Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-06-27 / 26. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET Beszámoló az egyházkerületi közgyűlésekről (Folytatás a 3. oldalról) A zsinati törvényeit méltatása után a püspök a további zsinsti munkáról emlékezett meg, valamint a készülőben lévő második törvényeikkel kapcsolatban méltatta az egyetemes egyház újonnan kialakult helyzetét és munkáját: »Ma már az egyetemes egyház nem értelmetlen bürokratikus központ, nem az egész egyházi életet bénító és rendkívül költséges csúcsszerv, hanem az egyházkerületek együttműködésének színtere. Az egyházegyetem minden szerve az egyház- kerületek munkájára, tapasztalataira és támogatására épül. Az egyházkerületi együttműködés pedig a gyülekezetekben kapta meg a maga reális alapját. Ugyanakkor az egyházegyetem az országos egyház minden országos munkájának • és szervének összefogója.« Az ebből az együttműködésből született jelentős eredmények közül kiemelte a püspöki jelentés az Egyházegyetem Diakóniai Osztályának működését; az Egyházegyetem Nyugdíjosztáiya stabilitását, a Gyülekezeti Segélyosztály nagyvonalú egyházépítő tervét, az Országos Levéltár és Könyvtár rendezését, a Teológiai Akadémiának egyházunk hitbeli állásfoglalásával és a gyülekezetekkel mindinkább kialakuló jó viszonyát és az Egyházegyetem Sajtó- osztályának mozgékony, hatásos kiadói tevékenységét. »Meggyőződésem — folytatódik a jelentés —, hogy Zsinatunk jelentősége még emelkedni fog és még jobban meg fogja mutatni, hogy állandó munkássága révén valóban a Magyarországi Evangélikus Egyház megtartatása és korszerű, áldásos munkája kialakításának legjobb biztosítéka.« Egyházunk lelki életét az igehirdetés komolyan vétele és a hitvallásos irányzat kialakulása jellemezte az elmúlt időszakban. Ma már nyugodtan tarthatjuk jelentős kezdeményezésnek azt, amellyel az egyház lelkészeit és gyülekezeteit a hitvallások és a hagyományos történelmi evangélikus kegyesség betartására és erősítésére figyelmeztettük.« »Ennek az Isten jó kedvében tartott fejlődésünknek az eredményei persze nem maguktól születtek. A lelkészi munkaközösségek megértő és lelkes munkát végeztek egyház- kerületünkben ezekért az eredményekért. Az esperesek és az esperesek értekezletei, egyházi sajtónk és az egyházkerület különböző munka- közösségei óriási erőfeszítést tettek«. »Hála legyen Istennek, hogy a Déli Egyházkerületben ma már valóban nem kell azért harcolni és hírverést végezni, hogy a lelkészek elhiggyék, hogy az egyház az igében áll, vagy bukik s az egyházi szolgálat gerince az ige hirdetése. Istennek sikerült — félelemmel mondom, de mégis öntudattal — egyházkerületünk munkásainak döntő többségét megnyernie arra a fáradozásra, hogy az evangélikus egyház valóban az evangélium egyházává legyen s hathatósan, életteljesen és az embereikre áldásthozóan bizonyságtevő és tanító egyházzá váljék.« Köszönetét mondott a püspök a Teológiai Akadémia tanárainak az egyházi megújulás sokoldalú támogatásáért, majd vázolta a megújulás kísértéseit is. Különösen kiemelte az elbizakodottságot és ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: »Naponta kell újra visszatalálnunk az igéhez, naponta kell feinl- vizsgáInunk és korrigálnunk saját- magunkat.«. »A naponta való engedelmesség a mi utunk, engedelmesség az igének, mert az igében vannak Isísn érvényes Ígéretei és csak Isten ígéreteiben van reális alapja a reménységnek.« A püspöki jelentés következő része ezekkel a szavakkal kezdődött: »Egyházunk alapvető rendezésével és helyes igeszerű lelki tájékozódásával párhuzamosan építette Isten egyházunk háztartásának »Istentől ajándékba kaptuk azt. hogy a te'jes írás igaz megértéséért küzdünk, a teljes evangéliumot hirdessük, gyülekezeteinkben az igazi közösséget munkáljuk és kárhoztassuk soraink között a csonka evangélium, a csonka tanítás, a csonka állásfoglalás, a csonka, torz közösség minden formáját. Ez persze nem történhetett éles és beható vitatkozások nélkül és nem történhetett anélkül, hogy egyes lelkészekkel és az egyházban meglévő egpes csoportokkal szemben a hitvallásosság kérdését igen komolyan fel ne vessük. Ezen az úton helyesen haladtunk és helyesen fogunk továbbhaladni.« »A kérdést, amivel itt szembekerültünk, két dolog jellemzi. Az egyik az, hogy eleinte legfőbb gondunk az volt, hogy kerestük a gyülekezet közösségi jellegét és Istenhez könyörögtünk ezért. A fejlődés későbbi szakaszán közösségek alakultak gyülekezeteinkben, melyek azonban — bár belül • látszottak lenni — kívül- rekedtek a gyülekezeteken. Ma már azt a világosságot hordozza egész egyházunk, hogy maguknak a történelmi, meglévő, élő gyülekezeteinknek kell közösségé formálódniok és Isten Szentlelke számottevő eredményeket harcol ki közöttünk ennek érdekében. De annak érdekében is, hogy a hamis közösségeket, a csonka, az álközösségeket egyházunk életéből kiiktatja. Ugyanakkor, persze, megítéli az ige alapján formálódó igazi gyülekezeti közösség kialakításában elmaradott, halott gyülekezeteinket is. A másik az, ami ebben a fejlődésünkben nyilvánvaló, hogy először kerestük a korszerű igehirdetés tartalmát és módját. Ma, — Istennek legyen hála — ott tartunk, hogy lelkészeink és gyülekezeti munkásaink nagy odaadással mélyednek el Isten igéjének tudományos és a Szentlélek segítségéért könyörgő tanulmányozásában, hitvallásainkat hívják segítségül a Szentírás értelmezéséhez fejlődését is. A továbbiakban felsorolta a püspök azokat az egyre finomodó kísérleteket, amelyekkel egyházunknak az igehirdetés erejére épülő új háztartását gátolni akarták azok, akik a tengődés egyházpolitikáját vallották. Isten iránti hálával állapította meg, hogy »népünk és hazánk irántunk \aló szeretetéből és áldozatkészségéből mindeddig megkaptuk azt, amire szükségünk volt«, majd az államsegély öt esztendő múlva esedékes csökkenésének pótlására hívta fel a figyelmet. AZ egyházi háztartásról szóló beszámolót ezzel a hitvallással fejezte be a püspök: »Isten vezette a mi gondolkodásunkat. és kezéből etetett minket mind a mai napig. Fennen ragyog egyházunk homlokán az 1953. évi VII. törvénycikk 1. §-a, mint a mi nemzedékünk bizonyság- tétele mindarra nézve, amit az egyházi háztartás jelent. ,A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten igéjének hatalmára alapozza és anyagi erejét Isten igéjének hirdetésére s a szeretet gyakorlására fordítja. Hívei az egyházat hitből és egyházszereteíből tartják fenn. Hozzájárulásuk és adakozásuk teszi lehetővé, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház szolgálatát betöltse’.« A lelkészek anyagi helyzetéről megálllapította, hogy »az elmúlt két esztendő egyházunk lelkészi állományában a lelkészi egzisztenciák megerősödésének korszaka volt. Részletesen beszámolt az ezen a téren elért eredményekről, majd nyolc pontba foglaltan a közeljövőben egyházunk előtt álló legfontosabb problémákat vázolta fél. Ezek: a nagyobb egyházi építkezések problémája, a kántorok továbbképzése, a keresztyén énekeskönyv új kiadása, az ú. n. egyházi cselekmények (keresztelés, eskeíés, temetés) egységes, teológialag m.egJ alapozott liturgiájának elkészítése, a szórványok ügye, általában a gyülekezeti munka formái és tartalmi kérdései, a lelkészek továbbképzése és a lelkészi utánpótlás kérdései. A püspöki jelentés befejezéseiképpen köszönetét mondott a püspök az Állami Egyházügyi Hivatal jóindula- ' "”í és támogatásáért, munkatársainak, az espereseknek és a lelkészeknek szolgálatukért és jó munkájukért, majd ezekkel a szavaikkal fejezte be jelentését: »Isten tartsa meg, nevelje engedelmessé egyházkerületünket, áldja meg egész egyházkerületünk szolgálatát az ö dicsőségére!« A közgyűlés örömmel hallgatta D. Dezséry László püspök, egyházunk életét világosan feltáró jelentését és jegyzőkönyvben megörökítette. Az ezzel kapcsolatos határozat többek között a következőket mondja: (A közgyűlés) »háláját és köszönetét fejezi ki egyházkerületünk nevében Püspök urnák azért a nagyjelentőségű, felelősségteljes szolgálatáért, amelyet most már négy esztendőin át odaadó hűséggel és töretlen következetességgel folytatott egyházunkért és magyar népünkért, hazánk határain belül éppen úgy, mint azokon kívül. A közgyűlés igen nagyra értékeli Püspök úrnak ezt a szolgálatát.« »A közgyűlés Isten áldását kéri püspök urunk éleiére és további szolgálatára, hogy ezután is adjon neki jó erőt és egészséget ahhoz a bámulatos munkaszeretethez és munkabíráshoz, amelyről püspöki tisztségének eddigi négy esztendje alatt tanúbizonyságot tett. Egyházkerületünk közgyűlése, lelkészeink és egyházunk nemlelkész vezetői, gyülekezeteink biztosítják püspök urunkat őszinte támogató készségükről és hűséges együttmun- kálkodás ükről.« A közgyűlés ezután a több mint 40 pontból álló gaxdag tárgysorozatot s az igehirdetés korszerűsége nem a korszerűsködés formájában alakul, . hanem úgy, amint egyházunk maga gyülekezetszerűvé s a szó literális értelmében vetten népszerűvé tud válni. Ahogyan az elmúlt évek alatt közeledtünk a Szentírás hitvallásos * értelmezéséhez és közeledtünk magyar népünk kérdéseinek nemcsak megértéséhez, hanem magyar népünk szeretetének igaz átéléséhez, hépünk problémáinak megértéséhez és egyházunknak az egész emberiség iránti felelőssége elvállalásához, úgy tisztult igehirdetésünk, hogy az csonka bizonyságtétel helyett mindig inkább teljes, engedelmes bizonyság- tétellé váljék.« EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII., Puskln-u. 12. Telefon: 142-074. Szerkesztésért És kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapest, III., Dévai Biró Mátyás-tér I. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott 2-542399. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) tárgyalta. Az egyes jelentések — többek között az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek munkájáról, a szupplikációról, a gyülekezeti munkáról, a konfirmációról, az egyházi építkezésekről, az egyházkerületi tanács munkájáról, önállósult és újonnan alakuló egyházközségekről, a Fóti Belmissziói Otthonról, az országos offertóriumokról stb. — színes képben tárták fel a Déli Egyházkerületnek gyülekezeteiben folyó életét. Az ezekben a jelentésekben elhangzott számtalan érdekes és fontos adatból csak a legjelentősebbeket emelhetjük ki. A hívők egyházfenntartói hozzájárulásainak összege 1953-ban meghaladta a 2 millió forintot és közel 200 ezer forinttal volt több, mint az elmúlt évben. Ugyanígy emelkedtek az offertó- riumok és adományok is. Az egyház- kerület 152 egyházközségében — a hozzájuk tartozó leányegyházakkal és szórványokkal együtt — összesen több mint 36 ezer istentiszteleten hangzott Isten igéje, 4139 alkalommal szlovák nyelven, 1148 alkalommal pedig német nyelven. Az egyházkerületben lévő szeretetotthonok folyó évi költségelőirányzatai meghaladják a félmillió forintot. Az építkezésekről szóló jelentés szerint 49 egyházközségben félmillió forintot meghaladó költséggel végeztek építő és helyreállító munkát. Az egyházkerületi közgyűlés részleges tisztújítást hajtott végre, melynek során lelkészi jegyzővé választották Koren Emil lelkészt. Az egyházkerületi tanácsnak hivatalból tagja lett, mint rangidős esperes Sik- ter András. Rendes taggá választották Káldy Zoltán és Koszorús Oszkár eddigi póttagokat, továbbá Du- bovay Géza lelkészt. Póttagokká választotta a közgyűlés Bcnkő István, Jakus Imre és Hernády Nándor lelkészeket. Törvényszéki bíró lett Kökény Elek lelkész. A lelkészképesítő bizottság rendes tagjául behívták Kun-Kaiser József és Jávor Pál eddigi póttagot és megválasztották Fónyad Pál lelkészt. Póttagok lettek Zoltay Gyula és Hafenscher Károly. A lelkészválasztási bizottság tagjául választották Gyöngyösi Vilmos esperest. x Az egyházkerületi közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Igazi istentisztelet Ezs. 1. 10—15. Először is azt mondja Isten ebben az Igében, hogy neki nem kell az áldozat szív nélkül! — Izráel népe a próféta idejében már teljesen elfelejtkezett az Űrről. Még hordta ugyan szent helyeire az áldozatot, de szívét, már másfelé vitte. Kosok, tulkok és bárányok áldozati oltárát már csak a megszokás keze gyújtotta meg Isten színe előtt, vagy az a félelem, amit a Tízparancsolat árnyékolt rá nyugtalan arcukra. Istennel való életük nem a szeretet szövetsége volt többé, hanem a számítás szövetsége. Oltárok fellobbanó lángjában ez a gondolat villant meg: csititsuk el vele az Isten haragját és csititsuk el vele a bűneink megszólaló szavát. — Nos, erre mondta az Isten a próféta szaván át, hogy nem kell az ilyen áldozat, mert ez a hazugság, színjáték. Én nem áldozatok illatában és lángjában gyönyörködöm, hanem szívet keresek. — Nekünk is ezt mondja. Nem azt keresem benned, ami kívülről vagv, amit mutatsz, ami kívülről látszik rajtad, hanem te magadat. A szíved kell. Istennek nem kellenek művirágok, amiket te készítesz, ő azokban a virágokban gyönyörködik, amik a keze alatt a szívedből nőnek Feléje. Ne hozz neki semmit. A kútra nem szoktak tele kancsóval járni. Öntsd ki egyszer a szívedet minden bűnével és minden nyomorúságával és engedd, hogy ö töltse azt meg Magával. Istennek semmi sem kél!, csak a szíved, de ezt add oda neki teljesen és igazán. Aztán azt mondja az Isten. ho"v nem kell neki az ünnep lélek nélkül! — Nem tűrte el Izraelnek, a kalmárok templomának és nem tűri el nekem sem, hogy csak a testem járjon a pitvaraiban és én a bűneim páholyából kíváncsian, vagy kritizálva nézzem végig kezének azt az örök mozdulatát, amivel vezeti a világot; Nem tűri el nekem sem, hogy én az én bűnös gondolataimmal megmérgezzem az Ö Igéjének gyógyító tavát. Isten nekem sem tűri el kétlaki életemet. Ö így mondja ezt: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Nem lehet ugyanazzal az ajakkal dicsőítő éneiket mondani és átkokat szórni. Nem lehet ugyanazzal a kézzel imádkozni és ugyanezt a kezet ütésre emelni. Nem lelhet az ünnep perceire magamra ölteni Istent, mint valami szép ruhát és letenni a templomajtóban, amikor kimegyek, hogy most már szabadon karoljanak belém a bűneim. Istennek nem kell a bűneim hazugsága, ö igaz, őszinte és egyenes Isten! Végül azt mondja az Isten, hogy nem kell neki az imádság élet nélkül. — Isten nem varázsló, aki kiváncsi idegeneknek nagy mutatványokat mutat. Isten nem rabszolga, aki a játszó gyermek sikoltására utánakap a felboruló csónaknak. Isten atya, aki velem otthon együtt akar élni örökké. Szerelteiben, békességben, a Krisztusban. Valaki egyszer azt mondotta: »Élj úgy, mintha örökké látna az édesanyád!« — Ennél a szép mondatnál is mennyivel többet mond ma Istennek az Igéje, amikor azt mondja: Élj úgy, hogy örökké lát téged a Te Urad, — Krisztusod! Édesanyánk szeme előtt csak jóvá csitul az életünk, de Krisztus előtt a Szentlélek végzi el rajtunk a nagy és szent csodát: Isten gyermekei lehetünk! Friedrich Lajos KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK Németország A Béke Világtanács berlini ülése alkalmából Nyikoláj mefropolita látogatást tett berlini egyházi vezetőknél. A beszélgetés folyamán a moszkvai patriarchátus nevében a Szovjetunióban teendő látogatásra meghívott egy protestáns egyházi vezetőkből álló csoportot. * A svájci Kirchenblatt egyik legutóbbi száma beszámolót ad a politikai katolicizmusnak arról a megerősödéséről, amely Nyugat-Német- országban Adenauer támogatása következtében egyre nyilvánvalóbbá válik. Az őszi választások után nem sokkal felvetették a vatikáni külképviselet betöltésének személyi kérdését. Eddigi szokás szerint a Vatikánban mindig protestáns emberrel töltötték be a követség vezetését. A katolikusok most azt követelték, hogy katolikus ember legyen a követ. A huzavona közvetett megoldással dőlt el. Ezentúl váltakozva küldenek protestáns és katolikus követet. Most protestáns diplomatát választottak, egy 72 éves embert, aki nemsokára nyugalomba vonul, hogy szabaddá tegye az utat katolikus utóda számára. Ez nyilvánvaló katolikus győzelmet jelent. A politikai katolicizmus feltörésének egy másik jele az a vita, amely a házassági törvény megváltoztatása körül alakult ki. Ugyancsak közvetlenül a választások után dr. Jaeger, a képviselőház alelnpke, a bajor rádióban kijelentette, hogy elérkezett a kötelező polgári házasságkötés eltörlésének az ideje és olyan törvényt kell hozni, amely a házasságkötő felek döntésére bízza, hogy állami, vagy egyházi segédlettel akarják-e a házasságukat »megkötni. A képviselőházban egyelőre csak azt sikerült elérni, hogy megváltoztatták a törvénynek azt a 67. §-át, amely szigorú bírsággal bünteti mindazokat a lelkészeket, akik a polgári házasság megkötése előtt egyházi áldásban részesítik a jegyespárokat. »Ezzel egy alig látható rés támadt, amely a fekete áradatnak a polgári jogrendbe való beáramlását teszi lehetővé.« Legkirívóbb az a törekvés, amely- lyel a katolicizmus az isko'aoo'i- tikát igyekszik hatalmi körébe vonni. Alsó-Szászország tanácsában emiatt összeütközés is támadt. A háború után ugyanis Németország különböző vidékein új iskolai törvényeket hoztak anélkül, hogy azokba a katolikus egyház beleszólhatott volna. A választások után azonban éppen Alsó-Szászországban, ahol a lakosságnak csak 18.5 százaléka katolikus, a pápai követ emlékiratot nyújtott be Adenauer szövetségi kancellárhoz, felemelve szavát az iskolai törvény ellen és megkérve őt arra, tegyen meg mindent »hogy a birodalmi konkordátum rendelkezései Alsó-Szászország iskolai törvényhozásában is érvényre jussanak ... Nem hanyagolhatom el ezt az alkalmat sem, hogy ne hangsúlyozzam a Szentszéknek azt az igazi és végső szándékát, amely a Német Birodalommal kötött megegyezés 23. szakaszára támaszkodik.« Csak ke« serű szájízzel lehet megemlíteni, hogy az a konkordátum, amelyre a pápai követ hivatkozik, annakidején Hitler és a Vatikán között köttetett meg. Ezeket a jelenségeket szemmel tartva érdemes emlékezetbe idézni Niemöller Mártonnak szállóigévé vált kijelentését: »A nyugatnémet államot a Vatikánban nemzették és Washingtonban szülték.« GÖRÖGORSZÁG A görög ortodox egyház határozata alapján Pál király Illés prófétát a »görög légierők védőszentjévé« nevezte ki. Ettől kezdve július 20-át, Illés-napot, a görög légierők napjaként ünnepük. Illés prófétáról II. Királyok 2. rész, 11. verse azt mondja: »Es lön, amikor ménének és menvén beszélgetének, imé egy tüzes szekér tüzes lovakkal elvá- iasztá őket egymástól és felméne Illés a szélvészben az égbe.« Úgy gondoljuk, hogy a görög ortodox egyház nem helyesen alkalmazta ez esetben Isten igéjét, és a dolgoknak ez az összekeverése .— enyhén szólva — hibás. Istentiszteleti rend 1954. június hó 27-én, vasárnap, Budapesten. Deák-tér délelőtt 9 (úrv.) Hafenscher Károly, délelőtt 11 Hafenscher Károly, délután fél 7 Szeretetvendégség, délután 7 Gémes István. — Fasor délelőtt fél 10 Juhász Géza, délelőtt 11 Juhász Géza, délután 6 Juhász Géza, délután 7 Szeretetvendégség. — Üllői- Ét 24. délelőtt fél 10 (úrv.) Alapi Gáspár teol., délelőtt 11 Alapi Gáspár teol. — Rá- kóczi-út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S.-u. 31. délelőtt 10. —Thaly K.-u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 6 Bony- nyai Sándor. — Kőbánya délelőtt fél 10 Koren Emil. — Vajda P.-u. 33. (Simor-u.) délelőtt negyed 12 Sárkány Tibor. — Utász-u. 7 délelőtt negyed 12 Koren Emil. — Zugló délelőtt 11 (úrv.) Scholz László, délután 6 Scholz László. — Gyarmat-u. 14. délelőtt fél 10 Muntág Andor. — Rákosfalva délelőtt fél 12 Muntág Andor. — Fóti-út 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci-út 129. délelőtt 8 Gádor András, délután 4 Rimár Jenő. — Újpest délelőtt 10 Blázy Lajos, délután 7 Matuz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Matuz László. — Vas-u. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Ujteleo délelőtt fél 9. — Rákospalota MÁV-telep délelőtt fél 9. — Rákospalota Nagytemplom délelőtt 10. — Rákospalota Kistemol^m délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt fél 11. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget délelőtt 10. — Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gve~m.). délelőtt 10, délután fél 3. — Mátyásföld délelőtt fél 12. — Kerepes-Ktstarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — Pestimre délután 5. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10. délután 6. — Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt 11, délután 5. Bécsikapu-tér délelőtt 9 Várady Lajos, délelőtt 11 Várady Lajos, délután 7 Nagv Gyula dr. — Torockó-tér délelőtt 8 Pethő István. — (Óbuda délelőtt 9 Mezősi György, délelőtt 10 Mezősi György, délután 5 Mezősi Gvörgy, délután fél 6 Ifjúsági szeretetvenoégség. — XII., Tarcsay V.-u. 11. délelőtt 9 Danhauser László, délelőtt 11 Ruttkay Elemér, délután 7 Danhauser László. — Hűvösvölgy. Lelkésznevelő Intézet délelőtt 10 Sólyom Károly. — Szabadsághegy délelőtt fél 9 Ruttkay Elemér. -- Kelenföld délelőtt 8 Rezessy Zoltán dr., délelőtt 11 Rezessy Zoltán dr.. délután 5 Muncz Frigyes. — Németvölgyi-út 138. délelőtt 9 (úrv.) Muncz Frigyes. — XI., Bartók B.-u. 158. délelőtt 12 Muncz Frigyes. — Csepel délelőtt 11, délután 7. — Budafok délelőtt 10 Vető Béla. — Nagytétény délelőtt 8 Vető Béla. — Kelenvölgy délelőtt 9 Visontal Róbert. — Albertfalva délelőtt fél 11 Visontaí Róbert.
