Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1954-08-15 / 33. szám

JÉZUS VENDÉQE — Mk. 8, 1—10. — Tf Em$GSÉQ ÉS VENDÉGSÉG r K0ZÓTT áriáéi különhséjg VW- Eehet valaki — alkalmi vendég. Meghívnak valahová, asztalhoz ül­te Inak. Néhány óra, néhány szó, az­tán köszönet a kapuban és tovább­megy, Ez a vendégség nem jelent semmi különösebbet. Sem a ven­dégnek, sem a vendéglátónak- Eehet vaíaki íutóvendég. Belepsz egy étterembe. Itt is vár egy terí­tett asztal, ahol a2 éhségedet, vagy a szomjúságodat csillapíthatod. Ez vendégség 3610 jelent sokat az életedben. Nemsokára fizetsz és io- vábbmégy. Mindössze annyi ez a szántódra, mint a vándornak az az útszéli kő, ahol néhány percre meg­pihen. De lehet valaki — örökös vendég! így érkezünk meg a szeretteiink­hez, az otthomink terített asztalá­hoz. Ez a vendégség sorsdöntő a számunkra. Hiszen itt nemcsak ke­nyeret kapunk, hanem Társat. Cze- retetet, szívet és erőt. Akivel itt ülünk az asztalnál, az törődik ve­lünk, annak fontos az életünk, an­nak felelőssége és gondja van reánk. J ézus ezzel a szeretette] látja ven­dégül a hozzá érkező sokaságot. Nemcsak lelkeket ültet le az Ige asztalához, de az éhező életüket is megelégíti a esodák terített aszta­lán. Akaik a Jézus vendégségében vannak, azofkróil <3 mindig gon­doskodik­Azt jelenti ez először is, hogy Jézus tud rólam! Milyen megnyug­vás ez! Ismerj az egész életemet. Tudja, minden gondomat és minden hiányomat. Az ö tudtával történik minden körülöttem. Jézqs vendégsége azután aat je­lenti, hogy nemcsak tud rólam, a Szükségleteimről, de akar és tud i.s segíteni rajtam! Hiszen szeret és szivéhez ér minden bánatom, dol­gom. — Ezen a földön de sokszor in­dul meg emberek szíve és ezt mond­ják! óh én szánlak és szeretlek, de nem tudok segíteni rajtad. — Jé­zusnak minden módjában áll. Ke­resztje örök terített asztal, aböl ezer esztendők embermii hóinak szüntelenül kiosztja a bocsánat, a békesség, az élet kenyerét, — ön­magát.' A kenyércsoda másik gyönyörű vonása az, hogy Jézus embere­ken át ceelekszi a kenyeresedét. — Így mondja az Ige: ». ,,éis adá az ö tanítványainak, hogy eléjük te­gyék!« — Jézus eszközei mi va­gyunk a szeretet cselekvésében. A mi kezünkbe teszi a kenyeret, az örömöt, o békességet és az üd­vösséget. És azt mondja: most pe­dig add további Ha valahová nem érkezik meg a kenyéwssoda, az mindig azt jelenti, hogy valahol elsikkadt a kenyér, el­gurult a pénz, elnémult az Ige, ki­hűlt a szív szeretető. Nézz csak kö­rül ma az életedben, nem maradt-e valami a te kezedben, a te otthonod­ban, a te szívedben a kenyércsoda terített asztaláról?! Nem tartottál-e meg valamit, ami a másé? Amit Is­ten másnak küldött, másnak szánt, csak éppen a te kezedbe helyezett? Hogy te légy az a kitüntetett ta­nítvány, aki Krisztus parancsából vihet valamit annak a másiknak! Bizonyára be kell vallanod, hogy Isten Neked gazdagon és mdmdem- nap dúsan megteríti a kanyórcsoda asztalát. Jézus most nézi, hagy a te önző és mohó életed mit csinál a kenyércsoda morzsáival. A tanítványok úgy adták tovább a sokasáénak a kenyeret, ahogyan kapták. Rajta volt még Jézus ke­zének melege, áldása és szereteté- nek sirnogatáea. Te is így adod to­vább?! — Amikor a szíved valaha is terített asztallá szépül ép a jósá­god valakit megkínál, látni-e raj­tad, hogy te csak a kenyóreeoda ki­szolgálója vagy, szintén osak vendég az áldott, a csodálatos gazda — Jé­zus asztalánál. Te csak viszed, de 6 adja, <5 küldi. Vaiian vittél-e va­laha így vendéget Jézus asztalához? ég csak annyit, hogy vendég is ■ háromféle van. Van, aki eszik, elmegy és elfelejt. Van, aki hálás és amikor eltávozik a lakomáról, néha-néha visszaemlékeznie reá. De ez csak hangulat. És van, aki ott marad. Aki vendégből hozzátartozó lesz! Mi vagy te Jézus vendégségében? — Csak futóvendég, aki elmegy és felejt? Csak hálás ember, aki­nek néha-néha majd lesz egy ilyen visszanéző hangulata? Vagy hozzátartozó! Hozzátartozó aki a .Jézus vendégségéből él. örökké él) Friedrich Lajos-y Lösznek kelten — eggyé MI A HÁZASSÁG? Két embernek egy életre szóló szövetsége úgy, hogy az a két ember többé nem kettő, hanem egy. »És lesznek ket­ten egy testté«, ketten együtt lesz­nek egy teljes, igazi ember. Egy szívdobbanás, egy lélek, egy gon­dolat. Legalább is így kellene lennie, ez az Isten teremtő szándéka és rendelése. Csodálatos gondolat, ti­tokzatos dolog ez és — félelmetes! Találkozik egymással két vadidegen ember, aki két külön világot hor­doz magában. Két fészekből, két különhöző családból indultak el, talán két falu, két táj, néha két nép szülöttei. Szokásaikban, idegeikben, ízlésükben, vórméreéklétükben hoz­zák magukkal az őseiket és — ön­magukat. Ne becsüljük le a kicsiny dolgo­kat! Az apróságok roppant nagyra nőnek, ha nagyon közel kerülnek hozzánk. Hány jól indult házasság bomlott fel már »apróságokon«. A házasságban a két idegen ember el­határozza magát, hogy együtt fog élni, holtomiglan. holtodiglan. Együtt, ki tudja hány esztendőnek mind a háromszázhatvanöt napján, minden napnak huszonnégy órájá­ban, az óráknak hatvan percében. S ezek a napok nem csupa ünnepi­napok, óh nem, bizony több lesz bennük a hétköznap, mint az ünnep. S hogy tudnak szürkülni ezek a hétköznapok 1 MIRE ALAPÍTJA ez a két em­ber ezt a merész elhatározását, hoípr összekötik az életüket? Hp- gygn mernek az élet egyébként is íj tkokkal és meglepetésekkel teljes útjára elindulni együtt, amikor ők maguk is apnyi meglepetést tarto­gathatnak egymás számára? Tgläp a szüleik szánták őket egymásnak? Nagy dolog a szülői szeretet, de ma­gában vévé még nem elégséges alap Ahhoz a npgy vállalkozáshoz, amit a házasság jelent. Hiszen nem a szülők házasodnak össze, hanem gyermekeik. Hogyan vállalhatnának tehát felelősséget azokért a terhe­kért, amiket nem ók fognak elhor­dozni! — Va,gy talán azért háza­sodnak össze, mert anyagi érdekek késztetik ókét erre? Manapság már ritkább az ilyen értelemben vett érdekházasság. Ppdjg valaha W gyakori volt, hogy nem két szív, de két erszény vagy lkát földbirtok Iá- pefet házasságra egymással! Csoda-e, ha a? ilyen házasságok ingatag "fpT vényre épült házhoz hasonlítottak? — Vagy egy-szerűen — s még ez volna a legtermészetesebb — azért kötnek házasságot a? ifjú szjvek, meyt vonzalmat éreznek egymás iránt, mert »tetszenek-« egymásnak- De vájjon kiállja-e szívüknek ez az érzése az idő próbáját — és az Isten ítéletét? Nem minden érdemli meg a szerelem és szeretet nevet, amit annak vélnek és mondanak. Nagy szavak ezek s milyen könnyen szok­tunk dobálózni velük. Elhatározá­sunkhoz elégséges szilárd alapot az a mélységes meggyőződés ad, hogy ez az Isten akarata, ez az <3 ren­delése, ö teremtett minket egymás­nak s ezért Benne bízva merünk el­indulni erre az útra együtt, egy­mással és Vele. BIZONY NEM CSODA, hogy annyi a rosszul sikerült, boldogtalan házasság. Sőt inkább azon kell cso­dálkozni, hogy nem sokkal több- Hiszen sokszor olyan határtalan könnyelműséggel teszi meg az em­ber életének ezt a legsprsdöntöbb lépését. Sakkal több a zátonyra fu­tott házasság, mintsem védnök, Bizony: nagy dolog a házasság; nem is lehet reá igazában másként vállalkozni, mint Istennel, Űreá építve, az 0 kezéből kérve és fo­gadva el a nekünk rendelt élettár­sat. A bűnös ember a házasságban is megrontotta a teremtés rendjét, Is­ten jótéteményét, gazdag ajándé­kát. Ha az Ö bölesesége, jósága és türelme nem fordítaná gyakran jóra az emberek balgaságát, bizony még sokkal több éoddqgtaianság lenne a földön. ISTEN SZERZETTÉ p házasság rendiét ajkkor, amikor az embert férfiúnak és nőnek teremtette- Ezért minden házasságot néki kpll egybeszerkesztenie. Neki kód egy­másnak ajándékozni a kpt embert, a két szivét, a két életet. ISTENNEK EZ AZ ALDASA teszi teljessé a házasság boldogsá­gát. A Hivő keresztyén ember sze­re tétében, szprplmébem és házassá” gában is abban a hitben és abból a hitből él, hogy Isten — szeretet- Aki Isten kezet fogja, ebből a küsz­böd áldást kap, így tükröződik a házasságban is valami krisztusnak az G menyasszonyához, az egyház­hoz yalp Viszonyából. (Ef. 5; Jel. 2Í.) Ez Isten legnagyobb áldása a há­zasságon. ” G. di. EVANGÉLIKUS ÉLET---------------------------------------------­PU TNÖK Putnok a legbelterjesebb magyar bánya- és iparvidék járási központja. Itt él egyik legkisebb evangélikus gyülekezetünk, a putnoki híveink lel­kes gyülekezete. A reformáció korában Putnokon nagy gyülekezetünk volt A soproni országgyűlésen hozott 1681. évi XXV—XXVI. te, megállapítja az ú. n. artikuláris, vagyis pecikkelyezett helyeket. Azokat a helyeket, ahol az evangélikusok templomot építhetnek. Ez. a törvény külön felsorolja a vég­helyeket: Fülek, Putnok és Ónod. A véghelyek, mint a törökök elleni vé­delem támaszpontjai kiváltságokat él­veztek. Ez abban is érvényesült, hogy az evangélikusoknak templomuk le­hetett ezeken a helyeken. Ez a kö­rülmény tanúsítja, hogy a törvény­hozásnál számoltak a putnoki evpn- gélikussággai, hiszen a törvény Put- nokot külön is, mint véghelyet ki­emeli. Időközben sok minden történt. Putnoki evangélikus híveink közül sokan a török hódoltság megszűnté­vel a törököktől felszabadult terüle­tekre vándoroltak. Putnokon gyülekezet keletkezett. Kezdetben előbb mint Özd szórvá­nya, majd mint filjája élte gyüleke­zeti életét, sőt hamarosan templom- építésre is gondölt. Művészi megol­dással építette meg egyszerű és ízléses templomát, melyet 1939-ben szenteltek fel, özv. Dénárt sándorné egylházszeretetéből lplkészlakot is ka­pott. A templomépítést nagyobb ado­mánnyal segített megépíteni. Nemsokára lelkésze is lett. Közel 10 évig szolgálta a gyülekezetét Ko­vács István volt tornaijai lelkész, akit az Egyház Ura ez év tavaszán váratlanul hazaszólított. A gyülekezet most már anyásításra vágyik. Űj lelkésze Pásztor Pál, aki másfél évtizedet meghaladó budapesti szolgálat után kapott püspöki meg­bízást a putnoki gyülekezet gondozá­sára. A putnoki kis gyülekezet áldozat- készsége és egyházszeretete példaadó. Dr. Gy. K. Együtt a gáton Eddig idegen és ismeretlen dolog volt a Duna két partján élő embe­reknek az, hogy a nyár kellős kö­zepén minden eddigit meghaladó áradat söpörjön végig és olyan nagyméretű pusztítást végezzen, amilyet a tavaszi áradások sem szok­tak. Pedig jöttek a figyelmezteté­sek, hogy a veszedelem közvetlenül fenyeget, készüljünk fel a védelce- zésre. A védekezés alapja az össze­fogás, egységes erőkifejtés a nehéz­ségek leküzdésére. Napokig csak szálam maradt mindez. Életté akikor vált, amikor ponto­san a megadott időre megjött a ve­szedelem. Nálunk. Vácott péntekre virradóra métereket ugrott az ár. Ereje feltartóztathatatlannak lát­szott. A végveszélybe került alsó­városiak megkapták időben a pa­rancsot és most mégis kétségbeesve ikapkodtak, mi lesz? Megmozdult az egész város. Mint valami megboly­gatott méhkas, úgy indultaik az em­bereik az éjszakai riasztásra az alsó- városi gátra Férfiak, "nők, ipari ta­nulók, katonáik erőt meghaladó küzdelmet kezdtek az árral. Sokan éjt nappallá téve dolgozták szünet nélkiil. Nem ismertek fáradságot, hiszen arról volt szó, hogy vagy víz alá kerül az egész alsóváros, vagy sikerül megmenteni sok száz hajlé­kot és értéket. Nem kellett hívni, küldeni senkit. Csak a jelentéseket közölték a viz emelkedéséről s min­denki tudta, hogy mennie kell. Ta- nácsokzásm sem volt lehetőség. Né­hány presbiterrel és hívünkkel mi is részt vettünk már az első napetk nehéz harcaiban. Vasárnap jelen­tettük a gyülekezetnek, hogy a munka még nincs befejezve, men­jünk mielőbb mindnyájan a. gátra! Együtt, ez lett a jelszó a gyülekezet­ben, s lassan mindenkit megragadott ez a szó. Aligha' akadt valaki, aki­vel ne találkoztunk volna a gáton. Ismerősök jóleső mosollyal üdvö­zöltük egymást, s mindenki doípő” zott a maga helyén. Aztán lassan élmúlt a veszedelem. Ma már emlék, — de ez az emlék kötelez. Az emlékezést átszövi az a drága SZÓ, amely azóta is egybefogja az eleiünket: »együtt«. Gyülöhczer tünk tagjai többen beszélnek arról, hogy milyen közvetlen barátság ala­kúit'ki a gáton ismeretlen emberek­kel- Azóta az Utcán, vagy a? Üzlet­ben egy-cgy ismerős arc mosolya emlékeztet arra. hogy együtt dol­goztunk a közös veszedelem ellen. Megtanultuk azt, amit oly sokszor csak szólamnak tekintettünk, vagy történelmi frázis volt számunkra, hqgy nagy dolgok elvégzéséhez a si­kert az egység jelenti. Együttes erő­vel győztünk szemben az árral, együtt vagyunk pipsf is a segítés­ben és mindig együtt mar-adunk az építés munkájában. Jurányi István 3 KÉT SZERZŐDÉSRŐL van szó napjainkban. Az egyik néhány ország szerződése, »védelmi kö­zösség« — amint mondják. Ez a szerződés cseppet sem törekszik arra, hogy az emberiség szomorú kettészakítottságán valamit is enyhítsen, hagy munkálja Európa népeinek és az egész világnak egységét és bé­kéjét. Sőt, ez a szerződés fenn alkarja tartani ezt a kettéasztottságot. Az ilyen ú. n. »védelmi szerződés« már önmagában is támadás az egység és békesség munkálása ellen. A MÁSIK SZERZŐDÉS valamennyi európai ország kollektív biz­tonságát akarja elérni. Az a célja, hogy áthidalja a szakadékot vagy akárcsak árkot, amely nemzet és nemzet között van. Akik ezt a szer­ződést szorgalmazzák, azoknak az az érddkük, hogy békésen dolgozhas­sanak- Az egyén, a család és a nép biztonságáról van szó akkor, amikor kollektív biztonságról beszélünk. Arról van szó, hogy hidaink épek ma­radjanak, hogy munkánkkal saját magunk javát szolgáljuk, hogy az életünk napról napra szebb legyen. S nemcsak a mienk. Hanem a világ népei részesedjenek ebben a békében és biztonságban. Ezért ez a szerző­dés nem akar elzárkózni senki elől, részvevői között helyet kaphat az Egyesült Államok vagy bármely más ország is és a részvétel egyetlen feltétele a közös biztonságra való törekvés. Akiknek mások a szándékaik, azok nem ezt a szerződést, hanem azt a másikat alkarják. Ók a saját hasznukra és saját biztonságukra gondol­nak, s ha kell, ennek árául másokat is hajlandók feláldozni. A KÉT SZERZŐDÉS két külön távlatot nyit meg. Az egyik a szaka- l dék növelésének, a háborúnak a távlatát — a másik pedig a közeledés­nek, a megegyezésnek, a béltességnek a jövőjét. A mi népünk, amely állandó szorgalmas munkával ezt a békés jövendőt építi, szíves készség­gel csatlakozik minden olyan törekvéshez, amely ugyancsak ezt szol­gálja. Kormányunk nyilatkozata mögött egész népünk véleménye áll. Számunkra itt nincs kérdés. A mi érdekünk ugyanaz, mint a világ min­den egyszerű emberéé, az, hogy a népek közeledjenek egymáshoz, meg­értsék egymást és békességben éljenek. — Bölcsen. — Ef. 5, 15. — A SZENTIRAS szerint nem az a bölcs ember, akinek sok esze van, vagy aki sok élet-tapasztalattal rendelkezik, hanem aki szereti Istent és engedelmeskedik néká. »A bölcseség kezdete az Úrnak félelme és a Szentnek ismerete az eszesség« — olvassuk a Példabeszédek könyvében. Ezért a bölcseségre nem lehet eljutni sem tanulás, sem hosszú élet tapasztalatai által, hanem a bölcseséget Istentől kapjuk a hit ajándéká­ban. Aki hisz, annak Isten az ö Szentlelke által felfedi az 0 szent aka­ratét, betekintést enged az Ö terveibe és arra indítja, hogy az O felismert akarata szerint járjon ebben a világban. EBBŐL KITŰNIK AZ IS, hogy a Szentírás »bolondnak« nem azt az embert mondja, aki eszét vesztette, hanem azt, aki Istentől való függet­lenségben »a maga útján jár«. Saját tervei, céljai és álmai határozzák meg életét. Maga fogja saját életének gyeplőjét. Eolondul élni tehát azt jelenti, hogy a magam esze szerint, Isten akaratát megvetve élni. Ennek az életnek a vége csak zsákutca lehet, VALLJUK MEG, hogy újra meg újra kivesszük életünk gyeplő­jét Isten kezéből és Isten ellenére élünk. Elfelejtjük, hogy nem a magunk feje, hanem »Jézus Krisztus adatott nékünk bölcseségül«. ADJUNK HALÁT, hogy Isten hitet ajándékoz nékünk, hogy «bölcsen« járhassunk a világban- niesérjük Istent, hogy a mi nap­jainkban is hirdetteti az igét és ezáltal vezet a bölcseség útján. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten vezessen bennünket az engedel­messég leikével és áldja meg egyházunkat és nemzetünket sok bölcs emberrel. Adjon bölcseséget az Evanstonban tanácskozó kiküldöt­teknek. K. Z. WA OLVASÓ * HETI IGE: Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal jár­jatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek. Ef. 5, 15. Augusztus 15. Vasárnap. — I, Kor. 10, 1—13. Izrael népe a pusztai vándorlás alatt sokszor megtapasztalta Isten kegyelmét. Mégis a nép Istenétől a bálványok felé fordult és Ura ellen lázadt. — Ezért érte őket utói Isten ítélete. Mi azért bölcsen járjunk: Ne önmagunkban, hanem Isten hűségében reménykedve, aki kiment a kí­sértésekből és megszabadít a gonosztól. Augusztus 16. Hétfő. — Préd. 9, 15—20. A bölcsek csöndes szava nagyobb hatalom az »erősek« erőszakosko­dásánál. Mégsem hallgatnak rá, sőt hálátlansággal fizetnek érte! — Isten bölesesége a bűn miatt torzan látó szemünkben sokszor bolondságnak tűnik- De Isten »bolondsága« bölcsebb az embereknél. Azért a Lélek balcseségére figyeljünk és aszerint járjunk. Augusztus 17. Kedd. — Lk. 16, 10—13. Urunk az örökélet igazi nagy kincsével ajándékozott meg bennün­ket és hűséget vár tőlünk, hogy el ne lekezeljük vérén szerzett ajándé­kát. De a mennyei kinccsel való törődésünk közben nem feledkezhetünk meg azokról a kincsekről sem, amiket Urunk erre a földi életre szólóan adott nekünk. — Hűnek lenni kevesen és sokon — ez a böleseségben való járás. Augusztus 18. Szerda, -r- Jak. 3, 13—18. Az Istentől való bölcseségnek »jó életben-* kell megvalósulnia. Ez a bölcseség tehát nem az értelem,.hanem a? é}gt dolga, irigység és 0jva- kadás, gőg és hazugság, háborúság és mindenféle gonoszság néni fér össze a felülről való bölcseséggo]. Augusztus 19, Csütörtök. — I, Tim. 4, 12r-16. Isten elhívott szolgájának — minden keresztyénnek is — mint pász­tornak kell előljárnia a gyülekezetben. Példamutatásában nem lehet gőgös önteltség, vagy farizeusi képmutatás. Augusztus 20. Péntek. — Mt. 18. 16—33. Sok kísértés közben a tanítványt csak a Szentlélek bölesesége iga­zíthatja el és tarthatja meg a helyes úton. A tanítvány nem nézheti a maga érdekét. Egyetlen feladata, hogy az evangéliumot hirdesse »széles e világon«. Augusztus 21. Szombat. — Ljt. 18. 5á—58. A bölcs ember észreveszi és megérti Istap jeleit. Tudj», hogy Jézus Krisztussal úi idő, a kegyelte idejp kezdődött el. Azért a bplcs iRÓSt kefesj a kegyelmet és a megbékélést, míg nem késő. Madocsai Miklós mWJUJ UJJ Ul .JililJ.fJ Ja...... ..Ili Jl myj ji n II II E bő folyamán megjelenik 5R. KARNER KÁROLY Cjj KÖNYVE: BEVEZETÉS A TEOLÓGIÁBA Kiadja az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály 212 oldaj, kartonéivá 35.— Ft, félvászon kötésben 43.— Ft. Megrendelhető: Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály Budapest, YIIL, Puskin-utca 12. Csekkszámla szám; «20—27g.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents