Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-06-21 / 25. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Egyes szám ára: I forint 40 fillér 1953. JÚNIUS 2L Vető Lajos: Isten iránti hálával látjuk a népek öntudatos békeakaratának ébredését és izmosodását Egyházi férfiak a Béke Világtanács ülésén A ferihegyi repülőtér hatalmas kőépületének széles, nagy erkélyén várakozók csoportosulnak s szemlélődnek a láthatár széle felé. Ünnepi pillanatok ezek, hiszén világraszóló eseményre, a Béke Világtanács budapesti ülésére érkeznek néhány perc múlva azok, akiknek személyére ma világszerte milliók figyelnek. A várakozók arcán még sem a várható események és megnyilatkozások izgalma feszeng, hanem a várható események tartalma és belső feszítő ereje sugárzik, a béke ügyének derűs reménysége és bizonyossága. A várakozók széles csoportjában, amelyben ott látjuk az Országos Magyar Béketanács ismert vezető alakjait, beszélgetnek egyházunk küldöttei is, Vető Lajos és Dezséry László püspökök. Református részről velük látjuk Péter János debreceni püspököt is. Hatalmas szárnyaival most fordul az épület elé a szovjet gép s a kilépő utasok között csakhamar feltűnik Nyikoláj moszkvai metropolita mosolygós, szakállas arca, fején az orosz egyház sajátos főpapi fövege. A szovjet delegáció ünnepélyes fogadtatása és üdvözlése után a metropolita mint régi ismerőst, örvendező mosollyal köszönti Vető Lajos püspököt, aki őt meleg szavakkal, oroszul üdvözli magyar földre lépése alkalmából. Nyikoláj metropolita Péter János református püspöktől érdeklődik a közelmúlt indiai útja felől, amelyet a sajtóban figyelemmel kísért. Az orosz keresztvénségre oly jellemző testvéri szeretet érződik minden szavában, amely nem csak arra indítja, hogy a különböző egyházak útját figyelje, hanem — mint most is —r szolgálja hívő szívvel és mély akarással a -világ békéjének ügyét. • Mintha a ragyogó napsugár is ezt melengetné, amely elömlik ezen a szombat reggeli órán a repülőtéren, amelyre nem sokkal később újabb vendégek érkeznek; kelet- és nyugatnémet, majd ázsiai küldöttek érkező csoportjai. Hiszen ezekben a napokban egyre érkeznek a világ minden tájáról a küldöttek, hetven nemzetből háromszáz világtanácstag és a meghívottak. * Tovább lépünk az érkezők elé s este a prágai gyorssal nyugati vendégek futnak be s telik meg nyomukban az örvendezés hangjával a pályaudvar kék zászlókkal, a béke színével feldíszített fogadóterme. Itt is találunk a delegátusok nagyszámú csoportjában egyházi férfiakat, köztük Nlemöller Márton evangélikus lelkész, a hesseni tartományi egyház elnöke. Az ő fogadására egyházi részről megjelentek Vető Lajos és Dezséry László evangélikus püspökök, akikkel együtt ott látjuk Bereczky AlbeVt és Péter János református püspököt is. Vető és Bereczky püspököktől a keletnémet rádió leleményes riportere a várakozás perceiben mikrofon-interjút kér, amelynek keretében Vető püspök elmondja, hogy a Béke Világtanács ülésein egyházunk részéről jelen lesznek a két püspökön kívül dr. Pálfy Miklós teológiai akadémiánk dékánja és Grünvalszky Károly egyetemes főtitkárhelyettes. A többi felekezetek is mind ott lesznek vezető tagjaikban. Bereczky református püspök örvendező szavakkal szólt a rádión át a német hallgatókhoz arról a nagyméretű újjáépítésről, amelyet egyházaink a háború pusztítása után végeztek hazánkban. * Másnap, vasárnap reggel református testvéreinkkel örvendezhettünk együtt, amikor az érkező csehszlovák küldöttség tagjai között láthattuk dr. Hromádka Józsefet, a prágai Comenius .teológiai fakultás dékánját. Az ő fogadására egyházunk részéről Dezséry László püspök jelent meg, református részről pedig Bereczky Albert püspök, Kiss Roland főgondnok, a református zsinat világi elnöke, Péter János püspök, Finta István, a református konvent elnöki osztályának vezetője, Kádár Imre, a református konvent sajtóosztályának vezetője, Fekete Sándor esperes. Pap László, a református teológia igazgatója, Bu- day Gergely teológiai tanár és mások. Hromádka professzor érkezésének a Béke Világtanács gyűlésén való részvétele mellett még az ad nagy jelentőséget, hogy június 24-én avatják a debreceni református teológiai akadémián ünnepélyesen díszdoktorrá. * A Béke Világtanácsának ülésére, érkezett protestáns lelkészek közül, többen részt vettek vasárnap á budapesti református teológiai akadé-, mia- évzáró ünnepélyén. Pap László igazgató beszámolója és Bereczky; Albert és Péter János püspökök mellett felszólaltak Niemöller Márton evangélikus lelkész és Hromádka József professzor is. A Béke Világtanács ülésével kapcsolatban jelentős egyházi események is várhatók. Ezek között vasárnap, június 21-én d. c. külföldi lelkész-vendégek részvételével a Deák-téri evangélikus templomban ünnepi istentiszteleten igét hirdet Dezséry László püspök. Ugyanaznap d. u. 5 órakor a református konvent épületében ünnepélyes fogadást tartanak a protestáns egyházak a külföldi lelkészek tiszteletére, amelyen egyházunk vezetői. közül többen részt fognak venni. Hétfőn pedig az egyházak budapesti intézményei között fognak a vendég lelkészek körutat tenni, hogy legalább részben megismerjék azt a lendületes egyházi munkát, amelyet egyházunk háborús romokon a béke vágyával és reménységével épített, fejlesztett s amely élő bizonysága annak, hogy egyházunk és híveink serege békében kívánnak élni. Megújított épületek, életerős intézmények és telt templomok erre a mi bizonyságaink. EZEN A HÉTEN a magyar néppel együtt az egész békeszerető emberiség figyelme hazánk fővárosára irányul; Budapesten ülésez’k a Béke Világtanács, a világbékemozgalom vezérkara. Ez arról beszél, hogy a Béke Világtanács s a benne képviselt békeszerető százmilliók úgy néznek hazánkra, mint a béke országára. Ezekben a napokban büszkén öntudatosodik bennünk hazánknak ez a szép jelzője. Örömmel tapasztaljuk, hogy a második világháború óta eltelt időben végzett nagy munkánk jól irányított, jól szervezett és jól végzett munka volt. Mert az a nép jár jó úton, mely magának a béke országát építi. Béke-Magyarországnak béke-fő- , városa újjászületett szépségében fogadta a hazánkba érkezett külföldi vendégeket. Akik közülük először járnak hazánkban, elragadtatással jelentik ki, hogy Budapest a világ legszebb nagyvárosai közé tartoz’k. Erre mi magyarok méltán vagyunk büszkék: mert mi még emlékszünk arra, hogy a második világháború után mi- - lycn volt Budapest és tudjuk azt is, hogy hazánk fővárosát ez a most élő, céltudatosan dolgozó magyar nép tette a világ egyik legszebb városává. Es tudjuk azt is, hogy ez még csak a kezdet kezdete, még egy pár békés esztendő s fővárosunk hazánkkal együtt még szebb lesz. CSAK A BÉKÉS MUNKA lehet a népek felvirágzásának igazi és helyes útja. Minden más elgondolás önáltatás, vagy tudatos félrevezetés. Ezt ma már egyre jobban tudják a népek szerte az egész világon. Ret- tendő szenvedések és megpróbáltatások tanították és tanítják meg arra, hogy a háború nem szolgálja az emberiség és a népek érdekét, de az sem, ha a népek sorsát nem maguk a dolgozó emberek irányítják. Az is egyre világosabbá lett, hogy a népek és az emberiség békés munkájának gonosz ellenségei vannak és hogy ezért a békét s a munka lehetőségét és becsületét szüntelenül védeni kell. EZEK AZ EGYRE TUDATOSODÓ FELISMERÉSEK a sokat szenvedett és gondolkodásában a végső, a valóságos okokat kereső emberiség egészének a felismerései. Mi, evangélikus keresztyének is valljuk és vállaljuk őket éppen úgy, mint az emberiség tudományos fáradozásainak sok más nagyon értékes, ma már nélkülözhetetlen, megbízható eredményét. Valljuk és vállaljuk őket éppen keresztyén hitünkből következően. Mert hitünk arra a Krisztusra néz, aki a Békesség Fejedelme. Valljuk és vállaljuk Krisztusra néző hittel, hogy a békés munka a népek történelmének és életének Istentől akart helyes útja, mert Krisztus Urunk erről tett szóval és tettel bizonyságot. A VILAGBÉKEMOZGALOMMBAN kezdettől fogva megtalálta helyét a keresztyénség. Nem volt a világbéke- mozgalomnak egyetlen olyan jelentős megmozdulása sem, amelyben a keresztyén egyházak, a mi evangélikus egyházunk képviselői is ne vettek volna részt. Magyar evangélikus egyházunk püspökei jelen völtak a párizsi világbéke-konferen- cián, a Béke-Világtanács stokcholmi ülésszakán, a varsói világbéke-kon- ferencián, a bukaresti békegyűlésen, a népek világbéke-kongresszusán. A Béke Világtanács budapesti ülésszakán magyar evangélikus egyházunkat püspökein kívül teológiai akadémiánk dékánja és egyetemes egyházunk főtitkárhelyettese képviseli. Péter János tiszavidéki református püspök tagja a Béke Világtanácsnak. A világ békéje iránti felelősségünk tudatából következik, hogy az ez évben tartott zsinatunk a világ békéjének megvédése érdekében üzenetet küldött a Lutheránus Világszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához, majd egyházunk vezetősége ilyen értelemben köszöntötte az egyesült német evangélikus egyházak ez évi berlini zsinatát. A kapott válaszokból és a nyugati sajtóközleményekből ma már megállapíthatjuk, hogy egyházunknak ezek a megnyilatkozásai világszerte kedvező fogadtatásra találtak. A világ lutheránizmusának a béke ügye iránti növekvő felelősségéről tanúskodik, hogy a Béke Világtanács budapesti ülésén olyan kiváló evangélikus egyházi férfiú is részt vesz, mint Niemöller Márton, a nyugatnémetországi hesseni tartományi egyház elnöke, a németországi egyesült evangélikus egyházak külügyi hivatalának vezetője. A BÉKE VILAGTANACS OLYAN IDŐBEN tartja budapesti ülésszakát, amikor munkájának és küzdelmeinek már igen jó eredményeit állapíthatja meg. Közvetlenül karácsony előtt, amikor Bécsben a népek világbéke-kongresszusán újra követeltük a koreai háború megszüntetését, sokan még úgy néztek a népek békekongresszusának erre a követelésére, hogy annak megvalósulása kilátástalanabb, mint valaha. Ma pedig már az egész földkerekségén bizonyosra veszik, hogy a koreai fegyverszünet megkötése napok kérdése, s Korea sokat szenvedett népe hamarosan megszabadul a háború pusztításaitól. A világbéke- mozgalömnak ez a nagyon jelentős sikere nagy reményekre jogosít. Ha a koreai háború megszüntetése érdekében ekkora eredményt ért el a világbéke-mozgalom, nem indokolt-e az a reménységünk, hogy történelmünk többi súlyos problémáit is meg fogja tudni oldani az emberiség szervezett békeakarata? Nincs-e máris számtalan jele annak, hogy a világszerte annyira átkos következményekkel járó hidegháborút is le fogjuk tudni küzdeni s hamarosan eljön az az idő. amikor a különböző társadalmi rendben élő népek békében munkálkodhatnak a saját és egymás földi feladatainak megoldásán, egy olyan új világ, egy olyan új történelmi korszak kiépítésén, amelyben szűnik a földkerekség százmillióinak embertelen nyomóra és szenvedése? HATALMAS FELADAT áll a Béke Világtanács előtt, mely méltó az emberiség legjobbjainak legnagyobb erőfeszítésére és lelkesedésére. A végső cél állandó szem előtt tartásával nagyon világosan kell felismernie a jelen legválságosabb és legégetőbb feladatait s ezen felül az utat és módot, ahogyan ezeket a feladatokat megoldáshoz segítheti. A koreai kérdés végső és eredményes megoldásának a feladata mellett ott van a távolkelet számos népének felszabadulási mozgalma, egészen közel hozzánk pedig a világbéke egyik legfontosabb kérdése, a német nép békéjének és egységének rendezése, ugyanakkor a hidegháború leküzdése, a béke ügyét any- nyira veszélyeztető fegyverkezési verseny leállítása stb. Mi, keresztyének nem hiszünk és nem is hihetünk sohasem a megváltoztathatatlan sorsban és végzetben s azért Isten iránti hálával látjuk a népek amaz öntudatos békeakaratának ébredését és izmosodását, mely szervezett békeakaratának roppant erejével száll szembe mindazokkal, akik kikerülhetetlennek akarják feltüntetni a harmadik világháborút. A Béke Világtanács a ma aktuális feladatokat tudatosítja budapesti ülésszakán s mi Isten áldását, Szentlelkének világosságát kérjük a Béke Világtanács munkájára, hogy ezeket a feladatokat minél tisztábban felismerhesse s ugyanakkor megtalálja azokat az utakat és módokat is, amelyek segítségével a békeszérető emberiség ezeket a feladatokat diadalmasan megoldja. TISZTÁNLÁTÁST A VILÁG- BÉKE FELADATAIT ILLETŐEN. Ezért munkálkodik a Béke Világtanács, a világbékemozgalom sokszázmilliós táborának vezérkara hazánk fővárosában tartott ülésszakán. Munkájának eredményeit feszült érdeklődéssel várjuk. A békesség Istene, a ml Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, tegye áldottá az egész emberiség javára végzendő történelmi jelentőségű munkáját! Készülj az ige hallgatására! Szentháromság után 3. vasárnap. Lukács ev. 7:36—50. Isten nagy örömöt készít számunkra mai igéjén keresztül. Jézus Krisztus győzelmes szeretetét sugározza az ige. amely-olyan vonzó erővel jelenik meg, hogy az igénkben szereplő bűnös asszonyból új életet kezdő tanítványt indít el. Jézus bűnboósátó szeretető ma is Vonzó erő. 0 ma is az, aki 'vár minket, nem mond te rólunk, hanem várja, hogy mindeneket átfogó sze- retete gyökeret verjen a mi szívünkben is. Ma is csak az a Jézus tanítványa, aki szereti őt forrón és egész életét néki szánva. Ez a Jézus iránti szeretet azonban mindig küldetést is jelent. A Jézus szeretetével betelt szív követi az ő akaratát, hiszen a Krisztus-hit következményei mindig az embertársakat szolgáló szeretetben jelennek meg, amelyben Luther kifejezése szerint a keresztyén ember mindig azt cselek- szi, ami a másik számára »hasznos, szükséges és üdvösséges<r. Ezen a vasárnapon igehirdető és igehaltgató azoknak a hatalmas békeeseményeknek a hatása alatt áll, amik hazánk fővárosában zajlanak le az egész világ szeme előtt. Ugyanakkor a koreai háborús tűzfészek felszámolásának híre átfut az egész világon. Ezeknek a nagy eseményeknek az idején még tisztábban és gyakorlatiasabban kell látnunk, hogy a Jézus szeretete ma sém jelent mást, mint a felebarát szeretetét. Ennek az emberszeretetnek a szolgálatában kell nekünk keresztyéneknek még szorosabban felzárkóznunk ahhoz a világméretű küzdelemhez, amelynek célja a háborús veszély elhárítása. Szolgáljuk Isten emberszeretetét és békeszeretetét mindennapi hűségesen végzett munkánkkal! Engedjük, hogy a szeretet Istene kinyissa szivünket az ő világot átölelő szeretetével, az egész emberiség békéje iránti szere- tetrel Bárcsak sikerülne ezen a vasárnapon a mi Mesterünknek, Jézus Krisztusnak megtanítania minket az ő ember- és békeszeretetére! • Ottlyk Ernő A debreceni református teológiai akadémia tanári kara — az országos református teológiai akadémiák közös igazgató-tanácsának egyhangú és ünnepélyes hozzájárulásával — tiszteletbeli doktorává választotta J. L. Hromadka professzort, a prágai Comenius fakultás dékánját, a varsói egyetem díszdoktorát, a Béke Világtanács Elnökségének tagját. Hromadka professzor személyében korunk egyik legkiválóbb protestáns teológusa tiszteli meg az ősi debreceni református teológiát a díszdoktori cím elfogadásával. A Comenius-fakultás hírneves dékánja számos nagyszabású dogmatikai cikket írt, amelyek világszerte ismertté es megbecsültté tettek szerzőjüket. 1938-ban a hitleri megszállás elől az Egyesült Államokban tálált menedéket, ahol a prlncetonl egyetem rendes tanárává választották. 1946-ban tért haza és döntő része volt az új csehszlovák állam és a protestáns egyházak között létrejött egyezmény előkészítésében. A háborús feszültség fokozódásának idején bekapcsolódott a békemozgalomba. Csakhamar beválasztották a Béke Világtanács elnökségé^ nek tagjai közé. Hromadka professzor debreceni dlszdoktorrá avatásának ünnepségeit a református egyház június 24-re tűzte ki. •. „Masa pedig a békességnek Ura adjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet" (II. Thess, 3:16.) /* ■ " ' - : ' i Hromadka professzort díszdoktorává választotta a debreceni református Teológiai Akadémia .
