Evangélikus Élet, 1954 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1954-06-27 / 26. szám
EVANGÉLIKUS ÉLET 3 Beszámoló ez egyliáskerületi A Déli Egyházkerület közgyűlése és a vele kapcsolatos egyházkerület! események június 9-én, 10-én és 11-én voltak. Szervián, délután 5 ómkor az esperesek tartottak értekezletét, ahol az egyházimegyék és az egyházkerület, aktuális kérdéseit beszélték meg. Másnap délelőtt az egy hózikerületl tanács ülésében előkészítette az egyházkerületi közgyűlést. Délután az egyházmegyei lelkész! munkaközösségek tartottak együttes ülést, Ezen a gyűlésen 106 lelkész vett részt. Sikter András esperes magnyitó áhítata után D. Dezséry László püspök adott általános tájékoztatót, melyet a lelkészek mindvégig nagy érdeklődéssel hallgattak, Prőhle Károly teológiai tanár »A keresZtség és a keresztelés rendje egyházunkban« címen tartott előadást. Az ülés a késő esti órákban Káldy Zoltán lelkész igehirdetésével végződött. Pénteken reggel 9 óraikor a Deák-téri templom ban istentisztelet kezdte meg az egyházkerületi közgyűlést. Mekis Adilm esperes, püspökhelyettes prédikált. A Deák-téri egyházközség dísz termőben délelőtt 10 órakor kezdődött meg az egyhézkeíületi közgyűlés. Az elnöki asztalnál D. Dezséry László püspök és a Darvas József egyházkerület! felügyelőt helyettesítő dr. Rnjnay Károly rangidős egyházmegyei felügyelő foglallak helyet, mellettük pedig az egyházkerület nyolc egyházimegyéjének esperesei ée felügyelői. Az Erős vár a mi Istenünk első két versének eléneklése és D, Dezséry László püspök imádsága után az egyházkerületi felügyelőhelyettes az eiikotmányos formák között megnyitotta a közgyűlést. Bejelentette, hogy Horváth János, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke üzenetben tolmácsolta jókívánságait a közgyűlés felé, mivel sajnálatéra személyesen nem tud azon részt venni. Az egyházkerület] felügyelöhelyettes Üdvözölte a megjelen teköt, közöttük Rtraub István osztályvézetőhelyet- test, az Állami Egyházügyi Hivatal képviselőjét és dr. Páífy Miklós teológiai dékánt. Ezután terjesztette a közgyűlés elé D. Dezséry László püspök püspöki jelentését. Az egész egyházi életeit alaposan Ismertető püspöki jelentés a következő szavakkal kezdődött: »•Az emberiség történelmének azt a pillanatát, amelyben ez a püspöki jelentés a Magyarországi Evangélikus Egyház eddig megtett útjáról számol be, és szolgálatának következő útszakaszát keresi, egy égbetörő füstfelhő jelzi. A Csendes-Óceánon felrobbantott hidrogén-bomba füstfelhője ez. Nyilvánvaló leit, hogy az emberiséget halálos veszély fenyegeti. Es nyilvánvaló lett az is. hogy mi ez a Veszedelem és hermán fenyegeti ez a Veszedelem az emberiséget, Ennek az egész emberiséget éberségre hívó robbantásnak a szerzője az a John Forster Dulles amerikai külügyminiszter volt, aki az Egyházak Világtanácsa első amsterdami Világ- zsinatán előadó volt, Szónok egy olyan vitában, amelyben a másik vitányit» előadást dr. Josef Hro- múdka, prágai teológiai dékán tartotta, az a világhírű protestáns teológus, aki azóta a debreceni Református Teológia díszdoktora és a Béke-Világtan.ács tagja. Ez a néhány tény és a bennük rejlő antinómia világítja meg a Magyarországi Evangélikus Egyház és minden keresztyén ember egész belső problematikáját s égész helyzetét.« — Milyen az a helyzet, amely így előállott? — kérdezte ezután a püspök, majd rövidén ismertette á nyugati kérésztyénsóg állásfoglalásának fejlődését az öt évvel ezelőtti párzsi Béke-Világgyűlés óta. »Azóta elmondhatjuk, hogy nem is háború fenyegeti a világot, hanem mag,a a világra kiterjedő pusztulás« — állapította meg, majd így folytatta: »A nyugati keresztyéinség jobbik fele is felismerte immár, hogy a yi- lágke.resztyénség nem maradhat szőtten és tétlen az emberiség történelmének ezen a pillanatán. Evanston- ban mér kétségtelenül arra kényszerül a világkeresztyénség. hogy az emberi ség létéért és jövőjéért harcoljon — ha valamennyire is méltó akar lenni a keresztyén névre.