Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-09-05 / 36. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET Péter János református püspök előadása Legutóbbi számunkban már jelentettük, hogy Páter János református püspök Evanstonban előadást tartott »Az egyház bizonyságtétele Magyar- országon« címen. Ezt az eseményt a nyugati egyházi és világi sajtó nagy figyelemmel kísérte és kíséri. Bő részleteket közölnek belőle s meleg fogadtatásban részesítik. Az alábbiakban néhány részletet köz­lünk Péter János püspök előadásából. Beszéde bevezetőjében a felada­tot vázolta fel, aminek előadásával eleget akar tenni: »Bizonyságot kell önök előtt tennem az Ige és a Szent­lélek ama munkájáról, amellyel ma Magyarországon egyházat gyűjt és tart egybe, amellyel ezt az egyházat vezeti, táplálja, tanújelét teszi. Vagy­is: meg kell szólaltatnom Önök előtt gyülekezeteink bizonyságtételét, amelyben megvallják maguk és a vi­lág előtt, hogy Krisztus a világ re­ménysége.« »Ha Isten igéjével jól él az egy­ház, akkor minden életmegnyilvánu­lása, tehát minden igehirdetés, a szentségek kiszolgáltatása, a tagok együttélése, a szeretetszolgálat, egy­házfegyelem, pénzügyek, egyszóval egész élettevékenysége, evangélizáció, vagyis: az TJr Jézus Krisztusban el­végzett váltság és új teremtés öröm­hírének életadó közlése az emberek­kel az egyházon belül és az egyház körül. De éppen azért, hogy az egy­ház egész élete minél inkább ilyen legyen, szükség van arra, hogy az eeyház megújulásáról gondoskodó ige uralma alatt az egyház figyelme Is­tentől készített »kellemetes időkben« különös mértékben összpontosuljon a Jézus Krisztusban meghirdetett tel­jes váltság központi eseményeire, amelyekből van az egyház élete, mindann; ionk élete. Az egyház fi­gyelmének ez az összpontosítása Is­ten megváltó cselekedeteire, ez az evangélizáció.« Néhány jellemző példán, mint a lelkészképzés, igehirdetés, egyetemes papság, bemutatta az egyházainkban Isten által munkált megújulást, majd egyházaink kísértéseiről szólt­Az első kísértés a szekularizálódó világ, melyben azonban felismertük a Szentírás tanulmányozásának első­rendű fontosságát az egyház egész élete számára. »A másik kísértés, a megtérés evangéliumának kiszakítása az evan­gélium teljes összefüggéséből. Felis­mertük, hogy Isten számonkérése sok hiábavaló beszédünkért is van velünk szemben, mert sokszor éltünk úgy, mintha beszédben állna Isten orszá­ga. A hitelét vesztett egyház akkor végez jó önvizsgálatot, ha elsősor­ban igehirdetése tisztaságát, teljes­ségét, engedelmességét méri Isten igéjén. így ismertük fel, hogy a meg­térés evangéliumát a megszentelődes evangéliumával együtt kell hirdetni. Az üdvösség útjának eseményei nem választhatók el egymástól. Az egybe- tartozóknak ilyen együtthirdetésével valljuk, hogy az istenszeretet és az emberszeretet Isten kinyilatkoztatása együtt adja elénk, nekünk is egy lélekzettel-kell hirdetnünk és a ket­tőt együtt kell gyakorolnunk.« edves kis apróságok, csillogó­szemű fiatalok most indul’iak el az iskolába. Napfényes őszön szép tavaszi álmok dalolnak a szívük­ben, hogy boldog és szabad emberek legyenek és boldog és szabad hazá­ban éljenek. Kíséri őket a nemzet álma és mindegyiknek két forró, re­megő, imádkozó és könnyes szív, két szülői szív suhan láthatatlanul is a nyomába. Meglcaptak mindent, amire sziiltsé- gük lehet: otthont, kenyeret, ruhát, könyveket és iskolát. Most már csak rajtuk áll, hogy egyszer vidáman és boldogan megérkezzenek az élet napfé­nyes csúcsára. Mégis, szeretnénk még valamit adni nékik. Szeretnénk még valamivel megajándékozni őket. Hi­szen mi sem egyedül mentünk az is­kolábaValaki láthatatlanul is ve­lünk jött, valaki láthatatlanul is ott ült mellettünk az iskolapadban. Vala­ki védett, szeretett és mindig haza­vezetett. Volt egy láthatatlan társa az életünknek — Isten. Vele szeret­nénk ma még a Szeptember csillogó­szemű seregét megajándékozni. Hogy könnyebb legyen az út és boldogabb a megérkezés. Amikor ez't a szót kimondjuk, hogy. gyermek, olyankor mindig hozzá szoktuk tenni szóban vagy gondolat­ban ezt a jelzőt is, hogy »gyönge«. Azért mondjuk így, mert a gyermek állapotát ez a szó fejezi ki a legjob­ban, hogy gyönge gyermek. Hogy ke­vés önmagának, hogy vezetőre, tá­maszra, gondviselőre szorul. Nos, örök törvény, hogy két gond­viselés szárnya alatt növünk fel mindnyájan emberré. Az egyik gondviselés szárnyára ez van ráírva: otthon. — Ez a mi fész­künk. Innen indulunk el egyszer ti­pegő léptekkel és ide jövünk vissza egy életen át fiatalon vagy fáradtan. »Az evangélium teljességének ez a keresése őriz egy további kísértés­től. A szekularizáció folyamata azzal a kísértéssel jár együtt az egyház számára, hogy a közéleti felelősség­ről lemondva, az emberi együttélés általános kérdéseitől elmenekülve, szellemi gettóba vonuljon vissza s az evangéliumot úgy tekintse, mint va­lami zugolyában lett dolgot. A teljes evangélium tanítja a gyülekezetét arra, hogy nyitott hittel nézze az egész közéletet, benne felelősségét gyakorolja s igyekezzék mindenütt ott lenni, ahol az emberért, az ember szenvedése ellen s az ember javáért, Isten dicsőségére valami jót lehet tenni. Ebben a közéleti felelősségben van ott egyházunk az emberi együtt­élés Isten igéje számára jelentős minden ügyében, így abban a hála­adásban is, hogv 1932 óta ezekben a hónapokban lehet legelőször el­mondani, hogy a földkerekségén se­hol nincsenek nyílt háborús esemé­nyek.« »A szekularizáció és a társadalmi átalakulás kérdései között állandó az a kísértés, hogy az egyház egy­szerűen hagyja sodortatni magát az események által. Ezzel a kísértéssel szemben azáltal találunk védelmet, hogy hitvallásaink bizonyságtételé­ben, s mindenekfelett a szentírás ki­nyilatkoztatásaiban erősen megfo- gódzva valljuk, hirdetjük, gyakorol­juk, hogy az Isten igéje által e föl­dön egybegyüjtött egyház léte nincs egyetlen társadalmi rendszerhez sem kötve, hanem a társadalmi rendsze­rek változásaitól szabadon szolgál Urának, az emberek között, az em­beri történelem útján.« »Az evangélizáció és az ökuméné ügye együtt él Magyarországon. Mondhatom, hogy nincs szószék egy­házainkban, amelyről éppen a leg­utóbbi hónapokban gyakran ne szólt volna az ige erről a gazdag üzenet­ről: Krisztus a világ reménysége«. Előadása befejező részében az Egyezményről és a református egy­ház anyagi helyzetéről szólott. »Az egyház ilyen módon él, saját problémái megoldására lehetőséget nyújtó szabadságban, Isten megváltó nagy tervének jeleként, mint állandó tanúbizonyságtétel. A mi bizonyság- tételünket is kifejezi nagygyűlésünk fő témája: Krisztus a világ rémény- ságe. Az emberi együttélés minden kérdésének megoldását az Ür Jézus váltságmunkájának végső és teljes megoldásában reméljük. Felelőssé­günk gyakorlása közben a Magyar Népköztársaságban, hazánk területén, népünk között, de az emberi együtt­élés minden otthoni és nemzetközi kérdésében erre a nagy reménység­re nézve teszünk bizonysáét.« ÓL 'fftatvi — Mt. 11, 15—30. — Behavazott fejjel is. A legnagyobb földi szeretet itt szépíti körül először az életünket bölcsődallal és anyacsók­kal, ruhával és kenyérrel, palatáblá­val, könnyes imádsággal és örök út- ravalók megrakott tarisznyájával. Bi­zonyára mindnyájan éreztük már, milyen jó hazamenni, a szülői szere­tet aranyfürdőjében megerősödni, megpihenni. Milyen jó hallani egy érettünk dolgozó édesapának és egy imádkozó, mosolygó édesanyának fe­lénk dobogó szívét a könyvünk, a ke­nyerünk, az álmaink fölött... Milyen jó annak, akinek gondviselő otthona van. A másik gondviselés szárnyára ez van ráírva: iskola. — Ezt a szárnyat tanítóink és tanáraink szövik és bo­rítják a vállainkra hosszú esztendő­kön át. Elégő gyertyák egy-egy nemzedék előtt. Tőlük kapjuk a tu­dást, a világosságot, amivel végigfut­juk az életünk pályáját. Egy-egy sza­vuk, alakjuk, példájuk esztendők múlva is megállít, eligazít és gondot visel reánk. Valami szent stafétafutás folyik az iskolákban. Századok, sok­szor évezredek bölcseségének botját adják ott a kezünkbe a tanítóink, hogy gyorsabb és eredményesebb le­gyen a futásunk. Amikor átvesszük tőlük ezt a bölcseséget, legyen szá­mukra mindig egy hálás kézfogásunk és egy hálás imádságunk. Mégis, ez a két gondviselés, ami ilyen szépen betakar minket, mégsem elég. * Mi mindnyájan, mindörökké gyer­mekek maradunk és az élet mindig óriási iskolává szélesedik ki élőt­HÁROM ÍRÓ VIRÁG BENEDEK kétszáz évvel ezelőtt, 1754. augusztus 31-én szüle­tett a dunántúli, Zala megyei Diós- kálon. Fiatalon a pálosrendiek közé lépett, aztán tanár lett, Székesfehér­váron tanított. A rend feloszlatása után világi papként tanított tovább. 1794-ben Budapestre költözött. Költe­ményei és írói magatartása népsze­rűvé tették. Szegényes budai szobájá­ban fel-felkeresték a magyar írók. Berzsenyi vidékről utazott fel hozzá, hogy csak láthassa és szót értsen vele. Azóta irodalomtörténeti órákon kívül ki idézte? Kosztolányi Dezső írt róla szépséges verset 1917-ben. ott olvasható ez a részlet: Sokszor megállók most. hol ő lakott rég s alázatosan és magamba szálló lélekkel kérdem, mi maradt belőle? Egy kis küszöb s egy villamos- megálló. De én gyakran elmentem volna hozzá, hogy telkemet szava beharmatozná piruló arccal néztem volna rája, hogy mit mond papos és szigorú szája, > i A kis küszöböt azóta az emléktáb­lával együtt elvitte a második világ­háború, a romokon, ott a tabáni plé- báni a -temp lomn ál, fű nő és giz-gaz. De a Gellérthegy ma is úgy néz le oda esti hűvös arccal, mint másfél­száz évvel ezelőtt. »Szent öregnek« hívták az írók egymás közt. Megbe­csülték Horaíius-fordításait. A tizen­öt éve megjelent magyar-latin Hora- íMis-antológiábatn is olvasható három Virág-fordítás, s jó fordítások, szé­pek. Virág színes, ízes, tiszta magyar szókkal és mondatokkal írt, még Vö- rösmarty, Berzsenyi, Kölcsey is ta­nultak tőle. Ez a szegény pap: igazi hazafi volt. Az ocsúdó magyarságnak erőt, összetartást, műveltséget kívánt. Nem véletlenül idézte Széchenyi Ist­ván a »Kelet népében«, első mondata előtt, Virág Benedeket. Azt a monda­tát, amely örökérvényű: »Jó hazafi­nak lenni nehéz, de nem lehetetlen.« Por lepte be Virág Benedek költemé­nyeit? Mily viszonylagos ez a por. Kodály Zoltán, az igazi források is­merője, nem véletlenül komponálta Virág Benedek »Békesség óhajtás 1801« című költeményére egyik leg­szebb új kórusművét. Így éled újra, aki holt s aki költő volt és nemzeté­nek nevelője. Idézzünk még pár sort egy 1820 körül írott verséből, a »Szép szó országos Dunánkhoz« című mű­ből: Sok gizgazt hozzánk hord hátad, jó Duna, nem kell; Itt is elég gizgaz van: vigye hátad odább. Szintúgy a holt törzsököket vigye; a mi gyümölcsös Kertünk élőfát, bár neki sok van, óhajt. Hozz hát élőfát, de terült lombokkal, alatta Hogy hű munkásnak megpihenése legyen. Az igazi költői szó és a tiszta patrio­tizmus hangja túléli a századok ham­vasztó porát. BRÓDY SÁNDOR harminc éve halt meg. Mondják, egy ócska öltöny, meg egy szemüveg maradt mindössze utána. Schöpflin Aladár összegezve Bródy írói vonásait, századunk ma­gyar irodalmáról írott művében, ezt írja róla: »Pályája töredék maradt, munkájának nagy része elavult, de lényéneik szuggesztivitása nagy hatás­sal volt nála ifjabb írótársaira, me­rész kereső nyugtalansága — nem egyszer akaratlanul — olyan ösztön­zéseket adott, amelyeknek hatása csak később érett meg, az utána kö­vetkező nemzedékben. Pályájának volt bizonyos felszabadító hatása, utána többet lehetett merni, mesz- szebb elrugaszkodni a polgári maga­tartástól. Pazarló volt, de amit elpa­zarolt, annak jó része a nyomába lé­pők kezében vagyonná vált.« Erről a vagyonról beszélnek az író-kortár- sak vallomásai is sorjában mind, el­sőnek ■ Ady Endre. E torzó-mivoltá- róí maga Bródy Sándor is tudott. »Fázva és megalázva látom — írja Bródy —, hogy abból, amit tervez­tünk. Ez az iskola pedig nehéz iskola. Néha olyan szavakat ír a táblára, amibe belesápadnak a tanulók. Sok­szor vannak megoldhatatlan felada­tai és lázas leckéi. Hányszor írja elénk például ezeket a szavakat: bűn, betegség, csalódás, szenvedés, halál. Nézz meg jól bennünket, hányszor állunk meg, öreg diákok, az élet, a gond vagy a bánat fekete táblája előtt. Hányszor fakadunk sírva, hány­szor bukunk el, aikárcsak a gyerme­kek. Mi lenne velünk, ha nem lenne otthonunk, ha nem tudnánk néha ha­zamenni. tem, sőt ígértem, alig váltottam be valamit. Csaknem mindennel adós maradtam magamnak.« Bródy Egerben született 1863-ban. Szülővárosa ott maradt hazafias ro­mantikájával az író lelkében. Eger­ről írta egyik legszebb művét, me­lyet érdemes volna újból kiadni, a fia­talságról szóló »Egri diákok« című regényét. A siker kapta el, amikor gyulai ügyvédbojtár korában megje­lent Pesten egy elbeszélése s a szer­kesztők tüstént feléje fordultak, mint a napraforgók a nap felé. Bródy a napi írói sikerek királya lett Pesten, életmódja, bohém alakja a századfor­duló Budapestjének jellegzetessége. Jókai volt Bródy példaképe, de Bródy nem a szépítés, hanem a valóság ro­mantikáját vállalta. Amikor Budapes­ten versben és prózában csak a han­gulat volt a fontos, Bródy határozott magatartással a valóságra mutatott. Erőfeszítéseket tett a tárgyilagos áb­rázolásra, de másként, mint_ ahogy korának legnagyobb realistája, Mik­száth Kálmán tette. Bródy valóság- áhrázolásában érzelmesség tör fel, váratlanul és különösen, mint ahogy társadalmi összeütközéseket is várat» lanul és hihetetlenül kiegyenlít az író. Gondoljunk a_Tanítónő c. drá­májára. Ez a lírai naturalizmusa ha­tással is volt prózánkra. Budapestet valóban Bródy örökítette meg han­gulataival és figuráival s mutatta a módszert az utána következőknek, BENEDEK ELEK 1929. augusztus 17-én halt meg.huszonöt éve már ennek is. Az édes Erdélyben, Kis­baconban, a szülői házban esett ki a toll a kezéből. Scribens est mortus, írva halt meg — jut eszünkbe a la­tin mondat. A toll végiggurult a pa­píron, a megkezdett szó félbesza­kadt. Hetvenéves volt Benedek Elek, amikor a halál lezárta a szemét. Egy nagyszerű magyar nevelő távozott el vele az élők közül a feledhetetlenek közé. Szülőföldjére, amelyet számos művében örökített meg s avatott mindnyájunk kedves ismerősévé. 1922-ben tért vissza Budapestről. Ügy érezte, ott van a helye, ahol a legnagyobb munkát kell kifejtenie. Az akkori Romániában nem volt lapja a magyar fiatalságnak, a leg­kisebbeknek. Benedek Elek annyi lapalapítás és szerkesztés után meg­csinálta az utolsót, a »Cimbora« cí­műt s hét éven át szerkesztette és megjelentette példaadó önfeláldozás­sal. A lexikonok- elmondják, hogy Benedek Elek hány lapot szerkesz­tett, milyen regényt írt, mennyi el­beszélést és drámát s joggal emlege­tik, mint a legnagyobb hatású ma­gyar ifjúsági írót. Benedek Elek jó) látta, hogy az ifjúság történeti és iro­dalmi nevelése a legfontosabb ten­nivaló a magyar írástudó számára, S mi mindannyian, akik élünk, en­nek a páratlan hatású írónak a ne­veltjei vagyunk. Ki ne emlékeznék közülünk Benedek Elek »Magyar mese- és mondavilág« című gyűjte­ményére, vagy a külföldi meséket tartalmazó, vörös vászankötésű »Cso­dalámpára«? Nemzetünk múltját kis diák korunkban az ő könyveiből, a »Nagy magyarok életéből« ismertük meg. S ez elhatározó megismerés volt. Benedek csak igazi hősöket emelt ki, csak a nemzet haladását szolgáló férfiakat és nőket mondott el. Stílusa a tiszta, egyszerű és mé­gis szépségesen szép magyar stílus volt. »Testamentum és hat levél« című könyvének egész sorai élnek emlékezetünkben. Jó testamentumot hagyott hátra; szeresd a nép>et, szólj tiszta magyar szóval, légy becsüle­tes és dolgozz önzetlenül hazádért! Szalatnai Rezső — Házimunkára munkaerőket ke­res az Evangélikus Egyházegyetem Diakóniai Osztálya, Budapest, VIII., Üllői-út 24. Jelentkezés a délelőtti órákban. — Keresünk megvételre jól fűtő cserépkályhát. Evangélikus Lelkészi Hivatal, Kecskemét, Az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály kiadásában megjelent levelezőlap nagyságú kartonlap, ízléses kiállításban LUTHER MÁRTON: REGGELI ÉS ESTI IMÁDSÁGA valamint a TÍZ PARANCSOLAT és az APOSTOLI HITVALLÁS Mindkét kiadvány a bibliába helyezhető és a naponkénti imádkozásban jó segítséget nyújt. Egy-egy lap ára 60 fillér, iratterjesztések részére, 10 drb-on felüli rendelésnél 50 fillér. Megrendelhető az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220.278 Istentiszteleti rend Látjátok, így lett a templom a mi otthonunk és Isten a mi Edesatyánk. Ö mindig vár és mindig meghallgat. Neki nincs árvája és nincs mostoha- gyermeke. Az Ö szívén mindig van hely mindenki számára, aki keresi Öt, aki hívó szavára ráfelel: Igen, Atyám! Isten otthona egyúttal Isten nevelő- iskolája is. Benne a legdrágább ta­nító tanít: Jézus a — Mester! Híres tanító: századok tanulták Tőle az élet és a halál földi és menny­országi titkait. Bölcs tanító: szavai nemcsak ezt a földet világítják meg, hanem befénye­sítik az örökkévalóságot is. Jó tanító: Aki ismer engem és so­hasem ád fel nehezebb leckét, mint amit meg tudok oldani. S ha mégis, az élet vagy az ítélet tábláján eltéveszteném az írást, meg­váltó vérével majd letörli, hogy Is­ten és emberek előtt igazság és öröm legyen a táblán. Mert Ö nekem nem­csak Mesterem, hanem Megváltóm. ő hív ma téged, szeptember isko­lába induló gyermekét, vagy az élet iskolájának sokszor nyugtalan szívű gyermekét: »Jöjjetek énhozzám mind­nyájan ,..« Friedrich Lajos Budapesten 1954. szeptember hó 5-én, vasárnap A PESTI OLDALON Deák-tér d. e. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, délelőtt 11 (úrv.) Hafenscher Károly, délután 7 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Vilmos, délelőtt 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Juhász Géza. — Dózsa Gy.-út 7. délelőtt fél 10 Sülé Károly. — Üllői-út 24. délelőtt fél 10. délelőtt 11 (úrv.) — Rákóczi-út 57/b. délelőtt 10 (szlo­vák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12 (úrv.). — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. — Thaly K.-u. 28. délelőtt 11, délután 6. — Kőbánya délelőtt fél 10 Koren Emil. — Vajda P.-u. 33. (Simor-u.) délelőtt negyed 12 Sár­kány Tibor. — Utász-u. 7. délelőtt negyed 12 Koren Emil. — Zugló délelőtt 9 (gyerm.) Scholz László, délelőtt 11 Scholz László. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 Ferenczy Zol­tán. — Rákosfalva délután 5 Scholz László. — Fóti-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Rimár Jenő, délután 7 Gádor András. — Váci-út 129. dél­előtt 8 (úrv.) Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 Blázy Lajos, délután 7 Matuz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pest­erzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Üjtelep dél­előtt fél 9. — Rákospalota MÁV-telep délelőtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Klstemplom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm.), délelőtt 10, dél­után fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — Pest­Kerepes- Kistarcsa délelőtt negyed 10. — lőrinc, Szemere-telep délelőtt háromnegyed 8. — Kispest délelőtt 9, délelőtt 10, délután 6. Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél 11, délután S, A BUDAI OLDALON Bécsikapu-tér délelőtt 9 Pethő István dél­előtt 11 Várady Lajos, délután 7 Pethő István. — Toroczkó-tér délelőtt 8 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, délelőtt 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, dél­után 5 Komjáthy Lajos. — XII..'Tarcsay V.- u. II. délelőtt 9 (gyerm.) Ruttkay Elemér, délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 Dan­hauser László, délután 7 Ferenczy Zoltán. — Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Zay László. — Szabadsághegy, Diana-út 17. délelőtt fél 9. — Budakeszi délelőtt fél 10. — Kelenföld délelőtt 8 (úrv.) Muncz Frigyes, előtt 11 Muncz Frigyes, délután 5 Bottá délelőtt fél 10 (gyeim.) Muncz Frigyes, dél- István. — Németvöigyi-út 139. délelőtt 9 Bottá István. — XI., Bartók B.-út 158. déli 12 Bottá István. — Csepel délelőtt 11, dél­után 7. — Budafok délelőtt 10 Visontai Ró­bert. — Nagytétény délelőtt 8 Visontai Ró­bert. — Albertfalva délelőtt fél 11 Bodrog Miklós. — Kelenvölgy délelőtt 9 Bodrog Miklós. — Csillaghegy délelőtt fél 10, dél­után 7. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, 111.. Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-543801. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents