Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-08-22 / 34. szám

EVANGÉLIKUS ELET AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: A vallásszabctchág fejlődése Magyarországon Ma bármennyire is természetesnek tíínik. hogy benne élünk a val­lásszabadságban s az evangélium szabadon hirdethető, mégis jó megállni egy pillanatra ég visszatekinteni arra az útra, amelyen idáig eljutottunk, hiszen hosszú évszázadok keserves szenvedése és küzdelme előzte meg a vallás- és lelkiismereti szabadság valóra válását. AZ arpädhAzi és vegyes- házi KIRÁLYOK KORÄBAN a római egyház hegemóniája elnyo­mott minden más vallási törekvést, mint amilyenek például az úgyneve­zett középkori eretnekségek voltak, a pauliciánusok, bogumilok, pataré- nusok, waldiak, husziták mozgalmai. Nagy Lajos király hadjáratot veze­tett a balkáni bogumilok ellen. Ber­nardino János és Márkái Jakab fe­rences szerzetesek Erdélyben inkvl- zitorkodtak. Zsigmond király korá­ban pedig 17 éven át folytak a hu­sziták ellen intézett támadások Fel- sőmagyarországon. A MAGYARORSZÁGI REFOR­MÁCIÓ is csak üldözések között ter­jedhetett, A nemesség örök szégye­nére az 1523:54. törvénycikk a luthe­ránusokat fej- és jószágvesztésre, az 1525:4, törvénycikk pedig megége- íésre ítélte (»lutherani omnes eombu- rantur« = minden lutheránust meg kell égetni). A mohácsi csatavesztés és a török előrenyomulás akadályozta meg a törvény végrehajtását. ERDÉLYBEN jelentősen előreha­ladt a vallásszabadság biztosításának ügye. Európaszerte feltűnő a vallási türelmessógéről híres 1568-as tordai országgyűlés rendelkezése, hogy a község »oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik*. De még korántsem lehet teljes val­lásszabadságról szó, mert ugyanakkor a katolikusok, anabaptisták, a szom­batosok vagy »zsidózók* ellen jelen­nek meg intézkedések. A HABSBURGOK hírhedt vallási türelmetlensége a katolikus egyhá­zon kívüli mindenféle másegyházi vagy vallási megnyilvánulást üldö­zőbe vett. Az 1548:5. törvénycikk az »eretnekséget«, vagyis a reformáció keresztyénségét király elleni lépés­ként emlegeti, s innentől fogva állan­dóan jelentkező nézet, hogy aki a katolikus államvallást nem követi, az »rebellis«. A SZABADSÄGKÜZDELMEK a nemzeti függetlenség kivívását, a Hababurg-iga larázását tűzték zász­lajukra, egyúttal pedig a vallássza­badság kiterjesztéséért is harcoltak. A császári elnyomást győzelmesen leverő Bocskay méltón fejezte ki táborának erkölcsi fölényét ezekkel Lelkésziktataiás Hegyeshalomban A hegyeshalmi gyülekezet egy­hangú bizalommal hívta meg lel­készéül Sikter László helyettes lel­készt, hogy a püspöki titkárrá lett Tessényi Kornél örökében hirdesse a hegyeshalmi evangélikusoknak Is­ten igéjét. Az új lelkészt augusztus 8-áin iktatta be Lukácsy Dezső es­peres-helyettes. Az ünnepi isten- tisztéletem az új lelkész a szerétéi­ről prédikált. »Isten Iránti szerete­tünk kapcsolatos az emberek szere- retéval. Le is mérhetjük rajta, hogy szeretjük-e Istent, azon, hogy meny­nyire szeretjük embertársainkat. Az ünnepi óra után a munka, a küzde­lem, az ellankadás és az újrakezdés hétköznapjai jönnek. Ezekben olyan szeretetben kell szolgálnunk egymás­nak, mint Krisztusnak. így építhet­jük békében a gyülekezetei és ha­zánkat. Mert a béke a szeretetből fakad. Szi­vünk legdrágább vágya a béke és egyetértés ideje. Lelkész! szolgálatom ebben a gyülekezet­ben Krisztus-szolgálat: krisz­tusi szeretet, krisztusi szolgálat és krisztusi béke.« A? ünnepi közgyűlésen Blaskovicb Géza felügyelő a nyáj új pásztorát az egész gyülekezet őszinte szerete- tével köszöntötte. Az Északi egy­házkerület képviseleté ban Tessényi Kornél püspöki titkár — az új lel­kész elődje — mondott üdvözlést. Szóit Isten hűségéről, aki mindig gondoskodik arról, hogy a gyüle­kezetben fennakadás nélkül foly­jon tovább a lelkószi szolgálat — B gyülekezet hűségéről, mely lanka­datlan készséggel fogadja az egymás Után következő pásztorokat — és a lelkipásztori hűségről, amely nem szűnik meg akkor sem, amikor meg­válik volt gyülekezetétől. Tolmá­csolta D. dr. Vető Lajos püspök üd­vözletét, aki Evanstonba indulása előtt megbízta azzal, hogy áldás- kívánságait a gyülekezetnek és az új' lelkésznek továbbadja- Az új lelkészt lelkésztársai nevé­ben az espereshelyettes, a szomszé­dos rajkai gyülekezet nevében Mé­száros Sándor lelkész, a levéli társ­egyház nevében Nits Károly presbi­ter, a református testváregybáz ne­vében pedig Gulyás Lajos lelkész köszöntötte. a szavakkal 1606-ban, a kassai or­szággyűlésen: »Hitünk függetlensége, lelkiismereti szabadságunk cés a mi régi törvényeink nagyobb értékek nekünk az erőszaknál*«. Bocskay, Bethlen, I. Rákóczi György újra meg újra hátrálásra kényszerítették a bé­csi udvart, azonban haláluk után a legsötétebb vallésüldözés követke­zett. Kollonies püspök-kancellár sza­vai jellemzik ezt a korszakot: »Ma­gyarországot németté, koldussá s vé­gül katolikussá teszem*, Ez a pro­testáns prédikátorok gályarabságá­nak és az eperjesi vértörvényszék­nek a korszaka. n. RÁKÓCZI FERENC szabadsá­got hirdető zászlaja alatt különösen a jobbágyság számára jelentett sokat a széesényj országgyűlés határozata, 1705-ben, amely megszüntette vallási téren a földesúri jogot, azt a vallás; kényszert, amely szerint a jobbágy köteles volt követni földesura vallá­sát. Ugyanitt döntöttek az erőszakkal elvett templomok visszaadásáról is, A vallásszabadság biztosítása felé tett lépések alkalmából Rákóczi em­lékpénzt veretett, amelynek egyik lapján a három felekezetet képvi­selő három személy közösen éleszti az eltéri tüzet. A VÉRTEDEN ÜLDÖZÉS KORA következett be a Rákóczi-szabadság- harc leverése utáni időszakban III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt, amikor protestáns egyházba áttérni tilos volt, csak katolikusok foglalhattak el állami állást, stb. Még az 1791-es törvény után is csak annyi enyhítést vezettek be, hogy a katolikus vallásból elvileg lehetsé­gessé tették a kitérést, de hatheti katolikus papi oktatásnak kellett ma­gát alávetnie a kitérni szándékozó­nak- Vegyesházasságoknál, ha az apa katolikus volt, valamennyi gyermek az apa vallását követte, ha pedig az apa protestáns volt, csak a fiúk kö­vethették apjuk vallását, A reform­kor haladó eszméinek hatására so­kat enyhített a (helyzeten az 1843. évi új vallásügyi törvény. 1848 MÁRCIUSA PROGRAMMJA­NAK 4. pontja a törvény előtti egyenlőséget követelte polgári és vallási tekintetben. Ennek a szelle­mében terjesztette elő Kossuth Lajos az új vallásügyi törvényt, az 1848:20. törvénycikket, amelynek 2. §-a így hangzik: »E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre néz­ve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapítta­tni meg*. Mindez kétségtelenül igen nagy eredmény volt számunkra evan­gélikusok és protestánsok számára. Ez azonban még mindig osaík a »be­vett« vallásfelekezetek egyenlőségét állapította meg s így jogos bírálatot kapott Székáes József akkori pesti evangélikus lelkésztől, későbbi püs­pöktől, aki a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap hasábjain a vallássza­badság kiszélesítését nemcsak a »be­vett«, hanem bármely felekezet szá­mára kívánta biztosítani, azzal az igénnyel, hogy »a magyar hazában mindenkinek lelkiismereti s istentisz­teleti szabadsága elismertetik s biz- tosíttatik*. 1849-Es alkotmányunk a tel­jes lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát biztosítja valamennyi polgár szá­mára. Ezzel lezárult mindaz a küz­delem, amely egyik vallásnak a má­sik feletti elnyomásából, vallási kényszerből, uralkodási vágyból ke­letkezett történelmiünk folyamán. Alkotmányunk ünnepén hálával gon­dolunk erre a törvényre, amely a biztonság bástyájaként áll őrt és ad lehetőséget a teljes lelkiismereti és vallási szabadság gyakorlására! Ottiyk Ernő A Lelkipásztor —* lelkészeink szakfolyóirat« — augusztusi száma megjelent. Első cikke teljes szövegében közli a ma­gyarországi protestáns egyházak bi­zonyságtételét a keresztyén remény­ségről, melyet az evanstonl világ- gyűlés alkalmából a Magyarországi Egyházak Ökuménlkus Tanácsa bo­csátott kl. »A Szentlélek munkája a* egyházban«i címen részletek olvas­hatók a budapesti lelkészek rend­szeres-teológiai munkaközösségében 1054 első felében elhangzott előadá­sokból. Ezeket az előadásokat dr. Nagy Gyula, Scholz László, Kosa Pál és Hafenscher Károly készítet­ték. Ezután a szeptemberi vasár­napokra igehirdetések, végül pedig Várady Lajos presbiteri konferencia­nyitó beszéde olvasható az augusz­tusi Lelkipásztorban. ÖYÜLtKtZf TI mm 1054. augusztus 22. — Szentháromság után 10. vasárnap, »Hit által Igazulunk meg«. — Rm. 4, 2—8. RÁKOSPALOTÁN augusztus 15-én gyülekezeti est keretében Benczúr László püspöki titkár elő­adást tartott az EVT evanstonl vi­lággyűléséről. Felhívta a gyüleke­zeteit a világ zsinatért való imádko­zásra, Bevezető áhítatot tartott Kökény Elek lelkész, a befejező imát pedig Bolla Árpád segédlel­kész mondotta. FÓTON augusztus 26—30-ig van a gyülekezeti munkások lwnferenciája (az elűző híradástűi eltérően). EGY VILÁG VAGYUNK mindenre nézel, minden érdekel s ez szép-e, szép-e? — egyre kérdezed, Már napok óta járjuk ezt a várost, Most itt lakunk, e nagy madár szívén. .. , un Roppant szárnyával úgy melengeti Köröttünk zug az élet, mint a táj tea, a lelkeinket, mint egy költemény, mint az áradó hüs Duna vize.,. ezren rohannak boltba, csók elé Sétálgatunk a forró testű utcán, * mi kit sem ldtunk; en se és te se. szobrot csodálunk, buja parkokat, , ... vagy egyszerűen bámulja szemünk Kelten vagyunk a védő szárny „ ríiiinnaiű mi in mosok at elsö emberpár itt a földieken, a csilingelő villamosokat. de ketten is csak egy világ vagyunk, Máskor megállunk egy-egy kép előtt, egész világ: akár a költemény, vagy kirakatra tágul a szemed, Jakus Imre Készülj az ige hallgatására! Szentháromság-u. 10. vasárnap. — Rm. 4, 2—8. KICSODA BOLDOG? Erre az iga­zán* izgató kérdésre adja meg igénk utolsó mondata a Szentírás egyik legmélyebb feleletét. »Boldog ember az, akinek az Űr bűnt nem tulaj­donít«. (8. v.) Szokatlan, furcsa fele­let, Még az ember boldogságát is a bűnnel hozza kapcsolatba! És meg­lepő is, mert hiszen ez a mondat azt jelenti, hogy nem az olyan ember boldog, akinek nincsen bűne, aki Istent sohasem bántja meg paran­csolatai semmibevevésével, hanem az, »akinek az Ür bűnt nem tulajdonít«. Tehát az olyan bűnös ember boldog, akire Isten hajlandó úgy tekinteni, minlha sohasem vétkezett volna, akinek a bűnét kész, szent Fia vált- sághaláláért, a hálta mögé vetni, el­felejtem, megbocsátani, akit elismer újra jgaznak, bűntelennek, gyerme­kének. HOGYAN LEHETSZ AZZÁ? Ez nemcsak a te kérdésed. Ez volt a háborgó, önmagával tusakodó Már­ton barátnak is a legnehezebb kér­dése: »Hogyan lehetek újra isten igaz gyermeke? Hogyan nyerhetem el bűneim bocsánatát?« Amit Isten igéje néki felelt, amivel őt reformá­torrá és kimondlhatlanul boldoggá tette, ami azóta evangélikus ar.ya- szentegyházunk alapvető tanításává Jett, azt feleli most tenéked is: hit­ből, nem a magad érdeméért, hanem Isten ingyen kegyelméből. Mert Isten nem akar dicsekedő gyermeket (2. v.) és nem akar adósunk sem lenni! (4. v.) KÉT PÉLDA. Ábrahám és Dávid példájára hivatkozik igénkben Pál apostol, hogy a hit döntő jelentősé­gét megérttesse velünk. »HU pedig Ábrahám az Istennek és tulajdonít- taték az őneki igazságul.« (3. v.) Ábrahámnak, amit Mória hegyén cselekedett, amikor egyetlen fiát is kész volt feltenni az áldozati oltárra, kétségtelenül nagy dolog volt, de mégsem ez volt a döntő megigazí- tása szempontjából, hanem az, ami jóval korábban történt, amikor »re­ménység ellenére reménykedve hitté«, amit Isten megígért, hogy őt nagy nép atyjává teszi. A gyermeki engedelmességnek az a példátlanul nagy cselekedete, ami a Mória he­gyén történt, már gyümölcs, ennek az élő, bizodalmáé hitnek a szép gyümölcse. Az egészséges sorrend mindig ez; hit és csak azután a belőle fakadó cselekedetek. Tartsd be te is ezt a sorrendet! — Dávid király példájánál meg azon van a hangsúly, hogy Isten minden érde­münk nélkül, ingyen kegyelemből bocsátja meg a bűneinket, Dávid bűne hatalmas volt és mégis elnyerte bűnei bocsánatát- »Isten igazságot tulajdonított néki cselekedetek nél­kül.« (6. v.) Boldog ember lett be­lőle, aki zsoltárt is írt az igaz bűnbánó boldogságáról, mert amikor Isten Nátán próféta szavain keresz­tül rádöbbentette bűneire, akkor Isten bűnbocsánatát, amit ingyen kegyelemből felkínált néki, alázattal elfogadta. »Vétkeimet bevallóm né­ked, .., és te elvetted rólam bű­neimnek terhét.« (Zsolt. 32, 5.) Ilyen egyszerűnek látja a dolgot a zsol­tár os király utólag! És valóban ilyen egyszerű is a megigazulás útja. Mert az Ábrahámot, Dávidot, Lu­thert és a többieket igazzá, gyerme­keivé fogadó Isten irgalmassága még mindig nem fogyott el. KÉT RÖVID MEGJEGYZÉS. Az egyik, amit meg kell jegyezned az, hegy Isten igéje nem akármilyen boldogságról beszél! Az üdvösséged­ről van szó! Mert az Isten bűnbo­csánata felett érzett boldogság, maga az üdvösség. — És jegyezd meg jól a másikat is, hogy az a hit «sem akármilyen hit ám, amit Isten igéje a cselekedetek fölé helyez. Nem va­lamilyen megfakult Isten-hit, ha­nem a meghalt és feltámadott Jézus Krisztusban való hit, az ö érdemé­ben való feltétlen bizodalom, a vele való személyes életközösség, az aka­rata szerint való magatartás. Mi evangélikusok egyedül csak az ilyen hitet ismerhetjük el hitnek. Ilyenre törekedj, mert a kegyelmes Isten sem hajlandó kevesebbel beérni! KÉSZÜLJ HAT ÖRÖMMEL AZ IGE HALLGATÁSARA, hiszen a te boldogságodról és üdvösségedről lesz szó, a te hitedet akarja Isten meg­erősíteni, hogy el tudd tőle fogadni drága ajándékát: bűneid bocsánatát. Ügy készülj, hogy bűneid tudatában porig aláz Isten és kegyelmével az egekig magasztal, paradicsomi bol­dogságot éreztet veled. Kutas Elek PAUL VERLAINE: SZÓLT ISTENEM... u, Szólt Istenem: —- Fiam, szeress. Hisz láthatod Nyilt oldalam, vérző, sugárzó mellem, Sebes lábam, melyet Magdolna könnyekkel Locsolt, fájó karom, mely összeroskadatt. Bünid súlya alatti Látod kezem és ott A kereszt, szög, epe, spongya, megannyi jel E földön, ahol hús az úr — keserv hely — Ts csak húsom, vérem, szavam imádhatod. Míg meg nem haltam, én is nem szerettelek! Testvérem Atyámban, Szentiélekben fiam. Nem szenvedtem-e én, amint ez Írva van? Vad rémületedben nem zokogtam veled, Verejtékem csurgóit gyötrelmed éjjelén, Barátom szegény, ki kérded hol vagyok én? Feleltem én: — Uram, lelkemhez szólt szavad, Igaz, kereslek ón, de nem vagyok veled. Téged szeretni! Lent vagyok, vesd rám szemed, Kinek szerelme, mint a láng magasba csap. Te, ki a szomjasnak béke forrása vagy, 0 jaj, nézzed kissé borús küzdelmemet! imádhatom én a lábad, amerre megy, Kinek csúszó, vérző, térdéhez szenny tapad? Mégis kereslek én, úgy bglygok utámd, Bár árnyékod bűnöm takarná legalább! De nincsen árnyékod, szerelmed égbe hág! Ó, édes forrás, akik veszni vágynak, Azoknak keserű, é te fénnyel tele! Csak az nem lát, kinek szemét csók zárja le! Fordította: Kosztolányi Ádám Jn. 9, 24—38. Liturgikus szín: zöld. A CSÖGLEI egyházközség leiké- szi állására egyhangúlag meghívta dr. Fablny Tibor helyettes-lelkészt, Beiktatása augusztus 22-én lesz. NYÍREGYHÁZA evangélikus»! 2097.— forintot adtak az árvízkáro­sultak javára. A Délszabolcsi misz­szió offertóriuma 434.— forint volt. TATA kis gyülekezete 1428 forin­tot adott az árvízkárosultak javára. BALASSAGYARMATON 1381 — forint volt az árvízkárosultak javára adott ofíertórium. CSABDJBAN 122.— forint volt az offertórium. BORODON 401.— forint volt az offertórium. VECSÉS evangélikusai 210.— fo­rintot adtak az ofíertóriumba. BAKONYSZOMBATHELY 335— forintot adott az árvízkárosultak ja­vára. KISSOMLYÖ evangélikusai 207,— forintot adtak az offertóriumb». A GYŐRI evangélikusok — akik maguk is átélték az árvízveszélyt — 625.— forintot adakoztak. SZOMBATHELYEN 335.— formt volt a gyűjtés. NEMESCSÓ 337.— forintot adott az istentiszteleti gyűjtésbe. BUDAPEST — JÓZSEFVÁROS templomi offertóriuma 342.— forint. SZÉKESFEHÉRVÁR offertóriuma 351— forint volt. SOLTVADKERTEN 663.— forin­tot gyűjtöttek az istentiszteleti of- fertőriumban. MONOR 211— forintos offertó* riumot adott az árvízkárosultaknak, A LAJQSKQMÁRQMI egyház- község 530.— forint adományt gyűj­tött az árvízkárosultak javára. A MOHÁCSI ikis szórványgyüle­kezet 112.50 forintot adott az árvíz* károsultaiknak. A CSOMÁDI gyülekezet offertó­riuma 130.— forint volt. TÓTKOMLÓS árvízkárosult of- fertóriuma: 206.— forint. MEGHALT Bánszky György ny. lelkész, augusztus 12-én, este 8 óra­kor 63 éves korában. Negyven évi lelkészi szolgálatából 23 évet töltött az alberti gyülekezetben. Augusztus 15-én temették az alberti temető­ben, volt gyülekezetének nagy rész­véte mellett. Az igaznak emléke­zete áldott! HÁZASSÁGOT kötött dr. Fabiny Tibor csöglei h. lelkész és Saródv Valéria július 31-én, Celldömölkön. SZÜLETÉS: Kosaik Mihály alberti lelkésznek és feleségének: Glazewsky Melittának augusztus 15-én Gábor nevű harmadik fiúgyermekük szüle­tett. _____ »ISTENBEN BÍZUNK — DE A VENDÉGPÜSPÖKÖKET TITKOS- RENDŐRÖKKEL FIGYELTETJÜK*« Az Amerikai Magyar Szó című lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik a New York Times jelentésével, ame­lyik szerint Péter János püspököt az amerikai kormány titkosrendőrök­kel ellenőrizteti. »Nem tartjuk a legszerencsésebb ötletnek, hogy kor­mányunk, amely Amerika történe­tében első ízben »Istenben bízunk« feliratú bélyeget adott ki, ugyaneb­ben az esztendőben titkosrendőrök rajával fogja figyeltetni a magyar és cseh protestáns egyházaik ideérkező püspökeit.« A cikk a következő, Péter püspök­nek és Hromádka professzornak szóló üzenettel zárul: »Az amerikai nép, tekintet nélkül arra, hogy mit cselekesznek hivatalos személyek, szeretettel és tisztelettel vár benne­teket. Jeptek megalázástok ellenére is. Reméljük, hogy lépteitek nyo­mán nőni fog a megértés, a béke amerikai és európai hívei között,« SVÉDORSZÁGBAN májusban több­ezer ember tüntetést rendezett Stock­holmban az erkölcsromboló képes magazinok, a szennyirodalom és gz élvhajhászat ellen. A tüntetés szá­mára a stockholmi . Filadelfia” egy­házközség nyújtott keretet, A tünte­tés jelszava: „Küzdelem minden pusztító erővel szemben a nép éle­tében.” Egy képviselő és két lelkész tartott beszédet. FINNORSZÁGBAN az evangélikus egyház püspökeinek értekezlete Sá- lomies turkui érseket bízta meg az egyházi külügyek szolgálatával két­évi időtartamra,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents