Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-07-04 / 27. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET AZ EGYHÁZTÖRTÉNETBŐL: 1700 éves felelet a keresztyénség és műveltség kérdésére GYÜLEKEZETI HÍREK 1954. július 4. Szentháromság után 3. vasárnap »Isten bűnösöket hív« — 1. Tito. 1,13—17. — Lk. 7,36—50. Liturgikus szín: zöld A KERESZTYÉNSÉG terjedésének első évszázadaiban még virágzóit az ezredéves klasszikus műveltség. Az athéni egyetem még mindig a leghíresebb filozófiai főiskola volt, a római jogászok mesz- sze földön híresek voltaik. Alexandriában virágzott a hellenisztikus tudomány, a szobrászat és építészet remekei még álltak, a közéletben még uralkodott az ékesszólás és a klasz- szlkus irodalom remekeit olvasták a Kultúrára szomjas emberek. Ebben a helyzetben felelnie kellett a ke- resztyénségnek arra a kérdésre, hogy milyen nézetet valljon a keresztyén ember erről a világi műveltségről és hogyan egyeztesse össze hitével a tudás és művészet világát? Az egyház nagy tanítói közül elsősorban Örigenész felelt erre a kérdésre. Az északafrikai Alexandriában. mint keresztyén szülők gyermeke született, Kr. u. 185 körül. Apja, Leonldasz, vértanúként halt meg Szeptimusz Szeverusz császár üldözése alatt. Or igenész 17 éves korá- óart. Végeredményben Örigenész halálát is a római császári keresztyén- üldözés okozta, Deciusz császár idejében ugyanis Origenészt börtönbe vetették, embertelenül megkínozták. Akkor életben maradt, de a kiállott kínszenvedések következtében 234- ben, 1700 évvel ezelőtt, meghalt. ÖRIGENÉSZ működése ilyen nagy idő távlatából is jelentős, mert a hit és tudás minden időben olyan nagy fontosságú problémájára ma is érvényes választ tudott adni. Voltaképpen Örigenész tekinthető az' egyházi-teológiai tudomány megalapítójának. Örigenész szerint a keresztyén embernek a hitre és a műveltségre egyaránt szüksége van. Maga a Biblia igényli mindkettőt, az ige hivő befogadását és az igének alapos, tudományos vizsgálatát. Erre- ő maga adott példát, amikor a Szentírást ta- nulmányozó-munkáia felölelte a bibliai szöveg kritikáját és értelmezését is. Leghíresebb műve az, amely az Ószövetség görög fordításának szövegét veti egybe a különféle héber és görög szövegekkel. Ennek a munkának a gyümölcseként mérhette le az egyes szövegkülönbségek jelentőségét, amelynek alapján az Ószövetség helyesebb görög fordítása volt megállapítható. Ezzel olyawHtez- szehasonlitó módszert követett, amilyet a modern tudósok is alkalmaznak. Ez már kifejezetten tudományos munka volt a Szentlrás helyesebb megértése érdekében. A Biblia volt tehát örigenész számára az a terület, amelyen keresztül a hit és tudás viszonyát nemcsak a sajátmaga tudományos munkája, hanem messze korszakok számára is tisztázta. Még szélesebb területen került a hit és tudás, a keresztyénség és műveltség problémája örigenész elé, amikor az egyház íráemagyarázó, igehirdető, hitvitázó és tanítóimmká- járól volt szó. Ehhez alaposan kellett ismerni az embert, akit meg akar szólítani az Igehirdetés. Ismerni kellett azt at egész kulturális helyzetet, amely körülvette kora emberét. Örigenész, az első keresztyén hittani munka szerzője, úgy foglalta össze és fejtette ki tudományos rendszerességgel a Szentírás tanítását, hogy az kora műveltjei számára Is vonzó legyen. Hitvitázó műve. igehirdetései. »Mi- atyánk«-értelmezései. valláserkölcsi és vallásfilozófiai iratai voltaképpen mind azt sugározzák, hogy a keresztyén embernek meg kell szereznie a világi műveltséget, a tudás hatalmát, mert ebből a hatalmas kincstárból minden összefér a keresztyén hittel, ami az életet előbbre viszi. Origenésznél nyoma sincs a középkor derekán mutatkozó tudo-mánv- ellenességnek, vagy kulturális szük- keblűségnek. Ö még azt írja, hogy a Bibliát, az embert és a teremtett világot akarja megismerni. EZT A CÉLKITŰZÉST mutatja hatalmas tudásvágya, amely arra ösztönözte, hogy magábaszívja kora teljes műveltségét. Erről tesz bizonyságot óriási irodalmi munkássága, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy hatezer könyvet, illetve kéziratot írt élete folyamán. Látókörét nagy utazások tágították, amellyel az akkor ismert világ minden fontosabb helyét bejárta. Volt Rómában, az akkori világ fővárosában, járt Görögországban, a filozófia hazájában, felkereste a Szentföldet, Jeruzsálemet, magas színvonalú iskolát vezetett Alexandriában, maid a palesztinai Caesareában, előadás- sorozatot tartott arab hercegi udvarban és azután Szeverusz császár anyja előtt. A Bibliának, az embernek és a világnak a megismerése így vált valósággá örigenész életében. Természetesen az is hozzátartozik Örigenész munkája jellemzéséhez, hogy irásmagyarázatában túl sók teret engedett annak az önkénynek, amely az írás egyszerű értelme mögött folyton rejtett, képles jelentést keres. Amikor Luther arról ír. hogy az igét eredeti értelme szerint kell magyaráznunk s nem vehetjük jelképeknek a benne előforduló tárgyakat, azt írja: »Azért rótták meg hajdan Origenészt az egyház tanítói, mert ő a fákat és mindent, ami a paradicsomról szól, eredeti értelméből kiforgatva, allegorizálva magyarázta.« LUTHERNEK EHHEZ A BÍRÁLATÁHOZ még azt is hozzá kell tennünk, hogy Örigenész korában még nem alakult ki sem a Szentháromságról szóló tanítás végleges alakja, sem Jézus Krisztus isten- emberi méltóságának teljes feltárása, hiszen ebben a kórban még a nagy hitvallások és a legfontosabb dogmatikai kérdésekben döntő zsinatok ideje előtt vagyunk, ezért Ori- genész a későbbi 'korok fényében nem tükrözi elég hűen a keresztyénség egyetemes hitvallásaiban megmutatkozó tanítását. Műve azonban így is jelentős és hatása évszázadokra kiterjedt. A keleti egyház szentté is avatta. ö tanította meg a keresztyénséget arra, hogy a hit és tudás az egyház és a műveltség nem ellenségek, ö ajándékozta meg az egyházat a tudományos teológiával. Ö vitte a keresztyánsé- get közel kora műveltjeihez. Ö szerettette meg a keresztyénekkel kora kultúráját. Saját magán bizonyította be a hit és tudás, a keresztyénség és műveltség szoros Összefüggésének termékenységét és eredményességét. Tanítása és életműve 1700 év után is példa. Ottlyk Ernő V I L Mi Róma nyílt város A hátország! névtelen hősök megrázó drámája elevenedik meg előttünk a maga valóságában a Róma nyílt város című filmben. Róma: 1943—44. Az események az imperialista német sajtó szerint Oroszországban. Görögországban, a nyugati partraszállás körül zajlanak, Európa megszállt, elnyomott- fővárosaiban megértő csend van, a leigázott népek a felsőbbrendű német faj vezetését kívánják, a tengely erős! Róma nyílt város! Még Amerika gyilkos bombazuhataga sem fenyeget. Ezekre az állításokra válasz a film. Róma nem nyílt város! Az utcák kiáltó sebei, üszkös romjai vádaskodnak az amerikai bombázókra. Az olasz nép hűséges, de nőm Mussolinihoz és fasiszta eszméihez, még kevésbbé a leigázó náci németekhez, hanem önmagához, szabadságához, az élethez. Irtózik a »győzelmi hí- rek«-tŐl és sóvárog a békére. Ebben a feszült légkörben játszódik le a film. Találkozunk az olasz hazafiak igazi alakjaival és a Gestapo • véres terrorjával. Csodálatos \ alószerűséggel talál egymásra a külváros népe, a hozzá hűséges pappal, az ellenállást vezető mérnökkel, és szaporítják az igaz ügy mártírjainak számát. A hősök valóságos emberek, a mindennapi életben, az elnyomatás sötét időszakában harcolják át rettegésben lévő napjaikat. Szereplői egyszerű emberek: pap. nyomdász, mérnök, munkás asszony és külvárosi gyerekek. Tíz év előtti igaz történet tanít bennünket a »Róma nyílt városiból hazaszeretetre, néphez való hűségre és a békéért való küzdelemre. Rédey Pál ipi—■Bwwamnniu t tummuKramm RÁDIÓS FÉLÓRA Július 4-én vasárnap délelőtt fél 9 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Prédikál: Weltler Rezső soproni lelkész. DÉLI EGYHÁZKERÜLET D. Dezséry László püspök július 1-1 hatályai Madocsay Miklós segédlelkészt az Északi Egyházkerület kötelékéből átvette és a Budapest—Deák-téri egyházközségbe helyezte, ugyancsak július 1-i hatállyal ideiglenesen az Északi Egyházkerületben való szolgálatra átengedte Varga Árpádot. A püspök Fogarasy Árpádot a pestlőrinci gyülekezetbe, Bolla Árpádot a rákospalotai gyülekezetbe, Pátkal Jánost Irsára, Nagy Erzsébe* tét a Budapest—Deák-téri gyülekezetbe és Lakos Magdolnát az angyalföldi gyülekezetbe rendelte szol- gálattételre. ÉSZAKI egyházkerület D. Dr. Vető Lajos püspök Dóka Zoltán segédlelkészt a budavári egyházközségbe, Németh Ferencet a tapolcai egyházközségbe, Bodrog Miklóst a budafoki egyházközségbe, Szcntirmay Miklóst Sárbogárdira. Schreiner Vilmost pedig Veszprémbe helyezte segédlelikészi minőségben. Czégényi Klára végzett teológusnőt a beleih gyülekezetben való szolgálattal bízta meg. A Déli Egyház- kerületből átvett Varga Árpádot Fehérvórcsurgóra helyezte segédlelkészül. DÜDAVÁRI EGYHÁZKÖZSÉG A budavári egyházközség másod- lelkésze Sréter Ferenc lemondott lelkészi állásáról. BUDAFOK A budafoki egyházközség lelkészi állásába egyhangúlag meghívta Vlsontai Róbert helyettes-lelkészt. Beiktatása július 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. ANGYALFÖLD Az angyalföldi egyházközség másod! elkészi állást szervezett. Gyöngyösi Vilmos esperes július 4-én, vasárnap a délelőtt 11 órakor kezdődő istentiszteleten iktatja be az egyhangúlag meghívott másodlel- készt: Rimár Jenőt. A gyülekezet vezetősége ezúton is meghívja a gyülekezet tagjait és az érdeklődőket az ünnepi istentiszteletre. GALGAGUTA Június 20-án, Szentháromság után 1. vasárnapon Turcsányl Károly egyházkerületi lelkész szolgált a gyülekezetben a délelőtti és a délutáni Istentiszteletein igehirdetéssel, majd előadást tartóit férfiaknak »Az evangélikus ember szolgálata az egyházban és a világban« címen. REFORMÁTUS EGYHÁZ A budapesti békebizottság Június 18-i gyűlésén tagjai közé választotta Kenéz Ferenc budafoki református lelkipásztort, az Egyetemes konvent külügyi referensét. A Budapest—'kelenföldi református egyházközség lelkészi tisztébe beiktatták Hajdú Péter lelkipásztort, D. Bereczky Albert püspök eddigi titkárát. PL'TNOK D. Dr. Vető Lajos püspök a Déli Egyházkerületből átvett Pásztor Pál lelkészt a putnoki egyházközség gondozásával megbízta. SZARVAS Az újtemplomi egyházközség június 13-án, a konfirmáció alkalmából műsoros vallásos estet rendezett. Június 27-én a gyülekezet ifjúsága szolgált a gyülekezeti esten. Mindkét alkalom offertórluma a gyülekezeti terem rendbehozása javára szolgált. OROSHÁZA Július 4-én emlékezik meg a gyülekeze| Fürst Ervin lelkész orosházi szolgálatának huszadik évfordulójáról és megajándékozza egy új Luther-köntössel. Június 26-án, szombaton a kiskőrösi ének és zeneikar zenés áhítatot tartott1 a templomban. BÉKÉSCSABA Június 27-ém, vasárnap este a nagytemplomiban zenésáhítat volt a nagytemplomban. Szolgált a kiskőrösi ének- és zeneikar, ifj. Tóth- SZőllős Mihály lelkész-karnagy vezetésével. Műsoron Liszt, Walter, Bach, Pachelbel, Händel és mások művei szerepeltek. Igét hirdetett Dr. Murányi Qjvörgy kiskőrösi lelkész. \ SZÜLETÉS Szalipszki Endre András fancsali egyházközségi felügyelőnek és feleségének, Bodnár Ilonának, Endre nevű első gyermekük született. Keresztelése a szülők házasságkötése évfordulóján volt. Laborczi Zoltán nagybaráti lelkészéknek Erzsébet nevű leányuk született. HALÁLOZÁS Özv. Tompa Lászióné, szül. Mészáros Gizella á 'babai gyülekezet volt felügyelőjének özvegye június 17-én, 80 éves korában csendesen elhunyt. Feltámadunk! Nagyobb képes bibliáik eladók: Reggel 314—273. Lakótársnőnek mennék magányos értelmiségi nőhöz közös vagy különszobába. Pest belterületén. Nem főzök, nem mosok. Ágyneműm van. B. M., VI., Szív-u. 42. IV. 1. MÓRICZ ZSIGMOND: MOZIK ALAND Assisiben furcsa kis kalandunk volt. El Is felejtettem volna, ha Firenze rá nem dupláz. A dolog úgy áll, hogy a vallástalan ember is vallásossá lesz Itáliában, annyi gyönyörű templom van itt és mindbe muszáj bemenni, mert valami a legkisebbre is jutott a művészet áhítatából. Assisiben andalogva jártunk feleségemmel ketten. Szent Chlara templomában a szent asszony feketére örökillt arccal, üvegkoporsóban alussza álmatlan álmát, s öreg asz- szonyok és p ilinkaszagú férfiak végtelenül térdelnek a villanylámpák fényében, virágok közt, nagy díszben fekvő múmia előtt. Gondolkodásra s érzésre késztet ez a hétszázéves kegyelet... Aztán különös és bájos lépcsőkön zordon falak és boltívek tövén egyszer csak megnyílik a dómtér. Megható s megdöbbentő a falak rop- pantsága, a torony kőben virágzó derűje. A vakolatlan kőhalmaz művészi összhangja. Imádni lehet a követ, oly gazdag. Szép és felemelő. Itt nem kenik malterral és mésszel, a kő: \kő, a tégla: tégla. És az egész templom! Formáival, szobraival, szent Ferenc eredeti kőkápolnájá- val... S azzal a mérhetetlen holt kinccsel, ahogy minden templom egy-egy rakott szekrénye az Olasz templomvagy ónnak ... Még tovább, föl-föl, az ember, mint a lélek-buborék, csak föl-föl vágyik, hogy elpattanjon egy imában, érzésben, az égben: a régi kisvárosban, mely átörökölve dermed, földön, kőben, oly mindennapi zsongással, mint hétszáz évvel ezelőtt. — Itt is egy kis templom! t Az alkony fényében rózsaszínű az ég. Néhány lépcsőn a templomoc&ka főajtajához mentünk. Édes, égőszemű, apró gyereknép ácsorgóit ott és feltűnő vidáman s elevenséggel Oktattak ki, hogy jegyet kell váltani. — Ez az első hely Assisiben, ahol a templomba jeggyel lehet bemenni — mondtam s letettem a pénztár ablakába a kért nég^ lírát. Négy Ura! mi lehet itt, hogy ennyit kérnek?... A gyéreitek ugrottak, boldogok voltak, rohantak, nyüzsögtek, az olasz vér forrt, pezsgett: nem itt kell bemenni, hanem oldalt, a sekrestyén át. Egyre furcsább. Nyitják az ajtót, élszedik a jegyet, elhúznák egy széles függönyt. Koromsötét! 'Benézünk s felkiáltunk: — Mozi! Nagyon furcsa volt. Mozi a templomban. Ép a napokban mondtam, hogy még nem is voltunk Itáliában moziban. Dehát ha már az ember befizet, el is helyezkedik s végignéztük a Tengeri farkas című filmet, amely szegény Jack London hasonló című regényéből készült, meggazdagitva egy lányalakkal és egy kis erotikával. 'Különben minden, ahogy a moziban szokás, csak épp hogy az oltár helyén vászon. — Esküszöm, hogy Szűz Mária, a kisjézussall — riadt meg egyik szünetben az asszonyom. S valóban kilátszott Szűz Mária édességes szelíd arca, karján a gyermekkel, a vászon mögött, a sötét Oltáron ,.. — Még ezt se kaparták le! Assisiben ez történt, kicsit tűnődtünk rajta, aztán elfeledtük. Az este megérkezünk Firenzébe és végigfutunk a gyönyörű város gyönyörűségein. A felséges alkonyban a Duomon, a Signorián át az Arno-partig. Vasárnap volt, roppant tömeg nép az utcán, s a dóm hatása alatt fülledt, vallásos hangulatban járunk köztük. Vacsora után néma séta; a Santa Maria Novellában búgtak és muzsikáltak a harangok, a város a nagy múlt zenéjével zúgott. Egyszerre csa<k egy moziplalcát megszólít. Valaki üzent rajta; egy életteljes nagy moziszínész egészsége, ereje, az izzó ma: bementünk. Sötét volt. Már játszottak. Mikor világos lett, a feleségem felkiált. — Jézusom, ez is templom! De mennyire templom! Ez már nem volt egy fehérre meszelt helyiség, ahol csak éppen a Szűz Mária képe maradt meg, mert freskó, s nem lehetett, s kár lett volna lemeszelni. Ez egy teljesen ép és szabályszerű templom az összes falfestésével, csak a rámázott képeket távolították el. Szájtáva néztük. — E2 bizony nem mese. Ha valaki mondaná, soha el nem hinném. Az oltár ... Mintha csak behúzták volna vászonnal a nagy oltárképet ... Az oltár helyén a pianínó... Fent a Jóisten arca kivágva, s a helyén ventillátor ... — Nézze, babám, a szentek a falon milyen szépen hallgatják a muzsikát, szinte táncolnak .. — Istenem, a mennyezeten angyalok tömege... Arra sötét lett és tovább folyt a mozidráma. Nem merem elmondani, mi történt, Egy Astor nevű milliárdos úr hogyan kerít hálójába egy fiatal lányt... Borzalom. Akkor újra világos lett. Szünet. Hát ime, felettünk a pápa arcképe. XI. Pius őszentsége áldást osztó ujjakkal. Szóval, őszentsége. Szóval, most is templom. Csak öreganyók helyett serdületleh gyerekek' a közönség nagy része. Es mise helyett... Sötét lett és őszentsége, a pápa szentesítése mellett elmondhatom, hogy arról folyt minden szó, hogy ebben a felvonásban az Astor nevű multimilliárdos birkózik a lánnyal, akit le akar teperni a díványra. Ott rögtön. Borzasztó szemek. Kéjsóvár lihegés. A lány őrült verekedése, rémülete. Váltakozó képekben a megmentő Charlie közeledik... De elérkezik-e? Vájjon bírja-e erővel a lány?... a fehér ágy fenyeget... Üjra világos lesz, a közönség ki- pirult arccal, a gyerekek, a magasra fésűit hajú olasz fiúk és nők .. az oltári szentség helyén a lepedő. Az ember valami káromkodást, vagy rossz viccet mond. Hallottam, mielőtt világos lesz, mindig csengetnek... Figyelmeztetik a közönséget... Kezeket ki!... (A szomszéd zsebekből...) Nevetünk. A templomban. A pápa is mosolyog. Kedvesen, kedélyesen, az arcképe. Kifelé jövet asszonykám, pici, ijedt szóval, ajka elé kapott ujjakkal felszisszent. — Itt maradt. Rámutat egy szépenfaragott, eredeti Mária-szoborra, amely ott maradt a sekrestyében, a helyén. Moziplakát van ráakasztva. Az utcán 'kellemes, hús levegő. Soká tűnődve, új érzések hullámaiban, mintha felszakadt volna Firenze fölött egy fátyol. Az utcák piszkosak, sötétek, égett vájsz,ágúnk. Szimplán építve, egészségtelenül, iszonyú zsúfoltan. Levegő-gyilkolás, megölték a földet. Kőbe takarva; a fát kiirtva; az eget falak mezsgyéjébe metélve. Sötét, gonosz, gyilkos lelkek, brávők, akik évezredekre börtönöket raktuk itt, Első sóhaj: — Csőd... Ez bizony csőd... Az egyház új csődje. Megbukott. Eladta a templomát a mozinak. S ezzel eladott mindent, ami elvi dolog. Még ha fel lehetne tenni, hogy elrabolták a pogányok a templomot. De ki merészel szentségtörd kézzel hozzányúlni egy templomhoz? Assisiben! Szent Ferenc hétszázéves évfordulóján! A pápa országában: ott; ahonnan dirigálják az egész keresztyénség hitéletét. Ennél sokkal kisebb blaszjémiából világraszóló botrány lenne. Nem. Itt arról van szó, hogy az üzlet elérte célját. Az emberiség anyagias gondolkodása lerombolta a kegyelet oltárát. Már nincs más hátra, mint hogy a Szent Péter templomában bált rendezzenek. Ezzel szemben eszembejut, hogy a pápa Őszentsége ott a távolban, Bar- barlában. nálunk, megtiltotta, hogy katolikus pap jelen legyen olyan nemzeti ünnepélyen, amelyen más felekezet papja is megjelenik. Ezt is könnyen tudnám megmagyarázni., Mióta moziban találkoztam vele, és a minden keresztyén lélek áhítatának letéteményesével, a Szűz Máriával. Ha Luther volnék, azt mondanám, mér megint jó volna egy kis reformáció,
