-e este, s megindultunk a tengeren túlra. Az amerikai beutazási engedély szerint 10-én léphetjük át először az Egyesült Államok határát. Tizenhat és fél órás repülés után megérkezünk. Ez holnap délután fél négy körül lehet, newyorki idő szerint reggel fél tíz. Mire Chikagoba érkezünk, már hét órával toljuk hátrafelé az óránk mutatóját. A newyorki négy motoros gép este tíz óra tájban indul. Az indulás előtt izgalom támad. Felfedezik, hogy nem vagyunk beoltva himlő ellen, s ennek igazolása nélkül nem léphetjük át az Egyesült Államok határát. Végül a repülőtér orvosa elvégzi rajtunk az oltást, és beszállunk a gépbe. A gép pilótája tíz percen .beiül tájékoztatót küld az utasoknak. Csaknem hatezer méter magasan repülünk, ötszáz kilométeres sebességgel. A gépen kívül —13 fok a hőmérséklet, belül +20. Az ég sűrűn felhős. Csaknem hétezer kilométert fogunk repülni, míg megérkezünk küldetésünk helyére.,, (Folytatjuk.) isiLgnűszisleii rend 1954. október hó 10-én. Vasárnap, Budapesten. Deák-tér délelőtt 9 Gémes István, délelőtt 11 D. Dezséry László, délután 7 Madocsay Miklós. __— Fasor délelőtt VzlO Gyöngyösi Vilmos, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután Gé2-*- — Dózsa Gy.-út 7. délelőtt /zlO Sule Károly. — Üllői-út 24. délelőtt V2IŰ délelőtt 11. — Rálkóczi-út 57/b. délelőtt (szlovák) Szilády Jenő dr., .délelőtt 3A12 — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. — Thaly Kálmán-u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Bonnyaii Sándor. — Kőbánya délelőtt 10 Sárkány Tibor. — Vajda P.-u. 33. délelőtt Val2 Koren Emil. — Utász-u. 7. délelőtt 9 Korén Emil. — Zugló délelőtt 11. délután 6. — Gyarmat-u. 14. délelőtt ValO. — Rflkosfalva délelőtt Mi 12. — Fótl-út 22. délelőtt 13 (urv.) Gádor András, délután 5 Sze- retetvendégség, Danhauser László. — Váci-út 129. délelőtt 8 Gádor András. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, délután 7 Blázy Lajos, — Dunakeszi délelőtt 9 Blázy Lajos. Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Újtelep délelőtt V*9. — Rákospalota MAV-telep délelőtt V*9. — RP. nagytemplom délelőtt 10. — RP. kistemplom délután 3. — Pestújhey délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt Vall. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután Vs7. — Citnikota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, délután V*3. — Mátyásföld délelőtt Mi 12. — Kerepes—Kistarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11 délután 5. — Pest- imre délelőtt 10. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10, délután 6. — Weikerle-telep délelőtt 8. -- Rákosszentmihály délelőtt Vili. délután 5 Bécsilkaipu-tér délelőtt 9 Pethő István, délelőtt 11 D. Dr. Vető Lajos, délután 7 Vá- rady Lajos. — Toroczkó-tér délelőtt 8 Vá- rady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 Mezősi György, délután 5. — XII., Tarosay V.-u. 11. délelőtt 9 Zulauf Henrik, délelőtt 11 Zulauf Henrik, délután 7 Ruttkay Elemér. — Hfívösvölgj', Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Öamhauser László. — Szabadsághegy, Diana-út 17. délelőtt V29 Ferenczy Zoltán. — Kelenföld d. e. délelőtt 8 Bottá István, délelőtt 10 Bottá István, délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Német- völgyi-út 138. délelőtt 9 Rezessy Zoltán dr. — XI. Bartók B.-út 158. délelőtt 12 Rezessy Zoltán dr. — Csepel délelőtt 11 Galáth György, délután 7 Csonka Albert. — Budafok d. e. 10 Visontai Róbert. — Albertfalva délelőtt V2II Vi son táj Róbert. — Csillaghegy délelőtt V?10, délután 7. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074 Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III.. Dévai Bíró Mátyás-tér I. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft. negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412-VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-544406. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)
