Evangélikus Élet, 1953 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1953-05-24 / 21. szám

4 EVANGÉLIKUS ÉLET — RÁKÓCZI FERENC Nagy évforduló harangjai zúgnak a magyar lelkekben. Kétszázötven esztendővel ezelőtt bontotta ki Rákóczi Ferenc zászlóit a magyar nép és Magyarország minden népe s kelt fel rettentő haraggal vérvevői ellen. 1703. május 12-én küldte el II. Rákóczi Ferenc a Kárpátok túlsó oldaláról, a lengyel Breznánból, ahol a bécsújhelyi börtönből elmenekülve rangrejtve élt, híres kiáltványát a a magyar nemzethez. "Megújulnak a sebek« — e szavakkal kezdődik a szózat. Megújulnak a sebek, a ma­gyar nemzet sebei. S ez a szókép szószerint volt a valóság. Rákóczi ► Emlékiratai« bizonyítják, a leghite­lesebb elbeszélő. Magyarország népe ezer sebből vérzett. Évek, évtizedek óta folyatta vérét a bécsi császár. Ezen a tavaszon betelt a mérték. Rákóczi szavai nyomán, mint a ta­vaszi hegyekből ezernyi ezer ér, pa­tak és folyó, megindult a nép. A nép szabadságharcai nem tör­nek ki véletlenül, nem egyéni sérel­mek megtorlásaként, hirtelen, mint­egy lobbanásra. Az egyén türelmet­len, a nép soká bírja a tűrést. A Wesselényi-féle összeesküvés fel se borzolta Magyarország népét; az ország főurai nélküle csináltak vala­mit, egyéni sérelmeik miatt. A Rákóczi-szabadságharcban azonban a nép állott össze dol­gozó emberből katonává. S ezt ismét szószerint kell érteni. Pa­rasztok lázadtak fel, szegény ne­mesek, versfaragó diákok s vá­rosi kézmívesek. Gondoljuk el, mi volt I. lápot kora Magyaror­szágon. A törököt kiűzték, de az országot mélységesebb nyomorba taszították, mint a szultán összes basái. A Habsburg-észjárásnak Magyarország a gyarmatot jelen­tette s annak újjáépítésével, rendbehoza­talával, sebeinek gyógyításával ők nem törődtek. Kisebb gondjuk is na­gyobb volt annál, hogy ez az ország visszanyerje erejét. Gyűlölték a magyart s gyűlöl­ték benne az eretneket, a szaba­don gondolkodót, aki maga jár utána az Isten és az ember igaz­ságának. lápót császár minden­ható embere, Kollonics, a prímás, vármegyeszámra hozatott idege­neket színmagyar vidékekre s telepítette ki, vette el földjét a magyarnak. Akkor borult fel végzetesen az ország magyar lakosságának elosztása. S ezt a nép tudta, holott leplezték előtte. Várakba és városainkba német zsol­dos hadat küldtek. Azok megettek minden ennivalót, megbecstelenítet- tek ezer meg ezer asszonyt s leányt, raboltak, loptak, tivornyáztak, meg­ölték a jobbágyot, mint egy verebet. A császár biztosai járták az országot s szedték a barmot, a búzát, a gyü­mölcsöt, irgalmatlanul behajtották az adót s emelték az adókat s vitték duplán, mert az adószedők is meg akarnak gazdagodni a gyarmatokon. Elképesztő nyomor s szenvedés vált úrra az országon. Alig ocsúdott a nép a'török elkotródása után, máris új igába hajlították. Még rom volt Buda vára s romok a rom fölött az egész ország s építeni kellett volna és utakat csinálni, s szeretni, dédelgetni a megkínzott ország né­pét. Ehelyett jött a kiszipolyozás olyan mértéke, hogy a nép sótlanul ette már a kenyerét. »Az ország bő­velkedik sóban, mégis a rá kivetett vámok következtében annyira meg­növekedett a só ára, hogy a szegény nép kénytelen volt kenyerét só nél­kül enni« — írja »Emlékirataiban« Rákóczi Ferenc. A drágaság nőttön nőtt, az ország nem rendelkezett önnön magával. A jobbágyok elad­ták gyermekeiket, mert még kenye­ret sem tudtak adni nekik. Szatmár megye főispánja hivatalosan jelenti, néhány hónappal a szabadságarc előtt, hogy a kétségbeesett parasz­tok sorra öngyilkosságot követnek el megyéjében. Ilyen volt a helyzet, amikor a pa­rasztok hosszú tűrésének végesza- kadt. A nép felkelését a szél viszi, hírt adva faluról falura, házról házra s szól minden nyelveken. Uraikban kevéssé bízhattak, azok térdet haj­tottak Bécs előtt s nem tudtak többé felegyenesedni. A haza vígan pusz­tulhatott tőlük. S az úr ostorral ütött rájuk, saját magyar uruk is. De egy emberben bízvást bíztak. Ez az ember Rákóczi Ferenc volt, Magyarország legnagyobb domí­niumának ura, akit mindenki szeretett. Zászlóként lobogott mögötte őseinek híre, az erdélyi fejedelmek, akik az ország sza­badságát s a vallás szabadságát, tehát a gondolkodás szabadságát, karddal diktálták a bécsi csá­szárnak. Mindenki tudta, hogyan vitték el őt, a fiatal földesurat, Thököly felkelé­sének megismétlődésétől tartva, a császár katonái, s hogyan menekült meg, váltott lovakon, éjjel-nappal vágtatva, Bécsújhelytől Podolinig s át a Tátrán Lengyelhonba. Esze Tamás. Rákóczi tarpai jobbágya összeszcf az első ka­szásokat. De hol a vezér? Él-e Rákóczi s merre van? A nép várja, mint a fázó a tavaszt. “Az év koratavaszán először elküld­ték hozzám Lengyelországba — írja „Emlékirataiban“ Rákóczi — egy Bige László nevű embert egy orosz pappal, megtudakolni, vájjon élek-e még? A határon bolyongtak, s ami­kor végül bizonytalan hírekből meg­hallották, hogy Breznanban él né­hány magyar, arrafelé vették útjo- kat s ott hosszú keresés után meg­találtak engem. Előadták nekem a nép végső nyomorát, a kétségbeesést, mely arra sürgeti őket, hogy fegyvert fogjanak, ha állapotukat megszá­nom s bármiféle segítséget ígérek nekik.« Rákóczi csak hallgatja a ke­resetlen szókat s bólint, kezet ad. Aztán üzen! S futótűzként föltámad a magyar nemzet. A parasztok lendítették lázadásba, felkelésbe, majd szabadságharcba az egész országot. A tiszaháti magyar parasztoké az érdem, hogy a kuruc szabadságharc megindult. A magyar jobbágyoké volt az oroszlánrész a kuruc szabadság- harcban, de részt vettek benne éppúgy a szlovákok, ruszinok, a románok s a németek is, kik mind jogaik védelmét, hitük megtartását, emberi létük biz­tonságát kapták meg Rákóczi­tól. A parasztság Dózsa György óta a Rákóczi vezette szabadság- harcban került újból igazi sze­rephez. De a Dózsa-felkelésben parasztságunk csak saját osztá­lyáért egyenesítette ki a kaszát, Rákóczi zászlai alatt pedig a haza sorsáért is harcolt. Ez az első eset történelmünkben, hogy a nép, a paraszti nép vállalja a harcot a hazáért, holott nem is tartozott ahhoz, amit nemzetnek neveztek. A parasztság, a szegény nép, ahogy akkor mondták, bontotta ki Rákóczi zászlóit s a városok és a nemesség már a kibontott zászlók s az első katonai sikerek láttán csatlakozott Rákóczihoz. Ez döntő jelentőségű vonása ennek a szabadságharcnak. A robot népe olyan személy sze­rinti és együttes bátorságról és jel­lembeli szilárdságról tett tanúbizony­ságot e harc hét évén keresztül, hogy csak Kossuth 1848—49-es szabadság- harcának hasonló jelenségeivel tud­juk mérlegre tenni. S tudták, mikor kell kihúzni a kardot és élesíteni a kaszát. Kitűnő értesüléseik voltak a világpolitikáról, ismerték' a közálla­potokat, még a hazánkban elszállá­solt osztrák ármádia mozdulatairól is tudtak. Rákóczi jól döntött, mikor elhitte minden szavukat. Nem lehet megindultság nélkül olvasni az »Em­lékiratokban« az ő szűkszavú s reá­lis stílusában ezeket a szavakat: »Bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szere tétét.« Valóban Rákócziig nincs rá példa törté­netünkben, hogy az ország leg­gazdagabb főura, egy fejedelmi szék várományosa, élére áll egy parasztok s bocskoros nemesek által elindított felkelésnek. Rá­kóczi így vonult be nemcsak tör­ténelmünk legnagyobb alakjai közé, hanem a nép szívébe is, Hunyadi Mátyás és Kossuth La­jos mellé. Amikor ma mindez eszünkbe jut, lehetetlen rá nem mutatnunk a ku­ruc szabadságharc tanulságaira is. Az egyik az, hogy e szabadságharc felszántotta ba­rázdákból kelt új életre a ma­gyar nyelv s annak termése, a magyar irodalom. A kuruckori népi költészetre gondo­lunk, a politikai tájékozódásnak, az emberi szemléletnek s a lírai vallo­más hevének olyan megnyilatkozá­sára, melyhez hasonlót alig találni az európai nemzetek szellemi múlt­jában. Kétszázötven év óta a kuru­cok szava és hangsúlya a magyar népi szó és népi hangsúly legélőbb hagyománya. S Mikes Kelemen gyö­nyörű prózája is ebből érett meg a száműzetésben; a legizesebb népi szavakat plántálta az írott magyar nyelvbe s alkotott új szókat vele, tehát élővé, elevenné tette. Olvassunk át tízet-húszat a ku­ruc versekből s azonnal megálla­píthatjuk, hogy e versek formája, ritmusa s szava is a magyar protestántizmusból táplálkozik. Nem véletlen, hogy Rákóczi népe a reformáció vallását védte s nem egy helyütt ezért vonla ki a kardot. Először a reformáció ide­jén mutatta meg a nép, hogy nyelve az egész nemzet nyel­vévé válhat s nem maradt el semmiben a latin mellett. Most már másodszor gyúj­tott, a politikai /jogokért, a zország függetlenségéért harcolva a nép nyelve s az elalélt, elhagyott, költők nélkül tengődő magyar nyelvnek új lendületet és erőt adott. Nem csoda, hanem természetes sorrend tehát, hogy mindezekkel egyetemben a magyar nép együtt volt az ország másnyclvű népeivel. S ez az egység, a protestantizmus logikáján át, felállította hét év vér­rel és tűzzel félhevített körképébe a népi és emberi jogok együttes sza­badságának boldog országát. Az or­szágot, amelyben nincs elnyomás hitbéli és nyelvbéli különbségek miatt. Ez volt az igazi magyar poli­tika, a nép politikája. SZALATNAI REZSŐ Adventtól címmel tártott zenés áhítatot május 11-én délután a kelenföldi gyülekezet. Közös ének, majd oltári szolgálat ve­zette be a zene- és énekszámokat. Ezekben a művészet szólaltatta meg azt, amit a gyülekezet az egyházi év ez elmúlt időszakában az igehirde­tésben hallott. Elsőnek Buxtehude Preludium, fuga és ciacona-jét (c-dur) hallottuk Su­lyok Imre színesen regisztrált tolmá­csolásában. A játék megszólaltatta a barokk orgona igazi hangját kiegyen­súlyozott, s mégis csillogó, változatos hanghatásaival. Ezután az énekkar számait hallot­tuk — karácsonyi gyülekezeti énekek feldolgozását: Praetoriustól, Raselius- tól és Nádasdy Kálmántól. Majd böjti fohászokat énekeltek XVI. századi „Mely igen jó az llristent dicsérni’’ és Sulyok: „E húsvét ünnepében" c. régi magyar dallamkincsünk gyöngy­szemeinek feldolgozását szólaltatták meg. A Bárdos-mű lendületes, szép felépítettségén kívül külön is ki kell emelnünk Bab „Oh áldott Jézus” c. művének megragadó előadását, mely­Nagy igehirdetők pünkösdi prédikációjából: BORNEMISZA PÉTER (1584) ►>Im szólok fő ajándékiről az Szent Léleknek, melyek igen szükségesek az idvezülendőknek. Kiből temény ezer több nemes jószágok is származ­nak: világosság, újonnan születés, isteni természetre való változás, él­tetés és sok több jók. Mert ő szent lévén szentté teszen, igaz lévén, igazzá teszen, élet lévén, éltetővé teszen, Isten lévén istenessé teszen, jó lévén, jóvá teszen, együtt szól, együtt fohászkodik veled, együtt bánkódik, együtt örül és ugyan pró- kátorkodik: Mely Szent Lélek együtt az Atyával és Fiúval teremtőnk is, ki által mais minden teremtett álla­tit éleszti az Atya és Fiú. Ö indítá fel Szűz Mária testétis, hogy azból ártalanul fogantanék az Krisztus, az- utánis ő szentelé fel. ő ad mais taní­tókat. Régenis ő általa szóltak az hívek. Dávid is ő általa prófétáit az Krisztusról, kit lélekben urának monda. Ötét ígéri sókképpen az Ür Krisztus. Mais ő szül újonnan, ő szentel és ő éleszt meg, ő vigasztal, ő imádkoztát, és Isten templomává szentel bennünket.« SZÉKÁCS JÓZSEF (1871) “Az apostolok egy akarattal együtt várják az Ürnak Ígérete teljesülését, a Szentlelket, mely őket vezérléncli minden igazságba. Magasabb, fensé­gesebb feladat nem képzelhető, mint vágyódni a Szentlélek után; mint az Isten leikével való egyesülést eszkö­zölni; mint oda törekedni, hogy lel­kűnkben ne fogamzzék meg vágy, szándék, érzelem, gondolat,- tett, mely szoros összhangzásban ne állna ama Szentlélekkel, mely Isten és Krisztus szellemével egy és azonos. Törekedjünk a Szentlélek után, hogy a lélek elkészítése után egyesüljön Velünk, működjék bennünk és has­son ki környezetünkre világosítólag, Mit tesz Isten a megmentésünkre? Thornhill, hires angol festőt azzal bízták meg, hogy a londoni Szent Pál székesegyház kupolájának bel­sejét fesse meg. Miután az egyik rész festését befejezte, a magas áll­ványon hátrafelé lépett, hogy távol­ból is lássa alkotását. Szemeit a festményre szegezve, nem vette észre, hogy már ott ált az állvány szélén: egy apró lépés és akkor menthetetle­nül lezuhan a szédületes magasság­ból és a templom kőpadla'án halá­lát leli. Egyik segédje, aki a mű­vésszel együtt dolgozott, látta a ret­tenetes veszélyt, de volt annyi lélek­jelenléte, hogy az utolsó pillanatban megmentse a művész életét. Hirte­len ecsethez nyúlt, előre ugrott és az ecsettel nagy vonást húzott végig a csaknem bejejezett festményen. Thorn­hill magánkívül a dühtől utánaugrott a vélt gonosztevőnek, hogy további garázdálkodását, romboló munkáját megakadályozza. De a haragból hir­telen mélységes hála lett, amikor se­gédje így szólt hozzá: »Uram, azál­tal, hogy elrontottam a festményt, —HÚSVÉTIG ben az énekkar szívhezszólóan, tolmá­csolta á forró könyörgést. Ez a kórus méltán viseli a ^gyüle­kezeti” énekkar nevét: a gyülekezet­ből él és azt hűségesen és közérthe­tően szolgálja. Zeneileg és techniká­jában sokat fejlődött az utóbbi idő­ben. Meglepő a müvek stílusos elő­adása, különösen a régi mestereknél. Az énekkar megőrizte régi tömör, ho­mofon hangzását, de sokat kell fe­gyelmeznie magát, hogy a modern, nagyobb mozgékonyságot kívánó mű­veknél is megmaradjon ennél a tömör • és egységes hangjánál. Sulyok Imre további orgonaszámai a vasárnap jellegéhez alkalmazkadva (Rogate) három imádságos lelkű mű­vet szólaltattak meg. Bach „O én bű­nös, jaj mit tegyek” gyönyörű korái- variációját, C. Franck: Könyörgését, majd Gárdonyi Zoltán „Miatyánk” fantáziáját Ez utóbbi műben a szerző a mi zenei nyelvünkön mondja el mindennapi imánkat: a Miatyánkot. Istené legyen a hála és a dicsőség ezért a gazdag délutánért! Trajtler Gábor megmentettem alkotójának életét. Mert Ön, anélkül', hogy tudta volna, teljesen az állvány szélére állt. Ha kiáltottam volna, akkor hirtelen megfordul, elveszíti egyensúlyát és a következő pillanatban holtan terül el a templom kövezetén. Nem volt más mód, hogy megmentsem, csak azzal, amit tettem.« így tesz Isten is sokszor az em­berekkel. Egy tollvonással keresztül húzza emberi terveiket, elrontja alko­tásaikat, elveszi tőlük, sokszor várat­lanul azt, ami becses és kedves né­kik, amihez ragaszkodónk, csak azért, hogy megmentse őket. Istentiszteleti rend május 24-éh, pünkSsdvasárnap BUDAPESTEN. Deák-tér d. e. 9 Zay László,’ d. e. !! (úrv.) Kemény Lajos, d. u. 4 (német) Gyöngyösi Vilmos, d. u. 6 Zay László, Fasor d. e. 9 úrv., d. e. '/5!0 Pásztor Pál, d. e. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, d. p. 6 Pásztor Pál. Dózsa. György-út d. e. 7*10 Györgyös! Vilmos. Üllői-űt d. e. 7210, d. e. II. Rákóczi-út d. e. 10 Szilády Jenő dr., d. e. »/d2. Karácsonyi S.