Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-31 / 22. szám

2 EVANGÉLIKUS ÉLET Gyámintézet és Gyülekezeti Segély Az 1894. évi ^sinat a szeretet- munka gyakorlására és az erre hi­vatott gyámintézet munkájára csu­pán öt paragrafusból álló törvényt hozott és feladatát a következőkben jelölte meg: »Mindazon egyházi cé­loknak segélynyújtás általi előmoz­dítására, melyek az egyházi köz­alapból kielégítően nem támogat­hatók.-« Az 1953. évi zsinatunk fel­ismerve a szeretetszolgálat fontos­ságát, amely nemcsak összefügg ke­resztyén életünkkel, de annak egye­nesen megnyilvánulása és bizony­sága, a VIII. törvénycikkben törvé­nyünkké tette. A VIII. te. 1. §-a ki­mondja: »A keresztyén szeretetszol­gálat az egyháznak az a munkája, amelyet az egyház a keresztyén hit gyümölcseként Krisztus feleba­ráti szeretetre intő parancsára és példája nyomán végez. A Magyar- országi Evangélikus-Egyház ezt a munkát gyülekezeti szeretetmunka- ként egyesek, a rászoruló gyülekeze­tek és az egyház alkalmazottai meg­segítésére végzi.« »A gyülekezeti szeretetmunka hordozója az egész egyházköz­ség« (3. §) és »az egyházközsé­gek lelkészei, felügyelői és ta­nácsai (presbitériumai) felelősek azért, hogy tiszta igehirdetéssel és keresztyén magatartással ne­veljék a gyülekezetei egymás terheit hordozó szeretetközös- séggé.« (2. § a) pont.) Az egyház szeretetszolgálatáról al­kotott VIII. törvénycikknek ez alka­lommal csupán a rászoruló gyüleke­zetek támogatására vonatkozó ré­szével kívánunk foglalkozni, mely a régi, csupán alapszabállyal működő, tehát egyesületszerű gyámintézeti munka helyébe lép. A VIII. te. har­madik címe: »Szeretetmunka a gyűr lekezetek felé«, s 18—19. §-a szó sze­rint így hangzik: \ Magyarországi Evangélikus 'házban a gyülekezetek cgy- \ segítő, kölcsönös szeretet­tjét a Gyülekezeti Segély A Gyülekezeti Segély szervezkedő, vagy nagy \ gyülekezeteket segít, tiszteleti életüket biz- ja és gazdagítsa.« 'mintézeti munkára Is- .ialával kell gondolnunk, .ők, oltárok, megalakult új t -Községek, felkeresett és gyü- 4e .ozeti életünkbe beépített szór- ~ 'Ványliívek hirdetik gazdag eredmé­nyeit. Evangélikus gyülekezeteink nagyobb része tapasztalta a gyámin­tézeti munka építő áldásait. A gyámintézeti munka azonban csak alapszabályokra, ennek kapcsán a megválasztott vezetők hűségére, s ezek adománykérö szavára volt ala­pozva. Ezt a szeretetmunkát a gyám­intézet alapszabályai, melyeket még 1903-ban hagyott jóvá az egyetemes közgyűlés, egyetlen szóval sem hoz­zák kapcsolatban sem Krisztus *ze- retetparancsával, sem • a keresztyén hit gyümölcseit termő életközösség­gel. Az alapszabályokban csak a pénzgyűjtésről és azok kiosztá­sáról van szó csupán anyagiakra vonatkozó, egészen rideg formá­ban. Ezt a munkát szeretetszol­gálattá a hűséges gyámintézeti vezetők és munkások tették. A gyülekezetek felé végzendő szere- tetmunkáról Gyülekezeti Segély el­nevezéssel hozott egyházi törvé­nyünk megalkotásával zsinatunk tu­lajdonképpen nem tett mást, mint az anyagiakra vonatkozó gyáminté­zeti alapszabály helyett az életnek és gyakorlatnak megfelelően tör­vénybe foglalta a szeretet gyakorlá­sát, amint azt Krisztus parancsa és életpéldája nyomán a hit látható gyümölcseként gyülekezeteinknek, mint szeretetközösségnek végezniük keli egymás felé. Tehát a gyüleke­zetekben eszközölt adománygyűjté­sek révén ez a munka a jövőben nem segítő gyámkodás lesz alapsza­bályok szerint a kicsinyek és erőtle­nek felé, hanem gyülekezetek >-ze- retettől indított és szeretettel gyaKo- rolt segélynyújtása más, rászoruló gyülekezetek részére. Ennek a tör­vénynek az a célja, hogy evangélikus gyülekezeteink, mint szeretetközös- ségek, felelősségérzettel siessenek más szeretetközösségek támogatá­sára. Törvényünk Krisztus szeretet- parancsán épül fel, tellát telje­sítése minden evangélikus gyü­lekezetünk, azok vezetősége és tagjai részéről szívesen teljesí­tett törvény keli hogy legyen. A Gyülekezeti Segélyről szóló tőrvény ugyanazokra az anyagi forrásokra támaszkodik, mint a gyámintézet. Először a perselypénzre, hogy egy­házunk minden tagja, aki temp­lomba jár, minden alkalommal gya­korolhassa és teljesítse feladatát, amit a szeretetközösség ír elő szá­mára. Ezért minden evangélikus templom­ban kell perselynek lennie a Gyülekezeti Segély céljaira. Másodszor az offertóriumra, melyet évenként legalább egyszer, de kívá­natos, hogy többször is, erre a célra kell megtartani, amikor az egész gyülekezet a teljes templomi adoko- zást a szeretetközösség szolgálatába állítja. Harmadszor gyűjtésre, ami­kor a Gyülekezeti Segély kérő szava évenként külön-külön hangzik a szeretetközösséget alkotó valamennyi egyháztaghoz és kéri erre a célra szolgáló és szíve szerint való anyagi áldozatát. Negyedszer adományolcra, amikor a fenti lehetőségeken kívül egyes egyháztagokat szívük szere- tete külön adakozásra is késztet. A Gyülekezeti Segélyről szóló tör­vényünk a gyülekezetek felé vég­zendő szeretetmunka egész admi­nisztrációját a gyámintézeti alap­szabályokhoz viszonyítva, egysze­rűvé és világossá teszi. Ez a szere­tetszolgálat most már hivatalos és hivatásos egyházi munka. Egyház- községi, egyházmegyei és egyház­kerületi fokozatokon az egyháztaná­csok (presbitériumok) végzik. Ezek saját kebelükből egy-egy előadót választanak. Az előadó intézi az ügyeket, beszámol a tanácsnak és határozati javaslatokat tesz. Országosan pedig az Egyház­egyetem Országos Gyülekezeti Segélyosztálya intézi, melynek vezetését az Egyházegyetem ta­nácsa egy lelkészre és egy nem lelkészre bízza, akiket hat évre választ, s akik rendszeresen je­lentést tesznek, az egyetemes tanácsnak és javaslatokat ter­jesztenek elő. A Gyülekezeti Segély számadását minden egyházkormányzati fokoza­ton a tanács elé kell terjeszteni elfo­gadás végett. A segélyezést is a ta­nácsok végzik. Az eddigi gyakorlat­hoz viszonyítva eltérő, hogy egyház- községi fokon a tanács a Gyüleke­zeti Segély javára gyűjtésből és ado­mányból a saját kebelében befolyt összeg egynegyed részét csak abban az esetben tarthatja vissza a saját céljaira, ha segélyért nem folyamo­dik, továbbá eltérő az is, hogy az egyházkerUletl tanács a hozzá beküldött összeg négyötöd részé­nek szétosztása felett rendelke­zik, eddig pedig csak kétharmad része felett rendelkezett. Tehát a segélyek legnagyobb részének szétosztása a kerületi tanácsok hatáskörébe tarto­zik. A segély kérelmezése az eddigi gyakorlattól eltérést nem mutat. A szeretetszolgálatban nincsen és nem is lehet megállás. Ezért, akik ezt a gyámintézeti munka néven eddig végezték, irányították, vagy vezették, továbbra is végezzék szí­vesen, hűségesen és lelkiismerete­sen. Az egyházközségekben ez a munka mindig a lelkész, vagy lelké­szek kezében volt, s továbbra is nekik kell hordozniok. És a maga­sabb egyházkormányzati fokozato­kon is minden bizonnyal a hűsége­seknek bizonyult vezetőkre esik a tanácsok választása. Addig azonban, míg a törvény rendelkezéseit adminisztratív vo­natkozásban végre lehet hajtani, a régi vezetők (elnökök) marad­janak helyükön és végezzék a munkát hűségesen és szeretet­tel, A Gyülekezeti Segélyről alkotott törvényünk hatályba lépett és ez a törvényünk jó. Most már csak egy­házunk erre hivatott vezetőin, taná­csain, gyülekezeteinken és azok tagjain fordul meg, hogy a gyüleke­zetek felé irányuló szeretetmunkát hatékonnyá és minél eredménye­sebbé tegyük. Ez pedig attól függ, hogy a szeretet kötelező parancsát, s az egymásért való felelősséget meny­nyire tudjuk a magunkévá tenni és a szívünkre helyezni. Pünkösd után vagyunk Pünkösd ünnepe a Szentlélek ki­töltetése és a Szentlélek munkája lé­vén a keresztyén anyaszentegyház, az első keresztyén gyülekezet meg­alakulásának az ünnepe. Ez a ke­resztyén gyülekezet és az apostoli ős­keresztyén gyülekezetek nemcsak a Krisztusban való hit közösségében, hanem a Krisztus által parancsolt szeretet közösségében is éltek. Min­denüket megosztották egymás kö­zött. Hitközösség el sem képzelhető szeretetközösség nélkül. A hit és sze­retet összetartozik. Evangélikus gyülekezeteinknek a hitközösség mellett szeretet- közösségben kell élniük. A hit földi életünkben elsősorban a szeretetben termi meg gyümöl­cseit, a szeretet pedig vissza­mutat a hitre. A szerctetct él­nünk keil, éspedig nem szavak­ban, hanem cselekedetekben és valóságban. Helyezzük tehát szí­vünkre a Gyülekezeti Segély ügyét, gyülekezetek és gyüleke­zeti tagok, necsak adakozzunk, hanem áldozatot is hozzunk, hogy Krisztus szeretetre intő pa­rancsára és példája nyomán valóban egymás terheit hordozó szeretetközösségé lehessen evan­gélikus egyházunk. Csákó Gyula GYÜLEKEZETI HÍREK 'n. Május 31. Szentháromság vasárnapja. Igék: d. e. II. Péter 1:16—21. Ján. 17:6-11. d. u. V. Móz. 6:4-7. Liturgikus szín: fehér. CSIKÖSTÖTTÖS BUDAPEST, DEAK-TÉR Argentínában történt Argentina elnöke, Peron, nemrégi­ben öt Szűz Mária-képet, amely kü­lönböző templomokban van elhelyezve, kinevezett a hadsereg tábornokaivá. Ezeket a képeket feldíszítették a tá­bornoki rangjelzéssel és velejáróival, amelyek között a tiszti kard is szerepel. Mindegyik kép megkapja az állam áll­tat megszabott tábornoki fizetést, ame­lyet — mondanunk sem kelt, — az a plébániahivatal oesz fel, amelyiknek a tulajdonában van a kép. (World Dominion) Május 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a konfirmáció ünnepe. Az ugyanaz nap d. u. fél 7 órakor kezdődő szeretetvendégségen — ahol a gyülekezet családi közössé­gébe fogadja délelőtt konfirmált tag­jait — Friedrich Lajos, a Lelkész­nevelő Intézet igazgatója tart elő­adást. Közreműködnek a Lutheránia tagjai, Botvai Károly gordonkával és Zentay Lászlóné és Somoskövy Jenőní énekszámmal. a RADIOS FÉLÓRA Május 31-én, reggel kilenc órától vallásos félórát közvetíti a Petőfi rá­dió. Igét hirdet Rédey Pál kerületi lel­kész. FASOR Június 7-én, vasárnap este 7 óra­kor orgonahangverseny lesz a fasori evangélikus templomban, Peskó Zol­tán orgonaművész közreműködésé­vel. Műsoron szerepelnek Liszt: B—A—C—H, Reger: Introductión és passacaglia f moll, Frank C.: Ä moll korálfantázia és több más mű. Be­lépőjegy nincs, offertóriumot tartunk a megrongált templomtető helyre- állítási költségeire. ÓBUDA A gyülekezet május 3I-én, délelőtt 10 órakor tartja a konfirmációi ünnep­séget. Az egyháztanács határozata ér­telmében ez a vasárnap áldozati nap. Délután 6 órakor szeretetvendégség lesz az alagsorban a megkonfirmált gyermekek tiszteletére. VESZPRÉM A veszprémi egyházközség a nyu­galomba vonult Hering János espe­res utódjául Halász Béla kapolcsi lelkészt, a veszprémi egyházmegye esperesét választotta meg. Az új lel­kész beiktatása június 14-én lesz, A gyülekezet a Frank Károly lel« kész nyugalomba vonulásával meg« üresedett lelkész! állásra egyhangú« lag Lotz Tibor helyettes-lelkészt hívta meg. Az új lelkészt május 24-én, pünkösdvasárnap iktatta be Fábián Béla esperes, SZARVAS Az ótemplomi gyülekezet egyik lelkészi állására az egyházközség megválasztotta Kalavszky Kálmán eddigi adminisztrátor-lelkészt. A be­iktatás május 24-én, Pünkösd va­sárnap volt. A lelkészre és gyüleke­zetére Isten áldását kérjük, APOSTAG A gyülekezet űj megválasztott lel­készét: Hernády Nándort június 7-én iktatják hivatalába. A lelkészre és gyülekezetére az Egyház Urának áldását kérjük, NAGYVELEG A gyülekezet egyhangúlag meghí­vott lelkészét: -Rajos Jánost május 31-én iktatja hivatalába dr. Schulek Tibor esperes. HALÁLOZÁS Tóth Antal, a gádorosi egyház- község volt presbitere, a nyugat- békési egyházmegye világi főjegy­zője váratlanul elhúnyt. Temetése május 16-an volt, Orosházán. A szolgálatot Fürst Ervin igazgatólel­kész végezte. Bécsi mechanikájú, rövid kereszt- húros, igen jó hangú zongora bérbe­adó. Budapest, XI, Szent Imre-űtja 48/a, fsz. 1, A modern Assisi Ferenc egy napja A Belga-Kongóban, a dzsungel kel­lős közepén fekszik Lambarene. Van katolikus és protestáns missziói telepe. Itt él, naponként temet és ke­resztel Schweitzer Albert, a leghíresebb orvos, teológus, orgonamíivész, filo­zófus és író. Innen teszi meg látoga­tásait naponként a közeli lepra-faluba, ahol 500 élőhalott várja a lassú, de bizitos halált. Állandóan körülveszik ér­dekes külföldi vendégek, egyetemi ta­nárok, orvosok és írók. A hőség szinte kibírhatatlan. Nyolc órás, dzsungel fö­lötti repülés után lehet csak a helysé­get elérni. TT ajnalodik a vadon fölött. Itt is, ott is egy-egy félmeztelen afrikai szorgoskodik a hatalmas kórház körül Schweitzer koránkelő ember, hiszen egész napja be van osztva munkával Hét órakor reggelire egy pohár kávét iszik üres kenyérrel, a világ legigény- telenebb embere. Nem ismeri a fáradt­ságot, szinte fáradhatatlan. Máris megjelenik az afrikaiak között a ma­gas, napbarnította, tetterős férfi. Be­áll a munkások közé, segít nekik erdőt irtani, cementet hordani, házat épí­teni, pedig már 70 éves. 40 éve él eb ben a vadonban, távol minden kultú­rától és civilizációtól, szívének egész szeretetét a bennszülötteknek ajándé kozva. El is nevezték a bennszülöttek Assisi Ferencnek. A nehéz testi munka után kórhá- zába megy, végiglátogatja a bete geket, operái s a vele együtt dolgozó magyar orvosnak utasításokat ad Bóhay János: EGYÜTT HALÁSZNI... Az agglegényadónak nagyon örül­tem. Mert szerintem kultúrát, igazit, férfikul’túrát csak a nővel való együtt­élés adhat. Aki nem élt együtt nővel, aki nem szenvedett érte, nem volt bol­dog általa, aki nem ismerte őt igazán, az nem értheti meg a világ egyéb dol­gait sem. És lehet-e nőt tökéletesen megismerni másképp, mint a házas­ságban? Bizony én úgy érzem', nagyon könnyű ember volnék, nagyon üres és együgyű, ha nőtlen maradtam volna. Látom az agglegények sunyi moso­lyát. Kérlek, fogják mondani, köztudo­mású,, hogy a házasságok nagyobb- része rossz. Megnemértés, civakodús, gyűlölködés sokszor, két idegen ember kitartása konvencióból, gyávaságból. Erre egy egyszerű kis mese a vála­szom. Valódi történet: Ismertem két öreg halászt. Negyven éven keresztül együtt halásztak hajnal­tól estig. Emiliónak hívták az egyi­ket, Mariónak a másikat. Emilio és Mario .legénykaruk óta barátok voltak. Együtt álmodtak az igézetei jövőről, a közös bárkáról, a kövér haliakról; együtt gyűjtötték a pénzt, mint halász- legények. És eljött a nap, amikor csak­ugyan megvásárolták a bárkát so­vány kis pénzükből. Felszerelték a vi­torlát a vitorjarúdra, hálót is szerez­tek, ezenszemü, sűrű hálót, és beszáll­tak a bárkába együttesen, boldogan, ragyogó szemmel, hogy nekivágjanak az életnek, — bocsánat, — a tenger­nek. És így halásztak együtt néhány boldog évig, viharban és napsütésben. Egyik napon aztán, mikor hálójuk­nak túlságosan kedvezett a szerencse, bő áldomást ittak éjjel a kocsmában és hajbakaptak valami hitványságon. Csúnyán hajbakaptak. És ettől kezdve Émilio és Mario nem szerették többé egymást, nem, mondjuk ki csak nyíl­tan: inkább gyűlölték egymást, ügy ültek együtt a komor, öblös bárkában közel negyven éven át, úgy halásztak együtt hajnaltól estig, úgy eregették a .füstöt mocskos .pipájukból, hogy egymásra se nézlek. És éjjel a kocs­mában Emilio durva szavakkal szi­dalmazta Mariót, és Mario az öklét mutogatta, amikor Említőről beszéltek. Sétálok a parton és látom az öreg Emillót, ahogy tenyerébe hajtott tej­jel gubbaszt az egyik asztal mellett és egy félliter bor fölé hajtja megneheze­dett fejét. Nézem az arcát: könny csu­rog rajta végig. Odaülök hozzá, nem szólok egy 6zót se, bort rendelek én is és nézem Emillót. »Mi van veled, Emi­lio?« — kérdezem tőle: — »miért sírsz?« Rámnéz keserves ábrázattal: »Vége az életemnek, Mario meghalt.« Nézem egy pillanatig, nézem a köny- nyeit, nézem a kínját, aztán eszembe jut: »Hiszen te gyűlölted Mariót...« öklével ez asztalra csap: »Én? — hör­dül fel — én? Ki meri ezt monda.nl?!« Elgondolkozik, iszik, aztán megint rámnéz: »Negyven évig halásztunk együtt negyven boldog évig, negyven keserves évig. Együtt boldogultunk, együtt mentünk tönkre. Együtt láttunk viharokat, A halállal küzdöttünk együtt... megküzdöttünk vele egymás miatt. Együtt kerestük Istent. Harag­ban voltunk, igaz.,, emberek véltünk, kérem. De szerettük egymást, csak ép­pen nem mutattuk, a ménkű csapjon a természetünkbe.« Elhallgat és bá­mul. »Eladom a bárkát — mondja vé­gül: — nem bírom ón ezt nélküle. Nincs értelme egyedül.« Ilyen a »rossz házasság«, agglegény barátom. Viharokat látni, boldognak lenni, Isten közelségét érezni nem le­het egyedül. Ehhez kettő kell. Dol­gozni sem lehet egyedül osak önma­gunkért, ha nincsen egy párunk, aki megoszt velünk mindent, sikert és ku­darcot. — Mondd, agglegény bará­tom, vap-e kis fogalmad, mit jelent az, ha két ember halálos szorongással térdepel egy beteg gyerek ágya mel­lett és némán könyörög Isteninek, ugyanakkor és ugyanazokkal a szavak­kal? •Én mondom neked, nősülj meg. Ne légy-olyan gyáva. Megéri a fáradsá­got, megéri a szenvedést. Ember lesz belőled. Jó, nem bánom, én is cini­kus leszek: még a csalódást i© meg­éri. — Ezzel a csalódással különben is baj van. Elsősorban magunkban csalódunk, barátom, bizony, magunk­ban. Csak nem merjük bevallani. Nem tudtunk a házasságban olyanok lenni, amilyenek akartunk volna. betegek gyógykezelésével kapcsolat­ban. — Délután megírja napi jegyze- teit s teológiai elmélkedéseit. Utána pedig hallatlanul nagy postáját nézi át, ami napi 1200 levélig is _ terjed néha. Este hét órakor vacsorázik és nyolc órakor adja legszebb orgona- hangversenyét a vadon számára. Hall­gatósága is van bőven, mert a ház köré sereglenek a dzsungel különböző állatai és a papagájok boldogan riká­csolnak bele Bach gyönyörű muzsiká­jába. A hangverseny végetér, a kí­váncsi állatok ismét visszahúzódnak a vadon mélyébe; csupán a pelikánok maradnak még ott, körüljárják lakó­házát, mintha hangjukkal mindent el akarnának mondani, ami velük aznap a dzsungel mélyén történt. A ztán elcsendesedik a ház, Schwei- tzer bemegy dolgozószobájába és ismét munkához lát. Előbb azonban rendet kell teremteni a szobában, meg keli szabadulni a tenyérnyi nagyságú pókoktól és a legkülönbözőbb színű, ugyancsak tenyérnyi nagyságú lepkék­től. A nagy «endben egy vaddisznó közeledik a ház felé s a lépcsőkön fel­felé a ház ajtajáig megy. Csendben lefekszik, a legfelső lépcső a párnája, őrzi a ház urának éjszakai nyugodal­mát. A szobában íróasztal mellett ül Schweitzer és dolgozik. Kicsiny macska közeledik feléje, felugrik az asztalra, mozdulatlan balkeze felé tart, békésen elterül s kicsiny fejét a balkézre hajtja. A ház gazdája munkája közben órákig nem mozdítja balkezét, hogy a kis állat álmát meg ne zavarja. Majd egy-két órára lepihen Schweitzer is, Agya előtt hűsége© kutyaként elfog- íalja helyét egy antilop. Pihen az egész vadon, csak Schweitzer gondolkozik még azokon a mondatokon, amelyekkel a belga, angol és amerikai kormány­tól nem atamizsmát, nem könyörado- mányt kíván a testileg, lelkileg elha­nyagolt, a civilizációtól teljesen elzárt bennszülött testvérei számára, hanem fel akarja rázni lelki Ismeretüket, kérve az afrikaiakkal szemben elköve­tett bűnökért való vezeklés jeleit. Sülé Károly. Amit nem lehet Rossz szokások vetéséből gém arat­hatsz szilárd jellemet. Összeférhetetlenség és harag veté­séből nem arathatsz szereletet és ba­rátságot. Félelem vetéséből nem arathatsz bizalmat. Érzékenység vetéséből nem arat­hatsz bátorságot. A bibliaolvasás elhanyagolásának vetéséből nem arathatsz áldásban gazdag életet.

Next

/
Thumbnails
Contents