Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-08-01 / 31. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET Hitvallás előtt »■Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel, jó lelkiismeretetek lévén.« X. Pét. 3, 15/b—16/a A hitben élő egyház • életéhez minden időben hozzátartozott a hitvallás. Az élő egyház újra és újra szükségét érzi annak, hogy tisztázza önmaga számára: Kiben hisz és mit hisz Felőle. Miiközben ezt megteszi megerősödik hite kegyelmes Urában, lendülettel tölti el az elhívás reménysége, tisztul a látása és tisztul az arca is a bűn sömörgözésétől. De az a szolgálat is, amelyre élő Ura rendelte az egyházat ezen a földön, készteti, hogy nyíltan és őszintén, bátran és határozottan vallja meg: Kiben hisz és mit hisz Felőle. Miközben ezt megteszi, végzi misszióját; evangéliumot hirdet és sebet kötöz. Az egyház története során voltak olyan időszakok, amikor a szokottnál hangosabban, nyíltabban, bátrabban kellett megváltania hitét. Az egyház Szentlélektől gazdagon megáldott állapota, vagy az adott helyzet, amelyben élt, késztette a vallástételre. Ilyen forró levegőben hangzottak el az első keresztyénség és a reformáció népének hitvallása is. Ezekre az időkre emlékeztet bennünket az egyház jelenlegi helyzete is. Nyugattól-keletig a Szentlélek megújító füzében hatalmas teológiai tusakodásokban kristályosodik az egyház egyetlen igazi kincse: az evangélium. Súlyos egzisztenciális kérdések nehezednek az egész emberiség életére és az egyház asztalára a világgal együttes léte odateszi ezeket a kérdéseket. Az emberiség nagv problémáival viaskodva megkérdezi az egyházat: tudsz-e valamit mondani nékünk, tudsz-e segíteni? Ilyen forró légkörben, ilyen háttérrel indul az Egyházak Világtanácsa evanstoni vidágyűlése. Hitvallás előtt áll a világ keresztyénsége. Meg kell vallania önmaga és az egész világ hasznára: Kiben hisz és mit hisz Felőle. A vallástételre készen kel.1 lenni. A választ nem lehet és nem szabad könnyelműen odavetni. Átgondolatlan, elhamarkodott kijelentéseknek nincs helye. Készülni kell, hogy a vallástétel határozott és kiforrott legyen, amikor elhangzik. Ezért folyik magyarországi evangélikus egyházunkban a készülés már hosszú idő óta erre a nagygyűlésre. Püspökök, teológiai tanárok és mindnyájunk asztalára minden nap odakerülő lecke. Lelkészi összejövetelek elmaradhatatlan témája. Az idei nyár folyamán több mint 400 lelkész tárgyalja hétről hétre a gyenesdiási lelkész-konferenciákon. Konferenciáink megbeszéléssel egybekötött előadásainak tárgya. Egyházi ügy. Mindenki, aki csak benne él az egyház életében hallhat róla, hozzászólhat, kiegészíthet. A vallástételhez szelídségre van szükség. Nem állhat mögötte vad indulat, sem fölényes gőg. A Krisztus indulata kell, hogy átjárja, aki arra inti övéit: tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos lelkű vagyok. Annak a szeretetnek kell áthatni a vallástételt, amelyet az egyház az Urától kap, amely szeretet magához tudja ölelni az egész vajúdó világot, ezt a lázas, ezer sebbel, bajjal vívódó teremtettséget. Vallást tenni csak félelemmel lehet. Igaz istenfélelemmel. Hiszen amikor megvalljuk hitünket, az nemcsak egyes embereknek, nemcsak az emberiségnek szól, hanem az élő Isten előtt teszünk vallást Öróla. A Róla való vallástétel pedig sohasem izgalommentes. Számadással tartozunk Néki az elhangzó mondatokért. Emellett emberek életéről és üdvösségéről van szó, felelősség- teljes szolgálatról. A hit tapasztalatából semmit sem szabad elhagyni, földre ejteni, elhallgatni vagy megmásítani. Jó lelkiismeretre van szükség a vallás tételhez. Tudni illik arra. hogy amit kimondunk, az őszinte vallomás legyen. Azt mi így tudjuk és így hisszük valóban. Azért vállaljuk Isten és emberek előtt minden időben a felelősséget. Nem szabad semmiféle hátsó gondolatnak, számításnak és érdeknek meghúzódnia e mögött a vallomás mögött. Végül, de nem utolsósorban, hanem mindenekelőtt és felett a vallástételnek csak egy lehet a tartalma: a Jézus Krisztusban, a világ Megváltójában és Urában való eleven reménységünk, aki szerette és szereti mindvégig az egész világot és megvalósítja, teljességre viszi újjáteremtő munkáját. Az a biztató az evanstoni gyűlésben, hogy ott hordozza fő- témájában a hitvallás szívét: Krisztus a világ reménysége. Ez a hitvallás — mint a Krisztusról való hitvallás mindig — nem néhány ember ügye, hanem az egész egyházé. Evanstonban küldöttségek lesznek, de szavuk nemcsak az övék, hanem a mi gyülekezeteinké, híveinké is. Adja Isten, hogy ez a világgyűlés valóban szavakba foglalhassa azt, ahogyan a mi gyülekezeteink és velünk együtt soksok Krisztusban hivő ember hisz az Ür Jézus Krisztus bűnbocsátó, életet adó és békességre vezető hatalmában, abban, hogy Ö nekünk valamennyiünknek és ennek az egész világnak, a békességet kereső emberiségnek a reménysége. A HUNGÁRIÁK CHURCH PRESS — a magyarországi protestáns egyházak külföldet tájékoztató kőnyo- matosa — most megjelent júliusi számában teljes terjedelmében közli a magyarországi protestáns egyházak bizonyságtételét a keresztyén reménységről az evanstoni világgyűléssel kapcsolatosan. Az egész bizonyságtevés 16 teljes oldalt tesz ki. Részletes ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk. A júliusi szám az EVT evanstoni világkonferenciája tiszteletére képes melléklettel jelent meg. Ez a harminckét oldalas, díszes kiállítású füzet cikkekben és képekben számol be egyházaink életéről. A vezetőcikk a magyar reformátorok és Luther s Kálvin tanítványai közötti baráti, testvéri kapcsolatokra való utalással a magyar protestáns egyházaknak a világ keresztyénségével való kapcsolatairól számol be. A képek bemutatják a hazánkban járt külföldi egyházi vezetőket, közöttük S. Herman lelkészt, az EVT újjáépítési osztályának képviselőjét, Visser’t Hooft főtitkárt, Hromádka profesz- szort, Barth, Thumeysen és Lüthi svájci teológusokat, Niemöller egyházi elnököt, Myikolá.i metropolitát, Bell chichesteri püspököt és másokat. A cikk bőven ismerteti mindezeket a látogatásokat, majd szól azokról a világkonferenciákról, amelyeken egyházaink képviselői részt vettek, így többek között a lundi »Hit- és egyházalkotmány« gyűlésről. Egyházi vezetőink külföldi útjairól szólva püspökeink pozsonyi díszdoktorrá avatásáról is olvasható beszámoló, több fényképpel illusztrálva. Hat kép külföldi vendégeinket mutatja be templomok szószékén hirdetve az igét egyházaink figyelő népének. Külön cikk számol be protestáns egyházaink ökumenikus tanulmányi munkájáról s a gyülekezetekben folyó ilyen munkáról is. A teológiai akadémiák életét is bemutatták a képek s a betűk. Az Evangélikus Teológiai Akadémia életéről szóló beszámolót dr. Pálfy Miklós •’ékán készítette. Szó van a különkiadásban a vizsolyi templomról, mint a magyar biblia bölcsőiéről, s a vizsolyi bibliát követő különféle magyarnyelvű bibliákról. Több kép s két hosszabb cikk számol be egyházaink külső és belső újjáépítéséről. Teológiai Akadémiánk képe mellett látható többek között a péteri templom, a csömöri és a budahegy- vidéki konfirmandusok képe is. A füzet borítólapját Csók István Kossuth-díjas festőművész »Ezt cselekedjetek az én emlékezetemre« című úrvacsoraképe díszíti. 1 Házimunkára munkaerőket keres az Evangélikus Egyházegyetem Diáikániai Osztálya, Budapest, VIII., ULlői-út 24. Jelentkezés a délelőtti órákban. Mezősi György Augusztus hó folyamán megjelenik dr. Kamer Károly BEVEZETÉS A TEOLÓGIÁBA c. könyve. A kb. 170 oldalas könyv ára előreláthatólag fűzve 30 forint, kötve 38 forint lesz. — Előjegyzéseket kér az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Az Ősz szétterítette a tájra rőtarany haját. A szőlőhegyek mézédes mosollyal tekintettek a lankák felé. Gazdag nyár után dús termékenység nehéz, ízes jeleit hordozták a fák s az embert eltöltötte a belső megelégedés. Könnyebben fakadt a nevetés, könnyelműbben csattant a csók, színesebb lett minden álom és gazdagabb az emberi reménység. Ez a magabiztosság látszott meg Szilassi Béla segédlelkészen is. Az állomáson leugrott a kocsi lépcsőjéről s maga után emelte ragyogó lakktáskáját. Sötétszürke ruha simult rajta s vasalt nadrágja a nagyvárosi életformát dicsőítette. Fején elegáns kalap, balkarján finom esőköpeny, levéltárcájában a menyasszony képe és a püspök kirendelő levele új állomáshelyére. S ami még a képhez tartozik: hetyke kis fekete bajusz s a lakktáskában a legújabb, legjobb teológiai művek... Szilassi Béla hódításra készült. Ezerötszázlelkes gyülekezet várta és a megüresedett lelkészi állás. Régi templom, szép parókia, árnyas, virágos falu, kissé távolabb a vasútállomástól, de hűséges, szorgalmas nép. Amikor a püspök búcsúzáskor kezet fogott vele, azt mondta: — Tőled függ a papválasztás eredménye. Az első perctől kezdve légy figyelmes, becsüld meg a nyáj minden egyes tagját, prédikálj egyszerűen és világosan s ha megszeretnek, három hónap múlva gyülekezeti lelkész lehetsz... Bízom benned ... Így ugrott le Szilassi Béla a vasúti kocsi lépcsőjéről, ruganyosán, fiatalosan, magabiztosan. Az a három hónap? ... Mosolygott magában: elég lesz kettő is... Várady Lajos : Papválasztás Egy szekér állott az állomás mellett, kétlovas szekér. A bakon pedig maga a kiskurátor, Esze Józsi bácsi. Fején esőverte seszínű kalap. Bajsza kétoldalt lelógott, szemöldöke árnyékot vetett komor barna szemére. Nadrágja csupa folt s a lábán poros bakancs. Egykedvűen trónolt és ostort tartó kezével kalapja felé bökött, úgy invitálta a fiatalt maga mellé a pokróccal takart deszkaülésre. Kezet fogtak, elindultak, átbaktatva a szombat délután hazatérők tömegén. Csk később kezdődött a poroszkálás. A lovak legyeket csapkodtak farkukkal, a por csendesen szitált a Szilassi Béla kalapjára, ruhájára, szép fényes fekete cipőjére. A késői nyár melege tüzelt körülöttük. A deszkaülés erre csúszott, arra csúszott, a kerekek köves országúton futottak, a szekér zörgött, zötyögött, Szilassi Béla foga meg össze-össze- koccant s ezzel megállt minden beszélgetési lehetőség kettejük között. De azután hegynek indultak s a lovak kényelmesen húztak. Az árok partján utolsó szépségükben színesedtek a virágok szürke porsapkával, az ég derűsen elnyújtózkodott s leste félszemmel a kergetődző bárányfelhőket. Az országút mellett füves gyalogút kínálkozott az eperfák alatt s Szilassi Béla egyszer csak kapta magát s már lenn is volt a kicsi úton a kocsi mellett, jobbjában a kalapja s azzal legyezgette magát. Gondolatai kapkodva kergették egymást. Hol a kis menyasszonyra gondolt, hol belebámult az őszi igézetbe, hol felfelé nézett, a végtelenségbe, hol a az országúton hegyeket leste s a messzi erdők sötét foltjait. Esze Józsi bácsi meg csak ült a bakon egykedvűen, mint akinek minden jó. Néha a lovak háta felett su- hintgatott ostorával, néha igazgatta a kalapját s úgy kurtán-furcsán, mint aki nem sokat tud, válaszolgatott a tisztelendő úrnak, aki peckesen lépegetett a füves gyalogúton a falu felé, a templom felé, az állás felé, a házasság felé. Magában mosolygott a hetyke kis fekete bajusz s a lakktáskában pihentek a legújabb teológiai művek ... Különösen akkor volt magában biztos Szilassi Béla, amikor azt kérdezte Esze Józsi bácsitól, hogy: — Hát aztán, nagyon szeretne-e már papot választani a gyülekezet? Mire Józsi bácsi összeszorította a száját, szemével körülnézett a földeken, amelyeken emberek és állatok mozogtak szorgalmasan és szekerek hordták a frissen tört kukoricát. Inkább csak úgy maga elé mondta, hogy: — Akad éppen más dolgunk is ezen a világán... De Szilassi Béla nem figyelt erre. Arra gondolt, hogy elég lesz a pap- választáshoz két hónap is,.. S baktattak tovább, ő a kocsi mellett s Esze Józsi bácsi, a kiskurátor ült a bakon... Szilassi Béla nem sejtette, hogy ezen az úton eldőlt a papválasztás, De nem az ő javára., . * Mert kifogás, az bőven akadt. A kiszálló esperes falubeli származás 1954. augusztus 1. Szentliáromság-u. 7. vasárnap »Isten világosságra hív, hogy örök életünk legyen.« — Liturgikus szín: zöld. 1. Jn. 5, 9—13. — Jn. 12, 44—50. TÖRDAS D. dr. Vető Lajos püspök július 25-én, vasárnap látogatást tett a tordasi gyülekezetben. A délelőtti istentiszteleten prédikált, majd a presbitereknek tartott előadást. A délutáni istentiszteleten Turcsányi Károly egyházkerületi lelkész prédikált. GYÖR-SOPRON1 EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye gyülekezetei esperessé választották Weltler Rezső soproni lelkészt. VASI EGYHÁZMEGYE Az egyházmegye gyülekezetei esperessé választották Fülöp Dezső büki lelkészt, egyházmegyei felügyelővé pedig Mihály Sándor körmendi egyházközségi felügyelőt, az egyházmegye eddigi világi jegyzőjét. FERENCVÁROS A gyülekezet megkezdte imaterme bővítésére a gyűjtést. A nemrég elkészült bővítési terveket kifüggesztették és a gyülekezeti tagok nagy érdeklődéssel nézegetik, bizakodással beszélgetve megvalósításukról. FŐT A Déli Egyházkerület fóti Bel- missziói Otthonában augusztus hó folyamán a következő csendeshetek lesznek: 5—9. szórványban élő családok részére »Só és kovász« összefoglaló címen; 12—16. asszonyok, leányok részére »Imhol az Űr szolgálója« címen; 19—23. családok részére, főleg nevelési kérdésekkel foglalkozó csendeshét »Meggyökerezvén és tovább épülvén Őbenne« címen. 26—30. gyülekezeti munkások részére »Erőm, üdvöm, reményem« címen. Részvételi díj: napi 15 forint. Jelentkezés Evangélikus Belmissziól Otthon, Főt, címen. GYÚRÓ Július 25-én délután látogatást tett a gyülekezetben D. dr. Vető Lajos püspök. Az esti istentiszteleten igehirdetéssel is szolgált. REFORMÁTUS EGYHÁZ A Református Egyetemes Konvent elnöksége a Dunamelléki Református Egyházkerület Teológiai Akadémiája igazgató tanácsának javaslatára a dr. Victor János elhalálozásával megüresedett rendszeres teológiai tanszékre Nagy Barna volt sárospataki teológiai tanárt nevezte ki. HEGYESHALOM Az egyházközség megüresedett lelkészi állásába meghívta Sikter László helyettes lelkészt. Beiktatása augusztus 8-án lesz. PUSZTAOTTLAKA Ez idén 16 gyermek járult a kon» firmáció alkalmával az Ür asztalához, velük együtt nagy számban hozzátartozóik és a gyülekezet is. A komfinmáltaikat egyháztagek látták vendégül ebédre, majd szeretetven- dégség volt, ahol Filippinyi János lelkész vezetésével békéscsabai ifjak végeztek szolgálatot. A háziasszonyok: id. Vandlik Mátyásné, Kiss Benőné, Tripó Jánosné. Sipiczky Györ.gyné és Suhajda Mihályné — nagy szeretettel segítettek a szeretet vendégség sikeréhez. matraszentistvan A mátraszentistváni egyházi üdülőbe augusztus hónapra is lehet jelentkezni 8—14 éves fiú- és leánygyermekeknek üdültetésre. A gyermekek szakszerű felügyelet alatt, jó ellátásban részesülnek. Jelentkezés Rédey Pál egyházkerületi lelkész, igazgatónál, Budapest, VIII., Pus- kin-utca 12. Telefon: 138—656. ELJEGYZÉS Sipiczky Ilonát — Sipic2ky Györgynek, a pusztaottlakai egyházközség sok éven át volt gondnokának és feleségének, Ribár Máriának leányát — eljegyezte Darabos László. SZÜLETÉS Gyebrovszky Györgynek és feleségének: Sipiczky Zsófiának (Puszta- ottlaka) György nevű, első gyermekük született. Már több ízben hírt adtunk C. F. Harman anglikán kanonok, az Angol-Magyar Baráti Társaság elnöke hazánkban tett látogatásáról. Harman kanonok július 11-én, vasárnap délelőtt a kecskeméti református gyülekezet istentiszteletén Mk. 16, 14—20 alapján prédikált. Igehirdetésének egy részét közöljük az alábbiakban: — Igénkben a Jézus Krisztusban adatott szabadság alapokmánya található. Jézus Krisztus evangéliuma a felszabadulás evangéliuma. Az emberiséget megpróbálja a félelem, a szükség, az ínség, a nyomorúság mindenféle kísértése. Ezek ellen állandó harcban vagyunk. A mi hitünk szerint, a mi Urunk, a Jézus volt s akárhol szállt meg, az esti lámpafény mellett csak mondogatták: — Fiatal emmég ahho. . Vagy pedig. — Jobb lenne neki Budapesten, ott nincs sár ... Varga néni kenyeret dagasztott, amikor belépett az esperes, de már oda is vágta: — Nincs a beszédjinek zamatja... Meg más effélét mondtak. Az esperes a tüdejét kibeszélte először, azután meg fülelt erre, fülelt arra, mert érezte, hogy nem mondják meg az igazságot. Szó, ami szó, a presbiteri ülésen egyhangúlag elhangzott: — Hadd gyűjjön más is. Választani akarunk! Közben elmúlt már három hónap. Fütyült a téli szél s a kis fekete bajusz ideges lett. * Végül is kiderült az igazság. De Szilassi Béla akkor már vonaton ült hazafelé. Éppen vasárnapra készülődtek. Szombat délután volt. Esze Józsi bácsi ismét befogta a lovakat, hogy az állomásra induljon s elhozza az új tisztelendő urat. Már éppen indulni akart, amikor örzse néni, a felesége megjelent a konyhaajtóban s odakiáltott öreg párjának. — Oszt, ha ez is gyalog gyün a kocsi mellett, tüstént küldje vissza. Mert, aki dologidőben kocsit kér s mellette baktat, az nem közénk való... Mire Józsi bácsi pattintott az ostorával s azt felelte: — Ne szólj bele, asszony, az egyház dőgába.-i Krisztus megszabadít bennünket, 6 az ő csodálatos ereje mienk lehet, ha igazán akarjuk azt. Jézus Krisztus magában foglalja mindazt az erőt, ami Istentől való s ami Istenben van. Akilk az ő nevében cselekszenek, reménységgel várhatják, hogy bennük is megnyilvánul ez az erő, őket is megvédelmezi Isten mindazokkal az erőkkel szemben, amelyek fenyegetik ezt a világot. — így az egyháznak módja van arra, hogy megmutassa Jézus Krisztus erejét a maga szolgálatában. Mi, keresztyének szavunkkal és szolgálatunkkal elmondhatjuk a világnak, hogy Jézus Krisztusban nincsenek korlátok nemzetek és nemzetek között, világrészek és világrészek között, mert mindannyian egyek vagyunk a Jézus Krisztusban. Ha mi — Jézus Krisztus egyházának tagjai —• meg akarjuk mutatni a világnák Jézus Krisztus erejét, akkor meg kell mutatnunk a benne való egységünket és el kell mondanunk taten üzenetét erről az egységről. — Ne felejtsük el, hogy az evangéliumnak van mondanivalója minden olyan kérdésben, amellyel nekünk szembe kell néznünk. Alkalmaznunk kell az evangéliumot a mi családi életünkre, alkalmaznunk kell a mi világi foglalkozásunkra, mindennapi munkánkra, alkalmaznunk kell a kulturális, szellemi életre, alkalmaznunk kell országunk életére és a nemzetközi életre. így lesz élővé és hatóvá Isten akarata rajtunk keresztül is az egész világ életére nézve. Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. — Boldogan viszem haza otthonomba és hazámba a ti szeretetteljes köszöntéseteket ott élő keresztyén testvéreinknek. Imádkozni fogunk értetek és kérem, ti is imádkozzatok értünk. Remélem, hogy magyar- országi látogatásomnak az is egyik eredménye lesz, hogy az én népem és a ti népetek közelebb kerül egymáshoz. Á mi Urunk Jézus Krisztus nevében kívánok nektek minden békességet és minden örömöt a benne való hitben.