Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1953-05-31 / 22. szám
2 EVANGÉLIKUS ÉLET Gyámintézet és Gyülekezeti Segély Az 1894. évi ^sinat a szeretet- munka gyakorlására és az erre hivatott gyámintézet munkájára csupán öt paragrafusból álló törvényt hozott és feladatát a következőkben jelölte meg: »Mindazon egyházi céloknak segélynyújtás általi előmozdítására, melyek az egyházi közalapból kielégítően nem támogathatók.-« Az 1953. évi zsinatunk felismerve a szeretetszolgálat fontosságát, amely nemcsak összefügg keresztyén életünkkel, de annak egyenesen megnyilvánulása és bizonysága, a VIII. törvénycikkben törvényünkké tette. A VIII. te. 1. §-a kimondja: »A keresztyén szeretetszolgálat az egyháznak az a munkája, amelyet az egyház a keresztyén hit gyümölcseként Krisztus felebaráti szeretetre intő parancsára és példája nyomán végez. A Magyar- országi Evangélikus-Egyház ezt a munkát gyülekezeti szeretetmunka- ként egyesek, a rászoruló gyülekezetek és az egyház alkalmazottai megsegítésére végzi.« »A gyülekezeti szeretetmunka hordozója az egész egyházközség« (3. §) és »az egyházközségek lelkészei, felügyelői és tanácsai (presbitériumai) felelősek azért, hogy tiszta igehirdetéssel és keresztyén magatartással neveljék a gyülekezetei egymás terheit hordozó szeretetközös- séggé.« (2. § a) pont.) Az egyház szeretetszolgálatáról alkotott VIII. törvénycikknek ez alkalommal csupán a rászoruló gyülekezetek támogatására vonatkozó részével kívánunk foglalkozni, mely a régi, csupán alapszabállyal működő, tehát egyesületszerű gyámintézeti munka helyébe lép. A VIII. te. harmadik címe: »Szeretetmunka a gyűr lekezetek felé«, s 18—19. §-a szó szerint így hangzik: \ Magyarországi Evangélikus 'házban a gyülekezetek cgy- \ segítő, kölcsönös szeretettjét a Gyülekezeti Segély A Gyülekezeti Segély szervezkedő, vagy nagy \ gyülekezeteket segít, tiszteleti életüket biz- ja és gazdagítsa.« 'mintézeti munkára Is- .ialával kell gondolnunk, .ők, oltárok, megalakult új t -Községek, felkeresett és gyü- 4e .ozeti életünkbe beépített szór- ~ 'Ványliívek hirdetik gazdag eredményeit. Evangélikus gyülekezeteink nagyobb része tapasztalta a gyámintézeti munka építő áldásait. A gyámintézeti munka azonban csak alapszabályokra, ennek kapcsán a megválasztott vezetők hűségére, s ezek adománykérö szavára volt alapozva. Ezt a szeretetmunkát a gyámintézet alapszabályai, melyeket még 1903-ban hagyott jóvá az egyetemes közgyűlés, egyetlen szóval sem hozzák kapcsolatban sem Krisztus *ze- retetparancsával, sem • a keresztyén hit gyümölcseit termő életközösséggel. Az alapszabályokban csak a pénzgyűjtésről és azok kiosztásáról van szó csupán anyagiakra vonatkozó, egészen rideg formában. Ezt a munkát szeretetszolgálattá a hűséges gyámintézeti vezetők és munkások tették. A gyülekezetek felé végzendő szere- tetmunkáról Gyülekezeti Segély elnevezéssel hozott egyházi törvényünk megalkotásával zsinatunk tulajdonképpen nem tett mást, mint az anyagiakra vonatkozó gyámintézeti alapszabály helyett az életnek és gyakorlatnak megfelelően törvénybe foglalta a szeretet gyakorlását, amint azt Krisztus parancsa és életpéldája nyomán a hit látható gyümölcseként gyülekezeteinknek, mint szeretetközösségnek végezniük keli egymás felé. Tehát a gyülekezetekben eszközölt adománygyűjtések révén ez a munka a jövőben nem segítő gyámkodás lesz alapszabályok szerint a kicsinyek és erőtlenek felé, hanem gyülekezetek >-ze- retettől indított és szeretettel gyaKo- rolt segélynyújtása más, rászoruló gyülekezetek részére. Ennek a törvénynek az a célja, hogy evangélikus gyülekezeteink, mint szeretetközös- ségek, felelősségérzettel siessenek más szeretetközösségek támogatására. Törvényünk Krisztus szeretet- parancsán épül fel, tellát teljesítése minden evangélikus gyülekezetünk, azok vezetősége és tagjai részéről szívesen teljesített törvény keli hogy legyen. A Gyülekezeti Segélyről szóló tőrvény ugyanazokra az anyagi forrásokra támaszkodik, mint a gyámintézet. Először a perselypénzre, hogy egyházunk minden tagja, aki templomba jár, minden alkalommal gyakorolhassa és teljesítse feladatát, amit a szeretetközösség ír elő számára. Ezért minden evangélikus templomban kell perselynek lennie a Gyülekezeti Segély céljaira. Másodszor az offertóriumra, melyet évenként legalább egyszer, de kívánatos, hogy többször is, erre a célra kell megtartani, amikor az egész gyülekezet a teljes templomi adoko- zást a szeretetközösség szolgálatába állítja. Harmadszor gyűjtésre, amikor a Gyülekezeti Segély kérő szava évenként külön-külön hangzik a szeretetközösséget alkotó valamennyi egyháztaghoz és kéri erre a célra szolgáló és szíve szerint való anyagi áldozatát. Negyedszer adományolcra, amikor a fenti lehetőségeken kívül egyes egyháztagokat szívük szere- tete külön adakozásra is késztet. A Gyülekezeti Segélyről szóló törvényünk a gyülekezetek felé végzendő szeretetmunka egész adminisztrációját a gyámintézeti alapszabályokhoz viszonyítva, egyszerűvé és világossá teszi. Ez a szeretetszolgálat most már hivatalos és hivatásos egyházi munka. Egyház- községi, egyházmegyei és egyházkerületi fokozatokon az egyháztanácsok (presbitériumok) végzik. Ezek saját kebelükből egy-egy előadót választanak. Az előadó intézi az ügyeket, beszámol a tanácsnak és határozati javaslatokat tesz. Országosan pedig az Egyházegyetem Országos Gyülekezeti Segélyosztálya intézi, melynek vezetését az Egyházegyetem tanácsa egy lelkészre és egy nem lelkészre bízza, akiket hat évre választ, s akik rendszeresen jelentést tesznek, az egyetemes tanácsnak és javaslatokat terjesztenek elő. A Gyülekezeti Segély számadását minden egyházkormányzati fokozaton a tanács elé kell terjeszteni elfogadás végett. A segélyezést is a tanácsok végzik. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva eltérő, hogy egyház- községi fokon a tanács a Gyülekezeti Segély javára gyűjtésből és adományból a saját kebelében befolyt összeg egynegyed részét csak abban az esetben tarthatja vissza a saját céljaira, ha segélyért nem folyamodik, továbbá eltérő az is, hogy az egyházkerUletl tanács a hozzá beküldött összeg négyötöd részének szétosztása felett rendelkezik, eddig pedig csak kétharmad része felett rendelkezett. Tehát a segélyek legnagyobb részének szétosztása a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozik. A segély kérelmezése az eddigi gyakorlattól eltérést nem mutat. A szeretetszolgálatban nincsen és nem is lehet megállás. Ezért, akik ezt a gyámintézeti munka néven eddig végezték, irányították, vagy vezették, továbbra is végezzék szívesen, hűségesen és lelkiismeretesen. Az egyházközségekben ez a munka mindig a lelkész, vagy lelkészek kezében volt, s továbbra is nekik kell hordozniok. És a magasabb egyházkormányzati fokozatokon is minden bizonnyal a hűségeseknek bizonyult vezetőkre esik a tanácsok választása. Addig azonban, míg a törvény rendelkezéseit adminisztratív vonatkozásban végre lehet hajtani, a régi vezetők (elnökök) maradjanak helyükön és végezzék a munkát hűségesen és szeretettel, A Gyülekezeti Segélyről alkotott törvényünk hatályba lépett és ez a törvényünk jó. Most már csak egyházunk erre hivatott vezetőin, tanácsain, gyülekezeteinken és azok tagjain fordul meg, hogy a gyülekezetek felé irányuló szeretetmunkát hatékonnyá és minél eredményesebbé tegyük. Ez pedig attól függ, hogy a szeretet kötelező parancsát, s az egymásért való felelősséget menynyire tudjuk a magunkévá tenni és a szívünkre helyezni. Pünkösd után vagyunk Pünkösd ünnepe a Szentlélek kitöltetése és a Szentlélek munkája lévén a keresztyén anyaszentegyház, az első keresztyén gyülekezet megalakulásának az ünnepe. Ez a keresztyén gyülekezet és az apostoli őskeresztyén gyülekezetek nemcsak a Krisztusban való hit közösségében, hanem a Krisztus által parancsolt szeretet közösségében is éltek. Mindenüket megosztották egymás között. Hitközösség el sem képzelhető szeretetközösség nélkül. A hit és szeretet összetartozik. Evangélikus gyülekezeteinknek a hitközösség mellett szeretet- közösségben kell élniük. A hit földi életünkben elsősorban a szeretetben termi meg gyümölcseit, a szeretet pedig visszamutat a hitre. A szerctetct élnünk keil, éspedig nem szavakban, hanem cselekedetekben és valóságban. Helyezzük tehát szívünkre a Gyülekezeti Segély ügyét, gyülekezetek és gyülekezeti tagok, necsak adakozzunk, hanem áldozatot is hozzunk, hogy Krisztus szeretetre intő parancsára és példája nyomán valóban egymás terheit hordozó szeretetközösségé lehessen evangélikus egyházunk. Csákó Gyula GYÜLEKEZETI HÍREK 'n. Május 31. Szentháromság vasárnapja. Igék: d. e. II. Péter 1:16—21. Ján. 17:6-11. d. u. V. Móz. 6:4-7. Liturgikus szín: fehér. CSIKÖSTÖTTÖS BUDAPEST, DEAK-TÉR Argentínában történt Argentina elnöke, Peron, nemrégiben öt Szűz Mária-képet, amely különböző templomokban van elhelyezve, kinevezett a hadsereg tábornokaivá. Ezeket a képeket feldíszítették a tábornoki rangjelzéssel és velejáróival, amelyek között a tiszti kard is szerepel. Mindegyik kép megkapja az állam álltat megszabott tábornoki fizetést, amelyet — mondanunk sem kelt, — az a plébániahivatal oesz fel, amelyiknek a tulajdonában van a kép. (World Dominion) Május 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a konfirmáció ünnepe. Az ugyanaz nap d. u. fél 7 órakor kezdődő szeretetvendégségen — ahol a gyülekezet családi közösségébe fogadja délelőtt konfirmált tagjait — Friedrich Lajos, a Lelkésznevelő Intézet igazgatója tart előadást. Közreműködnek a Lutheránia tagjai, Botvai Károly gordonkával és Zentay Lászlóné és Somoskövy Jenőní énekszámmal. a RADIOS FÉLÓRA Május 31-én, reggel kilenc órától vallásos félórát közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Rédey Pál kerületi lelkész. FASOR Június 7-én, vasárnap este 7 órakor orgonahangverseny lesz a fasori evangélikus templomban, Peskó Zoltán orgonaművész közreműködésével. Műsoron szerepelnek Liszt: B—A—C—H, Reger: Introductión és passacaglia f moll, Frank C.: Ä moll korálfantázia és több más mű. Belépőjegy nincs, offertóriumot tartunk a megrongált templomtető helyre- állítási költségeire. ÓBUDA A gyülekezet május 3I-én, délelőtt 10 órakor tartja a konfirmációi ünnepséget. Az egyháztanács határozata értelmében ez a vasárnap áldozati nap. Délután 6 órakor szeretetvendégség lesz az alagsorban a megkonfirmált gyermekek tiszteletére. VESZPRÉM A veszprémi egyházközség a nyugalomba vonult Hering János esperes utódjául Halász Béla kapolcsi lelkészt, a veszprémi egyházmegye esperesét választotta meg. Az új lelkész beiktatása június 14-én lesz, A gyülekezet a Frank Károly lel« kész nyugalomba vonulásával meg« üresedett lelkész! állásra egyhangú« lag Lotz Tibor helyettes-lelkészt hívta meg. Az új lelkészt május 24-én, pünkösdvasárnap iktatta be Fábián Béla esperes, SZARVAS Az ótemplomi gyülekezet egyik lelkészi állására az egyházközség megválasztotta Kalavszky Kálmán eddigi adminisztrátor-lelkészt. A beiktatás május 24-én, Pünkösd vasárnap volt. A lelkészre és gyülekezetére Isten áldását kérjük, APOSTAG A gyülekezet űj megválasztott lelkészét: Hernády Nándort június 7-én iktatják hivatalába. A lelkészre és gyülekezetére az Egyház Urának áldását kérjük, NAGYVELEG A gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkészét: -Rajos Jánost május 31-én iktatja hivatalába dr. Schulek Tibor esperes. HALÁLOZÁS Tóth Antal, a gádorosi egyház- község volt presbitere, a nyugat- békési egyházmegye világi főjegyzője váratlanul elhúnyt. Temetése május 16-an volt, Orosházán. A szolgálatot Fürst Ervin igazgatólelkész végezte. Bécsi mechanikájú, rövid kereszt- húros, igen jó hangú zongora bérbeadó. Budapest, XI, Szent Imre-űtja 48/a, fsz. 1, A modern Assisi Ferenc egy napja A Belga-Kongóban, a dzsungel kellős közepén fekszik Lambarene. Van katolikus és protestáns missziói telepe. Itt él, naponként temet és keresztel Schweitzer Albert, a leghíresebb orvos, teológus, orgonamíivész, filozófus és író. Innen teszi meg látogatásait naponként a közeli lepra-faluba, ahol 500 élőhalott várja a lassú, de bizitos halált. Állandóan körülveszik érdekes külföldi vendégek, egyetemi tanárok, orvosok és írók. A hőség szinte kibírhatatlan. Nyolc órás, dzsungel fölötti repülés után lehet csak a helységet elérni. TT ajnalodik a vadon fölött. Itt is, ott is egy-egy félmeztelen afrikai szorgoskodik a hatalmas kórház körül Schweitzer koránkelő ember, hiszen egész napja be van osztva munkával Hét órakor reggelire egy pohár kávét iszik üres kenyérrel, a világ legigény- telenebb embere. Nem ismeri a fáradtságot, szinte fáradhatatlan. Máris megjelenik az afrikaiak között a magas, napbarnította, tetterős férfi. Beáll a munkások közé, segít nekik erdőt irtani, cementet hordani, házat építeni, pedig már 70 éves. 40 éve él eb ben a vadonban, távol minden kultúrától és civilizációtól, szívének egész szeretetét a bennszülötteknek ajándé kozva. El is nevezték a bennszülöttek Assisi Ferencnek. A nehéz testi munka után kórhá- zába megy, végiglátogatja a bete geket, operái s a vele együtt dolgozó magyar orvosnak utasításokat ad Bóhay János: EGYÜTT HALÁSZNI... Az agglegényadónak nagyon örültem. Mert szerintem kultúrát, igazit, férfikul’túrát csak a nővel való együttélés adhat. Aki nem élt együtt nővel, aki nem szenvedett érte, nem volt boldog általa, aki nem ismerte őt igazán, az nem értheti meg a világ egyéb dolgait sem. És lehet-e nőt tökéletesen megismerni másképp, mint a házasságban? Bizony én úgy érzem', nagyon könnyű ember volnék, nagyon üres és együgyű, ha nőtlen maradtam volna. Látom az agglegények sunyi mosolyát. Kérlek, fogják mondani, köztudomású,, hogy a házasságok nagyobb- része rossz. Megnemértés, civakodús, gyűlölködés sokszor, két idegen ember kitartása konvencióból, gyávaságból. Erre egy egyszerű kis mese a válaszom. Valódi történet: Ismertem két öreg halászt. Negyven éven keresztül együtt halásztak hajnaltól estig. Emiliónak hívták az egyiket, Mariónak a másikat. Emilio és Mario .legénykaruk óta barátok voltak. Együtt álmodtak az igézetei jövőről, a közös bárkáról, a kövér haliakról; együtt gyűjtötték a pénzt, mint halász- legények. És eljött a nap, amikor csakugyan megvásárolták a bárkát sovány kis pénzükből. Felszerelték a vitorlát a vitorjarúdra, hálót is szereztek, ezenszemü, sűrű hálót, és beszálltak a bárkába együttesen, boldogan, ragyogó szemmel, hogy nekivágjanak az életnek, — bocsánat, — a tengernek. És így halásztak együtt néhány boldog évig, viharban és napsütésben. Egyik napon aztán, mikor hálójuknak túlságosan kedvezett a szerencse, bő áldomást ittak éjjel a kocsmában és hajbakaptak valami hitványságon. Csúnyán hajbakaptak. És ettől kezdve Émilio és Mario nem szerették többé egymást, nem, mondjuk ki csak nyíltan: inkább gyűlölték egymást, ügy ültek együtt a komor, öblös bárkában közel negyven éven át, úgy halásztak együtt hajnaltól estig, úgy eregették a .füstöt mocskos .pipájukból, hogy egymásra se nézlek. És éjjel a kocsmában Emilio durva szavakkal szidalmazta Mariót, és Mario az öklét mutogatta, amikor Említőről beszéltek. Sétálok a parton és látom az öreg Emillót, ahogy tenyerébe hajtott tejjel gubbaszt az egyik asztal mellett és egy félliter bor fölé hajtja megnehezedett fejét. Nézem az arcát: könny csurog rajta végig. Odaülök hozzá, nem szólok egy 6zót se, bort rendelek én is és nézem Emillót. »Mi van veled, Emilio?« — kérdezem tőle: — »miért sírsz?« Rámnéz keserves ábrázattal: »Vége az életemnek, Mario meghalt.« Nézem egy pillanatig, nézem a köny- nyeit, nézem a kínját, aztán eszembe jut: »Hiszen te gyűlölted Mariót...« öklével ez asztalra csap: »Én? — hördül fel — én? Ki meri ezt monda.nl?!« Elgondolkozik, iszik, aztán megint rámnéz: »Negyven évig halásztunk együtt negyven boldog évig, negyven keserves évig. Együtt boldogultunk, együtt mentünk tönkre. Együtt láttunk viharokat, A halállal küzdöttünk együtt... megküzdöttünk vele egymás miatt. Együtt kerestük Istent. Haragban voltunk, igaz.,, emberek véltünk, kérem. De szerettük egymást, csak éppen nem mutattuk, a ménkű csapjon a természetünkbe.« Elhallgat és bámul. »Eladom a bárkát — mondja végül: — nem bírom ón ezt nélküle. Nincs értelme egyedül.« Ilyen a »rossz házasság«, agglegény barátom. Viharokat látni, boldognak lenni, Isten közelségét érezni nem lehet egyedül. Ehhez kettő kell. Dolgozni sem lehet egyedül osak önmagunkért, ha nincsen egy párunk, aki megoszt velünk mindent, sikert és kudarcot. — Mondd, agglegény barátom, vap-e kis fogalmad, mit jelent az, ha két ember halálos szorongással térdepel egy beteg gyerek ágya mellett és némán könyörög Isteninek, ugyanakkor és ugyanazokkal a szavakkal? •Én mondom neked, nősülj meg. Ne légy-olyan gyáva. Megéri a fáradságot, megéri a szenvedést. Ember lesz belőled. Jó, nem bánom, én is cinikus leszek: még a csalódást i© megéri. — Ezzel a csalódással különben is baj van. Elsősorban magunkban csalódunk, barátom, bizony, magunkban. Csak nem merjük bevallani. Nem tudtunk a házasságban olyanok lenni, amilyenek akartunk volna. betegek gyógykezelésével kapcsolatban. — Délután megírja napi jegyze- teit s teológiai elmélkedéseit. Utána pedig hallatlanul nagy postáját nézi át, ami napi 1200 levélig is _ terjed néha. Este hét órakor vacsorázik és nyolc órakor adja legszebb orgona- hangversenyét a vadon számára. Hallgatósága is van bőven, mert a ház köré sereglenek a dzsungel különböző állatai és a papagájok boldogan rikácsolnak bele Bach gyönyörű muzsikájába. A hangverseny végetér, a kíváncsi állatok ismét visszahúzódnak a vadon mélyébe; csupán a pelikánok maradnak még ott, körüljárják lakóházát, mintha hangjukkal mindent el akarnának mondani, ami velük aznap a dzsungel mélyén történt. A ztán elcsendesedik a ház, Schwei- tzer bemegy dolgozószobájába és ismét munkához lát. Előbb azonban rendet kell teremteni a szobában, meg keli szabadulni a tenyérnyi nagyságú pókoktól és a legkülönbözőbb színű, ugyancsak tenyérnyi nagyságú lepkéktől. A nagy «endben egy vaddisznó közeledik a ház felé s a lépcsőkön felfelé a ház ajtajáig megy. Csendben lefekszik, a legfelső lépcső a párnája, őrzi a ház urának éjszakai nyugodalmát. A szobában íróasztal mellett ül Schweitzer és dolgozik. Kicsiny macska közeledik feléje, felugrik az asztalra, mozdulatlan balkeze felé tart, békésen elterül s kicsiny fejét a balkézre hajtja. A ház gazdája munkája közben órákig nem mozdítja balkezét, hogy a kis állat álmát meg ne zavarja. Majd egy-két órára lepihen Schweitzer is, Agya előtt hűsége© kutyaként elfog- íalja helyét egy antilop. Pihen az egész vadon, csak Schweitzer gondolkozik még azokon a mondatokon, amelyekkel a belga, angol és amerikai kormánytól nem atamizsmát, nem könyörado- mányt kíván a testileg, lelkileg elhanyagolt, a civilizációtól teljesen elzárt bennszülött testvérei számára, hanem fel akarja rázni lelki Ismeretüket, kérve az afrikaiakkal szemben elkövetett bűnökért való vezeklés jeleit. Sülé Károly. Amit nem lehet Rossz szokások vetéséből gém arathatsz szilárd jellemet. Összeférhetetlenség és harag vetéséből nem arathatsz szereletet és barátságot. Félelem vetéséből nem arathatsz bizalmat. Érzékenység vetéséből nem arathatsz bátorságot. A bibliaolvasás elhanyagolásának vetéséből nem arathatsz áldásban gazdag életet.
