Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-08-29 / 35. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET BÉL MÁTYÁS POZSONYBAN gyár prózát idézi példa gyanánt fáradhatatlan tudós. S amellett még mindenkinek, aki magyarul tanul. Ugyanakkor kiadja Krmannal együtt idei második Bél Mátyás-évfor­dulóra, halálának kétszázötödik esztendejére (1749. augusztus 31-én halt meg Pozsonyban), idézzük fel az érett férfi Bél Mátyás alakját. Ez a korszak Pozsonyé volt. Aki vé­gigsétál a pozsonyi Konvent-utcán, a protestáns-negyed halványsárga és zöld, kétemeletes házai között, a két templom mellett, ahol mindig Bach-muzsika orgonafoszlányai len­gedeznek a nyári melegben, mert valaki készül a vasárnapi istentisz­teletre, érzékelheti azt a térséget, amely Bél Mátyás napi életét körül­vette. Holott aSkkor még fából bar­kácsolt templomban prédikáltak itt, a várfalaikon kívül, egy macska- ugrásnyira ahhoz a palánksorhoz, amelyen túl szőlőkertek feküdtek sorban egymás mellett, mint zöld­arany pántlikák. J714-ben költözik ide Beszterce­bányáról. A harmincöt év, ame­lyet Pozsonyban tölt. életének ve­leje, a teljes kibontakozás, az érett férfikor, az eredmények szakasza. Az evangélikus líceum rektora lett. Bél Mátyás pedagógiája nagy újdon­ság volt dklkortájt Magyarországon. Francke közvetlen közeléből magá­val hozta az islkolaszervezés lendü­letét s a nevelés erejébe vetett mélységes hitét. Érezte, hogy neve­léssel nemcsak az ifjúságot, hanem magát a társadalmat is a fejlődés helyes útjára lehet terelni. Ügy látta, hogy egy művelt országgal si­keresebben lehet síkraszállni mind­azon jogokért, amelyek a független és szabad Magyarország jogai vol­tak. Nem magyarázta, hanem mu­tatta, mekkora erő a felvilágosult és tevékeny ember. Francke módszeré­ből Bél Mátyást nem annyira a pietizmus szelleme ragadta meg, mint inkább a valóság megismeré­sére ösztönző akarat. A természet­tudományók ismeretanyaga is azért hódít a pozsonyi iskolában. Elsősor­ban hazánk földjének és lehetőségei­nek megismerése az. Bél hívja fel a líceum diákjainak figyelmét Róma és Hellász helyett Magyarországra. Régi latin költők mellett magyar történelmi kútforrásokat olvastat. Latinul és németül mutatja be a magyar nyelvtant s a legszebb ma­a Kralici Bibliát a szlovák evangé­likusaiknak. Németül és latinul ír leginkább, hogy eredményesen tud­jon harcolni hazájáért. Szikrázó okosságának egész erejével 'küzd a türelemért, az ellentétek eltompítá- sáért, a rajongás és műveletlenség ellen a józan ész győzelméért. Azon volt, hogy a haza eltépett belső 'kö­telékeit, embertől emberig, magyar­tól a szlovákig, némettől a románig újból egybefonja s közös alapot te­remtsen mindnyájuknak. Ilyen ma­gasra vitte Francke módszerét, saládot alapít, példás életet él. Ha kell, inkább félrehajlik, mint a nád, de csak azért, hogy új­ból diadalmasan felegyenesedhessen. Nem karddal harcol, hanem a sze­retet szavával és az adatoknak cá­folhatatlan súlyával. Életében, mint a munka emberének életében álta­lában, nincsenek »érdekes« vagy »drámai« vonások. Életét műveiből kell megértenünk, drámáját gondo­lataiból kell kihámoznunk. Holott nem volt könnyű ez az élet. Képzel­jük el, hogy Pozsonyban, Bécs leg­hűségesebb magyar városában, a fejbólintó országgyűlések és király­koronázások városában, ahol minden a gyarmati sorsban vergődő ország kizsákmányolására s pénznek, áru­nak, állatnak, terménynek Bécsbe való gyors elszállítására van beren­dezve, hogyan élhetett egy magyar tudós, akinél tisztábban senki sem emlékezett• az ország egykori sza­badságára s aki még ezen felül eret­nek is! Bél Mátyás tehát kettős ki­sebbségben élt Pozsonyban az ellen- reformáció újfajta fodrozásában. Jezsuiták fürkésző szeme leste min­den szavát, minden mozdulatát. Ma­gasra kellett nőnie szelleme erejé­vel, hogy a gáncsvetések barokk korszakában Bécsben is meglássák, sőt azon túl is, egész Európa tudo­másul vegye. Ha számbavesszük, hogy történeti, földrajzi, nyelvtudo­mányi, irodalomtörténeti, néprajzi, teológiai, orvostudományi, termé­szetrajzi és újságírói műveinek ter­jedelme több ezer kéziratos ív, ak­kor látjuk, mennyit dolgozott ez a vezette az iskolát is, lelkipásztor volt, aki gondosan készült minden igehirdetésre, levelezett az ország és a világ nagy tudósaival, látogatókat fogadott hívei közül és tanáccsal látta el őket. Tervszerűen dolgozott és acélos erejével magával ragadta egész környezetét. Mondják, elbű­völő modora volt, ékesszólása le­fegyverezte ellenségeit is. Bél Mátyás pozsonyi munkásságá­nak legnagyobb s legmaradan­dóbb alkotása Magyarország leírása. Életében szabadult fel az ország a török uralom alól. Bél hatalmas, tel­jes, megbízható és részletes képet akart adni hazánkról. Tervet készí­tett minden egyes vármegye meg­írására. Munkatársakat keresett az országban s e keresés közepette tá­madt a remek ötlete, hogy kérdő­lapokat ‘készít, pontosan megfogal­mazott kérdésekkel s azokat kiosztja vakációra hazautazó diákjai közt. A szünetben módjuk lesz, kinekJki- nek a szülőföldjén, megszerezni a tárgyilagos adatókat. Persze, ehhez tudni kell, hogy a pozsonyi líceum­nak egész Magyarország területéről voltaik diákjai. Ezek a fiúk kitűnő nyersanyagot hozták aztán Pozsony­ba. A császár hatóságai és a kato­likus klérus gyanakodva figyelték. Bél ekkor beutazta az egész or­szágot és a helyszínen ellenőrizte a diáitok gyűjtését. Hónapokig volt távol Pozsonytól, jegyzeteket készí­tett, leveleket írt. Erre már bevá­dolták a palatínusnál, a király he­lyettesénél, hogy veszedelmes Rá- kóczi-párti. Ennek fele sem volt tréfa. Pálffy palatínus magához hi­vatta Bélt, áki kéziratával bebizo­nyította, minő munkát végez. Nem­sokára még feljebb ment: Bécsbe, III. Károly császárhoz, de ott egy térdhajlitással megszabadult a me­gyénként való hajlításcSktól s ezen­túl aránylag nyugodtan dolgozhatott tovább. Vigyáztak minden monda­tára a cenzorok, ele Bél ügyelt arra, hogy az igazságot ne szavakkal s felháborodással, hanem adatokkal fejezze ki. Használni akart az or­szágnak mindenütt. 1735-ben látott napvilágot a mű első kötete, a »No- titia Hungáriáé novae historico-geo- graphica« (Az új Magyarország tör­téneti-földrajzi ismertetése). Ez a kötet Pozsony vármegyéről szólt. Latinul írta a könyvet, a régi Ma­gyarország hivatalos nyelvén, nem németül, nehogy még németnek higyjék valahol. Gyönyörű, szép kö­tetek Bél nagy művének könyvei. Tárgyilagosságára, igazmondására azóta is támaszkodik az egész ma­gyar történelmi és földrajzi kutatás. Sajnos, könyvalakban nem jelent meg az egész mű, bár Bél majdnem befejezte Magyarország összes vár­megyéinek leírását. Munkája köz­ben, váratlanul, 65 éve$ korában, Pozsonyban meghalt. Felesége a mű további köteteit nem bírta kiadni, eladta a kéziratokat, amelyek regé­nyes vándorlás után ma a budapesti Nemzeti Múzeumban vannak, de egy részük még Bécsben található. Bl Mátyás a mi nagy szellemi örökségünk. Hagyatékában te­remtő erővel él: a protestáns elhi­vatottság, Magyarország igazi hu­manizmusa és a tudományos kuta­tás szépsége. Mindháromra egy­szerre kell hivatkoznunk, mindhár­mat együtt kell életünkbe bekap­csolnunk. A nagy embereik világító példája mindig ilyen kötelességre int. SZALATNA1 REZSŐ EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III.. Dévai Bii*ó Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft, egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-543800. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) NORVÉGIÁBAN Berggrav püspök a most folyó evanstoni gyűléssel kapcsolatban a legmelegebben aján­lotta az ott összegyűlt egyházaknak, hogy járuljanak közösen az úrva­csorához. Előbbre kell már jutnunk egy lépéssel — mondotta, hiszen egy a bibliánk, egy a keresztségünk, egy a Krisztusunk s egy Atyánk az Is­ten. Hogyan riadhatunk hát vissza attól, hogy együtt lépjünk az Ö asz­talához, amelyhez Ő maga hívogat bennünket? * IZRAELBEN az izraeli vallásügyi minisztérium azt tervezi, hogy Illés próféta híres Karmel-hegyi barlang­ját egy fallal ketté osztja. A barlan­got ugyanis zsidó és keresztyén za­rándokok egyaránt nagyszámban fel­keresték s ezek kölcsönösen zavar­ták egymás áhítatát. A barlang kettéválasztása eleiét akarja venni a kéllemetlen eseteknek. )-( A JAPAN keresztyénség meg akar­ja hívni Evanstonban az Egyházak Világtanácsát, hogy legközelebbi tel­jes ülését 1959-ben Tokióba hívja össze. A japán egyházak 1959-ben fogják ünnepelni annak százéves év­fordulóját, hogy az evangéliumi misszió munka ott elkezdődött. 00 JAPÁNBAN ezidőszerint 62 protes­táns egyházi szervezet van. A protes­tánsok száma 218.556, a római kato­likusoké 185.284. Japán lakossága 87 millió. A keresztyén egyházak taná­csába szervezkedett protestáns egy­házaknak 1548 templomuk van. A bennszülött lelkészek száma 2273, a misszionáriusoké 549. O SVÉDORSZÁGBAN dr. Manfred Björkvist, aki hosszú időn át volt Stokholm püspöke, 70. életévének be­töltése után nyugalomba vonult. Björkvist püspök alapította a svéd evangélikus egyház egyik legjelentő­sebb belmissziói intézményét, a Ma- lar-tó melletti Sigtuna-telepet. AUSZTRIÁBAN meghalt Bohatec József, az ismert osztrák protestáns teológus, aki Bécsben az egyetemen évtizedeken át tanított, 78 éves korá­ban június 6-án Weidenauban. Boha­tec morvaországi származású volt s kitűnt, mint Kálvin életművének egyik legjobb ismerője. Több mint negyven alapvető értékű szakmunkát írt többnyire német nyelven, néhány tanulmánya megjelent magyar fordí­tásban is. Teológiai művein kívül jelentősek a Dosztojevszkijről, Schlei- ermacherről, Kantról és Descartesről írt munkái. © • PALESZTINÁBAN — mint isme­retes — Jézus idejében nem a héber nyelvet beszélték, hanem az ahhoz sok tekintetben hasonló arám nyel­vet. Jézus is ezen a nyelven beszélt. Az Ószövetség több könyvét is szír­arám nyelven foglalták írásba. Az arám nyelvet a perzsa uralom kiala­kulása után egész Indiáig használták főleg a hivatalos tárgyalásoknál és a tudományos életben. A mohamedá­nizmus előretörésével az arám nyel­vet kiszorította az arab. A mi időnk­ben már csak néhány száz Malula községhez tartozó szír paraszt és Damaszkusz közelében levő falu népe beszél arám nyelven. A Szíriái kor­mány most Damaszkusz és Malula között utat épített és a Malulában felállított iskolában az állami nyel­ven rendelték el az oktatást. Ez azt eredményezi, hogy rövid idő múlva az arám nyelv, amelyen tehát Jézus és az apostolok is beszéltek, kihal és nem lesz élő nyelv. ® NORVÉGIÁBAN Eivind Berggrav nyugalmazott oslói püspök rendszere­sen tart rádióprédikációkat. Rádiós igehirdetései olyan népszerűek, hogy a norvég lelkészek — mivel az ige­hirdetést a vasárnapi istentiszteletek idejében sugározzák — az adás idő­pontjának megváltoztatását kérték. Sokan azért nem mennek templomba, hogy rádión hallhassák Berggrav ige­hirdetését. ANGLIÁBAN az anglikán egyház rendtartása szerint nem engedélyezik az úrvacsorához való járulását azok számára, akik elváltak és újból há­zasságot kötöttek. Az angol közvéle­mény erős bírálatban részesíti ezt a rendelkezést. P. T. Stevens lelkész az egyik napilapban cikket jelentetett meg ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A maga részéről is helyteleníti ezt az intézkedést, mert eszerint az úr­vacsorát ki lehet szolgáltatni egy olyan férfinak, aki megölte feleségét, vagy szennyirodalom kiadásával fog­lalkozik, ha azonban valaki elvált feleségétől és újból megnősült, nem járulhat a szentséghez. Ez teljesen érthetetlennek tetszik — írja — és azt a benyomást kelti, mintha némely lelkész csak egyetlen komoly bűnt ismerne. 0 NÉMETORSZÁGBAN a hallei egyetem nemrégiben tartott sportün­nepélye alkalmából labdarúgómér­kőzést is rendeztek. Az egyetem tiszt­viselői és professzorai álltak egymás­sal szemben. A jobbösszekötőt dr. Arno Lehmann professzor játszotta, a teológiai fakultás dékánja. A kapu­ban is a hittudományi kar egyik asszisztense állt. A méríkőzést a pro­fesszorok nyerték meg 3:1 arány-* ban. SZLOVÁKIÁBAN TÖRTÉNETI TANULMÁNY jelent meg a huszitiz­mus felvidéki mozgalmairól. A ta­nulmányt Peter Ratkos történetíró írta „Huszita forradalmi mozgalmak és a Felvidék” címen s a szlovák történettudományi folyóiratban látott napvilágot. Ratkos felteszi benne a kérdést: miért nem volt a huszitiz­musnak a mai Szlovákia területén olyan forradalmi erjesztő hatása, mint Csehországban. A választ a 15. századbeli Magyarország Felvidéké­nek társadalmi összetétele adja meg. A Felvidék városaiban más volt a helyzet, mint a cseh városokban, nem volt ott elég harcos, lázadó elem, mint a cseheknél, kisebb volt a feudalizmus ellen felkelő nép, azért volt kisebb a felvidéki huszitizmus is. De mégis föllángolt és hagyomá­nya ma is érezhető ott, mint anti- feudális hagyomány. © BELGIUM egyik római katolikus folyóirata, az »Eglise Vivante« foglal­kozik a kolumbiai protestánsüldözé­sek kérdésével. »A kolumbiai kato­likus egyház magatartása a protes­tánsok iránt — írja a lap — sok ka­tolikus lelkiismeretében hív elő kel­lemetlen érzéseket. Ezek a katoliku­sok nem tudják megérteni, miként lehetséges az, hogy a katolikus egy­ház, ha valahol kisebbségben van, a türelmességet hangoztatja, ahol pe­dig többségi vallás, ugyanakkor tü- relmetlenséget szít.« fiz Evangélikus Élet kiadóhivatala az előfizetők nyilvántartásában új rendszerre tért át, mely az eddiginél sokkal biztonságosabb és a legkeve­sebbre csökkenti a tévedés lehetősé­gét. Az áttérés során felülvizsgáljuk előfizetőink befizetéseit és megálla­pítjuk, hogy általuk meddig fedezett előfizetésük, illetve mekkora összeg­gel vannak hátralékban. Hátrálékos előfizetőinknek levelet küldünk, melyben közöljük a nyilvántartá­sunk által kimutatott hátralékukat és arra kérjük őket, hogy mielőbb rendezzék azt. Kérjük olvasóinkat, hogy levelünket ne vegyék zaklatás­nak, hanem inkább szeretettel fogad­ják. Egyházi sajtónk Isten igéjével és szeretetben szolgálja egyházunk és gyülekezeteink ügyét és Isten iránti hálával tapasztalja munkája során gyülekezeteink és evangéliku­saink szeretetét és támogatását. Ezt kérjük továbbra is minden olvasónk­tól és ezért kérjük jóindulatú támo­gatásukat az előfizetési díjak rend­szeres megküldésében és a hátralé­kok rendezésében. KITVALLÁSAINKBÓL: HITBŐL VAGY CSELEKEDETBŐL? Mivel tehát az em­berek saját erejökből nem képesek Isten tör­vényét teljesíteni, mert mindnyájan bűn alatt és örök haraggal és ha­lállal sújtva vannak- ez okból a törvény se­gítségével a bűntől meg nem szabadulha­tunk és meg nem iga- zulhatunk; de adatott nekünk a bűnbocsá­natnak és Krisztusért való megigazulásnak Ígérete, a ki mi éret­tünk küldetett, hogy eleget tegyen a világ bűneiért és helyezte­tett közbenjárónak és engesztelőnek. És ezen ígéret nincs feltételez­ve tetteink érdemsze­rűségétől, hanem ke­gyelemből ad bűnbo- cső-~<ot és megigazu- tóst, miként Pál mond­ja (Rm. 11, 6.): »Ha cselekedetekből van, többé már nem ke­gyelem« és másutt !Rm. 3, 21.) »Istennek igazságossága kijelen- letett a törvény nél­kül«, azaz ingyen (ke­gyelemből) adatik a bűnök bocsánata. ‘És így a kiengesztelés nem függ érdemeinktől. Hogyha a bűnbocsánat érdemeinktől függne és i kiengesztelés törvény által l -tesülne, haszna­vehet e. len volna. Mivel ugyanis a törvényt nem teljesítjük, kö­vetkeznék, hogy a ki­engesztelés ígéretében sem lenne soha ré­szünk. Pál ekkép bizo­nyítja ezt (Rm, 4., 14): »Ha törvényből lenne az örökség, hiábavaló lenne a hit és eltöröl­tetnék az ígéret.« Ha t. i. az ígéret beteljese­dése érdemeinktől, vagy törvénytől függ­ne, mint feltételtől, az ígéret hiábavaló volta következnék, mert a törvényt sohasem telje­sítjük. Minthogy azonban a megigazítás kegyelmi ígéret alapján jut osz­tályrészünkül, ebből következik, hogy nem igazíthatjuk meg ön­magunkat. Máskülön­ben miért lett volna szükség igérettételre? Minthogy pedig az ígé­retet csak hit alapján kaphatja az ember, azért az evangélium, a mely tulajdonkép a bűnbocsánatnak és a Krisztusért való meg­igazulásnak ígérete, a Krisztusban való hit által való megigazu- lást hirdeti, melyet nem tanít a törvény és a mely nem azonos a törvény által való megigazulással. A tör­vény ugyanis tettein­ket és tökéletességüú- ket követeli tőlünk. Az ígéret pedig nekünk, a bűn és halál által súj­tottaknak Krisztusért nyújtja az ingyen való kiengesztelést s mi azt nem cselekedetek által, hanem a hit által vesz- szük. Ez a hit nem visz Isten elé saját érde­meinkben való bizal­mat, hanem csupán az Ígéretben, vagy a Krisztusban megígért könyörületességben való bizalmat. Ezen sajátos hit, a melynél fogva minden egyes ember azt hiszi, hogy Krisztusért meg­bocsáttatnak bűnei és hogy Krisztusért kien- geszteltetett az Isten és kegyelmes, elnyeri a bűnbocsánatot és megigazít minket. És minthogy a bűnbocsá­natban, azaz a rettegé­sekben megvigasztalja és felemeli a szíveket, annálfogva megújít minket és elhozza a Szentlelket, hogy az­után betölthetjük Isten törvényét, más szóval: Istent szerethetjük, Is­tent igazán félhetjük, valóban meggyőződve lehetünk, hogy az Isten meghallgat, engedel- igazulásnak ígérete, a medkedhetünk Isten­nék minden kísértéseik­ben. így tehát az a hit, a mely . ingyen nyert bűnbocsánatot, mivelhogy Isten harag­jával szembe a közben­járó és engesztelő Krisztust, nem pedig a mi érdemeinket vagy szeretetünket állítja, az a hit, a mely azonos Krisztusnak igaz isme­retével, a mint egyrészt igénybe veszi Krisztus jótéteményeit, úgy másrészt megújítja a szíveket és megelőzi a törvény betöltését. (Az Apológia IV. cik­kéből.) LITURGIKUS REND KANTORI SZOLGALAT Az istentisztelet liturgikus énekeinek kottái a kántor számára. Kiegészítve a Dunántúli énekeskönyvnek a liturgiában elő nem » forduló dallamaival. (A Kapi-korálkönyv pótlására alkalmas füzet.) Ara: 50.— forint Megrendelhető: az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál, Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220.278.

Next

/
Thumbnails
Contents