« A magyar protestáns egyházak nemzetközi helyzetéről és tekintélyéről szólva, kiemelte a püspök az Egyházak Világtanácsa egyik elnökének, dr. G. Belinek és főtitkárának, dr. Wisserd Hoofínalc látogatását és azt a figyelmét, amelyet egyházaink evanstoni készüléseinek a világ minden táján szentelnek. A továbbiakban így folytatta jelentését D. Dezséry László püspök: »A keresziyénség tartozik engedelmeskedni Isten Igéjének s az emberiség történelmének ezen a pillanatán szólnia kell, hogy elvégezze a rábízott szolgálatot és megmentse a maga lelkét. Kihez kell szólnia ma a vilégke- resztyénségnelk? Ahhoz az emberiséghez, mely kezd meggyőződni afelől, hogy a háború elvesztette értelmét, politikai jelentőségét és azt a világrendező szerepét, melyet eddig neki tulajdonítottak s, melyben egyébként ml eddig sem hittünk, sohasem hihettünk. Ahhoz az emberiséghez kell szólnia, mely egy nemzedék idején két fertelmes világháborút élt ál és mely békében akar alkotni, boldogulni a földön. Ahhoz az emberiséghez kell szólnia, amely mindinkább hisz abban, hogy a különböző társadalmi, gazdasági rendszerek békés egymás mellett élésétiek lehetősége van, amely a nagyhatalmi tárgyalások békés megegyezésben megnyilvánuló ered'ményét lehetségesnek tartja, s amely semmi egyébért nem harcol lelkesebben, mint az együttes biztonságért. De mit kell szólnunk ennek az emberiségnek? Helyesen érzi az Egyházak Világtanácsa, hogy a reménység szavát keil szólnunk. Isten az evanstoni főtémát. »Krisztus a világ reménysége« ajándékul adta d világkéresztyénségnek és rajta keresztül az arnibariségndk. Isten minden ajándékát úgy adja és azért adja az egyháznak, hogy azzal az egész emberiséget ajándékozza meg,« A Magyarországi Evangélikus Egyház kész a teljes reménységet hordozni. Erre a teljes reménységre Isten készített fel az élő Jézus Krisztus életet támasztó igéje által, hogy eszköze lehessünk az emberiség javára,, Többünk van, mint egyszerű földi “reménység. Jézus Krisztus eljövetelének és végső győzelmének teljes reménységében élünk. E reménység nélkül szegényebbek volnánk mindenkinél. Az egyháznak semmije sincs, ha nem tudja sóvárogva és teljes bizonyossággal várni az ő urát, bizton támaszkodva az ő Ígéreteire. fiz a ml teljes reménységünk azonban azt jelenti, hnev kitisztít minket Isten az álkegyesség ázim kísértéséből, hogy ne vegyük komolyan a földi életet és főleg az embert. Ezen a földön is Isten ígéretei alapján az ö irgalmasságát csodálva, reménységben élünk. A földieket ama nagy reménységre hívjuk, de nem vetjük meg a földiek földi reménységeit. Sőt, ama nagy reménységből bátorodunk földi reménységekre és bátorítjuk mindazokat, akiknek a földön a mi most élő nemzedékünk vészterhes történelmi pillanatában jó reménységük van. A püspöki jelentés első nagy bejelentéseként az Evanstoaiba való készülődésről adott számot a püspök. »Nemcsak képviselni készülünk a magyar evangélikus egyházat, hanem bizonyságot is tenni egyházunk és népünk élő reménységéről« — mondta, majd így folytatta: »Tudatában vagyunk annak, hogy az evanstoni világzsinat bizonyságtételt akar adni az egész vi- lágikeresztyónség szájába. Tudjuk, hogy az a bizonyságtétel egyben irányelvvé is lesz a világkereeztyén- ség számára. Tudatában vagyunk tehát Isten színe előtti felelősségünknek. Az a vágyunk és könyörgésünk, vajha tudnánk Evanstcnban élő bizonyságot tenni gyülekezeteink hitéről. Vajha tudnánk egyetérteni Evanstonban minél többekkel, akikkel csak lehet! Vajha hozzá tudnánk járulni ahhoz, hogy a világzsinat bizonyságtétele tiszta, érthető és áldásos legyen!« Egyházainkban komoly, sőt példamutató ökumenikus érdeklődés van. A legkisebb gyülekezetekben is imádkoznak és dolgoznak a keresztyén ság egységéért és a világkeresz- tyénség jó szolgálataiért, az emberek között.« »Kérem az Egyházkerület közgyűlését, tartsa imádságában a világgyűlést. •• * «9 . Innen kérem egyházunk gyülekezeteit, hogy tovább imádkozzanak és dolgozzanak a keresz- lyéilscg egységéért és jő szolgálataiért az emberiség mai, feszült, történelmi pillanatában.« A továbbiakban részletesen beszámolt a püspök Ökumenikus kapcsolatainkról különösen te külföldi egyházi vezetők magyarországi látogatásairól és prédikációról, Valamint püspökeink külföldi útjairól. Jelentésének második részét a következő szavakkal kezdte D. Dezséry László püspök: »Istennek az az irántunk megnyilatkozott kegyelme, mellyel ezt a széles távlatú, az egész keresztyén- ségre kiterjedő szolgálatot adta né- küúk, csak mind annak tetejébe adott áldás, melyet Isten Itthon drága magyar hazánkban adott né« künk.« Először hazánk békés fejlődéséről szólt, majd rétért egyházunknak a Magyar Népköztársaságban betöltött szolgálatra: »Istentől vettük az engedelmességnek azt a jutalmát, hogy egyházunk mindig több belső biztonsággal tudja vállalni a napi feladatot és az örök elkötelezést egyaránt. Tőle vettük azt az ajándékot iá, hogy népünk mindinkább elfogadja egyházunk szolgálatát. Minél engedelmesebben szolgálunk Istennek, annál Inkább féSZéüülühk megbecsülésben hazánk kormánya és dolgozó népe részéről. N Most az a lehetőség nyílott meg előttünk, Hogy a nemzeti egység nagyszabású új kiépítése programodéban a minisztertanács elnöke nevünkön szólított minket. Isten iránti engedelmességünk újabb bizonyítása lesz, hogy válaszolunk erre a felhívásra és bizonyságtétellel, munkával veszünk részt a nemzeti egység felépítésében, népünk jóléte és békéje érdekében.« »Szívesen Vészünk részt abban a nemzeti seregszemlében, melyre hazánk készül, hogy áttekintse a nemzetépítő erőket s mozgósítsa azokat a közös jólét emelése céljából.« Egyházunk azzal a tanítással, melyet Isten Igéje alapján hitvallásainak megfelelően adni tud, Tessedik Sámuel, Krman Dániel, Ráth Mátyás, Rázga fiái, Haubner Máté, Székács József és oly sok más magyar evangélikus lelkész példája nyomán népünk előmenetelét kívánjuk szolgálni. Nemzeti fejlődésünk ezen legújabb szakaszán Isten Igéje alapján, hitvallásaink alapján és a magyar protestantizmus legjobb hagyományaihoz hűen kívánunk dolgozni, kívánunk munkálkodni üdvösségünkért és földi boldogulásunkért.« Ezután egyházunk zsinata újjászervező munkájáról szólott a püspök: »Ez a szervező munka az elmúlt két esztendőben lefolyt, a törvény megállta az élet próbáját és mind a tizenhat egyházmegye igazolta most lefolyt közgyűlésén aat, hogy ez a rendezés helyes alapelvek érvényesítésével életszerűen történt.« »A Déli Egyházkerület szilárdan összekovácsolrtdott és minden várakozást felülmúló eredményességgel tud dolgozni.« »Örömmel jelenthetem, hogy az egyházkerület 153 egyházközségének jóval több, m'jtt a felét már meglátogattam. A lelkészt munkaközösségek mindegyikében részt vettem, közülük nem egyben többször is. A püspöki hivataliban az elmúlt csaknem két év alatt napi átlagban 7 személyt fogadtunk, akiknek legalább fele vidéki egyházi ember volt.« »Isten iránti hálával mondhatjuk, hogy az egyházmegyékben és az egyházkerületben sok igen régi, kele- vényszerűen meghúzódó probléma rendeződött az elmúlt időszakban, melyekhez azelőtt hozzányúlni sem mertek s melyeknek rendezése után most virágzó elet alakult ki az egyházban.« »Általánosságban meggyőződéssel tudom megállapítani azt, hogy egyházunk a belső rendezésnek, az alapvető szervező munkának korszakát éli, mely egy új típusú egyházi élet, egyházi szervezet és egyházi munka kialakulásának szilárd alapjait vetette meg. Ezek az alapok szilárdak azért, mert gondosain figyeltünk arra, hogy ennek az alapvető szervező munkának az irányelvei egybeillők legyeinek azzal a fejlődéssel, amelyet egyházunk környezetében, a nemzeti és társadalmi életben s nem kevósfobé a gazdasági életben, Istentől kapott adottságként élt át magyar népünk.« (Folytatás a 4. oldalon) Az emberről való gondoskodás Napokon át ülésezett az országgyűlés és nagy alapossággal Megtárgyalta az elmúlt évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, valamint az 1954. évi állami költségvetést, Ez a jelentés és törvényjavaslat képezte az országgyűlés munkájának gerincét. A költségvetés világosan tükrözi népünk vezetőinek, hazánk kormányának azt a törekvését, hogy a dolgozó nép jólétét, szeretett magyar hazánk előrehaladását szolgálja. Az elmúlt évről szóló beszámolóból kitűnik, hogy a kormányprogramon óta nagy mértékben emelkedett a munkásaik, parasztok és alkalmazottak jövedelme és vele együtt a kereskedelem áruforgalma is, különösen is azokban az élelmezési cikkekben, amelyek a lakosság életszínvonalának emelkedését mutatják, A költség- vetés teljesítéséről szóló jelentés megmutatja azt is, hogy a mezőgazdaságot fejlesztő intézkedések nyomán milyen nagy mértékben emelkedett nemcsak a mezőgazdaság termelése, hanem a parasztság termelési kedve is. Az új költségvetés több lényeges tételben csökkentéseket hajt végre annak érdekében, hogy a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosítsa a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését, a mezőgazdaság fejlesztését és a kormányprogramon más célkitűzéseit. Ezt a célt számtalan féSzlstintéZkedés szolgálja a költségvetésben. Első és egyedülálló ez a költségvetés, mert a nemzeti jövedelem legnagyobb részéből közvetlenül és további nagy részéből közvetve a dolgozó népet részelteti. Mindez azt tanúsítja, hogy a népi demokratikus Magyar- ország politikája a jólét, a nemzeti egység, a béke és a szocializmus politikája. Ennék a politikának köszönhető, hogy az ország vezetői és névé között a magyar történelemben eddig példátlan egység alakult ki, A nép érzi és viszonozza azt, hogy vezetőinek törekvése, az emberről való gondolkodás, mindarmyiunk életénék szebbé, kultúráltabbá, éa örömtelié- sebbé alciikítdsa. Dolgozó népünk tud,ja azt is hogy a róla való gondoslkodast jo mUn- kával, az állami kötelességek hűséges teljesítésével kell viszonoznia. A költségvetés elfogadásával az országgyűlés igent mondott a dolgozo nép felemelkedését és békéjét szolgáló ország-vezetésre, A magyar nép — s benne evangélikus egyházunk népe — mindennapi munkájában fogja ezt az igent a saját szavával megerősíteni. Szombat esti közös imádságunk Az igazi Felüdítő. —» Mt. 11,28. E GYEDÜL JÉZUS mondhatta el ezt a hatalmas mondatot: »Mindnyáján jöjjetek«, akik megfáradtatok. Jézus bizonyos VolW abban, hogy isteni hatalmánál fogva képes minden emberi teher levételére és minden megfáradt ember felüdftésére. Ezért tudta mondani: jöjjetek mindnyájan. A MEGFÁRADTAK megjelölés azokra az emberekre vonatkozott, akiket abban az időben az írástudók a törvény sok-sok apró alpontjának betöltésére köteleztek és akik ezek alatt a törvények alatt roskadoztak. Vagyis az írástudók által követelt kegyesség súlyos teherként nehezedett rájuk. Ezeket az Ilyen módom megterhelt embereket hívja Jézus magához, hogy megszabadítsa őket emberi erőlködéseiktől és ennek nyomán támadt fáradtságuktól és a benne való hit által új életre Vigye Őket. Magához hívja őket Jézus, hogy felszabadítsa őket egy olyan életre, amelyben nem az a fontos, hogy ők tegyenek valamit az üdvösségükért, hanem az, hogy hittel megragadják azt, amit Jézus tett. Ez az élet egyben felüdített élet. VALLJUK MEG, hogy sok problémánkat megoldhatatlannak látjuk, mert Jézus teljhatalmát nem Ismerjük. ADJUNK HALAT, hogy Jézus Krisztus a kereszten elvette a legsúlyosabb terhűnket, a bűnünket és ott mindent elvégzett, ami új életünkhöz és üdvösségünkhöz szükséges. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Jézus Krisztus által egyházunk népe a fel- üdültck közössége legyen. Imádkozzunk, hogy az igehirdetések elvégezzek a felUdltés szolgálatát és így megvidámltott lélekkel szolgáljunk egyházunkban és nemzetünkben. K. X. BIBLIA-OLVASÓ HETI IGE: »Jöjjetek énhözzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket.« Mát. 11; 28. Június 27. Vasárnap. — 1. Ján, 3; 13—18. A magához hívogató Jézus mutatta meg nekünk az igaz szeretetett' nem nagy szavakkal szeretett, hanem életét adta övéiért. Ez az ö szeretete elkötelező szeretet: kötelesek vagyunk életünk szeretet-szolgálatban való »feláldozására«, nehogy az embergyilkosság szörnyű bűnében találtassunk! Június 28. Hétfő. — Csel. 0! 1—7. Ez is az egyház szolgálata. Az igehirdetés szolgálata mellett az -adományok kiszolgálása«, vagyis a szeretetmuftka is elengedhetetlenül fontos. A két szolgálat egymástól elválaszthatatlan. Június 29. Kedd. — Préd. 5; 1—7. Templombamenetel alkalmával többet ér Isten ajándékainak figyelő vénása, a Benne való hit és az Ó félelme, mintsem a sok fölösleges beszéd és ígérgetés. Csak készülj csendben; de bizonyos reménységgel is: Isten ott akar téged szerfelett nagy gazdagságával meggazdagítani. Június 30. Szerda. — Mát. 11; 25—30. Ügy tetszett az Atyának, hogy minden titkát a »kicsikre*, a »semmikre« bízza, ök bizakodva és reménykedve fogadhatják Istennek minden kijelentett titkát, mert Isten, az Ő Fia, az Ür Jézus Krisztus által az ö nyugalmába hívta őket, ahol megerősíti é$ megnyugtatja Őket. Július 1. Csütörtök. — Luk. 14; 12—15. Jézus Urunk minden ellenszolgáltatás nélkül hívta magához az ő «asz tál közösségébe« a megfáradtakat, Boldogok azok, akik az ö mennyei lakomájának is részesei lesznek. (Jel. 19:9.) De ez a keresztyén émbert is figyelmezteti amikor jót tesz: ne haszonért tegye, hiszen ez nagy áldással járó szolgálat: Isten »szegényeiben« magát az Urat- vendégeli meg (v. ö. még Zstd. 13:2-t!). Július 2, Péntek. — 1. Kor. 1; 2Ó—25. Sokan nem hallják meg az Ür hívását, inkább jeleket, vagy tudományt várnának Tőle. ö azonban, egyszerű prédlkálösban is csak úgy mutatja meg magát, mint megfeszítettet! Ez a mohdat: »Én megnyugosztlak titeket« — azt is jelenti: »Ha valaki énutánam akar jönni... vegye fel az ő keresztjét«. A keresztviselő Jézus Krisztusnak nem lehetnék önző és -könnyelmű tanítványai. Július 3. Szombat. — Jak. 2; 1—9. Jézus még a hivogatásban sem volt szémélyválogató: mindenkit hívott! Pedig igaz megnyugvást és megbékélést ígért, örökkévaló kincseket! Hogyan lehetne személyválogató az ő földi egyháza, akkor, amikor minden jó cselekedetével tulajdonképpen csak azt teszi, hogy engedelmeskedik az Urától kapott szeretetparancsnak? Gémes István LITURGIKUS REND KANTORI SZOLGALAT Az istentisztelet liturgikus énekeinek kottái a kántor számára. Kiegészítve a Dunántúli énekeskönyvnek a liturgiában elő nem forduló dallamaival. (A Kapi-korálkönyv pótlására alkalmas füzet.) Ara: 50.— forint Megrendelhető (a nyári iratterjesztési szünet alatt is): az Evangélikus Egyetemes Sajtóosztálynál. Budapest, VIII., Puskin-u. 12. Csekkszámlaszám: 220.278.