-u. d. e. 10 Óbuda d. e. 10 (úrY.) Komjáthy Lajos, d. u. 5 Mezősi György. Bécsikapu-tér d. e.-9 Sré- ter Ferenc, d. e. II Vető Lajos dr., d. u. 7 Sréter Ferenc. Toroczkó-tér d. e. 7,8 úrv.. d. e. 8 Gálát György. XII., Tarcsay V.-út d. e. 9 Danhauser László, d. e. 11 Dan­hauser László, d. u. 7 Ruttkay Elemér. Hűvösvölgy, Lelkésznevelő Intézet d. e. 10 Veöreös Imre. Szabadsághegy. Dlana-út d. e. V*9 Rezessy Zoltán dr* Budakeszi d. e. ’/a 9. Fdti-út d. e. 7a 10. Rím ár Jenő. d. e. 11 (úrv.) Gádor András, d. u. 7 Rimár Jenő. Váci-út d. e. 8 (úrv.) Gádor András, d. u. 4 Rimár Jenő. Zugló d. e. 11 Scholz László, d. u. 6 Benes Miklós dr. Gyarmat-u. d e. 7a 10. Rákosfalva d. e. 7,12. Thaly K.-u. d. e. 11 Bonnyai Sándor, d. u. 6 Bon nyal Sándor. Kelenföld d e. 8 (úrv.) Munes Frigyes, d. e.. 11. (úrv.) Muncz Frigyes, d. u. 5 Bottá István. Németvölgyl-út d. e. 9 Ruttkay Elemér. Kőbánya d. e. 7*10 (úrv.) Köreit" Emil'.' d. ii. 4 Korén Emil. SImor-ti. d. e. 7« 12 (úrv.) Korén Emil. Utász-u. d. e. 7« 12 (úrv.) Vető Béla, Újpest d. e. 10 Blázy Lajos. d. u. 7a7 Blázy Lajos. Duna- keszi-Alag d. e. 9. Vas-u. 2/c. d. e. II Szlmonidesz Lajos. Május 25-én, pünkösdhétfőn. Deák-tér d. e. 11 (úrv.) d. u. 6 (úrv.) Fasor d. e. 11. d. u. 7. üllői-út d. u. 7. Rákóczi- út d. u. 7. Karácsony S.-u. d. u. 6. Óbuda d. e. 10, d. u. 7. Bécsikapu-tér d. e. II, d. 11. 7. Toroczkó-tér d. e. 8. XII., Tarcsay V.-út d. e. 9, d. e. II, d. u. 7. Lelkész­nevelő Intézet d. e. 10. Fóti-út d. e. 7,10. d. e. II, d. 11. 7. Váci-út d. e. 8, d. u. 4. Zugló d. e. 11, d. u. 6. Gyarmat-u. d. e. 7; 10. Rákosfalva d. e. 7al2. Thaly K.-u. d. e. 11, d. u. 6. Kelenföld d. it. 6. Német- völgyi-út d. u. 6. Kőbánya d. e. 7,10. Simor-11. V412. Utász-u. d. e. */412. Újpest d. e. 10. Dunakeszi-Alag d. e. 9. Vas-u. 2/c. d. e. II. EVANGÉLIKUS ÉLET A magyarországi evangélikus egyete. mes egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest. Vili., Puskin-u. 12. Telefon:. 142-074. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dezséry László szerkesztő. Budapesi, III.. Dévai Biró Mátyás-tér 1. Előfizetési árak: Ft Ft Egy bóra 5.— Félévre 30.— Negyedévre 15.— Egész évre 60.— Engedélvezési és terjesztési szám: M E. (II. B 70.336/1948. t 10 000 néldánvban nyomatott.­2-53262R. Athenaeum (F. v. Soproni Béla) A KURUC NÉPI KÖLTÉSZETBŐL * Ének Vak Bottyánról Dicsérlessél tőlünk magyarok Istene, Ki megsegítetted szegény nemzetünkön Rabságbun nem hagyád mi árva fejünköt, Kemíny vas-igátul megmentéi bennünköt. Magyar vitézeknek éles fegyverekkel. Német labancokat ö kevilységekkel, Prédáid rácokat megrontád ezekkel, Értünk fegyverkező magyar seregekkel. Immár reánk derült újra szép szabadság, Mert győzedelmeket vívott az kurucság. Vigasságban vagyon ezen darab ország, Aranyos zászlóját szelek jól hordozzák. Híres generális az öreg Vak Bottyán! Vagyon véle mostan sok derék kapitány: Vitéz Bezerédi, jó Ebeczki 1st vány, Kisjaludi László, seriny Balogh Ádány. ö ezért ezekkel nagy sok harcot nyere, Nímetség mindenütt futásnak erede, Avagy mind halmokban rakattaték teste, Kiket lecsapdosott kurucok fegyvere. (1705) Somogyi szűcs Bandák átszabása. Bélések, használt bandák, irhák vétele V., Kossuth Lajos-utca 5, Zongora készítőm es térnél zongora, pianínó jutányos árban Harmonium 4V* ok- távos 3 reg. 2200 Ft, 5 ok- távos 6. reg. 3200 Ft eladó. D.aróczy mester, 342-662. Aggteleki-u, 5. Express kötőkészülék Deb­receni. XIII., Szt. László-u. j53, vagy XL, Kosztolányi­kén 12. fsz. 1. Demeter. (Rapid favítás. I Kárpitosbútor beszerzésével (forduljon bizalommal Oláh kárpitoshoz. Javítást válla­lok.- Készáruk raktáron. Jó- ?sef-körút 06. T.: 138-102. Sezion 850 Ft, matrac 315. vendégágy (vasból) 345 Ft. Készítőnél, Bp., Lenin-körút 55. sz. Kétszemélyes rekamiét szé­kekkel. fotelekkel olcsó ár­ban készít: Kárpitos, Rá- kóczi-tér 11. sz. új 01*^|0I)ák ^Pfjését, javítását __ vállalja Ri eger Ottó orgonagyár Budapest, XIV., Füredi-utca 41. Telefon : 297-023 Zongorajavitás, hangolás jótállását Szakszerű becs lés Szávlts mester. Pa- ross-ter egy. T: 330-475 Vállalati Jogügyi osztály­hoz Budapestié elmen, neu. Badltz, Miskolc. Fö. posta. Postán marad. Fotelokat székeket, legújabb rendszerű rekamiékat készí­tek: Kárpitos, Horváth Ml- há!y-tér (volt Mária Terézia) tizennégy. — Templomnál. Zongora, pianínó javítás hangolás, értékbecslés ol­csón Sasvári zongorakészítő mesternél. Lenin-körút 21. Tel.: 426-819. Kézikötőkészüléket készítek. XV., Rákospalota, Bethlen Gábor-u. 77. Borbély. Kvarclámpa Javítás: Zsellér, VIIU Szigpny-u. 19. Speciális műstoppoló, műtömő Többszörösen kitüntetve férfi, női IVIaRCm János szabómester, THÖKÖLY-UT 59 A. Legtökéletesebb mütömés kiégett, molyragótt szöveten és ruhákon. Vidékre postán utánvét. Szemüveg Llpl Józseftől Órajavttást, óraüveg behe- (Knapeez utódától) lX.,iyezést gyorsan és pontosan Ollöl-út 79, öröklmadásjv£gez Belházy órásmester templom mellett, _________Iszabadsajtő-út 6. (Erzsébet Sz obát, i fizetést ad orvos- hld,6néI>­házaspár háztartási mun­káért. Telefon este. kettő* százötvenkilenc — kettős-záz- tizennégy. Harmónium kapható. Szüle János, Cegléd, XI. kér. 44. negyvenhat. Sodrony ágybetét, össze­csukható vaságy Gyermek- ágyat. vasbútort, csőbútort készít, javítást vállal Pro- hászka. VI., Zichy Jenö-u. SZLEZÁK RAFAEL harangöntő álla­mosított vállalat Rákospalota, (Bpisl, XV„) Zriipi-él 28. Tel. 292-128 Használt háló. kombinált (Bundák alakítását^ ;3/iiá- szekrény. kétszemélyes re-|sát. tisztítását, valamint kamié, fotel. szék. lakbérén-jirhabundák átalakítását ju- dezés privátnak olcsón el-lányosán vállalja: Lófant adó. Péterffy Sándor-u. I7..szfícs, November 7-ié* (Ck- Gombos. Itogon) 3. I. em. HIRDETÉSI DÍJSZABÁS Apróhirdetés szavanként 1 Ft. Klshirdetés mm soron­ként 1 Ft Szöveghirdetés mm soronként 2 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents